Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 113 (2241. - 2260. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2260. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 21:54:37
Üzenet elküldve: 2015-05-13 21:54:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Szép kis nyüzsgönc tömeg várja a Kapunál, legelőször is az alacsony elf íjász, és előtte egy...*
~ Hmm. Tényleg sötételf. Ha ugyan így hívják ezeket. ~ *egyetlen eggyel volt alkalma szót váltani az évek alatt, a Dwirinthalenek pátriárkájával, ki a "vendégszeretetüket" élvezte egy ideig.*
*Morwont látja elcsörtetni, meg Dharrent, és megannyi Thargot, de jó párat az idegenek közül is. Kagan összehúzza a szemöldökét, majd oldalán Akheellal becsatlakozik a sötételf nőstény és az elf párosához.*
- Átveszem, Syoud. *biccent az elfnek, majd ő lép a helyébe, ha az távozik, vissza a helyére. Kagan már nem olyan alacsony, mint a nemesenszületett hegyesfülű - majd két méteres magasságával az emberek mezőnyének felső tizedében foglal helyet.*
- Kagan Thargodar vagyok. *veti topázsárga pillantását Nariira. Sem hangja, sem arckifejezése vagy tartása nem fenyegető, csak a szeme parázslik konok elszántsággal, komor dühvel.*
- Hallom, velem kívánsz szót váltani, fekete elf asszony. A Vashegy ura hallja szavad. Beszélj hát. *rendelkezik, tartásában azonban enyhe változás figyelhető meg - visszafojtott energiák, türelmetlen nyugalom.*
*Szép kis nyüzsgönc tömeg várja a Kapunál, legelőször is az alacsony elf íjász, és előtte egy...*
~ Hmm. Tényleg sötételf. Ha ugyan így hívják ezeket. ~ *egyetlen eggyel volt alkalma szót váltani az évek alatt, a Dwirinthalenek pátriárkájával, ki a "vendégszeretetüket" élvezte egy ideig.*
*Morwont látja elcsörtetni, meg Dharrent, és megannyi Thargot, de jó párat az idegenek közül is. Kagan összehúzza a szemöldökét, majd oldalán Akheellal becsatlakozik a sötételf nőstény és az elf párosához.*
- Átveszem, Syoud. *biccent az elfnek, majd ő lép a helyébe, ha az távozik, vissza a helyére. Kagan már nem olyan alacsony, mint a nemesenszületett hegyesfülű - majd két méteres magasságával az emberek mezőnyének felső tizedében foglal helyet.*
- Kagan Thargodar vagyok. *veti topázsárga pillantását Nariira. Sem hangja, sem arckifejezése vagy tartása nem fenyegető, csak a szeme parázslik konok elszántsággal, komor dühvel.*
- Hallom, velem kívánsz szót váltani, fekete elf asszony. A Vashegy ura hallja szavad. Beszélj hát. *rendelkezik, tartásában azonban enyhe változás figyelhető meg - visszafojtott energiák, türelmetlen nyugalom.*
2259. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 21:44:30
Üzenet elküldve: 2015-05-13 21:44:30
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Szelíd
//Az elveszett Falu//
*Elég volt a pihenésből. Mennie kell tovább, hátha talál valaki olyat, akitől segítséget kérhet, vagy esetleg becsatlakozik hozzá.
Feláll, és tovább sétál szerszámaival.
Hirtelen nagy ordításra lesz figyelmes, nem látja merről jön, de figyel.* ~Egy hirdetés talán.~ *Mivel ő nem ide tartozik, és csak átutazóban van, így elengedi füle mellett. Kicsit arrébb lát egy kis teraszos épületet.* ~Benézek, hátha itt látok valami érdekeset is.~ *Belép és elsőként egy tűzkört lát meg, ami körül különböző ételek sorakoznak.* ~Finomnak tűnik...~ *A helyiség jobb oldalán egy kandalló árválkodik üresen, tűz nem lobog benne, ami nem is meglepő, hiszen tavasz van. Tőle szintén jobbra egy széles pult áll, ami mögött szorgosan dolgozik a személyzet a fölöttük lévő polcokon lévő holmikkal, dolgokkal. A helyiségben még vannak fa asztalok, padok, különböző ülő helyek és szőrmék mindenhol. Reix egy csöppnyi várakozás után kiszemel egy fal mellett ülő, üres lócát. Lassan oda baktat és újra leül. Körbenéz, majd megállapodik egy furán kinéző alakon, de tovább siklik tekintete, mert az az alak sandán ránéz.* ~Jobb ha nem nézelődök ennyire, nem akarok bajt, se vitát senkivel~
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.14 11:43:24, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; elgépelés javítása; kérésre.
*Elég volt a pihenésből. Mennie kell tovább, hátha talál valaki olyat, akitől segítséget kérhet, vagy esetleg becsatlakozik hozzá.
Feláll, és tovább sétál szerszámaival.
Hirtelen nagy ordításra lesz figyelmes, nem látja merről jön, de figyel.* ~Egy hirdetés talán.~ *Mivel ő nem ide tartozik, és csak átutazóban van, így elengedi füle mellett. Kicsit arrébb lát egy kis teraszos épületet.* ~Benézek, hátha itt látok valami érdekeset is.~ *Belép és elsőként egy tűzkört lát meg, ami körül különböző ételek sorakoznak.* ~Finomnak tűnik...~ *A helyiség jobb oldalán egy kandalló árválkodik üresen, tűz nem lobog benne, ami nem is meglepő, hiszen tavasz van. Tőle szintén jobbra egy széles pult áll, ami mögött szorgosan dolgozik a személyzet a fölöttük lévő polcokon lévő holmikkal, dolgokkal. A helyiségben még vannak fa asztalok, padok, különböző ülő helyek és szőrmék mindenhol. Reix egy csöppnyi várakozás után kiszemel egy fal mellett ülő, üres lócát. Lassan oda baktat és újra leül. Körbenéz, majd megállapodik egy furán kinéző alakon, de tovább siklik tekintete, mert az az alak sandán ránéz.* ~Jobb ha nem nézelődök ennyire, nem akarok bajt, se vitát senkivel~
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.14 11:43:24, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; elgépelés javítása; kérésre.
2258. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 21:41:05
Üzenet elküldve: 2015-05-13 21:41:05
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Szökevény és mindenki - majd Kovácsműhely//
* Végül csak elintézik az orkot és mehet mindenki a dolgára. A takarítóbrigád is hamar kijelölésre kerül. Ha ez korábban történt volna, amikor még nem volt "beteg", ő lett volna biztosan őrségben. Akkor kicsit gyorsabb lett volna az eljárás és kevesebb a nézelődő. De Syoud jól célzott és a végső csapás is megtörtént már, ez a lényeg. Most pedig a thán után megy a műhelybe és elébb megvárja, míg a másik férfi fegyverének dolgát intézik. *
- Nem gond Hrothgaar, majd holnap érte jövök. Viszont akkor itt hagynám a rövid kardom, a dobótőreim és dobócsillagaim egy kis élezésre. Csapjuk még hozzá ezeket is és most csak az íjamat viszem magammal.
- Leköltözöm a halászkunyhóba a folyó partján, mert itt, nem vagyok formában egy ideje, na. A törzsnek csak kára származna abból, hogy szarul vagyok, úgyhogy kis szünetet tartok és körülnézek a környéken. Harath az őrparancsnok. De azért te is tartsd nyitva a szemed itt, a falon kívül.
* Végül csak elintézik az orkot és mehet mindenki a dolgára. A takarítóbrigád is hamar kijelölésre kerül. Ha ez korábban történt volna, amikor még nem volt "beteg", ő lett volna biztosan őrségben. Akkor kicsit gyorsabb lett volna az eljárás és kevesebb a nézelődő. De Syoud jól célzott és a végső csapás is megtörtént már, ez a lényeg. Most pedig a thán után megy a műhelybe és elébb megvárja, míg a másik férfi fegyverének dolgát intézik. *
- Nem gond Hrothgaar, majd holnap érte jövök. Viszont akkor itt hagynám a rövid kardom, a dobótőreim és dobócsillagaim egy kis élezésre. Csapjuk még hozzá ezeket is és most csak az íjamat viszem magammal.
- Leköltözöm a halászkunyhóba a folyó partján, mert itt, nem vagyok formában egy ideje, na. A törzsnek csak kára származna abból, hogy szarul vagyok, úgyhogy kis szünetet tartok és körülnézek a környéken. Harath az őrparancsnok. De azért te is tartsd nyitva a szemed itt, a falon kívül.
2257. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 21:02:21
Üzenet elküldve: 2015-05-13 21:02:21
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*Kissé gondolataiba mélyed, amikor belép a műhelybe, éppen ezért csak amolyan fél füllel hallotta, amit a fél-elf mondott neki. De az is lehet, hogy csak képzelte az egészet? Talán mindegy is, egy halk hümmentés a válasz a dologra. A fegyver bemutatása azonban ismét visszarángatja a valóságba. Úgy látszik, a megrendelő teljesen elégedett az elkészült fegyverrel.*
- Ahogy kérted: körülbelül három és fél láb hosszú penge, lapos, enyhén felfelé hajlik. Tíz réteg acél, ami kellemes rugalmasságot biztosít. Markolata fél láb hosszú, henger alakú és alakja követi a penge enyhe ívét. *Hrothgaar igyekszik szóról szóra idézni az egykori rendelés szövegét* A markolat esetében az anyag is meg van jelölve. Ébenfa, ahogy kérted. Esztétikus, szép és fekete színe révén szépen elrejti a fegyver végét az éjszakában, mindezek mellett kényelmes fogású, valamint keménysége miatt nem hajlamos a szálkásodásra.
*Mikor végzett, tekintetét, mely eddig a plafont pásztázta, mintha csak onnan olvasta volna a rendelés szövegét, ismét a megrendelőre siklik.*
- Ha megkérdik, hogy ki készítette a kardot, ne felejtsd el megemlíteni, hol találnak meg, hehe...
*Ennyi csupán a hozzáfűznivalója a dologhoz, és közben a pénzérméket már el is süllyesztette köténye egyik zsebében.*
~Még egy elégedett kuncsaft...~
*Fut át elméjén a gondolat. Immár csak Darrhen dolgát kell valahogy elintéznie. No igen, sajnos azzal még nincs teljesen kész... egyelőre.*
*Kissé gondolataiba mélyed, amikor belép a műhelybe, éppen ezért csak amolyan fél füllel hallotta, amit a fél-elf mondott neki. De az is lehet, hogy csak képzelte az egészet? Talán mindegy is, egy halk hümmentés a válasz a dologra. A fegyver bemutatása azonban ismét visszarángatja a valóságba. Úgy látszik, a megrendelő teljesen elégedett az elkészült fegyverrel.*
- Ahogy kérted: körülbelül három és fél láb hosszú penge, lapos, enyhén felfelé hajlik. Tíz réteg acél, ami kellemes rugalmasságot biztosít. Markolata fél láb hosszú, henger alakú és alakja követi a penge enyhe ívét. *Hrothgaar igyekszik szóról szóra idézni az egykori rendelés szövegét* A markolat esetében az anyag is meg van jelölve. Ébenfa, ahogy kérted. Esztétikus, szép és fekete színe révén szépen elrejti a fegyver végét az éjszakában, mindezek mellett kényelmes fogású, valamint keménysége miatt nem hajlamos a szálkásodásra.
*Mikor végzett, tekintetét, mely eddig a plafont pásztázta, mintha csak onnan olvasta volna a rendelés szövegét, ismét a megrendelőre siklik.*
- Ha megkérdik, hogy ki készítette a kardot, ne felejtsd el megemlíteni, hol találnak meg, hehe...
*Ennyi csupán a hozzáfűznivalója a dologhoz, és közben a pénzérméket már el is süllyesztette köténye egyik zsebében.*
~Még egy elégedett kuncsaft...~
*Fut át elméjén a gondolat. Immár csak Darrhen dolgát kell valahogy elintéznie. No igen, sajnos azzal még nincs teljesen kész... egyelőre.*
2256. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 19:51:43
Üzenet elküldve: 2015-05-13 19:51:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó – Eireni Daterea//
*Nem tétovázik. Újabb hirdetés is felüti a fejét, de neki mára elege van a hirdetésekből. Nem fog megint visszamenni Thargarodba, az kizárt. Még a végén rossz néven venné az a harcos nő is, akivel a kapuban találkozott. Most legalább világosan elhangzott, hogy a hirdetés mindenkinek szól, nem csak a Thargoknak. De nem igazán hatja már meg. Végigbaktat a településen, egészen a fogadóig. Alighanem ott be is tér, s megcélozza azt a sarki ülőhelyet, ahol legutóbb is ült. A sarok… Árnyékos, nyugodt, üres. A legjobb, ha Eireniről van szó. Ott nem zavar senkit és őt sem zavarják. Leül, botját a falnak támasztja, maga mellé, ő pedig kényelmesen elhelyezkedik. Ráfekszik az asztalra, karjait feje alá teszi, hogy párnának használja azokat. Elmereng, de még véletlenül sem alszik el, az barbárság lenne részéről. Bár a mai nap után már nincs sok kedve a gondolataihoz sem.*
~Már sötétedik az égbolt, szállás kellene.~
*Felemeli fejét, Rilait keresi. Megtalálja ugyan, de úgy tűnik, elfoglalt. Majd később érdeklődik a szállás után.*
*Körülbelül fél órája ül már itt, akarva-akaratlanul elmerülve gondolataiban. Pedig azt hitte, ahhoz már túl fáradt. Csak most veszi észre, hogy elbambult, annyira elmerengett. Ki tudja, min gondolkodott ez idáig, az viszont biztos, hogy fogalma sincs, mi történt a fogadóban a félóra alatt. Biztos semmi komoly, mert azt észrevette volna. Rádöbben, hogy legbelül vár valakire. Mindig magányosan rótta az ösvényeket, a poros utakat, egyedül járt településről településre. De mos vágyik egy kis társaságra. Nem is nehéz kitalálni, hogy kire vár: egy ismerős arcra.*
*Nem tétovázik. Újabb hirdetés is felüti a fejét, de neki mára elege van a hirdetésekből. Nem fog megint visszamenni Thargarodba, az kizárt. Még a végén rossz néven venné az a harcos nő is, akivel a kapuban találkozott. Most legalább világosan elhangzott, hogy a hirdetés mindenkinek szól, nem csak a Thargoknak. De nem igazán hatja már meg. Végigbaktat a településen, egészen a fogadóig. Alighanem ott be is tér, s megcélozza azt a sarki ülőhelyet, ahol legutóbb is ült. A sarok… Árnyékos, nyugodt, üres. A legjobb, ha Eireniről van szó. Ott nem zavar senkit és őt sem zavarják. Leül, botját a falnak támasztja, maga mellé, ő pedig kényelmesen elhelyezkedik. Ráfekszik az asztalra, karjait feje alá teszi, hogy párnának használja azokat. Elmereng, de még véletlenül sem alszik el, az barbárság lenne részéről. Bár a mai nap után már nincs sok kedve a gondolataihoz sem.*
~Már sötétedik az égbolt, szállás kellene.~
*Felemeli fejét, Rilait keresi. Megtalálja ugyan, de úgy tűnik, elfoglalt. Majd később érdeklődik a szállás után.*
*Körülbelül fél órája ül már itt, akarva-akaratlanul elmerülve gondolataiban. Pedig azt hitte, ahhoz már túl fáradt. Csak most veszi észre, hogy elbambult, annyira elmerengett. Ki tudja, min gondolkodott ez idáig, az viszont biztos, hogy fogalma sincs, mi történt a fogadóban a félóra alatt. Biztos semmi komoly, mert azt észrevette volna. Rádöbben, hogy legbelül vár valakire. Mindig magányosan rótta az ösvényeket, a poros utakat, egyedül járt településről településre. De mos vágyik egy kis társaságra. Nem is nehéz kitalálni, hogy kire vár: egy ismerős arcra.*
2255. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 19:12:58
Üzenet elküldve: 2015-05-13 19:12:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Felhívás mindenkinek, majd Trodd és Learon //
* A második feladattal kezdi a sort, mert az gyorsabban, s egyszerübben megvan. Az óriás egyszerűen beáll az erőd kapujába, s kiereszti a hangját a falu felé. *
- AMON RUADH NÉPE, VENDÉGEI! Kagan vezér általam üzeni, hogy ajtaja most nyitva áll, minden arra szorulónak, meghallgatásra várónak. Akinek szándékában áll, járuljon a törzsfő színe elé. -
* Érces baritonja úgy dörren, akár vihar idején a mennydörgés. Kis szünettel, kétszer mondja el az üzenetet, majd remélve, hogy az minden fülbe bejutott, megindul, hogy megkeresse a földművest és a tejmestert. *
- Trodd, Learon! -
* Kiált ismét, hogy mindenhol hallani lehessen. *
* A második feladattal kezdi a sort, mert az gyorsabban, s egyszerübben megvan. Az óriás egyszerűen beáll az erőd kapujába, s kiereszti a hangját a falu felé. *
- AMON RUADH NÉPE, VENDÉGEI! Kagan vezér általam üzeni, hogy ajtaja most nyitva áll, minden arra szorulónak, meghallgatásra várónak. Akinek szándékában áll, járuljon a törzsfő színe elé. -
* Érces baritonja úgy dörren, akár vihar idején a mennydörgés. Kis szünettel, kétszer mondja el az üzenetet, majd remélve, hogy az minden fülbe bejutott, megindul, hogy megkeresse a földművest és a tejmestert. *
- Trodd, Learon! -
* Kiált ismét, hogy mindenhol hallani lehessen. *
2254. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 19:02:58
Üzenet elküldve: 2015-05-13 19:02:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ispotály - Liah, és bárki más is //
*Újabb halvány mosoly fut végig az arcán, ahogy meghallja az újabb kérdéseket. ~milyen megható, hogy itt így aggódnak a betegekért. ~ Úgy tesz, mintha kissé elgondolkodna, aztán rávágja:*
- Nem, nem tudok ilyesmiről, nem voltak a közelemben betegek, és én is kitűnően éreztem maga. Természetesen azt az apróságot leszámítva, hogy összeestem a kaputok előtt.
*Halkan felnevet, majd kissé elgondolkodik. ~ Egy őrt Nem biztos, hogy az olyan jó ötlet. De nem visszakozhatok. Ezt most végig kell csinálnom. ~ *
- Megtennéd? Igazán égek a vágytól, hogy tanuljak. A tanításért valamilyen szolgálattal tudok fizetni, mesékkel, versekkel, amiket útjaim során ismertem, meg, esetleg hírekkel a nagyvilágból. Bár ez utóbbi nem túl érdekes, a kisemberek elszórakoznak egymással, a nemesek meg jól elvannak a kisemberek pénzén. Jut eszembe, mi volt az a nagy kiabálás, amit akkor hallottam, amikor megérkeztem?
*Újabb halvány mosoly fut végig az arcán, ahogy meghallja az újabb kérdéseket. ~milyen megható, hogy itt így aggódnak a betegekért. ~ Úgy tesz, mintha kissé elgondolkodna, aztán rávágja:*
- Nem, nem tudok ilyesmiről, nem voltak a közelemben betegek, és én is kitűnően éreztem maga. Természetesen azt az apróságot leszámítva, hogy összeestem a kaputok előtt.
*Halkan felnevet, majd kissé elgondolkodik. ~ Egy őrt Nem biztos, hogy az olyan jó ötlet. De nem visszakozhatok. Ezt most végig kell csinálnom. ~ *
- Megtennéd? Igazán égek a vágytól, hogy tanuljak. A tanításért valamilyen szolgálattal tudok fizetni, mesékkel, versekkel, amiket útjaim során ismertem, meg, esetleg hírekkel a nagyvilágból. Bár ez utóbbi nem túl érdekes, a kisemberek elszórakoznak egymással, a nemesek meg jól elvannak a kisemberek pénzén. Jut eszembe, mi volt az a nagy kiabálás, amit akkor hallottam, amikor megérkeztem?
2253. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 19:00:03
Üzenet elküldve: 2015-05-13 19:00:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
*A kis előadás után éppen megvolt a napi látnivaló. A Thán nem teketóriázott, úgy metszette el az ork torkát, hogy látszólag nélkülözött mindenféle könyörületet, s megbánást. Hidegvérrel, precízen, gyorsan.*
-Az már igen, törpék Thánja! Ezt egy valódi orgyilkos sem csinálhatta volna szebben!
*Lép be a műhelybe, ahol megcsapja az a jellegzetes fémszag.*
-Bár a lovagnak voltak fenntartásai, véleményem szerint helyesen cselekedett. Ő sem kegyelmezett volna.
*Bólogat, miközben közömbösen megrántja a vállát. Látszik, hogy Aletai sem az első kegyetlenül kivégzett hulláját látja, hiszen meg sem rendítette a törpe brutalitása.*
-Hadd nézzem!
*Elveszi a kardot, s hosszasan méregetni kezdi. A markolat az, amit elsőnek megnéz.*
~Valóban ébenfának tűnik!~
*Tekintetét végigvezeti a pengén is, ami pontosan olyan íves, mint ahogy az átadott rajzon szerepelt. Már semmi kétsége sincs afelől, hogy kellően rugalmas is, s igazi mestermunka.*
-A műved öregbíti a neved, törpék Thánja. Itt van hát a beígért jussod!
*Sosem felejti el a tisztességes embereket honorálni, így Hrothgaar Skyllagrimmson részére is átnyújtja azt a 200 aranyat, amiben megállapodtak.
Fordított esetben ő is elvárná. Csak ő nem kardokért, hanem fejekért kapná a busás aranytallérokat.*
-Öröm volt üzletet kötni veled. Biztosíthatlak, hogy nem ez volt az utolsó alkalom! További jó munkát!
*Ezzel megköszönve az elkészült megrendelést, elhagyja a kovácsműhelyt, s az útját afelé a sátor felé veszi, ahol az éjszaka folyamán álomra hajtotta a fejét. Ott van a Janemita által elkészített ruha is, s végre a karddal majdnem teljes lett a koncepció. Pár apróság hiányzik még, de ezzel ráér később foglalkozni. Ideje vagyon hát a beöltözésnek!*
*A kis előadás után éppen megvolt a napi látnivaló. A Thán nem teketóriázott, úgy metszette el az ork torkát, hogy látszólag nélkülözött mindenféle könyörületet, s megbánást. Hidegvérrel, precízen, gyorsan.*
-Az már igen, törpék Thánja! Ezt egy valódi orgyilkos sem csinálhatta volna szebben!
*Lép be a műhelybe, ahol megcsapja az a jellegzetes fémszag.*
-Bár a lovagnak voltak fenntartásai, véleményem szerint helyesen cselekedett. Ő sem kegyelmezett volna.
*Bólogat, miközben közömbösen megrántja a vállát. Látszik, hogy Aletai sem az első kegyetlenül kivégzett hulláját látja, hiszen meg sem rendítette a törpe brutalitása.*
-Hadd nézzem!
*Elveszi a kardot, s hosszasan méregetni kezdi. A markolat az, amit elsőnek megnéz.*
~Valóban ébenfának tűnik!~
*Tekintetét végigvezeti a pengén is, ami pontosan olyan íves, mint ahogy az átadott rajzon szerepelt. Már semmi kétsége sincs afelől, hogy kellően rugalmas is, s igazi mestermunka.*
-A műved öregbíti a neved, törpék Thánja. Itt van hát a beígért jussod!
*Sosem felejti el a tisztességes embereket honorálni, így Hrothgaar Skyllagrimmson részére is átnyújtja azt a 200 aranyat, amiben megállapodtak.
Fordított esetben ő is elvárná. Csak ő nem kardokért, hanem fejekért kapná a busás aranytallérokat.*-Öröm volt üzletet kötni veled. Biztosíthatlak, hogy nem ez volt az utolsó alkalom! További jó munkát!
*Ezzel megköszönve az elkészült megrendelést, elhagyja a kovácsműhelyt, s az útját afelé a sátor felé veszi, ahol az éjszaka folyamán álomra hajtotta a fejét. Ott van a Janemita által elkészített ruha is, s végre a karddal majdnem teljes lett a koncepció. Pár apróság hiányzik még, de ezzel ráér később foglalkozni. Ideje vagyon hát a beöltözésnek!*
2252. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 18:34:37
Üzenet elküldve: 2015-05-13 18:34:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Ispotály - Selaris, és bárki más is //
*Lia látja, hogy a self ifjú elmosolyodik, majd visszakényelmesedik vízszintesbe. Magában elégedetten hümment egyet, hogy nem kell nekiállni vitázni vele arról, miért is nem javasolt, hogy azonnal felpattanjon és ki tudja mit műveljen, mikor csak nemrég vakarták össze a kapu elől.*
~Nagyon helyes.~
- Selaris. *Ismétli meg a nevet, hogy könnyebben megjegyezze.* Örvendek, hogy jobban vagy. Tehát azt mondod, csakis a kimerültség? Nem voltál rosszabbul korábban? Ma reggel sem? Fejfájás? Hasfájás? Fülfájás? *Feltesz azért pár kérdést, mert biztos, ami biztos.* Nem találkoztál olyanokkal kik maguk fertőző ragályoktól nyögtek?
~Nem lenne jó, ha valamit behurcolna ide. Bár inkább csak kimerültnek tűnik és nem betegnek.~
*Elégedetten figyeli, ahogy a fiú iszik, majd a párnáknak támaszkodik.*
~Jobban van, kétségtelen.~
- Nos értem, tehát mágus vagy. *A kérdéseken elgondolkodik.* Amon Ruadh egy falu, folyamatosan épül. Egy erőd vigyázza és a Tharg klán területe. Mágia ügyben nem én vagyok az illetékes, de úgy hiszem, lehet éppen tanulni, ha meg tudod győzni a klán elöljáróit. Ha jól hallottam, épp nemrég hívták egybe azokat, akiket érdekel a mágia. De nem hiszem, hogy nagyon lemaradnál, ha még kicsit erősödnél.
*Lia elgondolkodik, vajon elég jól van-e az ifjú, hogy egy megbeszélésen részt vehessen. *
~És vajon oda engednének-e egy selfet?~
- Ha gondolod, hívhatunk egy őrt, hogy megtudjuk, mi a helyzet. *Ajánlja végül.*
~Hátha, abból baj nem lehet. Különben is már magánál van. lehet, hogy kikérdeznék.~
*Lia látja, hogy a self ifjú elmosolyodik, majd visszakényelmesedik vízszintesbe. Magában elégedetten hümment egyet, hogy nem kell nekiállni vitázni vele arról, miért is nem javasolt, hogy azonnal felpattanjon és ki tudja mit műveljen, mikor csak nemrég vakarták össze a kapu elől.*
~Nagyon helyes.~
- Selaris. *Ismétli meg a nevet, hogy könnyebben megjegyezze.* Örvendek, hogy jobban vagy. Tehát azt mondod, csakis a kimerültség? Nem voltál rosszabbul korábban? Ma reggel sem? Fejfájás? Hasfájás? Fülfájás? *Feltesz azért pár kérdést, mert biztos, ami biztos.* Nem találkoztál olyanokkal kik maguk fertőző ragályoktól nyögtek?
~Nem lenne jó, ha valamit behurcolna ide. Bár inkább csak kimerültnek tűnik és nem betegnek.~
*Elégedetten figyeli, ahogy a fiú iszik, majd a párnáknak támaszkodik.*
~Jobban van, kétségtelen.~
- Nos értem, tehát mágus vagy. *A kérdéseken elgondolkodik.* Amon Ruadh egy falu, folyamatosan épül. Egy erőd vigyázza és a Tharg klán területe. Mágia ügyben nem én vagyok az illetékes, de úgy hiszem, lehet éppen tanulni, ha meg tudod győzni a klán elöljáróit. Ha jól hallottam, épp nemrég hívták egybe azokat, akiket érdekel a mágia. De nem hiszem, hogy nagyon lemaradnál, ha még kicsit erősödnél.
*Lia elgondolkodik, vajon elég jól van-e az ifjú, hogy egy megbeszélésen részt vehessen. *
~És vajon oda engednének-e egy selfet?~
- Ha gondolod, hívhatunk egy őrt, hogy megtudjuk, mi a helyzet. *Ajánlja végül.*
~Hátha, abból baj nem lehet. Különben is már magánál van. lehet, hogy kikérdeznék.~
2251. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 18:27:49
Üzenet elküldve: 2015-05-13 18:27:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1433
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1433
Játékstílus: Vakmerő
//Kapunál - lent//
* Morwon mindig mindent megtesz a törzsért. Már, ha meg tudja tenni, van ideje megtenni és - sokszor ez a legjelentősebb kérdés - van-e kedve / ereje megtenni? Ezúttal volt, így egyből el is indult az előbbi kiáltás irányába, majd Syoud jól látja elf szemeivel: valóban sértetlenül érkezik vissza. Hamarosan feltűnik a mögötte haladó Taitos és bizonyára Woreth is, de Morwon van legelől, így hamar vissza is ér a kapu közelébe, ahonnan remélhetőleg már eltakarították az orkot. Valahogy jobban idegesítette az óriást ez az egész ceremónia, amit rendeztek az ork jelenlétéhez, mint maga a (szürke)zöldbőrű. De végre vége, elmúlt a "veszély". *
- Azok a bűvészek... A Taitos, meg a Woreth varázsolgattak, most meg mennek arra a mágusos-dologra az erődbe. * Szól fel az elfnek, de, ha másra is ki akar térni, akkor másra is választ ad, már, ha van rá lehetősége / van hozzá tudása.
Most pillantja csak meg a kapunál ácsorgó Nariit, aki bizonyára már beszélt az őrökkel, nem csak a kaput bámulja, így nem kérdezősködik, csak biccent felé egyet, majd, ha nincsen több kérdés/kérés/óhaj/sóhaj/panasz/pamacs, vagy bármi féle dolog, aminek köze lenne Morwonhoz, akkor elindul a fogadó felé, mielőtt még besoroznák az őrségbe. Persze igazából esze ágában sincs elbújni a besorozás elől, csak meg akarja tömni hasát, hogyha tényleg ez lenne, akkor ne éhesen álljon a gyilokjárón egy éjszakát, meg, ha nem is kell ott állnia, legalább fog egy jót aludni. Az evést pedig tudniillik nagyon fontos teendő, mielőtt bárki is ágyba bújna. *
//HA máshol nem kell egy szép szál óriás, akkor Fogadó//
* Amennyiben Syoud nem állítja meg még további "akármivel", akkor a fogadó felé veszi az irányt, majd kinyitva az ajtaját, köszön a bentlévőknek, becsukja az ajtót és már le is ül közel a pulthoz. *
- Rilai! Van valami ehető? * Keresi szemével a szorgos fogadós lányt, majd pozitív válasz esetén kér is valamit - amit talál, vagy amit adnak. *
* Morwon mindig mindent megtesz a törzsért. Már, ha meg tudja tenni, van ideje megtenni és - sokszor ez a legjelentősebb kérdés - van-e kedve / ereje megtenni? Ezúttal volt, így egyből el is indult az előbbi kiáltás irányába, majd Syoud jól látja elf szemeivel: valóban sértetlenül érkezik vissza. Hamarosan feltűnik a mögötte haladó Taitos és bizonyára Woreth is, de Morwon van legelől, így hamar vissza is ér a kapu közelébe, ahonnan remélhetőleg már eltakarították az orkot. Valahogy jobban idegesítette az óriást ez az egész ceremónia, amit rendeztek az ork jelenlétéhez, mint maga a (szürke)zöldbőrű. De végre vége, elmúlt a "veszély". *
- Azok a bűvészek... A Taitos, meg a Woreth varázsolgattak, most meg mennek arra a mágusos-dologra az erődbe. * Szól fel az elfnek, de, ha másra is ki akar térni, akkor másra is választ ad, már, ha van rá lehetősége / van hozzá tudása.
Most pillantja csak meg a kapunál ácsorgó Nariit, aki bizonyára már beszélt az őrökkel, nem csak a kaput bámulja, így nem kérdezősködik, csak biccent felé egyet, majd, ha nincsen több kérdés/kérés/óhaj/sóhaj/panasz/pamacs, vagy bármi féle dolog, aminek köze lenne Morwonhoz, akkor elindul a fogadó felé, mielőtt még besoroznák az őrségbe. Persze igazából esze ágában sincs elbújni a besorozás elől, csak meg akarja tömni hasát, hogyha tényleg ez lenne, akkor ne éhesen álljon a gyilokjárón egy éjszakát, meg, ha nem is kell ott állnia, legalább fog egy jót aludni. Az evést pedig tudniillik nagyon fontos teendő, mielőtt bárki is ágyba bújna. *
//HA máshol nem kell egy szép szál óriás, akkor Fogadó//
* Amennyiben Syoud nem állítja meg még további "akármivel", akkor a fogadó felé veszi az irányt, majd kinyitva az ajtaját, köszön a bentlévőknek, becsukja az ajtót és már le is ül közel a pulthoz. *
- Rilai! Van valami ehető? * Keresi szemével a szorgos fogadós lányt, majd pozitív válasz esetén kér is valamit - amit talál, vagy amit adnak. *
2250. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 18:06:21
Üzenet elküldve: 2015-05-13 18:06:21
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
// Fogadó – Rilai, Khan //
- A látszat csalhat, mint a te esetedben is… „ lovag” uram. Sok minden válhat fegyverré, ha jó kezekbe kerül. * vigyorodik el. Nagyképűség, gondolhatják. De, aki csak kicsit is jártas a harcban, az tudhatja, hogy van igazság abban, amit mond. Sokan esküsznek szúró, vágó vagy zúzófegyverekre. Viszont, szükség esetén meg teszi egy szék láb vagy éppen egy jó nehéz korsó is. Nem mellesleg, amúgy meg ott virít combjára erősítve hosszú tőre, melynek villanása után, csak vörösre festett padozat maradt. *
- Akár itt is, ha a juss megfelelő érte. * kortyol bele az újra töltött kupába. *
- Fenyegetés, lefizetés? Nem épp egy lovaghoz méltó. Viszont, jól beszélsz, mindig célra vezetőbb, mint a szép szó. S ha ilyenre lenne igény, ebben is segíthetek. *ajaki aljas mosolyra húzódik, kezd jó irányba haladni a beszélgetés. *
- Mindig jól jöhet valaki, aki jobb belátásra bírhatja a kuncsaftot. Főleg, ha bizalmasan kell kezelni az ügyet. * kacsint egyet a férfira, s újabbat kortyol a borból. *
- A fürdő gondolata nem rossz, de csak akkor vagyok hajlandó, ha magam is megmártózhatom abban a vízben.* hogy az ajánlatot miképpen értelmezi, a férfi rábízza. Többet nem fűz hozzá. *
- Jó illat terjeng, jut nekem is a nyársra tűzött vadakból? S fizetnék is. * fordul a pult mögött álldogáló lány felé. *
- A látszat csalhat, mint a te esetedben is… „ lovag” uram. Sok minden válhat fegyverré, ha jó kezekbe kerül. * vigyorodik el. Nagyképűség, gondolhatják. De, aki csak kicsit is jártas a harcban, az tudhatja, hogy van igazság abban, amit mond. Sokan esküsznek szúró, vágó vagy zúzófegyverekre. Viszont, szükség esetén meg teszi egy szék láb vagy éppen egy jó nehéz korsó is. Nem mellesleg, amúgy meg ott virít combjára erősítve hosszú tőre, melynek villanása után, csak vörösre festett padozat maradt. *
- Akár itt is, ha a juss megfelelő érte. * kortyol bele az újra töltött kupába. *
- Fenyegetés, lefizetés? Nem épp egy lovaghoz méltó. Viszont, jól beszélsz, mindig célra vezetőbb, mint a szép szó. S ha ilyenre lenne igény, ebben is segíthetek. *ajaki aljas mosolyra húzódik, kezd jó irányba haladni a beszélgetés. *
- Mindig jól jöhet valaki, aki jobb belátásra bírhatja a kuncsaftot. Főleg, ha bizalmasan kell kezelni az ügyet. * kacsint egyet a férfira, s újabbat kortyol a borból. *
- A fürdő gondolata nem rossz, de csak akkor vagyok hajlandó, ha magam is megmártózhatom abban a vízben.* hogy az ajánlatot miképpen értelmezi, a férfi rábízza. Többet nem fűz hozzá. *
- Jó illat terjeng, jut nekem is a nyársra tűzött vadakból? S fizetnék is. * fordul a pult mögött álldogáló lány felé. *
2249. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 17:49:04
Üzenet elküldve: 2015-05-13 17:49:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Az ispotályban - Liah, és bárki, aki betéved//
*Selaris kissé megnyugszik, de még mindig nagyon gyengének érzi magát. ~ Ez jó kör volt, elég közlékeny. ~ gondolja, miközben a lány nevét ízlelgeti. ~ Liah? Szép, szép. És gyógyító? Bár, nyilván az, ha itt próbál ápolni. ~ Mosolyodik el, majd, ahogy visszafekszik az ágyra, kissé akadozva kezd válaszolni a kérdésekre.*
- A nevem? A nevem, a nevem... Se-Se-Selaris! Igen! ez az. Selaris. Bocsáss meg, nagyon fáradt vagyok, szinte alig bírok gondolkodni. Talán ezért is estem össze. Lassan több mint egy napja nem aludtam rendesen. Annyira belemerültem a gondolataimban, és a sétába, nem is tűnt fel. A fáradtság. Aztán itt kötöttem ki.
*Kinyúl a kupák felé, és egy korttyal felhajtja az egész tartalmát. ~ Itt az idő, az én kérdéseimre. ~ *
- És mondd, pontosan mi ez az Amon Ruadh? Még sosem hallottam róla. Város? Vagy falu talán? Lehet itt varázslatokat tanulni? Tudod, utazó mágus vagyok, mindennemű tudást elfogadok.
*Majd kissé újra felemelkedik, egy párnát a háta mögé tesz, és így, félig ülve, félig feküdve várja a lány válaszait.*
*Selaris kissé megnyugszik, de még mindig nagyon gyengének érzi magát. ~ Ez jó kör volt, elég közlékeny. ~ gondolja, miközben a lány nevét ízlelgeti. ~ Liah? Szép, szép. És gyógyító? Bár, nyilván az, ha itt próbál ápolni. ~ Mosolyodik el, majd, ahogy visszafekszik az ágyra, kissé akadozva kezd válaszolni a kérdésekre.*
- A nevem? A nevem, a nevem... Se-Se-Selaris! Igen! ez az. Selaris. Bocsáss meg, nagyon fáradt vagyok, szinte alig bírok gondolkodni. Talán ezért is estem össze. Lassan több mint egy napja nem aludtam rendesen. Annyira belemerültem a gondolataimban, és a sétába, nem is tűnt fel. A fáradtság. Aztán itt kötöttem ki.
*Kinyúl a kupák felé, és egy korttyal felhajtja az egész tartalmát. ~ Itt az idő, az én kérdéseimre. ~ *
- És mondd, pontosan mi ez az Amon Ruadh? Még sosem hallottam róla. Város? Vagy falu talán? Lehet itt varázslatokat tanulni? Tudod, utazó mágus vagyok, mindennemű tudást elfogadok.
*Majd kissé újra felemelkedik, egy párnát a háta mögé tesz, és így, félig ülve, félig feküdve várja a lány válaszait.*
2248. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 16:05:02
Üzenet elküldve: 2015-05-13 16:05:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Szökevény és mindenki//
*A tolvaj körül keletkezett nagy sürgés-forgás csoportosulás már-már nevetségesnek tűnhetne, hát még az a döntésképtelenség és zavar, amit ez az egy szem, magányos enyveskezű okozott. Mivel a törzs feje jelenleg más, jóval fontosabb elfoglaltságait intézi, így a rangban utána következőé a döntés felelőssége. Hrothgaar pedig úgy döntött, a tolvaj az életével fizet tettéért. A törpe körbe se nézne mielőtt elmetszi az ork torkát, ám egy hang megszólítja: az egyik lovag az, véli felismerni Kahn-t, akinek korábban alaposan kicsinosította a fegyvereit. A fickó ha nem is az ork mellett szól, de mindenképpen a kivégzése ellen. Hrothgaar természetesen nem fog visszalépni a döntése mellől; marka erős szorításával már hátrafeszítette a tolvaj fejét, úgy szól vissza Khan-nak.*
- Enyém a felelősség...
*Még hallja az ork utolsó szavait és arcára széles mosoly húzódik azok hallatára. Egészen közel hajol a halálraítélthez, úgy mormolja utolsó szavait a fülébe.*
- A Thargokon nem fog bárki átka, ork...
*Nem hallhatta senki szavait, erre ügyelt. Egyetlen határozott mozdulat az egész. Jobb kezében villan a penge, majd vörös eső tör elő és bemocskolja, eláztatja a földet.*
- Valaki kaparja el, lehetőleg minél messzebb innen.
*Arcán nem látszanak felkavartságról árulkodó érzelmek.*
~Még egy a fűbe harapott.~
*Rohan át elméjén a gondolat, ahogy a véres pengét a hullába törli, majd visszanyújtja Morwon-nak.*
- Quikh. És te, szőke (Asgeirr Vigfolr)! Tüntessétek el a hullát. A többiek vissza, mindenki a feladatára! Hol feküdt ki az a szerencsétlen?
*Kiált fel az őrnek Hrothgaar, ám az érkező válaszra elkerekedik a szeme. A közben mellé csapódott E'Nissa lehet kicsit összerezzen, mikor a törpe elbődül.*
- Te gizda! Mi az, hogy nem érdekel?
*Harsog fel az őrnek Hrothgaar, ám valaki megszólítja. A magas elf az, aki idő közben felkaparta már azt az ájuldozó szerencsétlent.*
- Nem reptetünk senkit még. Kanalazzátok fel és tudjátok meg, hogy ki fia-borja és mi a repedt tökömet keres itt. Utána szóljatok nekem. Leány *szólítja meg E'Nissát* segíts neki, kérlek. Valahogy szedjétek ráncba azt a szerencsétlent. Úgy látom, rám most mások várnak.
*A szeme sarkából a kovácsműhely felé pislog, ahol már, ha jól látja ketten is várnak rá.*
- Én megyek vissza a műhelybe.
*Azzal sarkon is fordul és "munkahelye" felé veszi az irányt.*
- Mirakh, gyere velem...
*A műhelynél tényleg várnak rá. Dharren is ott álldogál és a fickó, aki azt a különleges kardot kérte tőle.*
- Gyertek be, intézzük el a dolgainkat...
*Azzal be is robog elől és meg sem áll a fegyverszekrényig. Kulcs csörren, zár kattan és pár pillanat múlva Hrothgaar vissza is lépdelt már, kezében a megrendelt fegyverrel.*
- Az ébenfa markolatot nem volt egyszerű elintéznem, de meglett. A megrendelő szava mindig aranyat ér...
*Arcán széles mosollyal húzza elő a pengét tokjából, úgy nyújtja át leendő gazdájának. Nem felejtette el a kilátásba helyezett plusz 200 beígért aranytallért, amit az ébenfa markolatért ígért a fickó. Dharrenhez azonban kissé visszafogottabban fordul. Őt már régről ismeri.*
- Ami a te dolgodat illeti... a két penge készen van: egyszerűek, mint a faék, feketék, mint a holló szárnya és élesek, akár egy féltékeny asszony nyelve. Ám a tőrnek szánt tok, az még nincs. Egyelőre csak külön-külön tudom őket odaadni.
*Ha régi fegyvertársa netán nekiállna elégedetlenkedni, akkor Hrothgaar közbevágás nélkül végighallgatja. Megadja neki a kellő tiszteletet, csak utána szól.*
- Ez a feladat még várat magára, de ha nem sietsz, legkésőbb holnap délre kész leszek vele, komé. Mit szólsz? Az árát majd utána megvitatjuk...
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.13 16:09:54
*A tolvaj körül keletkezett nagy sürgés-forgás csoportosulás már-már nevetségesnek tűnhetne, hát még az a döntésképtelenség és zavar, amit ez az egy szem, magányos enyveskezű okozott. Mivel a törzs feje jelenleg más, jóval fontosabb elfoglaltságait intézi, így a rangban utána következőé a döntés felelőssége. Hrothgaar pedig úgy döntött, a tolvaj az életével fizet tettéért. A törpe körbe se nézne mielőtt elmetszi az ork torkát, ám egy hang megszólítja: az egyik lovag az, véli felismerni Kahn-t, akinek korábban alaposan kicsinosította a fegyvereit. A fickó ha nem is az ork mellett szól, de mindenképpen a kivégzése ellen. Hrothgaar természetesen nem fog visszalépni a döntése mellől; marka erős szorításával már hátrafeszítette a tolvaj fejét, úgy szól vissza Khan-nak.*
- Enyém a felelősség...
*Még hallja az ork utolsó szavait és arcára széles mosoly húzódik azok hallatára. Egészen közel hajol a halálraítélthez, úgy mormolja utolsó szavait a fülébe.*
- A Thargokon nem fog bárki átka, ork...
*Nem hallhatta senki szavait, erre ügyelt. Egyetlen határozott mozdulat az egész. Jobb kezében villan a penge, majd vörös eső tör elő és bemocskolja, eláztatja a földet.*
- Valaki kaparja el, lehetőleg minél messzebb innen.
*Arcán nem látszanak felkavartságról árulkodó érzelmek.*
~Még egy a fűbe harapott.~
*Rohan át elméjén a gondolat, ahogy a véres pengét a hullába törli, majd visszanyújtja Morwon-nak.*
- Quikh. És te, szőke (Asgeirr Vigfolr)! Tüntessétek el a hullát. A többiek vissza, mindenki a feladatára! Hol feküdt ki az a szerencsétlen?
*Kiált fel az őrnek Hrothgaar, ám az érkező válaszra elkerekedik a szeme. A közben mellé csapódott E'Nissa lehet kicsit összerezzen, mikor a törpe elbődül.*
- Te gizda! Mi az, hogy nem érdekel?
*Harsog fel az őrnek Hrothgaar, ám valaki megszólítja. A magas elf az, aki idő közben felkaparta már azt az ájuldozó szerencsétlent.*
- Nem reptetünk senkit még. Kanalazzátok fel és tudjátok meg, hogy ki fia-borja és mi a repedt tökömet keres itt. Utána szóljatok nekem. Leány *szólítja meg E'Nissát* segíts neki, kérlek. Valahogy szedjétek ráncba azt a szerencsétlent. Úgy látom, rám most mások várnak.
*A szeme sarkából a kovácsműhely felé pislog, ahol már, ha jól látja ketten is várnak rá.*
- Én megyek vissza a műhelybe.
*Azzal sarkon is fordul és "munkahelye" felé veszi az irányt.*
- Mirakh, gyere velem...
*A műhelynél tényleg várnak rá. Dharren is ott álldogál és a fickó, aki azt a különleges kardot kérte tőle.*
- Gyertek be, intézzük el a dolgainkat...
*Azzal be is robog elől és meg sem áll a fegyverszekrényig. Kulcs csörren, zár kattan és pár pillanat múlva Hrothgaar vissza is lépdelt már, kezében a megrendelt fegyverrel.*
- Az ébenfa markolatot nem volt egyszerű elintéznem, de meglett. A megrendelő szava mindig aranyat ér...
*Arcán széles mosollyal húzza elő a pengét tokjából, úgy nyújtja át leendő gazdájának. Nem felejtette el a kilátásba helyezett plusz 200 beígért aranytallért, amit az ébenfa markolatért ígért a fickó. Dharrenhez azonban kissé visszafogottabban fordul. Őt már régről ismeri.*
- Ami a te dolgodat illeti... a két penge készen van: egyszerűek, mint a faék, feketék, mint a holló szárnya és élesek, akár egy féltékeny asszony nyelve. Ám a tőrnek szánt tok, az még nincs. Egyelőre csak külön-külön tudom őket odaadni.
*Ha régi fegyvertársa netán nekiállna elégedetlenkedni, akkor Hrothgaar közbevágás nélkül végighallgatja. Megadja neki a kellő tiszteletet, csak utána szól.*
- Ez a feladat még várat magára, de ha nem sietsz, legkésőbb holnap délre kész leszek vele, komé. Mit szólsz? Az árát majd utána megvitatjuk...
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.13 16:09:54
2247. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 15:46:58
Üzenet elküldve: 2015-05-13 15:46:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Fogadó - Rilai, Medliel //
*Mire a sört kezében tarthatja, a törpéknek valószínűleg volt gondja rá, hogy lehajítsák a platóról az orkot. Félreértés ne essék, a rókaképűben nem alakultak ki szentimentális érzések amiatt, amit kardforgató évei alatt látott és átélt. Soha nem is értette meg igazán, hogy mi is pontosan az, ami képes összeroppantani az embert. A csatamezők förmedvényét nem elfeledni kell, hanem megtanulni együtt élni vele. A világ rendje saját koruk előtt ezredévekkel is ugyanaz volt már: akinél bot volt az elvett attól mindent, aki nem volt képes megvédeni magát.
Megrázza a fejét, egyúttal tisztára seperve túlságosan is terheltté vált gondolatait, elvégre a nap virgoncabb része még csak most kezdődhet. Nézegeti egy darabig a búzasert, mielőtt ténylegesen bele is kóstolna, s közben (hogyhogy nem) nem mulaszt el szólni is, mert a végén még komoly betegséget gyanítana Rilai benne is.*
- Inkább csak az eljárásnak szól. Ha ártani akart volna a sátorvárosból bárkinek, akkor nem egy csirke nyakát töri. És a védelmet nem érheti rossz szó, hisz rögvest lecsaptak a vadra. Még ki sem vérzett a szárnyas és már ő is a halálára várt. Nyugodtan alhattok idekint, de nem látom akadályát, hogy plusz egy fő teljesítsen őrszolgálatot... néha. - *Pimaszságra pimasz évődés a felelet és az első korty előtt a hab egy részét megpróbálja Rilai arcára fújni.
De nem feledkezik meg az újonnan bemutatottról sem.*
- És mivel őrködnél valaki testi épsége felett? - *Látható fegyverzetet keres a nőnél, mintha pusztán abból bármilyen messzemenő következtetést le lehetne vonni az egyén képességeiről.*
- Elnézve a fogadó forgalmát, lassan itt is elkélne egy erősember aki egzecíroztatja a rendbontókat. És a sátrak közt is mindig jól jön két plusz kéz a munkáknál. - *Mint ahogy azt nemrég az ork kapcsán is felvetette, ha értelmes szóra lehetett volna bírni (persze a torokmetszés előtt), akkor még hasznosnak is bizonyulhatott volna. De ez a kavics már elúszott.
Figyelme visszatér a sörhabos fogadóslányhoz.*
- Nincs olyan dolog, ami ne volna megoldható némi fenyegetés, fenyítés, lefizetés és alkudozás árán. Csak rendszert nem szabad csinálni belőle. Tehát, mikorra küldessem a hintót? Ha akarod, hozdd magaddal a testőrnőt, vigyázhatja addig a sátorbejárót. - *A korsó pereme felett vigyorog, és nem is áll szándékában elrejteni Rilai vagy Medliel elől.*
*Mire a sört kezében tarthatja, a törpéknek valószínűleg volt gondja rá, hogy lehajítsák a platóról az orkot. Félreértés ne essék, a rókaképűben nem alakultak ki szentimentális érzések amiatt, amit kardforgató évei alatt látott és átélt. Soha nem is értette meg igazán, hogy mi is pontosan az, ami képes összeroppantani az embert. A csatamezők förmedvényét nem elfeledni kell, hanem megtanulni együtt élni vele. A világ rendje saját koruk előtt ezredévekkel is ugyanaz volt már: akinél bot volt az elvett attól mindent, aki nem volt képes megvédeni magát.
Megrázza a fejét, egyúttal tisztára seperve túlságosan is terheltté vált gondolatait, elvégre a nap virgoncabb része még csak most kezdődhet. Nézegeti egy darabig a búzasert, mielőtt ténylegesen bele is kóstolna, s közben (hogyhogy nem) nem mulaszt el szólni is, mert a végén még komoly betegséget gyanítana Rilai benne is.*
- Inkább csak az eljárásnak szól. Ha ártani akart volna a sátorvárosból bárkinek, akkor nem egy csirke nyakát töri. És a védelmet nem érheti rossz szó, hisz rögvest lecsaptak a vadra. Még ki sem vérzett a szárnyas és már ő is a halálára várt. Nyugodtan alhattok idekint, de nem látom akadályát, hogy plusz egy fő teljesítsen őrszolgálatot... néha. - *Pimaszságra pimasz évődés a felelet és az első korty előtt a hab egy részét megpróbálja Rilai arcára fújni.
De nem feledkezik meg az újonnan bemutatottról sem.*
- És mivel őrködnél valaki testi épsége felett? - *Látható fegyverzetet keres a nőnél, mintha pusztán abból bármilyen messzemenő következtetést le lehetne vonni az egyén képességeiről.*
- Elnézve a fogadó forgalmát, lassan itt is elkélne egy erősember aki egzecíroztatja a rendbontókat. És a sátrak közt is mindig jól jön két plusz kéz a munkáknál. - *Mint ahogy azt nemrég az ork kapcsán is felvetette, ha értelmes szóra lehetett volna bírni (persze a torokmetszés előtt), akkor még hasznosnak is bizonyulhatott volna. De ez a kavics már elúszott.
Figyelme visszatér a sörhabos fogadóslányhoz.*
- Nincs olyan dolog, ami ne volna megoldható némi fenyegetés, fenyítés, lefizetés és alkudozás árán. Csak rendszert nem szabad csinálni belőle. Tehát, mikorra küldessem a hintót? Ha akarod, hozdd magaddal a testőrnőt, vigyázhatja addig a sátorbejárót. - *A korsó pereme felett vigyorog, és nem is áll szándékában elrejteni Rilai vagy Medliel elől.*
2246. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 15:33:52
Üzenet elküldve: 2015-05-13 15:33:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Az ispotályban - Selaris, és bárki, aki betéved//
*Lia egyedül marad az idegennel Chiari távozása után. Az ispotály priccse éppen megfelelő a hímneműnek, magának meg odahúz egy fa ülőkét, nevezetesen egy stokit, ahogy ők azt annak idején nevezték.
Látta, mit merre tart nagyjából Chiari, de jelenleg úgy ítéli meg az idegennek elég lesz az eleddig elkészített frissítő-élénkítő gyógyital, illetve ha szomjas, akkor még kaphat vizet. Hacsak ki nem derül róla valami durvább sérülés is.
Így Lia először megnézi a szívverését, és ezzel együtt ahogy a nyakát megtapintja megítéli azt is, hogy a másik nem lázas-e, majd a légzését figyeli. Nagyjából itt tart, mikor az ájult magához tér, és felül.*
- Üdv néked. Amon Ruadhon vagy, és ez egy ispotály. vagy más néven betegszoba. *Biztató mosolyt vet a másikra, akiről immár azt is látja, ahogy az ifjú felül, hogy mélységi, sőt az arcvonásait is megpillantja talán a hátracsúszó csuklya alatt.* Feküdj még vissza, kérlek!
*Pillant rá és reméli, hogy a betege engedelmeskedik.*
- Akkor menjünk sorban, én Liahwulfe Amenho Khyr vagyok, és gyógyító. Az egyik ezen a helyen. És esteledik. *Felel nyugodt hangon.* Kérsz még egy kicsit inni, mielőtt én is kérdeznék pár dolgot?
*A kupa felé int, mely ott áll a közeli asztalkán.*
~Remélhetőleg a self fiú össze tudja magát szedni, és tud felelni pár kérdésre. Csak nem ájul el újra!~
*Lia magában végigveszi, mi lehetett az oka az ájulásnak, kezdve a banális alváshiány-kimerültség együttestől, a szomjazáson, éhezésen át, a különböző sérüléseket sem kihagyva, egészen az olyan kevéssé ismert, és egyesek szemében misztikus kórokokig, mint a szív betegségei, vagy akár a vitustáncos rángógörcs.*
~Bár azt nem mondták, hogy rángatózott is. Szóval talán nem az.~
- Ha jobban érzed magad kicsivel, lenne pár kérdésem.
~És remélem nem derül ki semmi borzasztóság, mert úgy esetleg maradna esélyem, hogy éjszakára talán, ha késve is, de visszajussak majd a sátorba.~
*Lia halkan sóhajt.*
~Vagy még az is megeshet, hogy Dhaven megkeres, és eljön elém. Az jó lenne. Hogy Rilai szavára ne hiába tettem volna el az élelmet a fogadóban, bár hagytam Eireninek is egy cipót, meg a fürjből is, hiszen megérdemli. Ugyanakkor egy kovács munkája keményebb. Egész nap kalapálni az izzó vasat, ahhoz kell kitartás, és az erő nem a semmiből lesz, enni is kell.~
*Lia tehát még egy pillantást vet a fal töve felé, az iszákjára, benne a vacsorával, majd újra a self fiú felé fordul.*
- Te már tudod az én nevemet. De téged hogy hívnak? *Kérdezi kedves mosollyal.* Esetleg azt is elmondhatnád nekem, hogy szerinted mi történt veled a kapunál. Illetve, hogy volt-e bármi előjele, annak, hogy összecsuklasz majd. Hirtelen jött a rosszullét, vagy már napok óta gyengélkedsz?
*Próbál az egyszerű kérdésekkel kezdeni, hogy kiderítse, mi baja lehet a másiknak, és közben végig reménykedik, hogy esetleg tényleg csak a kimerültség.*
~Ha úgy lenne, akkor hamarosan átvehetné az őrség. De ha nem akkor nekünk kell rá még vigyázni, Chiarival.~
*Halkan sóhajt.*
~Szerencsére ő self és nem ork. Egy napra egy halál már több, mint amit szeretek. Nem tehettem semmit, pedig ha azt mondták volna, elláttam volna az ork sebeit is. Vajon most én is bűnös vagyok, hogy csak elbújtam, vagy ha kinyitom a szám esetleg magam is mellé kerülök? És ráadásul én még új vagyok itt, egy jövevény.~
*Aztán kirángatja magát a borús gondolatok közül, és tekintetét újra a páciensére függeszti:*
- Tehát?
*Lia egyedül marad az idegennel Chiari távozása után. Az ispotály priccse éppen megfelelő a hímneműnek, magának meg odahúz egy fa ülőkét, nevezetesen egy stokit, ahogy ők azt annak idején nevezték.
Látta, mit merre tart nagyjából Chiari, de jelenleg úgy ítéli meg az idegennek elég lesz az eleddig elkészített frissítő-élénkítő gyógyital, illetve ha szomjas, akkor még kaphat vizet. Hacsak ki nem derül róla valami durvább sérülés is.
Így Lia először megnézi a szívverését, és ezzel együtt ahogy a nyakát megtapintja megítéli azt is, hogy a másik nem lázas-e, majd a légzését figyeli. Nagyjából itt tart, mikor az ájult magához tér, és felül.*
- Üdv néked. Amon Ruadhon vagy, és ez egy ispotály. vagy más néven betegszoba. *Biztató mosolyt vet a másikra, akiről immár azt is látja, ahogy az ifjú felül, hogy mélységi, sőt az arcvonásait is megpillantja talán a hátracsúszó csuklya alatt.* Feküdj még vissza, kérlek!
*Pillant rá és reméli, hogy a betege engedelmeskedik.*
- Akkor menjünk sorban, én Liahwulfe Amenho Khyr vagyok, és gyógyító. Az egyik ezen a helyen. És esteledik. *Felel nyugodt hangon.* Kérsz még egy kicsit inni, mielőtt én is kérdeznék pár dolgot?
*A kupa felé int, mely ott áll a közeli asztalkán.*
~Remélhetőleg a self fiú össze tudja magát szedni, és tud felelni pár kérdésre. Csak nem ájul el újra!~
*Lia magában végigveszi, mi lehetett az oka az ájulásnak, kezdve a banális alváshiány-kimerültség együttestől, a szomjazáson, éhezésen át, a különböző sérüléseket sem kihagyva, egészen az olyan kevéssé ismert, és egyesek szemében misztikus kórokokig, mint a szív betegségei, vagy akár a vitustáncos rángógörcs.*
~Bár azt nem mondták, hogy rángatózott is. Szóval talán nem az.~
- Ha jobban érzed magad kicsivel, lenne pár kérdésem.
~És remélem nem derül ki semmi borzasztóság, mert úgy esetleg maradna esélyem, hogy éjszakára talán, ha késve is, de visszajussak majd a sátorba.~
*Lia halkan sóhajt.*
~Vagy még az is megeshet, hogy Dhaven megkeres, és eljön elém. Az jó lenne. Hogy Rilai szavára ne hiába tettem volna el az élelmet a fogadóban, bár hagytam Eireninek is egy cipót, meg a fürjből is, hiszen megérdemli. Ugyanakkor egy kovács munkája keményebb. Egész nap kalapálni az izzó vasat, ahhoz kell kitartás, és az erő nem a semmiből lesz, enni is kell.~
*Lia tehát még egy pillantást vet a fal töve felé, az iszákjára, benne a vacsorával, majd újra a self fiú felé fordul.*
- Te már tudod az én nevemet. De téged hogy hívnak? *Kérdezi kedves mosollyal.* Esetleg azt is elmondhatnád nekem, hogy szerinted mi történt veled a kapunál. Illetve, hogy volt-e bármi előjele, annak, hogy összecsuklasz majd. Hirtelen jött a rosszullét, vagy már napok óta gyengélkedsz?
*Próbál az egyszerű kérdésekkel kezdeni, hogy kiderítse, mi baja lehet a másiknak, és közben végig reménykedik, hogy esetleg tényleg csak a kimerültség.*
~Ha úgy lenne, akkor hamarosan átvehetné az őrség. De ha nem akkor nekünk kell rá még vigyázni, Chiarival.~
*Halkan sóhajt.*
~Szerencsére ő self és nem ork. Egy napra egy halál már több, mint amit szeretek. Nem tehettem semmit, pedig ha azt mondták volna, elláttam volna az ork sebeit is. Vajon most én is bűnös vagyok, hogy csak elbújtam, vagy ha kinyitom a szám esetleg magam is mellé kerülök? És ráadásul én még új vagyok itt, egy jövevény.~
*Aztán kirángatja magát a borús gondolatok közül, és tekintetét újra a páciensére függeszti:*
- Tehát?
2245. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 14:03:53
Üzenet elküldve: 2015-05-13 14:03:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
~Nem tudom melyik része nem volt világos annak, hogy szeretnék végre aludni egyet anélkül, hogy a bozótos tüskéi lyuggatnák ki a fenekem!... Meg unatkozom is.~
*Tudja, hogy nem ez a legjobb pillanat a viaskodásra, így amikor Akheel közli vele, hogy legyen jobb modorú, majd elindul, Nariina csak halk morranással utánavicsorog, amikor a nő már nem láthatja. Talán ezt az apró gesztust már észlelheti az érkező elf, de Nariinának ez már igazán nem számít. Nem egy sápadtbőrű miatt fogja elszégyellni magát, még ha egészen elviselhető látványt nyújt sem. Felvonja fehér szemöldökét és vérszínű szemével végigpásztázza a hímet, majd enyhén lebiggyesztett ajkakkal viszonozza a mosolygást. Most aztán jól megadta Syoud-nak, nem beszél, csak mosolyog!*
~Nem tudom melyik része nem volt világos annak, hogy szeretnék végre aludni egyet anélkül, hogy a bozótos tüskéi lyuggatnák ki a fenekem!... Meg unatkozom is.~
*Tudja, hogy nem ez a legjobb pillanat a viaskodásra, így amikor Akheel közli vele, hogy legyen jobb modorú, majd elindul, Nariina csak halk morranással utánavicsorog, amikor a nő már nem láthatja. Talán ezt az apró gesztust már észlelheti az érkező elf, de Nariinának ez már igazán nem számít. Nem egy sápadtbőrű miatt fogja elszégyellni magát, még ha egészen elviselhető látványt nyújt sem. Felvonja fehér szemöldökét és vérszínű szemével végigpásztázza a hímet, majd enyhén lebiggyesztett ajkakkal viszonozza a mosolygást. Most aztán jól megadta Syoud-nak, nem beszél, csak mosolyog!*
2244. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-13 00:11:50
Üzenet elküldve: 2015-05-13 00:11:50
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Kapu és gyilokjáró//
//Horthgaar, Enissa, Hryan, Morwon, Narii, Reix//
*Míg Thargarod egy nagyon jó helyre épített, nehezen feltörhető erőd, addig Amon Ruadh kis faluja biztonsági szempontból egy rémálom. Főleg amikor így nyüzsög rajta a nép. Végül a szerencsétlen sorsú ork megkapta, amit a Thargodaroktól érdemelt, így Syoud figyelme sokkal inkább fontos dolgok felé irányulhat.*
*Idegenek a táborban. Furcsa üvöltések a táboron kívül. Kupleráj.*
*Vesz egy mély levegőt, hogy újra felvegye a fonalat. Hrothgaar odalent megpróbálja ráncba szedni a bandát, mely azonban gyorsan szétszéledni látszik.*
- NEM ÉRDEKEL! *kiált vissza a törpének, amikor az a kifeküdt ürgéről érdeklődik. Közben Hryan megfelelő módon felkaparja az ismeretlen lényt, ami meglepően sötételfnek látszik innen.*
- Mi a fene van ma? *mérgelődik, mert ennyi kokszos összesen nem fordult meg Amon Ruadhon, mint csak ma.*
*Közben a mágusok nyüzsgése még egy löketet ad a káosznak, de lassan mintha visszaállna a régi rend. Enissa az, ki először a törpe kovács mellé csapódik, majd Khan Lero is megérkezik, hosszú monológgal szórakoztatva az ennél jóval egyszerűbb gondolkodású Thánt. Elf társa, Hryan szavaira elvigyorodik - a kártevőkkel sem kíméletesebb az elf, ha az erdőt-mezőt prédálják. Ám az ájult nem ork, így megilleti az... a néhány perc, amíg kimagyarázza, miért sötételf.*
- Nézz utána, Morw! De vigyázz arra az óriás seggedre! *int az óriásnak, aki intézi végre a külső veszély dolgát. Nem valami jó felderítő, de a legtöbb ellenséget puszta látványa elkergeti - ha meg nem, bukása elég látványos lesz ahhoz, hogy riassza a törzset.*
//Később//
//Őrség//
*A visszatérő Morwon feltűnően ép.*
- Morw, mi a fene volt! Jelentést! *mert bár Syoud elf, de nem lát el azért a világ végéig, a hallásáról nem is szólva. Míg Akheel a kaput nyitogatja ide-oda, Syoud készültségi szintje lassan visszaáll a normálisra.*
- Ch. *fordul figyelme Akheel és Nariina felé, főleg utóbbit fixírozva. Míg a Thargodarok alapvetően nem ismerik a sötételfeket, neki alapos előképe van róluk. Viszont rájuk nincs közvetlen kilövési engedély, mint az orkokra.*
- Menj, Akheel, majd én figyelek rá. *löki el magát a mellvédtől, és lebaktat a kapuhoz.*
*odalent biccent Akheelnak, hogy mehet, majd tekintetét Nariira függeszti. Szót sem szól, csak halványan mosolyog, de ez az a fajta mosoly, ami... nos, a nőstény biztosan érti. Valószínűleg szokott ő is így mosolyogni. A szerpentinen közben egy újabb idegen - micsoda nap! - Reix kapaszkodik fel, ki láthatóan el van veszve kicsit. Syoudnak azonban most más dolga van - mosolyogni kell.*
//Horthgaar, Enissa, Hryan, Morwon, Narii, Reix//
*Míg Thargarod egy nagyon jó helyre épített, nehezen feltörhető erőd, addig Amon Ruadh kis faluja biztonsági szempontból egy rémálom. Főleg amikor így nyüzsög rajta a nép. Végül a szerencsétlen sorsú ork megkapta, amit a Thargodaroktól érdemelt, így Syoud figyelme sokkal inkább fontos dolgok felé irányulhat.*
*Idegenek a táborban. Furcsa üvöltések a táboron kívül. Kupleráj.*
*Vesz egy mély levegőt, hogy újra felvegye a fonalat. Hrothgaar odalent megpróbálja ráncba szedni a bandát, mely azonban gyorsan szétszéledni látszik.*
- NEM ÉRDEKEL! *kiált vissza a törpének, amikor az a kifeküdt ürgéről érdeklődik. Közben Hryan megfelelő módon felkaparja az ismeretlen lényt, ami meglepően sötételfnek látszik innen.*
- Mi a fene van ma? *mérgelődik, mert ennyi kokszos összesen nem fordult meg Amon Ruadhon, mint csak ma.*
*Közben a mágusok nyüzsgése még egy löketet ad a káosznak, de lassan mintha visszaállna a régi rend. Enissa az, ki először a törpe kovács mellé csapódik, majd Khan Lero is megérkezik, hosszú monológgal szórakoztatva az ennél jóval egyszerűbb gondolkodású Thánt. Elf társa, Hryan szavaira elvigyorodik - a kártevőkkel sem kíméletesebb az elf, ha az erdőt-mezőt prédálják. Ám az ájult nem ork, így megilleti az... a néhány perc, amíg kimagyarázza, miért sötételf.*
- Nézz utána, Morw! De vigyázz arra az óriás seggedre! *int az óriásnak, aki intézi végre a külső veszély dolgát. Nem valami jó felderítő, de a legtöbb ellenséget puszta látványa elkergeti - ha meg nem, bukása elég látványos lesz ahhoz, hogy riassza a törzset.*
//Később//
//Őrség//
*A visszatérő Morwon feltűnően ép.*
- Morw, mi a fene volt! Jelentést! *mert bár Syoud elf, de nem lát el azért a világ végéig, a hallásáról nem is szólva. Míg Akheel a kaput nyitogatja ide-oda, Syoud készültségi szintje lassan visszaáll a normálisra.*
- Ch. *fordul figyelme Akheel és Nariina felé, főleg utóbbit fixírozva. Míg a Thargodarok alapvetően nem ismerik a sötételfeket, neki alapos előképe van róluk. Viszont rájuk nincs közvetlen kilövési engedély, mint az orkokra.*
- Menj, Akheel, majd én figyelek rá. *löki el magát a mellvédtől, és lebaktat a kapuhoz.*
*odalent biccent Akheelnak, hogy mehet, majd tekintetét Nariira függeszti. Szót sem szól, csak halványan mosolyog, de ez az a fajta mosoly, ami... nos, a nőstény biztosan érti. Valószínűleg szokott ő is így mosolyogni. A szerpentinen közben egy újabb idegen - micsoda nap! - Reix kapaszkodik fel, ki láthatóan el van veszve kicsit. Syoudnak azonban most más dolga van - mosolyogni kell.*
2243. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-12 23:41:47
Üzenet elküldve: 2015-05-12 23:41:47
![>Tartar Sham'Ar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9824_ork_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A szökevény halála//
*Nem az a lényeg, hogyan ölik meg.
Lándzsát szúrnak a bordái közé, vagy kardot a mellkasába, esetleg elvágják a torkát. Mielőtt persze lenyúzták a bőrt a karjáról…
És az orkok vérszomjasak.
Tartarnak egyetlen esélye volt a túlélésre, bár igen csekély, mégis megkockáztatta és belebukott. Már a sátrakhoz jutásnál felborult a terve, így a végrehajtás már lehetetlennek bizonyult. Hogy valaha hitt-e a helyiek belátásában? Hogy ha egy csontsovány ork szárnyast lop tőlük, vajon mi lesz a sorsa? Halál? A sátortábor kellős közepén, mindenki szeme láttára, módszeresen és részletesen kitárgyalva?
És még az orkok vérszomjasak.
Megpróbálta és belebukott, ember, törpe, óriás, elf döntött a sorsáról, miközben az ork átlőtt vállal, a megadás pózába merevedve számlálta szívének utolsó dobbanásait. Nemigen hallotta a szavaikat, de a gesztusaik minden szónál ékesebben beszéltek a számára, jól látta saját lépteit a Halál kapujáig, hol a Legendák várják. Ő is egy lesz, egy Legenda, egy ork hős, akikre majd nemzedékek emlékeznek vissza és tanulnak a sorsából. És a halálából.
Mert az orkok vérszomjasak.
Felnéz arra, ki az ítéletet végrehajtja, a savószín szemekben nincs nyoma könyörgésnek, vagy a kegyelem óhajtásának. Felkészült a halálra, felkészült, hogy átlépje a Nagy Kaput, ahol a Legendák élnek, s várják, hogy visszatérhessenek és lángba borítsák a világot.*
- Átok rátok! *Nem is érzi a pengét, mely a húsába hatol, legyen az lándzsa hegye, kard pengéje, vagy tőr acélja, oldalra dőlve, tekintetét az ég kékjébe fúrva távozik.
A Legendák már várják.*
*Nem az a lényeg, hogyan ölik meg.
Lándzsát szúrnak a bordái közé, vagy kardot a mellkasába, esetleg elvágják a torkát. Mielőtt persze lenyúzták a bőrt a karjáról…
És az orkok vérszomjasak.
Tartarnak egyetlen esélye volt a túlélésre, bár igen csekély, mégis megkockáztatta és belebukott. Már a sátrakhoz jutásnál felborult a terve, így a végrehajtás már lehetetlennek bizonyult. Hogy valaha hitt-e a helyiek belátásában? Hogy ha egy csontsovány ork szárnyast lop tőlük, vajon mi lesz a sorsa? Halál? A sátortábor kellős közepén, mindenki szeme láttára, módszeresen és részletesen kitárgyalva?
És még az orkok vérszomjasak.
Megpróbálta és belebukott, ember, törpe, óriás, elf döntött a sorsáról, miközben az ork átlőtt vállal, a megadás pózába merevedve számlálta szívének utolsó dobbanásait. Nemigen hallotta a szavaikat, de a gesztusaik minden szónál ékesebben beszéltek a számára, jól látta saját lépteit a Halál kapujáig, hol a Legendák várják. Ő is egy lesz, egy Legenda, egy ork hős, akikre majd nemzedékek emlékeznek vissza és tanulnak a sorsából. És a halálából.
Mert az orkok vérszomjasak.
Felnéz arra, ki az ítéletet végrehajtja, a savószín szemekben nincs nyoma könyörgésnek, vagy a kegyelem óhajtásának. Felkészült a halálra, felkészült, hogy átlépje a Nagy Kaput, ahol a Legendák élnek, s várják, hogy visszatérhessenek és lángba borítsák a világot.*
- Átok rátok! *Nem is érzi a pengét, mely a húsába hatol, legyen az lándzsa hegye, kard pengéje, vagy tőr acélja, oldalra dőlve, tekintetét az ég kékjébe fúrva távozik.
A Legendák már várják.*
2242. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-12 22:15:51
Üzenet elküldve: 2015-05-12 22:15:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Szelíd
//Az elveszett falu//
*Körbenéz, hogy lát-e valaki olyat, aki megtudja neki mondani, hogy merre van. A szeme azonban elég fáradt ahhoz, hogy kiszúrja azokat, így elindul lassú léptekkel a felfelé vezető úton. Pár perc séta után eléri a jelenlegi célját, ahol cölöpkerítéssel szemben áll meg. Belép a faluba, és még beljebb megy, hogy több mindent lásson belőle. Körbenéz, és egy kicsit arrébb, egy zömök kis épületet lát* ~Egy kicsi, kőből és fából épült épület. Talán valamilyen műhely. Sosem láttam ilyet~ *gondolja, és megfigyeli a kicsi törpéket, és a kint ácsorgó óriást.
Tovább fordul. Arrébb egy, már nagyobb épületet lát, ami fából épült, majd jobban megfigyelve, oda eléggé özönlenek az emberek.* ~Lehet valami községház féle...~ *És végül, de nem utolsó sorban, amit lát még, az egy szintén fából és kőből épült ház, ami inkább hasonlít egy csarnokhoz. Ez nagyobb épület a többinél, és van egy őrtornya, amiből egy ijesztő, mogorva úrias ember bámulja a közelebb jövőket, és a távolt. A további nézelődés helyett, inkább keres egy megfelelő helyet, amit nem messze meg is talál. Egy rönk, amire leülhet ideiglenesen, míg el nem dönti, hogy merre tovább.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.12 22:34:39, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; fejléc javítása.
*Körbenéz, hogy lát-e valaki olyat, aki megtudja neki mondani, hogy merre van. A szeme azonban elég fáradt ahhoz, hogy kiszúrja azokat, így elindul lassú léptekkel a felfelé vezető úton. Pár perc séta után eléri a jelenlegi célját, ahol cölöpkerítéssel szemben áll meg. Belép a faluba, és még beljebb megy, hogy több mindent lásson belőle. Körbenéz, és egy kicsit arrébb, egy zömök kis épületet lát* ~Egy kicsi, kőből és fából épült épület. Talán valamilyen műhely. Sosem láttam ilyet~ *gondolja, és megfigyeli a kicsi törpéket, és a kint ácsorgó óriást.
Tovább fordul. Arrébb egy, már nagyobb épületet lát, ami fából épült, majd jobban megfigyelve, oda eléggé özönlenek az emberek.* ~Lehet valami községház féle...~ *És végül, de nem utolsó sorban, amit lát még, az egy szintén fából és kőből épült ház, ami inkább hasonlít egy csarnokhoz. Ez nagyobb épület a többinél, és van egy őrtornya, amiből egy ijesztő, mogorva úrias ember bámulja a közelebb jövőket, és a távolt. A további nézelődés helyett, inkább keres egy megfelelő helyet, amit nem messze meg is talál. Egy rönk, amire leülhet ideiglenesen, míg el nem dönti, hogy merre tovább.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.05.12 22:34:39, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; fejléc javítása.
2241. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-12 22:11:37
Üzenet elküldve: 2015-05-12 22:11:37
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség//
*Akheel sem szeret kérdezősködni, de hát muszáj. E tekintetben sajnos nem alkalmazkodhat egyik idegen hangulatához, beállítottságához, előéletéhez, vagy akár a csillagok állásához sem, meg annyira nem is akar.
Egy pöppet ellenségesebb a kelleténél a mélységi, de ezek a kormos képűek már csak ilyen utálatosnak születtek. Ezért utálja őket mindenki.*
-Aztán mitől annyira sürgős a dolog?!
*Morog kelletlenül immár ő is. Ha a másik így, akkor nyilván Akheel is úgy!*
-Szóluk neki, de addég ajánlom kapard elő a szebbik modorod!
*Forgatja sárga szemeit, majd ha Syoud és Morwont készenlétben látja, akkor betipeg az erődbe, hogy értesítse a nagyfőnököt.*
*Akheel sem szeret kérdezősködni, de hát muszáj. E tekintetben sajnos nem alkalmazkodhat egyik idegen hangulatához, beállítottságához, előéletéhez, vagy akár a csillagok állásához sem, meg annyira nem is akar.
Egy pöppet ellenségesebb a kelleténél a mélységi, de ezek a kormos képűek már csak ilyen utálatosnak születtek. Ezért utálja őket mindenki.*
-Aztán mitől annyira sürgős a dolog?!
*Morog kelletlenül immár ő is. Ha a másik így, akkor nyilván Akheel is úgy!*
-Szóluk neki, de addég ajánlom kapard elő a szebbik modorod!
*Forgatja sárga szemeit, majd ha Syoud és Morwont készenlétben látja, akkor betipeg az erődbe, hogy értesítse a nagyfőnököt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11720-11739