//Fogadó - Tanriel, Taitos, Erian, Eireni//
- Legyen, ahogy rendeltetett! - *Emeli magasra nevetve a szelet pitét, akárha lángoló kardot fogna. Szerepéből ki sem esve köszönti a félvér bárdot, íves mozdulattal elhúzva orra előtt a süteményestányért.*
- Pardon. - *Szúr a pite tetejébe egy kisvillát, miután egy határozott mozdulattal Erian kezébe nyomja a tányérkát, majd szabad kezének mutató és középső ujjával addig tolja-tolja a férfi mellkasát, míg amaz, alighanem sokkolva Rilai attitűdjétől, le nem zuttyan a pult melletti szék egyikére, Tanriel mellé.* - Jó étvágyat. Mit szólnál a következőhöz: Jön a főfontosság, étkezik, te dalolsz, mint a csalogány, elmegy, berekeszted a dalolást, és kapsz bort, amennyit szeretnél.
*Biccent, ha az üzlet megköttetett, hisz nemleges válasznak helye nincs. Aztán meghallja Tanrielt. Egy lélegzetvételre torkára forr a szó: egy perc némasággal adózik a kereskedőnő zsenialitásának.*
- Bakfitty. A halról nem is tudtam. - *Nyikkan a lány, a nőre emeli öklömnyi, hálával telt szemeit.* - Szóval, ha komolyan segítenél, akkor már bizonyosan az istenek küldtek le az égből erre a zord vidékre, hogy vidámítsd az itteni morc, szőrös szíveket.
*Jön-megy attól függően, a kereskedőnő is beáll-e az ebédkészítők dicső seregébe, vagy egyedül végzi tovább az előkészületeket, mentében útba ejti a sarkot, ahol Eireni szobrozik kezében a megürült tálkával. Két tenyerével támasztva magát az asztalon szemmagasságba hajol a fickóhoz. Lassan beszél, viselkedése, mint aki kóbor macskát csalogat, óvatoskodón biccent az elfnek.*
- Szóval fizetni, hm. Nekem úgy is jó, de hát aludnod van hol, úrficska? Ha a törzs tagja nem vagy, hát mit keresel erre? - *Gondosan ügyel, hogy hangja ne üssön meg számonkérő hangnemet. Piszok dolog a genetika, ezt menten megállapítaná magában, ha tudná, mi az. Így csak az a fura és tőle meglehetősen személyiségidegen késztetése támad a sápadt, nyeszlett figura láttán, hogy nagy gonddal hetvenhét láb mélyre ásott anyai ösztöneit felszínre hozván feloldja Eireni éticsigára hajazó viselkedését egy kicsit.*