//Mindenki//
*Mira nagyot sóhajt, de hát csak nem fenyegeti őket semmi túl veszélyes és hát nem baj, ha marad valaki a háznál is, aki vigyáz is rá a házigazdán kívül.*
-Rendben, maradj. *Mosolyodik el barátságosan, majd Paruhoz fordul, hogy megkérje, hogy segítsen pakolni nekik ételt és italt. Szerencsére nincs ellenére a lánynak a dolog és el is megy pakolászni. Mira fel is megy a szobájába, hogy ne tartsa fel társait. Nem mennek túl sokan, de reméli elegen lesznek még is az információk megszerzéséhez.
Odafenn találkozik Ysnullal és be is mennek a szobájukba készülődni, hiszen nincs vesztegetni való idejük és ideje elindulniuk, hogy felfedezzék és rájöjjenek mi is történik északon és ki a felelős érte, na meg hogyan segíthetnek ennek véget vetni.*
-Te vagy az én Hercegem. *Mosolyodik el a gondolataiból ismét vissza térve a valóságba és engedi, hadd öltöztesse őt a férfi.*
-Akkor maradj mögöttem és vigyázz Parura, nem szeretném, hogy bajotok essen, engem meg nem kell félteni, ha csatáról van szó, elég jól bánok a kardokkal. *Nem fényezni akarja magát, csak félti a férfit, aki nem olyan jó harcos és ha halottakról beszélnek, akkor nem szeretné, hogy bármelyik is olyan közel kerüljön hozzájuk, hogy késsel kelljen védekezni.*
-Ne vegyél olyat, ami lehet gátol a mozgásodban, főleg a gyorsaságodban, ha neked ez az előnyöd. *Mielőtt távoznak a szobából még kap Mira egy csókot, amit elnyújt, hiszen egy jó darabig biztos nem fogja engedni ezt megismételni, már a félvér lány miatt sem és azért sem, mert másra fog koncentrálni.*
-Pakold el, amit szükségesnek vélsz és lenn találkozunk. *Ezzel a lány el is indul lefelé, közben találkozik a tündérrel és szigorúan néz rá.*
-Ki engedte meg, hogy felgyere? Menj csak szépen lefelé. *Int maga előtt, hogy igyekezzen, mert ő is lefelé tart és sietős dolga van, ha nem indulna meg akkor meg is löki, hogy induljon meg, nem tetszett neki már az sem, amikor odalenn úgy fennhordva pici orrát mindenkit arrébb tessékelt. Amint leérnek int is Anornak.*
-Anor ez a kis kényes tündér szeretne itt szolgálni, engem nem győzött meg semmiről, szóval rád bízom, hogy alkalmazod e. *Ezzel több időt nem is fecsérel az apróságra és Paru felé fordul, aki jól megpakolt mindent és akár útnak is indulhatnak végre, ha Ysnul is leérkezik.*
-Na akkor vigyázunk magunkra és ha bármi van küldünk majd levelet és próbáljatok utána nézni a könyvtárban. *Ezek után megadja a házigazdának a szót és hagyja magát homlokon puszilni is búcsúképpen. Paru reakcióján elmosolyodik.*
-Akkor irány a fő tér, menjetek előre Ysnullal Paru én is sietek, csak még be kell ugranom valahová. *Ezzel távozik is és reméli hamar sikerül elintézni a dolgát és indulhatnak is.*