//Mágus megbeszélés után - Fogadó//
- Reméltem, hogy így talán jobban telik majd az idő, ha valami hasznosat tehetsz. Megkockáztatom még azt is, hogy olyasmit, amit szeretsz.
*Amon Ruadh forgalmában nem kellett csalódnia, még ha esetleg akadtak olyan dolgok, amikkel ő nem volt feltétlen elégedett, ez az egy semmit sem változott. Lanawin szaporán dobogó kis szíve a Vashegy, higgyenek magukról bármit a városiak.
Egy hálás pillantást vet a férfire, ám az ehhez fűzhető igazi ínyencségeket későbbre tartogatja.
Remélhetőleg mindkét varázsló számára valóságos felüdülés és egyben feltöltődés lesz - több értelemben is - a közös vacsora, így talán hanyagolható az azonnali meditáció is. Isurii egyébként komolyan tart tőle, ha megpróbálná, már csak arra eszmélne, hogy a feje lebucskázik, esetleg folyik a nyála és talán még horkol is.
A fogadóba lépve örömmel állapítja meg, hogy a nagyszájú szolgálónak bőven van ki körül serénykednie.*
- Majd most kiderül.
*Áll kissé szkeptikusan a dologhoz, hiszen mikor megérkezett a fogadósnak vélt lány számára minden izgalmasabbnak bizonyult csak a vacsorakészítés sem. Azt azért tényleg nagyon reméli, hogy a délutáni kérésének eleget tett a hölgyemény és vacsorával várja a nőt és vendégét. Ha nem is azonnal - hiszen sokan vannak még itt -, legalább hamarosan étel és ital kerül eléjük is.
Leginkább oda ülnek, ahol akad még hely, vagy ahová esetleg meginvitálják őket, bár láthatóan már mindenkinek akad társasága. Khan, Gabrien, Hroti alkotják az egyik látványosabb klikket; Ewangel, Taitos, Morwon és az idegen elf pedig a másik. Köztük meg az apró.*
- Tökéletes.
*Asztal van, szék van, kaja remélhetőleg záros időn belül lesz, szóval teljes mértékben megfelel Isunak. Külön grátisz, hogy még fedett is a hely.*
- Jajj.
*Nyögi megilletődötten, mikor Worenth kihúzza neki a széket, ő meg elég sután, de azért csak helyet foglal. Nincs ehhez hozzászokva, meg elég furcsa szokás is ez, ami azt illeti, de biztosra veszi, hogy ezzel akart neki kedveskedni a másik. Ő meg természetesen odavágott egyet a pillanat varázsának. Sebaj!*
- Köszi!
*Nagyon rég nem érzett már ilyet: a füle égni kezd, arcát elönti a forróság és vérvörös pírrózsák borulnak virágba orcáján.*
~Ó, a Szellemek áldjanak meg.~
*Szorítja össze fogait mérgében. Úgy hitte ebből már régen sikerül kinőnie, de úgy fest nem szabadulhat nyomorától egykönnyen. Kísérti, mint a szerencsétlenebbeket a születéskori betegségek. Tünetmentesen lappang hosszú-hosszú ideig, szép csendben, majd a legváratlanabb pillanatban előtör keresztülhúzva az addigi számításokat. Irul-pirul, mint egy szégyenlős kamaszlány, de ha még nyomós oka lenne rá! De az sincs!*
~Nevetséges.~
*Fújja ki lassan a levegőt, hogy erőt tudjon venni magát és ne égjen még jobban az arca a fogadó közepén a többiek szeme láttára.*
~ Thargarod nagyhatalmú Úrnője vagyok, én vagyok a Vashegy koronázatlan királyának húga, az északi hegyek népének hercegnője, a Szellemek kegyeltje, aki parancsol a szélnek, a hullámoknak és a holdnak.~
*Mantrázza magában a magasztos gondolatokat, hogy végre elnyomja régi énjének bosszantó maradványait, mint szokás azt tenni az elszívott dohánnyal is.*
- Nos, rögtön a tárgyra térnék.
*Veszi elő sokkal gyakorlatiasabb oldalát, hogy felülemelkedhessen lányos zavarán a Nő.*
- Ahogy azt most láthattad, sokan érdeklődnek a mágiai iránt köreinkben és a levegő-víz ágak különösen népszerűek. Egy közösség, egy család vagyunk, a társaink támogatása elsőrendű feladatunk a mágiahasználat során is. Nem kérhetném, de meg fogom tenni.
*Tart egy szívdobbanásnyi szünetet, hogy szavainak súlya leülepedhessen.*
- Arra kérlek, hogy csatlakozz te is ehhez a családhoz és segítsd a munkánkat. Én kaptam meg azt a tisztséget (és a vele járó számtalan kötelezettséget is), hogy okítsam a tanulni vágyókat, én viszont egymagam nem biztos, hogy elég vagyok ehhez. Sokan vannak, fizikailag képtelen vagyok mind kíváncsiságát kielégíteni. Nem szakadhatok ketté, te viszont, kedves Worenth *enged meg magának egy rövidke mosolyt* - Teljes mértékben a bizalmam élvezed. Most nem tudnék nálad alkalmasabbat megnevezni helyettesemnek és segédemnek.
Hagyj fel templomi szolgálatoddal és gyakorold itt, köztünk a hivatásod.