Nincs játékban - Adal ház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Adal ház | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 27 (521. - 526. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 507-526
512. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2016-06-18 20:27:08
Üzenet elküldve: 2016-06-18 20:27:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Az Adal ház kirablása//
*Az eldobott fáklyára a fickó kicsit hátrahőköl. Igazából teljesen mindegy mit csinál egy hatalmas ork egy bikák által húzott harci szekér tetején, attól egy épeszű ember félelmében hátrahőköl. Egy virágcsokrot is előhúzhatna, arra is ilyen reakciót kapna. Mikor már a kardja markolatára fog rá, onnantól vége. Rémületében egyetlen dolgot tud tenni a fickó, hozzávágja a kardját a bikákhoz, de közben már fordul is hogy futásnak eredjen. A kard ugyan eltalálja az egyik jószágot, de nem olyan szögben hogy bármilyen sérülést okozna. A szomszéd házak úri hölgyeit megszégyenítő, kiáltásnak álcázott sikolyt hallat, de közben már szalad ahogy a lába bírja. Rémültnek rémült, de legalább nem hülye, a sikátorba betolató szekérrel onnan még ki is kell valahogy jönni. Különösebb nehézségeket ez ugyan nem okoz, de az útra kiérve fordulni már csak akkor tud Gravak amikor az egész szekér kint van, különben a falakban fennakad. Vágtában pedig túl nagy lenne az ív és a szemközti háznak rohannának neki a bikák, így ha ki akar fordulni akkor kénytelen azt lassabb tempóban megtenni. Ezt igyekszik kihasználni szerencsétlen városőr, a sarokig még előnyben van, neki az csak pár lépés volt, onnan pedig oldalra rohan tovább a következő sikátorig, ami viszont túl szűk már a szekérnek. A másik két őrnek esélye sincs időben kiérni vagy bármit is tenni, hátulról nézik csak a szekeret és kényelmes tempóban kocognak utána, úgysem érik utol de azért tessék-lássék "üldözik". Talán ezt Gravak észre sem veszi, esetleg arra odafordul hogy kürt harsan a háta mögött. Ha egyszerűen elhajt akkor ettől a hármastól biztosan nem kell tartania, de ha annyira kihívást és diadalt keres megállhat vagy megfordulhat hogy szembeszálljon velük. Ha ők nem futnának el...*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.18 20:30:23
*Az eldobott fáklyára a fickó kicsit hátrahőköl. Igazából teljesen mindegy mit csinál egy hatalmas ork egy bikák által húzott harci szekér tetején, attól egy épeszű ember félelmében hátrahőköl. Egy virágcsokrot is előhúzhatna, arra is ilyen reakciót kapna. Mikor már a kardja markolatára fog rá, onnantól vége. Rémületében egyetlen dolgot tud tenni a fickó, hozzávágja a kardját a bikákhoz, de közben már fordul is hogy futásnak eredjen. A kard ugyan eltalálja az egyik jószágot, de nem olyan szögben hogy bármilyen sérülést okozna. A szomszéd házak úri hölgyeit megszégyenítő, kiáltásnak álcázott sikolyt hallat, de közben már szalad ahogy a lába bírja. Rémültnek rémült, de legalább nem hülye, a sikátorba betolató szekérrel onnan még ki is kell valahogy jönni. Különösebb nehézségeket ez ugyan nem okoz, de az útra kiérve fordulni már csak akkor tud Gravak amikor az egész szekér kint van, különben a falakban fennakad. Vágtában pedig túl nagy lenne az ív és a szemközti háznak rohannának neki a bikák, így ha ki akar fordulni akkor kénytelen azt lassabb tempóban megtenni. Ezt igyekszik kihasználni szerencsétlen városőr, a sarokig még előnyben van, neki az csak pár lépés volt, onnan pedig oldalra rohan tovább a következő sikátorig, ami viszont túl szűk már a szekérnek. A másik két őrnek esélye sincs időben kiérni vagy bármit is tenni, hátulról nézik csak a szekeret és kényelmes tempóban kocognak utána, úgysem érik utol de azért tessék-lássék "üldözik". Talán ezt Gravak észre sem veszi, esetleg arra odafordul hogy kürt harsan a háta mögött. Ha egyszerűen elhajt akkor ettől a hármastól biztosan nem kell tartania, de ha annyira kihívást és diadalt keres megállhat vagy megfordulhat hogy szembeszálljon velük. Ha ők nem futnának el...*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.18 20:30:23
511. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2016-06-18 18:00:07
Üzenet elküldve: 2016-06-18 18:00:07
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Az Adal ház kirablása//
*Gravak végzett a munkájával. A zsákot a holmikkal ledobja a szekér aljára, melléjük támasztja a képet, és már épp a kolbásznak látna neki mikor valami kis vékony mitugrász megszólal előtte, roppant ellenszenves módon. Gravak nagyjából annyira tekinti ellenfélnek az őrt mint egy nagyobb fajta csótányt, sőt még annyira se, hisz egy csótány még képes elszaladni a csapások elől, és komolyan megnehezíteni a napját, ez az őr viszont még ennyire sem képes, ez abból is látszik, hogy bár fegyver van a kezében mégsem mert szembe szállni a bikákkal. Gravak pontosan tudja miről beszél, hisz éveken át volt hentes, mészáros, egész siheder kora óta, és heti rendszerességgel ütött agyon nagy szarvas dögöket, tekintet nélkül azok komiszságára és vadságára. A kérdésre először elcsodálkozik, aztán maga mögé, az udvarra dobja a fáklyát, szájába veszi a kolbászt, és jobb kezével kardot rántva, egyetlen szabad baljával a bikák közé csap és rohamra indítja magát és az állatokat. Nem üvöltözik, nem ad csatakiáltást, annyit azért nem ér a fegyveres, meg különben is épp rág valamit. A bikák szarva, a csontdárdák, a taglóból fejlesztett vágósarkantyúk és a pirtianesi mesterkard mind egyszerre indulnak meg a városőr életéért és véréért, mint a háború istentelen ork szörnyetege. Ha minden jól megy meg is lesz az első emberi koponya amit a szekérre aggathat, ha nem akkor a bikák szétmorzsolják a férfi fejét és kénytelen lesz valami más totemmel beérni.*
*Gravak végzett a munkájával. A zsákot a holmikkal ledobja a szekér aljára, melléjük támasztja a képet, és már épp a kolbásznak látna neki mikor valami kis vékony mitugrász megszólal előtte, roppant ellenszenves módon. Gravak nagyjából annyira tekinti ellenfélnek az őrt mint egy nagyobb fajta csótányt, sőt még annyira se, hisz egy csótány még képes elszaladni a csapások elől, és komolyan megnehezíteni a napját, ez az őr viszont még ennyire sem képes, ez abból is látszik, hogy bár fegyver van a kezében mégsem mert szembe szállni a bikákkal. Gravak pontosan tudja miről beszél, hisz éveken át volt hentes, mészáros, egész siheder kora óta, és heti rendszerességgel ütött agyon nagy szarvas dögöket, tekintet nélkül azok komiszságára és vadságára. A kérdésre először elcsodálkozik, aztán maga mögé, az udvarra dobja a fáklyát, szájába veszi a kolbászt, és jobb kezével kardot rántva, egyetlen szabad baljával a bikák közé csap és rohamra indítja magát és az állatokat. Nem üvöltözik, nem ad csatakiáltást, annyit azért nem ér a fegyveres, meg különben is épp rág valamit. A bikák szarva, a csontdárdák, a taglóból fejlesztett vágósarkantyúk és a pirtianesi mesterkard mind egyszerre indulnak meg a városőr életéért és véréért, mint a háború istentelen ork szörnyetege. Ha minden jól megy meg is lesz az első emberi koponya amit a szekérre aggathat, ha nem akkor a bikák szétmorzsolják a férfi fejét és kénytelen lesz valami más totemmel beérni.*
510. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2016-06-18 17:48:40
Üzenet elküldve: 2016-06-18 17:48:40
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Az Adal ház kirablása//
*Érthető ha csalódott és az eddig látottak után nem totojázik többet. Kifelé menet még egy-két értékesebb kelmét sikerül a zsákba tuszkolni, még egy adag kolbászt felmarkolni, az egyik kép is egész szépnek tűnik így ork szemmel, aztán hamar ismét szekere mögött terem. A hangokra az itt hagyott őrszem is megrezzen, közelebb merészkedik és próbál elpislogni a bikák és a szekér mellett.*
- Vá... Városőrség! Mit keres itt?
*Hogy miért nem rögtön a felettesének kiabál az kérdéses, talán az izgalom, talán hősködni akar, mindenesetre hangja elég bátortalan és annyira biztosan nem hangos hogy elérjen a ház túloldaláig. Azért valami készültségi állást csak felvesz, bár a bikáknak aztán mindegy lesz...*
*Érthető ha csalódott és az eddig látottak után nem totojázik többet. Kifelé menet még egy-két értékesebb kelmét sikerül a zsákba tuszkolni, még egy adag kolbászt felmarkolni, az egyik kép is egész szépnek tűnik így ork szemmel, aztán hamar ismét szekere mögött terem. A hangokra az itt hagyott őrszem is megrezzen, közelebb merészkedik és próbál elpislogni a bikák és a szekér mellett.*
- Vá... Városőrség! Mit keres itt?
*Hogy miért nem rögtön a felettesének kiabál az kérdéses, talán az izgalom, talán hősködni akar, mindenesetre hangja elég bátortalan és annyira biztosan nem hangos hogy elérjen a ház túloldaláig. Azért valami készültségi állást csak felvesz, bár a bikáknak aztán mindegy lesz...*
509. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2016-06-18 17:39:32
Üzenet elküldve: 2016-06-18 17:39:32
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Az Adal ház kirablása//
*Hát tényleg többre számított. A kidőlő ajtó mögött egy roppant szerény kis hajlék várja. A bútorok szebbek mint az övéi, de nincs idebent annyi kincs mint amennyit ő tart a saját otthonában. Igazából alig van valami.
Gravak gyorsan, a már tőle megszokott döngő léptekkel kel át a hátsó bejáraton és lát neki azon kevés tárgy összeszedésének amit alkalmasnak talál a rablásra. A porcelánokat nem tartja alkalmasnak a szállításra, csak széttörnének és szétvágnák a zsák alját, aztán a többi dolog is kiömlene. Az étkészlet kezdetnek megteszi avagy megtenné, ha ezek után találna még pár hasonló értékű vackot, de ez sajnos messze nem így van. Se arany gyertyatartók, se serlegek, se ékkövek. Ő azt hitte amint belép egy gazdagnegyedi házba rögtön orrba fogja vágni a csillogás és a fényűzés, lehet legközelebb egy nagyobb házat kéne megcéloznia. Ha lát még valahol pár díszpárnát akkor azt is a zsákba dobja, az is érhet valamennyit, meg a függönyt, ha lát olyat az ablakok előtt.
A festményekre egyelőre nem fordít figyelmet, majd visszafelé talán hóna alá csapja az egyiket, de most lefelé megy, le a pincébe ahol sajnálatos módon ismét nem talál semmit, és ezzel nagyjából kezd is kifutni a rablásra kiszabott időből. Nem akar sokat tökörészni ezzel az egésszel még emlékszik mi volt amikor apjával megzavartak három tündért, szinte azonnal a nyakukba esett egy kisebb hadseregnyi városőr. Egy gazdagnegyedi ház kirablása ennél jóval nagyobb bűntett, ha jóval nagyobb hadsereg is jár hozzá akkor neki nem ártana indulnia. A cellába nem tör be, hanem szinte azonnal sarkon fordul és elindul felfelé.
A helyzet eddig, ha nem is katasztrofális, de legalábbis kiábrándító. Semmi kedve nincs most ezek után még az emeletre is felkapaszkodni. Elindul visszafelé, leemel a falról egy képet, azt amelyik viszonylag értékesnek látszik, és amit még képes a zsák mellett mancsába fogni. Ezzel a fáklya át is kerül a jobb kezébe kardja pedig vissza a hátára, hisz nem talált itt senkit aki ellen használhatná. Ezek után pedig már csak egy dolog van hátra, eltűnni innen a francba, már ha időközben nem törtek rá a városőrök, mert ugye akkor kevésbé lesz nyugodt, és a kardját is hamar elő kell szednie.
Szóval egy adag étkészlet, esetleg pár díszpárna, és egy festmény. Megérte azt az öt percet, de nem érte meg az ide vezető út hosszú napjait. Ideje visszatrappolnia a szekérhez és röviden szemrevételeznie, kik és hányan gyűltek össze eddigi munkájának zajára, és a házban lobogó fáklya fényére. A következő lépés a menekülés, bár még nem tudja van e egyáltalán valami a környéken ami előtt el kell menekülnie.*
*Hát tényleg többre számított. A kidőlő ajtó mögött egy roppant szerény kis hajlék várja. A bútorok szebbek mint az övéi, de nincs idebent annyi kincs mint amennyit ő tart a saját otthonában. Igazából alig van valami.
Gravak gyorsan, a már tőle megszokott döngő léptekkel kel át a hátsó bejáraton és lát neki azon kevés tárgy összeszedésének amit alkalmasnak talál a rablásra. A porcelánokat nem tartja alkalmasnak a szállításra, csak széttörnének és szétvágnák a zsák alját, aztán a többi dolog is kiömlene. Az étkészlet kezdetnek megteszi avagy megtenné, ha ezek után találna még pár hasonló értékű vackot, de ez sajnos messze nem így van. Se arany gyertyatartók, se serlegek, se ékkövek. Ő azt hitte amint belép egy gazdagnegyedi házba rögtön orrba fogja vágni a csillogás és a fényűzés, lehet legközelebb egy nagyobb házat kéne megcéloznia. Ha lát még valahol pár díszpárnát akkor azt is a zsákba dobja, az is érhet valamennyit, meg a függönyt, ha lát olyat az ablakok előtt.
A festményekre egyelőre nem fordít figyelmet, majd visszafelé talán hóna alá csapja az egyiket, de most lefelé megy, le a pincébe ahol sajnálatos módon ismét nem talál semmit, és ezzel nagyjából kezd is kifutni a rablásra kiszabott időből. Nem akar sokat tökörészni ezzel az egésszel még emlékszik mi volt amikor apjával megzavartak három tündért, szinte azonnal a nyakukba esett egy kisebb hadseregnyi városőr. Egy gazdagnegyedi ház kirablása ennél jóval nagyobb bűntett, ha jóval nagyobb hadsereg is jár hozzá akkor neki nem ártana indulnia. A cellába nem tör be, hanem szinte azonnal sarkon fordul és elindul felfelé.
A helyzet eddig, ha nem is katasztrofális, de legalábbis kiábrándító. Semmi kedve nincs most ezek után még az emeletre is felkapaszkodni. Elindul visszafelé, leemel a falról egy képet, azt amelyik viszonylag értékesnek látszik, és amit még képes a zsák mellett mancsába fogni. Ezzel a fáklya át is kerül a jobb kezébe kardja pedig vissza a hátára, hisz nem talált itt senkit aki ellen használhatná. Ezek után pedig már csak egy dolog van hátra, eltűnni innen a francba, már ha időközben nem törtek rá a városőrök, mert ugye akkor kevésbé lesz nyugodt, és a kardját is hamar elő kell szednie.
Szóval egy adag étkészlet, esetleg pár díszpárna, és egy festmény. Megérte azt az öt percet, de nem érte meg az ide vezető út hosszú napjait. Ideje visszatrappolnia a szekérhez és röviden szemrevételeznie, kik és hányan gyűltek össze eddigi munkájának zajára, és a házban lobogó fáklya fényére. A következő lépés a menekülés, bár még nem tudja van e egyáltalán valami a környéken ami előtt el kell menekülnie.*
508. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2016-06-18 17:03:32
Üzenet elküldve: 2016-06-18 17:03:32
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Az Adal ház kirablása//
*A hátsó ajtó zsanérostól mindenestül dörren be egészen az első falig ami az útját állná, hogy onnan dőljön lassan vissza a földre egy puffanással, felverve ezzel a port ami már kezdte belepni a folyosót. Kardokra itt semmi szükség. Az étkezőbe lép be az ork, de sok értékeset nem talál. Címben ugyan nemesek háza, de nem sokat adtak a fényűzésre. Pár aranyat biztosan kapna a porcelánokért ha épségben le tudná őket szállítani a megfelelő személynek, de valljuk be, eddigi tevékenységét tekintve ez elég hamvába holt ötlet. Az étkészlet is érhet valamit, bár nem ezüst, de ezt Gravak nem biztos hogy tudja. Érdekes látvány lenne viszont egy ork a piacon aki villákkal meg kanalakkal szeretne üzérkedni. Ahogy halad tovább a házban, lát még egy-két festményt ami a falakat díszíti, de ezeket sem lenne túlságosan könnyű épségben elcipelni. Első ránézésre rosszul választott, de hát így a gazdagnegyed legszélén mire lehet számítani? Legalább egy kevés kolbászt sikerült kerítenie a konyhából, már ez is valami. No de nem baj, nem csügged a betörő, hiszen még hátra van a pince! A lejárat sincs rejtve, bár neki kissé szűkös, de beragadni nem fog. Sajnos odalent sem rózsásabb a helyzet. Talál ugyan egy szobát amiben valamikor valaki lakhatott, de a volt lakója semmi értékeset nem hagyott hátra. Az egyik sarokban van még egy említésre méltó téglafalú szoba, vasrácsokkal tűzdelt ajtóval bezárva, de nem nagy a helyiség, olyan cellának való... A zárt ajtó rácsai mögött csak a teljes üresség látható, de ez az első különösebben védett tér amivel találkozik, talán odabent rejtettek el valahol valamit. Eddig elég elkeserítő a helyzet, néhány dolgot ugyan sikerült már a zsákjába hánynia de többre számított, hogy mennyit érhet eddigi zsákmánya azt egy Gravak fajta ork nehezen becsülné meg, de valószínűleg nem érné meg az eladásával való vesződséget. Ez persze nézőpont kérdése, aki minden nap az éhhalállal küszködik annak már ez is egy aranybánya, de valószínűtlen hogy a hatalmas ork ilyen problémákkal küzdene. Megpróbálhat betörni a cellába és ott kutakodni valami rejtek után, vagy megpróbálhatja még az emeletet esetleg. Annak még semmi jele hogy bárki háborgatni akarná, vagy itthon volna. A városőrök közben a bikákkal szemezve vakargatják a sisakjuk tetejét.*
- Na fiúk, ha már annyira akartátok, uccu neki!
*Löki meg hátulról az egyiket az öregebb, tapasztaltabb róka, de persze csak viccelődik, nem engedné a jószágok közelébe a rábízott két újoncot.*
- Sze... Szerintem várjuk meg amíg kijön.
*Válaszol szerencsétlen hátrahőkölve.*
- Szívesebben esnél neki két olyan bikának akit egy ork is hajt hátulról?
*Nevetgél az öreg, aztán int a fejével hogy menjenek körbe.*
- Akkor maradj és rikácsolj ha kijönne, mi meg elmegyünk körbe!
*Ezzel hagyja itt az egyik fiatalt, aki csak nyel egyet és kardját előhúzva hátrál kicsit, a legrosszabbra készülve. A másik ifjonc és az öreg a főbejárathoz tartanak.*
- Fogd a kürtöt. Ha baj van ne állj neki hősködni, szaladj a barakkhoz és közben fújjad ahogy a lelkeden kifér.
*Már őszül a szakálla a vezérnek, sisakja árnyékában egész komolynak tűnik a tekintete. Kellemetlen egy helyzet, szíve szerint már most összetrombitálna egy tucat városőrt még a ház köré, de hát hogy nézne az ki? Felveri az egész környéket csak mert egyetlen ork betört valahová? Még az sem teljesen biztos hogy betörésről van szó. Egy szem orkkal nem tudnak hárman elbánni? Nem, ehhez túl büszke, ennél többre tartja képességeit, de nem szeretné ha harcra kerülne sor, kétséges hogy két tanítványa túlélné egy ilyen szörnyeteg ellen. Volt már dolga orkkal, ellenük a páncél meg a sisak többet ront mint használ, védeni nem véd de nehéz benne mozogni. A mellette baktató zöldfülű ugyan éppen számszeríját tölti, de ha nem sikerül egy lövéssel leteríteni a bestét akkor csak jobban felbőszítik.*
- Egy lövésed lesz csak ha szükség lenne rá, ha utána él még akkor futás. Egy zöldbőrű szörnyeteg betört egy nemeshez, felejtsd el a lábát vagy a kezét. A szeme közé lőj vagy a szívébe, ne gondolkozz kegyelmen.
*Kicsit súlyosabbra fordult a helyzet mint a két újonc gondolta volna, csak cukkolták az öreget aki mindig azzal henceg hogy a maga idejében mekkora hős volt. Akkor még jó ötletnek tűnt. Éppen a zárt vasrácsos ajtónál gondolkodik odalent Gravak amikor hallja fentről a kopogást a főbejáraton. Nagyjából a cella felett lehet az ajtó.*
- Anor uram!
*Az öregebbik városőr bizony ismeri a járást errefelé, névről legalábbis tudja kié az ingatlan.*
- Városőrség! Elnézést ha felverem a házat, de minden rendben odabent?
*Nem túl hangos, de lehallatszik a zöldbőrű füléig. Semmit sem szeretnének elsürgetni. Artheniorban sok furcsaság történt már, az sem lepné meg ha tisztes lakó lenne az ork.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.18 17:31:51
*A hátsó ajtó zsanérostól mindenestül dörren be egészen az első falig ami az útját állná, hogy onnan dőljön lassan vissza a földre egy puffanással, felverve ezzel a port ami már kezdte belepni a folyosót. Kardokra itt semmi szükség. Az étkezőbe lép be az ork, de sok értékeset nem talál. Címben ugyan nemesek háza, de nem sokat adtak a fényűzésre. Pár aranyat biztosan kapna a porcelánokért ha épségben le tudná őket szállítani a megfelelő személynek, de valljuk be, eddigi tevékenységét tekintve ez elég hamvába holt ötlet. Az étkészlet is érhet valamit, bár nem ezüst, de ezt Gravak nem biztos hogy tudja. Érdekes látvány lenne viszont egy ork a piacon aki villákkal meg kanalakkal szeretne üzérkedni. Ahogy halad tovább a házban, lát még egy-két festményt ami a falakat díszíti, de ezeket sem lenne túlságosan könnyű épségben elcipelni. Első ránézésre rosszul választott, de hát így a gazdagnegyed legszélén mire lehet számítani? Legalább egy kevés kolbászt sikerült kerítenie a konyhából, már ez is valami. No de nem baj, nem csügged a betörő, hiszen még hátra van a pince! A lejárat sincs rejtve, bár neki kissé szűkös, de beragadni nem fog. Sajnos odalent sem rózsásabb a helyzet. Talál ugyan egy szobát amiben valamikor valaki lakhatott, de a volt lakója semmi értékeset nem hagyott hátra. Az egyik sarokban van még egy említésre méltó téglafalú szoba, vasrácsokkal tűzdelt ajtóval bezárva, de nem nagy a helyiség, olyan cellának való... A zárt ajtó rácsai mögött csak a teljes üresség látható, de ez az első különösebben védett tér amivel találkozik, talán odabent rejtettek el valahol valamit. Eddig elég elkeserítő a helyzet, néhány dolgot ugyan sikerült már a zsákjába hánynia de többre számított, hogy mennyit érhet eddigi zsákmánya azt egy Gravak fajta ork nehezen becsülné meg, de valószínűleg nem érné meg az eladásával való vesződséget. Ez persze nézőpont kérdése, aki minden nap az éhhalállal küszködik annak már ez is egy aranybánya, de valószínűtlen hogy a hatalmas ork ilyen problémákkal küzdene. Megpróbálhat betörni a cellába és ott kutakodni valami rejtek után, vagy megpróbálhatja még az emeletet esetleg. Annak még semmi jele hogy bárki háborgatni akarná, vagy itthon volna. A városőrök közben a bikákkal szemezve vakargatják a sisakjuk tetejét.*
- Na fiúk, ha már annyira akartátok, uccu neki!
*Löki meg hátulról az egyiket az öregebb, tapasztaltabb róka, de persze csak viccelődik, nem engedné a jószágok közelébe a rábízott két újoncot.*
- Sze... Szerintem várjuk meg amíg kijön.
*Válaszol szerencsétlen hátrahőkölve.*
- Szívesebben esnél neki két olyan bikának akit egy ork is hajt hátulról?
*Nevetgél az öreg, aztán int a fejével hogy menjenek körbe.*
- Akkor maradj és rikácsolj ha kijönne, mi meg elmegyünk körbe!
*Ezzel hagyja itt az egyik fiatalt, aki csak nyel egyet és kardját előhúzva hátrál kicsit, a legrosszabbra készülve. A másik ifjonc és az öreg a főbejárathoz tartanak.*
- Fogd a kürtöt. Ha baj van ne állj neki hősködni, szaladj a barakkhoz és közben fújjad ahogy a lelkeden kifér.
*Már őszül a szakálla a vezérnek, sisakja árnyékában egész komolynak tűnik a tekintete. Kellemetlen egy helyzet, szíve szerint már most összetrombitálna egy tucat városőrt még a ház köré, de hát hogy nézne az ki? Felveri az egész környéket csak mert egyetlen ork betört valahová? Még az sem teljesen biztos hogy betörésről van szó. Egy szem orkkal nem tudnak hárman elbánni? Nem, ehhez túl büszke, ennél többre tartja képességeit, de nem szeretné ha harcra kerülne sor, kétséges hogy két tanítványa túlélné egy ilyen szörnyeteg ellen. Volt már dolga orkkal, ellenük a páncél meg a sisak többet ront mint használ, védeni nem véd de nehéz benne mozogni. A mellette baktató zöldfülű ugyan éppen számszeríját tölti, de ha nem sikerül egy lövéssel leteríteni a bestét akkor csak jobban felbőszítik.*
- Egy lövésed lesz csak ha szükség lenne rá, ha utána él még akkor futás. Egy zöldbőrű szörnyeteg betört egy nemeshez, felejtsd el a lábát vagy a kezét. A szeme közé lőj vagy a szívébe, ne gondolkozz kegyelmen.
*Kicsit súlyosabbra fordult a helyzet mint a két újonc gondolta volna, csak cukkolták az öreget aki mindig azzal henceg hogy a maga idejében mekkora hős volt. Akkor még jó ötletnek tűnt. Éppen a zárt vasrácsos ajtónál gondolkodik odalent Gravak amikor hallja fentről a kopogást a főbejáraton. Nagyjából a cella felett lehet az ajtó.*
- Anor uram!
*Az öregebbik városőr bizony ismeri a járást errefelé, névről legalábbis tudja kié az ingatlan.*
- Városőrség! Elnézést ha felverem a házat, de minden rendben odabent?
*Nem túl hangos, de lehallatszik a zöldbőrű füléig. Semmit sem szeretnének elsürgetni. Artheniorban sok furcsaság történt már, az sem lepné meg ha tisztes lakó lenne az ork.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.18 17:31:51
507. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2016-06-16 16:58:10
Üzenet elküldve: 2016-06-16 16:58:10
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Az Adal ház kirablása//
*Az ork tehát úgy ment át a városon mint egy forgószél, földrengés, hegyomlás, és Maihin roham négyesének közös kis unokája. Ebből természetesen csak és egyedül a saját fáradalmait vette észre, és mint a bika az elefánt a porcelánboltban, nem az fáj neki amit lever, hanem az ami a fejére borul. A három városőr is követheti az orkot nyugodtan és feltűnés nélkül, a sötétnek megvan az a rossz tulajdonsága, hogy nem csak a menekülőt, de az üldözőket is képes elrejteni, és fekete köpenyében magához ölelni. Gravak tehát meg van győződve arról, hogy minden amit csinált a lehető legjobban alakult, és a bikák szarvai mögött be is lép az Adal ház mögötti kertbe, vascsizmájával újabb mély nyomokat hagyva maga után mintha már nem lenne amúgy is elegendő bizonyíték amivel az akart és akaratlan gaztetteket összeköthetik, illetve az egész ámokfutást rábizonyíthatnák ha esetleg elkapnák a grabancát, de mivel nem tud a bikákkal bőszen szemező megfigyelőkről, és nem hiszi, hogy a házban bárki is volna, ezért teljes biztonságban érzi magát. Még egy fáklyát is gyújt, hisz bár jól tájékozódik a barlangokban, attól ő még nem setét umblat és nem fogja felismerni a vaksötétben az aranyat és a drágaköveket. Meg amúgy is kell egy fáklya ha esetleg gyújtogatni is akarna. Az ajtó zárjával éppen ezért nem is tököl sokat. Legendás erejét latba vetve, fémmel borított lábának egy szakszerű mozdulatával megpróbálja a kemény ajtólapot pár méterrel beljebb küldeni. Ha ez nem sikerülne arra van ugye nála a két pallos, melyek egyike Pirtianesi mesterkard. Még egy várkapu sem állna ellen sokáig ezen két fegyver együttes csapásának, így talán ez a gyenge kis valami sem fog gondot okozni, de ő maga természetesen bízik a lábmunkában, ezért is azt rakja előbbre.
Ha sikerrel bejut céltudatosan elindul keresve a lefelé vezető utat. Baljában a felfelé lobogó fáklyát és a lefelé lógó zsákot, jobbjában a mesterkardot tartja. A zsákot azért, hogy ha már most lát valami értékeset akkor azt azonnal elsüllyeszthesse benne, a mesterkardot meg azért, hogy ha valaki elébe kerülne akkor azt azonnal levághassa. Nem igazán gondolkozik ezen, ő most betörő, és ha valaki meglátja akkor az le fogja buktatni, tehát ha harcos ha nem, Gravak előtt halnia kell. A pincét meg ugye azért keresi mert amennyire ő tudja a Gazdagok a pincében szokták tartani a csecsebecséiket. Vagy épp a padláson, de felfelé kétszer kéne lépcsőznie, lefelé meg elég egyszer is. A koncepció teát ez, de persze ő sosem járt még ebben a házban, így bármire is számít az a valóság fonalát nem fogja az ő kedve szerint meggörbíteni, és nem fog olyasmit találni ami nincs, vagy olyasmit figyelmen kívül hagyni ami esetleg ott van.*
A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.16 17:02:52
*Az ork tehát úgy ment át a városon mint egy forgószél, földrengés, hegyomlás, és Maihin roham négyesének közös kis unokája. Ebből természetesen csak és egyedül a saját fáradalmait vette észre, és mint a bika az elefánt a porcelánboltban, nem az fáj neki amit lever, hanem az ami a fejére borul. A három városőr is követheti az orkot nyugodtan és feltűnés nélkül, a sötétnek megvan az a rossz tulajdonsága, hogy nem csak a menekülőt, de az üldözőket is képes elrejteni, és fekete köpenyében magához ölelni. Gravak tehát meg van győződve arról, hogy minden amit csinált a lehető legjobban alakult, és a bikák szarvai mögött be is lép az Adal ház mögötti kertbe, vascsizmájával újabb mély nyomokat hagyva maga után mintha már nem lenne amúgy is elegendő bizonyíték amivel az akart és akaratlan gaztetteket összeköthetik, illetve az egész ámokfutást rábizonyíthatnák ha esetleg elkapnák a grabancát, de mivel nem tud a bikákkal bőszen szemező megfigyelőkről, és nem hiszi, hogy a házban bárki is volna, ezért teljes biztonságban érzi magát. Még egy fáklyát is gyújt, hisz bár jól tájékozódik a barlangokban, attól ő még nem setét umblat és nem fogja felismerni a vaksötétben az aranyat és a drágaköveket. Meg amúgy is kell egy fáklya ha esetleg gyújtogatni is akarna. Az ajtó zárjával éppen ezért nem is tököl sokat. Legendás erejét latba vetve, fémmel borított lábának egy szakszerű mozdulatával megpróbálja a kemény ajtólapot pár méterrel beljebb küldeni. Ha ez nem sikerülne arra van ugye nála a két pallos, melyek egyike Pirtianesi mesterkard. Még egy várkapu sem állna ellen sokáig ezen két fegyver együttes csapásának, így talán ez a gyenge kis valami sem fog gondot okozni, de ő maga természetesen bízik a lábmunkában, ezért is azt rakja előbbre.
Ha sikerrel bejut céltudatosan elindul keresve a lefelé vezető utat. Baljában a felfelé lobogó fáklyát és a lefelé lógó zsákot, jobbjában a mesterkardot tartja. A zsákot azért, hogy ha már most lát valami értékeset akkor azt azonnal elsüllyeszthesse benne, a mesterkardot meg azért, hogy ha valaki elébe kerülne akkor azt azonnal levághassa. Nem igazán gondolkozik ezen, ő most betörő, és ha valaki meglátja akkor az le fogja buktatni, tehát ha harcos ha nem, Gravak előtt halnia kell. A pincét meg ugye azért keresi mert amennyire ő tudja a Gazdagok a pincében szokták tartani a csecsebecséiket. Vagy épp a padláson, de felfelé kétszer kéne lépcsőznie, lefelé meg elég egyszer is. A koncepció teát ez, de persze ő sosem járt még ebben a házban, így bármire is számít az a valóság fonalát nem fogja az ő kedve szerint meggörbíteni, és nem fog olyasmit találni ami nincs, vagy olyasmit figyelmen kívül hagyni ami esetleg ott van.*
A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.16 17:02:52
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 507-526