Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 116 (2301. - 2320. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2320. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-17 21:51:03
Üzenet elküldve: 2015-05-17 21:51:03
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Mágus megbeszélés után//
-Igazán nem gond, egy úrnőnek vannak elintézni való dolgai, ez természetes. Ráadásul szívesen néztem körül, ismerkedtem az itteniekkel, sőt még taníthattam is. *mosolyodik el. Így még talán jobb is, így rákényszerült hogy társaságot szerezzen, hacsak nem akart valamelyik fa tövében meditálgatni. Sokféle néppel érintkezett és elegyedett beszédbe a rövid idő alatt, de az bizonyos, hogy Amon Ruadh minden vándor számára helyet biztosít még akár hosszabb távon is.*
-Egyetértek, és pártolom is az ügyedet. A segítségem pedig ezek fényében természetes, és szívesen teszem meg máskor is. *hajt kicsit fejet Isurii úrnő előtt. Nem kell annyira köszöngetni, igazából a mágus lehet hálás, amiért Isurii beengedte otthonába, és vendégül látja. A segítsége igazán semmiség, és ennyivel tartozik is ezért. Worenth állja az úrnő tekintetét, kicsit ő is megfeledkezik magukról.*
-Ez esetben szíves örömest elfogadom, számomra a megtiszteltetés. *mosolyodik el, majd ő maga is elindítja lépteit a kapu felé. Sokkal kellemesebb lesz Isurii társasága mint a meditációs gyakorlata, arra sort keríthet bármikor.*
//Fogadó - Isurii//
*Előre engedi Isurii-t, a hóhajú hórihorgas mágus majd őt követően lép be a fogadóba. Jól megsűrűsödött ismét a nép, és aki pihenni szeretne majd nem lesz egyszerű dolga, de valószínűleg még senki sem a pihenéssel van elfoglalva.*
-Igazán remekül végezhetik a dolgukat a dolgozók, ha mindig telt ház van errefelé. *mondja maga elé, természetesen úgy, hogy Isurii hallja, és megerősítse vagy megcáfolja ebben.*
-És micsoda fenséges illatokat érzek. Reméljük főztek mára bőségesen. *neveti el magát Worenth. Neki mindegy hová ülnek, mit esznek, vagy éppen kivel beszélnek, csak egyenek abból a finom valamiből! Worenth az egyik üres asztalt mutatja Isurii-nak, hogy mégis mint férfi próbáljon utat mutatni.*
-Megfelel? *fordul az úrnő felé, és ha igen, még esetleg a széket is kihúzza Isurii-nak. Fő az illem.*
-Igazán nem gond, egy úrnőnek vannak elintézni való dolgai, ez természetes. Ráadásul szívesen néztem körül, ismerkedtem az itteniekkel, sőt még taníthattam is. *mosolyodik el. Így még talán jobb is, így rákényszerült hogy társaságot szerezzen, hacsak nem akart valamelyik fa tövében meditálgatni. Sokféle néppel érintkezett és elegyedett beszédbe a rövid idő alatt, de az bizonyos, hogy Amon Ruadh minden vándor számára helyet biztosít még akár hosszabb távon is.*
-Egyetértek, és pártolom is az ügyedet. A segítségem pedig ezek fényében természetes, és szívesen teszem meg máskor is. *hajt kicsit fejet Isurii úrnő előtt. Nem kell annyira köszöngetni, igazából a mágus lehet hálás, amiért Isurii beengedte otthonába, és vendégül látja. A segítsége igazán semmiség, és ennyivel tartozik is ezért. Worenth állja az úrnő tekintetét, kicsit ő is megfeledkezik magukról.*
-Ez esetben szíves örömest elfogadom, számomra a megtiszteltetés. *mosolyodik el, majd ő maga is elindítja lépteit a kapu felé. Sokkal kellemesebb lesz Isurii társasága mint a meditációs gyakorlata, arra sort keríthet bármikor.*
//Fogadó - Isurii//
*Előre engedi Isurii-t, a hóhajú hórihorgas mágus majd őt követően lép be a fogadóba. Jól megsűrűsödött ismét a nép, és aki pihenni szeretne majd nem lesz egyszerű dolga, de valószínűleg még senki sem a pihenéssel van elfoglalva.*
-Igazán remekül végezhetik a dolgukat a dolgozók, ha mindig telt ház van errefelé. *mondja maga elé, természetesen úgy, hogy Isurii hallja, és megerősítse vagy megcáfolja ebben.*
-És micsoda fenséges illatokat érzek. Reméljük főztek mára bőségesen. *neveti el magát Worenth. Neki mindegy hová ülnek, mit esznek, vagy éppen kivel beszélnek, csak egyenek abból a finom valamiből! Worenth az egyik üres asztalt mutatja Isurii-nak, hogy mégis mint férfi próbáljon utat mutatni.*
-Megfelel? *fordul az úrnő felé, és ha igen, még esetleg a széket is kihúzza Isurii-nak. Fő az illem.*
2319. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-17 21:10:27
Üzenet elküldve: 2015-05-17 21:10:27
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadó- Eireni és aki még bele akar szólni//
* Tényleg fiatal még, legalábbis az elfek éveiben mérve az. Fiatal felnőtt amint mondanák. És, hogy honnan tudja, vagy legalábbis sejti, hogy Eireni érdeklődik a mágia iránt? Nagyon egyszerű, ugyanis saját szájával mondta az elf a harcosnak aki végül nagy lendülettel sikerült kihessegesse Thargarodról. Megmosolyogtató jelenet volt bár biztosan nem az elf férfi szemszögéből. Ewangel is volt itt újonnan érkezett. Ő maga is végigjárta a "bemutatkozom, majd elmondom miért akarok az erődbe bejutni és leadom a fegyvereimet" utat. Sőt a fegyverleadás még mindig kötelező számára amiről hirtelen jut eszébe, hogy íját Akhelnél hagyta. Se gond, reggel majd pont onnan kéri vissza.
Úgy tűnik a vacsora még nincs kész így türelemmel les néha a pult felé és azon gondolkodik mint olyan aki szabadidejében gyakran besegít, vajon bemehetne-e a kulisszák mögé. Természetesen nem teszi. Most épp nincs elég erő benne egy egész napos lovaglás majd pedig megbeszélés után, hogy hozzáfogjon sütögetni. Figyelme inkább az elf felé vándorol vissza.
A megrögzött magázásra elmosolyodik.*
- Hagyd csak, nyugodtan tegezhetsz. Nem vagyok én olyan nagy úr akinek az efféle kijárna. *mondja majd a szavak hallatán a szemöldökeit ráncolja.*
- Szóval akkor olvasgattál és próbáltad meglelni magadban az erőt amivel valamikor talán nagy varázsló lehetnél. *kérdez vissza majd még egy csepp pontosítást is hozzátesz.*
- A könyveidben le voltak írva az ágak amik tanulhatóak? *kérdezi majd folytatja *Tudod, Víz, Föld, Tűz, Levegő és az utolsó kettő ami a legnehezebben elérhető. Gondolkodtál már azon melyik érdekelne?
* Szerencsére a nőktől való ódzkodást nem veszi észre. Lehet ha tudná akkor jót mosolyogna a fiatal férfin, bár Eireni korát ő maga sem tudja meghatározni. Ewangel épp a másik oldala a palettának, könnyed, kecses, kihívó. Most is érdeklődve mustrálgatja végig a szőke elfet aki első ránézésre tökéletes példánya fajuknak.*
* Tényleg fiatal még, legalábbis az elfek éveiben mérve az. Fiatal felnőtt amint mondanák. És, hogy honnan tudja, vagy legalábbis sejti, hogy Eireni érdeklődik a mágia iránt? Nagyon egyszerű, ugyanis saját szájával mondta az elf a harcosnak aki végül nagy lendülettel sikerült kihessegesse Thargarodról. Megmosolyogtató jelenet volt bár biztosan nem az elf férfi szemszögéből. Ewangel is volt itt újonnan érkezett. Ő maga is végigjárta a "bemutatkozom, majd elmondom miért akarok az erődbe bejutni és leadom a fegyvereimet" utat. Sőt a fegyverleadás még mindig kötelező számára amiről hirtelen jut eszébe, hogy íját Akhelnél hagyta. Se gond, reggel majd pont onnan kéri vissza.
Úgy tűnik a vacsora még nincs kész így türelemmel les néha a pult felé és azon gondolkodik mint olyan aki szabadidejében gyakran besegít, vajon bemehetne-e a kulisszák mögé. Természetesen nem teszi. Most épp nincs elég erő benne egy egész napos lovaglás majd pedig megbeszélés után, hogy hozzáfogjon sütögetni. Figyelme inkább az elf felé vándorol vissza.
A megrögzött magázásra elmosolyodik.*
- Hagyd csak, nyugodtan tegezhetsz. Nem vagyok én olyan nagy úr akinek az efféle kijárna. *mondja majd a szavak hallatán a szemöldökeit ráncolja.*
- Szóval akkor olvasgattál és próbáltad meglelni magadban az erőt amivel valamikor talán nagy varázsló lehetnél. *kérdez vissza majd még egy csepp pontosítást is hozzátesz.*
- A könyveidben le voltak írva az ágak amik tanulhatóak? *kérdezi majd folytatja *Tudod, Víz, Föld, Tűz, Levegő és az utolsó kettő ami a legnehezebben elérhető. Gondolkodtál már azon melyik érdekelne?
* Szerencsére a nőktől való ódzkodást nem veszi észre. Lehet ha tudná akkor jót mosolyogna a fiatal férfin, bár Eireni korát ő maga sem tudja meghatározni. Ewangel épp a másik oldala a palettának, könnyed, kecses, kihívó. Most is érdeklődve mustrálgatja végig a szőke elfet aki első ránézésre tökéletes példánya fajuknak.*
2318. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-17 20:14:23
Üzenet elküldve: 2015-05-17 20:14:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó – Morwon, Ewangel, Taitos//
-Mint mondtam, némileg értek a természettudományhoz, a növény- és állattanról. Ebből talán logikusan következne, hogy ismert vagyok az alkímiában, de ez nem így van. Továbbá tudok írni és olvasni.
~Nem valami sok, de legalább művelt vagyok, azt hiszem.~
*Míg a válaszreakciót várja Morwontól, megigazítja hosszú, szőke haját. Elgondolkodik valamin, de végül arra jut, azt majd célszerűbb lesz reggel…
Éppen a bejárat felé veti pillantását, ahol belép az elf nő, aki, elviekben, hibásan adta le a hirdetést a mágusmegbeszéléssel kapcsolatban. Semmi baj, gondolja, megesik az ilyen. Majd legfeljebb elmegy a mágustoronyba, de ahhoz meg kéne kérdezni, pontosan hol is van az.
Kisebb-nagyobb meglepetésére Ewangel éppen az ő asztalukhoz lép a pult meglátogatása után. Annak bemutatkozása után Eireni feláll, s viszonozza a gesztust: meghajol enyhén, nehogy bármilyen kárt okozzon magában ugyebár, közben ő maga is bemutatkozik.*
-Örvendek, hölgyem! *Nem igazán tudja megsaccolni a nő korát, de nagyon fiatalnak tűnik. A hölgyem megszólítással legalább megelőlegezte a felnőttkort és a serdülőkort is.* Eireni Daterea vagyok, szolgálatára!
*Furcsa meglepetés, de valahonnan ismeri a fiú céljait.*
~Mégis honnan tudhatja? Netán látott beszélni azzal az őrrel? Vagy Liahwulfe beszélt rólam? Mindegy is, a lényeg, hogy tudja.~
*Ewangel kérdésére legbelül némi remény gyúl szívében. Ha már kérdezi, biztosan tud valamit a mágiatanulás módszeréről, mi több, talán azért kérdi, mert ajánlatot szeretne tenni. Bárhogyan is, a válasza:*
-Nem, sohasem tanultam még semmit. Kizárólag a mágia keletkezésének némely teóriáját és a varázslatok kategorizálását ismerem történetekből és tanulmányokból.
*Valóban sokat olvasott már a mágiáról. Kitalált történetek, továbbá legendák és mondák szólnak magáról a mágiáról. Ő ezeket szívesen olvasta és olvasná jelenleg is. De ha valami „kitalált” is, senki nem sejtheti, hogy esetleg van valami valóságalapja.
Időközben egy újabb ismerős alak lépett már be a fogadóba: Taitos, a Zöldfülű. Vadul az asztalkájukhoz csapódik ő is, nem is köszön. Nem szívja mellre, minek? Meg van neki a saját stílusa, amivel egyelőre semmi baja nincs az elfnek. Falatozgatás közben azonnal beszélgetni kezd az óriással; úgy tűnik, ismerik már egymást.*
-Természetesen, foglaljon helyet! *Helyet szorít maga mellett, az ellenkező oldalon már úgyis el van foglalva minden hely: Morwon körülbelül két személy helyét foglalja el nagy karjaival és széles vállaival, Taitos meg bevágódott mellé. Int az ülőhely felé, hogy odatessékelje Ewangelt.
Nem szereti mások közelségét, mindig kényelmetlenül érzi magát – főleg, ha az illető nőnemű. De igyekszik ennek semmi jelét nem mutatni, ami általában jól megy neki… Hisz mindig érzelemmentes arcot vág, ez most sem lesz olyan nehéz.*
-Mint mondtam, némileg értek a természettudományhoz, a növény- és állattanról. Ebből talán logikusan következne, hogy ismert vagyok az alkímiában, de ez nem így van. Továbbá tudok írni és olvasni.
~Nem valami sok, de legalább művelt vagyok, azt hiszem.~
*Míg a válaszreakciót várja Morwontól, megigazítja hosszú, szőke haját. Elgondolkodik valamin, de végül arra jut, azt majd célszerűbb lesz reggel…
Éppen a bejárat felé veti pillantását, ahol belép az elf nő, aki, elviekben, hibásan adta le a hirdetést a mágusmegbeszéléssel kapcsolatban. Semmi baj, gondolja, megesik az ilyen. Majd legfeljebb elmegy a mágustoronyba, de ahhoz meg kéne kérdezni, pontosan hol is van az.
Kisebb-nagyobb meglepetésére Ewangel éppen az ő asztalukhoz lép a pult meglátogatása után. Annak bemutatkozása után Eireni feláll, s viszonozza a gesztust: meghajol enyhén, nehogy bármilyen kárt okozzon magában ugyebár, közben ő maga is bemutatkozik.*
-Örvendek, hölgyem! *Nem igazán tudja megsaccolni a nő korát, de nagyon fiatalnak tűnik. A hölgyem megszólítással legalább megelőlegezte a felnőttkort és a serdülőkort is.* Eireni Daterea vagyok, szolgálatára!
*Furcsa meglepetés, de valahonnan ismeri a fiú céljait.*
~Mégis honnan tudhatja? Netán látott beszélni azzal az őrrel? Vagy Liahwulfe beszélt rólam? Mindegy is, a lényeg, hogy tudja.~
*Ewangel kérdésére legbelül némi remény gyúl szívében. Ha már kérdezi, biztosan tud valamit a mágiatanulás módszeréről, mi több, talán azért kérdi, mert ajánlatot szeretne tenni. Bárhogyan is, a válasza:*
-Nem, sohasem tanultam még semmit. Kizárólag a mágia keletkezésének némely teóriáját és a varázslatok kategorizálását ismerem történetekből és tanulmányokból.
*Valóban sokat olvasott már a mágiáról. Kitalált történetek, továbbá legendák és mondák szólnak magáról a mágiáról. Ő ezeket szívesen olvasta és olvasná jelenleg is. De ha valami „kitalált” is, senki nem sejtheti, hogy esetleg van valami valóságalapja.
Időközben egy újabb ismerős alak lépett már be a fogadóba: Taitos, a Zöldfülű. Vadul az asztalkájukhoz csapódik ő is, nem is köszön. Nem szívja mellre, minek? Meg van neki a saját stílusa, amivel egyelőre semmi baja nincs az elfnek. Falatozgatás közben azonnal beszélgetni kezd az óriással; úgy tűnik, ismerik már egymást.*
-Természetesen, foglaljon helyet! *Helyet szorít maga mellett, az ellenkező oldalon már úgyis el van foglalva minden hely: Morwon körülbelül két személy helyét foglalja el nagy karjaival és széles vállaival, Taitos meg bevágódott mellé. Int az ülőhely felé, hogy odatessékelje Ewangelt.
Nem szereti mások közelségét, mindig kényelmetlenül érzi magát – főleg, ha az illető nőnemű. De igyekszik ennek semmi jelét nem mutatni, ami általában jól megy neki… Hisz mindig érzelemmentes arcot vág, ez most sem lesz olyan nehéz.*
2317. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-17 11:35:16
Üzenet elküldve: 2015-05-17 11:35:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - az egész asztal népe//
*Taitos első útja a fogadóba vezet. Hova máshova vezetne? Hiszen éhes, és a napot egybevéve elég fáradt is.*
~Na... akkor mára szabad vagyok. Ideje zargatni a népet.~
*Gondolja, és Ewangel nyomában Rilaihoz lép, miután letámasztotta botját a sarokba.*
-Rilai, van valami vacsora?
*Kérdezi érdeklődve, és mivel a vak is látja, hogy van, tovább folytatja.*
-Rád bízom magam, adsz valami nagyon finomat?
*Kérdezi, és türelmesen várja azt, hogy kiporciózza a Zöldfülű adagját.*
-Köszönöm, rendes, hogy főzöl mindenkinek.
*mondja, és az asztalhoz lép, ha lehet befészkeli magát Morwon árnyékába, akinek beszélgetőpartnerét az elf nő éppen kisajátítja. Csendesen biccent mindenkinek, majd vacsorázni kezd.*
-Hmm, ez nagyon finom Morwon! *mondja neki.*
-Mit gondolsz? Akarsz velem fogadni egyet vacsora után? *kérdezi az óriást teli szájjal, mikor már biztos bennem hogy Eirenivel nem beszélget tovább.*
~Lehet, hogy megtanítom olvasni, ha még nem tud. Nem olyan nagy dolog az, és hasznát venné még.~
*Várakozóan csámcsog tovább, várva a nagyfiú reakcióját ötletére.*
*Taitos első útja a fogadóba vezet. Hova máshova vezetne? Hiszen éhes, és a napot egybevéve elég fáradt is.*
~Na... akkor mára szabad vagyok. Ideje zargatni a népet.~
*Gondolja, és Ewangel nyomában Rilaihoz lép, miután letámasztotta botját a sarokba.*
-Rilai, van valami vacsora?
*Kérdezi érdeklődve, és mivel a vak is látja, hogy van, tovább folytatja.*
-Rád bízom magam, adsz valami nagyon finomat?
*Kérdezi, és türelmesen várja azt, hogy kiporciózza a Zöldfülű adagját.*
-Köszönöm, rendes, hogy főzöl mindenkinek.
*mondja, és az asztalhoz lép, ha lehet befészkeli magát Morwon árnyékába, akinek beszélgetőpartnerét az elf nő éppen kisajátítja. Csendesen biccent mindenkinek, majd vacsorázni kezd.*
-Hmm, ez nagyon finom Morwon! *mondja neki.*
-Mit gondolsz? Akarsz velem fogadni egyet vacsora után? *kérdezi az óriást teli szájjal, mikor már biztos bennem hogy Eirenivel nem beszélget tovább.*
~Lehet, hogy megtanítom olvasni, ha még nem tud. Nem olyan nagy dolog az, és hasznát venné még.~
*Várakozóan csámcsog tovább, várva a nagyfiú reakcióját ötletére.*
2316. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-17 09:58:21
Üzenet elküldve: 2015-05-17 09:58:21
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadó- Rilai, Morwon, Eireni//
* A mágus megbeszélésnek mára vége. Vacsorához gyűlik a nép, hogy később az éjszaka folyamán kipihenhessék magukat. Abból nem csinál gondot ki mikor ébred. Neki a hajnal az igazi. Már arra felkel amint a harcosok gyülekeznek vagy akár csak arra, hogy Ale felemelkedik mellőle. Esélye nincs hétig alvóvá válni, de ez nem is gond. Úgy is szeretne megismerkedni a klán harcosaival is, és ha őket leli hamarabb fel hát majd velük társalog, vagy akár épp csak csendben áll és nézi amint ők edzenek.
Most belép a fogadóba és egyenesen a pulthoz lép.*
- Valami finomat kérek enni és inni is. *mosolyog Rilaira majd a Thargoradba is benéző elfet keresi tekintetével. Épp Morwonal beszélget. Oda lép melléjük és csendesen várja, hogy befejezzék a mondatot. Sikerül meghallania az utolsó pár szót de nem kérdez inkább csak bemutatkozik mindkettejüknek mert bár úgy emlékszik, hogy az óriást már látta munka közben de nem tudja a nevét.*
- Szép estét. Ewangel vagyok. *köszönti mindkettejüket majd kimondottan az elf felé fordul.*
- Ha jól láttam érdekel a mágia csodás világa.* mondja mosolyogva. Nem akar mentegetőzni, hogy egy csepp félreértésbe keveredtek, a lényeg, hogy ismeri az elf terveit vagy legalábbis azok alapját.*
- Tanultál már valahol varázsolni? *tesz fel még egy kérdést majd tekintete a pult felé vándorol ahol remélhetőleg már elkészült a vacsorája.*
- Leülhetek? *kérdezi még kedvesen bár egyáltalában nem erőltetve a beszélgetést. Ha az elfnek más tervei vannak akkor csak letelepedik az egyik asztalhoz és hozzáfog a vacsorájához.*
A hozzászólás írója (Ewangel Nortsan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.17 10:01:43
* A mágus megbeszélésnek mára vége. Vacsorához gyűlik a nép, hogy később az éjszaka folyamán kipihenhessék magukat. Abból nem csinál gondot ki mikor ébred. Neki a hajnal az igazi. Már arra felkel amint a harcosok gyülekeznek vagy akár csak arra, hogy Ale felemelkedik mellőle. Esélye nincs hétig alvóvá válni, de ez nem is gond. Úgy is szeretne megismerkedni a klán harcosaival is, és ha őket leli hamarabb fel hát majd velük társalog, vagy akár épp csak csendben áll és nézi amint ők edzenek.
Most belép a fogadóba és egyenesen a pulthoz lép.*
- Valami finomat kérek enni és inni is. *mosolyog Rilaira majd a Thargoradba is benéző elfet keresi tekintetével. Épp Morwonal beszélget. Oda lép melléjük és csendesen várja, hogy befejezzék a mondatot. Sikerül meghallania az utolsó pár szót de nem kérdez inkább csak bemutatkozik mindkettejüknek mert bár úgy emlékszik, hogy az óriást már látta munka közben de nem tudja a nevét.*
- Szép estét. Ewangel vagyok. *köszönti mindkettejüket majd kimondottan az elf felé fordul.*
- Ha jól láttam érdekel a mágia csodás világa.* mondja mosolyogva. Nem akar mentegetőzni, hogy egy csepp félreértésbe keveredtek, a lényeg, hogy ismeri az elf terveit vagy legalábbis azok alapját.*
- Tanultál már valahol varázsolni? *tesz fel még egy kérdést majd tekintete a pult felé vándorol ahol remélhetőleg már elkészült a vacsorája.*
- Leülhetek? *kérdezi még kedvesen bár egyáltalában nem erőltetve a beszélgetést. Ha az elfnek más tervei vannak akkor csak letelepedik az egyik asztalhoz és hozzáfog a vacsorájához.*
A hozzászólás írója (Ewangel Nortsan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.17 10:01:43
2315. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-16 22:20:23
Üzenet elküldve: 2015-05-16 22:20:23
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadó - mindenki//
*Ő most éppen nagyon eszik, így csak fél füllel hallja mit magyaráznak mellette Gabrienék, meg mit kajabál Tanriel. Apropó, majd ha éppen nem eszik, akkor segít ám a nőnek, már ha még lesz mit, csak most nem ér rá.
Látja szerencsétlenkedni szeme sarkából a nyekenyóka elfet is, akit az imént kikergetett. Na, majd ha megtömte a hasát és jobb kedve lesz, akkor nyakon csípi egy baráti beszélgetésre, nehogy a korábbi halálfélelem túl mély nyomot hagyjon az érzékeny kis lelkében. Nincs neki vele baja, csak vannak szabályaik.
Tanriel hamarabb talál rá, bár Akheel először csak megrándul és még inkább a fogyóban lévő fácán felé görnyed, azt nehogy elvehesse tőle az őt bökdöső. Csak az újabb falási lehetőségtől lesz boldogabb, ekkor már fel is néz a nőre.*
-Adide! A nyamitadide!
*Követelőzik, mint egy nagyra nőtt gyerek. A sült fácán mellé nagyon finom lesz egy kis aszalt gyümölcs.*
*Ő most éppen nagyon eszik, így csak fél füllel hallja mit magyaráznak mellette Gabrienék, meg mit kajabál Tanriel. Apropó, majd ha éppen nem eszik, akkor segít ám a nőnek, már ha még lesz mit, csak most nem ér rá.
Látja szerencsétlenkedni szeme sarkából a nyekenyóka elfet is, akit az imént kikergetett. Na, majd ha megtömte a hasát és jobb kedve lesz, akkor nyakon csípi egy baráti beszélgetésre, nehogy a korábbi halálfélelem túl mély nyomot hagyjon az érzékeny kis lelkében. Nincs neki vele baja, csak vannak szabályaik.
Tanriel hamarabb talál rá, bár Akheel először csak megrándul és még inkább a fogyóban lévő fácán felé görnyed, azt nehogy elvehesse tőle az őt bökdöső. Csak az újabb falási lehetőségtől lesz boldogabb, ekkor már fel is néz a nőre.*
-Adide! A nyamitadide!
*Követelőzik, mint egy nagyra nőtt gyerek. A sült fácán mellé nagyon finom lesz egy kis aszalt gyümölcs.*
2314. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-16 18:33:17
Üzenet elküldve: 2015-05-16 18:33:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1433
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1433
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Eireni//
* Úgy-ahogy megéri a másik szavait, majd megvonja vállát. *
- Rendben. ~ * Tehát nem csak ki akar szállni a melóból. ~ * Ez már egy jó pont, az viszont nem annyira, hogy nem tud dolgozni, vagy leglaábbis nem sokat, nem nehezet. Mivel nincsen most dolga, így hátradől és élvezi a kis időt, amíg nem kell dolgoznia. Van egy olyan érzése, hogy ma sem fog sokat aludni. Vagy azért, mert valamelyik ügyes-okos emberke oda osztotta be, vagy azért, mert valamelyik ügyes-okos emberke oda fogja beosztani. Bármelyik is (vagy esetleg egyik sem) legyen, most nem foglalkozik azzal, hogy mikor kell majd dolgozni és mit, csak azzal foglalkozik, hogy most nem kell csinálnia semmit. Azért folytatja a beszédet, mert anélkül meg jön az, hogy unatkozni kezd. Ez már csak ilyen. Ha dolgozni kell, akkor nem akar dolgozni, amikor nem kell semmit se csinálnia, akkor elkezd unatkozni, mert nincs semmi dolga. *
- Akkor hát mesélj még arról, hogy mihez értesz, ha már a fizikai munkához nem annyira? ~ Mivel olyan nincs, hogy valaki semmihez sem ért. Legalább ahhoz a mágiás-dologhoz, vagy azokhoz a löttyökhöz. Vagy legalább az íráshoz-olvasáshoz kell, hogy értsen... ~ Mélázik magában, míg a választ várja. *
* Úgy-ahogy megéri a másik szavait, majd megvonja vállát. *
- Rendben. ~ * Tehát nem csak ki akar szállni a melóból. ~ * Ez már egy jó pont, az viszont nem annyira, hogy nem tud dolgozni, vagy leglaábbis nem sokat, nem nehezet. Mivel nincsen most dolga, így hátradől és élvezi a kis időt, amíg nem kell dolgoznia. Van egy olyan érzése, hogy ma sem fog sokat aludni. Vagy azért, mert valamelyik ügyes-okos emberke oda osztotta be, vagy azért, mert valamelyik ügyes-okos emberke oda fogja beosztani. Bármelyik is (vagy esetleg egyik sem) legyen, most nem foglalkozik azzal, hogy mikor kell majd dolgozni és mit, csak azzal foglalkozik, hogy most nem kell csinálnia semmit. Azért folytatja a beszédet, mert anélkül meg jön az, hogy unatkozni kezd. Ez már csak ilyen. Ha dolgozni kell, akkor nem akar dolgozni, amikor nem kell semmit se csinálnia, akkor elkezd unatkozni, mert nincs semmi dolga. *
- Akkor hát mesélj még arról, hogy mihez értesz, ha már a fizikai munkához nem annyira? ~ Mivel olyan nincs, hogy valaki semmihez sem ért. Legalább ahhoz a mágiás-dologhoz, vagy azokhoz a löttyökhöz. Vagy legalább az íráshoz-olvasáshoz kell, hogy értsen... ~ Mélázik magában, míg a választ várja. *
2313. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-16 18:04:44
Üzenet elküldve: 2015-05-16 18:04:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Morwon//
*A munka végeztével a fiú betér a fogadóba. Azaz hát ő végzett már, Morwon még behordja azt a pár hordót. Nem volt olyan vészes ez, nem is tudja, mitől parázott ennyire. Hatalmas kockaládákra, mázsás kosarakra számított. A hordók valóban mázsások, de azokat sikerült kikerülnie.
Megáll hát a fogadóban a bejárathoz közel, s figyeli az óriást, amint az almamaradványt elhajítva belép ő is. Egyenesen hozzá megy, ettől kicsit meg is ijed, mert nem szereti, ha valaki testközelből beszél hozzá. Olyan... Kényelmetlen.
Morwon szavaira csak ugyanolyan semleges érzelmekkel válaszol, nem veri nagy dobra.*
-Egészségi problémáim vannak a hátammal kapcsolatban, uram. Bocsánat, hogy rá hagytam a munka utóbbi felét, de képtelen lennék elvégezni egy ilyen feladatot a gerincemmel. A múltban szereztem még ezt a sérelmet, s most igyekszem kikúrálni, kikúráltatni.
*A gyógyításról eszébe jut Liahwulfe, a nő, akivel Amon Ruadhba jött. Őt már egy ideje nem látta.*
~Reggel, ha nem lesz más dolgom, feltétlenül megkeresem. Kérdezni szeretnék tőle pár dolgot...~
*Reméli, ezzel sikerült megértetni valódi problémáját az óriással. Még tovább reménykedik pedig, hogy tényleg meg is érti a gondját, majd a továbbiakban nem is erőlteti rá a nehezebb fizikai munkát.*
~Biztos nem olyan szívtelen, ez valahogy sugárzik belőle.~
*A munka végeztével a fiú betér a fogadóba. Azaz hát ő végzett már, Morwon még behordja azt a pár hordót. Nem volt olyan vészes ez, nem is tudja, mitől parázott ennyire. Hatalmas kockaládákra, mázsás kosarakra számított. A hordók valóban mázsások, de azokat sikerült kikerülnie.
Megáll hát a fogadóban a bejárathoz közel, s figyeli az óriást, amint az almamaradványt elhajítva belép ő is. Egyenesen hozzá megy, ettől kicsit meg is ijed, mert nem szereti, ha valaki testközelből beszél hozzá. Olyan... Kényelmetlen.
Morwon szavaira csak ugyanolyan semleges érzelmekkel válaszol, nem veri nagy dobra.*
-Egészségi problémáim vannak a hátammal kapcsolatban, uram. Bocsánat, hogy rá hagytam a munka utóbbi felét, de képtelen lennék elvégezni egy ilyen feladatot a gerincemmel. A múltban szereztem még ezt a sérelmet, s most igyekszem kikúrálni, kikúráltatni.
*A gyógyításról eszébe jut Liahwulfe, a nő, akivel Amon Ruadhba jött. Őt már egy ideje nem látta.*
~Reggel, ha nem lesz más dolgom, feltétlenül megkeresem. Kérdezni szeretnék tőle pár dolgot...~
*Reméli, ezzel sikerült megértetni valódi problémáját az óriással. Még tovább reménykedik pedig, hogy tényleg meg is érti a gondját, majd a továbbiakban nem is erőlteti rá a nehezebb fizikai munkát.*
~Biztos nem olyan szívtelen, ez valahogy sugárzik belőle.~
2312. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-16 10:41:28
Üzenet elküldve: 2015-05-16 10:41:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1433
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1433
Játékstílus: Vakmerő
//Pakolászás - Eireni, Tanriel//
* Meg sem szólal, csak bólint egyet, mikor meghallja Tanriel válaszát is és egyből elkezdi cipelni a ládákat is. Ő személy szerint kettesével cipeli a kosarakat, hiszen minél többet visz egyszerre annál gyorsabban végeznek a munkával. Pont ezért nem szokta érteni néhány ember viselkedését, hogy ők miért nem pakolásznak többet egyszerre? De beleszólni nem szól bele, se nem jut eszébe egy értelmes válasz sem, mint például, hogy nem mindenki bírja el ugyanazt a súlyt, mint Morwon, akinél ez a minimum ugyebár, hiszen egy átlagos embernél szinte kétszer nagyobb. Eireni szavaire felfigyel, majd sóhajtva válaszolja. *
- Rendben, hagyd. ~ De ki fogom belőled húzni, hogy miért nem dolgozol? ~
* Nem tart hát sokáig a pakolászás - ketten csinálják ugyan már csak és igaz sok mindent hozott ez a lány, de pont, mivel ketten is csinálják gyorsan kiürül a szekér és a fogadóba kerülnek a dolgok. Az egyik almát azért "fizetségképpen" kiveszi a ládából - reméli, hogy nem veszik észre, vagy ellenkező esetben nem haragudnak meg érte, mivel mi másért hoznának almát, mint hogy megegyék azt? Két-három harapás és csak a csutka marad, azt elhajítja még kint és ismét belép a fogadóba, hogy megkeresse Eirenit. *
- Na, várj. * Lép oda hozzá. *
- Azt mondd már meg, hogy mitől nem tudsz dolgozni?
* Meg sem szólal, csak bólint egyet, mikor meghallja Tanriel válaszát is és egyből elkezdi cipelni a ládákat is. Ő személy szerint kettesével cipeli a kosarakat, hiszen minél többet visz egyszerre annál gyorsabban végeznek a munkával. Pont ezért nem szokta érteni néhány ember viselkedését, hogy ők miért nem pakolásznak többet egyszerre? De beleszólni nem szól bele, se nem jut eszébe egy értelmes válasz sem, mint például, hogy nem mindenki bírja el ugyanazt a súlyt, mint Morwon, akinél ez a minimum ugyebár, hiszen egy átlagos embernél szinte kétszer nagyobb. Eireni szavaire felfigyel, majd sóhajtva válaszolja. *
- Rendben, hagyd. ~ De ki fogom belőled húzni, hogy miért nem dolgozol? ~
* Nem tart hát sokáig a pakolászás - ketten csinálják ugyan már csak és igaz sok mindent hozott ez a lány, de pont, mivel ketten is csinálják gyorsan kiürül a szekér és a fogadóba kerülnek a dolgok. Az egyik almát azért "fizetségképpen" kiveszi a ládából - reméli, hogy nem veszik észre, vagy ellenkező esetben nem haragudnak meg érte, mivel mi másért hoznának almát, mint hogy megegyék azt? Két-három harapás és csak a csutka marad, azt elhajítja még kint és ismét belép a fogadóba, hogy megkeresse Eirenit. *
- Na, várj. * Lép oda hozzá. *
- Azt mondd már meg, hogy mitől nem tudsz dolgozni?
2311. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-16 01:04:20
Üzenet elküldve: 2015-05-16 01:04:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Fogadó - Rilai, Medliel, Gabrien és Hrothgaar //
*Elengedi a füle mellett a sértést és az ostobaságára tett megjegyzést, másra már ráborította volna az asztalt, de Khan szavai nem váltanak ki belőle efféle cselekedeteket. Csendben ülve hallgatja a rókaképű szavait, ahogy azok sorra választ adnak kimondott és ki nem mondott kérdéseire.
Aztán rátérnek a helyettes kérdésére. A kolosszus valószínűsítette, hogy meglepi majd vele a gesztenyeszín hajú lovagot, de nem azért választotta őt, mert ezt szerette volna elérni. Volt ideje átgondolni, míg körbejárta az erődöt és Amon Ruadh külső részeit harcosok után. Csak ezután tért be a fogadóba, ahol megtalálta Khant.
Letrion alkalmatlan helyettesének, de nem katonai érdemei miatt, vagy ne volna esze hozzá, a beszédhibás lovag egyszerűen csak túl finom ehhez. Írnoknak kiváló, de helyettesnek nem. Ott van még Moranshe, aki eddig nő létére még nem okozott csalódást, vele viszont megint csak annyi gond van, hogy… nő. A legtöbb férfi kelletlenül engedelmeskedik egy nőnek, ami pedig később gondokat szülhetne az egységben. A félvér lovag, Ryrin nagyszerű harcos, ért a mágiához, de ő túl merev még ahhoz, hogy megértse és magáénak tudhassa az egyszerűbb harcosok problémáit. Neki még engednie kell az elveiből, feladni pár szabályt és eszmét, hogy igazán erős harcossá érjen.
És el is érkeztünk Khanhoz.*
- Kagant addig nem érdekli, amíg minden rendben megy. Ezért kell összeszedned magad. Testvér, én tudom, hogy benned több van, mint amit mutatsz. Látom a szemedben, de nem tudom, miért temetted el magadban.
*Dől előre újra, hogy aranyszín tekintetét a másikéba fúrja. Igen, tisztában van vele, hogy Khan pályája nem indult a legjobban, de azok az idők elmúltak, a múlton nem tudnak változtatni, elég, ha tanulnak belőle és a jelenben tervezik meg a jövő lépéseit
Elfogadja a rókaképű jobbját, keményen megszorítja, dús szakálla alatt halovány mosollyal fűszerezve néma megállapodásukat, amikor a Thán csatlakozik hozzájuk.*
- Megtiszteltetésnek veszem, ha megosztod velünk társaságod!
*Hajtja meg fejét kissé a törpe kovács előtt. Igazából már végeztek Khannal és talán jót fog tenni neki is egy ital.
Nem kívánja tovább pusztítani Rilai fogadóját, de szívesen inna egyet testvérével és a Thánnal. Kérőn néz a lányra, hogy hozna-e neki is egy korsóval abból a jófajta söritalból.*
- Egészségünkre!
*Mondja ő is, de Khan kérdésére egyelőre nem fele, hisz igazából nem is tudna mit. Nem gondolkodott még el soha ezen a kérdésen, de talán lesz ideje megtenni, míg a többiek felelnek.
Közben úgyis megjelent a fogadóban egy sötételf férfi, s ha már annyira akarja, a kolosszus bizony megnézi magának, téve ezt nem a legbarátságosabb pillantásával. Igen, nem szereti a sötételfeket. Igen, ő is ölt sötételfeket annak idején, de nem valószínű, hogy a férfi családja köztük volt. Azok harcosok voltak, és háború volt.
Annak ellenére, hogy az ismeretlen férfi mennyire komornak kíván tűnni, egész szépen tud rendelni magának, úgyhogy ha ez így marad, akkor nem lesz gondja az emberóriással. Ha viszont a fickó bunkózni kezd Rilaival, úgy kivágja a fogadóból, mint macskát szarni.*
*Elengedi a füle mellett a sértést és az ostobaságára tett megjegyzést, másra már ráborította volna az asztalt, de Khan szavai nem váltanak ki belőle efféle cselekedeteket. Csendben ülve hallgatja a rókaképű szavait, ahogy azok sorra választ adnak kimondott és ki nem mondott kérdéseire.
Aztán rátérnek a helyettes kérdésére. A kolosszus valószínűsítette, hogy meglepi majd vele a gesztenyeszín hajú lovagot, de nem azért választotta őt, mert ezt szerette volna elérni. Volt ideje átgondolni, míg körbejárta az erődöt és Amon Ruadh külső részeit harcosok után. Csak ezután tért be a fogadóba, ahol megtalálta Khant.
Letrion alkalmatlan helyettesének, de nem katonai érdemei miatt, vagy ne volna esze hozzá, a beszédhibás lovag egyszerűen csak túl finom ehhez. Írnoknak kiváló, de helyettesnek nem. Ott van még Moranshe, aki eddig nő létére még nem okozott csalódást, vele viszont megint csak annyi gond van, hogy… nő. A legtöbb férfi kelletlenül engedelmeskedik egy nőnek, ami pedig később gondokat szülhetne az egységben. A félvér lovag, Ryrin nagyszerű harcos, ért a mágiához, de ő túl merev még ahhoz, hogy megértse és magáénak tudhassa az egyszerűbb harcosok problémáit. Neki még engednie kell az elveiből, feladni pár szabályt és eszmét, hogy igazán erős harcossá érjen.
És el is érkeztünk Khanhoz.*
- Kagant addig nem érdekli, amíg minden rendben megy. Ezért kell összeszedned magad. Testvér, én tudom, hogy benned több van, mint amit mutatsz. Látom a szemedben, de nem tudom, miért temetted el magadban.
*Dől előre újra, hogy aranyszín tekintetét a másikéba fúrja. Igen, tisztában van vele, hogy Khan pályája nem indult a legjobban, de azok az idők elmúltak, a múlton nem tudnak változtatni, elég, ha tanulnak belőle és a jelenben tervezik meg a jövő lépéseit
Elfogadja a rókaképű jobbját, keményen megszorítja, dús szakálla alatt halovány mosollyal fűszerezve néma megállapodásukat, amikor a Thán csatlakozik hozzájuk.*
- Megtiszteltetésnek veszem, ha megosztod velünk társaságod!
*Hajtja meg fejét kissé a törpe kovács előtt. Igazából már végeztek Khannal és talán jót fog tenni neki is egy ital.
Nem kívánja tovább pusztítani Rilai fogadóját, de szívesen inna egyet testvérével és a Thánnal. Kérőn néz a lányra, hogy hozna-e neki is egy korsóval abból a jófajta söritalból.*
- Egészségünkre!
*Mondja ő is, de Khan kérdésére egyelőre nem fele, hisz igazából nem is tudna mit. Nem gondolkodott még el soha ezen a kérdésen, de talán lesz ideje megtenni, míg a többiek felelnek.
Közben úgyis megjelent a fogadóban egy sötételf férfi, s ha már annyira akarja, a kolosszus bizony megnézi magának, téve ezt nem a legbarátságosabb pillantásával. Igen, nem szereti a sötételfeket. Igen, ő is ölt sötételfeket annak idején, de nem valószínű, hogy a férfi családja köztük volt. Azok harcosok voltak, és háború volt.
Annak ellenére, hogy az ismeretlen férfi mennyire komornak kíván tűnni, egész szépen tud rendelni magának, úgyhogy ha ez így marad, akkor nem lesz gondja az emberóriással. Ha viszont a fickó bunkózni kezd Rilaival, úgy kivágja a fogadóból, mint macskát szarni.*
2310. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-16 00:32:46
Üzenet elküldve: 2015-05-16 00:32:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Pakolászás - Morwon, Tanriel//
*Szerencséjére a könnyebb áruval kezdik. Ez nem okozhat semmiféle gondot még neki sem. Füzérek, kisebb kosárkák. Már azt hitte, hatalmas ládákról van szó, márpedig azt tényleg nem tudná bevinni, egymaga biztosan nem. Ha most megerőlteti magát, soha többé nem lesz több lehetősége visszanyerni egészségét. Amiért eddig küzdött, mind elveszne.
A ténylegesen nagyobb ládákat Morwonnak hagyja, viszont nem csak ez a szembetűnő: várja, hogy a kezébe adják a pakolandó cuccot. Ezzel nincs is nagyobb baj, hiszen Tanriel önként adogatja neki(k). Az árut, amit visz, még csak véletlenül sem veszi ölbe, karjait lógatja, s úgy próbál minél több súlyt mellőzni. Igen, a lehető legkényelmesebben próbálja végezni a dolgát; egyenes háttal, mint egy katona, ha törik, ha szakad.*
~Egyelőre megúsztam. Nem is volt olyan rossz ez, mint amilyennek képzeltem. Még csak egy hüvelyknyit sem kellett hajolnom, ennek tényleg örülök.~
*Meg tudja oldani saját kis bajait, legalábbis úgy tűnik. Nem kell szétkürtölni semmilyen baját, ami azt illeti, nem is szándékozik, nem szándékozott soha.
Mikor azonban egy alkalommal visszatér a szekérhez, hordókat lát...*
~Na, jó, ez tényleg nem fog menni.~
-Uram! *Szóltja meg az óriást.* Rá hagyhatom a hordókat? Nem hiszem, hogy elbírnám őket.
*Meri remélni, hogy a válasz nem lesz visszautasító, de türelmesen vár annak reakciójára. Nem tűnik mogorvának ez a Morwon, sőt, lát benne jó szívet. Csak kicsit buta, legalábbis eddigi beszéde és viselkedése alapján erre következtet az elf. Nem ítéli meg előre, mert az nem vezet sehova. Sőt, nem azt gondolja, hogy hülye, csak szimplán apró a szókincse és olyan közhelyes. De ez csak az első benyomás, még bármilyen lehet. Egyelőre nem igazán bízik meg benne, mint ahogy senkiben sem, de tiszteletét ugyanúgy kifejezi felé. Nem hiába: egy klántagról van szó. A klántagoknak pedig tenniük kellett egyet, s mást, hogy elérjék a tagságot, nemde?*
*Szerencséjére a könnyebb áruval kezdik. Ez nem okozhat semmiféle gondot még neki sem. Füzérek, kisebb kosárkák. Már azt hitte, hatalmas ládákról van szó, márpedig azt tényleg nem tudná bevinni, egymaga biztosan nem. Ha most megerőlteti magát, soha többé nem lesz több lehetősége visszanyerni egészségét. Amiért eddig küzdött, mind elveszne.
A ténylegesen nagyobb ládákat Morwonnak hagyja, viszont nem csak ez a szembetűnő: várja, hogy a kezébe adják a pakolandó cuccot. Ezzel nincs is nagyobb baj, hiszen Tanriel önként adogatja neki(k). Az árut, amit visz, még csak véletlenül sem veszi ölbe, karjait lógatja, s úgy próbál minél több súlyt mellőzni. Igen, a lehető legkényelmesebben próbálja végezni a dolgát; egyenes háttal, mint egy katona, ha törik, ha szakad.*
~Egyelőre megúsztam. Nem is volt olyan rossz ez, mint amilyennek képzeltem. Még csak egy hüvelyknyit sem kellett hajolnom, ennek tényleg örülök.~
*Meg tudja oldani saját kis bajait, legalábbis úgy tűnik. Nem kell szétkürtölni semmilyen baját, ami azt illeti, nem is szándékozik, nem szándékozott soha.
Mikor azonban egy alkalommal visszatér a szekérhez, hordókat lát...*
~Na, jó, ez tényleg nem fog menni.~
-Uram! *Szóltja meg az óriást.* Rá hagyhatom a hordókat? Nem hiszem, hogy elbírnám őket.
*Meri remélni, hogy a válasz nem lesz visszautasító, de türelmesen vár annak reakciójára. Nem tűnik mogorvának ez a Morwon, sőt, lát benne jó szívet. Csak kicsit buta, legalábbis eddigi beszéde és viselkedése alapján erre következtet az elf. Nem ítéli meg előre, mert az nem vezet sehova. Sőt, nem azt gondolja, hogy hülye, csak szimplán apró a szókincse és olyan közhelyes. De ez csak az első benyomás, még bármilyen lehet. Egyelőre nem igazán bízik meg benne, mint ahogy senkiben sem, de tiszteletét ugyanúgy kifejezi felé. Nem hiába: egy klántagról van szó. A klántagoknak pedig tenniük kellett egyet, s mást, hogy elérjék a tagságot, nemde?*
2309. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-15 22:34:11
Üzenet elküldve: 2015-05-15 22:34:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Kivégzés, aztán egyedül //
* A törpék Thánja nem vacakol, azonnali itéletet hirdet ki, amit végre is hajt. Mirakh ugyan kissé csalódott, hisz felvethették volna, hogy az ork harcoljon meg az életéért a körben, aminek nagyjából ugyan ez lett volna az eredménye. Talán a csalódottság, talán egyszerű figyelmetlenség az oka, hogy nem hallja meg, amikor Hrothi magával hívja. Miután Quikh és a lándzsás elviszik a tetemet, Mirskh is elindul, s útja most nem a kohóba, hanem a sátrába vezet. Tekintete rögtön a maga által készített álványra esik, amin szeretett páncélja van felrakva, mellé pedig kétfejü csatabárdja és pajzsa van támasztva. *
~ Az utóbbi időben úgyis elhanyagoltalak titeket. ~
* Gondolja, miközben egy kis faládából fenőkövet és fegyverolajat vesz elő. Egy erre a célra tartogatott ronggyal nekiáll gondosan letisztogatni először a fegyvereit, majd a pajzsát és végül a pikkelypáncélt. Régi darab, sokat jelent a törpének, hát elpiszmog vele egy darabig. Mire végez mindennel, a tiszta acélon már a hanyatló nap vöröslő fénye csillan meg csupán. *
- Ha igaz, amit hallottam ma, nemsoká szükségem lesz rátok. -
* Simít végig a pancélján a törpe, s lassan elteszi magát másnapra. *
* A törpék Thánja nem vacakol, azonnali itéletet hirdet ki, amit végre is hajt. Mirakh ugyan kissé csalódott, hisz felvethették volna, hogy az ork harcoljon meg az életéért a körben, aminek nagyjából ugyan ez lett volna az eredménye. Talán a csalódottság, talán egyszerű figyelmetlenség az oka, hogy nem hallja meg, amikor Hrothi magával hívja. Miután Quikh és a lándzsás elviszik a tetemet, Mirskh is elindul, s útja most nem a kohóba, hanem a sátrába vezet. Tekintete rögtön a maga által készített álványra esik, amin szeretett páncélja van felrakva, mellé pedig kétfejü csatabárdja és pajzsa van támasztva. *
~ Az utóbbi időben úgyis elhanyagoltalak titeket. ~
* Gondolja, miközben egy kis faládából fenőkövet és fegyverolajat vesz elő. Egy erre a célra tartogatott ronggyal nekiáll gondosan letisztogatni először a fegyvereit, majd a pajzsát és végül a pikkelypáncélt. Régi darab, sokat jelent a törpének, hát elpiszmog vele egy darabig. Mire végez mindennel, a tiszta acélon már a hanyatló nap vöröslő fénye csillan meg csupán. *
- Ha igaz, amit hallottam ma, nemsoká szükségem lesz rátok. -
* Simít végig a pancélján a törpe, s lassan elteszi magát másnapra. *
2308. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-15 21:59:52
Üzenet elküldve: 2015-05-15 21:59:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Pakolászás - Morwon, Tanriel, Eireni, Rilai a fogadóban, meg mindenki ott//
* Mázli. Nem kell sokat várnia, és a Morwon nevű hamar fel is bukkan. Rémlik neki, bár valahogy biztos abban, hogy nem abból a régi "csapatból" származik, akikkel még ő találkozott anno. De mindegy is, óriás és erős. Meg jön egy másik férfiú is, egy elf, aki, igen, magas. Vékony. Hát, hát. *
- A szekérről kellene bepakolni a fogadóba a dolgokat. Gondolom majd Rilai elrámolásszik, hogy minek hol van helye. Hoztam mindenfélét.
* Az elf kezébe nyom két füzér nem túl csípős, és egy füzér csípős paprikát. Aztán kihuzigálja három kosárnyi almát, három barackot, amit be tudnak vinni Morwonnal a fogadóba. Persze nem egyszerre, csak úgy, sorjában. Aztán már fel tud mászni a szekérre és kihúz három kosárnyi hagymát is, nagyobb fejűek főleg, de néhány kisebb is van közöttük. Utána a szokásos kisebb zsákocskákat, amikben mindenféle fűszer van, majd a sót is. Petrezselyem, bazsalikom és így tovább. Zsáknyi kukorica, ültetni való. Három, három darab, hosszúkás agyagláda. Fele paradicsom, fele paprika palánta. Még néhány zöldség frissen, ültetni valók, kis szütyőkben gyógynövények. Liszt, cukor. És végül, de nem utolsó sorban: hordók. *
- Na, ezekben itt erősebb barna sör van, ebben vörösbor, ebben meg jóféle pálinka.
* Mindent bevisznek sorban a fogadóba és lepakolják. Közben mutogat a fogadós lánynak, hogy miben mi van és oda pakolják, ahová majd ő mutatja. Meg majd azért pakolás közben köszön is, csak úgy nagyjából. *
- Szebb estét!
* A "régieket" nagyjából ismeri. Nem sokáig volt "vendégük", de van, akire még emlékszik. Szokásokra, nevekre, tettekre. Finoman megböki Akheel vállát, aki úgy tűnik, épp jóllakott. Odasúgja neki. *
- Hoztam aszalt gyümölcsöt is.
* Mázli. Nem kell sokat várnia, és a Morwon nevű hamar fel is bukkan. Rémlik neki, bár valahogy biztos abban, hogy nem abból a régi "csapatból" származik, akikkel még ő találkozott anno. De mindegy is, óriás és erős. Meg jön egy másik férfiú is, egy elf, aki, igen, magas. Vékony. Hát, hát. *
- A szekérről kellene bepakolni a fogadóba a dolgokat. Gondolom majd Rilai elrámolásszik, hogy minek hol van helye. Hoztam mindenfélét.
* Az elf kezébe nyom két füzér nem túl csípős, és egy füzér csípős paprikát. Aztán kihuzigálja három kosárnyi almát, három barackot, amit be tudnak vinni Morwonnal a fogadóba. Persze nem egyszerre, csak úgy, sorjában. Aztán már fel tud mászni a szekérre és kihúz három kosárnyi hagymát is, nagyobb fejűek főleg, de néhány kisebb is van közöttük. Utána a szokásos kisebb zsákocskákat, amikben mindenféle fűszer van, majd a sót is. Petrezselyem, bazsalikom és így tovább. Zsáknyi kukorica, ültetni való. Három, három darab, hosszúkás agyagláda. Fele paradicsom, fele paprika palánta. Még néhány zöldség frissen, ültetni valók, kis szütyőkben gyógynövények. Liszt, cukor. És végül, de nem utolsó sorban: hordók. *
- Na, ezekben itt erősebb barna sör van, ebben vörösbor, ebben meg jóféle pálinka.
* Mindent bevisznek sorban a fogadóba és lepakolják. Közben mutogat a fogadós lánynak, hogy miben mi van és oda pakolják, ahová majd ő mutatja. Meg majd azért pakolás közben köszön is, csak úgy nagyjából. *
- Szebb estét!
* A "régieket" nagyjából ismeri. Nem sokáig volt "vendégük", de van, akire még emlékszik. Szokásokra, nevekre, tettekre. Finoman megböki Akheel vállát, aki úgy tűnik, épp jóllakott. Odasúgja neki. *
- Hoztam aszalt gyümölcsöt is.
2307. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-15 21:11:02
Üzenet elküldve: 2015-05-15 21:11:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A hulla eltüntetése - Quikhnah Dar'vel//
*Az okr holttestével hamar végeznek, hiszen alapból nem volt egy nagydarab, így ásni se kellett olyan sokat. Ahogy végzett megtörli a homlokát, majd az ásó támaszkodva pihen egy szusszanásnyit. Addig a törpe nevét is megtudja, magában ismétli a nevet, hogy jobban megjegyezze.*
~Quikh.~
*Eközben a másik még egy "kegyelemdöfésként" megöntözi az ork nyughelyét. Úgy fest megvan a véleménye, esetleg csak annyira kellett neki, hogy már nem tudott tovább menni és oda kellett kieresztenie a felesleget. A látvány egyáltalán nem zavarja Asgeirrt, talán egy kicsit mulattatja is. Egy kis mosollyal vár, hogy végezzen Quikh, majd ahogy visszafordul a férfi abbahagyja a támaszkodást és olyan állásba vált át, ami jelzi, hogy felőle indulhatnak. Az ásót kérdés nélkül visszanyújtja a törpének, majd amikor elveszi bólint egyet és megindul a másikkal, abba az irányba ahonnan jöttek.*
-Nem tudom, hogy mennek itt a dolgok pontosan, de gondolom le kéne jelentkeznem valakinél, hogy én szeretnék itt munkálkodni. Felteszem ez az egyén a vezéretek lesz. Őt merre találom szerinted?
*Kérdi oldalra pillantva a törpére (már ha vele tart) és vár az információra.*
*Az okr holttestével hamar végeznek, hiszen alapból nem volt egy nagydarab, így ásni se kellett olyan sokat. Ahogy végzett megtörli a homlokát, majd az ásó támaszkodva pihen egy szusszanásnyit. Addig a törpe nevét is megtudja, magában ismétli a nevet, hogy jobban megjegyezze.*
~Quikh.~
*Eközben a másik még egy "kegyelemdöfésként" megöntözi az ork nyughelyét. Úgy fest megvan a véleménye, esetleg csak annyira kellett neki, hogy már nem tudott tovább menni és oda kellett kieresztenie a felesleget. A látvány egyáltalán nem zavarja Asgeirrt, talán egy kicsit mulattatja is. Egy kis mosollyal vár, hogy végezzen Quikh, majd ahogy visszafordul a férfi abbahagyja a támaszkodást és olyan állásba vált át, ami jelzi, hogy felőle indulhatnak. Az ásót kérdés nélkül visszanyújtja a törpének, majd amikor elveszi bólint egyet és megindul a másikkal, abba az irányba ahonnan jöttek.*
-Nem tudom, hogy mennek itt a dolgok pontosan, de gondolom le kéne jelentkeznem valakinél, hogy én szeretnék itt munkálkodni. Felteszem ez az egyén a vezéretek lesz. Őt merre találom szerinted?
*Kérdi oldalra pillantva a törpére (már ha vele tart) és vár az információra.*
2306. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-15 20:01:04
Üzenet elküldve: 2015-05-15 20:01:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Pakolászás - Morwon, Tanriel//
~Segítsek? Tartok tőle, bár szívesen tenném. Félek, Morwon nem hallotta előző pár szavamat; én nem tudok dolgozni. Maximum egy kis őrködés, valami olyan munka, amihez nem kell a gerincemet megerőltetnem... Vajon miben kell a segítségem?~
*Feláll a helyéről, s az óriáshoz lép. Bólint, bár kicsit vontatottan. Nem szeretne ellenkezni, főleg azért, mert tényleg segíteni akar. Másrészt ez a Morwon egy őr, nagyon is valószínű, hogy Tharg. Nem lenne szép, ha ellent mondana. Persze meg van hozzá a joga, de tényleg nem szeretné, hogy naplopónak nézzék. Szóval megy Morwon után, s mikor kiér a fogadóból, már sejti, mihez kellesz a segítség. Nem sajnálja, ha nincs más, akkor muszáj lesz neki elintézni. Legbelül azonban tudja jó előre:*
~Ez nem fog menni.~
A hozzászólás írója (Eireni Daterea) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.15 20:02:34
~Segítsek? Tartok tőle, bár szívesen tenném. Félek, Morwon nem hallotta előző pár szavamat; én nem tudok dolgozni. Maximum egy kis őrködés, valami olyan munka, amihez nem kell a gerincemet megerőltetnem... Vajon miben kell a segítségem?~
*Feláll a helyéről, s az óriáshoz lép. Bólint, bár kicsit vontatottan. Nem szeretne ellenkezni, főleg azért, mert tényleg segíteni akar. Másrészt ez a Morwon egy őr, nagyon is valószínű, hogy Tharg. Nem lenne szép, ha ellent mondana. Persze meg van hozzá a joga, de tényleg nem szeretné, hogy naplopónak nézzék. Szóval megy Morwon után, s mikor kiér a fogadóból, már sejti, mihez kellesz a segítség. Nem sajnálja, ha nincs más, akkor muszáj lesz neki elintézni. Legbelül azonban tudja jó előre:*
~Ez nem fog menni.~
A hozzászólás írója (Eireni Daterea) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.15 20:02:34
2305. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-15 17:49:28
Üzenet elküldve: 2015-05-15 17:49:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1433
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1433
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Eireni//
* Jóízűen falatozik, miközben az elf szavait hallgatja. *
- Aham. * Bólogat a névre, miközben az utolsó falatot begyűri szájába és a tányért arréb löki. *
- Hmmm... * Hümmög, mivel ez az egyetlen, ami eszébe jut.
~ De vajon miért nem ért? Nincs lába? Vagy keze? ~ Gyors pillantást vet a másikra és rájön, hogy igenis megvan mindene, ami kellhet a munkához. A kérdés csak az, hogy akkor miért nem tud dolgozni?
~ Talán csak ki akarja vonni magát a munka alól. Azt már nem. ~ Ekkor folytatja csak Eireni, ezzel elnyomva ezt a gondolatot is Morwonban.
~ De akkor meg...? ~ Megrázza fejét. Sehogy sem tudja megérteni ezt az elfet, talán azért, mert elf... Vag mert ő meg óriás. Esetleg a kettő együtt nem előnyös, de ez már mellékes, a lényeg, hogy az óriás nem igazán érti az elf szavait.
~ Na mindegy, majd csak kiderl egyszer. ~ Akár most is megkérdezhetné. Akár. De jobban érdekli most a kérdés, hogy a másik kérdésre miért nem válaszolt az alak. *
- Rendben, Erizé. * Újabb név, aminek az első két betűjét (majdnem) megjegyezte és hozzámondja az "izét", de általában úgy is csak "hé te" és "gyere csak ide" nevekkel fogja illetni valószínűleg. *
- De azt mondd már meg, hogy honnan jöttél. * Úgy tűnik ismét meg fogja úszni a választ, mert ekkor halja meg a kinti kiáltást, melyben Kagantól kér fizikai erőt egy női hang. Aztán nyílik az ajtó és meglátja Tanrielt is. *
//Pakolászás - Tanriel és Eireni//
* Megindul az ajtó irányába és meg is szólítja a nőt. *
- Mit kell csinálni? * Néz kérdőn a másikra, majd hátra néz, ahol meglátja a szekeret is. Lassan összekapcsolja magában a kettőt, de azért megvárja a választ, mielőtt az Eireni-fiúhoz fordulna. *
- Hé, te! * Úgy látszik valóban hamar elfelejtette a nevét, vagy csak egyszerűbb így. *
- Gyere, segíts egy kicsit. * Hiába állítja, hogy nem ért a munkához, ha egyszer munkaerőre van szükség. Valami ereje csak van!
Aztán, ha jön a másik is, akkor elindul a szekérhez, hogy aztán lehessen pakolászni, meg minden félét cisnálni itt azokkal az "árukkal", amiről egyelőre azt sem tudja emgállapítani, hogy micsodák. *
* Jóízűen falatozik, miközben az elf szavait hallgatja. *
- Aham. * Bólogat a névre, miközben az utolsó falatot begyűri szájába és a tányért arréb löki. *
- Hmmm... * Hümmög, mivel ez az egyetlen, ami eszébe jut.
~ De vajon miért nem ért? Nincs lába? Vagy keze? ~ Gyors pillantást vet a másikra és rájön, hogy igenis megvan mindene, ami kellhet a munkához. A kérdés csak az, hogy akkor miért nem tud dolgozni?
~ Talán csak ki akarja vonni magát a munka alól. Azt már nem. ~ Ekkor folytatja csak Eireni, ezzel elnyomva ezt a gondolatot is Morwonban.
~ De akkor meg...? ~ Megrázza fejét. Sehogy sem tudja megérteni ezt az elfet, talán azért, mert elf... Vag mert ő meg óriás. Esetleg a kettő együtt nem előnyös, de ez már mellékes, a lényeg, hogy az óriás nem igazán érti az elf szavait.
~ Na mindegy, majd csak kiderl egyszer. ~ Akár most is megkérdezhetné. Akár. De jobban érdekli most a kérdés, hogy a másik kérdésre miért nem válaszolt az alak. *
- Rendben, Erizé. * Újabb név, aminek az első két betűjét (majdnem) megjegyezte és hozzámondja az "izét", de általában úgy is csak "hé te" és "gyere csak ide" nevekkel fogja illetni valószínűleg. *
- De azt mondd már meg, hogy honnan jöttél. * Úgy tűnik ismét meg fogja úszni a választ, mert ekkor halja meg a kinti kiáltást, melyben Kagantól kér fizikai erőt egy női hang. Aztán nyílik az ajtó és meglátja Tanrielt is. *
//Pakolászás - Tanriel és Eireni//
* Megindul az ajtó irányába és meg is szólítja a nőt. *
- Mit kell csinálni? * Néz kérdőn a másikra, majd hátra néz, ahol meglátja a szekeret is. Lassan összekapcsolja magában a kettőt, de azért megvárja a választ, mielőtt az Eireni-fiúhoz fordulna. *
- Hé, te! * Úgy látszik valóban hamar elfelejtette a nevét, vagy csak egyszerűbb így. *
- Gyere, segíts egy kicsit. * Hiába állítja, hogy nem ért a munkához, ha egyszer munkaerőre van szükség. Valami ereje csak van!
Aztán, ha jön a másik is, akkor elindul a szekérhez, hogy aztán lehessen pakolászni, meg minden félét cisnálni itt azokkal az "árukkal", amiről egyelőre azt sem tudja emgállapítani, hogy micsodák. *
2304. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-15 17:14:02
Üzenet elküldve: 2015-05-15 17:14:02
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A hulla eltűntetése - Asgeirr Vigfolr//
*Quikh egy kicsit sajnálja, hogy nem kell használatba vennie kését, de nem gond. Kielégíti a látvány. A vér előspriccel és eláztatja a földet. Ez nem is zavarja annyira Quikh-et. Az már annál inkább, hogy neki kell eltüntetni. Viszont mit tehet ilyenkor az ember, (vagy törpe) ha Thánja szólítja. *
-Máris Thánom!
*Mondja kötelességtudóan. *
-Rendben, vidd csak, mindjárt megyek én is.
*Mondja a szőkének. Elrohan a kohóhoz és kölcsönvesz egy ásót, mivelhogy odavitték a szerszámokat. Rohan vissza a kapuhoz. Muszáj lesz felforgatni a földet, ha ezt el akarja tüntetni. Nem ás túl mélyre, de azért igyekszik eltüntetni a vért. Keményre döngöli, legalábbis amennyire tudja, de a friss föld még látszani fog egy darabig. A hulla csinos kis csíkot húz maga után, Quikh ezt is igyekszik a lehető legjobban eltüntetni, de a bozótosban már nem számít. Siet a fickóhoz, aki minden bizonnyal már vár rá. *
-Elnézésth... a khésésért, de a vérnyomot thüntettem el. Tessék...
*Nyújtja neki oda az ásót. Közben liheg, hisz egy törpnek nem egyszerű ennyit lefutni egyszerre. Kezeivel két térdére támaszkodik enyhén meggörnyedve. *
-Bocsánat, hogy nem segítek, csak elfáradtam...
*Kipiheni magát, figyeli, ahogy a férfi elássa az orkot. Nem ismerős neki az arca, és mint a bemutatkozásából kiderül, valóban új tag. *
-Quikhnah Dar'vel vagyok, de elég lesz a Quikh is. Én sem régóta vagyok, itt. Hát, üdv köztünk...
*Mondja bizonytalanul, hisz nem az ő dolga az üdvözlés, ez csak amolyan udvariassági forma. Közben erős inger jön rá, hát mit tehet. Háttal a fickónak áll, (nem mintha szégyellné, de mégiscsak új tag) előkapja, és "megszenteli" az ismeretlen ork sírját. Elpakolja, és visszafordul a pasashoz. *
-Azt visszakérném, ha nem gond.
*Mutat az ásóra. *
-Indulhatunk is, nem?
*Quikh egy kicsit sajnálja, hogy nem kell használatba vennie kését, de nem gond. Kielégíti a látvány. A vér előspriccel és eláztatja a földet. Ez nem is zavarja annyira Quikh-et. Az már annál inkább, hogy neki kell eltüntetni. Viszont mit tehet ilyenkor az ember, (vagy törpe) ha Thánja szólítja. *
-Máris Thánom!
*Mondja kötelességtudóan. *
-Rendben, vidd csak, mindjárt megyek én is.
*Mondja a szőkének. Elrohan a kohóhoz és kölcsönvesz egy ásót, mivelhogy odavitték a szerszámokat. Rohan vissza a kapuhoz. Muszáj lesz felforgatni a földet, ha ezt el akarja tüntetni. Nem ás túl mélyre, de azért igyekszik eltüntetni a vért. Keményre döngöli, legalábbis amennyire tudja, de a friss föld még látszani fog egy darabig. A hulla csinos kis csíkot húz maga után, Quikh ezt is igyekszik a lehető legjobban eltüntetni, de a bozótosban már nem számít. Siet a fickóhoz, aki minden bizonnyal már vár rá. *
-Elnézésth... a khésésért, de a vérnyomot thüntettem el. Tessék...
*Nyújtja neki oda az ásót. Közben liheg, hisz egy törpnek nem egyszerű ennyit lefutni egyszerre. Kezeivel két térdére támaszkodik enyhén meggörnyedve. *
-Bocsánat, hogy nem segítek, csak elfáradtam...
*Kipiheni magát, figyeli, ahogy a férfi elássa az orkot. Nem ismerős neki az arca, és mint a bemutatkozásából kiderül, valóban új tag. *
-Quikhnah Dar'vel vagyok, de elég lesz a Quikh is. Én sem régóta vagyok, itt. Hát, üdv köztünk...
*Mondja bizonytalanul, hisz nem az ő dolga az üdvözlés, ez csak amolyan udvariassági forma. Közben erős inger jön rá, hát mit tehet. Háttal a fickónak áll, (nem mintha szégyellné, de mégiscsak új tag) előkapja, és "megszenteli" az ismeretlen ork sírját. Elpakolja, és visszafordul a pasashoz. *
-Azt visszakérném, ha nem gond.
*Mutat az ásóra. *
-Indulhatunk is, nem?
2303. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-15 17:11:11
Üzenet elküldve: 2015-05-15 17:11:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadó-Rilai és bárki aki hallja//
*Eghalim figyelmesen hallgatja Rilait. Majd a buzgó figyelemben szépen elkalandoznak a gondolatai.* ~Mennyi mindent meg nem kell itt tenni? Szamárért járni? Nem, ez nem az én világom. Túl nagy itt a fegyelem.~ *Eghalimnak a fegyelemmel soha semmi baja nem volt és most sincs. Egyszerűen szabadként kell élnie.*
~Mert mi értelme egy olyan helyen lennem, ahol nem lennék boldog? És ha kisétálok merre tovább? A fejem le kell hajtanom valami alatt, meg kell töltenem valamivel a gyomrom.~
*Az elf figyeli a közelében lévő embereket. Tökéletesen megfeledkezik Rilairól aki, számít rá másnap.* ~Nem lesz ez így jó.~ *Majd megszólal hosszú elmélkedéséből:*
-Kedves Rilai… Úgy döntöttem, hogy nem akarok a klán kötelékébe tartozni. *Mosolyodik el Eghalim. Aztán egyből folytatja, míg mielőtt bárki is reagálhatna a hihetetlen kijelentésre.*
-De előbb szeretném valamivel megtölteni a gyomrom, ha lehet. Fizetek is érte.
*Eghalim figyelmesen hallgatja Rilait. Majd a buzgó figyelemben szépen elkalandoznak a gondolatai.* ~Mennyi mindent meg nem kell itt tenni? Szamárért járni? Nem, ez nem az én világom. Túl nagy itt a fegyelem.~ *Eghalimnak a fegyelemmel soha semmi baja nem volt és most sincs. Egyszerűen szabadként kell élnie.*
~Mert mi értelme egy olyan helyen lennem, ahol nem lennék boldog? És ha kisétálok merre tovább? A fejem le kell hajtanom valami alatt, meg kell töltenem valamivel a gyomrom.~
*Az elf figyeli a közelében lévő embereket. Tökéletesen megfeledkezik Rilairól aki, számít rá másnap.* ~Nem lesz ez így jó.~ *Majd megszólal hosszú elmélkedéséből:*
-Kedves Rilai… Úgy döntöttem, hogy nem akarok a klán kötelékébe tartozni. *Mosolyodik el Eghalim. Aztán egyből folytatja, míg mielőtt bárki is reagálhatna a hihetetlen kijelentésre.*
-De előbb szeretném valamivel megtölteni a gyomrom, ha lehet. Fizetek is érte.
2302. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-15 16:56:13
Üzenet elküldve: 2015-05-15 16:56:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Reix Larmelei//
*Graros megérkezik Amon Ruadhba, és elindul keresni egy rendes helyet, ahol meghúzhatja magát. Már látszanak rajta a fáradtság jelei, és egy ideje az éhség is felütötte fejét gyomrában. Hosszú úton van túl. Némi tévelygő lézengés után szerencsére talál is egy kis fogadót, ahol reményei szerint majd szívesen vendégül látják. Belépve leveszi fekete csuklyáját, és utána egy néma fejbiccentéssel köszönt mindenkit. Ezután körbenézve megpillantja a tűzkört, a pultot, és a különféle ülőalkalmatosságokat.
~Igazán otthonos~
Gondolja magában, miközben ráeszmél, hogy a fogadó eléggé zsúfolt, és szinte alig lát szabad ülőhelyet. Hirtelen nem tudja mitévő legyen. Egy pillanatra még az is megfordul a fejében, hogy elmegy, és inkább kint éjszakázik a vadonban. Azonban ezt az ötletet hamar elveti, mert megpillant egy magányosan üldögélő gnóm nőt, aki látszólag sokkalta bizalomgerjesztőbb látványt nyújt számára, mint a fogadó többi vendége. Nehézkes, fáradtságtól eltunyult észjárással eldönti, hogy mindenképpen oda kell mennie, és komótosan meg is indul a gnóm felé.*
~Hmm. Úgy látom egyedül van. Talán megjött a vacsora, és talán nem is én fizetek ma este.~
*Tör ki ily módon gondolataiban a cinikus, élősködő énje, amit eddig még sosem sikerült leküzdenie. Reményeivel nyomában odaér a gnómhoz, és kissé erőltetett udvariassággal odaszól neki:*
-Jó napot. A nevem Norlamin Graros. Most tévedtem be ebbe a fogadóba, és még új vagyok itt. Úgy látom, hogy nincs társasága, és én is magányos vagyok. Leülhetnék ön mellé?
*Graros megérkezik Amon Ruadhba, és elindul keresni egy rendes helyet, ahol meghúzhatja magát. Már látszanak rajta a fáradtság jelei, és egy ideje az éhség is felütötte fejét gyomrában. Hosszú úton van túl. Némi tévelygő lézengés után szerencsére talál is egy kis fogadót, ahol reményei szerint majd szívesen vendégül látják. Belépve leveszi fekete csuklyáját, és utána egy néma fejbiccentéssel köszönt mindenkit. Ezután körbenézve megpillantja a tűzkört, a pultot, és a különféle ülőalkalmatosságokat.
~Igazán otthonos~
Gondolja magában, miközben ráeszmél, hogy a fogadó eléggé zsúfolt, és szinte alig lát szabad ülőhelyet. Hirtelen nem tudja mitévő legyen. Egy pillanatra még az is megfordul a fejében, hogy elmegy, és inkább kint éjszakázik a vadonban. Azonban ezt az ötletet hamar elveti, mert megpillant egy magányosan üldögélő gnóm nőt, aki látszólag sokkalta bizalomgerjesztőbb látványt nyújt számára, mint a fogadó többi vendége. Nehézkes, fáradtságtól eltunyult észjárással eldönti, hogy mindenképpen oda kell mennie, és komótosan meg is indul a gnóm felé.*
~Hmm. Úgy látom egyedül van. Talán megjött a vacsora, és talán nem is én fizetek ma este.~
*Tör ki ily módon gondolataiban a cinikus, élősködő énje, amit eddig még sosem sikerült leküzdenie. Reményeivel nyomában odaér a gnómhoz, és kissé erőltetett udvariassággal odaszól neki:*
-Jó napot. A nevem Norlamin Graros. Most tévedtem be ebbe a fogadóba, és még új vagyok itt. Úgy látom, hogy nincs társasága, és én is magányos vagyok. Leülhetnék ön mellé?
2301. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-05-15 11:46:56
Üzenet elküldve: 2015-05-15 11:46:56
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadó//
*Akheel igencsak felmérgelte magát az arcátlan szukákon, akik vagy már tegnap előttre beletanulnak a helyi rendbe, vagy maga a Vadász veri bucira a fejükre, hogy rögződjön: a helyi őrség nem áll egy szinten a nemesi házak inasaival, akiknek más dolguk sincs, mint mosolyogva fogadni az érkező vendégeket és azok kedvére tenni. Így hát, ebben a felpaprikázott állapotában nem sokon múlik, hogy a kezére csapó Rilainak nem ad visszakézből egy parasztlengőst, de tiszteli és becsüli azt, aki az ételt adja neki.
Apropó, ha már itt tartunk, egyik szutykos idegennek se lenne mit ennie, ha a Vadász sem végezné a dolgát. Rettentően bosszantó, hogy itt egyre kevésbé becsülik meg, de nem az a fajta, aki ezt szóvá tenné. Nyeli a békát amíg tudja, aztán majd egyszer csak kipukkad és megint odébb áll, mint tették azt akkor is mikor túl szorossá vált a Zöld-barátság. Úgy tűnik most már a Fekete a divat, de attól még nem tartja természetesebbnek, mint amazt.
Bevágódik Hroti társaságába a sörrel és a sülttel. Igen, annak a fácánnak teljesen egyedül szándékozik nekiülni. Simán bepuszilja.
A többiek meg csak beszélgessenek nyugodtan tovább, annyira nem fog csámcsogni, hogy elnyomja a szavakat.
Látja az elfet is Morwon mellett, akit az előbb kikergetett, egy gnóm is ücsörög bent és bizonyára csak az ő kedvéért a sötét elfek hímje is betéved.*
-Remek. Akár el is kezdhetjük tenyészteni őket.
*Keserű szavait le is öblíti egy kis sörrel. Nyeli, mint kacsa a nokedlit.*
-Áááh!
*Szusszant jólesően, majd arcát alkarjával törli le és nekilát a vacsorának.*
*Akheel igencsak felmérgelte magát az arcátlan szukákon, akik vagy már tegnap előttre beletanulnak a helyi rendbe, vagy maga a Vadász veri bucira a fejükre, hogy rögződjön: a helyi őrség nem áll egy szinten a nemesi házak inasaival, akiknek más dolguk sincs, mint mosolyogva fogadni az érkező vendégeket és azok kedvére tenni. Így hát, ebben a felpaprikázott állapotában nem sokon múlik, hogy a kezére csapó Rilainak nem ad visszakézből egy parasztlengőst, de tiszteli és becsüli azt, aki az ételt adja neki.
Apropó, ha már itt tartunk, egyik szutykos idegennek se lenne mit ennie, ha a Vadász sem végezné a dolgát. Rettentően bosszantó, hogy itt egyre kevésbé becsülik meg, de nem az a fajta, aki ezt szóvá tenné. Nyeli a békát amíg tudja, aztán majd egyszer csak kipukkad és megint odébb áll, mint tették azt akkor is mikor túl szorossá vált a Zöld-barátság. Úgy tűnik most már a Fekete a divat, de attól még nem tartja természetesebbnek, mint amazt.
Bevágódik Hroti társaságába a sörrel és a sülttel. Igen, annak a fácánnak teljesen egyedül szándékozik nekiülni. Simán bepuszilja.
A többiek meg csak beszélgessenek nyugodtan tovább, annyira nem fog csámcsogni, hogy elnyomja a szavakat.
Látja az elfet is Morwon mellett, akit az előbb kikergetett, egy gnóm is ücsörög bent és bizonyára csak az ő kedvéért a sötét elfek hímje is betéved.*
-Remek. Akár el is kezdhetjük tenyészteni őket.
*Keserű szavait le is öblíti egy kis sörrel. Nyeli, mint kacsa a nokedlit.*
-Áááh!
*Szusszant jólesően, majd arcát alkarjával törli le és nekilát a vacsorának.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734