Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 176 (3501. - 3520. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3520. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 15:25:40
Üzenet elküldve: 2015-07-17 15:25:40
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kőtörő brigád, majd vályúhoz - ebéd - sártaposók//
* A szekérre való felpakolás egész jól megy addig, míg el nem kezdenek a kövekkel dobálózni. Akkor rá is mordul minden delikvensre, hogy ha a szekerének, vagy ne adja az ég, a lovának baja esne, azt bele építi a készülő falba. A kisebb kövek és törmelékek helyre fuvarozásával gyorsan halad. Egyébként ott segít be ahol tud, és ahol kell. Az ebédet meg gyorsan lezavarja. Bekotor a fogadóban egy nagy tányérral, meg abból a mentás valamiből is iszik. Némi büffögés után pedig indul is vissza dolgozni. Vagyis, megnézi a sarat, amit tapostak a jányok meg az uraság. Beledugja a kezét és úgy érzi, hogy jó lesz ez már. Szóval nekilát majd belelapátolni két nagyobb hordóba, amiket majd később valahogy felvisz az épülő falhoz. Legfeljebb majd ide jön a szekérrel és felpakol rá. *
* A szekérre való felpakolás egész jól megy addig, míg el nem kezdenek a kövekkel dobálózni. Akkor rá is mordul minden delikvensre, hogy ha a szekerének, vagy ne adja az ég, a lovának baja esne, azt bele építi a készülő falba. A kisebb kövek és törmelékek helyre fuvarozásával gyorsan halad. Egyébként ott segít be ahol tud, és ahol kell. Az ebédet meg gyorsan lezavarja. Bekotor a fogadóban egy nagy tányérral, meg abból a mentás valamiből is iszik. Némi büffögés után pedig indul is vissza dolgozni. Vagyis, megnézi a sarat, amit tapostak a jányok meg az uraság. Beledugja a kezét és úgy érzi, hogy jó lesz ez már. Szóval nekilát majd belelapátolni két nagyobb hordóba, amiket majd később valahogy felvisz az épülő falhoz. Legfeljebb majd ide jön a szekérrel és felpakol rá. *
3519. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 14:35:41
Üzenet elküldve: 2015-07-17 14:35:41
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - vályúhoz!//
//Essfy , Zaras//
*A pásztor biztos nem kedvelte meg őket, hisz egyikük sem szólalt meg, túlságosan hasonlítanak, ami lehet néha bosszantó lesz, viszont így lehet néha előbb tudják a másik gondolatát és így a kedvében is járhatnak egymásnak. Hamar abbamarad a gondolkodás, mikor belépnek a zsúfolt helyre, ami reggel még békésebb volt, alacsony termete miatt lábujjhegyen keresi a magas fehér tincseket és a hozzájuk tartozó elf szerelmét, aki épp leülni készül egy asztalhoz és nála már van valami étel féleség is. Hátranéz Essfyre, hogy próbálja meg követni és Aryna szépen kerülgetve mindenkit meg indul szíve után Zarashoz, akin a szakadt ingén kívül minden rajta van. ~Mutogatja itt magát másoknak... ~ Mikor oda ér végre tőle szokatlanul hangosabban köszön, mivel elég nagy a hangzavar odabenn.*
-Szia Zaras! *Néz boldogan az ő védelmezőjére és ha tudja megöleli valamelyik irányból, már nagyon hiányzott neki.* Hoznál nekem és Essfynek is valami ételt? Olyan aprók vagyunk itt és nem könnyű itt közlekedni, majd foglaljuk a helyet itt. *Néz kedvesen párjára, mert ebbe a tömegbe nem szívesen cikázik át a fogadóshoz meg vissza.*
//Essfy , Zaras//
*A pásztor biztos nem kedvelte meg őket, hisz egyikük sem szólalt meg, túlságosan hasonlítanak, ami lehet néha bosszantó lesz, viszont így lehet néha előbb tudják a másik gondolatát és így a kedvében is járhatnak egymásnak. Hamar abbamarad a gondolkodás, mikor belépnek a zsúfolt helyre, ami reggel még békésebb volt, alacsony termete miatt lábujjhegyen keresi a magas fehér tincseket és a hozzájuk tartozó elf szerelmét, aki épp leülni készül egy asztalhoz és nála már van valami étel féleség is. Hátranéz Essfyre, hogy próbálja meg követni és Aryna szépen kerülgetve mindenkit meg indul szíve után Zarashoz, akin a szakadt ingén kívül minden rajta van. ~Mutogatja itt magát másoknak... ~ Mikor oda ér végre tőle szokatlanul hangosabban köszön, mivel elég nagy a hangzavar odabenn.*
-Szia Zaras! *Néz boldogan az ő védelmezőjére és ha tudja megöleli valamelyik irányból, már nagyon hiányzott neki.* Hoznál nekem és Essfynek is valami ételt? Olyan aprók vagyunk itt és nem könnyű itt közlekedni, majd foglaljuk a helyet itt. *Néz kedvesen párjára, mert ebbe a tömegbe nem szívesen cikázik át a fogadóshoz meg vissza.*
3518. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 13:38:54
Üzenet elküldve: 2015-07-17 13:38:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Learon és Lialyn//
*Míg arra vár, hogy Learon magában vívódva döntésre jusson affelől mennyire érzi jól magát, s melyik verziót szeretné hallani, Isu megpillant egy újabb betérőt. Nem ritkaság ugyan, hogy Amon Ruadh vándorpihenőjében idegenek megfordulnak, sőt... az lenne az igazán különös, ha egy új arcot sem látna itt. Valamilyen különös megfontolásból mégis magához inti a leányt, ha az észreveszi. Talán a korábbi bizonytalan/feszült helyzet, Kagan hiánya, vagy egyéb okok vezérlik, nem tudná pontosan megmondani. Talán csak női megérzés, de még az is lehet, hogy így próbál menekülni a hálátlan feladat elől, amit Learon rá bízott. Rossz hírt közölni bizony nem egyszerű.
Ha Lialyn odajön a párosukhoz, Isu arcán halovány mosollyal fogadja.*
-Szép napot, még nem láttalak errefelé.
*Kezdeményez könnyedebb beszélgetést, hátha megtudja kiféle, miféle a nő anélkül, hogy számon kérő élt vélne felfedezni hangjában.*
*Míg arra vár, hogy Learon magában vívódva döntésre jusson affelől mennyire érzi jól magát, s melyik verziót szeretné hallani, Isu megpillant egy újabb betérőt. Nem ritkaság ugyan, hogy Amon Ruadh vándorpihenőjében idegenek megfordulnak, sőt... az lenne az igazán különös, ha egy új arcot sem látna itt. Valamilyen különös megfontolásból mégis magához inti a leányt, ha az észreveszi. Talán a korábbi bizonytalan/feszült helyzet, Kagan hiánya, vagy egyéb okok vezérlik, nem tudná pontosan megmondani. Talán csak női megérzés, de még az is lehet, hogy így próbál menekülni a hálátlan feladat elől, amit Learon rá bízott. Rossz hírt közölni bizony nem egyszerű.
Ha Lialyn odajön a párosukhoz, Isu arcán halovány mosollyal fogadja.*
-Szép napot, még nem láttalak errefelé.
*Kezdeményez könnyedebb beszélgetést, hátha megtudja kiféle, miféle a nő anélkül, hogy számon kérő élt vélne felfedezni hangjában.*
3517. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 13:38:47
Üzenet elküldve: 2015-07-17 13:38:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// Radkraal //
*Nem éri váratlanul hogy a csillagokról kérdezik, általában mindenki fennakad ezen.*
- Csak pár éve vagyok fent, pont azért érdekeltek mert a mélységben nincs hozzájuk fogható szépség.
*Eddigi kimért modorát mostanra egy leheletnyivel kedvesebb hozzáállás váltotta fel, egy halvány mosolykezdemény is kezd állandósulni arcán.*
- Tudok, de nem lennék őszinte ha kihagynám hogy vétek néha hibát. Az olvasással nincs gond csak az írással, de eddig azt mondták az sem számottevő. Feljegyzéseknél, üzeneteknél nem probléma, fontos személyeknek jobb ha nem én fogalmazom.
*Hangzik a válasz az írnoki képességeire, a végénél ismét megenged egy kicsivel szélesebb mosolyt. Nem adja jelét hogy észrevenné Kagan szemeinek vándorlását, de az is lehet hogy csak nem zavarja, vagy nem érdekli a dolog. Igen, van neki is, és az utcán is megnézik néha, akár akkor amikor észre sem veszi, teljesen feleslegesnek tartja fennakadni rajta. Megunja majd ha kinézelődte magát, úgyis csak annyit láthat amennyit mindenki más. Hogy nem illik az tény, egyenrangúnak vagy alatta állónak biztos szóvá tenné, de most nem így áll a helyzet. Egy újabb kérdés érkezik viszont, és erre kevésbé konkrétan válaszol, de valószínűleg Kagan érteni fogja a célzást, miszerint egyetért vele.*
- Reméltem hogy a képességeimnek megfelelő lehetőséget kapok.
*A következő résznél már kissé elhalványul mosolya, de továbbra is nyugodt és tárgyilagos hangnemben folytatja a beszélgetést. Nem látszik se sértettnek se felháborodottnak, csak kicsivel komolyabbra veszi a figurát.*
- Hogy a...
*csak egy picike szünetet tart, nem akarja kimondani hogy "szexben" de közös nyelven hirtelen nem jut eszébe jobb megfogalmazás. A férfi szavait sem akarja ellopni, így kicsit talán furcsán sikerül folytatnia a mondatot.*
-... ágyamban mennyire vagyok járatos az úgy gondolom csak rám és arra tartozik akit beengedek oda. Szeretném a kapcsolatot szakmai keretek közt tartani.
*Ezután újabb pillanatnyi hatásszünet, és ismét kissé kedélyesebb arc és hangnem következik.*
- Nem szeretném az ilyen ambíciókkal rendelkező nők céltáblája lenni, gondolom akadnak bőven. Biztosan jobban is járnál valakivel aki tanulás helyett más szórakozással űzte el unalmát.
*Ritkán vét csak hibát beszédében is, írásban sem sokkal rosszabb, viszont ott legalább nem hallatszik az akcentusa. Az biztos hogy itt jó lehetősége van kamatoztatni tehetségét, de nem áll szándékában csak ezért lefeküdni senkivel.*
*Nem éri váratlanul hogy a csillagokról kérdezik, általában mindenki fennakad ezen.*
- Csak pár éve vagyok fent, pont azért érdekeltek mert a mélységben nincs hozzájuk fogható szépség.
*Eddigi kimért modorát mostanra egy leheletnyivel kedvesebb hozzáállás váltotta fel, egy halvány mosolykezdemény is kezd állandósulni arcán.*
- Tudok, de nem lennék őszinte ha kihagynám hogy vétek néha hibát. Az olvasással nincs gond csak az írással, de eddig azt mondták az sem számottevő. Feljegyzéseknél, üzeneteknél nem probléma, fontos személyeknek jobb ha nem én fogalmazom.
*Hangzik a válasz az írnoki képességeire, a végénél ismét megenged egy kicsivel szélesebb mosolyt. Nem adja jelét hogy észrevenné Kagan szemeinek vándorlását, de az is lehet hogy csak nem zavarja, vagy nem érdekli a dolog. Igen, van neki is, és az utcán is megnézik néha, akár akkor amikor észre sem veszi, teljesen feleslegesnek tartja fennakadni rajta. Megunja majd ha kinézelődte magát, úgyis csak annyit láthat amennyit mindenki más. Hogy nem illik az tény, egyenrangúnak vagy alatta állónak biztos szóvá tenné, de most nem így áll a helyzet. Egy újabb kérdés érkezik viszont, és erre kevésbé konkrétan válaszol, de valószínűleg Kagan érteni fogja a célzást, miszerint egyetért vele.*
- Reméltem hogy a képességeimnek megfelelő lehetőséget kapok.
*A következő résznél már kissé elhalványul mosolya, de továbbra is nyugodt és tárgyilagos hangnemben folytatja a beszélgetést. Nem látszik se sértettnek se felháborodottnak, csak kicsivel komolyabbra veszi a figurát.*
- Hogy a...
*csak egy picike szünetet tart, nem akarja kimondani hogy "szexben" de közös nyelven hirtelen nem jut eszébe jobb megfogalmazás. A férfi szavait sem akarja ellopni, így kicsit talán furcsán sikerül folytatnia a mondatot.*
-... ágyamban mennyire vagyok járatos az úgy gondolom csak rám és arra tartozik akit beengedek oda. Szeretném a kapcsolatot szakmai keretek közt tartani.
*Ezután újabb pillanatnyi hatásszünet, és ismét kissé kedélyesebb arc és hangnem következik.*
- Nem szeretném az ilyen ambíciókkal rendelkező nők céltáblája lenni, gondolom akadnak bőven. Biztosan jobban is járnál valakivel aki tanulás helyett más szórakozással űzte el unalmát.
*Ritkán vét csak hibát beszédében is, írásban sem sokkal rosszabb, viszont ott legalább nem hallatszik az akcentusa. Az biztos hogy itt jó lehetősége van kamatoztatni tehetségét, de nem áll szándékában csak ezért lefeküdni senkivel.*
3516. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 13:30:31
Üzenet elküldve: 2015-07-17 13:30:31
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés//
* Mikor néhány napja a Kikötőbe érkezett akkor hallotta először Amon Ruadh nevét. Egy hely, hol az utazók megpihenhetnek, s egyszerű, de biztos szállásra lelhetnek. Útja során éppen azt hiányolta a leginkább, hogy nem lehetett igazán nyugodt soha sem. Hol az erdő fái között lesben álló vad miatt, hol pedig az ittas tengerészek fürkésző pillantásainak kereszttüzében nem tudott igazán megpihenni. Nem olyan mint a harcos amazonok, kik megelevenedtek a könyvek lapjain, de még csak nem is hercegnő, kinek lovagok és szolgák hada lesik minden óhaját.
A mágusoknak nem kell aggódniuk, mert a varázslatok gyakran elsöprőbb erővel csapnak az ellenségre, mint a kard, ő azonban még egyetlen igének sincs birtokában, így nem is nevezheti magát varázstudónak, még tanoncnak is aligha. A könyvekben minden olyan egyszerű volt! A főhős varázsolni szeretett volna, elment az öreg mágushoz, aki megtanította, néhány oldallal később pedig már mesterét is túlszárnyalva harcolt a gonosz ellen.
Be kell látnia, ez itt nem egy tündérmese, magának kell kikaparnia a gesztenyét, mert más nem fogja megtenni helyette. S ez a menet biztosan nem lesz sétagalopp...*
~... de akkor is tartom magam az elhatározásomhoz!~
* Minden nagy mágus, tudós, harcos, alkimista és más egyéb volt abszolút kezdő, csak hitt a sikerben és nem adta fel.
Reményekkel telve lovagol föl a hegyre, majd lecsúszik a nyeregből, hű társát, Opált kantárszáron vezeti tovább. Kék íriszei érdeklődést sugallva csillognak, ajkán ugyan apró, de barátságos mosoly játszik. Nemeskisasszonyi mivoltára ezúttal rácáfol, ugyanis szürke lovaglónadrágot visel rövidszárú, kissé kopottas csizmával, a meleg miatt pedig egyszerű lenvászon felsőt választott, melynek ujja oly rövid, hogy a enyhén napcsókolta válla is kilátszik. Haját tarkóján laza copfba fogta, de néhány hullámos tincs már kiszabadult a frizurából. Inkább tűnne faluról érkezett vándorleánynak, azonban kisugárzasában így is ott van az elegancia, kecses lépései, finom mozdulatai, s ártatlan arca másról árulkodnak.*
//Fogadó//
* Meleg nyári nap lévén jól esne számára egy kis hűsítő, s nem is mostanában evett, így ahhoz az épülethez indul, hol talán talál valami harapnivalót, illetve szomjoltót. Lovát addig kiköti, majd belép. Körbenéz, majd ha tud, szerez magának valamit. Ha szerencséje van, akkor sikerül is neki, s immár asztalt keres, ahol elköltheti reggelijét (ebédjét?).*
* Mikor néhány napja a Kikötőbe érkezett akkor hallotta először Amon Ruadh nevét. Egy hely, hol az utazók megpihenhetnek, s egyszerű, de biztos szállásra lelhetnek. Útja során éppen azt hiányolta a leginkább, hogy nem lehetett igazán nyugodt soha sem. Hol az erdő fái között lesben álló vad miatt, hol pedig az ittas tengerészek fürkésző pillantásainak kereszttüzében nem tudott igazán megpihenni. Nem olyan mint a harcos amazonok, kik megelevenedtek a könyvek lapjain, de még csak nem is hercegnő, kinek lovagok és szolgák hada lesik minden óhaját.
A mágusoknak nem kell aggódniuk, mert a varázslatok gyakran elsöprőbb erővel csapnak az ellenségre, mint a kard, ő azonban még egyetlen igének sincs birtokában, így nem is nevezheti magát varázstudónak, még tanoncnak is aligha. A könyvekben minden olyan egyszerű volt! A főhős varázsolni szeretett volna, elment az öreg mágushoz, aki megtanította, néhány oldallal később pedig már mesterét is túlszárnyalva harcolt a gonosz ellen.
Be kell látnia, ez itt nem egy tündérmese, magának kell kikaparnia a gesztenyét, mert más nem fogja megtenni helyette. S ez a menet biztosan nem lesz sétagalopp...*
~... de akkor is tartom magam az elhatározásomhoz!~
* Minden nagy mágus, tudós, harcos, alkimista és más egyéb volt abszolút kezdő, csak hitt a sikerben és nem adta fel.
Reményekkel telve lovagol föl a hegyre, majd lecsúszik a nyeregből, hű társát, Opált kantárszáron vezeti tovább. Kék íriszei érdeklődést sugallva csillognak, ajkán ugyan apró, de barátságos mosoly játszik. Nemeskisasszonyi mivoltára ezúttal rácáfol, ugyanis szürke lovaglónadrágot visel rövidszárú, kissé kopottas csizmával, a meleg miatt pedig egyszerű lenvászon felsőt választott, melynek ujja oly rövid, hogy a enyhén napcsókolta válla is kilátszik. Haját tarkóján laza copfba fogta, de néhány hullámos tincs már kiszabadult a frizurából. Inkább tűnne faluról érkezett vándorleánynak, azonban kisugárzasában így is ott van az elegancia, kecses lépései, finom mozdulatai, s ártatlan arca másról árulkodnak.*
//Fogadó//
* Meleg nyári nap lévén jól esne számára egy kis hűsítő, s nem is mostanában evett, így ahhoz az épülethez indul, hol talán talál valami harapnivalót, illetve szomjoltót. Lovát addig kiköti, majd belép. Körbenéz, majd ha tud, szerez magának valamit. Ha szerencséje van, akkor sikerül is neki, s immár asztalt keres, ahol elköltheti reggelijét (ebédjét?).*
3515. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 13:13:59
Üzenet elküldve: 2015-07-17 13:13:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Learon//
*Isurii felpillant tányérjából a hozzá csatlakozóra. Nem zavarja a férfi, hellyel kínálja maga mellett/szemben.*
-Mi nyomja a lelked Learon?
*Szusszant fel szint már teátrálisan a szomorú pásztort látva. Nem akart vele túl durva lenni, reméli már nem az iménti miatt búslakodik kitartóan. Sejtése be is igazolódik, itt most másról van szó. A tékozló fiú az elvert javakat sajnálja. Mielőtt válaszolna még lenyeli a szájában lévő falatot, addig is a férfi fürkészi.*
-Szóval Akheel. *Állapítja meg magában, hiszen nem volt róla különösebben tudomása, hogy a bolond vadászt és a tejmestert összekötné bármi is, de úgy tűnik csak az ő figyelmét kerülte el. Való igaz, Akheel köreivel viszonylag ritkán foglalkozott.
Mivel nem akarná, hogy Learon összeessen, finom fog bele a helyzet felvázolásába miközben falatozik.*
-Tudod, mikor leégett az erőd és Thargarod úgy látszott megszűnik létezni, akkor sokan hátrahagyták a hegyet.
*Figyeli beszélgetőtársát, mert ha komolyan rosszul van akkor próbálja megnyugtatni, de ha bírja a strapát, akkor őszinte lesz vele.*
*Isurii felpillant tányérjából a hozzá csatlakozóra. Nem zavarja a férfi, hellyel kínálja maga mellett/szemben.*
-Mi nyomja a lelked Learon?
*Szusszant fel szint már teátrálisan a szomorú pásztort látva. Nem akart vele túl durva lenni, reméli már nem az iménti miatt búslakodik kitartóan. Sejtése be is igazolódik, itt most másról van szó. A tékozló fiú az elvert javakat sajnálja. Mielőtt válaszolna még lenyeli a szájában lévő falatot, addig is a férfi fürkészi.*
-Szóval Akheel. *Állapítja meg magában, hiszen nem volt róla különösebben tudomása, hogy a bolond vadászt és a tejmestert összekötné bármi is, de úgy tűnik csak az ő figyelmét kerülte el. Való igaz, Akheel köreivel viszonylag ritkán foglalkozott.
Mivel nem akarná, hogy Learon összeessen, finom fog bele a helyzet felvázolásába miközben falatozik.*
-Tudod, mikor leégett az erőd és Thargarod úgy látszott megszűnik létezni, akkor sokan hátrahagyták a hegyet.
*Figyeli beszélgetőtársát, mert ha komolyan rosszul van akkor próbálja megnyugtatni, de ha bírja a strapát, akkor őszinte lesz vele.*
3514. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 12:30:13
Üzenet elküldve: 2015-07-17 12:30:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Radkraal //
*Kicsit dohos, kicsit szottyos, de legalább kellemesen hűvös a Radkraal, így a vezér talál magában elég türelmet, hogy lefolytassa ezt a meghallgatást. A lány tartása tetszik neki, mert így a melleit előrelöki, és lehet bámészkodni.*
- A csillagokhoz? Érdekes... akkor elég sok időt töltöttél a felszínen, hmm? *egy mélységitől nem várt volna ilyen hajlamot. Közben hallgatja a felsorolást, ami meglehetősen érdekes képet fest a nőstényről.*
~ Úgy sincs most lótifutim. ~ *A Thargok vezére mellett meglehetősen nagy a fluktuáció, de még nem jött rá, miért. Elsőnek Cysminn, majd Letrion "adta be a kulcsot", így most Kagan megint nélkülözni kénytelen egy írnokféle segéderőt.*
- A Közös nyelven is tudsz írni? *mert ez fontos, hiszen Kagan is jól elboldogul a rovással és a rúnákkal, jelenlegi vezérlő tudata pedig négy, most már kellően holt nyelven is beszél, de egyikőjük sem nagyon tud az Artheniori Közös Nyelven írásokat készíteni, vagy olvasni.*
- Amiket eddig elmondtál... egy meglehetősen bizalmi feladatkört fed le. Nem így látod? *érdeklődik, majd alaposabban végigméri a nőstényt.*
- Az ágybéli fogásokat is elsajátítottad? *érdeklődik tovább, mert sok helyen - a sötételfeknél is - a diplomácia egyik terepe egyértelműen a csábítás különböző szintjeihez kötődik. Hogy konkretizálja, mire is gondol, biccent egyet a lány felé.*
- Mint mondtam, az állás bizalmi.
*Kicsit dohos, kicsit szottyos, de legalább kellemesen hűvös a Radkraal, így a vezér talál magában elég türelmet, hogy lefolytassa ezt a meghallgatást. A lány tartása tetszik neki, mert így a melleit előrelöki, és lehet bámészkodni.*
- A csillagokhoz? Érdekes... akkor elég sok időt töltöttél a felszínen, hmm? *egy mélységitől nem várt volna ilyen hajlamot. Közben hallgatja a felsorolást, ami meglehetősen érdekes képet fest a nőstényről.*
~ Úgy sincs most lótifutim. ~ *A Thargok vezére mellett meglehetősen nagy a fluktuáció, de még nem jött rá, miért. Elsőnek Cysminn, majd Letrion "adta be a kulcsot", így most Kagan megint nélkülözni kénytelen egy írnokféle segéderőt.*
- A Közös nyelven is tudsz írni? *mert ez fontos, hiszen Kagan is jól elboldogul a rovással és a rúnákkal, jelenlegi vezérlő tudata pedig négy, most már kellően holt nyelven is beszél, de egyikőjük sem nagyon tud az Artheniori Közös Nyelven írásokat készíteni, vagy olvasni.*
- Amiket eddig elmondtál... egy meglehetősen bizalmi feladatkört fed le. Nem így látod? *érdeklődik, majd alaposabban végigméri a nőstényt.*
- Az ágybéli fogásokat is elsajátítottad? *érdeklődik tovább, mert sok helyen - a sötételfeknél is - a diplomácia egyik terepe egyértelműen a csábítás különböző szintjeihez kötődik. Hogy konkretizálja, mire is gondol, biccent egyet a lány felé.*
- Mint mondtam, az állás bizalmi.
3513. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 11:58:53
Üzenet elküldve: 2015-07-17 11:58:53
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Kőtörő brigád-Dorovundr és Draagnär//
*Doro lehelyezi az éket, neki csak ütni kell. Doro megjegyzésére nem sokat reagál. *
~Akkor mi lesz? Mintha lenne bármi esélyed... Főleg törött ujjakkal... ~
*Mondja magának morcosan, de nem szól semmit csak hümmög. Egy kalapácsütés, még egy, egy harmadik is, a szikla pedig már nem bírja sokáig. *
-Hogy edzeni? Amikor még egyben volt ez erőd lehetett, most aligha. Persze megpróbálhatod. És volt odabent egy csúnya eset, mire Kagan megtiltotta a törzsön belüli fegyveres harcot. Egyszer birkóztunk Mirakh-al, akkor is engedélyt kellett kérni a Thántól.
Mi ketten is megütközhetünk, ha gondolod.
*Úgy érzi, hogy ezzel válaszolt a kérdésekre, talán egy kicsit többet is mondott mint kellene. *
~Hogy lehet Kramlaf? Azóta nem is láttam... Vajon megvan még a pajzs? Az szép darab volt... Kivételesen szép... ~
*Így mélázik magában, közben erős ütéseket mér az ékre. Most, hogy ebéd után vannak megújult erővel tud követ fejteni. Hamarosan az idegen törp jelenik meg. Felé igyekszik, biztos követ fejteni jön. *
-Várj egy percet!
*Hagyja meg Doro-nak. Jobbjával üdvözli az idegent. *
-Üdv néked is! Quikhnah Dar'vel vagyok, de szólíts csak Quikh-nek. Nálunk viszont könnyen találsz munkát! Most kifejezetten jól jönne egy tapasztalt bányász. Persze mind értünk hozzá, de jómagam sohasem szerettem. Inkább kalapálom a vasat, vagy az ellenség fejét. Egyedül tudsz fejteni? Tessék ezek jól jönnek majd.
*A kezébe nyom egy kalapácsot, és egy éket. *
-Arrafelé fejthetsz, csak vigyázz vele, hogy rád nem lépjen. Nem a legeszesebbek közé tartozik.
*Persze Rolkóra céloz. Ezzel el is intézte Draagnär-t. Megy ez neki! Már csak Mirakh hiányzik. Ki tudja merre lehet! Mindegy is. Akik itt vannak, azokat jól ellátta feladattal. Visszatér (a biztosan ideges) Doro-hoz, és nekilát kalapálni. Lelkiekben már felkészült az elkövetkező nehéz órákra. *
*Doro lehelyezi az éket, neki csak ütni kell. Doro megjegyzésére nem sokat reagál. *
~Akkor mi lesz? Mintha lenne bármi esélyed... Főleg törött ujjakkal... ~
*Mondja magának morcosan, de nem szól semmit csak hümmög. Egy kalapácsütés, még egy, egy harmadik is, a szikla pedig már nem bírja sokáig. *
-Hogy edzeni? Amikor még egyben volt ez erőd lehetett, most aligha. Persze megpróbálhatod. És volt odabent egy csúnya eset, mire Kagan megtiltotta a törzsön belüli fegyveres harcot. Egyszer birkóztunk Mirakh-al, akkor is engedélyt kellett kérni a Thántól.
Mi ketten is megütközhetünk, ha gondolod.
*Úgy érzi, hogy ezzel válaszolt a kérdésekre, talán egy kicsit többet is mondott mint kellene. *
~Hogy lehet Kramlaf? Azóta nem is láttam... Vajon megvan még a pajzs? Az szép darab volt... Kivételesen szép... ~
*Így mélázik magában, közben erős ütéseket mér az ékre. Most, hogy ebéd után vannak megújult erővel tud követ fejteni. Hamarosan az idegen törp jelenik meg. Felé igyekszik, biztos követ fejteni jön. *
-Várj egy percet!
*Hagyja meg Doro-nak. Jobbjával üdvözli az idegent. *
-Üdv néked is! Quikhnah Dar'vel vagyok, de szólíts csak Quikh-nek. Nálunk viszont könnyen találsz munkát! Most kifejezetten jól jönne egy tapasztalt bányász. Persze mind értünk hozzá, de jómagam sohasem szerettem. Inkább kalapálom a vasat, vagy az ellenség fejét. Egyedül tudsz fejteni? Tessék ezek jól jönnek majd.
*A kezébe nyom egy kalapácsot, és egy éket. *
-Arrafelé fejthetsz, csak vigyázz vele, hogy rád nem lépjen. Nem a legeszesebbek közé tartozik.
*Persze Rolkóra céloz. Ezzel el is intézte Draagnär-t. Megy ez neki! Már csak Mirakh hiányzik. Ki tudja merre lehet! Mindegy is. Akik itt vannak, azokat jól ellátta feladattal. Visszatér (a biztosan ideges) Doro-hoz, és nekilát kalapálni. Lelkiekben már felkészült az elkövetkező nehéz órákra. *
3512. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:13:52
Üzenet elküldve: 2015-07-17 10:13:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Harath, Chiari//
*Míg Chiari a kicsit nézegeti, az a harcos fajta férfi is megtiszteli őket a társaságával. Italt hoz és erre Iluqnak felszalad az egyik szemöldöke. Nem nagyon figyelt oda, a többi népre, bár azt észre vette, hogy elég sokan lettek az épületben. Szóval a férfi valami felszolgálóféle. Az italt jó néven veszi, de a kijelentést már nem. El is komorul, legszívesebben legyintene és faképnél hagyná a félembert, de megakadályozza az, hogy helyhez van kötve, ezért csak megjegyzést tesz.*
- Örülnél, hogyha a te fejedet harapná le először? *Dünnyögi, majd a költői kérdés után fennhangon folytatja.* Nem tudom, miért nem nevezed el te? *Néz Harathra kihívóan, ha már ennyire közel áll a szívéhez a két fenevad, akkor foglalkozzék velük ő. Feltételezni, hogy egy druida nem viseli jól gondját az állatoknak, balgaság és sértő rá nézve.*
- Már idomíthatóak, lüke. *Mondja, kurtán.* Attól függ mire.
*Természetesen harcmodort még korai lenne rájuk erőltetni, de az alap dolgokat már most meg lehet nekik tanítani, mondjuk, hogy maradjanak a helyükön, vagy jöjjenek a hívószóra.*
*Eztán Chiari felé fordul, ha Harath elhagyja az asztalukat. Eszébe vési ezt az Azil nevet, bár arcot nem tud hozzá társítani, de ami késik nem múlik.*
- Minden kaput nyitva kell hagyni. *Mosolyodik el. Neki minden megfelel, ha levágja legalább már nem fog fájni, ha meggyógyul, nos legalább már nem fog fájni. Fejébe sejlik egy kép, ahogy kétszáz évesen, gesztenye haját ősz váltja fel, ráncos, szottyant bőrrel, járja az erdőt botjával és falábbal, nyomában egy rahedli erdei állat és még a nap is arra süt, amerre a lépte halad. Felsóhajt, milyen szép kép is ez.
A kicsi vizsgálatának végeztével megbeszélik a kajáját is. Enyhén oldalra fordított fejjel hallgatja a gyógyító szavait. Főleg a Shauriról szóló részre figyel. Hallotta már a nevet Janetől, s meg is akarta keresni, mielőtt eltűnik, de nem járt sikerrel. Sok minden történt akkor. Majd megint felemeli az eleddig földre csúszott tekintetét. Bólint néhányat. Nem rossz ötlet, több vitamint kell a kölökbe juttatni valahogyan és ez a péppé zúzott holmi használható.*
- Féltem, hogy túl korai, de ugyebár az sem lenne jó, ha elfogyna itt nekem. *Paskolj meg a kis medgoly oldalát, aki felháborodását kifejezvén, nyifog egy hosszút, s hátat fordít a druidának, hogy annak kezében helyezkedjen el és pihenjen tovább.
Majd hallja az ebédre hívó szót és Chiari fel is ajánlja, hogy hoz neki is ételt. A lábával pedig foglalkoznak később. Iluq megköszöni s leemeli a lábát a székről. Eme mozdulatot a kicsi ismételten nem díjazza, hiszen megint megzavarta pihenését az elf és ismét fészkelődni kezd, majd megint leteszi a fejét Baul irányába. Az idősb medgoly feltekint rá, majd maga is le telepedik a nő lába mellé, s mancsaira teszi tollas fejét.
Amint Chiari megjön a kajával, a druida gyomra megmordul és amilyen hamar csak tud már lapátolja is be az ételt.*
*Míg Chiari a kicsit nézegeti, az a harcos fajta férfi is megtiszteli őket a társaságával. Italt hoz és erre Iluqnak felszalad az egyik szemöldöke. Nem nagyon figyelt oda, a többi népre, bár azt észre vette, hogy elég sokan lettek az épületben. Szóval a férfi valami felszolgálóféle. Az italt jó néven veszi, de a kijelentést már nem. El is komorul, legszívesebben legyintene és faképnél hagyná a félembert, de megakadályozza az, hogy helyhez van kötve, ezért csak megjegyzést tesz.*
- Örülnél, hogyha a te fejedet harapná le először? *Dünnyögi, majd a költői kérdés után fennhangon folytatja.* Nem tudom, miért nem nevezed el te? *Néz Harathra kihívóan, ha már ennyire közel áll a szívéhez a két fenevad, akkor foglalkozzék velük ő. Feltételezni, hogy egy druida nem viseli jól gondját az állatoknak, balgaság és sértő rá nézve.*
- Már idomíthatóak, lüke. *Mondja, kurtán.* Attól függ mire.
*Természetesen harcmodort még korai lenne rájuk erőltetni, de az alap dolgokat már most meg lehet nekik tanítani, mondjuk, hogy maradjanak a helyükön, vagy jöjjenek a hívószóra.*
*Eztán Chiari felé fordul, ha Harath elhagyja az asztalukat. Eszébe vési ezt az Azil nevet, bár arcot nem tud hozzá társítani, de ami késik nem múlik.*
- Minden kaput nyitva kell hagyni. *Mosolyodik el. Neki minden megfelel, ha levágja legalább már nem fog fájni, ha meggyógyul, nos legalább már nem fog fájni. Fejébe sejlik egy kép, ahogy kétszáz évesen, gesztenye haját ősz váltja fel, ráncos, szottyant bőrrel, járja az erdőt botjával és falábbal, nyomában egy rahedli erdei állat és még a nap is arra süt, amerre a lépte halad. Felsóhajt, milyen szép kép is ez.
A kicsi vizsgálatának végeztével megbeszélik a kajáját is. Enyhén oldalra fordított fejjel hallgatja a gyógyító szavait. Főleg a Shauriról szóló részre figyel. Hallotta már a nevet Janetől, s meg is akarta keresni, mielőtt eltűnik, de nem járt sikerrel. Sok minden történt akkor. Majd megint felemeli az eleddig földre csúszott tekintetét. Bólint néhányat. Nem rossz ötlet, több vitamint kell a kölökbe juttatni valahogyan és ez a péppé zúzott holmi használható.*
- Féltem, hogy túl korai, de ugyebár az sem lenne jó, ha elfogyna itt nekem. *Paskolj meg a kis medgoly oldalát, aki felháborodását kifejezvén, nyifog egy hosszút, s hátat fordít a druidának, hogy annak kezében helyezkedjen el és pihenjen tovább.
Majd hallja az ebédre hívó szót és Chiari fel is ajánlja, hogy hoz neki is ételt. A lábával pedig foglalkoznak később. Iluq megköszöni s leemeli a lábát a székről. Eme mozdulatot a kicsi ismételten nem díjazza, hiszen megint megzavarta pihenését az elf és ismét fészkelődni kezd, majd megint leteszi a fejét Baul irányába. Az idősb medgoly feltekint rá, majd maga is le telepedik a nő lába mellé, s mancsaira teszi tollas fejét.
Amint Chiari megjön a kajával, a druida gyomra megmordul és amilyen hamar csak tud már lapátolja is be az ételt.*
3511. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 08:21:47
Üzenet elküldve: 2015-07-17 08:21:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Aryna és Essfyh//
*Úgy tűnik Learon meséje közel sem volt olyan érdekes, mint amilyennek ő azt gondolta, hiszen egyik lány sem hajlandó megszólalni. A pásztor úgy dönt, hogy akkor már ő sem, hiszen minek törje meg a csendet.* ~Lehet, tényleg egy nyugodt helyet kerestek csak, akkor nem beszélek!~ *Ezzel vissza is indulnak oda, ahonnan jöttek. Közben az Aryna nevű lány, valami Zarast emleget. Ez a név nem ismerős a Sajtmesternek, így arra következtet, hogy ő csak valami idegen lehet, aki mostanában jött. Mikor visszaérnek a fogadóba, Learon valószínűleg el is köszön tőlük, mert ha eddig nem szóltak, hát eztán miért tennék?* ~Furcsa társaság, a barbárokkal sokkal könnyebb! Azoknál mindig tudja az ember, hogy mit akarnak!~ *Dönti el magában. Hát, igen, nem véletlenül jött el ide a világ végére, ki a városból!* ~De, ahogy nézem, itt is város lesz hamarosan, sajnos... Pedig milyen szép is volt régen!~
//Isurii//
*Ezzel keres valakit, akit ismer, és akivel egy nagyon fontos, számára életbevágó kérdésről kell tárgyalnia. Szed magának ételt, és azonmód odalépked Isurii Úrnőhöz, akinek újabb főhajtással köszön. Nem akarja zavarni, de neki egy Thargodar kell, hiszen azok tudják hol vannak az alattvalóik.*
-Úrnőm! *Kezd bele, hangjában még mindig szomorúsággal, hiszen szinte tudja a választ, de mástól is hallani akarja, hogy teljesen elveszítse a reményt.*
-Akheelről szeretnék kérdezni! Ugye itt van még a táborban? *Végig a földet bámulja, kezét pedig remegés kapja el. Tudja, hogyha szerelmének volt egy csöppnyi esze, akkor nem várt rá túlontúl sokáig, és igaza is van, ha itt hagyta őt.* ~Én voltam a hibás! Mindent tönkretettem!~
*Úgy tűnik Learon meséje közel sem volt olyan érdekes, mint amilyennek ő azt gondolta, hiszen egyik lány sem hajlandó megszólalni. A pásztor úgy dönt, hogy akkor már ő sem, hiszen minek törje meg a csendet.* ~Lehet, tényleg egy nyugodt helyet kerestek csak, akkor nem beszélek!~ *Ezzel vissza is indulnak oda, ahonnan jöttek. Közben az Aryna nevű lány, valami Zarast emleget. Ez a név nem ismerős a Sajtmesternek, így arra következtet, hogy ő csak valami idegen lehet, aki mostanában jött. Mikor visszaérnek a fogadóba, Learon valószínűleg el is köszön tőlük, mert ha eddig nem szóltak, hát eztán miért tennék?* ~Furcsa társaság, a barbárokkal sokkal könnyebb! Azoknál mindig tudja az ember, hogy mit akarnak!~ *Dönti el magában. Hát, igen, nem véletlenül jött el ide a világ végére, ki a városból!* ~De, ahogy nézem, itt is város lesz hamarosan, sajnos... Pedig milyen szép is volt régen!~
//Isurii//
*Ezzel keres valakit, akit ismer, és akivel egy nagyon fontos, számára életbevágó kérdésről kell tárgyalnia. Szed magának ételt, és azonmód odalépked Isurii Úrnőhöz, akinek újabb főhajtással köszön. Nem akarja zavarni, de neki egy Thargodar kell, hiszen azok tudják hol vannak az alattvalóik.*
-Úrnőm! *Kezd bele, hangjában még mindig szomorúsággal, hiszen szinte tudja a választ, de mástól is hallani akarja, hogy teljesen elveszítse a reményt.*
-Akheelről szeretnék kérdezni! Ugye itt van még a táborban? *Végig a földet bámulja, kezét pedig remegés kapja el. Tudja, hogyha szerelmének volt egy csöppnyi esze, akkor nem várt rá túlontúl sokáig, és igaza is van, ha itt hagyta őt.* ~Én voltam a hibás! Mindent tönkretettem!~
3510. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 08:02:53
Üzenet elküldve: 2015-07-17 08:02:53
![>Seyana Burores [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9956_sotetelf_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó- Vályúhoz!//
* Kagan még néhány szót intéz a nőstényhez, aztán távozik a másik mélységi társaságában.*
~ Talán nem véletlen hívta félre a törzsfőt...~
* Kezd el kombinálni Seyana.*
~ Mi van, ha megölni akarja, és azért akart édes kettesben társalogni? Jó harcos az ember, erős is, ez első pillantásra látszik, de mi van ha felbérelte valaki ezt a kis csillagvirágot? Váratlan pillanatban, hirtelen támadva egy legjobb fizikummal rendelkezőket is le lehet győzni. De ha így is lenne... Nem az én dolgom...~
* Ha még a félvér ott van, akkor vet rá egy nem túl kedves pillantást, majd föláll és távozik a fogadóból. Maga sem tudja, hogy merre induljon, de úgy érzi, hogy friss levegőt kell szívnia, mert kezd begőzölni ennyi ostoba felszíni után.*
* Kagan még néhány szót intéz a nőstényhez, aztán távozik a másik mélységi társaságában.*
~ Talán nem véletlen hívta félre a törzsfőt...~
* Kezd el kombinálni Seyana.*
~ Mi van, ha megölni akarja, és azért akart édes kettesben társalogni? Jó harcos az ember, erős is, ez első pillantásra látszik, de mi van ha felbérelte valaki ezt a kis csillagvirágot? Váratlan pillanatban, hirtelen támadva egy legjobb fizikummal rendelkezőket is le lehet győzni. De ha így is lenne... Nem az én dolgom...~
* Ha még a félvér ott van, akkor vet rá egy nem túl kedves pillantást, majd föláll és távozik a fogadóból. Maga sem tudja, hogy merre induljon, de úgy érzi, hogy friss levegőt kell szívnia, mert kezd begőzölni ennyi ostoba felszíni után.*
3509. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 06:08:02
Üzenet elküldve: 2015-07-17 06:08:02
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// Fogadó //
// Kagan és Seyana //
- Köszönöm.
*Hangzik a rövid válasz a "van" szócskára, megtoldva egy hálás szemlehunyós biccentéssel. Ezután türelmesen vár hisz Kagannak még van mondanivalója asztaltársaságához. Nem kerüli el figyelmét fajtársa tekintete sem, de a kimért, érzelmektől mentes arckifejezésén nem változtat miatta. Nem tesz úgy mintha észre sem venné, csak egyszerűen felette áll annak hogy ilyenekre reagáljon. Nem ostoba állat ő hogy mimikákkal hadakozzon. Ennek az egésznek a behódoláshoz semmi köze, itt tiszteletről van szó, annak is még (hisz nem ismer senkit) csak a tettetett fajtájából. Ezt az apró részletet persze senkinek nem kell tudnia, egyszerűen célravezetőbb utat választott akarata érvényesítéséhez mint Seyana. Ő úgy tűnik inkább a barbármódit preferálja, akinek nincs elég esze máshoz annak csak így megy. Acsarkodva tenni a felsőbbrendűt itt a felszínen, köpködve azokra akik itt vannak otthon. Nem éppen életbiztosítás. Sajnos fajuk többsége túlságosan buta ahhoz hogy ezt belássa és "önérzetre" meg "becsületre" hivatkozva öletik le magukat. Agyatlan katonák akiket a megfelelő módszerekkel irányítani kell különben elemészti őket a káosz. Sylthyriel inkább a másik kaszt szülöttje. Az pedig süt róla hogy nem félénk, hisz most jár itt először de kifejezetten magabiztosan álldogál az emberre várva, egyáltalán nem feszélyezi a helyzet. Szerencsére nem kell sokat várnia hogy Kagan feltápászkodjon, erre ő is rögtön felemeli hátizsákját kezeibe.*
- Rendben.
*Ismét rövidre fogja ahogy megindulnak, tartja a lépést Kagan mellett-mögött, engedi hogy vezesse hisz neki ismeretlen még a terep.*
// Radkraal //
*Mikor megérkeznek röviden körbenéz de túl sokat nem bámészkodik, nem a hely érdekli hanem a beszélgetés a vezérrel. Amint az ember helyet foglal leteszi ő is a táskáját és letérdel mellé Kagannal szemben, fenekét sarkaira helyezi tenyereit pedig combjain kulcsolja egymásba, tartása zavarbaejtően egyenes.*
- Megfelel köszönöm.
*Szerencsére pár perce már egyszer elsorolta úgy-ahogy, így most nem kell gondolkodnia mondandóján.*
- Ahogy Taitosnak és mesterének is mondtam, tudok írni olvasni számolni, festni és varrni.
*Bár a mutatkozó apró nyelvi hibák fényében az írás jelentősége megkérdőjelezhető.*
- Értek kicsit az orvosláshoz, a csillagokhoz.
*Egy levegővételnyi szünetet hagy csak, aztán folytatja ugyanolyan természetességgel mintha mondjuk a lovaglásról beszélne.*
- Kínzás, vallatás, anatómia. Igazgatás, szervezés, valamennyire a diplomáciához. Kiismerni másokat. Kicsit az íjhoz is, de nem vagyok harcos.
*Dióhéjban ennyi ami az előbb eszébe jutott, most sem tér ki más lényegtelen apróságra. Az utolsó mondat második felét kicsit késve toldja hozzá egy halvány mosoly kíséretében. Ha valami érdekeset hallott Kagan akkor arra úgyis rákérdez, ha pedig egyikkel sem tud mit kezdeni akkor... Nos valahogy majdcsak lesz.*
A hozzászólás írója (Sylthyriel Eoul'renor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 06:11:26
// Kagan és Seyana //
- Köszönöm.
*Hangzik a rövid válasz a "van" szócskára, megtoldva egy hálás szemlehunyós biccentéssel. Ezután türelmesen vár hisz Kagannak még van mondanivalója asztaltársaságához. Nem kerüli el figyelmét fajtársa tekintete sem, de a kimért, érzelmektől mentes arckifejezésén nem változtat miatta. Nem tesz úgy mintha észre sem venné, csak egyszerűen felette áll annak hogy ilyenekre reagáljon. Nem ostoba állat ő hogy mimikákkal hadakozzon. Ennek az egésznek a behódoláshoz semmi köze, itt tiszteletről van szó, annak is még (hisz nem ismer senkit) csak a tettetett fajtájából. Ezt az apró részletet persze senkinek nem kell tudnia, egyszerűen célravezetőbb utat választott akarata érvényesítéséhez mint Seyana. Ő úgy tűnik inkább a barbármódit preferálja, akinek nincs elég esze máshoz annak csak így megy. Acsarkodva tenni a felsőbbrendűt itt a felszínen, köpködve azokra akik itt vannak otthon. Nem éppen életbiztosítás. Sajnos fajuk többsége túlságosan buta ahhoz hogy ezt belássa és "önérzetre" meg "becsületre" hivatkozva öletik le magukat. Agyatlan katonák akiket a megfelelő módszerekkel irányítani kell különben elemészti őket a káosz. Sylthyriel inkább a másik kaszt szülöttje. Az pedig süt róla hogy nem félénk, hisz most jár itt először de kifejezetten magabiztosan álldogál az emberre várva, egyáltalán nem feszélyezi a helyzet. Szerencsére nem kell sokat várnia hogy Kagan feltápászkodjon, erre ő is rögtön felemeli hátizsákját kezeibe.*
- Rendben.
*Ismét rövidre fogja ahogy megindulnak, tartja a lépést Kagan mellett-mögött, engedi hogy vezesse hisz neki ismeretlen még a terep.*
// Radkraal //
*Mikor megérkeznek röviden körbenéz de túl sokat nem bámészkodik, nem a hely érdekli hanem a beszélgetés a vezérrel. Amint az ember helyet foglal leteszi ő is a táskáját és letérdel mellé Kagannal szemben, fenekét sarkaira helyezi tenyereit pedig combjain kulcsolja egymásba, tartása zavarbaejtően egyenes.*
- Megfelel köszönöm.
*Szerencsére pár perce már egyszer elsorolta úgy-ahogy, így most nem kell gondolkodnia mondandóján.*
- Ahogy Taitosnak és mesterének is mondtam, tudok írni olvasni számolni, festni és varrni.
*Bár a mutatkozó apró nyelvi hibák fényében az írás jelentősége megkérdőjelezhető.*
- Értek kicsit az orvosláshoz, a csillagokhoz.
*Egy levegővételnyi szünetet hagy csak, aztán folytatja ugyanolyan természetességgel mintha mondjuk a lovaglásról beszélne.*
- Kínzás, vallatás, anatómia. Igazgatás, szervezés, valamennyire a diplomáciához. Kiismerni másokat. Kicsit az íjhoz is, de nem vagyok harcos.
*Dióhéjban ennyi ami az előbb eszébe jutott, most sem tér ki más lényegtelen apróságra. Az utolsó mondat második felét kicsit késve toldja hozzá egy halvány mosoly kíséretében. Ha valami érdekeset hallott Kagan akkor arra úgyis rákérdez, ha pedig egyikkel sem tud mit kezdeni akkor... Nos valahogy majdcsak lesz.*
A hozzászólás írója (Sylthyriel Eoul'renor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 06:11:26
3508. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 05:57:19
Üzenet elküldve: 2015-07-17 05:57:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Kőtörő brigád //
* Szép számmal gyűltek össze erre az izzasztó munkára. Ahova Azil csap ott bizony szikrát hány a csákány, de nem adja fel, karjai rendűletlenül járnak. Hrothgaar szavaira csupán elmosolyodik, s megvonja a vállát, elvégre ő nem harcos ezért nem is zavarja, ha ezt is meg kell tanulnia. Az viszont meglepi, hogy maga az őrségparancsnok is megjelenik, hogy kivegye a részét a munkából. Bár Dharren kap némi instrukciót, az óriás odasorol mellé, s besegít neki a munkában, hogy jobban haladhassanak. Már jóideje csapkodják a sziklákat, amikor meghallja a rőtszakállú hangját, miszerint ideje enni, s letenni a szerszámokat. Azil boldogan tesz eleget a kérésnek, s rőgtön a kúthoz, majd a műhelyébe siet, mosdani, majd inget venni. A helyzethez képest kultúrált formában igyekszik a fogadóba. *
// Fogadóban - Chiari //
* Azil nem nagyon járt még a fogadóban, miután megépült, ezért meglepi, hogy mennyien elférnek benne, ráadásul kényelmesen. Mosolyogva indul meg a söntés felé, amikor pillantása megakad a beszélgető Chiarin. Ha lehet, mosolya még szélesebbé válik, s rögtőn arrafelé veszi az irányt. *
- Chiari. Örülök, hogy látlak. Ena jól van? -
* Kezdi kedves, de kissé fáradt hangon, miközben tekintete akaratlanul is az ételek felé vándorol. *
* Szép számmal gyűltek össze erre az izzasztó munkára. Ahova Azil csap ott bizony szikrát hány a csákány, de nem adja fel, karjai rendűletlenül járnak. Hrothgaar szavaira csupán elmosolyodik, s megvonja a vállát, elvégre ő nem harcos ezért nem is zavarja, ha ezt is meg kell tanulnia. Az viszont meglepi, hogy maga az őrségparancsnok is megjelenik, hogy kivegye a részét a munkából. Bár Dharren kap némi instrukciót, az óriás odasorol mellé, s besegít neki a munkában, hogy jobban haladhassanak. Már jóideje csapkodják a sziklákat, amikor meghallja a rőtszakállú hangját, miszerint ideje enni, s letenni a szerszámokat. Azil boldogan tesz eleget a kérésnek, s rőgtön a kúthoz, majd a műhelyébe siet, mosdani, majd inget venni. A helyzethez képest kultúrált formában igyekszik a fogadóba. *
// Fogadóban - Chiari //
* Azil nem nagyon járt még a fogadóban, miután megépült, ezért meglepi, hogy mennyien elférnek benne, ráadásul kényelmesen. Mosolyogva indul meg a söntés felé, amikor pillantása megakad a beszélgető Chiarin. Ha lehet, mosolya még szélesebbé válik, s rögtőn arrafelé veszi az irányt. *
- Chiari. Örülök, hogy látlak. Ena jól van? -
* Kezdi kedves, de kissé fáradt hangon, miközben tekintete akaratlanul is az ételek felé vándorol. *
3507. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 00:43:32
Üzenet elküldve: 2015-07-17 00:43:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kőtörőbrigád, Maereh, Aletai, Quikhnah//
*Hrothgaar elkalauzolja Amon Ruadh patinásnak éppenséggel nem mondható fogadójába, karjával amúgy törpe módra körbemutat,megszólít egy Quikhnah nevű törpét, akit ellát némi eligazítással és átmenetileg a kőtörőbrigád vezetését kezébe adja, majd se szó se beszéd hirtelen elsiet, ki tudja hová. Az öreg medve csak hangos dobogást hall, megpróbál Hrothgaar után nézni, ekkor látja, hogy amaz egy óriással távozik. Megfordul, újra szemügyre veszi a kócerájt, majd összecsapja markát és megkeresi, hol talál egy zugot, ahol leülhet, és kicsit össze szedheti nem létező gondolatait. Az ajtóban észre vesz két alakot, nagy meglepetésére az egyik egy törpe asszony.* ~ A teremburáját milyen apró, zömök kis drágakő. Wylnurana szerelmére, a nagy földrengések óta nem láttam törpe asszonyt.~ *Mikor Draagnär közelebb lépne, eszébe jut, hogy érkezésénél nem éppen szívélyesen üdvözölte az apró szépséget, így magára kissé haragudva, de hibáját el nem ismerve arrébb tessékelte az ajtóban állókat, mormogások és pufogások közepette és belépett a fogadóba. Majd hogy nem tele volt a fogadó, a levegő sűrű volt és fullasztó.* ~Éppen bánya levegőhöz hasonlatos, micsoda szerencse, mintha otthon lennék!~ *Tovább biceg, leül egy asztalhoz, leveti szütyőjét, ami nagy hangzavarral a földre huppan, rárakja lábát a csomagra, kalapácsát is leteszi, majd előveszi öreg tölgyfa pipáját. Ott helyben keveri össze dohánykeverékét ezúttal édes dohányból és ördögvigyorból, amit hosszú vándorútja során sikerült szednie. A barna levelek már egészen megszáradtak, így nem esik nehezére összemorzsolni vaskos ujjaival, összeforgatni a dohánnyal. Miután a szertartásos műveletet elvégzi, ráharap a pipa szárára, majd tűzszerszámával szikrát csihol és begyújtja pipáját. Miközben kellemesen pipázgat és füstkarikákat pöfékel a fogadóban, a bódulat utol éri, ami rozsdás agyvelejének vaskerekeit kissé megolajozza, és gondolkodni kezd. Természetesen magában mormogva, hangosan.*
-Itt vagyok egymagamba', sehol egy pofa akivel követ törtem volna az északi tárnákban, merre menjek? Talán jobb vóna, ha megemelném a donga lábaim, és szólnék, hogy ki küldött ide, és hogy markos törpe vagyok, dolgoznék. Beszélek én azzal a bizonyos Quikhnah-val, hátha szerencsésen eldiskurálunk a kőtörés csínján-bínján majd beverünk egy pofa sört vagy kettőt. Nem szeretek én beszélni, Wylnurana! Miért nem vártak meg bányász társaim? Miért hagytak magamra? Tökkel ütött félnótások, nem is hiányoznak.
*Mormogja magában kissé elkeseredetten a törpe, de újabb szipákolás után talpra áll, majd felkapja a cókmókját, és arra felé halad, ahol Quikhnah-ot sejti. Sehol sem találja, hiába keresi, ezért oda áll, ahonnan ételt szerezhet, magához vesz, némi kenyeret, szárított húst, kolbászt, sörért kétszer is sorba áll. Kissé rosszul érzi magát, amiért elveszi az ételt, ha már megvendégelték, legalább asztal társat remélt volna, annak ellenére, hogy minden bizonnyal akkor a tömeg miatt méltatlankodott volna, vagy a hangos beszédtől nem hallaná nem létező gondolatait.* ~Faragatlan ez a Hrothgaar vagy kicsoda ez. Így itt hagyni szegény fejemet, szörnyű illetlenség. Nem is csodálom, itt délen nincs egy igazi törpe sem, bahh.~ *Irtóztató gyorsasággal felfalja amit maga elé vett, majd mikor elfogyaszt mindent, egy kortyra lehúzz majd negyed akó maláta sört, hangosan böfög, száját ősz szakállával megtörli, majd talpra áll, s pöfékelés közben összeszedi minden cókmókját és elhagyja a fogadót.* ~Hol tekereghet az a bizonyos másodfőnök, Quikhnah?~
*Miközben így gondolkodik, meglátja a kőfejtés helyszínét, ahol egy törpe épp feladatokat oszt ki. Oda lép és így szól.*
-Üdv néked! Draagnär vagyok, Hrothgaar küldött hozzád. Északról jövök,ahol egy hatalmas bányában dolgoztam, de most nincs se munka, se bánya, dolgoznék, ha lehet. Értek a kő és csont töréshez egyaránt.
A hozzászólás írója (Draagnär, a kőszakállú) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 01:08:46
*Hrothgaar elkalauzolja Amon Ruadh patinásnak éppenséggel nem mondható fogadójába, karjával amúgy törpe módra körbemutat,megszólít egy Quikhnah nevű törpét, akit ellát némi eligazítással és átmenetileg a kőtörőbrigád vezetését kezébe adja, majd se szó se beszéd hirtelen elsiet, ki tudja hová. Az öreg medve csak hangos dobogást hall, megpróbál Hrothgaar után nézni, ekkor látja, hogy amaz egy óriással távozik. Megfordul, újra szemügyre veszi a kócerájt, majd összecsapja markát és megkeresi, hol talál egy zugot, ahol leülhet, és kicsit össze szedheti nem létező gondolatait. Az ajtóban észre vesz két alakot, nagy meglepetésére az egyik egy törpe asszony.* ~ A teremburáját milyen apró, zömök kis drágakő. Wylnurana szerelmére, a nagy földrengések óta nem láttam törpe asszonyt.~ *Mikor Draagnär közelebb lépne, eszébe jut, hogy érkezésénél nem éppen szívélyesen üdvözölte az apró szépséget, így magára kissé haragudva, de hibáját el nem ismerve arrébb tessékelte az ajtóban állókat, mormogások és pufogások közepette és belépett a fogadóba. Majd hogy nem tele volt a fogadó, a levegő sűrű volt és fullasztó.* ~Éppen bánya levegőhöz hasonlatos, micsoda szerencse, mintha otthon lennék!~ *Tovább biceg, leül egy asztalhoz, leveti szütyőjét, ami nagy hangzavarral a földre huppan, rárakja lábát a csomagra, kalapácsát is leteszi, majd előveszi öreg tölgyfa pipáját. Ott helyben keveri össze dohánykeverékét ezúttal édes dohányból és ördögvigyorból, amit hosszú vándorútja során sikerült szednie. A barna levelek már egészen megszáradtak, így nem esik nehezére összemorzsolni vaskos ujjaival, összeforgatni a dohánnyal. Miután a szertartásos műveletet elvégzi, ráharap a pipa szárára, majd tűzszerszámával szikrát csihol és begyújtja pipáját. Miközben kellemesen pipázgat és füstkarikákat pöfékel a fogadóban, a bódulat utol éri, ami rozsdás agyvelejének vaskerekeit kissé megolajozza, és gondolkodni kezd. Természetesen magában mormogva, hangosan.*
-Itt vagyok egymagamba', sehol egy pofa akivel követ törtem volna az északi tárnákban, merre menjek? Talán jobb vóna, ha megemelném a donga lábaim, és szólnék, hogy ki küldött ide, és hogy markos törpe vagyok, dolgoznék. Beszélek én azzal a bizonyos Quikhnah-val, hátha szerencsésen eldiskurálunk a kőtörés csínján-bínján majd beverünk egy pofa sört vagy kettőt. Nem szeretek én beszélni, Wylnurana! Miért nem vártak meg bányász társaim? Miért hagytak magamra? Tökkel ütött félnótások, nem is hiányoznak.
*Mormogja magában kissé elkeseredetten a törpe, de újabb szipákolás után talpra áll, majd felkapja a cókmókját, és arra felé halad, ahol Quikhnah-ot sejti. Sehol sem találja, hiába keresi, ezért oda áll, ahonnan ételt szerezhet, magához vesz, némi kenyeret, szárított húst, kolbászt, sörért kétszer is sorba áll. Kissé rosszul érzi magát, amiért elveszi az ételt, ha már megvendégelték, legalább asztal társat remélt volna, annak ellenére, hogy minden bizonnyal akkor a tömeg miatt méltatlankodott volna, vagy a hangos beszédtől nem hallaná nem létező gondolatait.* ~Faragatlan ez a Hrothgaar vagy kicsoda ez. Így itt hagyni szegény fejemet, szörnyű illetlenség. Nem is csodálom, itt délen nincs egy igazi törpe sem, bahh.~ *Irtóztató gyorsasággal felfalja amit maga elé vett, majd mikor elfogyaszt mindent, egy kortyra lehúzz majd negyed akó maláta sört, hangosan böfög, száját ősz szakállával megtörli, majd talpra áll, s pöfékelés közben összeszedi minden cókmókját és elhagyja a fogadót.* ~Hol tekereghet az a bizonyos másodfőnök, Quikhnah?~
*Miközben így gondolkodik, meglátja a kőfejtés helyszínét, ahol egy törpe épp feladatokat oszt ki. Oda lép és így szól.*
-Üdv néked! Draagnär vagyok, Hrothgaar küldött hozzád. Északról jövök,ahol egy hatalmas bányában dolgoztam, de most nincs se munka, se bánya, dolgoznék, ha lehet. Értek a kő és csont töréshez egyaránt.
A hozzászólás írója (Draagnär, a kőszakállú) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 01:08:46
3506. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-16 23:03:39
Üzenet elküldve: 2015-07-16 23:03:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - vályúhoz!//
* Szőke embernő inti magához, s kínálja étellel. Közben lgondolkodik az emberek törékenységén. Persze nem testileg, inkább szellemileg. Ő egy olyan helyen nőtt fel, ahol a lakosság több, mint kilencven százaléka elf. Hosszúéletű. Legalábbis ember viszonylatban az. Elképzelni sem tudja, hogy mit lehet kezdeni jobb esetben hetven évvel. Hiszen néhány év és ő is hetven!
Az előtte álló, zöldszemű pultos lány is túllehet már az "arany évein", de hát aztán ki tudja? Az embereknél nemigen lehet tudni, míg homlokát ráncok nem barázdálják, testük meg nem aszik, fogaik ki nem hullanak, de akkor meg már túl késő; néhány röpke év és eltávoznak. ~ Á, ő még nincs túl az "arany évein". ~ Méri végig szürkéivel az előtte álló lányt. *
- Hús is mehet bele, persze.
* Remélve, hogy a néhány másodperces szünet felelete előtt nem túl feltűnő, a lány (vagy nő) kezét kezdi el nézni. *
- Megkóstolnám azt a mentásat.
* Válasza előtt visszagondol egy korábbi eseményre és annak tanulságára; "ha egy nő a saját vagy más terméke között enged választani, a nőét válaszd!" Közben megvakarja nagyjából rendbe jött karját és átveszi az ebédjét.
Ha nem tartja fel a lány, akkor elfordul, keres egy helyet, majd mielőtt elindulna, még a válla felett odaszól neki: *
- Szépek a szemeid.
* Aztán el is indul, hogy megebédelhessen. *
- Már csak Ary hiányzik...
* Szőke embernő inti magához, s kínálja étellel. Közben lgondolkodik az emberek törékenységén. Persze nem testileg, inkább szellemileg. Ő egy olyan helyen nőtt fel, ahol a lakosság több, mint kilencven százaléka elf. Hosszúéletű. Legalábbis ember viszonylatban az. Elképzelni sem tudja, hogy mit lehet kezdeni jobb esetben hetven évvel. Hiszen néhány év és ő is hetven!
Az előtte álló, zöldszemű pultos lány is túllehet már az "arany évein", de hát aztán ki tudja? Az embereknél nemigen lehet tudni, míg homlokát ráncok nem barázdálják, testük meg nem aszik, fogaik ki nem hullanak, de akkor meg már túl késő; néhány röpke év és eltávoznak. ~ Á, ő még nincs túl az "arany évein". ~ Méri végig szürkéivel az előtte álló lányt. *
- Hús is mehet bele, persze.
* Remélve, hogy a néhány másodperces szünet felelete előtt nem túl feltűnő, a lány (vagy nő) kezét kezdi el nézni. *
- Megkóstolnám azt a mentásat.
* Válasza előtt visszagondol egy korábbi eseményre és annak tanulságára; "ha egy nő a saját vagy más terméke között enged választani, a nőét válaszd!" Közben megvakarja nagyjából rendbe jött karját és átveszi az ebédjét.
Ha nem tartja fel a lány, akkor elfordul, keres egy helyet, majd mielőtt elindulna, még a válla felett odaszól neki: *
- Szépek a szemeid.
* Aztán el is indul, hogy megebédelhessen. *
- Már csak Ary hiányzik...
3505. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-16 22:45:10
Üzenet elküldve: 2015-07-16 22:45:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Sártaposók//
//Aletai és bárki más is//
*Mae észreveszi persze, hogy Aletai mintha fulladozna, de nem szól, pedig még az okot is sejti. De azért annyira nem kotnyeles, hogy bajt kavarjon a fiatal félelfnek.*
~Különben is! Szép kék szemei vannak.~
*Maereh azért nem buta lány, és eleget élt már a világban, nagyon is jól tudja, hogy Aletai jóképűnek számít a magasak között, és így még inkább becsüli, hogy ennek ellenére nem hordja toronymagasan az orrát, és beállt melléjük segíteni.*
~Nem derogál neki a munka velünk. Ez jó.~
*Amikor végül nevetni kezd, Mae csendesen elmosolyodik.
De aztán kicsit magába omlik. Nem könnyű neki az új helyen. És bár sokszor olyan tud lenni, mint egy kis sündisznó, de azt is tudni lehet, hogy a sünik hasikája puha. Maereh is sebezhető.
De szerencsére Harath már nincs ott, hogy lássa a dolgot. A törpék ívesen tesznek rá, mit csinál, így csak Aletai lehet a tanúja a bánatának.
Ő viszont újra meglepi a lányt, mikor a lány meghallja a baritonját. Majdnem a szusz is benne reked, de aztán csak összekapja magát, mert úgy véli, jól hangzik a kettejük éneke.
De aztán csak tart egy kis pihenőt a dal végén, és ekkor érkezik Aletai kérdése.
Felnéz rá, és cseppnyi gondolkodás után felel.*
– Enni ettem már kicsit én is, de azért még férne is belém valamennyi *feleli, és lassan bólint, majd elmosolyodik, és közben reménykedik a szemei nem túl vörösek.* És igen, szeretném, ha elkísérnél. Egyedül nem olyan jó. Általában a legtöbben elnéznek a fejem felett, hacsak nem kiabálok. De… *megvonja a vállát* nem vagyok mindig olyan paklincs.
*Aletai kezét elfogadva ügyesen mászik ki a gödörből, ő is megmossa a lábacskáit, a saruit is felveszi, de amúgy nem igazít a ruháján, a nadrágja bő szárait is felkötve hagyja.*
– Készen vagyok! Menjünk!
//A Fogadó előtt, és az első lépések//
//Aletai és bárki más is//
*Felnéz újsütetű társára, miközben kicsit a szája szélét harapdálja, majd újra az ajtóra pillant, a nyitott ajtóra, mert hiszen meleg nyár van.*
– Sokan vannak bent, ugye? *kérdi halkan* Ugye… nem taposnak meg? Úgy értem, kicsi vagyok. Hozzátok képest. Mert a falumban, ott én voltam a Colos. *böki ki.* De hát itt még nem is nagyon láttak törpe nőt.
~Mert hiszen ezt is ma tudtam meg, ugye.~
*Mélyet sóhajt, és tesz egy bátor lépést az ajtó felé.*
– Lássuk!
*Még pár lépés, és ha Aletai vele tart, hát belép mellette a Fogadóba.*
– Szép napot!
//Aletai és bárki más is//
*Mae észreveszi persze, hogy Aletai mintha fulladozna, de nem szól, pedig még az okot is sejti. De azért annyira nem kotnyeles, hogy bajt kavarjon a fiatal félelfnek.*
~Különben is! Szép kék szemei vannak.~
*Maereh azért nem buta lány, és eleget élt már a világban, nagyon is jól tudja, hogy Aletai jóképűnek számít a magasak között, és így még inkább becsüli, hogy ennek ellenére nem hordja toronymagasan az orrát, és beállt melléjük segíteni.*
~Nem derogál neki a munka velünk. Ez jó.~
*Amikor végül nevetni kezd, Mae csendesen elmosolyodik.
De aztán kicsit magába omlik. Nem könnyű neki az új helyen. És bár sokszor olyan tud lenni, mint egy kis sündisznó, de azt is tudni lehet, hogy a sünik hasikája puha. Maereh is sebezhető.
De szerencsére Harath már nincs ott, hogy lássa a dolgot. A törpék ívesen tesznek rá, mit csinál, így csak Aletai lehet a tanúja a bánatának.
Ő viszont újra meglepi a lányt, mikor a lány meghallja a baritonját. Majdnem a szusz is benne reked, de aztán csak összekapja magát, mert úgy véli, jól hangzik a kettejük éneke.
De aztán csak tart egy kis pihenőt a dal végén, és ekkor érkezik Aletai kérdése.
Felnéz rá, és cseppnyi gondolkodás után felel.*
– Enni ettem már kicsit én is, de azért még férne is belém valamennyi *feleli, és lassan bólint, majd elmosolyodik, és közben reménykedik a szemei nem túl vörösek.* És igen, szeretném, ha elkísérnél. Egyedül nem olyan jó. Általában a legtöbben elnéznek a fejem felett, hacsak nem kiabálok. De… *megvonja a vállát* nem vagyok mindig olyan paklincs.
*Aletai kezét elfogadva ügyesen mászik ki a gödörből, ő is megmossa a lábacskáit, a saruit is felveszi, de amúgy nem igazít a ruháján, a nadrágja bő szárait is felkötve hagyja.*
– Készen vagyok! Menjünk!
//A Fogadó előtt, és az első lépések//
//Aletai és bárki más is//
*Felnéz újsütetű társára, miközben kicsit a szája szélét harapdálja, majd újra az ajtóra pillant, a nyitott ajtóra, mert hiszen meleg nyár van.*
– Sokan vannak bent, ugye? *kérdi halkan* Ugye… nem taposnak meg? Úgy értem, kicsi vagyok. Hozzátok képest. Mert a falumban, ott én voltam a Colos. *böki ki.* De hát itt még nem is nagyon láttak törpe nőt.
~Mert hiszen ezt is ma tudtam meg, ugye.~
*Mélyet sóhajt, és tesz egy bátor lépést az ajtó felé.*
– Lássuk!
*Még pár lépés, és ha Aletai vele tart, hát belép mellette a Fogadóba.*
– Szép napot!
3504. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-16 21:22:17
Üzenet elküldve: 2015-07-16 21:22:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kőtörő brigád//
*Nem örül, hogy megszakítják munkája elvégzésében, de mikor körül néz, úgy ítéli meg, elég nagy területet ásott már fel, talán nem tapossák el egymást.*
- Réseket keresnék első körben. Kezdek kifáradni.
*A viccre, már ha ezt annak lehet titulálni, nem nagyon reagál. Az alatt a munka alatt legalább csak egyenesen kell tartania az éket, így kicsit valóban pihenhet. Leguggol, szemével követve a szikla vonalait, majd egy viszonylag szélesebb résnél megáll, és odaigazítja vésőjét.*
- De ha eltalálod valamelyik kezemet...
*Bök fejével sokatmondóan a fegyverei felé, amelyek még mindig a fejtés szélén hevernek. *
- Tényleg, lehet nálatok egyáltalán edzeni valahol? Vagy megküzdeni valakivel, akár szórakozásból, akár gyakorlás céljából? Sajnos a pusztai farkasok ellen nem sok vívótudomány kellett.
*Való igaz, azok közül a mocskok közül elég volt kettőt levágni, egyet meg orrba vágni az alabárd nyelével, és elkotródtak. Így aztán nem sok esélye volt, hogy karbantartsa a tudását, fejleszteni meg végképpen nem tudta.*
*Nem örül, hogy megszakítják munkája elvégzésében, de mikor körül néz, úgy ítéli meg, elég nagy területet ásott már fel, talán nem tapossák el egymást.*
- Réseket keresnék első körben. Kezdek kifáradni.
*A viccre, már ha ezt annak lehet titulálni, nem nagyon reagál. Az alatt a munka alatt legalább csak egyenesen kell tartania az éket, így kicsit valóban pihenhet. Leguggol, szemével követve a szikla vonalait, majd egy viszonylag szélesebb résnél megáll, és odaigazítja vésőjét.*
- De ha eltalálod valamelyik kezemet...
*Bök fejével sokatmondóan a fegyverei felé, amelyek még mindig a fejtés szélén hevernek. *
- Tényleg, lehet nálatok egyáltalán edzeni valahol? Vagy megküzdeni valakivel, akár szórakozásból, akár gyakorlás céljából? Sajnos a pusztai farkasok ellen nem sok vívótudomány kellett.
*Való igaz, azok közül a mocskok közül elég volt kettőt levágni, egyet meg orrba vágni az alabárd nyelével, és elkotródtak. Így aztán nem sok esélye volt, hogy karbantartsa a tudását, fejleszteni meg végképpen nem tudta.*
3503. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-16 21:05:59
Üzenet elküldve: 2015-07-16 21:05:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Mágusok köre//
*Természetesen követi Taitost egészen a kijelölt helyig. Ott letelepszik ő is, s a több perces csend után éppen kezdené el a meditációt, hiszen úgy tűnik, a Zöldfülűnek elvitte a cica a nyelvét. De amint lehunyja szemeit és egy mély sóhaj keretében elkezdi elméjének kitisztítását, megszólal a mellette ülő.*
-Nem tudom.
~Azért remélem...~
*Kicsit feszeng az északi szószátyár mellett. Olyan vidám a kisugárzása, laza, gondtalan. Bármennyire nem akarja, ez igenis zavarja őt. Nem látta még, hogy Taitos bármikor is komolyabbra fogta volna a témát huzamosabb ideig. Mindig képes feldobni valami egetrengetőt. Épp ezért szerethető, meg mókás egy alak, de Eireni nem érzi jól magát mellette. Egyszerűen nem képes felvenni annak ritmusát, hangvételét, stílusát. Túl begyöpösödött, komoly ahhoz. Worenth pedig egy olyan személy, aki nagyban hasonlít őrá. Épp ezért szeret a közelében lenni, mert szinte egy hullámhosszon vannak, kivéve azt, hogy Worenth képes élvezni az életet és mosolyogni. Tehát még mindig emberibb, mint Eireni. Aki egyébként egy elf, de gondolom mindenki érti...
Lehunyja szemeit végre, s elméjének mélyére furakodik. Kikapcsol, csak a gond az, hogy túlságosan is. Az elf nem aludt valami sokat a közelmúltban, fáradtsága pedig most felülkerekedik rajta. Kicsit elbóbiskol, az már viszont környezetén múlik, hogy meddig.*
*Természetesen követi Taitost egészen a kijelölt helyig. Ott letelepszik ő is, s a több perces csend után éppen kezdené el a meditációt, hiszen úgy tűnik, a Zöldfülűnek elvitte a cica a nyelvét. De amint lehunyja szemeit és egy mély sóhaj keretében elkezdi elméjének kitisztítását, megszólal a mellette ülő.*
-Nem tudom.
~Azért remélem...~
*Kicsit feszeng az északi szószátyár mellett. Olyan vidám a kisugárzása, laza, gondtalan. Bármennyire nem akarja, ez igenis zavarja őt. Nem látta még, hogy Taitos bármikor is komolyabbra fogta volna a témát huzamosabb ideig. Mindig képes feldobni valami egetrengetőt. Épp ezért szerethető, meg mókás egy alak, de Eireni nem érzi jól magát mellette. Egyszerűen nem képes felvenni annak ritmusát, hangvételét, stílusát. Túl begyöpösödött, komoly ahhoz. Worenth pedig egy olyan személy, aki nagyban hasonlít őrá. Épp ezért szeret a közelében lenni, mert szinte egy hullámhosszon vannak, kivéve azt, hogy Worenth képes élvezni az életet és mosolyogni. Tehát még mindig emberibb, mint Eireni. Aki egyébként egy elf, de gondolom mindenki érti...
Lehunyja szemeit végre, s elméjének mélyére furakodik. Kikapcsol, csak a gond az, hogy túlságosan is. Az elf nem aludt valami sokat a közelmúltban, fáradtsága pedig most felülkerekedik rajta. Kicsit elbóbiskol, az már viszont környezetén múlik, hogy meddig.*
3502. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-16 20:41:38
Üzenet elküldve: 2015-07-16 20:41:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Aryna és Learon//
*A két lány talán tényleg túlságosan hasonlít, főleg belsőre. Hasonló célok és ugyanolyan pirult arcok, ha a helyzet megkívánja. De Ess nem is gondolta volna, hogy külsőre is hasonlóak, amíg Zaras barátja meg nem jegyezte. Mostanra Ess viszont tisztán látja, hogy amíg a nálánál bátrabb Aryna mellett van, meg sem kell szólalnia, csak ha kifejezetten őt kérdezik. Tudja, hogy legalább egy kicsit morcosnak kéne éreznie magát emiatt, de inkább komfortosnak érzi a helyzetet. Nem kell magát erőltetnie azzal, hogy ismeretlenekkel kommunikál, vagy halk szavaiból kell mások kibányásznia, hogy mit is szeretne mondani. Ez már-már remek. *
- Én hiszek neked.
*Ess Aryna keze felé mutat, tenyerét napellenzőként emeli homlokához, ahogy az eget kémleli. Ugyan még nem érzi magát éhesnek, de jobb időben enni, mint megvárni, hogy a hasa korogni kezdjen. Habár Zaras nevének említésére kicsit elszontyolodik, mivel így megint egyedül marad. De nála vannak a könyvei, azokkal az oldalán pedig úgysem hagyja magát unatkozni. Az unalom sohasem gátolta őt, sokkal jobban zavarja a félénksége. De nincs mit tenni, ha Zaras vár Arynára, akkor vissza is kell indulni Zarashoz. Ess nem az az ellenkezős fajta.*
*A két lány talán tényleg túlságosan hasonlít, főleg belsőre. Hasonló célok és ugyanolyan pirult arcok, ha a helyzet megkívánja. De Ess nem is gondolta volna, hogy külsőre is hasonlóak, amíg Zaras barátja meg nem jegyezte. Mostanra Ess viszont tisztán látja, hogy amíg a nálánál bátrabb Aryna mellett van, meg sem kell szólalnia, csak ha kifejezetten őt kérdezik. Tudja, hogy legalább egy kicsit morcosnak kéne éreznie magát emiatt, de inkább komfortosnak érzi a helyzetet. Nem kell magát erőltetnie azzal, hogy ismeretlenekkel kommunikál, vagy halk szavaiból kell mások kibányásznia, hogy mit is szeretne mondani. Ez már-már remek. *
- Én hiszek neked.
*Ess Aryna keze felé mutat, tenyerét napellenzőként emeli homlokához, ahogy az eget kémleli. Ugyan még nem érzi magát éhesnek, de jobb időben enni, mint megvárni, hogy a hasa korogni kezdjen. Habár Zaras nevének említésére kicsit elszontyolodik, mivel így megint egyedül marad. De nála vannak a könyvei, azokkal az oldalán pedig úgysem hagyja magát unatkozni. Az unalom sohasem gátolta őt, sokkal jobban zavarja a félénksége. De nincs mit tenni, ha Zaras vár Arynára, akkor vissza is kell indulni Zarashoz. Ess nem az az ellenkezős fajta.*
3501. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-16 20:38:02
Üzenet elküldve: 2015-07-16 20:38:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Vájúhoz!//
*Elgondolkozva biccent Ónixnak, mert Sylthyriel Eoul'renor (illetve szinte bármelyik sötételf név) egyszerre nyelvtörő és nyálterelő minden felszíni, azaz rendes embernek.*
- Van. *biccent, lusta mosolyra húzva a száját, bár most, hogy végiggondolja, nem igazán tudja, mi lenne az a hely.*
~ A Radkraal. Igen. ~ *Amon Ruadh központja, bár sokkal ritkábban és kevesebben látogatják, mint a Fogadót - hivatalos ügyből sokkal kevesebb van, mint szomjas torokból.*
*Harath metakommunikációja nem kerüli el a figyelmét, de joggal alapoz a félvér türelmére és fegyelmére, mert Kagan szavai nem csak a nőstényt, hanem a harcost is kötik.*
- Így van. *biccent Seyanának.*
- Mindenki máshogy küzd, mindenki más módszert használ. Az egyik ilyen remek módszer az önuralom. *villan szeme a hepciásabb sötételf nőstény felé. Megelőlegezi a parancskövető hozzáállást, ugyanis sem Kagant, sem vezérlő szellemét egy fikarcnyit sem érdekli, hogy ki mit gondol, amíg pontosan azt teszi, amit elvárnak tőle. A gondolatot meghagyja mindenkinek - illetve nem, de ezt nem kell tudnia senkinek.*
*Taitosnak int, sőt, meg is jegyzi, merre megy a fickó, mert még szüksége lehet a képességeire.*
- Na én végeztem. Szellemjáró... Harath... hölgyem... *utóbbit vigyorral toldva meg, búcsúzik el Leandanától és a párostól, majd Ónixhoz fordul.*
- Te gyere velem. Megnézzük a Radkraalt... nem tudom, ti hogy nevezitek, de a sártúrók talán Városházának mondanák. Na mozogj. *ezzel feláll és különösebb időhúzás nélkül elindul kifelé. Nem nézi meg, jön e utána valaki, mert nem nagyon érdekli - ha Ónix tényleg beszélni akar vele, akkor jön, ha meg nem, akkor van dolga így is éppen elég.*
//Radkraal//
*Hangzatos neve ellenére a Tanácskozás terme - mely a Thargodar törzs külső településén, Amon Ruadhon a mindennapi hivatalos ügyek egyik központi helyszíne (vagy legalábbis annak szánták, de mostanában meglehetősen üres) - inkább hasonlít egy fából és kőből épült csarnokhoz, mint a városi népek tanácstermeihez. A Radkraal egyszintes, központi helysége a Tűzkör, ahol a nép apraja-nagyja gyűlhet össze, hogy ügyes-bajos dolgát a Vérszövetség nagyjainak színe előtt megtárgyalja - ehelyett persze inkább közvetlenül Kagant idegesítik vele.*
- Na... *veti le magát az egyik bőrre, majd int Ónixnak, hogy ő is tegyen így. Elgondolkozva méregeti a nőstényt, miközben egyik dobótőrével játszadozik, aztán rámordul.*
- Megfelel így? Akkor kezdj bele!
*Elgondolkozva biccent Ónixnak, mert Sylthyriel Eoul'renor (illetve szinte bármelyik sötételf név) egyszerre nyelvtörő és nyálterelő minden felszíni, azaz rendes embernek.*
- Van. *biccent, lusta mosolyra húzva a száját, bár most, hogy végiggondolja, nem igazán tudja, mi lenne az a hely.*
~ A Radkraal. Igen. ~ *Amon Ruadh központja, bár sokkal ritkábban és kevesebben látogatják, mint a Fogadót - hivatalos ügyből sokkal kevesebb van, mint szomjas torokból.*
*Harath metakommunikációja nem kerüli el a figyelmét, de joggal alapoz a félvér türelmére és fegyelmére, mert Kagan szavai nem csak a nőstényt, hanem a harcost is kötik.*
- Így van. *biccent Seyanának.*
- Mindenki máshogy küzd, mindenki más módszert használ. Az egyik ilyen remek módszer az önuralom. *villan szeme a hepciásabb sötételf nőstény felé. Megelőlegezi a parancskövető hozzáállást, ugyanis sem Kagant, sem vezérlő szellemét egy fikarcnyit sem érdekli, hogy ki mit gondol, amíg pontosan azt teszi, amit elvárnak tőle. A gondolatot meghagyja mindenkinek - illetve nem, de ezt nem kell tudnia senkinek.*
*Taitosnak int, sőt, meg is jegyzi, merre megy a fickó, mert még szüksége lehet a képességeire.*
- Na én végeztem. Szellemjáró... Harath... hölgyem... *utóbbit vigyorral toldva meg, búcsúzik el Leandanától és a párostól, majd Ónixhoz fordul.*
- Te gyere velem. Megnézzük a Radkraalt... nem tudom, ti hogy nevezitek, de a sártúrók talán Városházának mondanák. Na mozogj. *ezzel feláll és különösebb időhúzás nélkül elindul kifelé. Nem nézi meg, jön e utána valaki, mert nem nagyon érdekli - ha Ónix tényleg beszélni akar vele, akkor jön, ha meg nem, akkor van dolga így is éppen elég.*
//Radkraal//
*Hangzatos neve ellenére a Tanácskozás terme - mely a Thargodar törzs külső településén, Amon Ruadhon a mindennapi hivatalos ügyek egyik központi helyszíne (vagy legalábbis annak szánták, de mostanában meglehetősen üres) - inkább hasonlít egy fából és kőből épült csarnokhoz, mint a városi népek tanácstermeihez. A Radkraal egyszintes, központi helysége a Tűzkör, ahol a nép apraja-nagyja gyűlhet össze, hogy ügyes-bajos dolgát a Vérszövetség nagyjainak színe előtt megtárgyalja - ehelyett persze inkább közvetlenül Kagant idegesítik vele.*
- Na... *veti le magát az egyik bőrre, majd int Ónixnak, hogy ő is tegyen így. Elgondolkozva méregeti a nőstényt, miközben egyik dobótőrével játszadozik, aztán rámordul.*
- Megfelel így? Akkor kezdj bele!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734