Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 158 (3141. - 3160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3160. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-02 09:08:23
Üzenet elküldve: 2015-07-02 09:08:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A kárhozat útja//
* Pedig le merné fogadni, hogy az ott egy sárkány. Mondjuk a teknősről lemaradt, lehet az alakult át amint a szél fújta először medvévé majd pedig sárkánnyá.*
- Csak egy kis képzelőerő. *mondja elgondolkodva majd tekintetét gyorsan Alera fordítja még mielőtt az iménti sárkányból kígyót varázsolna a levegő.*
- Jól van, vadászhatunk. *szól rábólintva az ötletre. Lehet először körbenéznek majd lent a hegy lábánál majd ha nem látnak semmilyen ehető vadat ismét jószívű nyuszikat fognak vacsorázni. Az eset kissé megrázta Ewangel szívét de a nyársonsült nyúl íze mindenért kárpótolta.
Miközben Aletaial kissé lemaradva, a Vezér mögött sétálnak elől valami különös mehet végbe. Vagy talán nem is különös, épp csak végre gondolatai letisztultak és újabb döntésre jutott Kagan. Még szerencse, hogy remélhetőleg a lefele vezető járás elég széles, mert így ha Ewa egy lépéssel Ale mögé helyezkedik akkor Kagan kényelmesen vissza tud fordulni és el tud menni lovával mellettük. A nő bevárja amíg mindenki aki eddig elől haladt vissza fordul, csak akkor néz mosolyogva Alera és fordítja ő is meg Hópehelyt.*
- Úgy tűnik nem jutunk el a hegy aljáig. *mondja majd jókedvűen, csipkelődve teszi hozzá.*
- Akkor fordítsd meg te is Lovat és irány ismét a régi tábor. Remélem a lebontott sátrakat nem kell ismét felállítanunk, bár... *hagyja nyitva a mondatot és indul meg a fogadó felé.*
* Pedig le merné fogadni, hogy az ott egy sárkány. Mondjuk a teknősről lemaradt, lehet az alakult át amint a szél fújta először medvévé majd pedig sárkánnyá.*
- Csak egy kis képzelőerő. *mondja elgondolkodva majd tekintetét gyorsan Alera fordítja még mielőtt az iménti sárkányból kígyót varázsolna a levegő.*
- Jól van, vadászhatunk. *szól rábólintva az ötletre. Lehet először körbenéznek majd lent a hegy lábánál majd ha nem látnak semmilyen ehető vadat ismét jószívű nyuszikat fognak vacsorázni. Az eset kissé megrázta Ewangel szívét de a nyársonsült nyúl íze mindenért kárpótolta.
Miközben Aletaial kissé lemaradva, a Vezér mögött sétálnak elől valami különös mehet végbe. Vagy talán nem is különös, épp csak végre gondolatai letisztultak és újabb döntésre jutott Kagan. Még szerencse, hogy remélhetőleg a lefele vezető járás elég széles, mert így ha Ewa egy lépéssel Ale mögé helyezkedik akkor Kagan kényelmesen vissza tud fordulni és el tud menni lovával mellettük. A nő bevárja amíg mindenki aki eddig elől haladt vissza fordul, csak akkor néz mosolyogva Alera és fordítja ő is meg Hópehelyt.*
- Úgy tűnik nem jutunk el a hegy aljáig. *mondja majd jókedvűen, csipkelődve teszi hozzá.*
- Akkor fordítsd meg te is Lovat és irány ismét a régi tábor. Remélem a lebontott sátrakat nem kell ismét felállítanunk, bár... *hagyja nyitva a mondatot és indul meg a fogadó felé.*
3159. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-01 19:58:29
Üzenet elküldve: 2015-07-01 19:58:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Itt maradók//
//Hrothgaar és a törpék//
*A férfi hunyorítására felvonja a szemöldökét, de komolyan várja, hogy mi lesz a következő kérdés.*
~Komolyan, mintha valamiféle felvételi beszélgetésen lennék. Ki ez a fickó itt? Bizonyára valamiféle vezető, ha az óriáslány neki szólt.~
– Örvendek, Hrothgaar Skyllagrimmson *biccent aprót, és még egy mosollyal is megpróbálkozik, úgy ahogy a mamája tanította. Egy nő viselkedjen mindig illendően. Persze.
Nem mintha a mamája ne vette volna elő a nagyobbik hangját és ne dörrent volna rá bárkire, ha úgy ítélte meg, hogy az szükséges.
Mivel Hrothgaar elindul, hát Mae is szaporázza mellette.*
– Igen, pontosan ezeket mondom *helyesel magától értetődően.
Aztán egy épület elé érnek, s Mae megtudja, ez itt a híres kovácsműhely. Már észrevehette volna korábban is, de a figyelmét inkább a szekerek, és az új emberek-törpék-óriások kötötték le.*
~Szóval a műhely. És pont ez a vörös hajú fickó a mester. Nos, legalább jó helyen vagyok, és a megfelelő törpével sikerült beszélnem. Látjuk, mire jutok!~
*Észreveszi a kovácsmester mosolya nem éppen vidám, sokkal inkább fáradt, de azért értékeli a próbálkozást és visszamosolyog.*
~ Quikhnah? Mirakh?~ *Körbenéz, hogy vajon kikről van szó.* ~Hát akad itt több törpe is? Ők milyenek?~ *Mae kíváncsi, de igyekszik nem durván feltűnően leselkedni, hogy kik érkeznek a hívásra.*
– Egy sátor kitűnő lesz. Nagyon szépen köszönöm. Valóban nincs sok mindenem. Pár személyes holmi, váltás ruha, és a legkedvesebb szerszámaim, amiket még atyám adott nékem.
*Kicsit megered a lány nyelve is, hiszen úgy hallja, a vörös Hrothi sem olyan mogorván elutasító már.*
~Különben is, nem ítélhetek túl hamar, mikor látható, hogy valami elég nagy gond volt ezen a helyen. Ki tudja mi történt, mi érhette őket?~
– Rendben *bólint és bekukkant a műhely ajtaján.* Ma reggel? És akkor most mi lesz? Így marad? Vagy visszapakoltok? *kérdezi és tétován néz a mesterre miközben tesz két lépést befelé a műhelybe.*
~Milyen jó kis hely lehetne ez. Kár lenne érte, ha elhagynák. Hmm.~
*Körbefordul, a műhely méreteit beosztását nézi, azt tervezgeti, ha mégis marad ez a hely, és a mester felveszi, melyik sarokban tudna dolgozgatni. Ámde hangosan nem szól, csak várakozik amíg valaki újra nem csatlakozik hozzá.*
//Hrothgaar és a törpék//
*A férfi hunyorítására felvonja a szemöldökét, de komolyan várja, hogy mi lesz a következő kérdés.*
~Komolyan, mintha valamiféle felvételi beszélgetésen lennék. Ki ez a fickó itt? Bizonyára valamiféle vezető, ha az óriáslány neki szólt.~
– Örvendek, Hrothgaar Skyllagrimmson *biccent aprót, és még egy mosollyal is megpróbálkozik, úgy ahogy a mamája tanította. Egy nő viselkedjen mindig illendően. Persze.
Nem mintha a mamája ne vette volna elő a nagyobbik hangját és ne dörrent volna rá bárkire, ha úgy ítélte meg, hogy az szükséges.
Mivel Hrothgaar elindul, hát Mae is szaporázza mellette.*
– Igen, pontosan ezeket mondom *helyesel magától értetődően.
Aztán egy épület elé érnek, s Mae megtudja, ez itt a híres kovácsműhely. Már észrevehette volna korábban is, de a figyelmét inkább a szekerek, és az új emberek-törpék-óriások kötötték le.*
~Szóval a műhely. És pont ez a vörös hajú fickó a mester. Nos, legalább jó helyen vagyok, és a megfelelő törpével sikerült beszélnem. Látjuk, mire jutok!~
*Észreveszi a kovácsmester mosolya nem éppen vidám, sokkal inkább fáradt, de azért értékeli a próbálkozást és visszamosolyog.*
~ Quikhnah? Mirakh?~ *Körbenéz, hogy vajon kikről van szó.* ~Hát akad itt több törpe is? Ők milyenek?~ *Mae kíváncsi, de igyekszik nem durván feltűnően leselkedni, hogy kik érkeznek a hívásra.*
– Egy sátor kitűnő lesz. Nagyon szépen köszönöm. Valóban nincs sok mindenem. Pár személyes holmi, váltás ruha, és a legkedvesebb szerszámaim, amiket még atyám adott nékem.
*Kicsit megered a lány nyelve is, hiszen úgy hallja, a vörös Hrothi sem olyan mogorván elutasító már.*
~Különben is, nem ítélhetek túl hamar, mikor látható, hogy valami elég nagy gond volt ezen a helyen. Ki tudja mi történt, mi érhette őket?~
– Rendben *bólint és bekukkant a műhely ajtaján.* Ma reggel? És akkor most mi lesz? Így marad? Vagy visszapakoltok? *kérdezi és tétován néz a mesterre miközben tesz két lépést befelé a műhelybe.*
~Milyen jó kis hely lehetne ez. Kár lenne érte, ha elhagynák. Hmm.~
*Körbefordul, a műhely méreteit beosztását nézi, azt tervezgeti, ha mégis marad ez a hely, és a mester felveszi, melyik sarokban tudna dolgozgatni. Ámde hangosan nem szól, csak várakozik amíg valaki újra nem csatlakozik hozzá.*
3158. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-01 19:49:43
Üzenet elküldve: 2015-07-01 19:49:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó Tharg a gáton (és mégsem!) - Worenth//
*Ha tudná, hogy felborította Eirenit bizonyára bocsánatot kérne szegény fiútól, nem akarta bántani. Senkit nem akart zavarni, egyszerűen elöntötte agyát a ...
Worenth nyugalma és töretlen optimizmusából próbál táplálkozni, rendezi magát és elhelyezkedik mellette, hogy meditálhasson, hiszen ezért vonult félre eredetileg is. Mély levegő, nyugodtság.
ÉS Brennus átkozott kürtje! Nem tudja a többiek mennyit hallanak belőle, hiszen legutóbb is bolondnak nézték amiért a mágikus kürttől majd' megsüketült egyedül a csapatba, de ezúttal is igyekszik füleire tapasztani kezeit. Persze hasztalan, hiszen azért mágikus az a nyavalyás kürt hogy bárhol a világon meghallják. Mintha közvetlen mellette bőgetné Kagan.*
-Ah!
*Sziszeg bosszúsan. Most már egészen biztos, hogy azt fogják gondolni róla megőrült, mint a fivére.*
-Hallod, hallod a kürtöt Worenth?!
*Fordul zaklatottan a férfi felé felrázva a békés elmélkedésből.*
-Hallod te is?
*Bizonyára kicsit hangosabban beszél a megszokottnál, hogy a fejében szóló hangot elnyomja.*
*Ha tudná, hogy felborította Eirenit bizonyára bocsánatot kérne szegény fiútól, nem akarta bántani. Senkit nem akart zavarni, egyszerűen elöntötte agyát a ...
Worenth nyugalma és töretlen optimizmusából próbál táplálkozni, rendezi magát és elhelyezkedik mellette, hogy meditálhasson, hiszen ezért vonult félre eredetileg is. Mély levegő, nyugodtság.
ÉS Brennus átkozott kürtje! Nem tudja a többiek mennyit hallanak belőle, hiszen legutóbb is bolondnak nézték amiért a mágikus kürttől majd' megsüketült egyedül a csapatba, de ezúttal is igyekszik füleire tapasztani kezeit. Persze hasztalan, hiszen azért mágikus az a nyavalyás kürt hogy bárhol a világon meghallják. Mintha közvetlen mellette bőgetné Kagan.*
-Ah!
*Sziszeg bosszúsan. Most már egészen biztos, hogy azt fogják gondolni róla megőrült, mint a fivére.*
-Hallod, hallod a kürtöt Worenth?!
*Fordul zaklatottan a férfi felé felrázva a békés elmélkedésből.*
-Hallod te is?
*Bizonyára kicsit hangosabban beszél a megszokottnál, hogy a fejében szóló hangot elnyomja.*
3157. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-01 19:29:55
Üzenet elküldve: 2015-07-01 19:29:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A kárhozat útja//
*A férfi elméjében lévő, gránitból varázsütésre átváltozott kristálypalota, mi személyiségének épségét veszélyezteti, halk csilingeléssel törik darabokra - lassan, de biztosan.*
~ Ebből elég, fiú! ~ *kíméletlen, kegyetlen erő lép előre, hogy mindazt, ami Kagan Thargodarból megmaradt, egy időre háttérbe taszítsa, elfojtsa, kényszerpihenőre küldje. Újult fénnyel parázslik fel a topáz szempár, de ez a fény - bár legalább annyira őrült, mint eddig - könyörtelen következetességgel pillant körbe.*
- Hmmm. *fókuszál a kürtre, majd óvatosan körbetapogatja, láthatóan keres valamit.*
- Nathaniel kürtje. Na lássuk... *mosolyodik el, teljesen figyelmen kívül hagyva Leandana szavait. Szájához emeli a kürtöt, majd belefúj: hosszan, baljósan zeng a kürt, ismertlen ritmusban pulzál.*
//Minden "Thargodar"-vérvonalba tartozó karakter (bármely ág)//
*A kürt, melyet Brennus hozott ki az ősi kazamatákból, minden Tharg-vérnek a fülébe zeng, legyen bár a világ másik felén. Hallják a Thargok "Amon Ruadhon", a Thargodrym fiak a messzi északi hegyláncok között, a fattyak és félvérek széles e világon.*
- Kötelesség, azt mondod? *pillant a Szellemjáróra, széles vigyorral. Kutatóan néz a nőre, mintha először látná, aztán kacsint.*
- Kicsit túl sokat áldoztunk már ezen az oltáron, táltosom. De igazad van... a dal nem itt ér véget. Nem így és nem most.
*Szó nélkül végigpillant az őt követő népeket, és mosolyog, mindig csak mosolyog - de e mögött a mosoly mögött nyugtalanító öntudat bontogatja szárnyait.*
- Azt hiszem, van egy kis dolgunk, nemde? Hmmm? *ezzel megfordítja a lovát, és elindul visszafelé. Odabent - megmaradt büszkeségének romjain tutulva - rázza a rácsot a "Fiú", de most nincs szava. Talán majd, egyszer, együtt vagy külön, ki tudja.*
- Mi vagyunk a mesterek, mi vagyunk a szolgák... *pár lépés után megtorpan, és lova felett visszanéz.*
- No jöttök?
*A férfi elméjében lévő, gránitból varázsütésre átváltozott kristálypalota, mi személyiségének épségét veszélyezteti, halk csilingeléssel törik darabokra - lassan, de biztosan.*
~ Ebből elég, fiú! ~ *kíméletlen, kegyetlen erő lép előre, hogy mindazt, ami Kagan Thargodarból megmaradt, egy időre háttérbe taszítsa, elfojtsa, kényszerpihenőre küldje. Újult fénnyel parázslik fel a topáz szempár, de ez a fény - bár legalább annyira őrült, mint eddig - könyörtelen következetességgel pillant körbe.*
- Hmmm. *fókuszál a kürtre, majd óvatosan körbetapogatja, láthatóan keres valamit.*
- Nathaniel kürtje. Na lássuk... *mosolyodik el, teljesen figyelmen kívül hagyva Leandana szavait. Szájához emeli a kürtöt, majd belefúj: hosszan, baljósan zeng a kürt, ismertlen ritmusban pulzál.*
//Minden "Thargodar"-vérvonalba tartozó karakter (bármely ág)//
*A kürt, melyet Brennus hozott ki az ősi kazamatákból, minden Tharg-vérnek a fülébe zeng, legyen bár a világ másik felén. Hallják a Thargok "Amon Ruadhon", a Thargodrym fiak a messzi északi hegyláncok között, a fattyak és félvérek széles e világon.*
- Kötelesség, azt mondod? *pillant a Szellemjáróra, széles vigyorral. Kutatóan néz a nőre, mintha először látná, aztán kacsint.*
- Kicsit túl sokat áldoztunk már ezen az oltáron, táltosom. De igazad van... a dal nem itt ér véget. Nem így és nem most.
*Szó nélkül végigpillant az őt követő népeket, és mosolyog, mindig csak mosolyog - de e mögött a mosoly mögött nyugtalanító öntudat bontogatja szárnyait.*
- Azt hiszem, van egy kis dolgunk, nemde? Hmmm? *ezzel megfordítja a lovát, és elindul visszafelé. Odabent - megmaradt büszkeségének romjain tutulva - rázza a rácsot a "Fiú", de most nincs szava. Talán majd, egyszer, együtt vagy külön, ki tudja.*
- Mi vagyunk a mesterek, mi vagyunk a szolgák... *pár lépés után megtorpan, és lova felett visszanéz.*
- No jöttök?
3156. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-01 17:20:12
Üzenet elküldve: 2015-07-01 17:20:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Itt maradók//
//Első őrség//
*Végez a lovakkal. A szekerekről történő lepakolást másra bízza, hiszen azért még sajog a feje. Épp csak az imént ébredt a fejbekólintásból. Bizonyára nem tenne jót a nagyobb terhek cipelése.
Körülpillant, majd megkeresi fegyvereit, holmiját. Ezeket saját kezűleg viszi be az egyik hosszú házba, és dobja le az egyik ágyra. Ott lészen szállása. Aztán fegyvereivel együtt kilép újra a szabad ég alá, majd becélozza a Dharren-Harath párost.*
-Megyek őrségbe. Látom, hogy Yarrod egyedül van.
*Legyenek ketten. Nem igazán vár engedélyre, mert sejti, most minden önkéntes segítség sokat jelent. A két harcos meg majd felosztja egymás között a tennivalókat.*
-Majd este váltsatok le minket. Viszek neki enni is.
*A felpakolt ételes rekeszekből kivesz egy cipót, talán másnapos sült is akad ott, amit korábban a fogadóból raktak a szekérre, és még nem vitték vissza. Ezzel felszerelkezve indul meg, és meg sem áll Yarrodig.*
-Hoztam enni. Őrködnék veled.
*Jegyzi meg, a férfi felé nyújtva az ételt. Bár ez másféle őrködés lesz, mint a gyilokjáróról, de itt is szükséges, ha nem jobban a járőr. Ezúttal sokkal óvatosabb lesz majd.*
-Szóltam Dharrennek és Harathnak, majd este küldenek váltást.
*Ha küldenek. Ha meg még se, akkor ráhúznak az éjszakára. Ez van most. Majd kipihenik, ha már nagyjából helyre állt a rend.*
//Első őrség//
*Végez a lovakkal. A szekerekről történő lepakolást másra bízza, hiszen azért még sajog a feje. Épp csak az imént ébredt a fejbekólintásból. Bizonyára nem tenne jót a nagyobb terhek cipelése.
Körülpillant, majd megkeresi fegyvereit, holmiját. Ezeket saját kezűleg viszi be az egyik hosszú házba, és dobja le az egyik ágyra. Ott lészen szállása. Aztán fegyvereivel együtt kilép újra a szabad ég alá, majd becélozza a Dharren-Harath párost.*
-Megyek őrségbe. Látom, hogy Yarrod egyedül van.
*Legyenek ketten. Nem igazán vár engedélyre, mert sejti, most minden önkéntes segítség sokat jelent. A két harcos meg majd felosztja egymás között a tennivalókat.*
-Majd este váltsatok le minket. Viszek neki enni is.
*A felpakolt ételes rekeszekből kivesz egy cipót, talán másnapos sült is akad ott, amit korábban a fogadóból raktak a szekérre, és még nem vitték vissza. Ezzel felszerelkezve indul meg, és meg sem áll Yarrodig.*
-Hoztam enni. Őrködnék veled.
*Jegyzi meg, a férfi felé nyújtva az ételt. Bár ez másféle őrködés lesz, mint a gyilokjáróról, de itt is szükséges, ha nem jobban a járőr. Ezúttal sokkal óvatosabb lesz majd.*
-Szóltam Dharrennek és Harathnak, majd este küldenek váltást.
*Ha küldenek. Ha meg még se, akkor ráhúznak az éjszakára. Ez van most. Majd kipihenik, ha már nagyjából helyre állt a rend.*
3155. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-01 16:46:51
Üzenet elküldve: 2015-07-01 16:46:51
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Itt maradók//
//Első őrség//
* A világ összedőlni látszik. Vagy mégsem? Itt maradtak páran, így nem indul el ő sem semerre. Marad, segít. Pakol, majd fájt gyűjt ő is és megalkot néhány az őrtüzekből. Igaz, ezt most még nem kell meggyújtani, hiszen fényes nappal van. Viszont fogja fegyvereit, na meg egy sátrat is felkap és megindul a szerpentinen. Kevéssel lentebb a tetőtől megáll, ahol az egyik őrtűz is égni fog este. A sátrat, ponyva szerűen felállítja magának és alá ül. Valami kell a meleg tűző nap ellen. Innen bizony belátja az egyetlen utat, ami a hegyre vezet. A többi sziklás és meredek, járhatatlan. *
//Első őrség//
* A világ összedőlni látszik. Vagy mégsem? Itt maradtak páran, így nem indul el ő sem semerre. Marad, segít. Pakol, majd fájt gyűjt ő is és megalkot néhány az őrtüzekből. Igaz, ezt most még nem kell meggyújtani, hiszen fényes nappal van. Viszont fogja fegyvereit, na meg egy sátrat is felkap és megindul a szerpentinen. Kevéssel lentebb a tetőtől megáll, ahol az egyik őrtűz is égni fog este. A sátrat, ponyva szerűen felállítja magának és alá ül. Valami kell a meleg tűző nap ellen. Innen bizony belátja az egyetlen utat, ami a hegyre vezet. A többi sziklás és meredek, járhatatlan. *
3154. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-01 15:51:52
Üzenet elküldve: 2015-07-01 15:51:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Itt maradók//
//Mae//
*Hrothgaar dacot vél látni a törpe leány szemében, miután a "városiak" dolgot felhozta. Hunyorít egy aprót, mintha csak azt kérdezné, hogy "na mi van, csak nem fájó pontra tapintottam?". De nem firtatja inkább a dolgot. Nincs túl rózsás hangulatban, sem jópofizni, sem kötözködni nem maradt már sem ereje, sem indíttatása. Ám a másik bemutatkozik, így ezt még viszonozza, illetve meghallgatja mi minden mondanivalója van még Mae-nak.*
- Én pedig Hrothgaar Skyllagrimmson vagyok.
*Recsegi a törpe férfi és a pajzsot újra megemeli, majd se szó, se beszéd, elindul a leány mellett.*
- Azt mondod, munkát keresel. Azt mondod, ötvös vagy. Azt mondod máshoz is értesz.
~Kertészkedés? Heh... szavak, szavak, szavak. A szó pedig csak szél.~
*Ha a lány követi Hrothgaart, akkor láthatja, ahogy a férfi egy nem túl messze álló épület előtt megállapodik. Igazából eddig is láthatta nagyon jól az épületet, az ott volt végig a háttérben és a beszélgetés legtöbbször mégiscsak érdekesebb, mint egy épület.*
- Ez itt Amon Ruadh kovácsműhelye, én pedig Hrothgaar Skyllagrimmson vagyok, a helyi kovácsmester.
*Arcára felerőltet egy mosolyt, de látszik, rajta, le van fáradva mentálisan rendesen, vagy legalábbis fejben most nem igazán van jelen. Ez igaz is. Hrothgaar elméjében rengeteg gondolat cikázik, veszett táncukat járják, nem hagyván pillanatnyi felüdülést sem a törpének.*
- Quikhnah! Mirakh! Pakoljatok le éjszakára! Kerítsetek egy jó sátrat ennek a lánynak is! Utána mehettek amerre kedvetek tartja.
*Adja ki a parancsot a máik kettőnek, akik remélhetőleg záros határidőn belül cselekszenek is majd.*
- Én itt lakok a kovácslakban, a műhely túloldalán. Vigyázom a tűzhelyet. Kapsz sátrat nemsokára, majd cuccolj le, úgy látom nincs sok motyód.
*Fűzi tovább a szót a Thargok harcos-kovácsa. Hangja már nem olyan rideg, mint eddig, hisz mégiscsak egy földijével akadt össze; illetve ha ez nem lenne elég, még a szebbik nemből is való...*
- Megyek, lepakolok, ha gondolod nézz szét addig belül... bár most konkrétan üres az egész műhely... reggel pakoltunk ki...
*Nagyot sóhajt, majd sarkon fordul és el is indul, hogy fegyvereit bevigye a kovácslakba. Mae addig megvárhatja kinn is, vagy beléphet az üres műhelybe.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.01 15:52:08
//Mae//
*Hrothgaar dacot vél látni a törpe leány szemében, miután a "városiak" dolgot felhozta. Hunyorít egy aprót, mintha csak azt kérdezné, hogy "na mi van, csak nem fájó pontra tapintottam?". De nem firtatja inkább a dolgot. Nincs túl rózsás hangulatban, sem jópofizni, sem kötözködni nem maradt már sem ereje, sem indíttatása. Ám a másik bemutatkozik, így ezt még viszonozza, illetve meghallgatja mi minden mondanivalója van még Mae-nak.*
- Én pedig Hrothgaar Skyllagrimmson vagyok.
*Recsegi a törpe férfi és a pajzsot újra megemeli, majd se szó, se beszéd, elindul a leány mellett.*
- Azt mondod, munkát keresel. Azt mondod, ötvös vagy. Azt mondod máshoz is értesz.
~Kertészkedés? Heh... szavak, szavak, szavak. A szó pedig csak szél.~
*Ha a lány követi Hrothgaart, akkor láthatja, ahogy a férfi egy nem túl messze álló épület előtt megállapodik. Igazából eddig is láthatta nagyon jól az épületet, az ott volt végig a háttérben és a beszélgetés legtöbbször mégiscsak érdekesebb, mint egy épület.*
- Ez itt Amon Ruadh kovácsműhelye, én pedig Hrothgaar Skyllagrimmson vagyok, a helyi kovácsmester.
*Arcára felerőltet egy mosolyt, de látszik, rajta, le van fáradva mentálisan rendesen, vagy legalábbis fejben most nem igazán van jelen. Ez igaz is. Hrothgaar elméjében rengeteg gondolat cikázik, veszett táncukat járják, nem hagyván pillanatnyi felüdülést sem a törpének.*
- Quikhnah! Mirakh! Pakoljatok le éjszakára! Kerítsetek egy jó sátrat ennek a lánynak is! Utána mehettek amerre kedvetek tartja.
*Adja ki a parancsot a máik kettőnek, akik remélhetőleg záros határidőn belül cselekszenek is majd.*
- Én itt lakok a kovácslakban, a műhely túloldalán. Vigyázom a tűzhelyet. Kapsz sátrat nemsokára, majd cuccolj le, úgy látom nincs sok motyód.
*Fűzi tovább a szót a Thargok harcos-kovácsa. Hangja már nem olyan rideg, mint eddig, hisz mégiscsak egy földijével akadt össze; illetve ha ez nem lenne elég, még a szebbik nemből is való...*
- Megyek, lepakolok, ha gondolod nézz szét addig belül... bár most konkrétan üres az egész műhely... reggel pakoltunk ki...
*Nagyot sóhajt, majd sarkon fordul és el is indul, hogy fegyvereit bevigye a kovácslakba. Mae addig megvárhatja kinn is, vagy beléphet az üres műhelybe.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.01 15:52:08
3153. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-01 11:07:51
Üzenet elküldve: 2015-07-01 11:07:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Itt maradók//
//Hrothgaar//
– Az *felel meg.
Aztán csak makacsul összeszorítja a száját, és felveti az állát, úgy néz fel, félig összehúzott szemmel a vörös hajú és szakállú törpe férfira.*
~Még hogy nem a mi fajtánk? Be sem tettem még a lábam, de már rúgnának is ki? ~
*Mae nem az a fajta, aki könnyen feladja, de most fontolóra veszi, hogy ugyan miért is törje magát, ha ismeretlenül ily barátságtalan fogadtatásban részesítik. De aztán körbenéz, majd a törpe Hrothi fegyvereire, és arra jut, hogy itt valami nagy gabaly történhetett.*
~Bizonyára mindenki feszült, meg ideges.~
*Bólint egy aprót, mert igen, persze, hogy látja, hogy még itt vannak. Ez elég nyilvánvaló.
Mivel a férfi kérdése már enyhébb hangvételű, így természetesen készséggel felel.*
– A nevem Maereh Ertgrimmsa.
*Figyeli, ahogy a másik leereszti a pajzsát, majd állja a pillantását is, sőt ő is jól megnézi magának a másikat, megfigyeli a vörös fonatokat, de a kissé cserzett arcbőrt is.*
~Hát az bizonyos, hogy nem csak a tárnák mélyén dolgozik egész nap.~
– Munkát keresek. Mondhatni a vándoréveimet töltöm, járok faluról falura, városról városra és igyekszem mindenhol tanulni valamit. Ötvös vagyok *válaszol, és a hangjából kihallatszik némi büszkeség. Mert nem is olyan tehetségtelen a munkájában, sőt, többen dicsérték is már fiatal kora ellenére.*
– De a munkámon kívül értek még a főzéshez, meg a kertészkedéshez is. Ezeket még otthon tanultam, a falumban, a mamám mellett.
~No, most aztán tudhatja, nem valami városi penészvirág vagyok!~
– Ámde én is kérdeznék: Igaz-é hogy itt van egy kovácsműhely is? És áll-e még? *Mae jelentőségteljesen pillant a hegy tetején égő romokra, majd a veszteglő szekerekre, melyekről épp lefelé pakolnak.* És ha áll, akkor kit kell megkeresni? Ki itt a kovácsmester?
*A lánynak fogalma nincs, kivel beszélget épp, csak annyit lát, hogy ez a Hrothi nevű jól megtermett férfi bizony fegyvereket cipel. Nem is döbben meg rajta nagyon, hiszen már hallott harcos törpékről is.*
~Ott volt az a Murgrind nevű is. Az is a fegyvereiből élt. Aztán meg jól eltűnt! Fegyveresek! Bah!~
//Hrothgaar//
– Az *felel meg.
Aztán csak makacsul összeszorítja a száját, és felveti az állát, úgy néz fel, félig összehúzott szemmel a vörös hajú és szakállú törpe férfira.*
~Még hogy nem a mi fajtánk? Be sem tettem még a lábam, de már rúgnának is ki? ~
*Mae nem az a fajta, aki könnyen feladja, de most fontolóra veszi, hogy ugyan miért is törje magát, ha ismeretlenül ily barátságtalan fogadtatásban részesítik. De aztán körbenéz, majd a törpe Hrothi fegyvereire, és arra jut, hogy itt valami nagy gabaly történhetett.*
~Bizonyára mindenki feszült, meg ideges.~
*Bólint egy aprót, mert igen, persze, hogy látja, hogy még itt vannak. Ez elég nyilvánvaló.
Mivel a férfi kérdése már enyhébb hangvételű, így természetesen készséggel felel.*
– A nevem Maereh Ertgrimmsa.
*Figyeli, ahogy a másik leereszti a pajzsát, majd állja a pillantását is, sőt ő is jól megnézi magának a másikat, megfigyeli a vörös fonatokat, de a kissé cserzett arcbőrt is.*
~Hát az bizonyos, hogy nem csak a tárnák mélyén dolgozik egész nap.~
– Munkát keresek. Mondhatni a vándoréveimet töltöm, járok faluról falura, városról városra és igyekszem mindenhol tanulni valamit. Ötvös vagyok *válaszol, és a hangjából kihallatszik némi büszkeség. Mert nem is olyan tehetségtelen a munkájában, sőt, többen dicsérték is már fiatal kora ellenére.*
– De a munkámon kívül értek még a főzéshez, meg a kertészkedéshez is. Ezeket még otthon tanultam, a falumban, a mamám mellett.
~No, most aztán tudhatja, nem valami városi penészvirág vagyok!~
– Ámde én is kérdeznék: Igaz-é hogy itt van egy kovácsműhely is? És áll-e még? *Mae jelentőségteljesen pillant a hegy tetején égő romokra, majd a veszteglő szekerekre, melyekről épp lefelé pakolnak.* És ha áll, akkor kit kell megkeresni? Ki itt a kovácsmester?
*A lánynak fogalma nincs, kivel beszélget épp, csak annyit lát, hogy ez a Hrothi nevű jól megtermett férfi bizony fegyvereket cipel. Nem is döbben meg rajta nagyon, hiszen már hallott harcos törpékről is.*
~Ott volt az a Murgrind nevű is. Az is a fegyvereiből élt. Aztán meg jól eltűnt! Fegyveresek! Bah!~
3152. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-30 22:49:52
Üzenet elküldve: 2015-06-30 22:49:52
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Utolsó Tharg a gáton - Isurii//
*Nem lepődik meg azon, hogy Isurii nem bőbeszédű. Talán fel sem fogja mit is mond neki a hóhajú, de ez valahol érthető is. Még ha oly erősnek is mutatja magát, és ha annak is tűnik, idő kell neki.*
-Rendben. *mondja, majd leül vissza törökülésbe, egészen közel a nőhöz úgy, hogy karjuk szinte összeér. Örül annak, hogy eme nehéz időkben is segítségére lehet, és ha ez most a jelenlétét jelenti az sem gond. Worenth sem szól semmit, maga elé teszi fektetve mágusbotját, majd mély lélegzetet vesz, lassan kifújja, majd behunyja szemeit. Gondolatai megtelnek a jövő elképzelésével, majd felváltják a múlt szomorúságai. Isurii ha a mágusra pillant láthatja, hogy arca néha megrezdül, vagy szemei megrebbennek, mint aki nagyon mély emlékeket vetít maga elé. Teljes lénye azonban nyugodtságot áraszt, és az, hogy ennyire közel ül Isurii-hoz, hogy szinte összeérnek nem jelent mást, minthogy a nő nincs egyedül, és bizalmasa és alvezére minden helyzetben rendületlen kitart mellette. Egyébként is kipakolta már a holmiját, és segített is, úgyhogy ráér Isurii mellett üldögélni és agyalni.*
*Nem lepődik meg azon, hogy Isurii nem bőbeszédű. Talán fel sem fogja mit is mond neki a hóhajú, de ez valahol érthető is. Még ha oly erősnek is mutatja magát, és ha annak is tűnik, idő kell neki.*
-Rendben. *mondja, majd leül vissza törökülésbe, egészen közel a nőhöz úgy, hogy karjuk szinte összeér. Örül annak, hogy eme nehéz időkben is segítségére lehet, és ha ez most a jelenlétét jelenti az sem gond. Worenth sem szól semmit, maga elé teszi fektetve mágusbotját, majd mély lélegzetet vesz, lassan kifújja, majd behunyja szemeit. Gondolatai megtelnek a jövő elképzelésével, majd felváltják a múlt szomorúságai. Isurii ha a mágusra pillant láthatja, hogy arca néha megrezdül, vagy szemei megrebbennek, mint aki nagyon mély emlékeket vetít maga elé. Teljes lénye azonban nyugodtságot áraszt, és az, hogy ennyire közel ül Isurii-hoz, hogy szinte összeérnek nem jelent mást, minthogy a nő nincs egyedül, és bizalmasa és alvezére minden helyzetben rendületlen kitart mellette. Egyébként is kipakolta már a holmiját, és segített is, úgyhogy ráér Isurii mellett üldögélni és agyalni.*
3151. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-30 22:31:09
Üzenet elküldve: 2015-06-30 22:31:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
// Itt maradók//
*Harath úgy tűnt el, hogy azt tette, amit kiadtak neki. Előnyt szerezvén csatlakozott a trióhoz, hogy valamicskével a törzs előtt járva felderítse, és megtisztítsa az utat. Persze a történtek fényében feleslegesen, noha ezt senki sem láthatta előre. Talán még a Szellemjáró sem, hiszen a félvér nem is oly rég beszélt vele. Igaz már akkor furcsán viselkedett a hosszú alvásból ébredt Leandana. De akkor ezt a hosszú "távolmaradásának" rovására írta.
A szerpentinen csatlakozik hozzá Salanel, sokáig szinte nem is érzékeli, olyannyira lefoglalja a kétség, feszültség, mit a látottak okoztak. Ám mivel épp olyan gondterhelt arcot lát felé fordulni, mint amilyennek sajátját érzi, nos őt nem kérdi a helyzetről. Meg hát ő sem volt eddig jelen, hát logikus, hogy semmit sem tud.
Dharren válaszára azonban felszökik szemöldöke, rácsodálkozik a harcosra.*
~Tótágast áll a világ?!~
*Kiteszik lábukat, és fenekestül felfordul minden. Mit építettek összedől, a sok munka, a jövőkép, mely ott lebegett szemeik előtt egy erős törzsről.*
-Vége?
*Halovány kérdőjellel a végén, félig-meddig kijelentéssel élve szól kis idő múltán. Igen, pontosan a mindenre gondol egyetlen szóba sűrítve. Visszafelé pillog, Kagant keresi, ugyanakkor a hóhajú Isurii-t is felkutatja pillantásával. Két felé nem szakadhat, noha legszívesebben vezére, rokona, barátja után vágtatna.*
~Az nem lehet. Ő sosem hagyná el.~
*Hogy pontosan mire vagy kire gondol, maga sem meri biztosra venni. A törzsre avagy húgára? Talán kicsit mindkettőre. Kattognak a fogaskerekek fejében, hogy vajon hol, kihez kösse most életét. Talán jelen lévő veterán társai, kik jól ismerik őt magát nagyon jól tudják, hogy vívódik. Csak jó idővel rázódik vissza a valóságba, meglehet Dharren mondandója nem is ért el tudatáig.*
-Csak a szerpentin kezdetéhez, vagy még inkább lejjebb tegyünk tüzet. Más irányból megközelíthetetlen.
*De aztán javaslatából ítélve csak felfogta, persze az lehet, hogy nem értenek majd egyet vele.*
*Harath úgy tűnt el, hogy azt tette, amit kiadtak neki. Előnyt szerezvén csatlakozott a trióhoz, hogy valamicskével a törzs előtt járva felderítse, és megtisztítsa az utat. Persze a történtek fényében feleslegesen, noha ezt senki sem láthatta előre. Talán még a Szellemjáró sem, hiszen a félvér nem is oly rég beszélt vele. Igaz már akkor furcsán viselkedett a hosszú alvásból ébredt Leandana. De akkor ezt a hosszú "távolmaradásának" rovására írta.
A szerpentinen csatlakozik hozzá Salanel, sokáig szinte nem is érzékeli, olyannyira lefoglalja a kétség, feszültség, mit a látottak okoztak. Ám mivel épp olyan gondterhelt arcot lát felé fordulni, mint amilyennek sajátját érzi, nos őt nem kérdi a helyzetről. Meg hát ő sem volt eddig jelen, hát logikus, hogy semmit sem tud.
Dharren válaszára azonban felszökik szemöldöke, rácsodálkozik a harcosra.*
~Tótágast áll a világ?!~
*Kiteszik lábukat, és fenekestül felfordul minden. Mit építettek összedől, a sok munka, a jövőkép, mely ott lebegett szemeik előtt egy erős törzsről.*
-Vége?
*Halovány kérdőjellel a végén, félig-meddig kijelentéssel élve szól kis idő múltán. Igen, pontosan a mindenre gondol egyetlen szóba sűrítve. Visszafelé pillog, Kagant keresi, ugyanakkor a hóhajú Isurii-t is felkutatja pillantásával. Két felé nem szakadhat, noha legszívesebben vezére, rokona, barátja után vágtatna.*
~Az nem lehet. Ő sosem hagyná el.~
*Hogy pontosan mire vagy kire gondol, maga sem meri biztosra venni. A törzsre avagy húgára? Talán kicsit mindkettőre. Kattognak a fogaskerekek fejében, hogy vajon hol, kihez kösse most életét. Talán jelen lévő veterán társai, kik jól ismerik őt magát nagyon jól tudják, hogy vívódik. Csak jó idővel rázódik vissza a valóságba, meglehet Dharren mondandója nem is ért el tudatáig.*
-Csak a szerpentin kezdetéhez, vagy még inkább lejjebb tegyünk tüzet. Más irányból megközelíthetetlen.
*De aztán javaslatából ítélve csak felfogta, persze az lehet, hogy nem értenek majd egyet vele.*
3150. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-30 20:45:25
Üzenet elküldve: 2015-06-30 20:45:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//A kárhozat útja//
*Mit ért Aletai a lovakhoz! Tényleg csoda, hogy nem fordítva ülte meg, ezt jól látja Ewangel. Pedig a mai világban illik lovagolni, lovat tartani, de akár szégyen, akár nem az orgyilkosnak sosem volt még saját paripája! Na, nem, mintha nem engedhette volna meg magának, de sosem látta szükségességét. Csak nyűg lett volna, miközben épp megközelíti a célpontot, a négylábú, meg fáklyaként jelezve az útvonalát, követi.*
-Sárkány?
*Már az is meglehetősen furcsa, ahogyan Kagan beszél, nemhogy az, hogy Ewangel annyira empatikus, hogy elmezavarát átvéve rákontrázzon!*
-Ja, hogy a felhőről beszélsz! Értem!
*Pillant ő is az égre, miközben megpróbálja megkeresni a sárkányt, vagy a teknőst, vagy bármi mást, de nem sok sikerrel végzi.*
-Hát én nem látok semmiféle sárkányt.
*Dörmögi az orra alatt, miközben kedvesére néz. Megszokhatta volna már, hogy néha a lány beszél furcsa dolgokat a szellemekről, meg mindenféléről, de még nem tudta.*
-Én még nem tudom, hogy mihez kezdek. Keresek munkát!
*Persze ez még nagyon messze van, de nem árt, ha az embernek van egy alternatívája, amerre mehet. Tekintete a távolabb sétáló Leandára siklik, és rajta is felejti. Talán meglátja majd rajta az ezüstrókabundát, amit ők hoztak neki? Vagy nem kapta még meg a nő, és bennégett Thargarodban?*
-Meglehet, hogy napnyugtakor vadászni kell nekik valamit. Úgyhogy, ha menet közben látsz egy nyulat, ne habozz!
*Pillant rá Ewá-ra, miközben ő is leszáll a lováról és a szemébe néz.*
-Ló! Ez jut rólad az eszembe.
*A neve mégsem lehet az, hogy Ló, így a kérdés megválaszolását későbbre halasztja.*
*Mit ért Aletai a lovakhoz! Tényleg csoda, hogy nem fordítva ülte meg, ezt jól látja Ewangel. Pedig a mai világban illik lovagolni, lovat tartani, de akár szégyen, akár nem az orgyilkosnak sosem volt még saját paripája! Na, nem, mintha nem engedhette volna meg magának, de sosem látta szükségességét. Csak nyűg lett volna, miközben épp megközelíti a célpontot, a négylábú, meg fáklyaként jelezve az útvonalát, követi.*
-Sárkány?
*Már az is meglehetősen furcsa, ahogyan Kagan beszél, nemhogy az, hogy Ewangel annyira empatikus, hogy elmezavarát átvéve rákontrázzon!*
-Ja, hogy a felhőről beszélsz! Értem!
*Pillant ő is az égre, miközben megpróbálja megkeresni a sárkányt, vagy a teknőst, vagy bármi mást, de nem sok sikerrel végzi.*
-Hát én nem látok semmiféle sárkányt.
*Dörmögi az orra alatt, miközben kedvesére néz. Megszokhatta volna már, hogy néha a lány beszél furcsa dolgokat a szellemekről, meg mindenféléről, de még nem tudta.*
-Én még nem tudom, hogy mihez kezdek. Keresek munkát!
*Persze ez még nagyon messze van, de nem árt, ha az embernek van egy alternatívája, amerre mehet. Tekintete a távolabb sétáló Leandára siklik, és rajta is felejti. Talán meglátja majd rajta az ezüstrókabundát, amit ők hoztak neki? Vagy nem kapta még meg a nő, és bennégett Thargarodban?*
-Meglehet, hogy napnyugtakor vadászni kell nekik valamit. Úgyhogy, ha menet közben látsz egy nyulat, ne habozz!
*Pillant rá Ewá-ra, miközben ő is leszáll a lováról és a szemébe néz.*
-Ló! Ez jut rólad az eszembe.
*A neve mégsem lehet az, hogy Ló, így a kérdés megválaszolását későbbre halasztja.*
3149. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-30 18:52:22
Üzenet elküldve: 2015-06-30 18:52:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Worenth Yosden//
*Természetesen mindent úgy tesz, ahogyan azt mondják neki Kramlaf ügyében. Látván, hogy gyógyító kerül a férfi mellé, követi mesterét.*
-Nos, én nem hallgatni szeretném a tanácskozást, hanem kivenni belőle a részem. Ha bármi felüti a fejét, amihez értek akkor segíteni szeretnék benne.
*Mindenképpen értésére akarja adni Worenthnek szándékait, nehogy félreértés legyen belőle. Követi ugyebár, s alighanem nyitja a száját, hogy megkérdezze, hova mennek, mikor érkezik a lökéshullám. Őt éppen lépésváltás közben éri, aminek hatására lendülete megszakad, s lába is kicsusszan alóla. Csúnyán puffan háttal a földre, s alaposan beveri fejét. A hirtelen esemény és az ütődés kombinációjaképpen akarva-akaratlanul felnyög, mikor földet ér. Csillagos lesz látása, a világ pedig forog körülötte. Csak értetlenül bámul felfelé az égre. Aztán erőt vesz magán és próbál feltápászkodni. Ha segítő kezek nyúlnának felé, elutasítaná őket, és ha kérdeznék, jól van-e, akkor erre helyeslően válaszolna. Szédelegve ugyan, de sikerül talpra állnia, azonban kegyetlenül sajgó fejét jobb kezével simogatja, szorítja. Hol mit kíván a fájdalom elleni tehetetlenség.*
~Ez meg mi volt?~
*Hirtelen elfelejti, hogy egyáltalán mondani, avagy kérdezni is akart volna valamit, ahogyan minden mást is, ami az előző két percben történt.
Bármi is lesz Worenth, vagy mások reakciója, követi tovább mesterét egészen addig, amíg észre nem veszi, hogy a cél Isurii úrnő. Megáll hát tisztes távolban, mikor látja, hogy Worenth oda szándékozik menni. Nem zavarkodik ott, ha nem muszáj. Lelassítja lépteit, majd vélhetőleg észrevétlenül el is távolodik mestere mellől. Célba veszi a fogadót, ahol leül egy kis fatönkre és magányában foglalkozhat fájó kobakjával. Hiába leplezte az ember mágus előtt is, igenis nagyon fáj. Ott ül hát, valószínűleg sokáig, mire bármi is történne.*
*Természetesen mindent úgy tesz, ahogyan azt mondják neki Kramlaf ügyében. Látván, hogy gyógyító kerül a férfi mellé, követi mesterét.*
-Nos, én nem hallgatni szeretném a tanácskozást, hanem kivenni belőle a részem. Ha bármi felüti a fejét, amihez értek akkor segíteni szeretnék benne.
*Mindenképpen értésére akarja adni Worenthnek szándékait, nehogy félreértés legyen belőle. Követi ugyebár, s alighanem nyitja a száját, hogy megkérdezze, hova mennek, mikor érkezik a lökéshullám. Őt éppen lépésváltás közben éri, aminek hatására lendülete megszakad, s lába is kicsusszan alóla. Csúnyán puffan háttal a földre, s alaposan beveri fejét. A hirtelen esemény és az ütődés kombinációjaképpen akarva-akaratlanul felnyög, mikor földet ér. Csillagos lesz látása, a világ pedig forog körülötte. Csak értetlenül bámul felfelé az égre. Aztán erőt vesz magán és próbál feltápászkodni. Ha segítő kezek nyúlnának felé, elutasítaná őket, és ha kérdeznék, jól van-e, akkor erre helyeslően válaszolna. Szédelegve ugyan, de sikerül talpra állnia, azonban kegyetlenül sajgó fejét jobb kezével simogatja, szorítja. Hol mit kíván a fájdalom elleni tehetetlenség.*
~Ez meg mi volt?~
*Hirtelen elfelejti, hogy egyáltalán mondani, avagy kérdezni is akart volna valamit, ahogyan minden mást is, ami az előző két percben történt.
Bármi is lesz Worenth, vagy mások reakciója, követi tovább mesterét egészen addig, amíg észre nem veszi, hogy a cél Isurii úrnő. Megáll hát tisztes távolban, mikor látja, hogy Worenth oda szándékozik menni. Nem zavarkodik ott, ha nem muszáj. Lelassítja lépteit, majd vélhetőleg észrevétlenül el is távolodik mestere mellől. Célba veszi a fogadót, ahol leül egy kis fatönkre és magányában foglalkozhat fájó kobakjával. Hiába leplezte az ember mágus előtt is, igenis nagyon fáj. Ott ül hát, valószínűleg sokáig, mire bármi is történne.*
3148. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-30 18:40:37
Üzenet elküldve: 2015-06-30 18:40:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A kárhozat útja//
* Furcsa, hogy nem kérdezte meg mi a ló neve. Jobb nem sokat keverni szegény állatokat, bár ha úgy jobban saját magáénak érzi ha ő ad neki nevet az sem gond.*
- Akkor nézz majd a szemébe és ami eszedbe jut róla azt a nevet válaszd. *mondja. A ló ellátásával nincs túl sok gond, legalábbis nyáron. A tél már komolyabb probléma lehet, na meg az is ha nem kint a mezőn tartja hanem mondjuk egy istállóban.*
- Szerencsére meg tudod ülni. *vicceli el a kérdést. Talán majd lassan, lépésről lépésre ha követi Ewangelt és Hópehelyt akkor rájön Ale is miként kell társként nézi akár egy lóra is.*
- De, így van. *néz Alera mosolyogva majd az előttük beszélgetőkre is. Mivel az út kezd egyre jobban lejteni és előttük Kagan kantáron vezeti a lovát Ewa is leugrik Hópehelyről és tartva a több méter távolságot sétálnak utánuk.
Tisztes távolságból figyeli az előttük haladók beszélgetését. Nem figyelmez komolyabban a szavaikra, nem azért van itt, hogy kihallgassa őket hanem, hogy ha véletlenül szükségük volna védelemre avagy segítségre bármiben is akkor legyen akinek szólni.
Meghökkenti az amint Kagan meredten ránéz, de úgy érzi, bár épp a tekintete útjába esett nem látta, hogy ott áll. Talán azon az egy szón jobban elmereng, keresi a jelentését vagy a mondanivalóját de nem érti így nem is firtatja inkább feltekint a felhők felé, úgy tűnik a Vezér gyermekkori énje bukkant elő valahonnan néhány pillanatra.*
- Van ott medve is, vagy inkább sárkány. *mereng el a felhők formáján halkan. Az álmodozásból, felhőrajzok megfejtéséből Aletai szavai rántják ismét vissza a jelenbe. Lehet, hogy jobb is így, nem biztos, hogy a köves szerpentinen épp felhőbe emelt tekintettel kell menni lefele.*
- Elnézést, elkalandoztam. *mondja de azért elfekre jellemző csupa fül mivoltát nem tudja megtagadni. Bár nem figyel a szavak értelmére mégis mindent hall, többek között Aletai kérdését is amit pár pillanatig még forgat magában mire sikerül érdemleges választ találnia rá.*
- Azt hiszem akkor visszatérek egy időre Artheniorba. Talán bevetem magam ismét a templomba. *mondja miközben lefele sétálnak az ösvényen.*
* Furcsa, hogy nem kérdezte meg mi a ló neve. Jobb nem sokat keverni szegény állatokat, bár ha úgy jobban saját magáénak érzi ha ő ad neki nevet az sem gond.*
- Akkor nézz majd a szemébe és ami eszedbe jut róla azt a nevet válaszd. *mondja. A ló ellátásával nincs túl sok gond, legalábbis nyáron. A tél már komolyabb probléma lehet, na meg az is ha nem kint a mezőn tartja hanem mondjuk egy istállóban.*
- Szerencsére meg tudod ülni. *vicceli el a kérdést. Talán majd lassan, lépésről lépésre ha követi Ewangelt és Hópehelyt akkor rájön Ale is miként kell társként nézi akár egy lóra is.*
- De, így van. *néz Alera mosolyogva majd az előttük beszélgetőkre is. Mivel az út kezd egyre jobban lejteni és előttük Kagan kantáron vezeti a lovát Ewa is leugrik Hópehelyről és tartva a több méter távolságot sétálnak utánuk.
Tisztes távolságból figyeli az előttük haladók beszélgetését. Nem figyelmez komolyabban a szavaikra, nem azért van itt, hogy kihallgassa őket hanem, hogy ha véletlenül szükségük volna védelemre avagy segítségre bármiben is akkor legyen akinek szólni.
Meghökkenti az amint Kagan meredten ránéz, de úgy érzi, bár épp a tekintete útjába esett nem látta, hogy ott áll. Talán azon az egy szón jobban elmereng, keresi a jelentését vagy a mondanivalóját de nem érti így nem is firtatja inkább feltekint a felhők felé, úgy tűnik a Vezér gyermekkori énje bukkant elő valahonnan néhány pillanatra.*
- Van ott medve is, vagy inkább sárkány. *mereng el a felhők formáján halkan. Az álmodozásból, felhőrajzok megfejtéséből Aletai szavai rántják ismét vissza a jelenbe. Lehet, hogy jobb is így, nem biztos, hogy a köves szerpentinen épp felhőbe emelt tekintettel kell menni lefele.*
- Elnézést, elkalandoztam. *mondja de azért elfekre jellemző csupa fül mivoltát nem tudja megtagadni. Bár nem figyel a szavak értelmére mégis mindent hall, többek között Aletai kérdését is amit pár pillanatig még forgat magában mire sikerül érdemleges választ találnia rá.*
- Azt hiszem akkor visszatérek egy időre Artheniorba. Talán bevetem magam ismét a templomba. *mondja miközben lefele sétálnak az ösvényen.*
3147. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-30 14:18:33
Üzenet elküldve: 2015-06-30 14:18:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Összezavarodva//
*Selaris egyre kevésbé érti ami körülötte folyik, úgy tűnik nem csak a helyiek, de a hely sem szimpatizál a sötételfekkel. Így most jobbnak látja elhúzni a csíkot, nagy sebességgel indul meg a kapu felé, és tűnik el újra az erdei ösvényen, arra, amerről jött. Semmi szüksége rá, hogy a fejvesztett Thargok felkoncolják, vagy ráfogják a problémáikat.*
*Selaris egyre kevésbé érti ami körülötte folyik, úgy tűnik nem csak a helyiek, de a hely sem szimpatizál a sötételfekkel. Így most jobbnak látja elhúzni a csíkot, nagy sebességgel indul meg a kapu felé, és tűnik el újra az erdei ösvényen, arra, amerről jött. Semmi szüksége rá, hogy a fejvesztett Thargok felkoncolják, vagy ráfogják a problémáikat.*
3146. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-30 14:01:19
Üzenet elküldve: 2015-06-30 14:01:19
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//A kárhozat útja//
*Kagan szemlátomást egészen máshol jár, ha Lea nem ismerné akkor hajlana arra, hogy kezd elmenni az esze. Viszont ismeri annyira, hogy tudja azt, hogy ez "csupán" végtelen csalódottság és kimerültség. Valószínűleg ezért nem tulajdonít különösebb jelentőséget Kagan látszólag értelmetlen motyogásának. Sőt még a pillantását is követi, talán emiatt is szúrja ki a "potyautasokat", akiknek csupán biccent egyet. De amúgy különösebben nem foglalkozik velük, mert inkább Kagant kéne kibillenteni ebből a letargiából. Bár az kicsit zavarja, hogy nem ismeri őket, de Waldran majd nyilván tesz valamit, ha veszélyt jelentenek. Ő inkább Kagannal foglalkozik, aki éppen a kürttel babrál valamit. A kürttel, ami a nőgyűlölő Brennus után maradt.
Kicsit Leának rosszul esik ilyen állapotban látnia Kagant, de azért igyekszik nem kimutatni azt, hogy mennyire megviseli ez a szituáció. Azon túl persze, hogy csak a minap tért magához hosszú betegség és fekvés után és momentán fújtat mint egy csatamén az ütközet után. Mert elfáradt és sokkal szívesebben lábadozna "civilizáltabb" körülmények között, mint egy medvebarlangban esetleg.*
- Kötelességed gondot viselni a népedre. És a húgodra. A húgodra főleg, hiszen ő a családod utolsó élő tagja rajtad kívül.
*meg is kéne nősülnie, és utódokat nemzenie, hogy a család és vele a Thargodar név fennmaradjon. De ezt nem mondja el neki újra, sokszázadjára. Ez ügyben már rongyosra beszélte a száját sok-sok régebbi alkalommal.*
3145. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-30 13:38:18
Üzenet elküldve: 2015-06-30 13:38:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó Tharg a gáton - "meditálás" és Worenth//
*Hallja a férfi szavait, ám azok értelme aligha jut el hozzá egyelőre. Valami különös, füstös ködös maszlag telepedett tudatára, ami csak lassan oszlik. Végül a kezébe hasító fájdalom az, ami utat tör elméjében. Hátrahúzódik és összeszakad ülő helyzetben Worenth mellett, sajgó mancsai ernyedten lógnak csak mellette a földön, mintha nem is tartoznának hozzá a karok.
Bátorság... miként rokona a vakmerőség az őrületnek, úgy a bátorság az ostobaság testvére.*
~Megőrültem?~
*Teszi fel magában a kérdést. Nem hívott ide senki, nem vágyott senki társaságára ám a tudat, hogy újra egyedül marad nem kellemes.*
-Maradj!
*Vakkantja el magát sietve mielőtt túl messzire mehetne Worenth. Ideje, esze, ereje nincs most hosszas eszmefuttatásokra, nem is akar most másokkal foglalkozni, csak egy kicsit magával. Örülne ha a mágus mellette lenne, még ha talán több szó nem is hangzik el most még egy darabig kettejük közt Isu részéről.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.30 15:31:56, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (.... vs ...).
*Hallja a férfi szavait, ám azok értelme aligha jut el hozzá egyelőre. Valami különös, füstös ködös maszlag telepedett tudatára, ami csak lassan oszlik. Végül a kezébe hasító fájdalom az, ami utat tör elméjében. Hátrahúzódik és összeszakad ülő helyzetben Worenth mellett, sajgó mancsai ernyedten lógnak csak mellette a földön, mintha nem is tartoznának hozzá a karok.
Bátorság... miként rokona a vakmerőség az őrületnek, úgy a bátorság az ostobaság testvére.*
~Megőrültem?~
*Teszi fel magában a kérdést. Nem hívott ide senki, nem vágyott senki társaságára ám a tudat, hogy újra egyedül marad nem kellemes.*
-Maradj!
*Vakkantja el magát sietve mielőtt túl messzire mehetne Worenth. Ideje, esze, ereje nincs most hosszas eszmefuttatásokra, nem is akar most másokkal foglalkozni, csak egy kicsit magával. Örülne ha a mágus mellette lenne, még ha talán több szó nem is hangzik el most még egy darabig kettejük közt Isu részéről.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.30 15:31:56, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (.... vs ...).
3144. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-30 08:23:21
Üzenet elküldve: 2015-06-30 08:23:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Itt maradók - Eireni, Kramlaf, Isurii//
*Végül is azt pontosan nem tudja, hogy mi változott meg inasában, ami maradásra ösztökélte, de neki semmi baja azzal, ha részt vesz a tanácskozásban, sőt leginkább erre lehet őt alkalmazni. Sokat tanulhat még az ifjú tanonc, és nagy lehetőségek vannak benne mágusként, és a szövetség bölcs segítőjeként egyaránt.*
-Ezzel Isurii úrnő tisztában volt, mikor elfogadta a szolgálataidat, így szerintem nem gond. A tanácskozás mindenki előtt nyitva áll, hallgasd csak bátran.
*Ezután jön a Kramlaf dolog. Eireni is segít megfogni a férfit és támogatni, viszont a mágusra a kába férfi nagyobb súlya helyezkedik, bár nagyobb az állóképessége és fizikai ereje is mint az inasának. Szerencsére Chiari hamar érkezik is, így megússzák azt a fölösleges kört, hogy becipelik a fogadóba, majd kihozzák ismét.*
-Ültessük le... úgy-úgy... kicsit feljebb... támaszd meg a fejét. *mondja inasának, és úgy ültetik fel a gyógyító számára, hogy lehetőleg ne csukoljon össze, és ne essen le, afféle stabil ülőhelyzetbe helyezik, ha létezik ilyen.*
-Hozok egy korsó vizet. *mondja a hóhajú, majd a fogadóba siet, hogy vizet leljen, és ki is siet vele, és a gyógyító elé teszi. Ezután magára is hagyja a szekérnél lévőket, innentől már jó kezekben lesz Kramlaf. Sétálni kezd, méghozzá arra, amerre Isurii ment, fél szemmel azért figyelte az úrnő merre tartását. Csendesen közelít, amikor is érzékeli a lég bomba varázslatot, és annak hatását. Két-három lépést kénytelen visszalépni, és pár másodperces megállásra kényszerül, hosszú fehér hajzuhatag is rendesen összeborzolódik. Ha nagyobb lendülettel érkezett volna félő, hogy hanyatt vágta volna a varázslat ereje.*
-Szia. Zavarlak?
*Lép oda a térdre rogyott nőhöz, majd fogja magát, és leül mellé.*
-A pakolás folyamatban van, a lovakat mindenki kikötötte aki maradt. A fogadóban már elkezdődött a főzés, az őrködést is szervezik már, és tűzifát is gyűjtenek a tábortűzhöz. A szekéren fekvő fickó felébredt, elég kába még, Chiari most veszi kezelésbe.
*Összegzi a történéseket Worenth, majd tekintete a lángokra irányul, amik lassacskán megszűnnek, és a füst veszi át az uralmat.*
-Bátor dolgot tettél azzal, hogy maradásra bírtad az embereket. Bíznak benned, elismernek, és várják a további utasításidat. *pillant Isurii arcára, hogy a komorsága és keserűsége oszladozni kezd e ezek hallatán. A hóhajú szeretne egy kis életet lehelni az úrnőbe.*
-Magadra hagylak, gondolkozz nyugodtan. *mondja, majd elkezd felemelkedni ülő helyzetből. Amennyiben Isurii nem tartja ott, vagy nem akadályozza meg valamilyen módon a mágus távozását, akkor az őrséghez sétál, és megkérdezi hogyan is lesz annak a megszervezése.*
*Végül is azt pontosan nem tudja, hogy mi változott meg inasában, ami maradásra ösztökélte, de neki semmi baja azzal, ha részt vesz a tanácskozásban, sőt leginkább erre lehet őt alkalmazni. Sokat tanulhat még az ifjú tanonc, és nagy lehetőségek vannak benne mágusként, és a szövetség bölcs segítőjeként egyaránt.*
-Ezzel Isurii úrnő tisztában volt, mikor elfogadta a szolgálataidat, így szerintem nem gond. A tanácskozás mindenki előtt nyitva áll, hallgasd csak bátran.
*Ezután jön a Kramlaf dolog. Eireni is segít megfogni a férfit és támogatni, viszont a mágusra a kába férfi nagyobb súlya helyezkedik, bár nagyobb az állóképessége és fizikai ereje is mint az inasának. Szerencsére Chiari hamar érkezik is, így megússzák azt a fölösleges kört, hogy becipelik a fogadóba, majd kihozzák ismét.*
-Ültessük le... úgy-úgy... kicsit feljebb... támaszd meg a fejét. *mondja inasának, és úgy ültetik fel a gyógyító számára, hogy lehetőleg ne csukoljon össze, és ne essen le, afféle stabil ülőhelyzetbe helyezik, ha létezik ilyen.*
-Hozok egy korsó vizet. *mondja a hóhajú, majd a fogadóba siet, hogy vizet leljen, és ki is siet vele, és a gyógyító elé teszi. Ezután magára is hagyja a szekérnél lévőket, innentől már jó kezekben lesz Kramlaf. Sétálni kezd, méghozzá arra, amerre Isurii ment, fél szemmel azért figyelte az úrnő merre tartását. Csendesen közelít, amikor is érzékeli a lég bomba varázslatot, és annak hatását. Két-három lépést kénytelen visszalépni, és pár másodperces megállásra kényszerül, hosszú fehér hajzuhatag is rendesen összeborzolódik. Ha nagyobb lendülettel érkezett volna félő, hogy hanyatt vágta volna a varázslat ereje.*
-Szia. Zavarlak?
*Lép oda a térdre rogyott nőhöz, majd fogja magát, és leül mellé.*
-A pakolás folyamatban van, a lovakat mindenki kikötötte aki maradt. A fogadóban már elkezdődött a főzés, az őrködést is szervezik már, és tűzifát is gyűjtenek a tábortűzhöz. A szekéren fekvő fickó felébredt, elég kába még, Chiari most veszi kezelésbe.
*Összegzi a történéseket Worenth, majd tekintete a lángokra irányul, amik lassacskán megszűnnek, és a füst veszi át az uralmat.*
-Bátor dolgot tettél azzal, hogy maradásra bírtad az embereket. Bíznak benned, elismernek, és várják a további utasításidat. *pillant Isurii arcára, hogy a komorsága és keserűsége oszladozni kezd e ezek hallatán. A hóhajú szeretne egy kis életet lehelni az úrnőbe.*
-Magadra hagylak, gondolkozz nyugodtan. *mondja, majd elkezd felemelkedni ülő helyzetből. Amennyiben Isurii nem tartja ott, vagy nem akadályozza meg valamilyen módon a mágus távozását, akkor az őrséghez sétál, és megkérdezi hogyan is lesz annak a megszervezése.*
3143. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-29 22:02:51
Üzenet elküldve: 2015-06-29 22:02:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A kárhozat útja//
*Többen követik, mint számított rá, vagy akarta volna - már most megbánta, hogy ne zavart vissza mindenkit a hegyre. Nem törődik vele, lova kantárát markolva, szemét a szerpentin köves talajára szegezve, némán bandukol lefelé.*
*Vagy húsz perc is eltelik, mire először megtorpan. Leandana szavai még nem jutnak el hozzá, csak a fejében zúgnak a harangok.*
~ Átvertek, fiam. Nem A Szellemeknek nem tetszett az ittléted... ~ *sommázza a furcsa elme-zörej.*
~ Hanem a helyi entitásoknak. Bizony. Nem saját őseid fordultak ellened. Hidd el, én tudom... ~ *no persze, annyira nem borult még el, hogy pont a fejében szóló hangoknak higgyen.*
- A Torony ledől. A világ elmozdul. Minden eltörik. *motyogja maga elé.*
- A vén Thargodrym halott. Ryrin halott. Eriel halott. Xomorr halott. Brennus halott. Valian halott. Cessa halott. Joryk halott. Minden eltörik. Ódiszkordia. *miközben lovát tovább rángatja maga után az ösvényen, megáll, és felpillant az égre. A felhők furcsa mintát követve rohannak északkelet felé.*
- A sugár útján. *vigyorodik el, majd Leára tekint, de nem látja, nem őt látja.*
- Nézd a teknőst. *hirtelen Ewangelre pillant, majd vissza Leandanára.*
- Nem! Nem! *rázza meg a fejét, majd újra a felhőkre néz, aztán Thargarod füstölgő romjaira.*
- Nem... voltam méltó. Pedig megmondták. *övéről leakasztja a kürtöt, Brennus Kürtjét, mely minden Thargodart egybe hív, legyenek bárhol is - őseik hagyatékát, mely a Kút mellett egyedüliként bizonyítja, hogy még Tharg földön járnak, még ha ez nem is Amon Ruadh.*
- Kötelesség... kötelesség. Mit mond a kötelesség?
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.29 22:11:05, a következő indokkal:
Jeljavítás (// helyett /); elgépelések javítása.
*Többen követik, mint számított rá, vagy akarta volna - már most megbánta, hogy ne zavart vissza mindenkit a hegyre. Nem törődik vele, lova kantárát markolva, szemét a szerpentin köves talajára szegezve, némán bandukol lefelé.*
*Vagy húsz perc is eltelik, mire először megtorpan. Leandana szavai még nem jutnak el hozzá, csak a fejében zúgnak a harangok.*
~ Átvertek, fiam. Nem A Szellemeknek nem tetszett az ittléted... ~ *sommázza a furcsa elme-zörej.*
~ Hanem a helyi entitásoknak. Bizony. Nem saját őseid fordultak ellened. Hidd el, én tudom... ~ *no persze, annyira nem borult még el, hogy pont a fejében szóló hangoknak higgyen.*
- A Torony ledől. A világ elmozdul. Minden eltörik. *motyogja maga elé.*
- A vén Thargodrym halott. Ryrin halott. Eriel halott. Xomorr halott. Brennus halott. Valian halott. Cessa halott. Joryk halott. Minden eltörik. Ódiszkordia. *miközben lovát tovább rángatja maga után az ösvényen, megáll, és felpillant az égre. A felhők furcsa mintát követve rohannak északkelet felé.*
- A sugár útján. *vigyorodik el, majd Leára tekint, de nem látja, nem őt látja.*
- Nézd a teknőst. *hirtelen Ewangelre pillant, majd vissza Leandanára.*
- Nem! Nem! *rázza meg a fejét, majd újra a felhőkre néz, aztán Thargarod füstölgő romjaira.*
- Nem... voltam méltó. Pedig megmondták. *övéről leakasztja a kürtöt, Brennus Kürtjét, mely minden Thargodart egybe hív, legyenek bárhol is - őseik hagyatékát, mely a Kút mellett egyedüliként bizonyítja, hogy még Tharg földön járnak, még ha ez nem is Amon Ruadh.*
- Kötelesség... kötelesség. Mit mond a kötelesség?
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.29 22:11:05, a következő indokkal:
Jeljavítás (// helyett /); elgépelések javítása.
3142. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-29 21:07:29
Üzenet elküldve: 2015-06-29 21:07:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//A naplementébe tartók//
*Nyilván nem áll szándékukban odalovagolni a trióhoz, így, ha Leanda, vagy bárki is kiszúrná őket, hát biccent nekik, majd ha amazok megtorpannak, akkor Aletai és Ewangel is. Ez így helyes. Elől egy családot alkotnak, s kell nekik hagyni egy kis időt a dolgok átbeszélésére. Addig az orgyilkos árgus szemekkel figyel a környezetére, hogy elhárítsa az út közben felmerülő veszélyforrásokat.*
-Igen, valóban szép. Csak még nem érzem a magaménak. Talán nevet is adok majd neki.
*Rántja meg a vállát, miközben a lóról beszél. Sosem volt még lova, így nem tudja, hogy mihez is kell kezdenie majd vele.*
-Később megmutathatnád, hogy miként kell bánni vele. Nincs tapasztalatom a lovak terén.
*Pillant kedvesére, miközben ecseteli a történteket.*
-Vigyázunk rájuk, míg tudunk! Van most elég bajuk, nem igen bírnának koncentrálni. Még valami bajuk esik!
*A lány következő szavaira elmosolyodik.*
-Máskülönben kivel beszélgetnél, nem igaz?
*Beszélni szerencsére tud Ewangel és szeret is. Most kapott egy kis incselkedést is érte.*
-Ha búcsú, akkor nem körséta lesz.
*Javítja ki Ewát, bár vélhetően félreértette a lány mondandóját.*
-Gondoltál az én vizemre is? Ez kedves!
*Mosolyodik el, miközben megtorpannak egy pillanatra.*
-Ha mégsem jönnének vissza... Mihez kezdesz?
*Mert Aletai még egyáltalán nem tudja. Sok helyre nem mehet, bár az új ruha és az új kinézet megnyitotta újra Arthenior kapuit.*
-Milyen rövid idő telt el, mióta eljöttünk a városból, és mégis milyen sok minden történt azóta! Nem?
*Voltak kémkedési misszióban, ami széthullott. Voltak egy törzsszövetségben, de az is széthullott. Ő, lehet, hogy velük van a baj?*
*Nyilván nem áll szándékukban odalovagolni a trióhoz, így, ha Leanda, vagy bárki is kiszúrná őket, hát biccent nekik, majd ha amazok megtorpannak, akkor Aletai és Ewangel is. Ez így helyes. Elől egy családot alkotnak, s kell nekik hagyni egy kis időt a dolgok átbeszélésére. Addig az orgyilkos árgus szemekkel figyel a környezetére, hogy elhárítsa az út közben felmerülő veszélyforrásokat.*
-Igen, valóban szép. Csak még nem érzem a magaménak. Talán nevet is adok majd neki.
*Rántja meg a vállát, miközben a lóról beszél. Sosem volt még lova, így nem tudja, hogy mihez is kell kezdenie majd vele.*
-Később megmutathatnád, hogy miként kell bánni vele. Nincs tapasztalatom a lovak terén.
*Pillant kedvesére, miközben ecseteli a történteket.*
-Vigyázunk rájuk, míg tudunk! Van most elég bajuk, nem igen bírnának koncentrálni. Még valami bajuk esik!
*A lány következő szavaira elmosolyodik.*
-Máskülönben kivel beszélgetnél, nem igaz?
*Beszélni szerencsére tud Ewangel és szeret is. Most kapott egy kis incselkedést is érte.*
-Ha búcsú, akkor nem körséta lesz.
*Javítja ki Ewát, bár vélhetően félreértette a lány mondandóját.*
-Gondoltál az én vizemre is? Ez kedves!
*Mosolyodik el, miközben megtorpannak egy pillanatra.*
-Ha mégsem jönnének vissza... Mihez kezdesz?
*Mert Aletai még egyáltalán nem tudja. Sok helyre nem mehet, bár az új ruha és az új kinézet megnyitotta újra Arthenior kapuit.*
-Milyen rövid idő telt el, mióta eljöttünk a városból, és mégis milyen sok minden történt azóta! Nem?
*Voltak kémkedési misszióban, ami széthullott. Voltak egy törzsszövetségben, de az is széthullott. Ő, lehet, hogy velük van a baj?*
3141. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-06-29 20:03:12
Üzenet elküldve: 2015-06-29 20:03:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Itt maradók - Azil, Kramlaf és a körülötte lévők//
* Szerencséje, hogy Azil marad, mert az óriás a legnagyobb segítsége és támasza, szó szerint. Ez az ölelés most a legjobbkor jött tőle. Hamarabb össze tudja szedni önmagát és gondolatait, a teendőket. Mintha mi sem történt volna, újra felállni és tenni a dolgát, a törzs; megmaradt törzs; érdekében. A fogadóba mindent bepakoltat, ami ennyi főre szükséges. Az ispotályba; ami egyébként a fogadó külön része és így nem égett le; nem pakol vissza semmit. A nagyobb táskáját a fogadóban teszi le, szükség esetére. De ha kell, akkor bárki sérültet és beteget be tudnak vinni az ispotály részbe, a ládákból pedig ki tudja szedni azokat az extra dolgokat, amik kellhetnek. Így mikor főzés közben először Bry hangját hallja meg, majd valaki, talán a mágus mester az, gyógyítóért kiált, kisiet az épületből. Most már könnyen teszi, Ena a szolgálója kezei között mocorog és magyaráz nagy hevességgel valamit. *
- Hagyjátok csak ott, megnézem én.
* Siet oda a szekérhez, amin Kramlaf, nagy meglepetésére és örömére, ül. Felül szemben vele. *
- Hahó Kramlaf, ideje volt már felébredned. Csak nem gondolod, hogy mindig a te hátsódat fogjuk cipelni?
- Hogy érzed magad?
* Előbb egy kis mórikálás, mert azt sejti, hogy ha Kramlaf valamit felfog a külvilágból az az, hogy az erőd nagy erőkkel ég. *
* Szerencséje, hogy Azil marad, mert az óriás a legnagyobb segítsége és támasza, szó szerint. Ez az ölelés most a legjobbkor jött tőle. Hamarabb össze tudja szedni önmagát és gondolatait, a teendőket. Mintha mi sem történt volna, újra felállni és tenni a dolgát, a törzs; megmaradt törzs; érdekében. A fogadóba mindent bepakoltat, ami ennyi főre szükséges. Az ispotályba; ami egyébként a fogadó külön része és így nem égett le; nem pakol vissza semmit. A nagyobb táskáját a fogadóban teszi le, szükség esetére. De ha kell, akkor bárki sérültet és beteget be tudnak vinni az ispotály részbe, a ládákból pedig ki tudja szedni azokat az extra dolgokat, amik kellhetnek. Így mikor főzés közben először Bry hangját hallja meg, majd valaki, talán a mágus mester az, gyógyítóért kiált, kisiet az épületből. Most már könnyen teszi, Ena a szolgálója kezei között mocorog és magyaráz nagy hevességgel valamit. *
- Hagyjátok csak ott, megnézem én.
* Siet oda a szekérhez, amin Kramlaf, nagy meglepetésére és örömére, ül. Felül szemben vele. *
- Hahó Kramlaf, ideje volt már felébredned. Csak nem gondolod, hogy mindig a te hátsódat fogjuk cipelni?
- Hogy érzed magad?
* Előbb egy kis mórikálás, mert azt sejti, hogy ha Kramlaf valamit felfog a külvilágból az az, hogy az erőd nagy erőkkel ég. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11720-11739