//Fogadó előtt//
//Learon//
*Nem volt szíve kiszakítani Learont az ifjú hölgyek társaságából, ő fele annyira sem kellemes jelenség, mint Aryna, vagy Ess, pláne mert negyedannyira sem kellemes kis beszélgetést kellene megejteniük maguk közt ha a férfi is ráér.*
-Úgy hiszem én is.
*Bólint a pásztornak és az a is csönd, ami újfent beáll jelzésértékű lehet. Isurii csupa fül, várja a magyarázatot, de leginkább azért, mert többen aggódtak a férfi miatt, még ha ezt nem is hiszi el. Egyik napról a másikra, csak úgy eltűnik aztán mikor előkerül olyan, mint aki a halálból tért vissza. És ezt már másodjára játsszák el.*
-Learon, ha a Szilánkoknál akarsz mágiát tanulni, nincs akadálya. De nem tűnhetsz el így, ki tudja merre.
*Szegezi pillantását a tejmesterre komolyan, halálosan komolyan. Ám egyebet nem kíván neki mondani, felesleges lenne. Látja ő, hogy szánja bánja bűneit a másik, nem kínozza tovább.*
-Most menj, menj vissza nyugodtan a lányokhoz, kicsit elveszettnek tűnnek.
//Worenth//
*Még kettőt sem pillant, újra nevét hallja a fogad felől. Worenth érkezik, vélhetően Eireni társaságában. Mielőtt az elfet elküldené a szintén eléggé elfoglalt Taitoshoz a mágus, még annyit fűzne hozzá ő is, hogy nyugodtan ismerkedhet az új tanítványokkal. Hátha talál magának megfelelő társaságot maguk közt és nem unatkozik annyira.*
-Kedvesek, bájosak. A két ifjú hölgyet nem is akarom elrontani, őket valószínűleg Chiari keze alá adom. Zaras, Aryna kísérője kicsit furcsa, de hát harcos.
*A helyzetjelentés amolyan nesze semmi, fogd meg jól, hiszen Isurii is látja, hogy most mindenki dolgozik, de sebaj. Majd beletanulnak a fiúk, ha eleget gyakoroltatja velük.*
-Nem, még nem.
*Nem volt még ideje reggelizni, de úgy látta Chiari volt a kaja-felelős, úgyhogy mindenképpen sort kerít rá.*
-Ah! Ne is emlegesd azt a bestiát! Rémesen aggódom miatta, de ezt el ne mondd annak a Zöldfülűnek!
*Köti Worenth lelkére a titkát. Még csak azt kéne, hogy ennél is szemtelenebb legyen vele első tanítványa. Taitos hatalmas segítség és igazán tehetséges varázsló, de néha úgy, de úgy lekeverne neki egy anyai nyaklevest.*
-Figyelj csak, arra gondoltam, hogy a népes kis társaságunk szállása továbbra is fent maradna Amon ruadh központjában. Mert ez itt a központ, meg mert itt vigyáznak rájuk, meg legalább éri őket elég inger. De ettől függetlenül szeretnék egy bázist kialakítani ott, ahol a hegy és a folyó találkozik. Ha sétálhatnékotok van és arra jártok, nézzétek ilyen szemmel a helyet, jó? Hátha jobban látjátok hol férne el a mi épületünk. Egy kis nyugodt zug, ahol Taitos rendezheti a papírmunkát, Chiari nevelheti a gyerekeket, tanulhatunk, meditálhatunk. Mit gondolsz?
*Pillant a fel a férfire, mert a nagy magyarázásban tekintete is elkalandozott. Tényleg kíváncsi a véleményére, még akkor is ha az esetek többségében maximálisan egyet szoktak érteni.*
-Ja! És Taitos valamit mondott arról, hogy meditálós csoportfoglalkozás lesz kicsit később, gyere te is. Azt mondja ez ilyen szokás lett a csapatban az út alatt, én meg nem látom okát annak, hogy ellene mondjak. Jó kis szokás.
*Ismét eltekint Taitos felé, aki körül nemhogy csökkenne a tömeg, hanem nő. Szusszant egy nagyot, majd úgy határoz, hogy utánajár a fennforgásnak.*
-Megnézem már mi van ott, megint mi ez a tömeg.
//Taitos (Sylthyriel,Tysalin)//
*Isurii a fogadótól indulva próbálja beazonosítani ki kicsoda lehet a tömegben, de az egyetlen ismerőse a talán már kicsit több mint fél esztendeje erre vetődő Nymira.*
-Mi ez a nagy csődület?
*Kérdezi Taitost, aki mint gyermek játszik legújabb szerzeményével, s ez érezhetően nem nyeri el Isu maradéktalan tetszését. Talán inkább ennek szól a morranás, bár sosem szerette ha otthonát szinte ostrom alá vonták a kíváncsiskodó idegenek.*