Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 152 (3021. - 3040. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3040. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 21:08:08
Üzenet elküldve: 2015-06-23 21:08:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Halászkunyhó - Syoud//
*Daranel mit sem sejt abból, mi is készülődik éppen Amon Ruadh, és Thargarod környékén. Ha tudná, most valószínűleg nem járna itt, de mivel legutolsó tudomása szerint, a Tharg törzs a Vashegyen uralkodik, így természetesen fokozatosan, szépen halad az úton. A folyó mentén észrevesz a távolban egy kis tákolmányt, és efelé folytatja útját még akkor is, ha ezzel kicsit le is tér az eredeti ösvényről. Közelebb lépked, szépen halkan halad, nem settenkedik persze, de mégis idegen helyen van, és nem árt az óvatosság. A tákolmány nem más, mint egy szép kis csecse halászkunyhó. Sejthette volna, hogy a folyó mentén valami hasonló épület húzódik, ha nem halász, akkor éppen vadászház. Már közvetlen a halászkunyhónál jár, de még senkit sem pillant meg, így tesz pár kört, és felméri az épületet. Fából és nádból készült kis kunyhó, kis kert is tartozik hozzá, illetve egy móló. Daranel számításai szerint nagyjából két hétre volt szükség a halászkunyhó felépítésére. Kérdés, hogy mikor volt ez a két hét, mivel senki sincs a környéken, viszont az ablakok meg nyitva vannak, így valakinek csak kell lennie itt. Mivel nem zavartatja senki, így benyit a kis kunyhóba, ami elég poros, és pókhálós, ráférne már egy kis tatarozás. Azonban egy pár holmit is lát lepakolva, amik nem úgy néznek ki, mintha túl régóta lennének itt.*
~Nem vagyok egyedül.~
*Lép ki az épületből, majd elindul ismét az egyik irányba, és ekkor pillantja meg a kifeszített függőágyat, és a benne fekvő valakit. Kissé visszalép az épület takarásában, majd kisvártatva csak megszólal, mivel mondania kell valamit, de nem is akar ráijeszteni a fekvő alakra.*
-Elnézést. *szól oda elég hallhatóan, majd ha látja, hogy az alak megmozdul gyorsan felemeli egyik kezét. Íját már ekkorra elrakja, nehogy támadásnak vélje az idegen.* -Nyugalom, békés szándékkal jöttem, nem vagyok ellenség. *kivár kicsit, míg a másik kapcsol, főleg ha éppen mély álomból ébresztette fel.* -Te a Tharg törzs tagja vagy? A nevem Zöldszarvas Daranel. Te őrzöd a kunyhót? *próbál barátságos beszélgetést kialakítani, mivel egyáltalán nem kell Syoud-nak Daranel-től tartania, és ez érezhető is beszédén.*
*Daranel mit sem sejt abból, mi is készülődik éppen Amon Ruadh, és Thargarod környékén. Ha tudná, most valószínűleg nem járna itt, de mivel legutolsó tudomása szerint, a Tharg törzs a Vashegyen uralkodik, így természetesen fokozatosan, szépen halad az úton. A folyó mentén észrevesz a távolban egy kis tákolmányt, és efelé folytatja útját még akkor is, ha ezzel kicsit le is tér az eredeti ösvényről. Közelebb lépked, szépen halkan halad, nem settenkedik persze, de mégis idegen helyen van, és nem árt az óvatosság. A tákolmány nem más, mint egy szép kis csecse halászkunyhó. Sejthette volna, hogy a folyó mentén valami hasonló épület húzódik, ha nem halász, akkor éppen vadászház. Már közvetlen a halászkunyhónál jár, de még senkit sem pillant meg, így tesz pár kört, és felméri az épületet. Fából és nádból készült kis kunyhó, kis kert is tartozik hozzá, illetve egy móló. Daranel számításai szerint nagyjából két hétre volt szükség a halászkunyhó felépítésére. Kérdés, hogy mikor volt ez a két hét, mivel senki sincs a környéken, viszont az ablakok meg nyitva vannak, így valakinek csak kell lennie itt. Mivel nem zavartatja senki, így benyit a kis kunyhóba, ami elég poros, és pókhálós, ráférne már egy kis tatarozás. Azonban egy pár holmit is lát lepakolva, amik nem úgy néznek ki, mintha túl régóta lennének itt.*
~Nem vagyok egyedül.~
*Lép ki az épületből, majd elindul ismét az egyik irányba, és ekkor pillantja meg a kifeszített függőágyat, és a benne fekvő valakit. Kissé visszalép az épület takarásában, majd kisvártatva csak megszólal, mivel mondania kell valamit, de nem is akar ráijeszteni a fekvő alakra.*
-Elnézést. *szól oda elég hallhatóan, majd ha látja, hogy az alak megmozdul gyorsan felemeli egyik kezét. Íját már ekkorra elrakja, nehogy támadásnak vélje az idegen.* -Nyugalom, békés szándékkal jöttem, nem vagyok ellenség. *kivár kicsit, míg a másik kapcsol, főleg ha éppen mély álomból ébresztette fel.* -Te a Tharg törzs tagja vagy? A nevem Zöldszarvas Daranel. Te őrzöd a kunyhót? *próbál barátságos beszélgetést kialakítani, mivel egyáltalán nem kell Syoud-nak Daranel-től tartania, és ez érezhető is beszédén.*
3039. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 20:40:15
Üzenet elküldve: 2015-06-23 20:40:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó volt//
*A könnyed csevej után és Isurii nem sokat elmondó válaszát megmosolyogja, majd feláll az asztaltól és udvariasan elköszön.*
//Kint//
*Ahogy kilép a fogadó ajtaján, első körben Merlis-el fut össze. A Pinty úgy is épp őt kereste, így bizalmasan félre vonja, majd átad neki egy levelet. A ében hajú leány erre csak bólint és elsüllyeszti ruhájában a fehér papirost, majd Svir-hez megfordul és sietős léptekkel megkeresi kalapos útitársát, hogy elmondja, neki most messzebbre kell mennie, mint azt ahogy gondolta volna és nem kötelezi rá, hogy kövesse. Azt a két napot így is úgy is behajtja majd, de nem fog ilyen nagy áldozatot kérni Svir-től. Ezek után a lovakhoz siet, Aswea-tól még egy intéssel elbúcsúzik, majd sebesen elvágtat, le a tavernán és hamarosan eltűnik a fák sűrűjében.
Riq ezek után Asweahoz lép.*
- Itt egy levél, kérlek juttasd el a kikötőbe Morf-nak és... vidd magaddal a sötételfet is, akit kikísért az egyik mélységi nőstény. Jó utat.
*Ezek után már csak egy ember marad, még pedig a Kalapos. Helyzetéből ítélve... ő most választhat, hiszen a nap elején senki nem gondolta volna, hogy bővülni fog a csapat. Mivel kérte, hogy keressék meg, nem is kell törnie magát a férfi társaságáért, csupán odasétál mellé.*
- Remélem nem ment pocsékba a napja Kalapos uram! Remélem Merlis-el sikerült már szót váltania. Ha gondolja... akár maradhatna is vagy elkísérhetne ezúttal engem. Mit szól hozzá?
*Svir válaszától függetlenül az estét valószínűleg valamelyik sátorban tölthetnék, de Riq szemére nem jön álom és még sokáig bámulja a csillagos eget a fűben üldögélve.*
//Indulás//
*Másnap már kora hajnalban talpon van és míg a karaván indulására vár, addig felnyergeli és és megeteti a lovát, majd meglehetősen szótlanul tölti el az indulásig tartó perceket. Még mindig nem biztos, hogy megéri neki ez az út, de van benne valami hívogató, valami kalandos, amit még nem próbált ki soha.
Mikor végre elindulnak, lova hátán büszkén, de a menet végén követi a csapatot egyelőre. A végtelenig nem fog kísérni senkit.*
A hozzászólás írója (Riqelie Lemara Leser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.23 20:44:53
*A könnyed csevej után és Isurii nem sokat elmondó válaszát megmosolyogja, majd feláll az asztaltól és udvariasan elköszön.*
//Kint//
*Ahogy kilép a fogadó ajtaján, első körben Merlis-el fut össze. A Pinty úgy is épp őt kereste, így bizalmasan félre vonja, majd átad neki egy levelet. A ében hajú leány erre csak bólint és elsüllyeszti ruhájában a fehér papirost, majd Svir-hez megfordul és sietős léptekkel megkeresi kalapos útitársát, hogy elmondja, neki most messzebbre kell mennie, mint azt ahogy gondolta volna és nem kötelezi rá, hogy kövesse. Azt a két napot így is úgy is behajtja majd, de nem fog ilyen nagy áldozatot kérni Svir-től. Ezek után a lovakhoz siet, Aswea-tól még egy intéssel elbúcsúzik, majd sebesen elvágtat, le a tavernán és hamarosan eltűnik a fák sűrűjében.
Riq ezek után Asweahoz lép.*
- Itt egy levél, kérlek juttasd el a kikötőbe Morf-nak és... vidd magaddal a sötételfet is, akit kikísért az egyik mélységi nőstény. Jó utat.
*Ezek után már csak egy ember marad, még pedig a Kalapos. Helyzetéből ítélve... ő most választhat, hiszen a nap elején senki nem gondolta volna, hogy bővülni fog a csapat. Mivel kérte, hogy keressék meg, nem is kell törnie magát a férfi társaságáért, csupán odasétál mellé.*
- Remélem nem ment pocsékba a napja Kalapos uram! Remélem Merlis-el sikerült már szót váltania. Ha gondolja... akár maradhatna is vagy elkísérhetne ezúttal engem. Mit szól hozzá?
*Svir válaszától függetlenül az estét valószínűleg valamelyik sátorban tölthetnék, de Riq szemére nem jön álom és még sokáig bámulja a csillagos eget a fűben üldögélve.*
//Indulás//
*Másnap már kora hajnalban talpon van és míg a karaván indulására vár, addig felnyergeli és és megeteti a lovát, majd meglehetősen szótlanul tölti el az indulásig tartó perceket. Még mindig nem biztos, hogy megéri neki ez az út, de van benne valami hívogató, valami kalandos, amit még nem próbált ki soha.
Mikor végre elindulnak, lova hátán büszkén, de a menet végén követi a csapatot egyelőre. A végtelenig nem fog kísérni senkit.*
A hozzászólás írója (Riqelie Lemara Leser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.23 20:44:53
3038. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 20:09:49
Üzenet elküldve: 2015-06-23 20:09:49
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Búcsú//
*Janemita egy mosolyt és egy kacsintást kap válaszul, míg Leandana egy hosszú főhajtást és egy ölelést mondhat magáénak.*
- Te is, Szellemjáró. Ráfér erre a népségre. Meg Kaganra... *sandít be az erődbe, ahol hamarosan felcsapnak majd a lángok.*
//Lefelé//
*Valószínűleg nem utoljára fogja tapodni ezeket a lépcsőket, ezt a szerpentint - az erőd pusztulása nem jelenti a hegy pusztulását, és a Kút meg a Gödör mindenképpen megmarad valamilyen módon.*
- Hosszú még az út! *dünnyögi az elfek egyik mondását, és valóban: neki még igen sok ideje van megnézni, mivé lesz a Thargok tiszavirág életű királyságának központja, miután az Erő és az Akarat eltávozik innen.*
//Halászkunyhó//
*Valószínűleg teljesen leég már ThargArod, mire Syoud, maga után vezetve kis nomád lovát, mellyel érkezett, eléri az Azil-kunyhót. A kis móló melletti halász-vadászház ott várja, ahol eddig; a nemrégiben itt járt Trodd és társai jó állapotban hagyták hátra. Felnyitja az épületet, bepakol, majd kiszellőztet - kissé elvadul kis veteményes Trodd és Learon, meg Niana értő keze munkáját dicséri.*
- Béke. Nyugalom... alvás! *a két diófa közé felköti függőágyát és mellkasára helyezett töltött számszeríjával hamar el is szenderedik.*
*Janemita egy mosolyt és egy kacsintást kap válaszul, míg Leandana egy hosszú főhajtást és egy ölelést mondhat magáénak.*
- Te is, Szellemjáró. Ráfér erre a népségre. Meg Kaganra... *sandít be az erődbe, ahol hamarosan felcsapnak majd a lángok.*
//Lefelé//
*Valószínűleg nem utoljára fogja tapodni ezeket a lépcsőket, ezt a szerpentint - az erőd pusztulása nem jelenti a hegy pusztulását, és a Kút meg a Gödör mindenképpen megmarad valamilyen módon.*
- Hosszú még az út! *dünnyögi az elfek egyik mondását, és valóban: neki még igen sok ideje van megnézni, mivé lesz a Thargok tiszavirág életű királyságának központja, miután az Erő és az Akarat eltávozik innen.*
//Halászkunyhó//
*Valószínűleg teljesen leég már ThargArod, mire Syoud, maga után vezetve kis nomád lovát, mellyel érkezett, eléri az Azil-kunyhót. A kis móló melletti halász-vadászház ott várja, ahol eddig; a nemrégiben itt járt Trodd és társai jó állapotban hagyták hátra. Felnyitja az épületet, bepakol, majd kiszellőztet - kissé elvadul kis veteményes Trodd és Learon, meg Niana értő keze munkáját dicséri.*
- Béke. Nyugalom... alvás! *a két diófa közé felköti függőágyát és mellkasára helyezett töltött számszeríjával hamar el is szenderedik.*
3037. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 19:22:36
Üzenet elküldve: 2015-06-23 19:22:36
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
// Felderítők - Kivonulás//
* Mikor látja, hogy csak nem akarnak a gyülekezők kijönni, így maga megy beljebb. Igazán morcos kedvében van a nagy ember, hogy így lehordja Nariinát. Majd feladatuk is kiderül. Éjszakai őrség, nappal meg alvás. *
~ Legyen úgy. ~ * biccent, nem mintha látná Kagan, de ez már csak úgy jön magától. *
~ Olaj, meg gyújtós? Mire készül? ~ * majd kiderül, úgy van vele. ahol, tud segít osszanak ki rá bármilyen feladatot vagy csak úgy önszántából, ha lát rá alkalmat. Aztán összeszedi azt a kevés motyóját, ami van. Hamarost, azt is megtudja minek kell a az olaj s a tapló. Felgyújtják, ne tollasodjon senki a Thargok által felhúzott erődben. Talán ő maga sem határozott volna másképp. Pedig jelentkező lett volna rá. De, nem az ő dolga, hogy megkérdőjelezze a döntéseket. Ennyivel le is tudja a dolgot. Inkább tekintetével megkeresi a nőstény ördögöt s meg is találja a törpe mellett, ott feszít Szuka hátán. *
~ Remek. Ott, pont jó helyen vagy. ~
* A karaván lassan elindul, az emberek és az a néhány szekér. Maga is felpattan lova nyergébe. Megösztökélve lovát, indul meg a kapu felé. Nem néz vissza, nem jelent számára ez a hely semmit. Ez nem. Talán majd a másik. Csak a ropogó hangok jelzik számára, hogy valaminek vége lett. Mivel neki jelenleg nincs helye az őrségben, maga választja meg, hogy hol kíséri a karavánt. Így amellett a szekér mellett dönt, mely a betegeket, sebesülteket szállítja, már ha van ilyen. Abból az indíttatásból, ha esetleg támadás érné a karavánt, legyen ott is megerősített védelem. A szekér mellett haladóknak csak biccent, nem tudja mifélék és, hogy mennyire kedvelik fajtáját, így rájuk hagyja a választást, hogy szóba elegyedjenek vele. Még utoljára, hátra pillant a fekete démonra, mégis tudja, hol keresse. Fogalma sincs, miért fontos ez számára. Csuklyáját arcába húzva kezdi meg a leereszkedést a szerpentinen, az EÜ kocsi mellett. *
A hozzászólás írója (Medliel Falenys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.23 19:24:11
* Mikor látja, hogy csak nem akarnak a gyülekezők kijönni, így maga megy beljebb. Igazán morcos kedvében van a nagy ember, hogy így lehordja Nariinát. Majd feladatuk is kiderül. Éjszakai őrség, nappal meg alvás. *
~ Legyen úgy. ~ * biccent, nem mintha látná Kagan, de ez már csak úgy jön magától. *
~ Olaj, meg gyújtós? Mire készül? ~ * majd kiderül, úgy van vele. ahol, tud segít osszanak ki rá bármilyen feladatot vagy csak úgy önszántából, ha lát rá alkalmat. Aztán összeszedi azt a kevés motyóját, ami van. Hamarost, azt is megtudja minek kell a az olaj s a tapló. Felgyújtják, ne tollasodjon senki a Thargok által felhúzott erődben. Talán ő maga sem határozott volna másképp. Pedig jelentkező lett volna rá. De, nem az ő dolga, hogy megkérdőjelezze a döntéseket. Ennyivel le is tudja a dolgot. Inkább tekintetével megkeresi a nőstény ördögöt s meg is találja a törpe mellett, ott feszít Szuka hátán. *
~ Remek. Ott, pont jó helyen vagy. ~
* A karaván lassan elindul, az emberek és az a néhány szekér. Maga is felpattan lova nyergébe. Megösztökélve lovát, indul meg a kapu felé. Nem néz vissza, nem jelent számára ez a hely semmit. Ez nem. Talán majd a másik. Csak a ropogó hangok jelzik számára, hogy valaminek vége lett. Mivel neki jelenleg nincs helye az őrségben, maga választja meg, hogy hol kíséri a karavánt. Így amellett a szekér mellett dönt, mely a betegeket, sebesülteket szállítja, már ha van ilyen. Abból az indíttatásból, ha esetleg támadás érné a karavánt, legyen ott is megerősített védelem. A szekér mellett haladóknak csak biccent, nem tudja mifélék és, hogy mennyire kedvelik fajtáját, így rájuk hagyja a választást, hogy szóba elegyedjenek vele. Még utoljára, hátra pillant a fekete démonra, mégis tudja, hol keresse. Fogalma sincs, miért fontos ez számára. Csuklyáját arcába húzva kezdi meg a leereszkedést a szerpentinen, az EÜ kocsi mellett. *
A hozzászólás írója (Medliel Falenys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.23 19:24:11
3036. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 19:04:40
Üzenet elküldve: 2015-06-23 19:04:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Út az Új Otthonba //
//Íjász az egyik szekéren//
*Lovával az első szekérhez kocog, mely már-már a szerpentin elejénél áll indulásra készen. Bár gabrien nem mondta meg, melyikre üljön, de Hryan önhatalmúan dönt most ebben. Tűrhető íjásznak tartja magát, ezért aztán úgy gondolja, hogy az első szekér bakja lesz számára a legmegfelelőbb hely.
Leugrik a ló hátáról, s a kantárjánál fogva lazán a szekérhez köti az állatot. Lazán kötve és felnyergelve fog kocogni a hátas a karaván mellett. Ha kell bármikor felugorhat rá. Íját felajzza, s nyílvesszős tegezét a hátára veszi, így foglal végül helyet az első szekér bakján.
Részéről indulhat a menet. Természetesen nem indítja el önhatalmúan a szekeret. Megvárja a jelzést. Addig igyekszik kényelmesen elhelyezkedni, s hátra lesve felmérni ki hol helyezkedik el. Morwont, az óriást az utolsó szekérnél pillantja meg, igaz méretéből kifolyóan nem nehéz őt eltéveszteni szem elől. Talán megpillantja Letriont is, amint helyet foglal az egyik közbülső szekéren, majd végül visszafordul. Tekintete előre téved, a szerpentin felé, melyen hamarosan megindul a hosszú menet, hogy végleg elhagyja, maga mögött tudja a Vashegyet, mely utánuk újra csak olyan kopár lesz, mint amilyen előttük volt.*
//Íjász az egyik szekéren//
*Lovával az első szekérhez kocog, mely már-már a szerpentin elejénél áll indulásra készen. Bár gabrien nem mondta meg, melyikre üljön, de Hryan önhatalmúan dönt most ebben. Tűrhető íjásznak tartja magát, ezért aztán úgy gondolja, hogy az első szekér bakja lesz számára a legmegfelelőbb hely.
Leugrik a ló hátáról, s a kantárjánál fogva lazán a szekérhez köti az állatot. Lazán kötve és felnyergelve fog kocogni a hátas a karaván mellett. Ha kell bármikor felugorhat rá. Íját felajzza, s nyílvesszős tegezét a hátára veszi, így foglal végül helyet az első szekér bakján.
Részéről indulhat a menet. Természetesen nem indítja el önhatalmúan a szekeret. Megvárja a jelzést. Addig igyekszik kényelmesen elhelyezkedni, s hátra lesve felmérni ki hol helyezkedik el. Morwont, az óriást az utolsó szekérnél pillantja meg, igaz méretéből kifolyóan nem nehéz őt eltéveszteni szem elől. Talán megpillantja Letriont is, amint helyet foglal az egyik közbülső szekéren, majd végül visszafordul. Tekintete előre téved, a szerpentin felé, melyen hamarosan megindul a hosszú menet, hogy végleg elhagyja, maga mögött tudja a Vashegyet, mely utánuk újra csak olyan kopár lesz, mint amilyen előttük volt.*
3035. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 18:45:45
Üzenet elküldve: 2015-06-23 18:45:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
// Út az Új Otthonba //
//Manuri, később Khan//
- Köszönöm, így igazán hamar megvagyunk. - *Biztatja kedvesen a kis félvért, ketten, s talán még Trodd vagy Azil segítségével hamar befogják az állatokat a szekerek elé. Hamar el is készülnek, még van idejük megcsodálni az erőd falain, és azon belül felcsapó lángokat megcsodálni. Hősnőnk nemigen érez mást, csak egyfajta száraz várakozást az út iránt, könnyet a helyért nem ejt, sosem ragaszkodott helyhez, csak személyekhez, általában hozzájuk sem nagyon, vagy nem a megfelelőkhöz.
Mivel még az elején járnak a napnak, ő benne meg épp túlteng a kalandvágy, nem tervez még bakra ülni, úgy gondolta, száron vezeti a jámbor párductarka igavonót az út felé, hogy besoroljon majd a karaván hátsóbb részéhez. Épp a szekerére felcuccolt zsákokat döntögeti, hogy ne lengjen ki egyik oldalra sem menet közben, a szíjakat fűzi ide-oda be, mikor ismerős hang üti meg fülét. Elmosolyodik, hátrafordul, csípőjét a szekérnek támasztja, összefonja karjait mellkasa előtt.*
- Mertem is remélni, az út során kiemelt figyelmet fordítasz becses hátsófelem őrzésére. - *Magas labda lenne arra kérni a férfit, hogy legyen a fél szeme mindig rajta, de a kretén szóvicc kiagyalásán felkuncog magában. Megcsóválja a fejét, jobb szemöldökét felhúzva feltekint a pasasra, ha Khan még mindig a lován ül.* - Merre jártál eddig, dalia? Csak nem igába hajtottad fejed meg jobbra-balra masíroztál odabenn, ahogy egy rendes katona teszi?
//Manuri, később Khan//
- Köszönöm, így igazán hamar megvagyunk. - *Biztatja kedvesen a kis félvért, ketten, s talán még Trodd vagy Azil segítségével hamar befogják az állatokat a szekerek elé. Hamar el is készülnek, még van idejük megcsodálni az erőd falain, és azon belül felcsapó lángokat megcsodálni. Hősnőnk nemigen érez mást, csak egyfajta száraz várakozást az út iránt, könnyet a helyért nem ejt, sosem ragaszkodott helyhez, csak személyekhez, általában hozzájuk sem nagyon, vagy nem a megfelelőkhöz.
Mivel még az elején járnak a napnak, ő benne meg épp túlteng a kalandvágy, nem tervez még bakra ülni, úgy gondolta, száron vezeti a jámbor párductarka igavonót az út felé, hogy besoroljon majd a karaván hátsóbb részéhez. Épp a szekerére felcuccolt zsákokat döntögeti, hogy ne lengjen ki egyik oldalra sem menet közben, a szíjakat fűzi ide-oda be, mikor ismerős hang üti meg fülét. Elmosolyodik, hátrafordul, csípőjét a szekérnek támasztja, összefonja karjait mellkasa előtt.*
- Mertem is remélni, az út során kiemelt figyelmet fordítasz becses hátsófelem őrzésére. - *Magas labda lenne arra kérni a férfit, hogy legyen a fél szeme mindig rajta, de a kretén szóvicc kiagyalásán felkuncog magában. Megcsóválja a fejét, jobb szemöldökét felhúzva feltekint a pasasra, ha Khan még mindig a lován ül.* - Merre jártál eddig, dalia? Csak nem igába hajtottad fejed meg jobbra-balra masíroztál odabenn, ahogy egy rendes katona teszi?
3034. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 18:26:25
Üzenet elküldve: 2015-06-23 18:26:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Út az Új Otthonba //
// Járőr a karaván körül //
*A tűz általi halál megosztja általában az embereket.
Ha létezne szervezett egyházi formában vallás Lanawinen, akkor biztosra vehető, hogy volna (legalább) egy olyan felekezet (kellemetlenebb nyelvet használók szavával élve szekta) amely a lángimádásba helyezi le hitének alappilléreit. Ők bizonyosan azt mondanák, hogy a tűz tisztít: megszabadítja minden evilági terhétől a testet és pőrén juthat el az igazság kapujába, ahol már nem lesz miért szégyenkeznie. Ezt persze sokkal cizelláltabban kellene megfogalmazniuk „szentírásaikban” és az ügy érdekében nem árt néhány mártírt is keríteni, ők sokkal hitelesebbé tesznek bármilyen eszement baromságot, amit vallás címén eladni akarna bárki is. A lényegi dolgok lefektetése után aztán már csak a nyájbővítés a feladat. Néhány látványos ceremónia a városokban, ájtatos beszéd arról a hatalomról, amely a tűzön át mindenki életét szemmel tartja és készen is áll ahhoz, hogy a masszából templomokat és egyházszervezetet építsenek fel. Ha a félszemű több sütnivalóval születik erre a világra, az Ismeretlen Földeken töltött idő alatt minden további nélkül megírhatna egy kéziratot, amelyre ráfoghatná, hogy egy ősi katakombából emelte el zsoldos évei alatt, és mint utóbb kiderült, valamely elfeledett vallás apokrif emlékeire bukkant. A recept onnantól kezdve már a fentebb vázoltak szerint lenne: hozzáadva még az idő adalékát a siker igen magas mutatókkal kecsegtetne. Kár, hogy bármilyen áhítatos hitbuzgalmat és azzal élőt csuklóból képen törölne.
De nem is emiatt jut elsősorban eszébe a hit kérdése. Amikor Kagan kiutasít mindenkit Thargarodból, a rókaarcúnak (és csak neki?) feltűnik, hogy nem mindenki hagyja el a karavánnal a falak óvását. Egy nyikkanás sok, annyi sem hallik a Gödör szája felől, pedig onnét még nem eresztették ki Erielt, legalábbis amikor legutoljára a környékén járt, a kis tündért hallotta még szipogni odalent. Végignéz a törzstagokon és eltűnődik, hogy ez másnak is eszébe jutott-e? A gyilkolás intézményével nem akad problémája, sőt, egész gyakran ülnek egy asztalhoz régi cimborákként, de a bájitalárus lángoknak adását nem teljesen érti. Thargarodnak égnie kell, így nem marakodhatnak a koncon a keselyűk, akik lecsapnának a maradékra, miután a Vashegy népe elhagyta a kopár fennsíkot. Kagan üzenni akarna azoknak, akik a pernye elülte után mégis idetolnák a képüket? Ha igen, akkor sem lenne egyértelmű az üzenet tartalma. „Bárki végezheti így, aki velünk kapcsolatba kerül” – ez kereskedelmi kapcsolatoknak (sem) nem nagyon kedvezne, de igaz is, miért számítana bármit is ez most már?
Mérföldek százai állnak előttük és a desztináció végén újfajta szabályokkal találkoznak majd sajátjaik. Elmosolyodik, mert a kettő találkozásából temérdek konfliktus fog születni. Lova nyergébe száll, onnét fordul vissza, hogy az olaj és szalma miatt magasra harapódzó lángok táncát nézze egy rövid ideig, mint mindenki más. A nyelvekből leszakadó parázspillangók esküjére emlékeztetik, amit a Hrallhban tett. Megfogadta, hogy oltalmazni fogja a népet és életben tartja álmainak tüzét. Ez a tűzkör éppen most nőtt egy hatalmasat, talán még Artheniorból is látni fogják majd az ég felé kapaszkodó fekete füstkígyókat.
Gabrien meghatározza az első váltás posztjait és Khant járőrre jelöli. Ennek fényében senki sem fogja bánni, ha a menet élére hág, túl Hrothgaarékon. Yarrod követheti őt, de a parancsnok nem kötötte ki, hogy feltétlenül csak együtt teljesíthetnek szolgálatot. Csettint nyelvével gebéjének és megugrasztja a fogadó felé.*
~ Szerencsés utat. ~
*Pillant vigyorogva Liára, akitől legalább féltucat kérdésre számít a későbbiekben az éjszakát illetően. Mivel az első járőr az övé, ezért egy ideig leginkább a menet különböző pontjain láthatja majd felbukkanni rövidebb-hosszabb ideig. Szót váltani (tartalmasat) alkalmasint majd a pihenőideje alatt tudnak.
Mielőtt az Amon Ruadhról lefelé vezető szerpentinre térnének, szeretne még valamiről megbizonyosodni.*
- Csipkedjétek magatokat, mert ez a karaván nem fékez senki kedvéért. - *Ha nem is látja, Rilai akkor is tudni fogja, hogy ki szólította meg. Naná, hogy fogja.*
- Szerencsések vagytok, mert a környék veszedelmeitől első körben az a szöszi meg én fogunk megóvni titeket, úgyhogy a jutalmam tedd is félre későbbre, a hálát majd begyűjtöm a szolgálat után. - *Élccel csapja el a dolog komolyságát, pedig korántsem veendő ily félvállról a vállalkozás. Zűrre nem is most számít, inkább azután, hogy „lelépnek” a térképről.
Dolgát egyébiránt tisztességgel fogja ellátni, néha előrelovagol, másszor lemaradva az utóvéd mögött járatja meg csontparipáját. Amikor már a dombok a hátuk mögött lesznek, persze.*
// Járőr a karaván körül //
*A tűz általi halál megosztja általában az embereket.
Ha létezne szervezett egyházi formában vallás Lanawinen, akkor biztosra vehető, hogy volna (legalább) egy olyan felekezet (kellemetlenebb nyelvet használók szavával élve szekta) amely a lángimádásba helyezi le hitének alappilléreit. Ők bizonyosan azt mondanák, hogy a tűz tisztít: megszabadítja minden evilági terhétől a testet és pőrén juthat el az igazság kapujába, ahol már nem lesz miért szégyenkeznie. Ezt persze sokkal cizelláltabban kellene megfogalmazniuk „szentírásaikban” és az ügy érdekében nem árt néhány mártírt is keríteni, ők sokkal hitelesebbé tesznek bármilyen eszement baromságot, amit vallás címén eladni akarna bárki is. A lényegi dolgok lefektetése után aztán már csak a nyájbővítés a feladat. Néhány látványos ceremónia a városokban, ájtatos beszéd arról a hatalomról, amely a tűzön át mindenki életét szemmel tartja és készen is áll ahhoz, hogy a masszából templomokat és egyházszervezetet építsenek fel. Ha a félszemű több sütnivalóval születik erre a világra, az Ismeretlen Földeken töltött idő alatt minden további nélkül megírhatna egy kéziratot, amelyre ráfoghatná, hogy egy ősi katakombából emelte el zsoldos évei alatt, és mint utóbb kiderült, valamely elfeledett vallás apokrif emlékeire bukkant. A recept onnantól kezdve már a fentebb vázoltak szerint lenne: hozzáadva még az idő adalékát a siker igen magas mutatókkal kecsegtetne. Kár, hogy bármilyen áhítatos hitbuzgalmat és azzal élőt csuklóból képen törölne.
De nem is emiatt jut elsősorban eszébe a hit kérdése. Amikor Kagan kiutasít mindenkit Thargarodból, a rókaarcúnak (és csak neki?) feltűnik, hogy nem mindenki hagyja el a karavánnal a falak óvását. Egy nyikkanás sok, annyi sem hallik a Gödör szája felől, pedig onnét még nem eresztették ki Erielt, legalábbis amikor legutoljára a környékén járt, a kis tündért hallotta még szipogni odalent. Végignéz a törzstagokon és eltűnődik, hogy ez másnak is eszébe jutott-e? A gyilkolás intézményével nem akad problémája, sőt, egész gyakran ülnek egy asztalhoz régi cimborákként, de a bájitalárus lángoknak adását nem teljesen érti. Thargarodnak égnie kell, így nem marakodhatnak a koncon a keselyűk, akik lecsapnának a maradékra, miután a Vashegy népe elhagyta a kopár fennsíkot. Kagan üzenni akarna azoknak, akik a pernye elülte után mégis idetolnák a képüket? Ha igen, akkor sem lenne egyértelmű az üzenet tartalma. „Bárki végezheti így, aki velünk kapcsolatba kerül” – ez kereskedelmi kapcsolatoknak (sem) nem nagyon kedvezne, de igaz is, miért számítana bármit is ez most már?
Mérföldek százai állnak előttük és a desztináció végén újfajta szabályokkal találkoznak majd sajátjaik. Elmosolyodik, mert a kettő találkozásából temérdek konfliktus fog születni. Lova nyergébe száll, onnét fordul vissza, hogy az olaj és szalma miatt magasra harapódzó lángok táncát nézze egy rövid ideig, mint mindenki más. A nyelvekből leszakadó parázspillangók esküjére emlékeztetik, amit a Hrallhban tett. Megfogadta, hogy oltalmazni fogja a népet és életben tartja álmainak tüzét. Ez a tűzkör éppen most nőtt egy hatalmasat, talán még Artheniorból is látni fogják majd az ég felé kapaszkodó fekete füstkígyókat.
Gabrien meghatározza az első váltás posztjait és Khant járőrre jelöli. Ennek fényében senki sem fogja bánni, ha a menet élére hág, túl Hrothgaarékon. Yarrod követheti őt, de a parancsnok nem kötötte ki, hogy feltétlenül csak együtt teljesíthetnek szolgálatot. Csettint nyelvével gebéjének és megugrasztja a fogadó felé.*
~ Szerencsés utat. ~
*Pillant vigyorogva Liára, akitől legalább féltucat kérdésre számít a későbbiekben az éjszakát illetően. Mivel az első járőr az övé, ezért egy ideig leginkább a menet különböző pontjain láthatja majd felbukkanni rövidebb-hosszabb ideig. Szót váltani (tartalmasat) alkalmasint majd a pihenőideje alatt tudnak.
Mielőtt az Amon Ruadhról lefelé vezető szerpentinre térnének, szeretne még valamiről megbizonyosodni.*
- Csipkedjétek magatokat, mert ez a karaván nem fékez senki kedvéért. - *Ha nem is látja, Rilai akkor is tudni fogja, hogy ki szólította meg. Naná, hogy fogja.*
- Szerencsések vagytok, mert a környék veszedelmeitől első körben az a szöszi meg én fogunk megóvni titeket, úgyhogy a jutalmam tedd is félre későbbre, a hálát majd begyűjtöm a szolgálat után. - *Élccel csapja el a dolog komolyságát, pedig korántsem veendő ily félvállról a vállalkozás. Zűrre nem is most számít, inkább azután, hogy „lelépnek” a térképről.
Dolgát egyébiránt tisztességgel fogja ellátni, néha előrelovagol, másszor lemaradva az utóvéd mögött járatja meg csontparipáját. Amikor már a dombok a hátuk mögött lesznek, persze.*
3033. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 17:14:27
Üzenet elküldve: 2015-06-23 17:14:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás - (Eireni)//
*Taitos vegyes érzelmekkel várakozik még jó fél órát Amon Ruadh lábánál, és ez picit megnyomja a hangulatát. Indulna, és lelkes, mert ez az egyetlen, ami feledtetni tudja vele a már lassan jól megszokott vashegyi élet nyugalmának elvesztését, de várnia kell az elfre, aki hosszú élete miatt biztosan nem is siet annyira.
Aztán Taitos megvilágosodik. Az elfen ültében nem látszott, hogy milyen fáradt, de mikor gyalogosan is megjelenik a hegytetőn Taitos látni véli a karikákat szeme alatt.*
-Eireni uram! Ha nem vagy jól maradj itt.
*Mondja neki a Zöldfülű odasietve.*
-Úgyis csak nekem lenne hasznos, ha itt vagy, maradj, és pihenj egy cseppet, én úgyis sietek oda is vissza is.
*Magyarázza neki Taitos, és reméli, hogy az elf mágus jól dönt, és ott marad. Így Taitosnak nincs más dolga, csak mestere utasítását követve a Kikötő felé indulni.*
*Taitos vegyes érzelmekkel várakozik még jó fél órát Amon Ruadh lábánál, és ez picit megnyomja a hangulatát. Indulna, és lelkes, mert ez az egyetlen, ami feledtetni tudja vele a már lassan jól megszokott vashegyi élet nyugalmának elvesztését, de várnia kell az elfre, aki hosszú élete miatt biztosan nem is siet annyira.
Aztán Taitos megvilágosodik. Az elfen ültében nem látszott, hogy milyen fáradt, de mikor gyalogosan is megjelenik a hegytetőn Taitos látni véli a karikákat szeme alatt.*
-Eireni uram! Ha nem vagy jól maradj itt.
*Mondja neki a Zöldfülű odasietve.*
-Úgyis csak nekem lenne hasznos, ha itt vagy, maradj, és pihenj egy cseppet, én úgyis sietek oda is vissza is.
*Magyarázza neki Taitos, és reméli, hogy az elf mágus jól dönt, és ott marad. Így Taitosnak nincs más dolga, csak mestere utasítását követve a Kikötő felé indulni.*
3032. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 16:51:29
Üzenet elküldve: 2015-06-23 16:51:29
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//fogadó - napváltás//
*Trodd hamar meg is kapja a kért ételt és még jó meleg. Nem is lehetne panasza az egyébként sem sokat panaszkodó parasztnak az ellátásról. Bőségesen megvacsorázik mivel néhány étkezés kimaradt és a tábor elhagyására elég nagy lakomát rendeztek. Meg persze az is, hogy a hosszú út nagyon megterhelő lehet, úgyhogy fel is kell rá készülni. Másnap Trodd ismét kicsit későn ébredt. Folyton ez történik vele és tényleg nagyon restelli. Gyorsan neki is kezd a munka keresésnek. Ha kell akkor pakolászik vagy amit tud.*
*Trodd hamar meg is kapja a kért ételt és még jó meleg. Nem is lehetne panasza az egyébként sem sokat panaszkodó parasztnak az ellátásról. Bőségesen megvacsorázik mivel néhány étkezés kimaradt és a tábor elhagyására elég nagy lakomát rendeztek. Meg persze az is, hogy a hosszú út nagyon megterhelő lehet, úgyhogy fel is kell rá készülni. Másnap Trodd ismét kicsit későn ébredt. Folyton ez történik vele és tényleg nagyon restelli. Gyorsan neki is kezd a munka keresésnek. Ha kell akkor pakolászik vagy amit tud.*
3031. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 15:53:00
Üzenet elküldve: 2015-06-23 15:53:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Ethea-ügy felderítés - lezárása//
*Ethea tanul a hibáiból. Még egyszer nem fog ez megtörténni, mert sokkal körültekintőbb lesz. Most már tudja, hogy miként fog cselekedni legközelebb. Azaz hogy, nem lesz legközelebb. Mert reggel útra kelnek. Valamiért elszomorodik ettől. Megkedvelte ezt a helyet. Aztán elhessenti a gondolatot. Minek búslakodni? Hiszen nem annyira magát a vashegyet kedvelte meg, hanem a rajta élőket. Ha ott lett volna a gyűlésen, és kérdezték volna, hát ott is csak azt mondta volna: Igen, megyek.
Azért legyen bármennyire is konok, elfogadja Aletai azon támogatását, hogy elkísérje az erődbe, összeszedni a holmiját. Nem áll ez sok mindenből. Egy nagyobb utazózsák, benne egy-két váltás fehérnemű, téli és nyári öltözék, néhány használati tárgy, hasonlók. A fegyverei az ispotályban várnak rá. A zsákot hamar összeszedi, a sátor is lebontásra kerül, és ami hasznos és szükséges belőle az szekérre kerül. Végül engedi magát visszakísérni az ispotályba. Így legalább nem kell keresgélni éjszakai szállást a sok lebontott sátor hiányában.*
//Napváltás - reggel//
*Sokkal frissebben ébred, ráadásul már a feje sem hasogat annyira. El is hagyja hamar az ispotályt, úgy véli már annyira nem beteg. Majd ha nem bírja, szekérre ül pihenésképpen. De most még nem tart itt.
Rövid mosdás után végül várakozó állást vesz fel, hiszen Harath azt mondta előző este, hogy Kagan fog eligazítást tartani a felderítőknek, és Ethea arról már tényleg nem szeretne lemaradni. Egyébként pedig útra kész.*
*Ethea tanul a hibáiból. Még egyszer nem fog ez megtörténni, mert sokkal körültekintőbb lesz. Most már tudja, hogy miként fog cselekedni legközelebb. Azaz hogy, nem lesz legközelebb. Mert reggel útra kelnek. Valamiért elszomorodik ettől. Megkedvelte ezt a helyet. Aztán elhessenti a gondolatot. Minek búslakodni? Hiszen nem annyira magát a vashegyet kedvelte meg, hanem a rajta élőket. Ha ott lett volna a gyűlésen, és kérdezték volna, hát ott is csak azt mondta volna: Igen, megyek.
Azért legyen bármennyire is konok, elfogadja Aletai azon támogatását, hogy elkísérje az erődbe, összeszedni a holmiját. Nem áll ez sok mindenből. Egy nagyobb utazózsák, benne egy-két váltás fehérnemű, téli és nyári öltözék, néhány használati tárgy, hasonlók. A fegyverei az ispotályban várnak rá. A zsákot hamar összeszedi, a sátor is lebontásra kerül, és ami hasznos és szükséges belőle az szekérre kerül. Végül engedi magát visszakísérni az ispotályba. Így legalább nem kell keresgélni éjszakai szállást a sok lebontott sátor hiányában.*
//Napváltás - reggel//
*Sokkal frissebben ébred, ráadásul már a feje sem hasogat annyira. El is hagyja hamar az ispotályt, úgy véli már annyira nem beteg. Majd ha nem bírja, szekérre ül pihenésképpen. De most még nem tart itt.
Rövid mosdás után végül várakozó állást vesz fel, hiszen Harath azt mondta előző este, hogy Kagan fog eligazítást tartani a felderítőknek, és Ethea arról már tényleg nem szeretne lemaradni. Egyébként pedig útra kész.*
3030. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 14:29:59
Üzenet elküldve: 2015-06-23 14:29:59
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Odakint - Taitos//
*Megrázza a fejét. Ennyi pénz csak bajba sodorná, elvégre ki lenne az aki elhinné neki, szakadt kis szolgának, hogy tisztességes úton jutott hozzá? Egyébként sem az övé, találta a fogadóba.*
-Dehogy!
*Rázza meg a fejét. Nem adósa neki semmivel a fiú, hiszen Manuri nem is tudná neki meghálálni a törődést, annak értékét nem aranyban mérik.
Mosolyog kócos fürtjei alatt és integet a távozó Taitos után. Alakja nyomát még sokáig figyeli, noha szemei elől hamar elnyeli a szerpentin.*
*Megrázza a fejét. Ennyi pénz csak bajba sodorná, elvégre ki lenne az aki elhinné neki, szakadt kis szolgának, hogy tisztességes úton jutott hozzá? Egyébként sem az övé, találta a fogadóba.*
-Dehogy!
*Rázza meg a fejét. Nem adósa neki semmivel a fiú, hiszen Manuri nem is tudná neki meghálálni a törődést, annak értékét nem aranyban mérik.
Mosolyog kócos fürtjei alatt és integet a távozó Taitos után. Alakja nyomát még sokáig figyeli, noha szemei elől hamar elnyeli a szerpentin.*
3029. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 14:05:11
Üzenet elküldve: 2015-06-23 14:05:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Odakint - Manuri, Eireni (majd)//
*Mivel Eireni késlekedik Taitos még tudja egy picit ölelgetni a félvér lányt, így hát derekára font karral hozza szóba a nemrég kapott erszényt.*
-Rendes tőled. Szükséged lehetne még rá, nem?
*Kérdezi, de számít rá, hogy csak ijedt tekintet fogja fogadni ötletét, és így nem tud mást tenni, mint eldobja az ötletet.*
-Most én lettem a te adósod.
*Mondja Taitos, hisz a pénz jó kezekben lesz, ahelyett, hogy szép kezekben lenne.*
-Most már csak azért is lássalak, hogy visszaadhassam.
*Nevet a lányra, és útnak engedi.*
-Na menj, szívemhez nőtt szolgálólány lettél.
*Mondja bevallva azt, hogy nem tudja neheztelés nélkül elengedni Manurit.*
-Most nem kaplak fel, és viszlek magammal, de ne akard, hogy meggondoljam magam.
*Nevet rá Taitos, aki most kivételesen komolyan is elgondolkodott a dolgon, majd a Fogadó felé tereli a lányt, ahol csatlakozhat az Artheniort ugyan nem érintő, de arra induló csapathoz.*
-Isten veled!
~Már ha van olyan~
*Köszön el Taitos a lánytól, és kibontakozik a ragaszkodó ölelésből.*
-Még jelentkezem.
*Kacsint rá, és elindul az útjára, amint Eireni is megjelenik.*
A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.23 14:09:43
*Mivel Eireni késlekedik Taitos még tudja egy picit ölelgetni a félvér lányt, így hát derekára font karral hozza szóba a nemrég kapott erszényt.*
-Rendes tőled. Szükséged lehetne még rá, nem?
*Kérdezi, de számít rá, hogy csak ijedt tekintet fogja fogadni ötletét, és így nem tud mást tenni, mint eldobja az ötletet.*
-Most én lettem a te adósod.
*Mondja Taitos, hisz a pénz jó kezekben lesz, ahelyett, hogy szép kezekben lenne.*
-Most már csak azért is lássalak, hogy visszaadhassam.
*Nevet a lányra, és útnak engedi.*
-Na menj, szívemhez nőtt szolgálólány lettél.
*Mondja bevallva azt, hogy nem tudja neheztelés nélkül elengedni Manurit.*
-Most nem kaplak fel, és viszlek magammal, de ne akard, hogy meggondoljam magam.
*Nevet rá Taitos, aki most kivételesen komolyan is elgondolkodott a dolgon, majd a Fogadó felé tereli a lányt, ahol csatlakozhat az Artheniort ugyan nem érintő, de arra induló csapathoz.*
-Isten veled!
~Már ha van olyan~
*Köszön el Taitos a lánytól, és kibontakozik a ragaszkodó ölelésből.*
-Még jelentkezem.
*Kacsint rá, és elindul az útjára, amint Eireni is megjelenik.*
A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.23 14:09:43
3028. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 13:33:40
Üzenet elküldve: 2015-06-23 13:33:40
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Odakint - Rilai, Taitos//
*Rilai kérsére segít neki a lovak körül. Szereti ő is az állatokat, mert bár kegyetlen a természet, soha nem gonosz. Odavezeti a szekerekhez a patásokat, bár befogatni nem tudja őket, mert ahhoz nem kifejezetten ért, így csak kiköti az igásokat.
Ezt követően találja meg Taitos ismét és menten fogadkozni is kezdene, hogy ő nem akart illetlen lenni is igazán röstelli amiért kellemetlen helyzetbe hozta az urakat, ám nem nagyon van lehetősége rá, mert az úrfi egy nem teketóriázik.
Szemeit lesütve bólogat serényen. Igyekszik majd követni az utasításokat, amennyire lehetőségei engedik.*
-Köszönöm szépen!
*Motyogja szégyenlősen és tarisznyájába süllyeszti az aranyakat.
Aztán hirtelen jut eszébe valami és mielőtt még bajba keveredne miatt inkább Taitosra hárítja a döntés felelősségét.*
-Uram, ezt a fogadóban hagytad.
*Nyújtja át Taitos, a Zöldfülűnek500 aranyat tartalmazó erszényt.
. Nem tudja kihez tartozik, lehet hogy nem a fiúé, de az is biztos, hogy nem az övé. Más meg nem igen volt ott mikor találta.*
-Én is! Én is remélem látom még Uram!
*Pillant fel az ezüstös ragyogású lélektükrökbe őszintén, reményekkel és vágyakkal telve. Korábban nem tapasztalt érzelmi túltöltéssel viszonozza mind a csókot, mind az ölelést és nem is nagyon akarja elereszteni az ifjú mágust, de bizonyára elérkezik az a pillanat amikor a karok szorítása enyhül és ők ketten újra eltávolodnak egymástól, Taitos pedig útjára indul.*
*Rilai kérsére segít neki a lovak körül. Szereti ő is az állatokat, mert bár kegyetlen a természet, soha nem gonosz. Odavezeti a szekerekhez a patásokat, bár befogatni nem tudja őket, mert ahhoz nem kifejezetten ért, így csak kiköti az igásokat.
Ezt követően találja meg Taitos ismét és menten fogadkozni is kezdene, hogy ő nem akart illetlen lenni is igazán röstelli amiért kellemetlen helyzetbe hozta az urakat, ám nem nagyon van lehetősége rá, mert az úrfi egy nem teketóriázik.
Szemeit lesütve bólogat serényen. Igyekszik majd követni az utasításokat, amennyire lehetőségei engedik.*
-Köszönöm szépen!
*Motyogja szégyenlősen és tarisznyájába süllyeszti az aranyakat.
Aztán hirtelen jut eszébe valami és mielőtt még bajba keveredne miatt inkább Taitosra hárítja a döntés felelősségét.*
-Uram, ezt a fogadóban hagytad.
*Nyújtja át Taitos, a Zöldfülűnek500 aranyat tartalmazó erszényt.
. Nem tudja kihez tartozik, lehet hogy nem a fiúé, de az is biztos, hogy nem az övé. Más meg nem igen volt ott mikor találta.*-Én is! Én is remélem látom még Uram!
*Pillant fel az ezüstös ragyogású lélektükrökbe őszintén, reményekkel és vágyakkal telve. Korábban nem tapasztalt érzelmi túltöltéssel viszonozza mind a csókot, mind az ölelést és nem is nagyon akarja elereszteni az ifjú mágust, de bizonyára elérkezik az a pillanat amikor a karok szorítása enyhül és ők ketten újra eltávolodnak egymástól, Taitos pedig útjára indul.*
3027. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 13:14:11
Üzenet elküldve: 2015-06-23 13:14:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Asztalnép//
*Isurii heccelése után Worenth el is magyarázza főleg Eireninek, hogy mivel ülnek szemben, de Manuri is biztos hallja, így nem kell szívgörcsöt kapnia az ártatlan tréfálkozás miatt.
Worenthet mosolyogva köszönti.*
-Köszönöm.
*Veszi át a listát, ha az elf fiú átnyújtja neki. Most nem merül bele annak alapos tanulmányozásába, épp csak egy futó pillantást vet rá, majd zsebre vágja. Ma már kevésbé csinos, mint előző nap, hiszen pakolnak, készülődnek. A rongyok csak útban lennének. Szokásos menetfelszerelését viseli: kopott lovaglócsizma, sötét nadrág, fehér blúz és szürke mellény. Ennek zsebébe tünteti el a papírost.*
-Rendben. Nem is baj, hogy így alakult, mert mint látod... elmegyünk. Akartam szólni korábban, de csak tegnap lett biztos. Mesélték a többiek?
*Pillant Rilai után Taitosra. A Zöldfülűnek egyébként szintén biccent, induljon reggel ha benne van a bugi a lábában, úgy hiszi a többiek is mindjárt felkerekednek. Manuri ügyét is intézze csak, úgy tűnik valamiért igazán fontos neki, Isunak meg igazán mindegy.
Csak bólint Eireni varázstanulására. Worenth biztosan elérkezettnek látta az időt, meg egyébként is az ő inasa, nem szól bele. Már csak azért sem, mert a maga részéről teljesen feleslegesnek találja a madártávlat varázslatokat szinte kivétel nélkül, dehát ízlések és pofonok.*
-Örömmel hallom. *Csillan meg valami eleven, huncut fény szemében, egyébként megkönnyebbül, hogy Taitosnak akad kísérője.*
-Na, akkor nem is kell egyedül menned!
*Veregeti meg Taitos hátát, majd csak értetlenül figyeli az elrohanó Manurit és magában konstatálja, hogy ez se normálisabb náluk.*
-Jól van, menjetek és siessetek!
*Vesz könnyes búcsút Taitostól és Eirenitől. A narancs lángok fénye az, ami magára vonzza Isu tekintetét, de nem akar kimenni. Inkább befejezi a reggelit.*
*Isurii heccelése után Worenth el is magyarázza főleg Eireninek, hogy mivel ülnek szemben, de Manuri is biztos hallja, így nem kell szívgörcsöt kapnia az ártatlan tréfálkozás miatt.
Worenthet mosolyogva köszönti.*
-Köszönöm.
*Veszi át a listát, ha az elf fiú átnyújtja neki. Most nem merül bele annak alapos tanulmányozásába, épp csak egy futó pillantást vet rá, majd zsebre vágja. Ma már kevésbé csinos, mint előző nap, hiszen pakolnak, készülődnek. A rongyok csak útban lennének. Szokásos menetfelszerelését viseli: kopott lovaglócsizma, sötét nadrág, fehér blúz és szürke mellény. Ennek zsebébe tünteti el a papírost.*
-Rendben. Nem is baj, hogy így alakult, mert mint látod... elmegyünk. Akartam szólni korábban, de csak tegnap lett biztos. Mesélték a többiek?
*Pillant Rilai után Taitosra. A Zöldfülűnek egyébként szintén biccent, induljon reggel ha benne van a bugi a lábában, úgy hiszi a többiek is mindjárt felkerekednek. Manuri ügyét is intézze csak, úgy tűnik valamiért igazán fontos neki, Isunak meg igazán mindegy.
Csak bólint Eireni varázstanulására. Worenth biztosan elérkezettnek látta az időt, meg egyébként is az ő inasa, nem szól bele. Már csak azért sem, mert a maga részéről teljesen feleslegesnek találja a madártávlat varázslatokat szinte kivétel nélkül, dehát ízlések és pofonok.*
-Örömmel hallom. *Csillan meg valami eleven, huncut fény szemében, egyébként megkönnyebbül, hogy Taitosnak akad kísérője.*
-Na, akkor nem is kell egyedül menned!
*Veregeti meg Taitos hátát, majd csak értetlenül figyeli az elrohanó Manurit és magában konstatálja, hogy ez se normálisabb náluk.*
-Jól van, menjetek és siessetek!
*Vesz könnyes búcsút Taitostól és Eirenitől. A narancs lángok fénye az, ami magára vonzza Isu tekintetét, de nem akar kimenni. Inkább befejezi a reggelit.*
3026. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 12:42:23
Üzenet elküldve: 2015-06-23 12:42:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó, majd kint - Rilai, Ewangel//
*Arcán ugyanazzal a kissé megmerevedett, fanyar mosolyféleséggel engedelmeskesik a vöröske kommandírozásának, minthogy jobbat nem tud tenni. Remélte, hogy néhány egykori megrendelőjét felismeri majd az arcok tömegében, amelyekkel szembetalálkozott eddig az erőd árnyékában, de nem volt ilyen szerencséje, pedig a zsarolás mindig beválik. Úgy látszik, rendes népek ezek errefelé. Még az is lehet, hogy nem kérnek majd őbelőle.*
- Máris, hölgyem.
*Gáláns, mint egy palotából szökött ficsúr, de persze az epéje is felforr önnön szavaitól. Kezei már vibrálnak a feszültségtől, amely a tetőfokára hág, amikor a szólított íjász megjelenik.*
~Tisztavérű.~
*Szája íze abban a pillanatban megkeseredik, amint megpillantja a nőt. Ő félvér, fattyú, a rosszabbik fajtából. Szenvedett eleget az anyja családjától, hogy első látásra undorodjon az összes elftől. Ennek ellenére az udvariasság álarca nem hullik le róla, voltaképp új életet igyekszik kezdeni, vagy mi.*
- A nevem Vamorys.
*A közbeszúrt bemutatkozás úgy hangzik, mint valami elfojtott krákogás. Félrefordul, hogy köhintsen egyet, majd visszanéztében biccent a távozó kis energiafröccsnek.*
- Úgy van, hölgyem, már tíz perce is megvan, hogy ideértem. Nos, merre tovább.
*Válasza kifogástalan, akárcsak a hagnem, amelyben társalog.*
- Kegyed uyancsak íjász?
*Arcán ugyanazzal a kissé megmerevedett, fanyar mosolyféleséggel engedelmeskesik a vöröske kommandírozásának, minthogy jobbat nem tud tenni. Remélte, hogy néhány egykori megrendelőjét felismeri majd az arcok tömegében, amelyekkel szembetalálkozott eddig az erőd árnyékában, de nem volt ilyen szerencséje, pedig a zsarolás mindig beválik. Úgy látszik, rendes népek ezek errefelé. Még az is lehet, hogy nem kérnek majd őbelőle.*
- Máris, hölgyem.
*Gáláns, mint egy palotából szökött ficsúr, de persze az epéje is felforr önnön szavaitól. Kezei már vibrálnak a feszültségtől, amely a tetőfokára hág, amikor a szólított íjász megjelenik.*
~Tisztavérű.~
*Szája íze abban a pillanatban megkeseredik, amint megpillantja a nőt. Ő félvér, fattyú, a rosszabbik fajtából. Szenvedett eleget az anyja családjától, hogy első látásra undorodjon az összes elftől. Ennek ellenére az udvariasság álarca nem hullik le róla, voltaképp új életet igyekszik kezdeni, vagy mi.*
- A nevem Vamorys.
*A közbeszúrt bemutatkozás úgy hangzik, mint valami elfojtott krákogás. Félrefordul, hogy köhintsen egyet, majd visszanéztében biccent a távozó kis energiafröccsnek.*
- Úgy van, hölgyem, már tíz perce is megvan, hogy ideértem. Nos, merre tovább.
*Válasza kifogástalan, akárcsak a hagnem, amelyben társalog.*
- Kegyed uyancsak íjász?
3025. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 11:35:59
Üzenet elküldve: 2015-06-23 11:35:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1433
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1433
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel - Kivonulás - Indulás//
* Végül hát csak összegyűlnek a népek Amon Ruadh fenséges erődítményében, Thargarodban és csak kiosztják a végső eligazításokat, meg sebkötözőket, meg minden félét. *
- Igenis. * Mondja Garbriennek katonásan - most már teljesen komolyan veszi a dolgokat, mert tényleg indulni készülnek. Így hát övé lesz az egyik szekér, azt majd leegyezteti Letrionnal és Hryannal, hogy kié melyik, vagy inkább "aki kapja marja" alapon osztozkodnak. Morwon nem nagy íjászmester, de van azért némi tapasztalata a számszeríjjal is, így nem ellenkezik a paranccsal szemben, se szóval, se máshogy. Így mikor a tömeg elkezd ismét szertefoszlani Kagan hangja miatt, ő sem tesz kivételt, egyből megindul a kapu felé, hátra sem nézve. Majd kint hátranéz, ha szüksége van rá, hogy nézze a szürke tájba koránt sem illő vörös lángcsóvákat, melyek egyre nagyobbak és nagyobbak, mintha szándékosan táplálnák. De valójában mindezt egy szem fáklya (lehet, hogy több helyen is) kezdte el.
~ Még jó, hogy az orkok nem gondoltak még rá, hogy tűzzel kéne támadni. ~ Mélázik magában, majd hirtelen rájön, hogy az orkok eddig nem is gondoltak arra, hogy megostromolják az erődöt, vagy, ha igen, akkor fizikai jelét nem adták e szándékuknak, hacsak az a szürke ork múltkor nem erre pályázott, na meg, ha még az az ork-tündér-Valian sem az orkoknak dolgozott titokban. Hiszen... Annál még nem volt itt nagyobb ostrom, kivéve, ha Morwon előtt. Akkor pedig biztosan azért volt, mert nem volt itt a hősies és bátor Morwon, ki megvédje a várat.
No tehát... Most, hogy kicsit elkalandozik a szál, lassan nem marad semmi a fa gerendákból, oszlopokból és a többiből, egyedül a kövek maradnak, s nem halnak hősi halált - így hát Wandar búcsúja nem is volt annyira helyénvaló -, de azért mindegyiküknek jut egy kis fekete korom, vagy szén. Így hát szinte teljes bizonyossággal - hiszen mi jönne közbe? - Thargarod lángjai is alábbhagynak, a csapat pedig elindul a hosszú útra.
Amennyiben nem kap más/bővebb eligazítást, mint az erődben, úgy az utolsó szekér mellett áll meg, s nehézkesen felszáll a vizeshordókat szállító szekérre, hiszen azt tartja az egyik legfontosabbnak. Hiszen, ha a fegyverszállítót "lefoglalják", vagy kifosztják, akkor is marad még náluk fegyver, amivel vissza tudják szerezni, na meg a puszta öklük is elegendő kéne, hogy legyen akár... Most hát, mivel íjásznak, vagy minek osztották be, így számszeríja kezében nyugszik, míg kardja hátán pihen. Minden porcikája indulásra készen várja, hogy meginduljanak, s mikor ez megtörtént már várja is a banditákat, meg minden félét, ami ilyenkor szokott lenni. *
* Végül hát csak összegyűlnek a népek Amon Ruadh fenséges erődítményében, Thargarodban és csak kiosztják a végső eligazításokat, meg sebkötözőket, meg minden félét. *
- Igenis. * Mondja Garbriennek katonásan - most már teljesen komolyan veszi a dolgokat, mert tényleg indulni készülnek. Így hát övé lesz az egyik szekér, azt majd leegyezteti Letrionnal és Hryannal, hogy kié melyik, vagy inkább "aki kapja marja" alapon osztozkodnak. Morwon nem nagy íjászmester, de van azért némi tapasztalata a számszeríjjal is, így nem ellenkezik a paranccsal szemben, se szóval, se máshogy. Így mikor a tömeg elkezd ismét szertefoszlani Kagan hangja miatt, ő sem tesz kivételt, egyből megindul a kapu felé, hátra sem nézve. Majd kint hátranéz, ha szüksége van rá, hogy nézze a szürke tájba koránt sem illő vörös lángcsóvákat, melyek egyre nagyobbak és nagyobbak, mintha szándékosan táplálnák. De valójában mindezt egy szem fáklya (lehet, hogy több helyen is) kezdte el.
~ Még jó, hogy az orkok nem gondoltak még rá, hogy tűzzel kéne támadni. ~ Mélázik magában, majd hirtelen rájön, hogy az orkok eddig nem is gondoltak arra, hogy megostromolják az erődöt, vagy, ha igen, akkor fizikai jelét nem adták e szándékuknak, hacsak az a szürke ork múltkor nem erre pályázott, na meg, ha még az az ork-tündér-Valian sem az orkoknak dolgozott titokban. Hiszen... Annál még nem volt itt nagyobb ostrom, kivéve, ha Morwon előtt. Akkor pedig biztosan azért volt, mert nem volt itt a hősies és bátor Morwon, ki megvédje a várat.
No tehát... Most, hogy kicsit elkalandozik a szál, lassan nem marad semmi a fa gerendákból, oszlopokból és a többiből, egyedül a kövek maradnak, s nem halnak hősi halált - így hát Wandar búcsúja nem is volt annyira helyénvaló -, de azért mindegyiküknek jut egy kis fekete korom, vagy szén. Így hát szinte teljes bizonyossággal - hiszen mi jönne közbe? - Thargarod lángjai is alábbhagynak, a csapat pedig elindul a hosszú útra.
Amennyiben nem kap más/bővebb eligazítást, mint az erődben, úgy az utolsó szekér mellett áll meg, s nehézkesen felszáll a vizeshordókat szállító szekérre, hiszen azt tartja az egyik legfontosabbnak. Hiszen, ha a fegyverszállítót "lefoglalják", vagy kifosztják, akkor is marad még náluk fegyver, amivel vissza tudják szerezni, na meg a puszta öklük is elegendő kéne, hogy legyen akár... Most hát, mivel íjásznak, vagy minek osztották be, így számszeríja kezében nyugszik, míg kardja hátán pihen. Minden porcikája indulásra készen várja, hogy meginduljanak, s mikor ez megtörtént már várja is a banditákat, meg minden félét, ami ilyenkor szokott lenni. *
3024. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 11:01:35
Üzenet elküldve: 2015-06-23 11:01:35
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
*ahogyan átmegy a kapun úgy el kell menjen Syoud mellett is, és komolyan elszomorítja, hogy az elf nem tart velük. Kedveli, meg aztán amíg katatón állapotban volt addig Syoud is sokszor volt mellette, amiért őszintén hálás neki. Mindenesetre egy ölelés azért kijár neki, meg akkor is ha az elf tiltakozik, vagy bármi ilyesmi, no meg némi sajnálkozás, hogy elválnak az útjaik.
Lea egyébiránt megkíméli Syoudot minden a Szellemek akaratával kapcsolatos maszlagtól, és csak simán búcsúzik tőle, azzal a Kramlaf-féle meleg nézéssel. Mondjuk Kramlaf ezt főképp férfiaknak tartogatta, és kellően csúnyán néztek rá azok vissza. Leával ilyen gondok nem nagyon lehetnek, kivéve persze ha inkább Kramlaftól várná az, akire néz.*
- Azért vigyázz magadra.
*mondja búcsúzóul, aztán odébbmegy és vár, hogy lefüstöljön a kóceráj aztán pedig, hogy mehessenek.*
Lea egyébiránt megkíméli Syoudot minden a Szellemek akaratával kapcsolatos maszlagtól, és csak simán búcsúzik tőle, azzal a Kramlaf-féle meleg nézéssel. Mondjuk Kramlaf ezt főképp férfiaknak tartogatta, és kellően csúnyán néztek rá azok vissza. Leával ilyen gondok nem nagyon lehetnek, kivéve persze ha inkább Kramlaftól várná az, akire néz.*
- Azért vigyázz magadra.
*mondja búcsúzóul, aztán odébbmegy és vár, hogy lefüstöljön a kóceráj aztán pedig, hogy mehessenek.*
3023. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 10:51:40
Üzenet elküldve: 2015-06-23 10:51:40
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*Nem gondol túl sok mindent a helyről, nem volt ideje megkedvelni, vagy meggyűlölni, nem is igazán érdekli a dolog. Megint útra kell kelnie, s ez nem tölti el rossz érzéssel.
Átvág a Thargok erődjén kezében Baul póráza, az állat gyorsan lépked mellette, míg Iluq próbálja tartani a tempót. Egy kicsiny zsák van csak a hátán, az is félig üres. Minden evilági vagyona. Mellkasán a köpenye alatt pedig a fiatalabb medgolyt hurcolja. Félti a ketrectől, ezért amíg nem muszáj, nem tenné oda. Ha Baul képes lesz a saját lábán megtenni az egész utat, akkor csak a kicsinek kell a hely. Nem akarja túl pátyolgatni, de fél, hogy összetöri magát.
Kilép a kapun, ahol lát néhány ismerős embert és nem embert. Nem tudja merre kéne indulnia, nincs cucca, amit a szekérre dobna, nem tudja kivel kéne cseverésznie. Ha halad a sor, akkor ő megy utánuk.
Ellép a kaputól és kijjebb megy, hogy megvethesse a botját és jobb alkarjával rádőlhessen. Fájós lábát felemeli és a másik előtt keresztezi. Már csak meg kell várnia míg, elindulnak.*
*Nem gondol túl sok mindent a helyről, nem volt ideje megkedvelni, vagy meggyűlölni, nem is igazán érdekli a dolog. Megint útra kell kelnie, s ez nem tölti el rossz érzéssel.
Átvág a Thargok erődjén kezében Baul póráza, az állat gyorsan lépked mellette, míg Iluq próbálja tartani a tempót. Egy kicsiny zsák van csak a hátán, az is félig üres. Minden evilági vagyona. Mellkasán a köpenye alatt pedig a fiatalabb medgolyt hurcolja. Félti a ketrectől, ezért amíg nem muszáj, nem tenné oda. Ha Baul képes lesz a saját lábán megtenni az egész utat, akkor csak a kicsinek kell a hely. Nem akarja túl pátyolgatni, de fél, hogy összetöri magát.
Kilép a kapun, ahol lát néhány ismerős embert és nem embert. Nem tudja merre kéne indulnia, nincs cucca, amit a szekérre dobna, nem tudja kivel kéne cseverésznie. Ha halad a sor, akkor ő megy utánuk.
Ellép a kaputól és kijjebb megy, hogy megvethesse a botját és jobb alkarjával rádőlhessen. Fájós lábát felemeli és a másik előtt keresztezi. Már csak meg kell várnia míg, elindulnak.*
3022. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 08:22:43
Üzenet elküldve: 2015-06-23 08:22:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség - Kapu//
*Első közben visszatér őrhelyére és csak reméli, hogy a lángok nem pörkölik le őket a gyilokjáróról. Felmegy maga is, hogy gazdagítsa Ewangel társaságát és hogy íját kézben tartva egy idegre helyezett nyílvesszővel adjon nyomatékot a ténynek, hogy senki sem megy az erőd falain belülre.
Nem akar belecsipogni nagyon abba, ami Ewangel és Riali között hangzik el, ám ha az elf elindul, hogy bekísérje az idegent, akkor megállítja.*
-Kagan perceken belül feléget mindent. Nagyon nem kéne most zavarni.
*De a lenti, ott hagyott figurához nem szól. Ehelyett az előkerülő Syoudra mosolyog.*
-Talán igen. Kisebb ez a világ, mint amilyennek tűnik.
*Hiányozni fog neki a hegyes fülű pökhendisége, szórakoztató modora vagy annak hiánya, az örökké figyelő szürke szempár. Talán még találkoznak, ám most hagyja Syoudot csomagolni, amíg ő visszatér a nőstény mellé még mindig hosszú ujjai közt szorongatva az íjat.*
*Első közben visszatér őrhelyére és csak reméli, hogy a lángok nem pörkölik le őket a gyilokjáróról. Felmegy maga is, hogy gazdagítsa Ewangel társaságát és hogy íját kézben tartva egy idegre helyezett nyílvesszővel adjon nyomatékot a ténynek, hogy senki sem megy az erőd falain belülre.
Nem akar belecsipogni nagyon abba, ami Ewangel és Riali között hangzik el, ám ha az elf elindul, hogy bekísérje az idegent, akkor megállítja.*
-Kagan perceken belül feléget mindent. Nagyon nem kéne most zavarni.
*De a lenti, ott hagyott figurához nem szól. Ehelyett az előkerülő Syoudra mosolyog.*
-Talán igen. Kisebb ez a világ, mint amilyennek tűnik.
*Hiányozni fog neki a hegyes fülű pökhendisége, szórakoztató modora vagy annak hiánya, az örökké figyelő szürke szempár. Talán még találkoznak, ám most hagyja Syoudot csomagolni, amíg ő visszatér a nőstény mellé még mindig hosszú ujjai közt szorongatva az íjat.*
3021. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-23 08:08:16
Üzenet elküldve: 2015-06-23 08:08:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Asztalnép//
-Jóétvágyat!
*Mondja Taitos, miután maga is lopott étket magának, és a félvérnek, amíg Rilai mást csinált.*
-Manuritól loptam.
*Válaszol vigyorogva Taitos mestere kérdésére, aztán rámosolyog a lányra is, hisz az képes lenne aggódni ezen az értatlan viccen, és erre semmi szükség nincs, hisz csak nyugodtan beszélgetnek.
Aztán áttér a mágustorony látogatásának kérdésére.*
-Nos, ha engeditek, én személy szerint reggeli után indulnék, gyalog, hogy minél hamarabb megjárjam, de ha Eireni is benne van, legyen.
*Közben azért figyeli, hogy a mesterek kérdéseire a másik kettő hogyan válaszol.
Manuri fejrázása elszomorítja, dehát ő már túltette magát rajta, úgyhogy csak szeme tükröz piciny csalódottságot. Aztán, mikor Worenth szavaira a lány még el is szalad, nem állhatja, hogy kimagyarázza a helyzetet.*
-Nagyon rosszul bántak szegénnyel, és ha a lotyónál kedvesebb szavakkal illetem még előlem is elfut, ha nem kapom el, ne haragudj rá.
*Mondja sajnálkozó ábrázattal Worenthnek.*
-Viszont, ha jól tudom a Levegő Városába igyekszik, szerintem Rilaihoz irányítom míg arra tart a karaván, mert hasznos munkaerő.
*Mondja Taitos kérdőn nézve mesterére. Aztán reggelije befejeztével csomagolni kezdi a Rilaitól kapott ételzuhatagot, és megvárja, amíg visszaérnek, majd oldalba is böki a lányt.*
-El ne fogyjon nekem a törzs, míg nem vagyok itt. A kis félvér meg elkísér titeket egy darabon, ha minden igaz, kérlek adj neki munkát meg ételt.
*Mondja neki, mintha lenne valami jelentőssége az ittlétének.
Aztán, az asztalhoz lép. Fejet hajt az emberek előtt, és botját baljában tartva elbúcsúzik.*
-Akkor hát, váltok pár szót Manurival, és elnyel a rengeteg. Remélem egyben találkozunk.
Viszlát!
*Aztán az elf felé fordul.*
-Eireni jössz?
*Kérdezi, aztán ha senki nem szól neki semmit biccent mégegyet, és kimegy remélhetőleg a félvérrel.*
//Odakint//
*Taitos tehát vált még pár szót Manurival.*
-Figyelj csak! Ne menj nekem semmilyen bordélyba, és potom pénzért kegyetlen családokhoz sem.
*Kezdi a nagy testverek tipikus haglejtésévek.*
-És kísérd el Rilait egy darabon, ő majd mindenről gondoskodik.
*Mondja, aztán kinyújtja kezét, és a lányéba borítja.*
-Egy kis zsebpénz.
* Kap Manuri Rimse 40 aranyat. *
-Aztán remélem még egyben látlak.
*Mosolyog rá, aztán ha a fekete gombszemekben késztetést lát rá még utoljára egy búcsúcsók kíséretében megöleli, és hagyja, hogy a lány kiélje kislányos búcsúját rajta, hisz a kötődés látható volt fekete szemén.
Aztán Amon Ruadh széléhez megy a szerpentin végére, ahol Eirenit várja, ha jön.*
~Talán mégis ez Amon Ruadh, az ígéretek földje, hisz négy nap alatt minden vágy teljesült. Talán mégis itt van valami elásva, amit a törpe harcosok, és az elf lövészek sem sejtenek, egyszer még visszatérek ide. Viszlát Vashegy.~
*Búcsúzik magában Taitos mikor már teljes létszámmal útra kész, ami jelenthet itt egyet vagy kettőt, és szertartásosan biccent a hegynek.*
~Egy hegynek?~
*De ha egyszer egy hely az ember szívéhez nőtt a lakóival együtt, nincs menekvés, mindkettő búcsút érdemel.*
-Jóétvágyat!
*Mondja Taitos, miután maga is lopott étket magának, és a félvérnek, amíg Rilai mást csinált.*
-Manuritól loptam.
*Válaszol vigyorogva Taitos mestere kérdésére, aztán rámosolyog a lányra is, hisz az képes lenne aggódni ezen az értatlan viccen, és erre semmi szükség nincs, hisz csak nyugodtan beszélgetnek.
Aztán áttér a mágustorony látogatásának kérdésére.*
-Nos, ha engeditek, én személy szerint reggeli után indulnék, gyalog, hogy minél hamarabb megjárjam, de ha Eireni is benne van, legyen.
*Közben azért figyeli, hogy a mesterek kérdéseire a másik kettő hogyan válaszol.
Manuri fejrázása elszomorítja, dehát ő már túltette magát rajta, úgyhogy csak szeme tükröz piciny csalódottságot. Aztán, mikor Worenth szavaira a lány még el is szalad, nem állhatja, hogy kimagyarázza a helyzetet.*
-Nagyon rosszul bántak szegénnyel, és ha a lotyónál kedvesebb szavakkal illetem még előlem is elfut, ha nem kapom el, ne haragudj rá.
*Mondja sajnálkozó ábrázattal Worenthnek.*
-Viszont, ha jól tudom a Levegő Városába igyekszik, szerintem Rilaihoz irányítom míg arra tart a karaván, mert hasznos munkaerő.
*Mondja Taitos kérdőn nézve mesterére. Aztán reggelije befejeztével csomagolni kezdi a Rilaitól kapott ételzuhatagot, és megvárja, amíg visszaérnek, majd oldalba is böki a lányt.*
-El ne fogyjon nekem a törzs, míg nem vagyok itt. A kis félvér meg elkísér titeket egy darabon, ha minden igaz, kérlek adj neki munkát meg ételt.
*Mondja neki, mintha lenne valami jelentőssége az ittlétének.
Aztán, az asztalhoz lép. Fejet hajt az emberek előtt, és botját baljában tartva elbúcsúzik.*
-Akkor hát, váltok pár szót Manurival, és elnyel a rengeteg. Remélem egyben találkozunk.
Viszlát!
*Aztán az elf felé fordul.*
-Eireni jössz?
*Kérdezi, aztán ha senki nem szól neki semmit biccent mégegyet, és kimegy remélhetőleg a félvérrel.*
//Odakint//
*Taitos tehát vált még pár szót Manurival.*
-Figyelj csak! Ne menj nekem semmilyen bordélyba, és potom pénzért kegyetlen családokhoz sem.
*Kezdi a nagy testverek tipikus haglejtésévek.*
-És kísérd el Rilait egy darabon, ő majd mindenről gondoskodik.
*Mondja, aztán kinyújtja kezét, és a lányéba borítja.*
-Egy kis zsebpénz.
* Kap Manuri Rimse 40 aranyat.
*-Aztán remélem még egyben látlak.
*Mosolyog rá, aztán ha a fekete gombszemekben késztetést lát rá még utoljára egy búcsúcsók kíséretében megöleli, és hagyja, hogy a lány kiélje kislányos búcsúját rajta, hisz a kötődés látható volt fekete szemén.
Aztán Amon Ruadh széléhez megy a szerpentin végére, ahol Eirenit várja, ha jön.*
~Talán mégis ez Amon Ruadh, az ígéretek földje, hisz négy nap alatt minden vágy teljesült. Talán mégis itt van valami elásva, amit a törpe harcosok, és az elf lövészek sem sejtenek, egyszer még visszatérek ide. Viszlát Vashegy.~
*Búcsúzik magában Taitos mikor már teljes létszámmal útra kész, ami jelenthet itt egyet vagy kettőt, és szertartásosan biccent a hegynek.*
~Egy hegynek?~
*De ha egyszer egy hely az ember szívéhez nőtt a lakóival együtt, nincs menekvés, mindkettő búcsút érdemel.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11720-11739