Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
Mostani oldal: 1 (1. - 20. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
20. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-19 19:25:16
Üzenet elküldve: 2014-06-19 19:25:16
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Őrség //
* Fejben megjegyzi a sátrat, ahová a nőstény bújt el és figyeli tovább a környéket. Meg persze a földön heverő szőrméket is. Kapóra jön, hogy érkező félben van már Rolko és Azil, meg a kis vörös ágymelegítő is. Azil már küldi is a kicsiny meglepetést a kapu felé, de kitér előle. Inkább felkapja maga mellől a földről és az erdőbe hajítja, mielőtt itt büdösödne meg. *
- Te Azil! Óvatosan dobálózzál, mert Nianával foglak megneveltetni. Most amúgy is jót tenne neki egy kis bunyó, mer' az előbb még bőgve rohangált a táborban.
* Az okát nem tudja, de az óriáslányt hangját könnyű felismerni, főleg ereje miatt. Meg aztán dübörgött is a környék rendesen. Az óriások jönnek, Kagan pedig megyen.*
A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.19 19:25:29
* Fejben megjegyzi a sátrat, ahová a nőstény bújt el és figyeli tovább a környéket. Meg persze a földön heverő szőrméket is. Kapóra jön, hogy érkező félben van már Rolko és Azil, meg a kis vörös ágymelegítő is. Azil már küldi is a kicsiny meglepetést a kapu felé, de kitér előle. Inkább felkapja maga mellől a földről és az erdőbe hajítja, mielőtt itt büdösödne meg. *
- Te Azil! Óvatosan dobálózzál, mert Nianával foglak megneveltetni. Most amúgy is jót tenne neki egy kis bunyó, mer' az előbb még bőgve rohangált a táborban.
* Az okát nem tudja, de az óriáslányt hangját könnyű felismerni, főleg ereje miatt. Meg aztán dübörgött is a környék rendesen. Az óriások jönnek, Kagan pedig megyen.*
A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.19 19:25:29
19. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-19 18:28:29
Üzenet elküldve: 2014-06-19 18:28:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Kapunál//
*Sose gondolta, hogy ily távol jártak. Most azonban lábaiban ólmos fáradtságot érez, valahogy kimerült. Igaz, nem piknikezni, nyaralni voltak, kemény munkával húzták fel azt a viskót.
Mikor feltárul előttük a domb, Amon Ruadh, nagy sóhajjal üdvözli, és valahogy könnyebbé is válik lépte közelségétől. Noha útjuk felfelé vezet, mégis gyorsabban szedi lábait, így hamar odaérnek a kapuhoz. Azil vigyorára válaszul ő is villantja fogsorát bozontos szakálla keretében, és felhorkantva adja jelét, hogy tetszik a haldobálós jelenet. Sőt, maga is halért nyúlna, ha nem nyílik a kapu éppen, és kötné le figyelmét a kilépő vezér, éa a törpék.*
-Tüskevár!
*Toldja meg Azil beszámolóját ennyivel és tornyosul az ember és törpenép fölé csípőre tett kézzel. Hiszen jól végezte dolgát, van mire büszkélkedjék. Tekintete elkalandozik bentre, a kapun túlra. Valakit keres, de nem talál. Pedig felderítette volna látványa, igazán kellemes lenne úgy a fogadtatása.*
*Sose gondolta, hogy ily távol jártak. Most azonban lábaiban ólmos fáradtságot érez, valahogy kimerült. Igaz, nem piknikezni, nyaralni voltak, kemény munkával húzták fel azt a viskót.
Mikor feltárul előttük a domb, Amon Ruadh, nagy sóhajjal üdvözli, és valahogy könnyebbé is válik lépte közelségétől. Noha útjuk felfelé vezet, mégis gyorsabban szedi lábait, így hamar odaérnek a kapuhoz. Azil vigyorára válaszul ő is villantja fogsorát bozontos szakálla keretében, és felhorkantva adja jelét, hogy tetszik a haldobálós jelenet. Sőt, maga is halért nyúlna, ha nem nyílik a kapu éppen, és kötné le figyelmét a kilépő vezér, éa a törpék.*
-Tüskevár!
*Toldja meg Azil beszámolóját ennyivel és tornyosul az ember és törpenép fölé csípőre tett kézzel. Hiszen jól végezte dolgát, van mire büszkélkedjék. Tekintete elkalandozik bentre, a kapun túlra. Valakit keres, de nem talál. Pedig felderítette volna látványa, igazán kellemes lenne úgy a fogadtatása.*
18. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-19 17:33:26
Üzenet elküldve: 2014-06-19 17:33:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Haza felé//
*Azil gyorsan összeszedi felszerelését, magára ölti páncélját és a szigonya is a helyére kerül. Mivel majdnem indulásra készen állnak, gyorsan segít a kis vörösnek kiszedni a hálót a folyóból. Ahogy mindennek készen vannak, és Rolkó is kihalászta magát, Azil vidáman int a többieknek.*
-Gyertek, már alig várom, hogy meglássam az arcukat, ennyi hal láttán!-
*Mondja, s öles lépteivel az élre is tör. Gyorsan haladnak aránylag, hisz hajtja őket a hazatérés vágya. Legalábbis az óriás mindenképp siet. Eközben azért odafigyel társaira is, sőt segít a lánynak a halat is vinni, ha az elfáradna.*
//Kapunál//
*Hacsak komótosan is, de lassan elérik céljukat, az erőd már nincs messze. Azil rávigyorog Rolkóra, majd a zsákból kiemel egy kissebb halat. Amikor elérik a kapu közvetlen környékét, Azil felkiállt.*
-Meghoztuk a vacsorát! Kértek belőle?-
*Mutatja fel a halat, majd ügyelve rá, hogy ne találjon el senkit, a torony irányába dobja, úgy, hogy ha akarják el tudják kapni.Alig küldi útjára a lövedéket, nyílik a kapu, és a törzsfő készül kilépni rajta. Azil, hatalmas kezével int neki, majd elé lép.*
-Kész a móló, és hoztunk halat is. Nem is keveset.-
*Mondja büszkén a megtermett alak.*
A hozzászólás írója (Borgőzös Azil) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.19 17:35:50
*Azil gyorsan összeszedi felszerelését, magára ölti páncélját és a szigonya is a helyére kerül. Mivel majdnem indulásra készen állnak, gyorsan segít a kis vörösnek kiszedni a hálót a folyóból. Ahogy mindennek készen vannak, és Rolkó is kihalászta magát, Azil vidáman int a többieknek.*
-Gyertek, már alig várom, hogy meglássam az arcukat, ennyi hal láttán!-
*Mondja, s öles lépteivel az élre is tör. Gyorsan haladnak aránylag, hisz hajtja őket a hazatérés vágya. Legalábbis az óriás mindenképp siet. Eközben azért odafigyel társaira is, sőt segít a lánynak a halat is vinni, ha az elfáradna.*
//Kapunál//
*Hacsak komótosan is, de lassan elérik céljukat, az erőd már nincs messze. Azil rávigyorog Rolkóra, majd a zsákból kiemel egy kissebb halat. Amikor elérik a kapu közvetlen környékét, Azil felkiállt.*
-Meghoztuk a vacsorát! Kértek belőle?-
*Mutatja fel a halat, majd ügyelve rá, hogy ne találjon el senkit, a torony irányába dobja, úgy, hogy ha akarják el tudják kapni.Alig küldi útjára a lövedéket, nyílik a kapu, és a törzsfő készül kilépni rajta. Azil, hatalmas kezével int neki, majd elé lép.*
-Kész a móló, és hoztunk halat is. Nem is keveset.-
*Mondja büszkén a megtermett alak.*
A hozzászólás írója (Borgőzös Azil) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.19 17:35:50
17. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-19 12:26:08
Üzenet elküldve: 2014-06-19 12:26:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A falon kívül//
*Arcán vegyes érzelmek mutatkoznak, ahogy látja tulajdonát beugrabugrálni a kapun. Az ég felé néz, sóhajt... Nem számít. Az eredménye a rövidke találkozásnak elég kurta-furcsa lett - eddigi tapasztalati szerint az üzlet nem ezt jelenti. Végül beleegyező fejmozdulatot tesz, jó szándékkal biccentésként lehet értelmezni, bár lehet, hogy eleinte a nő mást akart, csak közben gyorsan meggondolta magát. A bőrökkel már senki nem foglalkozik, felőle azt tesznek vele amit akarnak, de hogy ő nem fogja tovább hurcolászni, az biztos. Legfeljebb itt marad, kitéve az időjárásnak s kis idő múlva a kapu előtt fog szétfoszlani a minőségi bőr és szőrme.
Felajánlanak még neki szállást, no meg feltételezik, hogy sérült. Shatar nem igazán érti, itt tán mindenkiről ezt feltételezik? Ő szerinte e rövid idő alatt tökéletesen el tudta fedni állapotát. Mindegy is, ha felhozzák, ő továbbra is tagad. De már rögtön a következő dilemmáján töpreng - büszkesége hagyja-e, hogy elfogadja a szállást? Ép eszű ember rögtön igent mondana. El tudná látni a sebet, nem lenne kiszolgáltatva szélnek, esőnek, pihenni tudna egy kicsit. Nem riadna fel éjszaka minden zajra, az életét féltve. Hiszen mondták, itt _biztonságos_. Hirtelen elfogja az az érzés. Az érzés, amikor... Az ember törzzsel van. Most nem számít, hogy az övé-e vagy sem. Néhány pillanatig még hezitál, az egyik sátrat szuggerálja. Ám legyen. Még egyszer biccent az őr felé - fel lehet fogni afféle köszönetként is. A bőröket ott hagyja, ahova letette és kevés cókmókjával a hátán a sátrak felé indul. Odaérve már kurtán üdvözli az ott tartózkodó lovast, szintén biccentés formájában, de nem áll meg beszélgetni, kérdezősködni. Holmiját behajigálja az egyik szimpatikus, még üres sátor lapja mögé és aztán ő is eltűnik a hajlékban.*
*Arcán vegyes érzelmek mutatkoznak, ahogy látja tulajdonát beugrabugrálni a kapun. Az ég felé néz, sóhajt... Nem számít. Az eredménye a rövidke találkozásnak elég kurta-furcsa lett - eddigi tapasztalati szerint az üzlet nem ezt jelenti. Végül beleegyező fejmozdulatot tesz, jó szándékkal biccentésként lehet értelmezni, bár lehet, hogy eleinte a nő mást akart, csak közben gyorsan meggondolta magát. A bőrökkel már senki nem foglalkozik, felőle azt tesznek vele amit akarnak, de hogy ő nem fogja tovább hurcolászni, az biztos. Legfeljebb itt marad, kitéve az időjárásnak s kis idő múlva a kapu előtt fog szétfoszlani a minőségi bőr és szőrme.
Felajánlanak még neki szállást, no meg feltételezik, hogy sérült. Shatar nem igazán érti, itt tán mindenkiről ezt feltételezik? Ő szerinte e rövid idő alatt tökéletesen el tudta fedni állapotát. Mindegy is, ha felhozzák, ő továbbra is tagad. De már rögtön a következő dilemmáján töpreng - büszkesége hagyja-e, hogy elfogadja a szállást? Ép eszű ember rögtön igent mondana. El tudná látni a sebet, nem lenne kiszolgáltatva szélnek, esőnek, pihenni tudna egy kicsit. Nem riadna fel éjszaka minden zajra, az életét féltve. Hiszen mondták, itt _biztonságos_. Hirtelen elfogja az az érzés. Az érzés, amikor... Az ember törzzsel van. Most nem számít, hogy az övé-e vagy sem. Néhány pillanatig még hezitál, az egyik sátrat szuggerálja. Ám legyen. Még egyszer biccent az őr felé - fel lehet fogni afféle köszönetként is. A bőröket ott hagyja, ahova letette és kevés cókmókjával a hátán a sátrak felé indul. Odaérve már kurtán üdvözli az ott tartózkodó lovast, szintén biccentés formájában, de nem áll meg beszélgetni, kérdezősködni. Holmiját behajigálja az egyik szimpatikus, még üres sátor lapja mögé és aztán ő is eltűnik a hajlékban.*
16. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-18 15:42:57
Üzenet elküldve: 2014-06-18 15:42:57
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//A falon kívül - őrség//
* Megvonja mindenre a vállát és figyelemmel követi a nőt, amit az elmegy szedegetni abból a gazból. Akheel addig meg összeszedegeti, ami kell neki. A Vadász visszabékázik a kapu mögé, ő pedig elégedetten bólint erre. *
- Így megfelelt az üzlet nőstényt? A növényekért cserébe ezek a, dolgok?
* Mármint azok, amiket Akheel magához vett és el is tűnt vele. Azokat már biztos nem tudja visszaszerezni magának a nőstény. *
- Ha megsérültél, itt elláthatod a sebed és megpihenhetsz, erre nem járnak vadak.
* Mutat még egyszer a fal előtti területre, ahol van az a néhány sátor. De ha nem, hát nem, azért felajánlotta. Akheel után ő is eltűnik a kapu mögött, bezárja azt és visszatér a helyére. *
* Megvonja mindenre a vállát és figyelemmel követi a nőt, amit az elmegy szedegetni abból a gazból. Akheel addig meg összeszedegeti, ami kell neki. A Vadász visszabékázik a kapu mögé, ő pedig elégedetten bólint erre. *
- Így megfelelt az üzlet nőstényt? A növényekért cserébe ezek a, dolgok?
* Mármint azok, amiket Akheel magához vett és el is tűnt vele. Azokat már biztos nem tudja visszaszerezni magának a nőstény. *
- Ha megsérültél, itt elláthatod a sebed és megpihenhetsz, erre nem járnak vadak.
* Mutat még egyszer a fal előtti területre, ahol van az a néhány sátor. De ha nem, hát nem, azért felajánlotta. Akheel után ő is eltűnik a kapu mögött, bezárja azt és visszatér a helyére. *
15. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-18 10:22:33
Üzenet elküldve: 2014-06-18 10:22:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Őrség //
* Biccent, és ahogy Dharren lesétál, ő máris a helyére lép. Elnéző kis mosollyal figyel lefelé az eseményekre, legalább van egy kis mozgolódás, s nem kell tekintetét állandóan a lassan kanyargó folyóra függesztenie. Megtámaszkodik a fapalánkon, tekintetével végigkíséri a nőstényt, amint a fához sétál, s lépteiből kiveszi - valószínűleg sérült. Nem mintha az ő dolga lenne. A nőszemély nem kért segítséget, neki pedig nincs joga, sem kedve felszólalni, hogy ugyan, maradjon már, amíg ellátja a bármilyen sérülését. Ami azt illeti, ez most a legkevésbé sem izgatja, maximum a kinézetét mustrálja, mint bármelyik más férfiállat. *
* Biccent, és ahogy Dharren lesétál, ő máris a helyére lép. Elnéző kis mosollyal figyel lefelé az eseményekre, legalább van egy kis mozgolódás, s nem kell tekintetét állandóan a lassan kanyargó folyóra függesztenie. Megtámaszkodik a fapalánkon, tekintetével végigkíséri a nőstényt, amint a fához sétál, s lépteiből kiveszi - valószínűleg sérült. Nem mintha az ő dolga lenne. A nőszemély nem kért segítséget, neki pedig nincs joga, sem kedve felszólalni, hogy ugyan, maradjon már, amíg ellátja a bármilyen sérülését. Ami azt illeti, ez most a legkevésbé sem izgatja, maximum a kinézetét mustrálja, mint bármelyik más férfiállat. *
14. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-17 22:19:57
Üzenet elküldve: 2014-06-17 22:19:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//A falon kívül - őrség//
*Azért nem lök olyan nagyot a másikon, nem tudva mire mit reagál az idegen, inkább csak odébb toszogatja, hogy ne férjen hozzá a holmijához. Neki is kezd lelkesen kotorászni köztük és a fa kis izémizék után a nyílvesszőkre csap le. Még neki is igencsak jól jöhet. Többre megy velük, mint a bőrökkel. Azokat nyugodtan viheti vissza magával a másik, nincs rá szükségük. A fegyverkelléket azonban megtartja magának. Sőt, minden kiborult kis limlomot, nem törődve állapotukkal, vagy értékükkel. Egészen más értékrend szerint osztályozza ezeket a dolgokat a kis fura fejében, mint mások.
Nem is figyel arra, hogy a nő közben merre bóklászik, hiszen itt van lent Dharren is és föntről egy harmadik figyel rájuk. Szépen ölébe veszi mindazt, ami kiborult az erszényből, de a maga részéről nem nyúl az állatbőrökhöz. Ha nincs más - és Dharren sem utasítja maradásra- akkor roppant önelégülten és némileg jobb kedvűen indul vissza a Falra három lábú, sánta béka ugrálásban. Csak a kapu mögött rendezi magát annyira, hogy felegyenesedjen és tömött kis övtáskájába zsúfolja a zsákmányt.
Na már minden jó, minden szép. Akheel lelki békéje ismét helyreállt.*
-Tümtürümmtürüm...
*Motyorászik magában.*
*Azért nem lök olyan nagyot a másikon, nem tudva mire mit reagál az idegen, inkább csak odébb toszogatja, hogy ne férjen hozzá a holmijához. Neki is kezd lelkesen kotorászni köztük és a fa kis izémizék után a nyílvesszőkre csap le. Még neki is igencsak jól jöhet. Többre megy velük, mint a bőrökkel. Azokat nyugodtan viheti vissza magával a másik, nincs rá szükségük. A fegyverkelléket azonban megtartja magának. Sőt, minden kiborult kis limlomot, nem törődve állapotukkal, vagy értékükkel. Egészen más értékrend szerint osztályozza ezeket a dolgokat a kis fura fejében, mint mások.
Nem is figyel arra, hogy a nő közben merre bóklászik, hiszen itt van lent Dharren is és föntről egy harmadik figyel rájuk. Szépen ölébe veszi mindazt, ami kiborult az erszényből, de a maga részéről nem nyúl az állatbőrökhöz. Ha nincs más - és Dharren sem utasítja maradásra- akkor roppant önelégülten és némileg jobb kedvűen indul vissza a Falra három lábú, sánta béka ugrálásban. Csak a kapu mögött rendezi magát annyira, hogy felegyenesedjen és tömött kis övtáskájába zsúfolja a zsákmányt.
Na már minden jó, minden szép. Akheel lelki békéje ismét helyreállt.*
-Tümtürümmtürüm...
*Motyorászik magában.*
13. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-17 21:55:27
Üzenet elküldve: 2014-06-17 21:55:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A falon kívül//
*Vagyis hajolna le, ha nem lökdösnék arrébb. Felőle viheti a nőszemély ami tetszik neki, úgyis a nagy része csak ócska kacat, mind pótolható, bár a nyílhegyeket reméli, hogy visszakapja. De most éppen a legnagyobb problémája, hogy ahhoz, hogy ne essen el a félrelökés miatt, hirtelen mozdulatot kellett tennie és ezért rosszul lépett sérült lábára. Fájdalom nyilall az izomba, Shatar ezt egy fintorral tudja le, és a sebhez nyúl, amit még mindig takar a ruházata. De gyorsan összeszedi magát, bár a hangulata már meg se közelíti a korábbit - erre inkább a férfi értetlensége játszott rá, mint az íjász nőszemély bárdolatlansága. Furcsák ezek az itteni népek... Morcosan pillant fel a falra.*
- Márpedig én tudom mit mondtam. *Számára felfoghatatlan, hiszen elismételte, mit akar. Vagy lenne valami különösebb ok, amiért itt akarják fogni? Mindenesetre kezd felforrósodni lába alatt a talaj. Ő csak egy gyors cserét akart, aztán távozni innen.
A felszólításra, hogy hagyja a nőt turkálni a kacatok között, csak vállat von. Majd megfordul és szó nélkül a mutatott fához indul. Sokan talán nem mernék megtenni, hátat fordítani több fegyveresnek. De ahogy mondják, bátor ember, kinek nincs mit veszteni. Ha senki nem zavarja menetének ütemét, tud annyira koncentrálni, hogy járása sima legyen, ne bicegjen. Odaérve minden sietség nélkül tépdesi le a növényeket. Valóban hasonlítanak arra, ami most szerencsétlenül hever a földön, de hiába, még nem tartózkodott annyi időt ezen a tájon, hogy fát-fűt meg tudjon különböztetni. Szerencséje, hogy a fa alatt más zöld nem terem, csak ez. Végeztével visszaindul. Felveszi a zsineget és az erszény elhullott szövetét. Próbálja eredeti állapotába hozni - ezen kívül még felszedi az élelmet és a nyílhegyeket, persze csak ha a kutakodó nő nem akadályozza meg ebben. Ha mégis, akkor hagyja az egészet. Bár ha igényt tartanak a szimbólummal vésett nyílhegyre, tán baj jöhet a fejükre, de ez már igazán nem Shatar dolga. A csokor növénykét körbetekeri az egyik szállal és úgy teszi el. Végül hátára veti a szövetdarabokba csomagolt páncélját, jelezvén, hogy részéről végeztek. Csak az tartja vissza attól, hogy szó nélkül útnak induljon, hogy három fegyveres áll vele szemben, egyikük elérhetetlen távolban. Pillantása hármuk közt jár.*
*Vagyis hajolna le, ha nem lökdösnék arrébb. Felőle viheti a nőszemély ami tetszik neki, úgyis a nagy része csak ócska kacat, mind pótolható, bár a nyílhegyeket reméli, hogy visszakapja. De most éppen a legnagyobb problémája, hogy ahhoz, hogy ne essen el a félrelökés miatt, hirtelen mozdulatot kellett tennie és ezért rosszul lépett sérült lábára. Fájdalom nyilall az izomba, Shatar ezt egy fintorral tudja le, és a sebhez nyúl, amit még mindig takar a ruházata. De gyorsan összeszedi magát, bár a hangulata már meg se közelíti a korábbit - erre inkább a férfi értetlensége játszott rá, mint az íjász nőszemély bárdolatlansága. Furcsák ezek az itteni népek... Morcosan pillant fel a falra.*
- Márpedig én tudom mit mondtam. *Számára felfoghatatlan, hiszen elismételte, mit akar. Vagy lenne valami különösebb ok, amiért itt akarják fogni? Mindenesetre kezd felforrósodni lába alatt a talaj. Ő csak egy gyors cserét akart, aztán távozni innen.
A felszólításra, hogy hagyja a nőt turkálni a kacatok között, csak vállat von. Majd megfordul és szó nélkül a mutatott fához indul. Sokan talán nem mernék megtenni, hátat fordítani több fegyveresnek. De ahogy mondják, bátor ember, kinek nincs mit veszteni. Ha senki nem zavarja menetének ütemét, tud annyira koncentrálni, hogy járása sima legyen, ne bicegjen. Odaérve minden sietség nélkül tépdesi le a növényeket. Valóban hasonlítanak arra, ami most szerencsétlenül hever a földön, de hiába, még nem tartózkodott annyi időt ezen a tájon, hogy fát-fűt meg tudjon különböztetni. Szerencséje, hogy a fa alatt más zöld nem terem, csak ez. Végeztével visszaindul. Felveszi a zsineget és az erszény elhullott szövetét. Próbálja eredeti állapotába hozni - ezen kívül még felszedi az élelmet és a nyílhegyeket, persze csak ha a kutakodó nő nem akadályozza meg ebben. Ha mégis, akkor hagyja az egészet. Bár ha igényt tartanak a szimbólummal vésett nyílhegyre, tán baj jöhet a fejükre, de ez már igazán nem Shatar dolga. A csokor növénykét körbetekeri az egyik szállal és úgy teszi el. Végül hátára veti a szövetdarabokba csomagolt páncélját, jelezvén, hogy részéről végeztek. Csak az tartja vissza attól, hogy szó nélkül útnak induljon, hogy három fegyveres áll vele szemben, egyikük elérhetetlen távolban. Pillantása hármuk közt jár.*
12. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-17 21:10:25
Üzenet elküldve: 2014-06-17 21:10:25
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
- Csak ha nagyon muszáj.
* Érkezik halkan a válasz a Vadásznak és hagyja, hogy lemenjen és megnézze a nőstény cuccait. Figyelemmel követi a nőstényt és hallgatja szavait. *
- Nem értettelek félre nőstény. Ételt és kvártélyt, szállást kértél, nem pedig gyógyszert.
* Nem fogja kihívni hozzá Chiarit, ha nem feltétlen muszáj, úgy dönt, inkább lemegy és megnézi ő is, hogy mi a helyzet. *
- Meertell, gyere ide és figyeld ezt a nőstényt.
* Mondhatná rövidebben, fedezz, de még a végén félreérti a dolgokat és konkrétabb fedezéshez lát. Íját a vállára vetve, kezét kardján pihentetve megy ki ő is a kapun és megnézi azt a kókadt gyomfélét, amit a nő mutatott. Közben Akheel a kiborult kacatokra veti magát. Jól sejtette, van, ami felkelti az érdeklődését. *
- Hagyd keresgélni.
* Szól rá halkan a nőstényre és újra megnézi azt a gyomot. Ismerős neki, még így fonnyadtan is. *
- Láttam belőle valamennyit abban az irányban. Az a furcsa törzsű fa, amit innen is láthatsz már, a mögött nem sokkal. Nagyjából tíz lépésnyire. Szedjél, amennyire szükséged van saját részedre.
* Mutat irányt, hogy ne lehessen rányomni, hogy szívtelen alak. Ha Akheel végzett, akkor majd visszatérnek a helyükre, meg persze előtte még üzletelnek kicsit, ha a Vadász talál olyasmit, ami kellhet neki. *
- Csak ha nagyon muszáj.
* Érkezik halkan a válasz a Vadásznak és hagyja, hogy lemenjen és megnézze a nőstény cuccait. Figyelemmel követi a nőstényt és hallgatja szavait. *
- Nem értettelek félre nőstény. Ételt és kvártélyt, szállást kértél, nem pedig gyógyszert.
* Nem fogja kihívni hozzá Chiarit, ha nem feltétlen muszáj, úgy dönt, inkább lemegy és megnézi ő is, hogy mi a helyzet. *
- Meertell, gyere ide és figyeld ezt a nőstényt.
* Mondhatná rövidebben, fedezz, de még a végén félreérti a dolgokat és konkrétabb fedezéshez lát. Íját a vállára vetve, kezét kardján pihentetve megy ki ő is a kapun és megnézi azt a kókadt gyomfélét, amit a nő mutatott. Közben Akheel a kiborult kacatokra veti magát. Jól sejtette, van, ami felkelti az érdeklődését. *
- Hagyd keresgélni.
* Szól rá halkan a nőstényre és újra megnézi azt a gyomot. Ismerős neki, még így fonnyadtan is. *
- Láttam belőle valamennyit abban az irányban. Az a furcsa törzsű fa, amit innen is láthatsz már, a mögött nem sokkal. Nagyjából tíz lépésnyire. Szedjél, amennyire szükséged van saját részedre.
* Mutat irányt, hogy ne lehessen rányomni, hogy szívtelen alak. Ha Akheel végzett, akkor majd visszatérnek a helyükre, meg persze előtte még üzletelnek kicsit, ha a Vadász talál olyasmit, ami kellhet neki. *
11. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-17 20:44:22
Üzenet elküldve: 2014-06-17 20:44:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//A falon kívül - őrség//
*Tény, hogy Akheel nem nőtt túl nagyra, de erős és bátor szíve van. Ezen tulajdonságai valamelyest kompenzálhatják nem éppen daliás termetét.
Vet egy lapos pillantást a bőrök felé is, de nem nagyon érdekli az őt. Nézi a kókadt gazt is a nőnemű kezében, de ha fel is ismeri, ezt nem osztja meg vele. Pláne, mert kincsek ezreit borítja -véletlen- elé! Akheel menten a kiszóródott kacatok föl ugrik és guggolásba szökdécselve toszogatja odébb a lehajoló másikat.*
-Nááá...
*Kezeivel el is hessegeti és szemezgetni kezd azok közül, ha Shatar fel nem rúgja, vagy egyéb erőszakos módon félre nem állítja őt az útból.
Válogat, kutakodik, hátha talál valami igazán érdekeset. Egyelőre a faragott fa bigyók tetszenek neki a legjobban.*
*Tény, hogy Akheel nem nőtt túl nagyra, de erős és bátor szíve van. Ezen tulajdonságai valamelyest kompenzálhatják nem éppen daliás termetét.
Vet egy lapos pillantást a bőrök felé is, de nem nagyon érdekli az őt. Nézi a kókadt gazt is a nőnemű kezében, de ha fel is ismeri, ezt nem osztja meg vele. Pláne, mert kincsek ezreit borítja -véletlen- elé! Akheel menten a kiszóródott kacatok föl ugrik és guggolásba szökdécselve toszogatja odébb a lehajoló másikat.*
-Nááá...
*Kezeivel el is hessegeti és szemezgetni kezd azok közül, ha Shatar fel nem rúgja, vagy egyéb erőszakos módon félre nem állítja őt az útból.
Válogat, kutakodik, hátha talál valami igazán érdekeset. Egyelőre a faragott fa bigyók tetszenek neki a legjobban.*
10. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-17 18:35:41
Üzenet elküldve: 2014-06-17 18:35:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A falon kívül//
*Magának biccent, amikor úgy tűnik, érdeklődnek az ajánlata iránt. Ott lenn nem hallani mit beszélnek, de azután, hogy néhány szót váltanak azok ketten, a nő eltűnik a falról - valószínűleg úgy történik minden, ahogy a férfi mondta. Viszont amikor arról kezd el beszélni, hogy megszállhat a fal tövében felvert sátrak egyikében... Shatar nem érti. Ennyire nem sikerült volna elsajátítania a nyelvet? Újra szót vesz, de látszik rajta, hogy erőlködik, keresi a megfelelő szavakat, sokszor megtorpan a mondat közepén.*
- Azt hiszem félreértettél. Nem kell szállás. Amire szükség van az... Gyógyszer. Egy növény. Állítólag gyakori erre fele. Neked talán csak gyomnak látszhat. Reméltem... Nincs-e itt valaki köztetek, aki tudna segíteni?
*Tehát fény derül valódi szándékára. Elő is kaparja azt a szerencsétlen, száraz növényke maradékot az erszényéből, hogy mindenki lássa, van támpont arra, hogy mit keres. Kéréséből pedig nem lehet biztosra venni, kinek is van szüksége a gyógynövényre.
Ekkor nyílik a kapu, és kilép rajta az íjász, aki az előbb még fentről vette célba. Innen már látszik, hogy nem valami nagy termetű. Méregetni kezdi és Shatar nem hagyja viszonzás nélkül. Valami egy pillanatra megváltozik rajta. Eltűnik a fáradt vadász, szeme megvillan, teste megfeszül - most a Puszták Népének tagja. De amilyen gyorsan jött a változás olyan gyorsan el is illan, visszatér a fáradtság, a sajgó láb, a melegtől való elpülledtség.
Így külsőre talán nincs túl sok különlegesség a nőn. Talán a szokatlanul vastag fájú íj, vagy a vésett nyílvesszők, de az most úgyse látszik, hiszen csak tolluk lóg ki a tegezből. Vagy a csont kés, ami övébe tűzve pihen, vagy a nyakából lógó rágcsáló koponya.*
- Ez... *Biccent a összegöngyölt bőrök felé.* - Vaddisznó, szívós, tartós. Ezek pedig... *Tenné szóvá a csomóba kötött szőrmét. Fölemelné a földről, de kezében még ott a növényke. Fogja, sietve visszagyűrögetné az erszénybe, de akkor a madzag, ami a helyén tartotta a mindenféle tartalmat, elenged. A négyzet alakú szövet a földre hullik és tartalma szanaszét esik. Van itt némi szárított hús, bogyók... Itt tartotta a tartalék nyílhegyeket is. Némelyikre már rávéste a jelet. Sok kacat, faragott fadarabok, miknek alakja nem kivehető elsőre, de a nagyja állatot ábrázol. Róka fogak, madár koponya, száradt virágok, tollak... Hiába, ha az ember a pusztán él, vagy az erdőben, ahogy jelenleg is, akaratlanul is összegyűjtöget mindent. Ki tudja később mire lesz jó, ha nem is hasznos, de legfeljebb díszíti a fegyvert, ruhát.
~Már csak ez kellett.~ Magában morog és derékból hajol le a szétszóródott kacatokért, hiszen most a letérdelés vagy guggolás nehézkesen menne. És rögtön szóvá tennék, mi baja.*
*Magának biccent, amikor úgy tűnik, érdeklődnek az ajánlata iránt. Ott lenn nem hallani mit beszélnek, de azután, hogy néhány szót váltanak azok ketten, a nő eltűnik a falról - valószínűleg úgy történik minden, ahogy a férfi mondta. Viszont amikor arról kezd el beszélni, hogy megszállhat a fal tövében felvert sátrak egyikében... Shatar nem érti. Ennyire nem sikerült volna elsajátítania a nyelvet? Újra szót vesz, de látszik rajta, hogy erőlködik, keresi a megfelelő szavakat, sokszor megtorpan a mondat közepén.*
- Azt hiszem félreértettél. Nem kell szállás. Amire szükség van az... Gyógyszer. Egy növény. Állítólag gyakori erre fele. Neked talán csak gyomnak látszhat. Reméltem... Nincs-e itt valaki köztetek, aki tudna segíteni?
*Tehát fény derül valódi szándékára. Elő is kaparja azt a szerencsétlen, száraz növényke maradékot az erszényéből, hogy mindenki lássa, van támpont arra, hogy mit keres. Kéréséből pedig nem lehet biztosra venni, kinek is van szüksége a gyógynövényre.
Ekkor nyílik a kapu, és kilép rajta az íjász, aki az előbb még fentről vette célba. Innen már látszik, hogy nem valami nagy termetű. Méregetni kezdi és Shatar nem hagyja viszonzás nélkül. Valami egy pillanatra megváltozik rajta. Eltűnik a fáradt vadász, szeme megvillan, teste megfeszül - most a Puszták Népének tagja. De amilyen gyorsan jött a változás olyan gyorsan el is illan, visszatér a fáradtság, a sajgó láb, a melegtől való elpülledtség.
Így külsőre talán nincs túl sok különlegesség a nőn. Talán a szokatlanul vastag fájú íj, vagy a vésett nyílvesszők, de az most úgyse látszik, hiszen csak tolluk lóg ki a tegezből. Vagy a csont kés, ami övébe tűzve pihen, vagy a nyakából lógó rágcsáló koponya.*
- Ez... *Biccent a összegöngyölt bőrök felé.* - Vaddisznó, szívós, tartós. Ezek pedig... *Tenné szóvá a csomóba kötött szőrmét. Fölemelné a földről, de kezében még ott a növényke. Fogja, sietve visszagyűrögetné az erszénybe, de akkor a madzag, ami a helyén tartotta a mindenféle tartalmat, elenged. A négyzet alakú szövet a földre hullik és tartalma szanaszét esik. Van itt némi szárított hús, bogyók... Itt tartotta a tartalék nyílhegyeket is. Némelyikre már rávéste a jelet. Sok kacat, faragott fadarabok, miknek alakja nem kivehető elsőre, de a nagyja állatot ábrázol. Róka fogak, madár koponya, száradt virágok, tollak... Hiába, ha az ember a pusztán él, vagy az erdőben, ahogy jelenleg is, akaratlanul is összegyűjtöget mindent. Ki tudja később mire lesz jó, ha nem is hasznos, de legfeljebb díszíti a fegyvert, ruhát.
~Már csak ez kellett.~ Magában morog és derékból hajol le a szétszóródott kacatokért, hiszen most a letérdelés vagy guggolás nehézkesen menne. És rögtön szóvá tennék, mi baja.*
9. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-17 16:58:54
Üzenet elküldve: 2014-06-17 16:58:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség//
-Nyáááh.
*Ereszti le íját és fejét hátravetve "hisztizik" egy kicsit. Nincs kedve már az idegenekhez, elege van.*
-De megölhetem?
*Kérdezi csöndesen Dharren mellett elhaladva, mert a nyűgösség ellenére cselekszik. Ha kell, akkor kell. Nincs mese.
A választól függetlenül levonszolja magát és a kapunak nekiveselkedve kiküzdi magát rajta. Nem olyan egyszerű ám az egy ilyen kis nősténynek, mint Akheel! Még szerencse, hogy termete ellenére igen erős.*
-Na muta' mid van!
*Legyeskedik a vadásznő körül és alaposan szemügyre véve első sorban őt, keres rajta valami olyasmit, ami érdekelheti. A prémek, meg bundák, meg miegymás csak másodlagos, ahogyan a pénz is -Akheel szemében-.*
-Nyáááh.
*Ereszti le íját és fejét hátravetve "hisztizik" egy kicsit. Nincs kedve már az idegenekhez, elege van.*
-De megölhetem?
*Kérdezi csöndesen Dharren mellett elhaladva, mert a nyűgösség ellenére cselekszik. Ha kell, akkor kell. Nincs mese.
A választól függetlenül levonszolja magát és a kapunak nekiveselkedve kiküzdi magát rajta. Nem olyan egyszerű ám az egy ilyen kis nősténynek, mint Akheel! Még szerencse, hogy termete ellenére igen erős.*
-Na muta' mid van!
*Legyeskedik a vadásznő körül és alaposan szemügyre véve első sorban őt, keres rajta valami olyasmit, ami érdekelheti. A prémek, meg bundák, meg miegymás csak másodlagos, ahogyan a pénz is -Akheel szemében-.*
8. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-17 14:31:29
Üzenet elküldve: 2014-06-17 14:31:29
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
* Szóval apró üzlet áll a házhoz. Tudatosulnak benne a nő szavai és az is, hogy Akheel tetszését mindez nem nagyon nyeri el. Elvégre ő a Vadász, aki szinte egymaga látja el a törzsüket minden olyasmivel, ami az erdőben lőhető. Viszont, egy kis utánpótlás nem árthat és hátha lel a lány magának néhány csinos csontocskát a holmik között. Annyira már ismeri a vöröst hogy tudja, kedveli az ilyen fajta csecsebecséket. *
- Rendben.
* Csak ennyit mond a nősténynek és a Vadászra néz. *
- Nézd meg a cuccait, hogy van e közte olyan, ami hasznunkra válhat most. Ha látsz nála kedvedre valót szólj és megszerzem neked. Én addig innen figyellek titeket az íjammal.
* Küldi le a lányt a kapuhoz, amit elég, ha résnyire kinyitnak és ő megyen ki a kapu elé. Nem engedi be a nőt, az újabb parancs szerint.
Hiszen most már áll kint három sátor, amiből egyet a régebben itt időző Lidarel elfoglalhat magának. *
- Társam lemegy és megnézi a holmijaidat, hogy akad e valamid a számunkra. Úgy akkor maradhatsz itt a kapun kívül, van még két sátor, az egyiket elfoglalhatod. 30 arany lenne az ára egy napra, de ha árud ér annyit, szerintem az is elég lesz.
* Szóval apró üzlet áll a házhoz. Tudatosulnak benne a nő szavai és az is, hogy Akheel tetszését mindez nem nagyon nyeri el. Elvégre ő a Vadász, aki szinte egymaga látja el a törzsüket minden olyasmivel, ami az erdőben lőhető. Viszont, egy kis utánpótlás nem árthat és hátha lel a lány magának néhány csinos csontocskát a holmik között. Annyira már ismeri a vöröst hogy tudja, kedveli az ilyen fajta csecsebecséket. *
- Rendben.
* Csak ennyit mond a nősténynek és a Vadászra néz. *
- Nézd meg a cuccait, hogy van e közte olyan, ami hasznunkra válhat most. Ha látsz nála kedvedre valót szólj és megszerzem neked. Én addig innen figyellek titeket az íjammal.
* Küldi le a lányt a kapuhoz, amit elég, ha résnyire kinyitnak és ő megyen ki a kapu elé. Nem engedi be a nőt, az újabb parancs szerint.
Hiszen most már áll kint három sátor, amiből egyet a régebben itt időző Lidarel elfoglalhat magának. *
- Társam lemegy és megnézi a holmijaidat, hogy akad e valamid a számunkra. Úgy akkor maradhatsz itt a kapun kívül, van még két sátor, az egyiket elfoglalhatod. 30 arany lenne az ára egy napra, de ha árud ér annyit, szerintem az is elég lesz.
7. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-17 12:26:43
Üzenet elküldve: 2014-06-17 12:26:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A kaputól nem messze//
*A tűzrevaló egy kupacban pihen már, a kijelölt helyen. Lidarel figyelmét nem kerülik el a rosszalló szemek, melyek őt figyelik. Bizonyára az őrségnek nem csak a lenti tagjai idegesek a sok ideutazó miatt. A nő maga is megfigyeli a ki és bejárókat egy-egy húzás között, mit a kard élén végez el. Mikor azonban rendbe teszi fegyverét, azt egyszerűen csak a földbe szúrja, hogy előkészíthesse a tűzrakóhelyet. Köveket most nem áll neki keresni. Helyette kisebb mélyedést kapar kezével, körszerű alakban, hogy abba tehesse majd a gyújtóst. Össze is rakja a kis kupacot. Közben olykor a kapu felé pillant, figyelve, hogy ott mi történik. Egy újabb utazó érkezik, kisebb csomaggal. Hogy miért jött ide, az kérdés a nő számára, ugyanakkor azért megfigyeli, abból elvégre nem lehet baj.
Kalapját lejjebb húzza, takarva szemeit. Nem csak azért, hogy ne láthassák annyira, merre néz, hanem azért is, hogy jobban árnyékoljon. A szemlélődést megunva, hátasához lép. Leszedi róla a nyerget és egyéb szerszámokat, majd táskájából elővesz egy kisebb kefét és nekilát a csutakolásnak. A hátas nem ellenkezik, csak néha hátráltatja, mikor fejét a lovag kezéhez nyomja, várva, hogy az megsimogassa. Az ujjak törődően simulnak olyankor a puha orra. Néhányszor végigsimítanak a fejen, áttérve a patás nyakára, mígnem megállnak. Még egy-két paskolás és folytatja tovább megkezdett dolgát. Ez a tevékenység jó ideig eltart, hála a négylábúnak. Na meg annak, hogy valójában Lidarel sem kapkodja el a műveletet. Szépen, nyugodtan teszi dolgát, igencsak ráérősen, elvégre jobb dolga most úgy sincs. Majd valamivel később talán, a tűz meggyújtásával és gyomrának megtöltésével, de csak akkor, ha éhes lesz. Addig semmiképp, elvégre az étel nem áll rendelkezésére végtelen mennyiségben.*
*A tűzrevaló egy kupacban pihen már, a kijelölt helyen. Lidarel figyelmét nem kerülik el a rosszalló szemek, melyek őt figyelik. Bizonyára az őrségnek nem csak a lenti tagjai idegesek a sok ideutazó miatt. A nő maga is megfigyeli a ki és bejárókat egy-egy húzás között, mit a kard élén végez el. Mikor azonban rendbe teszi fegyverét, azt egyszerűen csak a földbe szúrja, hogy előkészíthesse a tűzrakóhelyet. Köveket most nem áll neki keresni. Helyette kisebb mélyedést kapar kezével, körszerű alakban, hogy abba tehesse majd a gyújtóst. Össze is rakja a kis kupacot. Közben olykor a kapu felé pillant, figyelve, hogy ott mi történik. Egy újabb utazó érkezik, kisebb csomaggal. Hogy miért jött ide, az kérdés a nő számára, ugyanakkor azért megfigyeli, abból elvégre nem lehet baj.
Kalapját lejjebb húzza, takarva szemeit. Nem csak azért, hogy ne láthassák annyira, merre néz, hanem azért is, hogy jobban árnyékoljon. A szemlélődést megunva, hátasához lép. Leszedi róla a nyerget és egyéb szerszámokat, majd táskájából elővesz egy kisebb kefét és nekilát a csutakolásnak. A hátas nem ellenkezik, csak néha hátráltatja, mikor fejét a lovag kezéhez nyomja, várva, hogy az megsimogassa. Az ujjak törődően simulnak olyankor a puha orra. Néhányszor végigsimítanak a fejen, áttérve a patás nyakára, mígnem megállnak. Még egy-két paskolás és folytatja tovább megkezdett dolgát. Ez a tevékenység jó ideig eltart, hála a négylábúnak. Na meg annak, hogy valójában Lidarel sem kapkodja el a műveletet. Szépen, nyugodtan teszi dolgát, igencsak ráérősen, elvégre jobb dolga most úgy sincs. Majd valamivel később talán, a tűz meggyújtásával és gyomrának megtöltésével, de csak akkor, ha éhes lesz. Addig semmiképp, elvégre az étel nem áll rendelkezésére végtelen mennyiségben.*
6. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-17 09:16:26
Üzenet elküldve: 2014-06-17 09:16:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Őrség //
* Ökölbe szorított kezét a mellkasához emeli, a szíve fölé, majd enyhén meghajolva sarkon is perdül, és az említett állás felé indul. Természetesen szeme sarkából eközben ő is észreveszi a jövevényt, de mivel Dharren intézkedik, s ő a nevét nem hallotta, hogy kéne segítség, így a folyó felé néző oldalra baktat, majd megtámaszkodva a palánkon, zöld-arany tekintetét a távolra, s a folyóra függeszti. *
* Ökölbe szorított kezét a mellkasához emeli, a szíve fölé, majd enyhén meghajolva sarkon is perdül, és az említett állás felé indul. Természetesen szeme sarkából eközben ő is észreveszi a jövevényt, de mivel Dharren intézkedik, s ő a nevét nem hallotta, hogy kéne segítség, így a folyó felé néző oldalra baktat, majd megtámaszkodva a palánkon, zöld-arany tekintetét a távolra, s a folyóra függeszti. *
5. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-16 23:45:00
Üzenet elküldve: 2014-06-16 23:45:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség//
*Akheel sem szereti a sok ki-be mászkálót, de semmi személyes. Ha az lenne, agyonlőnék a másik vadászt és elvennék ami nála volt. Igaz, a napszeműnek így is erősen rá kell marnia saját íjára, hogy fékezni tudja kezeit. Nem szereti a konkurenciát, de kis ha ő ahhoz, hogy ilyen kérdésekben döntsön.
Hallotta, amit hallania kellett, így csak szeme villan az őrparancsnok felé, várva annak kinyilatkoztatását.
Egyebet egyelőre nem tesz.*
*Akheel sem szereti a sok ki-be mászkálót, de semmi személyes. Ha az lenne, agyonlőnék a másik vadászt és elvennék ami nála volt. Igaz, a napszeműnek így is erősen rá kell marnia saját íjára, hogy fékezni tudja kezeit. Nem szereti a konkurenciát, de kis ha ő ahhoz, hogy ilyen kérdésekben döntsön.
Hallotta, amit hallania kellett, így csak szeme villan az őrparancsnok felé, várva annak kinyilatkoztatását.
Egyebet egyelőre nem tesz.*
4. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-16 23:09:01
Üzenet elküldve: 2014-06-16 23:09:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Őrség - A falon kívül//
*Roppant mód meglepődött volna, ha csupán a kézemelésre szabad utat biztosítanak neki. Sőt, valószínűleg elsőre azt gondolta volna, hogy véletlen éppen most halad át valaki. Viszont annak már közel sem örül, hogy fegyvert fognak rá. Persze, természetes, hiszen falakkal, zárt kapuval áll szembe. De senki se szereti ha fegyvert fognak rá. Mindenesetre nem reagál rá különösebben. A nő mellett ott áll egy másik őr is, egy férfi. Ő teszi szóvá miben jártát.*
- Üdv! *Kezdi emelt hangon, hiszen magas az a fal, amin azok ketten állnak. A formaságról az itteniektől tudakozott meg, azóta, ha nem akar rossz képet kelteni magáról, alkalmazza is. Ha az ember lányát veszi éppen célba egy nyílvessző, akkor nyilván nem akar.*
- Vadász vagyok. Megszabadulnék a terhemtől. Nem sok... *Pillant le a kupacba helyezett bőrökre és szőrmékre.* - ...Amint látjátok. De jó, tartós áru. *Csak ennyi, nem fecsérel rá több szót. Ha érdekli őket, úgyis leellenőrzi majd valaki. És akkor bebizonyosodik, hogy a nő igazat mond. Ha a vadászaton kívül megtanult valamit a pusztán, az a bőrök és szőrmék feldolgozása.*
- És nem kérek érte aranyat, ételt vagy kvártélyt.
*A mondat vége a levegőben marad. Szándékosan, hiszen mi értelme tovább ecsetelni, ha itt csak süket fülekre talál. De valójában nem is szívesen fejtené ki itt, emelt hangon. A bő beszédet mindig csak a kérdések követik, kérdések... Legjobban annak örülne, ha nem kellene betérni a a falak közé, ha idekint letudnák az egészet.*
- Nem áll szándékomban sokáig itt lebzselni. Ha nincs ilyesfélére szükségetek, csak mondjátok, hadd térhessek tovább utamra.
*Kezével árnyékot vetve szemeire néz felfelé, várva a reakciót. Nem tudja, mit fognak válaszolni, bár a törzsnél nem fordult elő olyan, hogy ne lett volna bármi, amire tudtak volna használni bőrt vagy szőrmét. Az ilyen mindig jól jön. De itt ki tudja...*
*Roppant mód meglepődött volna, ha csupán a kézemelésre szabad utat biztosítanak neki. Sőt, valószínűleg elsőre azt gondolta volna, hogy véletlen éppen most halad át valaki. Viszont annak már közel sem örül, hogy fegyvert fognak rá. Persze, természetes, hiszen falakkal, zárt kapuval áll szembe. De senki se szereti ha fegyvert fognak rá. Mindenesetre nem reagál rá különösebben. A nő mellett ott áll egy másik őr is, egy férfi. Ő teszi szóvá miben jártát.*
- Üdv! *Kezdi emelt hangon, hiszen magas az a fal, amin azok ketten állnak. A formaságról az itteniektől tudakozott meg, azóta, ha nem akar rossz képet kelteni magáról, alkalmazza is. Ha az ember lányát veszi éppen célba egy nyílvessző, akkor nyilván nem akar.*
- Vadász vagyok. Megszabadulnék a terhemtől. Nem sok... *Pillant le a kupacba helyezett bőrökre és szőrmékre.* - ...Amint látjátok. De jó, tartós áru. *Csak ennyi, nem fecsérel rá több szót. Ha érdekli őket, úgyis leellenőrzi majd valaki. És akkor bebizonyosodik, hogy a nő igazat mond. Ha a vadászaton kívül megtanult valamit a pusztán, az a bőrök és szőrmék feldolgozása.*
- És nem kérek érte aranyat, ételt vagy kvártélyt.
*A mondat vége a levegőben marad. Szándékosan, hiszen mi értelme tovább ecsetelni, ha itt csak süket fülekre talál. De valójában nem is szívesen fejtené ki itt, emelt hangon. A bő beszédet mindig csak a kérdések követik, kérdések... Legjobban annak örülne, ha nem kellene betérni a a falak közé, ha idekint letudnák az egészet.*
- Nem áll szándékomban sokáig itt lebzselni. Ha nincs ilyesfélére szükségetek, csak mondjátok, hadd térhessek tovább utamra.
*Kezével árnyékot vetve szemeire néz felfelé, várva a reakciót. Nem tudja, mit fognak válaszolni, bár a törzsnél nem fordult elő olyan, hogy ne lett volna bármi, amire tudtak volna használni bőrt vagy szőrmét. Az ilyen mindig jól jön. De itt ki tudja...*
3. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-16 21:50:32
Üzenet elküldve: 2014-06-16 21:50:32
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Őrség//
* Míg a tábort körülvevő tájat fürkészi és a sebhelyes arcú leányzóval vált pár szót, az egyik új alak érkezik fel hozzájuk. *
- Rendben. Akkor üdv közöttünk O'drann Meertell. Ő itt Nabii, és, vendég most nálunk még vagy két napig.
* Mutatja be, részben a lányt. Majd a gyilokjáró egy, némileg távolabbi pontjára mutat, ami nem a kapu felé, hanem a folyó irányába néz el. *
- Állj oda és figyeld Thargarod környékét. Szólj, ha settenkedő alakot látsz, vagy valaki közeledik hozzánk.
* Egyelőre ennyi és semmi több. Ha van valamilyen történés, akkor elég, ha szól neki róla. A többi pedig majd annak függvényében dől el. Így szükségtelen Akheel részéről az ugatás, mert a falon túlra néz és nem a hóhajút fixírozza. Még ha néha rá is pillant. A kapu előtt ácsorgó nőstényt meg már egy ideje szemmel tartja. Jó lassan ért fel ide, nagy teherrel van. És ácsorog, meg néz. Ő meg a szemét forgatja. *
- Mi dolgod erre nőstény?
* Most még csak ennyit kérdez, aztán meg majd alakul a többi, ha jön a felelet. *
* Míg a tábort körülvevő tájat fürkészi és a sebhelyes arcú leányzóval vált pár szót, az egyik új alak érkezik fel hozzájuk. *
- Rendben. Akkor üdv közöttünk O'drann Meertell. Ő itt Nabii, és, vendég most nálunk még vagy két napig.
* Mutatja be, részben a lányt. Majd a gyilokjáró egy, némileg távolabbi pontjára mutat, ami nem a kapu felé, hanem a folyó irányába néz el. *
- Állj oda és figyeld Thargarod környékét. Szólj, ha settenkedő alakot látsz, vagy valaki közeledik hozzánk.
* Egyelőre ennyi és semmi több. Ha van valamilyen történés, akkor elég, ha szól neki róla. A többi pedig majd annak függvényében dől el. Így szükségtelen Akheel részéről az ugatás, mert a falon túlra néz és nem a hóhajút fixírozza. Még ha néha rá is pillant. A kapu előtt ácsorgó nőstényt meg már egy ideje szemmel tartja. Jó lassan ért fel ide, nagy teherrel van. És ácsorog, meg néz. Ő meg a szemét forgatja. *
- Mi dolgod erre nőstény?
* Most még csak ennyit kérdez, aztán meg majd alakul a többi, ha jön a felelet. *
2. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-16 21:42:25
Üzenet elküldve: 2014-06-16 21:42:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség//
*Akheel tekintete véletlenül aligha hagy figyelmen kívül bármit is, így természetesen a felkaptató Nabiit és Mertellt is észleli, de reagálni rájuk nem kíván. Kifejezetten morcos már megint a sok jövevénytől, így mikor egy újabb fura fazon tart a kapu felé csak a egykedvűen az idegre fekteti vesszejét. A megfeszülő íj jellegzetes, nyekergő hangja figyelmeztetheti kommunikatívabb őrtársait is az újabb érkezőre.
A Vadász csak akkor vakkant oda Dharrennek, ha az túlzottan belefeledkezett volna a csajozásba, vagy az újoncnak, ha az a fülén ülne.
Elméletileg minden idegen nagyon jó helyen van a Falon túl is - főleg Akheel szerint - így az ismeretlen nőstény-szerzet intésére nem tárul fel Thargarod kapuja.*
*Akheel tekintete véletlenül aligha hagy figyelmen kívül bármit is, így természetesen a felkaptató Nabiit és Mertellt is észleli, de reagálni rájuk nem kíván. Kifejezetten morcos már megint a sok jövevénytől, így mikor egy újabb fura fazon tart a kapu felé csak a egykedvűen az idegre fekteti vesszejét. A megfeszülő íj jellegzetes, nyekergő hangja figyelmeztetheti kommunikatívabb őrtársait is az újabb érkezőre.
A Vadász csak akkor vakkant oda Dharrennek, ha az túlzottan belefeledkezett volna a csajozásba, vagy az újoncnak, ha az a fülén ülne.
Elméletileg minden idegen nagyon jó helyen van a Falon túl is - főleg Akheel szerint - így az ismeretlen nőstény-szerzet intésére nem tárul fel Thargarod kapuja.*
1. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-06-16 21:34:27
Üzenet elküldve: 2014-06-16 21:34:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Az idő, hogy kifújja magát, pont elegendő volt ahhoz, hogy döntsön. Végül inkább az eredeti tervnél marad, továbbad az árun és talán cserébe el tudják látni a gyógyszerrel. Hát erőt vesz magán, s a tönkre támaszkodva áll lábra. A hátára veti a bebugyolált páncélt, hóna alá a bőröket, kezébe veszi a szőrmecsomagot és megindul a kapu felé.
Közelebb érve veszi észre, hogy a falon kívülre is kinyúlik a település. Néhány sátor áll ott és tábortűz, ezen kívül egy ló és a tűz mellett ücsörög egy felettébb különös öltözetű nő. Feltehetőleg a ló gazdája. Útja nagyjából arra vezet, de nem tesz semmit, amíg a nő észre nem veszi. Majd aszerint cselekszik, ahogy ő viseltetik vele.
Most a kapu irányába tekint, ami jelenleg zárva van. Nem csodálja, hiszen milyen erőd az, ahol csak akárki járhat kelhet? Tekintete tovább vándorol, a kaputól induló falra. Itt sem kell csodálkozni, hiszen nem egy őr figyeli a határt. Újra megszabadul a terhektől, de nem fektet rá túl nagy gondot, csak leejti azokat maga mellé.
Kívülről pontosan úgy néz ki, mint egy átlagos vadász, aki a legutóbbi kirándulás gyümölcsén akar túladni. Természetesen még ott lóg övéről tegze, benne néhány fehér tollú nyílvessző, vállán pedig átvetve íja. Talán még ez rajta, ami furcsaságnak számít, hiszen itteni népek közt nem szokás az ilyen nehéz, vastag fájú íj.
A gyilokjárón őrködőket szuggerálja és ha valakivel találkozik a tekintete, felemeli kezét, jelezve hogy valóban itt akadt dolga, nem csak úgy állt meg, út közben, szusszanni egy kicsit. És amúgy is, elméletileg ez a külső sátortábor már az itteniek területe. Csak nem siklanak át afölött, hogy valami ismeretlen lézeng ott.*
Közelebb érve veszi észre, hogy a falon kívülre is kinyúlik a település. Néhány sátor áll ott és tábortűz, ezen kívül egy ló és a tűz mellett ücsörög egy felettébb különös öltözetű nő. Feltehetőleg a ló gazdája. Útja nagyjából arra vezet, de nem tesz semmit, amíg a nő észre nem veszi. Majd aszerint cselekszik, ahogy ő viseltetik vele.
Most a kapu irányába tekint, ami jelenleg zárva van. Nem csodálja, hiszen milyen erőd az, ahol csak akárki járhat kelhet? Tekintete tovább vándorol, a kaputól induló falra. Itt sem kell csodálkozni, hiszen nem egy őr figyeli a határt. Újra megszabadul a terhektől, de nem fektet rá túl nagy gondot, csak leejti azokat maga mellé.
Kívülről pontosan úgy néz ki, mint egy átlagos vadász, aki a legutóbbi kirándulás gyümölcsén akar túladni. Természetesen még ott lóg övéről tegze, benne néhány fehér tollú nyílvessző, vállán pedig átvetve íja. Talán még ez rajta, ami furcsaságnak számít, hiszen itteni népek közt nem szokás az ilyen nehéz, vastag fájú íj.
A gyilokjárón őrködőket szuggerálja és ha valakivel találkozik a tekintete, felemeli kezét, jelezve hogy valóban itt akadt dolga, nem csak úgy állt meg, út közben, szusszanni egy kicsit. És amúgy is, elméletileg ez a külső sátortábor már az itteniek területe. Csak nem siklanak át afölött, hogy valami ismeretlen lézeng ott.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11720-11739