Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 167 (3321. - 3340. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3340. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-13 13:42:56
Üzenet elküldve: 2015-07-13 13:42:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadó//
*Kiriontól alig van ideje elköszönni, így csak rámereszti kék szemeit gyorsan, remélve a férfi kiveszi ebből is, hogy nem bunkó, csak nem tudott elköszönni. Hála égnek Isurii hajlandó vele kezet fogni s úgy tűnik nem is várt el más féle gesztust. Aztán mikor a nő megszólal, Essfyh arca felragyog.*
~Biztos Taitos mesélte.~
- Igen! És mégv gyógyítással is szeretnék foglalkozni, ha lehetne még emellett.
*A fél-elf lány rettentően lelkes lett, hiszen sok új dolgot fog itt tanulni. Az imént még Aryna is felajánlotta, hogy megtanítja az elf nyelvre. Egész életében emberek között élt, az ő kultúrájukat már ismeri. Szeretné, ha valami megmaradna elf énjéből is.
De az események gyorsan felgyorsulnak. Újra egyre többen érkeznek, s eleinte ment volna Arynával, hogy legalább az alap gyógyító tudását bemutathassa, de az ellenséges nőnek sikerült őt eltántorítania a céljától, ráadásul az újonnan érkezők is eléggé megrémítették ahhoz, hogy csendben visszarohanjon az asztalához, ahol eddig ült és azt csinálja, amihez a legjobban ért. Csöndben maradni és észrevehetetlennek lenni. Nem a legjobb hobbi a világon, de jelen esetben Ess úgy gondolja, a leghasznosabb.
Essfyh addig üldögél a helyén, amíg úgy tűnik Aryna tétlennek nem tűnik. Akkor viszont odamegy hozzá. Így, hogy Zaras elment, sokkal bátrabban szólítja meg a lányt.*
- Mondd, Aryna. Te a sátrat vagy a "sorházat" fogod választani?
*Ess kíváncsian néz rá, ugyanis ő maga nem tud dönteni egyelőre. A sátrak olyan ingatagnak és bizonytalannak tűnnek, a hosszú házban viszont több élőlénnyel kell egy téren osztoznia, amihez viszont nem szokott hozzá egyáltalán. A régi otthonában mindig egyedül volt egy szobában. Nem finnyás ő, csak félős. Lehet inkább a sátor mellett dönt majd, ott sokkal otthonosabban érzi magát, közel a természethez. *
*Kiriontól alig van ideje elköszönni, így csak rámereszti kék szemeit gyorsan, remélve a férfi kiveszi ebből is, hogy nem bunkó, csak nem tudott elköszönni. Hála égnek Isurii hajlandó vele kezet fogni s úgy tűnik nem is várt el más féle gesztust. Aztán mikor a nő megszólal, Essfyh arca felragyog.*
~Biztos Taitos mesélte.~
- Igen! És mégv gyógyítással is szeretnék foglalkozni, ha lehetne még emellett.
*A fél-elf lány rettentően lelkes lett, hiszen sok új dolgot fog itt tanulni. Az imént még Aryna is felajánlotta, hogy megtanítja az elf nyelvre. Egész életében emberek között élt, az ő kultúrájukat már ismeri. Szeretné, ha valami megmaradna elf énjéből is.
De az események gyorsan felgyorsulnak. Újra egyre többen érkeznek, s eleinte ment volna Arynával, hogy legalább az alap gyógyító tudását bemutathassa, de az ellenséges nőnek sikerült őt eltántorítania a céljától, ráadásul az újonnan érkezők is eléggé megrémítették ahhoz, hogy csendben visszarohanjon az asztalához, ahol eddig ült és azt csinálja, amihez a legjobban ért. Csöndben maradni és észrevehetetlennek lenni. Nem a legjobb hobbi a világon, de jelen esetben Ess úgy gondolja, a leghasznosabb.
Essfyh addig üldögél a helyén, amíg úgy tűnik Aryna tétlennek nem tűnik. Akkor viszont odamegy hozzá. Így, hogy Zaras elment, sokkal bátrabban szólítja meg a lányt.*
- Mondd, Aryna. Te a sátrat vagy a "sorházat" fogod választani?
*Ess kíváncsian néz rá, ugyanis ő maga nem tud dönteni egyelőre. A sátrak olyan ingatagnak és bizonytalannak tűnnek, a hosszú házban viszont több élőlénnyel kell egy téren osztoznia, amihez viszont nem szokott hozzá egyáltalán. A régi otthonában mindig egyedül volt egy szobában. Nem finnyás ő, csak félős. Lehet inkább a sátor mellett dönt majd, ott sokkal otthonosabban érzi magát, közel a természethez. *
3339. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-13 12:52:14
Üzenet elküldve: 2015-07-13 12:52:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kőtörő brigád//
*Az újonnan jött óriásról tudomást sem véve folytatja a munkát. Miután a másik törpe nem válaszolt neki, a kezébe nyomta az éket, és nekiállt dolgozni. ~Munkamorál, meg fegyelem. Látom abból sok van. Egyáltalán hogy lettünk egy tízszer tízes területen ilyen rengetegen?~ Morogva és káromkodva dolgozik, nagyokat sóz az ékre, csak minél hamarabb leléphessenek végre. Mikor itt végeznek, akkor próbál segíteni a pakolásban, de amikor az óriások dobálózni kezdenek,akkor úgy dönt a saját épsége fontosabb, mint az, hogy köveket pakoljon, így kissé félreáll, amíg ezzel végeznek. Aztán kérdőn néz a Vörösre.*
- Most mi lesz? Evés, alvás, holnap folytatjuk?
*Az újonnan jött óriásról tudomást sem véve folytatja a munkát. Miután a másik törpe nem válaszolt neki, a kezébe nyomta az éket, és nekiállt dolgozni. ~Munkamorál, meg fegyelem. Látom abból sok van. Egyáltalán hogy lettünk egy tízszer tízes területen ilyen rengetegen?~ Morogva és káromkodva dolgozik, nagyokat sóz az ékre, csak minél hamarabb leléphessenek végre. Mikor itt végeznek, akkor próbál segíteni a pakolásban, de amikor az óriások dobálózni kezdenek,akkor úgy dönt a saját épsége fontosabb, mint az, hogy köveket pakoljon, így kissé félreáll, amíg ezzel végeznek. Aztán kérdőn néz a Vörösre.*
- Most mi lesz? Evés, alvás, holnap folytatjuk?
3338. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-13 12:49:21
Üzenet elküldve: 2015-07-13 12:49:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1433
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1433
Játékstílus: Vakmerő
//Kőtörő brigád//
* A munka gyors ütemben folyik, a meleg pedig tovább főzi a csapatot, s mikor már azt hinnék, hogy a remény utolsó csírájának is lőttek, akkor megjelenik a kedves óriáslány, Bry és valami kenőcsöt ad a munkásoknak. *
- Köszi. * Mondja tömören, s egyből be is keni a testét, már ahol nem fedi ruha, mert ott bizonyára nincs szükség rá. Így hát az ebéd és a sör képe lebeg előtte, a csákánycsapások pedig egy-egy gonosz sárkányt jelentenek, melyek elállják az utat a fenti finomságok előtt, így csak azok legyőzésével juthat tovább a jól megérdemelt pihenés felé. Mondhatni igen élénk fantáziája van, de így mégiscsak egyszerűbb elviselni a nap forró sugarait. Aztán egyszer csak meglesznek ezzel is, ekkor jön a pakolászás, melyben besegít. Óvatosan helyezi eleinte csak a szekérre a köveket, de mikor már van rajta egynéhány rájön, hogy most már nem lehet baja a szekér fájának, így a rádobálás sem kizárt.
~ De jó megint itthon. ~ Jut eszébe, s csak dolgozik, dolgozik, a nehézségekkel nem is törődik. Aztán, ha eljött az idő szépen megebédel majd, sőt: később a sörből is kiveszi a jussát. *
* A munka gyors ütemben folyik, a meleg pedig tovább főzi a csapatot, s mikor már azt hinnék, hogy a remény utolsó csírájának is lőttek, akkor megjelenik a kedves óriáslány, Bry és valami kenőcsöt ad a munkásoknak. *
- Köszi. * Mondja tömören, s egyből be is keni a testét, már ahol nem fedi ruha, mert ott bizonyára nincs szükség rá. Így hát az ebéd és a sör képe lebeg előtte, a csákánycsapások pedig egy-egy gonosz sárkányt jelentenek, melyek elállják az utat a fenti finomságok előtt, így csak azok legyőzésével juthat tovább a jól megérdemelt pihenés felé. Mondhatni igen élénk fantáziája van, de így mégiscsak egyszerűbb elviselni a nap forró sugarait. Aztán egyszer csak meglesznek ezzel is, ekkor jön a pakolászás, melyben besegít. Óvatosan helyezi eleinte csak a szekérre a köveket, de mikor már van rajta egynéhány rájön, hogy most már nem lehet baja a szekér fájának, így a rádobálás sem kizárt.
~ De jó megint itthon. ~ Jut eszébe, s csak dolgozik, dolgozik, a nehézségekkel nem is törődik. Aztán, ha eljött az idő szépen megebédel majd, sőt: később a sörből is kiveszi a jussát. *
3337. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-13 11:33:27
Üzenet elküldve: 2015-07-13 11:33:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés - Lea, Kagan és mindenki más//
*Hosszú út áll mögötte. Jóval hosszabb, mint sokak mögött, s fáradtsággal teltebb. Fehér hátasának patái fáradtan kopognak a Tharg hegy kavicsos ösvényén. Lassan odaér. Hamarosan megérkezik, kis időre véget vetve utazásának, hogy aztán újra felkerekedve meginduljon, még maga sem tudva, hogy merre. Túl sok minden történt, míg távol volt. Kivetett lett, majd vezér, mígnem megtapasztalta a szellemek igaz valóját. Megváltozott. Más, mint akkor volt, mikor legutóbb erre járt. Komolyabb, meggyötörtebb, kétségbeesettebb. Átkozza magát, mégis tudja, hogy tovább kell lépnie. Eleget kell tennie a kéréseknek, melyeket hozzá intéztek.
Egy pillanatra hátra néz súlyos csomagjára. Saját holmii a nyeregtáskákban, míg rajtuk egy köpenybe tekert holt, kinek vére patása szőrét festi. Az egyszemélyes gyászmenet azonban már nem tart soká. Ha pedig felér a hegyre, nem kér egyebet, csupán annyit, hogy méltón elégethesse hű emberét, ki védelmében halt, remélve nemzetségük felemelkedését, bízva új vezetőjében, ki immáron kékre váltotta fehér öltözékét, magára fogadva tisztségét. Még anyja ruházata volt egykoron. Az első asszonyé, mely szerep nem is oly rég fejére szállt.
A hegy teteje felé közeledve alig hisz a szemének. Hallott ugyan rémhíreket az erőd lángolásáról, látni azonban egészen más. Nem akarta elhinni. Nem akarta tudomásul venni, hogy megtörténhet, s ím, a szellemek csapása valóban elérte a Thargok földjét. Mégis mit kellett Kagannak tennie ahhoz, hogy így sújtsák népé? Vagy mit tett a nép, mellyel kiszolgálta ezt a büntetést? Lovát megállásra készteti, megrántva kantárát. Az majdhogynem fel is ágaskodik, de helyette csak szökken egyet, kis híján leejtve a holtat faráról, kiért Nymira kap, belekapaszkodva annak fedőleplébe. Tekintete kutatóvá válik, ismerősöket keresve, mígnem megpillant néhány arcot, mik megkönnyebbült sóhajt csalnak elő belőle. Szemeit lehunyja néhány másodpercre, úgy vesz nagyobb levegőt, szíve hirtelen megvadulásának nyugtatására. Jobbját mellkasához emelve követeli csitulását az éltető szervnek, mikor pedig megnyugvásáról bizonyságot nyer, újra megindul, ezúttal azonban a rég látott ismerősök felé, kik, ha észreveszik, hát megáll újra, várva rájuk. Hívatlan nem áll szándékában belépni a leégett földre sem, minek ura láthatóan még magáénak vallja a kopárságot.*
*Hosszú út áll mögötte. Jóval hosszabb, mint sokak mögött, s fáradtsággal teltebb. Fehér hátasának patái fáradtan kopognak a Tharg hegy kavicsos ösvényén. Lassan odaér. Hamarosan megérkezik, kis időre véget vetve utazásának, hogy aztán újra felkerekedve meginduljon, még maga sem tudva, hogy merre. Túl sok minden történt, míg távol volt. Kivetett lett, majd vezér, mígnem megtapasztalta a szellemek igaz valóját. Megváltozott. Más, mint akkor volt, mikor legutóbb erre járt. Komolyabb, meggyötörtebb, kétségbeesettebb. Átkozza magát, mégis tudja, hogy tovább kell lépnie. Eleget kell tennie a kéréseknek, melyeket hozzá intéztek.
Egy pillanatra hátra néz súlyos csomagjára. Saját holmii a nyeregtáskákban, míg rajtuk egy köpenybe tekert holt, kinek vére patása szőrét festi. Az egyszemélyes gyászmenet azonban már nem tart soká. Ha pedig felér a hegyre, nem kér egyebet, csupán annyit, hogy méltón elégethesse hű emberét, ki védelmében halt, remélve nemzetségük felemelkedését, bízva új vezetőjében, ki immáron kékre váltotta fehér öltözékét, magára fogadva tisztségét. Még anyja ruházata volt egykoron. Az első asszonyé, mely szerep nem is oly rég fejére szállt.
A hegy teteje felé közeledve alig hisz a szemének. Hallott ugyan rémhíreket az erőd lángolásáról, látni azonban egészen más. Nem akarta elhinni. Nem akarta tudomásul venni, hogy megtörténhet, s ím, a szellemek csapása valóban elérte a Thargok földjét. Mégis mit kellett Kagannak tennie ahhoz, hogy így sújtsák népé? Vagy mit tett a nép, mellyel kiszolgálta ezt a büntetést? Lovát megállásra készteti, megrántva kantárát. Az majdhogynem fel is ágaskodik, de helyette csak szökken egyet, kis híján leejtve a holtat faráról, kiért Nymira kap, belekapaszkodva annak fedőleplébe. Tekintete kutatóvá válik, ismerősöket keresve, mígnem megpillant néhány arcot, mik megkönnyebbült sóhajt csalnak elő belőle. Szemeit lehunyja néhány másodpercre, úgy vesz nagyobb levegőt, szíve hirtelen megvadulásának nyugtatására. Jobbját mellkasához emelve követeli csitulását az éltető szervnek, mikor pedig megnyugvásáról bizonyságot nyer, újra megindul, ezúttal azonban a rég látott ismerősök felé, kik, ha észreveszik, hát megáll újra, várva rájuk. Hívatlan nem áll szándékában belépni a leégett földre sem, minek ura láthatóan még magáénak vallja a kopárságot.*
3336. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-13 11:18:37
Üzenet elküldve: 2015-07-13 11:18:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség//
//Kagan, Seyana, Ethea, Kara//
*Nem kell hozzá sok idő, hogy elállják az útját egy ismeretlen által. Egyáltalán nem akart illetlenül belopózni eme helyre, mert nem kenyere másokat magára haragítani. Emellett egyáltalán nem alvilági figura, hanem tényleg a világot szemlélő női szerzetes. Elég kurta köszöntéssel fogadja az elé álló, de nem lepődik meg ezen. Mikor válaszol neki, akkor elmosolyodik, főleg mikor kitér a kezében tartott ártatlan siklóra. Rögtön eszébe ötlik egy megfelelő írás szövege a szerzetesi könyvtár egyik könyvéből.*
- A tudatlanságod olyan, mint egy tompa fegyver. Mely halálosnak mutatkozik, azonban képtelen sebet ejteni. *mondja ki akaratlanul, mert beleverték az elméjébe ezeket a szavakat, sőt több százat. Kívülről fújja őket, s mindig van olyan helyzet, amikor előmásznak az egyik zugából. Nem tudja, hogy miként fogadja ezen beszédét az előtte levő, azonban tudja jól, hogy mindenki másképp fogja föl. Nagyon változatos a világ, s kezdi megérteni, hogy miért küldték el világjárásra az idősebb szerzetesek.*
- Egy magamfajta békével jár, s elméje tiszta. Romlott szándékok nem vezérlik. Ami pedig a siklómat illeti, ez a példány teljesen ártalmatlan. Harapása ugyan fájdalmas, de egyáltalán nincs mérge. Ezen felül fogyasztásra nem alkalmas, mert sütve és főzve elég rossz az íze. Ezen a vidéken körülbelül, hmm...*néz szét nyugodtan, miközben elengedi a kezében lévő hüllőt. Az beleharap mérgében, ám egyáltalán nem zavartatja magát. Lekúszik a lábán, aztán gyorsan kereket old.*
- Szóval tizenöt pár lehet, s rendszerint kerülik az építményeket. Feltűnhet egy-egy darab, amik leginkább az ember közelében fellelhető rágcsálókra pályázik. *fejezi be a beszédét az állatról, aztán néz rá az előtte látható épületekre. Nem tudta volna megmondani, hogy ez a pár épület egy várost takar, valakik kemény munkájával felépítettet. Látja a lelki szemei előtt a fáradozásukat, miközben egy-egy termetesebb mázsás követ pakolnak a helyére. Mivel úgy véli, hogy egy dologgal lenne képes kimutatni a szándékai tisztaságát, így belefog. Közelebb lép, aztán a kemény fabotját, a dobókéseit és dobótőreit átadja annak. Valójában inkább puszta kézzel a halálosabb, mint fegyverrel. Még egy időre átnyújtja a falatozó kését, sőt a zsebében pihenő fenőkövét is.*
- Ennyire tiszták a szándékaim, remélem így beljebb kerülhetek és kipihenhetem a hosszú utazás fáradalmait. *beszél felé egy mosollyal, mert egyáltalán nem haragszik a nőre, csak mert a munkáját végzi. Az őrségnek mindenhol fontos szerepe van. Nem szól többet, inkább várja a választ szavaira és cselekedetére. Valószínűleg kevés olyan illetővel találkoznak, aki szívesen megszabadul a biztonságot nyújtó eszközöktől.*
A hozzászólás írója (Tysalin Boni) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.13 11:32:10
//Kagan, Seyana, Ethea, Kara//
*Nem kell hozzá sok idő, hogy elállják az útját egy ismeretlen által. Egyáltalán nem akart illetlenül belopózni eme helyre, mert nem kenyere másokat magára haragítani. Emellett egyáltalán nem alvilági figura, hanem tényleg a világot szemlélő női szerzetes. Elég kurta köszöntéssel fogadja az elé álló, de nem lepődik meg ezen. Mikor válaszol neki, akkor elmosolyodik, főleg mikor kitér a kezében tartott ártatlan siklóra. Rögtön eszébe ötlik egy megfelelő írás szövege a szerzetesi könyvtár egyik könyvéből.*
- A tudatlanságod olyan, mint egy tompa fegyver. Mely halálosnak mutatkozik, azonban képtelen sebet ejteni. *mondja ki akaratlanul, mert beleverték az elméjébe ezeket a szavakat, sőt több százat. Kívülről fújja őket, s mindig van olyan helyzet, amikor előmásznak az egyik zugából. Nem tudja, hogy miként fogadja ezen beszédét az előtte levő, azonban tudja jól, hogy mindenki másképp fogja föl. Nagyon változatos a világ, s kezdi megérteni, hogy miért küldték el világjárásra az idősebb szerzetesek.*
- Egy magamfajta békével jár, s elméje tiszta. Romlott szándékok nem vezérlik. Ami pedig a siklómat illeti, ez a példány teljesen ártalmatlan. Harapása ugyan fájdalmas, de egyáltalán nincs mérge. Ezen felül fogyasztásra nem alkalmas, mert sütve és főzve elég rossz az íze. Ezen a vidéken körülbelül, hmm...*néz szét nyugodtan, miközben elengedi a kezében lévő hüllőt. Az beleharap mérgében, ám egyáltalán nem zavartatja magát. Lekúszik a lábán, aztán gyorsan kereket old.*
- Szóval tizenöt pár lehet, s rendszerint kerülik az építményeket. Feltűnhet egy-egy darab, amik leginkább az ember közelében fellelhető rágcsálókra pályázik. *fejezi be a beszédét az állatról, aztán néz rá az előtte látható épületekre. Nem tudta volna megmondani, hogy ez a pár épület egy várost takar, valakik kemény munkájával felépítettet. Látja a lelki szemei előtt a fáradozásukat, miközben egy-egy termetesebb mázsás követ pakolnak a helyére. Mivel úgy véli, hogy egy dologgal lenne képes kimutatni a szándékai tisztaságát, így belefog. Közelebb lép, aztán a kemény fabotját, a dobókéseit és dobótőreit átadja annak. Valójában inkább puszta kézzel a halálosabb, mint fegyverrel. Még egy időre átnyújtja a falatozó kését, sőt a zsebében pihenő fenőkövét is.*
- Ennyire tiszták a szándékaim, remélem így beljebb kerülhetek és kipihenhetem a hosszú utazás fáradalmait. *beszél felé egy mosollyal, mert egyáltalán nem haragszik a nőre, csak mert a munkáját végzi. Az őrségnek mindenhol fontos szerepe van. Nem szól többet, inkább várja a választ szavaira és cselekedetére. Valószínűleg kevés olyan illetővel találkoznak, aki szívesen megszabadul a biztonságot nyújtó eszközöktől.*
A hozzászólás írója (Tysalin Boni) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.13 11:32:10
3335. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-13 11:18:35
Üzenet elküldve: 2015-07-13 11:18:35
![>Seyana Burores [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9956_sotetelf_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
* Egy férfi köszönti őt. S ha nehezen is vallja be magának, hogy a felszín népei között van efféle, de az idegen kinézete, stílusa... Tekintélyt parancsoló. Magas, izmos, harcedzett ember, s rögtön a lényegre tér, azt tudakolja, amire kíváncsi, nem kertel. Stílusa ugyan nyers, s nem hajt fejet a nőstény előtt, mint ahogy a sötételf férfiak szoktak, mégis valahol szimpatikus. És ezt a nő magának is csak alig-alig ismeri be.*
- Seyana a nevem, harcos vagyok, s úgy hallottam, hogy itt jobbak a kovácsok, mint a városban. Magam akarok meggyőződni erről, s ha jobban belegondolok, akkor azért is léptem e földre, hogy meglássam, itt vajon jobb lehetőségei vannak e egy magamfajtának, mint lenn abban a szutyok városban.
* Ugyan kérdés nem hagyta el száját, a vezér mégis sejtheti, hogy szeretne valamiféle tájékoztatást kapni ezzel kapcsolatban.*
~ Bár, amilyen érthetelenek a felszíniek...~
* És meg is jelenik még egy... Az érkező elf nőtől sincs elragadtatva, hisz nekik talán távoli rokonaik a legunszimpatikusabbak. De mit lehet tenni? Ez már nem a mélység. Itt osztozhat az égimeszelő óriásokkal, töpörödött törpékkel, naiv tündérekkel, gonosz elfelkkel, szánalmas fattyakkal, idegesítő emberekkel... Igen, ezeket a jelzőket magában mindig odateszi.*
* Egy férfi köszönti őt. S ha nehezen is vallja be magának, hogy a felszín népei között van efféle, de az idegen kinézete, stílusa... Tekintélyt parancsoló. Magas, izmos, harcedzett ember, s rögtön a lényegre tér, azt tudakolja, amire kíváncsi, nem kertel. Stílusa ugyan nyers, s nem hajt fejet a nőstény előtt, mint ahogy a sötételf férfiak szoktak, mégis valahol szimpatikus. És ezt a nő magának is csak alig-alig ismeri be.*
- Seyana a nevem, harcos vagyok, s úgy hallottam, hogy itt jobbak a kovácsok, mint a városban. Magam akarok meggyőződni erről, s ha jobban belegondolok, akkor azért is léptem e földre, hogy meglássam, itt vajon jobb lehetőségei vannak e egy magamfajtának, mint lenn abban a szutyok városban.
* Ugyan kérdés nem hagyta el száját, a vezér mégis sejtheti, hogy szeretne valamiféle tájékoztatást kapni ezzel kapcsolatban.*
~ Bár, amilyen érthetelenek a felszíniek...~
* És meg is jelenik még egy... Az érkező elf nőtől sincs elragadtatva, hisz nekik talán távoli rokonaik a legunszimpatikusabbak. De mit lehet tenni? Ez már nem a mélység. Itt osztozhat az égimeszelő óriásokkal, töpörödött törpékkel, naiv tündérekkel, gonosz elfelkkel, szánalmas fattyakkal, idegesítő emberekkel... Igen, ezeket a jelzőket magában mindig odateszi.*
3334. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-13 10:32:20
Üzenet elküldve: 2015-07-13 10:32:20
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó//
*Taitos segítségével a kisebb medgoly egy asztalra kerül, e teher megszabadulásával Iluq háta majdhogynem felsóhajt. A fiú aztán, a druida számára érthetetlen dolgokat kezd mondani. A nőstény nem ért a varázslathoz, nem igazán bízik, a levágod, visszanövesztem című mágiában. Ha le kell vágni, maradjon is levágva.*
- Kösz, majd máskor. *Fintorodik el, s inkább leül az egyik székre, s kinyújtja a lábát. Bault közelebb húzza magához, mikor a fiú a wargot említi. Nem szívesen dobná oda a még gyengécske állatot, egy bestia karmai közé. Csak legyint a szavakra.
Isurii szavaira bólint. Ez annyit tesz, hogy ha a gyógyító itt volt, akkor majd visszajön és ő megvárja.
A szőke hajú, fiatal elf is mocorogni kezd és Iluq reméli, hogy nem az ő sebesülését akarja kitisztítani és bekötni. Persze a lány még nem látta a fájdalmának okát, nem tudhatja, hogy nem sebhelyről van szó, és ha tisztogatni akar, akkor fel kell vágnia az egész bokáját, s kiszedegetni a csontjait. Megborzong a gondolatra, de nem szól, csak figyel.
Hamarosan Chiari is belép és Iluq már int is felé. Inkább a tapasztaltabb nő, mint Isurii túlbuzgó amatőr alattvalói.*
*Taitos segítségével a kisebb medgoly egy asztalra kerül, e teher megszabadulásával Iluq háta majdhogynem felsóhajt. A fiú aztán, a druida számára érthetetlen dolgokat kezd mondani. A nőstény nem ért a varázslathoz, nem igazán bízik, a levágod, visszanövesztem című mágiában. Ha le kell vágni, maradjon is levágva.*
- Kösz, majd máskor. *Fintorodik el, s inkább leül az egyik székre, s kinyújtja a lábát. Bault közelebb húzza magához, mikor a fiú a wargot említi. Nem szívesen dobná oda a még gyengécske állatot, egy bestia karmai közé. Csak legyint a szavakra.
Isurii szavaira bólint. Ez annyit tesz, hogy ha a gyógyító itt volt, akkor majd visszajön és ő megvárja.
A szőke hajú, fiatal elf is mocorogni kezd és Iluq reméli, hogy nem az ő sebesülését akarja kitisztítani és bekötni. Persze a lány még nem látta a fájdalmának okát, nem tudhatja, hogy nem sebhelyről van szó, és ha tisztogatni akar, akkor fel kell vágnia az egész bokáját, s kiszedegetni a csontjait. Megborzong a gondolatra, de nem szól, csak figyel.
Hamarosan Chiari is belép és Iluq már int is felé. Inkább a tapasztaltabb nő, mint Isurii túlbuzgó amatőr alattvalói.*
3333. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-13 10:04:41
Üzenet elküldve: 2015-07-13 10:04:41
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kőtörő brigád//
*Miután egyeztették, hogy miért is égett le az erőd, mindenki elhallgat. Egy jó ideig csak a csattogás, és a kövek hasadása hallatszik. Egyszer csak Bryande alakja tűnik fel a távolban, és feléjük tart. Szerencsére hozott magával valami kenőcsöt, ami segít az égés ellen. *
~Pont ez kellett nekem! ~
*Az óriáslánnyal dolgozni valahogy mindig kellemes volt. Például, amikor a műhelyt, vagy a kohót építették. *
-Köszönöm szépen!
*Mondja, mikor Bry felé kínálja a kenőcsöt. Bekeni magát, majd visszatér munkájához.
Talán azért jó Bry-vel dolgozni, mert jó híreket hoz. A sör és az étel képe segít elviselni a munkát és a meleget.
Kis termete miatt nem segíthet a sziklák pakolásában. Helyette csinálja azt, amit eddig is csinált. Vagy tartja az éket, vagy éppen nagyokat rásóz, a Hrothgaar által tartott ékekre. Neki végül is mindegy. Ahogy Bry mondta, nemsokára itt az este, ami a munka végét jelzi. *
*Miután egyeztették, hogy miért is égett le az erőd, mindenki elhallgat. Egy jó ideig csak a csattogás, és a kövek hasadása hallatszik. Egyszer csak Bryande alakja tűnik fel a távolban, és feléjük tart. Szerencsére hozott magával valami kenőcsöt, ami segít az égés ellen. *
~Pont ez kellett nekem! ~
*Az óriáslánnyal dolgozni valahogy mindig kellemes volt. Például, amikor a műhelyt, vagy a kohót építették. *
-Köszönöm szépen!
*Mondja, mikor Bry felé kínálja a kenőcsöt. Bekeni magát, majd visszatér munkájához.
Talán azért jó Bry-vel dolgozni, mert jó híreket hoz. A sör és az étel képe segít elviselni a munkát és a meleget.
Kis termete miatt nem segíthet a sziklák pakolásában. Helyette csinálja azt, amit eddig is csinált. Vagy tartja az éket, vagy éppen nagyokat rásóz, a Hrothgaar által tartott ékekre. Neki végül is mindegy. Ahogy Bry mondta, nemsokára itt az este, ami a munka végét jelzi. *
3332. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-13 09:54:00
Üzenet elküldve: 2015-07-13 09:54:00
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//ThargArod - a Thargok Vörös Erődje//
*Nem vitatkozik, hiszen a Kagan testét birtokló entitásnak kétségkívül igaza van abban, hogy azok számára nem lesz feltűnő ez a változás, akik nem ismerik Kagant különösebben. Márpedig egyre kevesebben vannak azok, akik ismerik. Ez a tény már önmagában is ijesztő, hát még ha hozzáveszik azt is, hogy Kagan nem is Kagan. Merthogy ebben Lea egyre biztosabb azok után, hogy elmondja neki a férfi, hogy mit is látott az álmaiban. Merthogy ezt az információt megtartotta eleddig magának, és hát Kagan honnan tudna róla? Oké, persze benne van a pakliban, hogy találgatott és beletrafált, de ennek az esélye körülbelül a nullához konvergál, hiszen még Lea sem tudja igazán, hogy mit jelentenek ezek a dolgok.
Meglepődését palástolva bólint a férfi szavaira, hiszen valóban azt látta, amit az mond. A múltat. Hát akkor mélyebbre kell ássa magát az ősi rúnákba, meg a ritkán mesélt mondáikba is. Olyan régi történeteket ugyanis már nem mesélnek a gyermekeiknek. Jobban belegondolva momentán Chiari kislányát leszámítva nem is lenne kinek mesélni, viszont Chiari sem ismerheti a törzs mondáit, hiszen rabszolgaként került hozzájuk.*
A férfi közben odébbáll a dolgára hivatkozva, azonban Lea nem rázható le olyan könnyen, így aztán szorosan a nyomában van. Persze nem mászik bele bántóan az aurájába, éppen csak rajta tartja borostyánszínű szemeit. Aztán egy arra alkalmas pillanatban odalép hozzá. Vélhetően az után, hogy minden betolakodó, meg ismeretlen dolgát elrendezte. Az amon ruadhi törzstagokat amúgy biccentéssel üdvözli.
- És szólítsalak Kagannak?
*már most benne van a hangjában az a furcsa él, ami miatt "Kagan" is tudhatja egyből, hogy Lea miért is teszi fel ezt a kérdést.*
- Ő sok időt tölt velem kettesben...
*ezzel is egyértelműsíti, hogy ha társaságban vannak akkor nyilván ezen a néven emlegetné, de amúgy nem menne neki az ilyesmi, vagy legalábbis nem szívesen tenne így. És nem is egy fülledt éjszakára gondol, hanem csak egy szimpla megbeszélésre, mikor másokra nincsen szükség.*
*Nem vitatkozik, hiszen a Kagan testét birtokló entitásnak kétségkívül igaza van abban, hogy azok számára nem lesz feltűnő ez a változás, akik nem ismerik Kagant különösebben. Márpedig egyre kevesebben vannak azok, akik ismerik. Ez a tény már önmagában is ijesztő, hát még ha hozzáveszik azt is, hogy Kagan nem is Kagan. Merthogy ebben Lea egyre biztosabb azok után, hogy elmondja neki a férfi, hogy mit is látott az álmaiban. Merthogy ezt az információt megtartotta eleddig magának, és hát Kagan honnan tudna róla? Oké, persze benne van a pakliban, hogy találgatott és beletrafált, de ennek az esélye körülbelül a nullához konvergál, hiszen még Lea sem tudja igazán, hogy mit jelentenek ezek a dolgok.
Meglepődését palástolva bólint a férfi szavaira, hiszen valóban azt látta, amit az mond. A múltat. Hát akkor mélyebbre kell ássa magát az ősi rúnákba, meg a ritkán mesélt mondáikba is. Olyan régi történeteket ugyanis már nem mesélnek a gyermekeiknek. Jobban belegondolva momentán Chiari kislányát leszámítva nem is lenne kinek mesélni, viszont Chiari sem ismerheti a törzs mondáit, hiszen rabszolgaként került hozzájuk.*
A férfi közben odébbáll a dolgára hivatkozva, azonban Lea nem rázható le olyan könnyen, így aztán szorosan a nyomában van. Persze nem mászik bele bántóan az aurájába, éppen csak rajta tartja borostyánszínű szemeit. Aztán egy arra alkalmas pillanatban odalép hozzá. Vélhetően az után, hogy minden betolakodó, meg ismeretlen dolgát elrendezte. Az amon ruadhi törzstagokat amúgy biccentéssel üdvözli.
- És szólítsalak Kagannak?
*már most benne van a hangjában az a furcsa él, ami miatt "Kagan" is tudhatja egyből, hogy Lea miért is teszi fel ezt a kérdést.*
- Ő sok időt tölt velem kettesben...
*ezzel is egyértelműsíti, hogy ha társaságban vannak akkor nyilván ezen a néven emlegetné, de amúgy nem menne neki az ilyesmi, vagy legalábbis nem szívesen tenne így. És nem is egy fülledt éjszakára gondol, hanem csak egy szimpla megbeszélésre, mikor másokra nincsen szükség.*
3331. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-13 08:46:42
Üzenet elküldve: 2015-07-13 08:46:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
//Kagan, Seyana, Tysalin, Kara//
*Mivel a megállított nőszemély nem válaszol, így Ethea közelebb lép hozzá, majd megragadva karját pördíti meg, hogy megmutassa számára, merre is van az előre azoknak, akik még értelmesen válaszolni sem tudnak. Így aztán KARA MARAIN villámgyorsan távozhat is Amon Ruadhról. Mert hogy beljebb addig nem jut, míg választ nem ad az őrnek, az tuti. Így is már elegen beslisszoltak a fogadóba a nagy kavarodásban.
Idő telik. Nem sok, de Ethea szemmel tartva a távozót, megpillanthat egy felfelé igyekvő sötételfet, SEYANÁT. Újra csak előre lép, hogy ezt az érkezőt is megállítsa. Tekintete résnyire szűkül. Amióta Medliel meg a másik kormos olyan szépen meglógtak az első kavarodásnál, nem kedveli a mélységiek fajtáját. Főleg, hogy még mindig nem sikerült rájönni ki is csapta fejbe úgy, hogy órákig eszméletlen volt.
Már-már éppen megállítani a nőstényt, mikor annak kérdésére válasz érkezik Ethea háta mögül. Ösztönösen lép egyet oldalra, hogy látóterébe a vezér is bekerüljön, s kisebb fejhajtással jelzi, hogy ki is a feljebbvaló itt.*
-Uram.
*Köszönti Kagant, majd visszafordul a sötételf felé, ujjai körül fogják kardjának markolatát. Nem mintha Kagan nem tudná magát megvédeni, de jobb félni, mint megijedni, mert hát Ethea fülét elég erősen csípi a kormos arrogáns kérdése.
Ám sokáig nem tud figyelni a beszélgetésre, mert egy újabb érkező ballag fel a szerpentinen, melynek végén, még a városkába vezető kapu előtt, kívül a falon, állították fel a sátrat, vagy csak ponyvát Yarrod-dal, mint őrhelyet. Most is itt folyik a beszélgetés. Jobb híján inkább kint, mint bent.
Ellép hát a mélységi mellett, hogy az újabb érkező, TYSALIN elé álljon, megakadályozva ezzel az elfet a továbbhaladásban.*
-Üdv.
*Hangzik fel a kurta köszönés. Természetesen fél füllel azért a másik párosra is figyelmez, de szavait az elfhez intézi.*
-Éppen meglehet, és fel is töltheted, amennyiben tiszták a szándékaid. De azt, *És ezzel a siklóra bök bal mutatóujjával.* itt hagyod kint. Veszélyes dögök nem kerülhetnek be a városba.
//Kagan, Seyana, Tysalin, Kara//
*Mivel a megállított nőszemély nem válaszol, így Ethea közelebb lép hozzá, majd megragadva karját pördíti meg, hogy megmutassa számára, merre is van az előre azoknak, akik még értelmesen válaszolni sem tudnak. Így aztán KARA MARAIN villámgyorsan távozhat is Amon Ruadhról. Mert hogy beljebb addig nem jut, míg választ nem ad az őrnek, az tuti. Így is már elegen beslisszoltak a fogadóba a nagy kavarodásban.
Idő telik. Nem sok, de Ethea szemmel tartva a távozót, megpillanthat egy felfelé igyekvő sötételfet, SEYANÁT. Újra csak előre lép, hogy ezt az érkezőt is megállítsa. Tekintete résnyire szűkül. Amióta Medliel meg a másik kormos olyan szépen meglógtak az első kavarodásnál, nem kedveli a mélységiek fajtáját. Főleg, hogy még mindig nem sikerült rájönni ki is csapta fejbe úgy, hogy órákig eszméletlen volt.
Már-már éppen megállítani a nőstényt, mikor annak kérdésére válasz érkezik Ethea háta mögül. Ösztönösen lép egyet oldalra, hogy látóterébe a vezér is bekerüljön, s kisebb fejhajtással jelzi, hogy ki is a feljebbvaló itt.*
-Uram.
*Köszönti Kagant, majd visszafordul a sötételf felé, ujjai körül fogják kardjának markolatát. Nem mintha Kagan nem tudná magát megvédeni, de jobb félni, mint megijedni, mert hát Ethea fülét elég erősen csípi a kormos arrogáns kérdése.
Ám sokáig nem tud figyelni a beszélgetésre, mert egy újabb érkező ballag fel a szerpentinen, melynek végén, még a városkába vezető kapu előtt, kívül a falon, állították fel a sátrat, vagy csak ponyvát Yarrod-dal, mint őrhelyet. Most is itt folyik a beszélgetés. Jobb híján inkább kint, mint bent.
Ellép hát a mélységi mellett, hogy az újabb érkező, TYSALIN elé álljon, megakadályozva ezzel az elfet a továbbhaladásban.*
-Üdv.
*Hangzik fel a kurta köszönés. Természetesen fél füllel azért a másik párosra is figyelmez, de szavait az elfhez intézi.*
-Éppen meglehet, és fel is töltheted, amennyiben tiszták a szándékaid. De azt, *És ezzel a siklóra bök bal mutatóujjával.* itt hagyod kint. Veszélyes dögök nem kerülhetnek be a városba.
3330. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-13 08:03:18
Üzenet elküldve: 2015-07-13 08:03:18
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ewangel - Őrségben//
*A fogadóban megtöltötte kulacsát és az elkészült szendviccsel lép ki a fogadóból és a kapu felé néz, ahol meg is látja az elf lányt, elmosolyodik és el indul felé, már biztos észreveszi mire odaér és üdvözli ismét.*
-Szia Ewangel! A fogadóban voltak a barátaim köszönöm szépen a segítségedet! *Vár egy kicsit és a tarkójára teszi a balját és kicsit zavart mosollyal teszi fel a következő kérdést.*
-Mondd nem vagy éhes? Csak mert olyan, mintha most szedné össze magát mindenki és nem tudom mennyi időd volt enni már ma... én hoztam azért egy szendvicset ha elfogadod. *Ha elfogadja akkor odaadja a lánynak a szendvicset kedves mosollyal.*
-Ideje mennem is lassan, mert már nincs itt helyem. *Néz hátra a fogadó felé kissé szomorúan, de tudja, hogy el kell engednie barátját, ez az ő döntése és neki is kell saját életcél keresnie.*
-Persze szívesen maradnék beszélgetni, ha nem zavarlak az őrködésben.
*A fogadóban megtöltötte kulacsát és az elkészült szendviccsel lép ki a fogadóból és a kapu felé néz, ahol meg is látja az elf lányt, elmosolyodik és el indul felé, már biztos észreveszi mire odaér és üdvözli ismét.*
-Szia Ewangel! A fogadóban voltak a barátaim köszönöm szépen a segítségedet! *Vár egy kicsit és a tarkójára teszi a balját és kicsit zavart mosollyal teszi fel a következő kérdést.*
-Mondd nem vagy éhes? Csak mert olyan, mintha most szedné össze magát mindenki és nem tudom mennyi időd volt enni már ma... én hoztam azért egy szendvicset ha elfogadod. *Ha elfogadja akkor odaadja a lánynak a szendvicset kedves mosollyal.*
-Ideje mennem is lassan, mert már nincs itt helyem. *Néz hátra a fogadó felé kissé szomorúan, de tudja, hogy el kell engednie barátját, ez az ő döntése és neki is kell saját életcél keresnie.*
-Persze szívesen maradnék beszélgetni, ha nem zavarlak az őrködésben.
3329. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-13 00:33:09
Üzenet elküldve: 2015-07-13 00:33:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó//
*Taitosnak most nem igazán kell szólnia, végre. Aranyosan bólogat persze, de azt sem viszi túlzásba, ő ezeken már túl esett...*
~Nah, most ők jönnek, nem is tudják, hogy ez már legalább a második lépcső.~
*Járatja szemét a Zöldfülű a hallgatóságon.
Időközben Chiari is befut, vet rá egy "majd mindjárt letépetem a sebeimet veled" pillantást, aztán csak figyeli, ahogy a kecskés parasztember is térdet hajt Isurii előtt.*
-Üdvözletem!
*Nyújt kezet ő is.*
-Isurii külön életet élő jobbkeze vagyok.
*Mutatkozik be, aztán észreveszi a sérülését.*
-De lehetek a te balod is egy időre.
*Mondja vigyorogva, és egyenesbe kormányozza a fickót.*
-Taitos vagyok, szolgálatodra!
*Mondja, aztán figyelmet áldoz Isurii szavainak, és maga is a kérdésen kezd rágódni, mivel az utóbbi idők változtatták elgondolását.
Aztán vége a beszédnek, és Isurii is hátrább lép.*
-Csak egy szót Mester!
*Kéri a figyelmet Taitos is, aztán beszélni kezd.*
-Emberek, akkor szállást találjatok, és délutánig szabadok vagytok. A "sorházak" szemben vannak, a sátrak meg előttük.
*Mondja nekik.*
-Én váltok pár szót a Mesterrel, aztán ebéd után gyűlünk a szerpentin szélén! Ha van kérdés most tegyétek fel.
*Rendszerezi picit a csapatot, és helyeslésért pillant Isuriira, remélve, hogy így jó lesz.*
*Taitosnak most nem igazán kell szólnia, végre. Aranyosan bólogat persze, de azt sem viszi túlzásba, ő ezeken már túl esett...*
~Nah, most ők jönnek, nem is tudják, hogy ez már legalább a második lépcső.~
*Járatja szemét a Zöldfülű a hallgatóságon.
Időközben Chiari is befut, vet rá egy "majd mindjárt letépetem a sebeimet veled" pillantást, aztán csak figyeli, ahogy a kecskés parasztember is térdet hajt Isurii előtt.*
-Üdvözletem!
*Nyújt kezet ő is.*
-Isurii külön életet élő jobbkeze vagyok.
*Mutatkozik be, aztán észreveszi a sérülését.*
-De lehetek a te balod is egy időre.
*Mondja vigyorogva, és egyenesbe kormányozza a fickót.*
-Taitos vagyok, szolgálatodra!
*Mondja, aztán figyelmet áldoz Isurii szavainak, és maga is a kérdésen kezd rágódni, mivel az utóbbi idők változtatták elgondolását.
Aztán vége a beszédnek, és Isurii is hátrább lép.*
-Csak egy szót Mester!
*Kéri a figyelmet Taitos is, aztán beszélni kezd.*
-Emberek, akkor szállást találjatok, és délutánig szabadok vagytok. A "sorházak" szemben vannak, a sátrak meg előttük.
*Mondja nekik.*
-Én váltok pár szót a Mesterrel, aztán ebéd után gyűlünk a szerpentin szélén! Ha van kérdés most tegyétek fel.
*Rendszerezi picit a csapatot, és helyeslésért pillant Isuriira, remélve, hogy így jó lesz.*
3328. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-13 00:17:07
Üzenet elküldve: 2015-07-13 00:17:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség//
*Nyugodt léptekkel halad, nem zavartatja magát, hogy milyen időjárás van. Egy jól kijárt ösvényen halad, ami éppenséggel valahová elvezeti. Fogalma sincs róla, hogy idegen területen lépdel, ami valaki tulajdonában van. Megtanult élni a környezetével, emellett odafigyelni minden egyes apró részletre. Kemény tanítások, amiket korbáccsal és ütlegeléssel vertek belé. Kiskorában nem tudta, hogy mindennek a maszlagnak egyáltalán mi értelme van? Mire jó? Mit nyer vele? Mire felnőtt elf nővé vált, akkor kezdte megérteni az egészet. Most igazán hálás, sőt minden nap beletartozik a rutinjába a meditáció, meg a különböző gyakorlatok. Az életét a kígyók tanulmányozására fordítja, hogy minél inkább kiismerje eme hüllőket. Annyira belemélyed ebbe a feladatba, hogy olykor onnan vesz bizonyos ötleteket a problémái ellen. Mondani szokás, hogy a természetben fellelhetőek a megoldások kulcsai, ha alaposan megfigyeli az ember az egyes állatokat. Megdöbbentő, hogy milyen lehetőségeket kínál, ám előtte kellő időt kell rá szentelni. Hamarosan a természet zöldjét a távolban épületek látványa csúfítja el, ami jól láthatóan felhívja minden erre tévedő figyelmét. Megáll egy pillanatra, miközben az aljnövényzetben mozgásra lesz figyelmes. Észreveszi, hogy egy ártatlan sikló az, ettől függetlenül nem tud ellenállni a késztetésnek, hogy meg ne fogja a fejénél. Csupán egy gyors mozdulat, ami van olyan gyors, mint a mérges kígyók marási sebessége. Megtartja az állatot és így indul azon épületek felé. Megnézi e nemes állat pikkelyeit, állapotát. Beszél hozzá, mint ha csak egy élő személy lenne. A sikló tekergőzik ugyan a kezén, de ügyet sem vet rá. Tudja jól, hogy ennek a fajnak elég erős a harapása, de nincsen mérge. Nincs mitől félnie, ha kicsúszna a kezéből, vagy megtámadná. Arcának vonása nem mutat félelmet, s nem csak az ártatlan példányoknál mutatja meg ezen arcát, hanem a legveszedelmesebbeknél is. Hamarosan megpillant egy sötételf nő hátulról, aki éppenséggel a helyi őrséggel kerül szóváltásba. Valószínűleg hamar kiszúrja az őr őt, miközben kezében ott fogdossa a siklóját, mint ha csak kabalája lenne. Már távolról köszön nekik, ha éppenséggel túlságosan nem lenne feltűnő.*
- Szép napot! * köszön napszaktól függetlenül, mert számára lényegtelen, hogy melyikben van. Mikor odaér hozzájuk, de a kellő távolságot tartva tőlük. Megáll, mert gondolja az őr nem fogja a szép és egyedi szeméért beengedni csak úgy. Felmerül benne a kérdés, hogy hol van, ám azonban nem kérdez rá.*
- Meg lehet itt szállni egy pár napra és a készleteim feltölteni? * érdeklődik, hiszen alapjából véve úgy tűnik neki, hogy valami menedékhely.*
*Nyugodt léptekkel halad, nem zavartatja magát, hogy milyen időjárás van. Egy jól kijárt ösvényen halad, ami éppenséggel valahová elvezeti. Fogalma sincs róla, hogy idegen területen lépdel, ami valaki tulajdonában van. Megtanult élni a környezetével, emellett odafigyelni minden egyes apró részletre. Kemény tanítások, amiket korbáccsal és ütlegeléssel vertek belé. Kiskorában nem tudta, hogy mindennek a maszlagnak egyáltalán mi értelme van? Mire jó? Mit nyer vele? Mire felnőtt elf nővé vált, akkor kezdte megérteni az egészet. Most igazán hálás, sőt minden nap beletartozik a rutinjába a meditáció, meg a különböző gyakorlatok. Az életét a kígyók tanulmányozására fordítja, hogy minél inkább kiismerje eme hüllőket. Annyira belemélyed ebbe a feladatba, hogy olykor onnan vesz bizonyos ötleteket a problémái ellen. Mondani szokás, hogy a természetben fellelhetőek a megoldások kulcsai, ha alaposan megfigyeli az ember az egyes állatokat. Megdöbbentő, hogy milyen lehetőségeket kínál, ám előtte kellő időt kell rá szentelni. Hamarosan a természet zöldjét a távolban épületek látványa csúfítja el, ami jól láthatóan felhívja minden erre tévedő figyelmét. Megáll egy pillanatra, miközben az aljnövényzetben mozgásra lesz figyelmes. Észreveszi, hogy egy ártatlan sikló az, ettől függetlenül nem tud ellenállni a késztetésnek, hogy meg ne fogja a fejénél. Csupán egy gyors mozdulat, ami van olyan gyors, mint a mérges kígyók marási sebessége. Megtartja az állatot és így indul azon épületek felé. Megnézi e nemes állat pikkelyeit, állapotát. Beszél hozzá, mint ha csak egy élő személy lenne. A sikló tekergőzik ugyan a kezén, de ügyet sem vet rá. Tudja jól, hogy ennek a fajnak elég erős a harapása, de nincsen mérge. Nincs mitől félnie, ha kicsúszna a kezéből, vagy megtámadná. Arcának vonása nem mutat félelmet, s nem csak az ártatlan példányoknál mutatja meg ezen arcát, hanem a legveszedelmesebbeknél is. Hamarosan megpillant egy sötételf nő hátulról, aki éppenséggel a helyi őrséggel kerül szóváltásba. Valószínűleg hamar kiszúrja az őr őt, miközben kezében ott fogdossa a siklóját, mint ha csak kabalája lenne. Már távolról köszön nekik, ha éppenséggel túlságosan nem lenne feltűnő.*
- Szép napot! * köszön napszaktól függetlenül, mert számára lényegtelen, hogy melyikben van. Mikor odaér hozzájuk, de a kellő távolságot tartva tőlük. Megáll, mert gondolja az őr nem fogja a szép és egyedi szeméért beengedni csak úgy. Felmerül benne a kérdés, hogy hol van, ám azonban nem kérdez rá.*
- Meg lehet itt szállni egy pár napra és a készleteim feltölteni? * érdeklődik, hiszen alapjából véve úgy tűnik neki, hogy valami menedékhely.*
3327. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-12 23:35:46
Üzenet elküldve: 2015-07-12 23:35:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó//
*Aryna kérdésére szintén a "Chiari" a válasz, hiszen minden ilyesmi a gyógyítónál van, ha van. Márpedig lennie kell, de mivel Isuriitól igencsak távol áll a felcserkedés, nem tudja merre vannak ezek a holmik, csak azt, hogy kit kell értük megkeresni.
Egyébként Taitos korábbi kérdésére bólintott még korábban, bár már ebben annyira nem biztos, sajnos első tanítványát kénytelen kicsit mellőzni a fennforgásban, de mindenképpen szakít rá időt.
A következő bemutatkozó a tüneményes szőkeség. A nő próbál igazodni a különféle elvárásokhoz, így kezet fog a fiatal lánykával is.*
-Essfyh, aki nagyon szereti a természetet, igaz?
*Próbálja meg összekötni a Taitos által elmondottakat és a neveket az arcokkal. Aztán lehet, hogy mellé nyúl, de ez benne van a pakliban, majd kijavítja a lány.
A következő egy ifjú, akinek mint kiderül nincs is igazán itt dolga, vele legalábbis biztos, így egy pár pillanatig értetlenül mered rá vissza, nem tudja hova tenni a dolgot, de persze ennyivel is okosabb lett.*
-Szolgáld ki magad, Kirion.
*Meglepettsége csak fokozódik mikor Learon besántikál.*
-Learon! Hát te egyben vagy?
*Lép kicsit közelebb hozzá, hogy alaposan szemügyre vehesse. Kezét vigasztalón, vagy bátorítón, vagy olyan szándékkal, hogy az éppen passzoljon Learon aktuális hangulatához... a férfi vállára teszi egy pillanatra.*
-Üdv köztünk újra.
*Ezt követően tekintete újra Zaras felé fordul.*
-Itt kanyarodik a folyó, abban megmártózhatsz Zaras, de most még légy türelemmel. Szeretnék még pár dolgot elmondani.
*Inti nyugodtságra az ifjú harcost egy halovány mosoly kíséretében. Nem tud sajnos szétszakadni, pedig annyi felé kell figyelni egyszerre, hogy lassan tényleg úgy érzi menten legördül a feje a helyéről, annyit tekergeti.*
-Üdv Chiari, Iluq keresett és ha nem lenne terhedre Arynának is megmutathatnád merre tartod a kötszereidet és ilyesmit. Biztos vagyok benne, hogy az ifjú hölgy a segítségedre lehet.
Na! *Fordul vissza tenyereit összecsapva a mágustársaság felé.*
-Akkor mielőtt mindenki elszalad még pár szót szeretnék elmondani nagyvonalakban arról, hogy miként gondolkozzon a mágiáról az aki tőlem akar tanulni.
Csak pár alapvető dolgot szeretnék tisztázni ezen a mai gyors megbeszélésen. A mágiahasználatról és tanulásról lesz szó kicsit részletesebben, inkább elméleti és etikai vonatkozásban. Mint ahogy említettem a Szövetségben vannak szabályok, keretek. Ezeknek egyrészt azért van létjogosultságuk, hogy kordában tartsák azt az irdatlan mennyiségű tudást amit itt a tervek szerint felhalmozunk majd közösen, de ami még ennél is fontosabb az az, hogy kapaszkodóként szolgáljanak a bizonytalan helyzetekben. Ezek a stabil pontok azok, amikhez mindenki visszanyúlhat és ami mindenkire egyformán vonatkozik. Így hát természetesen lesznek szabályok a varázshasználatra vonatkozóan is.
Lanawin széles világán a mágiára, mint tudományra tekintünk. A pontos működését még nem ismertük teljesen, de valláshoz, hithez, vagy meggyőződéshez nincs köze a jelenleg elfogadott diszciplínák szerint. Mi is ebben a megközelítésben fogjuk tárgyalni, mint felvilágosult gondolkodású élőlények.
A tudás hatalom, a hatalom pedig felelősség. Minél inkább befolyásolni tudjuk környezetünket mágikus eszközökkel, annál inkább át kell gondolnunk: érdemes, megéri, tényleg szükség van rá? Fel kell tennünk magunkban a kérdést: meg tudnám oldani a feladatot másként is? Sok olyan varázslat létezik, aminek a hatása előidézhető talán még hatékonyabban varázshasználat nélkül is. Példának okáért lázat csillapítani nem feltétlenül kell kézrátétellel és mágia útján, ha a közelben akad hideg borogatás is, vagy gyógyító bájital.
* A jelenlévők közül páraknak már bizonyára ismerősek ezek a szavak, hiszen hasonló eszmefuttatás zajlott le korábban Thargarodban is. Chiari, Worenth, Taitos, vagy Learon már tudhatják ezeket, de sokan vannak még itt akiknek ez talán újdonság.*
-Röviden és tömören arra törekednénk, hogy megfontoljuk mikor és miért élünk a mágia lehetőségeivel, ne puffogtassunk jégesőt, vagy lángcsóvákat előidéző igéket, ha nem muszáj. Most ennyit szerettem volna előrebocsájtani, a következő kérésem pedig annyi lenne, hogy mindenki gondolkozzon el azon mit jelent neki a mágia.
*A választ ugyan a maga részéről már meg is adta, de legalább kiderül ki mennyire figyelt, vagy értette meg.*
-Nem lesz egyelőre megbeszélt előadás, vagy tanóra, de aki úgy érzi, hogy tud válaszolni az keressen meg bátran.
*Mosolyog a kis csapatra, majd szélnek ereszti őket.*
-Most lehet akkor menni...
*Pillant Zarasra elsősorban, bár eddig sem volt a fogadóba láncolva senki. Szabadon járnak kelnek, Isurii csak fejben készíti saját kis jegyzeteit...*
*Aryna kérdésére szintén a "Chiari" a válasz, hiszen minden ilyesmi a gyógyítónál van, ha van. Márpedig lennie kell, de mivel Isuriitól igencsak távol áll a felcserkedés, nem tudja merre vannak ezek a holmik, csak azt, hogy kit kell értük megkeresni.
Egyébként Taitos korábbi kérdésére bólintott még korábban, bár már ebben annyira nem biztos, sajnos első tanítványát kénytelen kicsit mellőzni a fennforgásban, de mindenképpen szakít rá időt.
A következő bemutatkozó a tüneményes szőkeség. A nő próbál igazodni a különféle elvárásokhoz, így kezet fog a fiatal lánykával is.*
-Essfyh, aki nagyon szereti a természetet, igaz?
*Próbálja meg összekötni a Taitos által elmondottakat és a neveket az arcokkal. Aztán lehet, hogy mellé nyúl, de ez benne van a pakliban, majd kijavítja a lány.
A következő egy ifjú, akinek mint kiderül nincs is igazán itt dolga, vele legalábbis biztos, így egy pár pillanatig értetlenül mered rá vissza, nem tudja hova tenni a dolgot, de persze ennyivel is okosabb lett.*
-Szolgáld ki magad, Kirion.
*Meglepettsége csak fokozódik mikor Learon besántikál.*
-Learon! Hát te egyben vagy?
*Lép kicsit közelebb hozzá, hogy alaposan szemügyre vehesse. Kezét vigasztalón, vagy bátorítón, vagy olyan szándékkal, hogy az éppen passzoljon Learon aktuális hangulatához... a férfi vállára teszi egy pillanatra.*
-Üdv köztünk újra.
*Ezt követően tekintete újra Zaras felé fordul.*
-Itt kanyarodik a folyó, abban megmártózhatsz Zaras, de most még légy türelemmel. Szeretnék még pár dolgot elmondani.
*Inti nyugodtságra az ifjú harcost egy halovány mosoly kíséretében. Nem tud sajnos szétszakadni, pedig annyi felé kell figyelni egyszerre, hogy lassan tényleg úgy érzi menten legördül a feje a helyéről, annyit tekergeti.*
-Üdv Chiari, Iluq keresett és ha nem lenne terhedre Arynának is megmutathatnád merre tartod a kötszereidet és ilyesmit. Biztos vagyok benne, hogy az ifjú hölgy a segítségedre lehet.
Na! *Fordul vissza tenyereit összecsapva a mágustársaság felé.*
-Akkor mielőtt mindenki elszalad még pár szót szeretnék elmondani nagyvonalakban arról, hogy miként gondolkozzon a mágiáról az aki tőlem akar tanulni.
Csak pár alapvető dolgot szeretnék tisztázni ezen a mai gyors megbeszélésen. A mágiahasználatról és tanulásról lesz szó kicsit részletesebben, inkább elméleti és etikai vonatkozásban. Mint ahogy említettem a Szövetségben vannak szabályok, keretek. Ezeknek egyrészt azért van létjogosultságuk, hogy kordában tartsák azt az irdatlan mennyiségű tudást amit itt a tervek szerint felhalmozunk majd közösen, de ami még ennél is fontosabb az az, hogy kapaszkodóként szolgáljanak a bizonytalan helyzetekben. Ezek a stabil pontok azok, amikhez mindenki visszanyúlhat és ami mindenkire egyformán vonatkozik. Így hát természetesen lesznek szabályok a varázshasználatra vonatkozóan is.
Lanawin széles világán a mágiára, mint tudományra tekintünk. A pontos működését még nem ismertük teljesen, de valláshoz, hithez, vagy meggyőződéshez nincs köze a jelenleg elfogadott diszciplínák szerint. Mi is ebben a megközelítésben fogjuk tárgyalni, mint felvilágosult gondolkodású élőlények.
A tudás hatalom, a hatalom pedig felelősség. Minél inkább befolyásolni tudjuk környezetünket mágikus eszközökkel, annál inkább át kell gondolnunk: érdemes, megéri, tényleg szükség van rá? Fel kell tennünk magunkban a kérdést: meg tudnám oldani a feladatot másként is? Sok olyan varázslat létezik, aminek a hatása előidézhető talán még hatékonyabban varázshasználat nélkül is. Példának okáért lázat csillapítani nem feltétlenül kell kézrátétellel és mágia útján, ha a közelben akad hideg borogatás is, vagy gyógyító bájital.
* A jelenlévők közül páraknak már bizonyára ismerősek ezek a szavak, hiszen hasonló eszmefuttatás zajlott le korábban Thargarodban is. Chiari, Worenth, Taitos, vagy Learon már tudhatják ezeket, de sokan vannak még itt akiknek ez talán újdonság.*
-Röviden és tömören arra törekednénk, hogy megfontoljuk mikor és miért élünk a mágia lehetőségeivel, ne puffogtassunk jégesőt, vagy lángcsóvákat előidéző igéket, ha nem muszáj. Most ennyit szerettem volna előrebocsájtani, a következő kérésem pedig annyi lenne, hogy mindenki gondolkozzon el azon mit jelent neki a mágia.
*A választ ugyan a maga részéről már meg is adta, de legalább kiderül ki mennyire figyelt, vagy értette meg.*
-Nem lesz egyelőre megbeszélt előadás, vagy tanóra, de aki úgy érzi, hogy tud válaszolni az keressen meg bátran.
*Mosolyog a kis csapatra, majd szélnek ereszti őket.*
-Most lehet akkor menni...
*Pillant Zarasra elsősorban, bár eddig sem volt a fogadóba láncolva senki. Szabadon járnak kelnek, Isurii csak fejben készíti saját kis jegyzeteit...*
3326. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-12 23:31:21
Üzenet elküldve: 2015-07-12 23:31:21
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Halászkunyhó - Syoud, Daranel, Akheel, Waldran//
*Akheel végre leszáll róla (még a vége előtt kap egy barackot Syoudtól, és nem a gyümölcsformát), így az elf hím feltápászkodhat ruhát porolni. Nem nézhet úgy ki, mint egy törpe melós a műszak végén, nem igaz?*
- Eh... nem, egyelőre nem. Kagannak jelentsétek, hogy itt vagyunk, meg itt van ez a Daranel-fickó is. Horgászunk kicsit, gondolom, el fog kelleni egy kis friss kaja! *mert hogy indulás előtt felzabálták a kaja egy részét, meg (bár ezt nem tudja), a tegnap esti bulin egy másik részét. Élelem pedig mindig kell.*
- Nem, nem tudok másról, de sokakat láttam elmenni az ösvényen. Főleg a lovagokat, meg a sötételfeket, ámbár tévedhetek is. *húzza meg a vállát.*
- Küldjetek majd le egy kis sört vagy ilyesmit, mert abból nem hoztam, és rám férne. Baromi meleg van itt, csak a fák alatt lehet kibírni, és a vizet kicsit már unom! *mert hogy Syoud nem teljesen tipikus elf, igen szívesen iszik, szed tudatmódosító gombát, és gyilkol kedvtelésből. Van ilyen.*
- Na te Daranel, addig mesélj, honnan fújt ide a szél?!
*Akheel végre leszáll róla (még a vége előtt kap egy barackot Syoudtól, és nem a gyümölcsformát), így az elf hím feltápászkodhat ruhát porolni. Nem nézhet úgy ki, mint egy törpe melós a műszak végén, nem igaz?*
- Eh... nem, egyelőre nem. Kagannak jelentsétek, hogy itt vagyunk, meg itt van ez a Daranel-fickó is. Horgászunk kicsit, gondolom, el fog kelleni egy kis friss kaja! *mert hogy indulás előtt felzabálták a kaja egy részét, meg (bár ezt nem tudja), a tegnap esti bulin egy másik részét. Élelem pedig mindig kell.*
- Nem, nem tudok másról, de sokakat láttam elmenni az ösvényen. Főleg a lovagokat, meg a sötételfeket, ámbár tévedhetek is. *húzza meg a vállát.*
- Küldjetek majd le egy kis sört vagy ilyesmit, mert abból nem hoztam, és rám férne. Baromi meleg van itt, csak a fák alatt lehet kibírni, és a vizet kicsit már unom! *mert hogy Syoud nem teljesen tipikus elf, igen szívesen iszik, szed tudatmódosító gombát, és gyilkol kedvtelésből. Van ilyen.*
- Na te Daranel, addig mesélj, honnan fújt ide a szél?!
3325. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-12 23:19:11
Üzenet elküldve: 2015-07-12 23:19:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Amon Rudahon van őrség - sőt, mióta Thargarodon Kagan erős megfontolásból és enyhe felindultásában porig égette, csak ott van. Lévén egy földszinten húzódó várfalat eléggé felesleges lenne védeni.*
~ Na lássunk dologhoz. ~ *lép ki a Kapun - már csak így nevezi, pedig nincs már Keleti Kapu, csak némi zsarátnok, hamu és falmaradvány - majd elindul Amon Ruadh (azaz a Kopasz Hegy) városkájának házai között.*
*A műhely már működik, és jól működik, törpékkel - márpedig egy jó műhelybe kellenek a törpék. Ennyi, ezt mindenki tudja. Az óriások is működnek valahol, ezt hallani, nem kell hozzá jósnak sem lenni, és a többiek is nyüzsögnek. Csak a régi Hrallh és környéke kihalt, a városka él és virul. Mielőtt azonban dolgához látna, egy sötételfet vesz észre, aki őrséggel parolázik - és a Tharg mélységiek dobbantása után a vezér tart tőle, hogy kelletlen és erőszakos fogadtatásban fog részesülni, ha nem megy oda.*
~ Persze várható volt, se Narii, se Medliel nem hűségből volt itt. Furcsa fajzat ez a sötételf, furcsa volt régen is... ~ *saját csapatában viszonylag keveset tartott belőle az ősi időktől fogva, és Kagan Thargodar sem sokkal futottak össze a hegyek alatt.*
~ És a hangsúlyod, anyukám, hjaj... na várj csak. ~ *somolyog, aztán az őröknek int, hogy hagyják, átveszi.*
- A Thargok földjén jársz, idegen nőstény, Amon Ruadh fejedelemségében. Ez itt ThargArod, Kagan Thargodar... *enyhe hatásszünet, mert itt jönne az, hogy erődje, de ugye az porig égett, és még messze a nap, amíg a kőből épült várat befejezik.*
- Székhelye. Ki vagy, és mit akarsz itt?
*Amon Rudahon van őrség - sőt, mióta Thargarodon Kagan erős megfontolásból és enyhe felindultásában porig égette, csak ott van. Lévén egy földszinten húzódó várfalat eléggé felesleges lenne védeni.*
~ Na lássunk dologhoz. ~ *lép ki a Kapun - már csak így nevezi, pedig nincs már Keleti Kapu, csak némi zsarátnok, hamu és falmaradvány - majd elindul Amon Ruadh (azaz a Kopasz Hegy) városkájának házai között.*
*A műhely már működik, és jól működik, törpékkel - márpedig egy jó műhelybe kellenek a törpék. Ennyi, ezt mindenki tudja. Az óriások is működnek valahol, ezt hallani, nem kell hozzá jósnak sem lenni, és a többiek is nyüzsögnek. Csak a régi Hrallh és környéke kihalt, a városka él és virul. Mielőtt azonban dolgához látna, egy sötételfet vesz észre, aki őrséggel parolázik - és a Tharg mélységiek dobbantása után a vezér tart tőle, hogy kelletlen és erőszakos fogadtatásban fog részesülni, ha nem megy oda.*
~ Persze várható volt, se Narii, se Medliel nem hűségből volt itt. Furcsa fajzat ez a sötételf, furcsa volt régen is... ~ *saját csapatában viszonylag keveset tartott belőle az ősi időktől fogva, és Kagan Thargodar sem sokkal futottak össze a hegyek alatt.*
~ És a hangsúlyod, anyukám, hjaj... na várj csak. ~ *somolyog, aztán az őröknek int, hogy hagyják, átveszi.*
- A Thargok földjén jársz, idegen nőstény, Amon Ruadh fejedelemségében. Ez itt ThargArod, Kagan Thargodar... *enyhe hatásszünet, mert itt jönne az, hogy erődje, de ugye az porig égett, és még messze a nap, amíg a kőből épült várat befejezik.*
- Székhelye. Ki vagy, és mit akarsz itt?
3324. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-12 22:58:03
Üzenet elküldve: 2015-07-12 22:58:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
* Domb tetején kapaszkodik fölfelé, s nem céltalan utazó, aki véletlen tévedt e népnek földjére. Ugyan sajátjaihoz szívesebben térne vissza, erre azonban lehetősége nincsen. A poros város képe már oly nyomasztó volt, hogy szabadulnia kellett. Hallomásból tudja, itt valamirevaló fegyvereket árulnak, utazásának is ez a célja: megnézni a kínálatot.*
~ Ne bizakodj! A mélységieknél megszokott minőségére ne is számíts!~
* Meggyőződése ugyanis, hogy a sötételf munkának párja nincsen. Nekik a gyilkolásra fejlesztett eszközökkel való tevékenykedés művészet. Vékony, de éles pengék, könnyű, de hatásos szúró- és vágófegyverek, halálpontos íjak... Ez jellemzi az ő kovácsaikat, de talán a mélynövésűek is konyítanak valamicskét a témához, jobb híján ezzel kell beérnie.
Meg van győződve a felszín mocskáról, de úgy tudja, hogy ez nem olyan település, mint Artheinor. Kevesebb talán a bájolgó ficsúr, jóság álarca mögé rejtőző alak. A puszták népe talán egyenesebb, őszintébb.*
~ De bennük sem bízhatsz meg soha!~
* Ha már itt van, s gyalogszerrel megtette ezt az utat, akkor legalább jól szemrevételezi, mi is van ezen a földkupacon.
Fejcsóválva nézi a vacak kis sátrakat, náluk még a szolgák is szebb bánásmódban részesültek.*
~ Mi ez, valami ócska vándorcirkusz tábora?!~
* Pár pillanat múlva azonban be kell látnia, hogy majdhogynem elhamarkodott következtetést vont le. Emelkednek itt épületek is, két hosszúház, kovácsműhely, valami fogadóféle... Itt nincs felesleges giccs és díszek. A Gazdagnegyed után ez a látvány már-már felemelő, annak ellenére, hogy a nőstényke nem a puritán életvitel élő példája.*
~ Nekem van ízlésem. De még mindig ezek az egyszerűbb tákolmányok, mint azok a rózsaszín habcsókok a bájgúnárok és nyafka fruskák utcáin.~
* Az őrséget akarja meglelni, hogy érdeklődjön. Ha sikeres, akkor a fegyveres (vagy fegyveresek) felé intézi kérdéseit.*
- Mi ez a hely? Kik vagytok ti pontosan?
* Mondja ezt kissé olyan hangsúllyal, mintha királynőként (vagy legalábbis matrónaként) nézne a Thargodarok népére. Az ő elismerését nehéz kivívni.*
* Domb tetején kapaszkodik fölfelé, s nem céltalan utazó, aki véletlen tévedt e népnek földjére. Ugyan sajátjaihoz szívesebben térne vissza, erre azonban lehetősége nincsen. A poros város képe már oly nyomasztó volt, hogy szabadulnia kellett. Hallomásból tudja, itt valamirevaló fegyvereket árulnak, utazásának is ez a célja: megnézni a kínálatot.*
~ Ne bizakodj! A mélységieknél megszokott minőségére ne is számíts!~
* Meggyőződése ugyanis, hogy a sötételf munkának párja nincsen. Nekik a gyilkolásra fejlesztett eszközökkel való tevékenykedés művészet. Vékony, de éles pengék, könnyű, de hatásos szúró- és vágófegyverek, halálpontos íjak... Ez jellemzi az ő kovácsaikat, de talán a mélynövésűek is konyítanak valamicskét a témához, jobb híján ezzel kell beérnie.
Meg van győződve a felszín mocskáról, de úgy tudja, hogy ez nem olyan település, mint Artheinor. Kevesebb talán a bájolgó ficsúr, jóság álarca mögé rejtőző alak. A puszták népe talán egyenesebb, őszintébb.*
~ De bennük sem bízhatsz meg soha!~
* Ha már itt van, s gyalogszerrel megtette ezt az utat, akkor legalább jól szemrevételezi, mi is van ezen a földkupacon.
Fejcsóválva nézi a vacak kis sátrakat, náluk még a szolgák is szebb bánásmódban részesültek.*
~ Mi ez, valami ócska vándorcirkusz tábora?!~
* Pár pillanat múlva azonban be kell látnia, hogy majdhogynem elhamarkodott következtetést vont le. Emelkednek itt épületek is, két hosszúház, kovácsműhely, valami fogadóféle... Itt nincs felesleges giccs és díszek. A Gazdagnegyed után ez a látvány már-már felemelő, annak ellenére, hogy a nőstényke nem a puritán életvitel élő példája.*
~ Nekem van ízlésem. De még mindig ezek az egyszerűbb tákolmányok, mint azok a rózsaszín habcsókok a bájgúnárok és nyafka fruskák utcáin.~
* Az őrséget akarja meglelni, hogy érdeklődjön. Ha sikeres, akkor a fegyveres (vagy fegyveresek) felé intézi kérdéseit.*
- Mi ez a hely? Kik vagytok ti pontosan?
* Mondja ezt kissé olyan hangsúllyal, mintha királynőként (vagy legalábbis matrónaként) nézne a Thargodarok népére. Az ő elismerését nehéz kivívni.*
3323. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-12 22:32:30
Üzenet elküldve: 2015-07-12 22:32:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Sártaposó brigád//
//Munka – Egyedül? //
//Hrothgaar//
*Maereh beszél, de nincs benne semmi rosszindulat, csak a munka unalmát akarná elűzni, de talán túl sok ő itt, hogy be nem áll a szája, mert választ nem nagyon kap.
A füttyére sem felelnek a törpék.
Így azért elég egyedül érzi magát, de a becsülete nem engedi, hogy megálljon és lazsáljon, pedig már a Bry nevű óriáslány sem a sártaposók mellett áll.
Talán csak Aletai tart ki vele. Mert Tanriel is úgy tűnik arrébb ment, bizonyára a napégés elleni gyógyolajat osztogatja, legalábbis innen úgy tűnik a törpelánynak.
Aztán csak telik-múlik a délelőtt, és a sértett Maereh nem is néz a törpék csapata felé, végig háttal nekik dolgozik.
El is van a munkájával, csak Hrothgaar szavai zökkentik ki.*
– Köszönöm. *felnéz a gödörből, és az alkarjával ernyőzi el közben a szemeit.* Ti haladtok?
*Hrothgar intésére közelebb lép, megtudni, mit akar a vörös Thán, de aztán mikor látja, az ellátmányát hozta meg, elmosolyodik, és kimászik a gödörből. Ugyan térdig sáros, de ez nem zavarja, ugyanakkor a nadrágja, aminek a szárait felkötötte eddig megúszta nagyobb baj nélkül, és a tunikája sem saras, csak némi izzadtság tapasztja a bőrére. Ez ellen sajnos nem tud mit tenni Mae, bár reméli, nem túl büdös, hiszen reggel mosakodott.*
– Ebéd! *Elmosolyodik és az ételért nyúl, majd ha a kezeibe kaparintotta, akkor bizony le is ül falatozni.* Jól néz ki.
*Harap, nyel, majd bólint.*
– Finom.
*Kortyol a serből is, mely hűs és kesernyés, oltja a szomját, ugyanakkor nem túl erős, fejre állni nem fog tőle.
Sőt azt sem téveszti el, hogy Hrothi alaposan megnézi magának.
Mae kinyújtja a lábait, majd a bokájánál keresztbe teszi őket, aztán egy újabb korty után a kovácsmesterre néz.*
– Nagyon úgy tűnik, hogy bírom, és még a talpacskáimat sem szúrtam meg semmivel, ha azokat is szeretnéd megnézni, Hrothgaar *mondja, és ezzel szépen, kecsesen és nyújtva emeli fel a jobb lábát, jó magasra, hogy le se kelljen hajolni a másiknak, és mindeközben édesen mosolyog.
Aztán persze kuncogni kezd és még a távolodó Thán után kiabál.*
– Szívesen ám!
*Majd befejezi az ebédjét, utána visszamászik a gödörbe és folytatja a munkáját, némileg vidámabban, mert nem tévesztette ám el azt a nézést.
Dúdolgat, és ritmusra lépked, és reméli a munkája nem hiábavaló. Ha bárki beszélgetni akarna vele, készséggel rááll.
Időnként pihen, iszik pár korty vizet, majd dolgozik tovább, miközben várja az alkonyt, a munkanap végét, és a törpe társakat.*
//Munka – Egyedül? //
//Hrothgaar//
*Maereh beszél, de nincs benne semmi rosszindulat, csak a munka unalmát akarná elűzni, de talán túl sok ő itt, hogy be nem áll a szája, mert választ nem nagyon kap.
A füttyére sem felelnek a törpék.
Így azért elég egyedül érzi magát, de a becsülete nem engedi, hogy megálljon és lazsáljon, pedig már a Bry nevű óriáslány sem a sártaposók mellett áll.
Talán csak Aletai tart ki vele. Mert Tanriel is úgy tűnik arrébb ment, bizonyára a napégés elleni gyógyolajat osztogatja, legalábbis innen úgy tűnik a törpelánynak.
Aztán csak telik-múlik a délelőtt, és a sértett Maereh nem is néz a törpék csapata felé, végig háttal nekik dolgozik.
El is van a munkájával, csak Hrothgaar szavai zökkentik ki.*
– Köszönöm. *felnéz a gödörből, és az alkarjával ernyőzi el közben a szemeit.* Ti haladtok?
*Hrothgar intésére közelebb lép, megtudni, mit akar a vörös Thán, de aztán mikor látja, az ellátmányát hozta meg, elmosolyodik, és kimászik a gödörből. Ugyan térdig sáros, de ez nem zavarja, ugyanakkor a nadrágja, aminek a szárait felkötötte eddig megúszta nagyobb baj nélkül, és a tunikája sem saras, csak némi izzadtság tapasztja a bőrére. Ez ellen sajnos nem tud mit tenni Mae, bár reméli, nem túl büdös, hiszen reggel mosakodott.*
– Ebéd! *Elmosolyodik és az ételért nyúl, majd ha a kezeibe kaparintotta, akkor bizony le is ül falatozni.* Jól néz ki.
*Harap, nyel, majd bólint.*
– Finom.
*Kortyol a serből is, mely hűs és kesernyés, oltja a szomját, ugyanakkor nem túl erős, fejre állni nem fog tőle.
Sőt azt sem téveszti el, hogy Hrothi alaposan megnézi magának.
Mae kinyújtja a lábait, majd a bokájánál keresztbe teszi őket, aztán egy újabb korty után a kovácsmesterre néz.*
– Nagyon úgy tűnik, hogy bírom, és még a talpacskáimat sem szúrtam meg semmivel, ha azokat is szeretnéd megnézni, Hrothgaar *mondja, és ezzel szépen, kecsesen és nyújtva emeli fel a jobb lábát, jó magasra, hogy le se kelljen hajolni a másiknak, és mindeközben édesen mosolyog.
Aztán persze kuncogni kezd és még a távolodó Thán után kiabál.*
– Szívesen ám!
*Majd befejezi az ebédjét, utána visszamászik a gödörbe és folytatja a munkáját, némileg vidámabban, mert nem tévesztette ám el azt a nézést.
Dúdolgat, és ritmusra lépked, és reméli a munkája nem hiábavaló. Ha bárki beszélgetni akarna vele, készséggel rááll.
Időnként pihen, iszik pár korty vizet, majd dolgozik tovább, miközben várja az alkonyt, a munkanap végét, és a törpe társakat.*
3322. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-12 21:25:04
Üzenet elküldve: 2015-07-12 21:25:04
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sártaposók után Kőtörő brigád - TÖRPÉK és ÓRIÁSOK, főleg MORWON, ROLKO//
* Újabb jelenkezők jönnek sarat taposni. Egy törpe leányzó és az Aletai nevű harcos-féleség.*
- Persze, álljatok csak be segíteni. Te is kend be a képed Aletai, nehogy ide égj nekem. Tanriel adta és viszem is tovább a többieknek.
* Mert ha ez meg van, akkor magát is bekeni, ahol kell és már indul is a kőtörők felé. Szóval mire őt már keresgélni kezdik, a munkálatok egy részét már elindította odalent a gödörnél. *
- Na fiúkák, kicsik és nagyok. Ezzel kenjétek be magatokat és nem égtek oda a kőhöz. Chiari fog hozzni friss hideg vizet mindenkinek, jó sűrűn és már fő az ebéd javában. Estére pedig jut mindenkinek jó féle barna sör, amit Tanriel hozott nemrég. Pálinka is van, de sört javasolnám ebben a melegben. Szóval hajrá srácok, nemsokára itt az este.
* Előhozza lovát, hogy annak immár üres szekerére "csak" fel kelljen dobálnia a köveket, már amik ráférnek arra. A kövek hordásában segít, de ha úgy látja, akkor a törésbe is be fog állni. *
* Újabb jelenkezők jönnek sarat taposni. Egy törpe leányzó és az Aletai nevű harcos-féleség.*
- Persze, álljatok csak be segíteni. Te is kend be a képed Aletai, nehogy ide égj nekem. Tanriel adta és viszem is tovább a többieknek.
* Mert ha ez meg van, akkor magát is bekeni, ahol kell és már indul is a kőtörők felé. Szóval mire őt már keresgélni kezdik, a munkálatok egy részét már elindította odalent a gödörnél. *
- Na fiúkák, kicsik és nagyok. Ezzel kenjétek be magatokat és nem égtek oda a kőhöz. Chiari fog hozzni friss hideg vizet mindenkinek, jó sűrűn és már fő az ebéd javában. Estére pedig jut mindenkinek jó féle barna sör, amit Tanriel hozott nemrég. Pálinka is van, de sört javasolnám ebben a melegben. Szóval hajrá srácok, nemsokára itt az este.
* Előhozza lovát, hogy annak immár üres szekerére "csak" fel kelljen dobálnia a köveket, már amik ráférnek arra. A kövek hordásában segít, de ha úgy látja, akkor a törésbe is be fog állni. *
3321. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-12 20:36:19
Üzenet elküldve: 2015-07-12 20:36:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadó - mindenki//
* Szóval eddig az történt, hogy ő nekilátott egy nagyobb adag reggeli elkészítésének, Tanriel és Bry segítségével. De a két lány hamar eltűnik, hogy az építkezésben és akörül is segédkezzen. Így az ebédnek már nagyjából egy maga lát neki. Sült lepények, pörkölt zöldségekkel, amikkel az előbbit meg lehet pakolni, vagy csak úgy harapni hozzá. Amikor ezzel végzett, átsiet az ispotályos részbe. Valamennyire kipakolja holmiját, rendezkedik. Felszereléseit is szét pakolja. Lehet számítani arra, hogy valaki, vagy akár többen is lesérülnek munka közben, szóval ő felkészül minden lehetőségre. Megeteti Enát, majd átöltözik. A hőség miatt előszedné azokat a ruháikat, amiket még anno nagyon régen hordott a sivatagi városban. De hát a szülés miatt már nem olyan karcsú az alakja. Jóval teltebb. Így kénytelen megkurtítani vékonyabb anyagú nadrágjának szárait, de csak térdig. Barna nadrághoz zöld ing, aminek meg az ujjaitól szabadul meg. Haját meghagyja befonva. Kényelmes cipő, hogy tudjon szaladni bármerre, amerre kell. Visszatér a fogadóba, ahol már többen vannak, mint várta. Közöttük a Tejmester is. Akit alaposan és nem túl kedvesen mér végig. *
- Ahányszor eltűnsz, mindig zúzottan térsz vissza. Ha most is vannak sebeid, akkor gyere velem át az ispotályba, ha nem, akkor ülj le, egyél, meg amit akarsz.
* Ha Learon ellátásra szorul, akkor azt elintézi az ispotályban. Ha végzett ezzel, akkor visszatér. Ha nem kell varrni, ápolni, akkor marad és köszön végre, meg bemutatkozik. *
- Szebb napot mindenkinek, Chiari vagyok. Gyógyító és momentán az, aki főz is.
* Szóval eddig az történt, hogy ő nekilátott egy nagyobb adag reggeli elkészítésének, Tanriel és Bry segítségével. De a két lány hamar eltűnik, hogy az építkezésben és akörül is segédkezzen. Így az ebédnek már nagyjából egy maga lát neki. Sült lepények, pörkölt zöldségekkel, amikkel az előbbit meg lehet pakolni, vagy csak úgy harapni hozzá. Amikor ezzel végzett, átsiet az ispotályos részbe. Valamennyire kipakolja holmiját, rendezkedik. Felszereléseit is szét pakolja. Lehet számítani arra, hogy valaki, vagy akár többen is lesérülnek munka közben, szóval ő felkészül minden lehetőségre. Megeteti Enát, majd átöltözik. A hőség miatt előszedné azokat a ruháikat, amiket még anno nagyon régen hordott a sivatagi városban. De hát a szülés miatt már nem olyan karcsú az alakja. Jóval teltebb. Így kénytelen megkurtítani vékonyabb anyagú nadrágjának szárait, de csak térdig. Barna nadrághoz zöld ing, aminek meg az ujjaitól szabadul meg. Haját meghagyja befonva. Kényelmes cipő, hogy tudjon szaladni bármerre, amerre kell. Visszatér a fogadóba, ahol már többen vannak, mint várta. Közöttük a Tejmester is. Akit alaposan és nem túl kedvesen mér végig. *
- Ahányszor eltűnsz, mindig zúzottan térsz vissza. Ha most is vannak sebeid, akkor gyere velem át az ispotályba, ha nem, akkor ülj le, egyél, meg amit akarsz.
* Ha Learon ellátásra szorul, akkor azt elintézi az ispotályban. Ha végzett ezzel, akkor visszatér. Ha nem kell varrni, ápolni, akkor marad és köszön végre, meg bemutatkozik. *
- Szebb napot mindenkinek, Chiari vagyok. Gyógyító és momentán az, aki főz is.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734