Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 177 (3521. - 3540. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3540. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-18 10:45:02
Üzenet elküldve: 2015-07-18 10:45:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Tekintete leköveti a másik fejmozdulatait, s hol szembenéz Nymirával, hol pedig az erőd üszkös romjaira vetül tekintete. A kérdésre elgondolkodik egy pillanatra, majd megemeli kicsit a vállát.*
-Nehéz ezt megmondani, hogy miért. Kagan nagyon erős vezér, de valami olyasmi történt, ami megrendítette elképzelésének alapjait. Én nem értek ehhez, a Szellemjáró jobban átlátja bizonyára. De másként döntött. Korábban úgy vélte ártó szellemek uralják e hegyet, ezért tovább akart menni innen. Majd az erőd felgyújtásánál mintha megzavarodott volna. Mintha megszállták volna. Elrohant. Fura volt nagyon. Majd pár óra elteltével felbukkant újra, megint olyan erősen, mint régen. Határozottan döntött a maradásról. Nem vagyok én túl okos ehhez, meg hát, megkérdőjelezni sem fogom. Elfogadom, és mellette maradok.
*Tényleg nem tud többet. Kissé misztikusnak érzi a történteket, és ez valamennyire óvatosságra is inti. Bizonyára jobban megértené, ha beszélgethetne Kagannal négyszemközt, de ilyesmire valószínűleg soha nem fog sor kerülni. A vezér nem lát mást Etheában, mint egyszerű harcost, aki teljesíti a feladatát. Meghitt, kettesben eltöltött idő, mély tartalmú beszélgetés soha nem fog létrejönni közöttük. Valószínűleg. És hozzátehetjük talán, nem Etheán múlik.
Felsóhajt a rövid gondolat futamra, majd a bemutatkozásra apró mosolyt is megenged.*
-Üdvözöllek Nymira, Uthargrakhuk leánya. Úgy lesz.
*Teszi még hozzá, jelezve azt, hogy védeni fogja Thargarod népét. Eddig sem tett mást. Már-már éppen bólintana, hogy estig lesz, míg a sötét le nem száll, és jól jönne az ebéd, amikor Harath megszólal Nymira háta mögött.
Ethea közben kiveszi a lány kezéből a fegyvert, és a ponyva alá rejti. Harath érkeztekor a félelfre pillant.*
-Köszönöm. Semmi különös. Érkezett két sötételf nőstény. Az egyik valami Ónix nevű, aki Taitos-szal ment a fogadóba, a másik Seyana, őt Kagan engedte tovább. Moranshe-t láttam hazaérkezni még, meg jött egy elf leány is, ő most meditál, ha jól tudom. Neki is Kagan engedett belépést, de Taitosra bízta. A fegyvereket mindenki leadta.
*Ennyit a jelentésről, majd átveszi a ragut és a kenyeret, meg az italt Harath kezéből. Ám mielőtt neki látna falatozni, még hozzáteszi.*
-Kéne majd ide valami nagyobb sátor, vagy mi, mert már nem férünk el a ponyva alatt a fegyverekkel.
*Na igen, ez még sem ThargArod kapuja, ahol mellette rendelkezésre állt egy helyiség a fegyvereknek. Felsóhajt. Nem volt jó ötlet ez a tűz.*
*Tekintete leköveti a másik fejmozdulatait, s hol szembenéz Nymirával, hol pedig az erőd üszkös romjaira vetül tekintete. A kérdésre elgondolkodik egy pillanatra, majd megemeli kicsit a vállát.*
-Nehéz ezt megmondani, hogy miért. Kagan nagyon erős vezér, de valami olyasmi történt, ami megrendítette elképzelésének alapjait. Én nem értek ehhez, a Szellemjáró jobban átlátja bizonyára. De másként döntött. Korábban úgy vélte ártó szellemek uralják e hegyet, ezért tovább akart menni innen. Majd az erőd felgyújtásánál mintha megzavarodott volna. Mintha megszállták volna. Elrohant. Fura volt nagyon. Majd pár óra elteltével felbukkant újra, megint olyan erősen, mint régen. Határozottan döntött a maradásról. Nem vagyok én túl okos ehhez, meg hát, megkérdőjelezni sem fogom. Elfogadom, és mellette maradok.
*Tényleg nem tud többet. Kissé misztikusnak érzi a történteket, és ez valamennyire óvatosságra is inti. Bizonyára jobban megértené, ha beszélgethetne Kagannal négyszemközt, de ilyesmire valószínűleg soha nem fog sor kerülni. A vezér nem lát mást Etheában, mint egyszerű harcost, aki teljesíti a feladatát. Meghitt, kettesben eltöltött idő, mély tartalmú beszélgetés soha nem fog létrejönni közöttük. Valószínűleg. És hozzátehetjük talán, nem Etheán múlik.
Felsóhajt a rövid gondolat futamra, majd a bemutatkozásra apró mosolyt is megenged.*
-Üdvözöllek Nymira, Uthargrakhuk leánya. Úgy lesz.
*Teszi még hozzá, jelezve azt, hogy védeni fogja Thargarod népét. Eddig sem tett mást. Már-már éppen bólintana, hogy estig lesz, míg a sötét le nem száll, és jól jönne az ebéd, amikor Harath megszólal Nymira háta mögött.
Ethea közben kiveszi a lány kezéből a fegyvert, és a ponyva alá rejti. Harath érkeztekor a félelfre pillant.*
-Köszönöm. Semmi különös. Érkezett két sötételf nőstény. Az egyik valami Ónix nevű, aki Taitos-szal ment a fogadóba, a másik Seyana, őt Kagan engedte tovább. Moranshe-t láttam hazaérkezni még, meg jött egy elf leány is, ő most meditál, ha jól tudom. Neki is Kagan engedett belépést, de Taitosra bízta. A fegyvereket mindenki leadta.
*Ennyit a jelentésről, majd átveszi a ragut és a kenyeret, meg az italt Harath kezéből. Ám mielőtt neki látna falatozni, még hozzáteszi.*
-Kéne majd ide valami nagyobb sátor, vagy mi, mert már nem férünk el a ponyva alatt a fegyverekkel.
*Na igen, ez még sem ThargArod kapuja, ahol mellette rendelkezésre állt egy helyiség a fegyvereknek. Felsóhajt. Nem volt jó ötlet ez a tűz.*
3539. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-18 08:27:48
Üzenet elküldve: 2015-07-18 08:27:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Sártaposók//
//Maereth, törpe úr és bárki más is//
*Mint kiderült, nem is megy olyan rosszul Aletainak a dúdolás. Először a törpe meglepődik ugyan, de nem hagyja abba a szomorú törpe ének hallatását.*
-Szép, szomorú dal! Megtaníthatnál a szövegére is majd!
*Dicséri meg a kellemesen csengő, őszi, borús délutánok hangulatát idéző éneket, majd segít a nőnek kikászálódni a gödörből.*
-Itt sok a törpe, nem fognak elnézni a fejed fölött. Nem mindenki olyan nyers, mint Harath.
*Húzódik félmosolyra az ajka, mert eszébe jut, hogy mi lett volna, ha az említett személy az őt méltató mondatokat hallja. Már csak ez megért volna egy komédiát!*
~Szegény lány, mintha az egész világ ellene lenne, olyan szerény!~
*Lesz még problémája ebből a thargok barbár népe között, de az az ő sara lesz. A fogadóba, a tömegbe lépés előtt meglehetősen izgatott a nő.*
~Nem túl gyakran járhatott Artheniorban!~
*Ott az ember, ha kimegy a piactérre, ennél jóval nagyobb tömeget és jóval nagyobb faji olvasztótégelyt találhat. Mi lenne vele ott?*
-Üdvözlet! Úgy fest, hogy valami finom étel van, amiből én sem maradhatok ki!
*Mondja mosolyogva a pultnál állónak, aki jó eséllyel Tanriel, vagy Chiarii. Ekkor áll meg az idős törpe mellett, aki azonban nem sokáig lesz az asztaltársasága.*
-Megtennéd, hogy csomagolsz is egy adaggal? Elvinném Ewangelnak az őrségbe, bizonyára éhes már!
*Ha ételt kap, akkor megvárja a sártaposó társát is, és vélhetően együtt ülnek le az egyik asztalhoz.
Itt aztán lesz lehetősége arra, hogy egy kicsit ismerkedjen, megkedveltesse magát, ha tudja. Van itt ember, törpe, keverék fajok, óriások, sötételfek és más fajok is elvétve, így lehet majd válogatni!*
//Maereth, törpe úr és bárki más is//
*Mint kiderült, nem is megy olyan rosszul Aletainak a dúdolás. Először a törpe meglepődik ugyan, de nem hagyja abba a szomorú törpe ének hallatását.*
-Szép, szomorú dal! Megtaníthatnál a szövegére is majd!
*Dicséri meg a kellemesen csengő, őszi, borús délutánok hangulatát idéző éneket, majd segít a nőnek kikászálódni a gödörből.*
-Itt sok a törpe, nem fognak elnézni a fejed fölött. Nem mindenki olyan nyers, mint Harath.
*Húzódik félmosolyra az ajka, mert eszébe jut, hogy mi lett volna, ha az említett személy az őt méltató mondatokat hallja. Már csak ez megért volna egy komédiát!*
~Szegény lány, mintha az egész világ ellene lenne, olyan szerény!~
*Lesz még problémája ebből a thargok barbár népe között, de az az ő sara lesz. A fogadóba, a tömegbe lépés előtt meglehetősen izgatott a nő.*
~Nem túl gyakran járhatott Artheniorban!~
*Ott az ember, ha kimegy a piactérre, ennél jóval nagyobb tömeget és jóval nagyobb faji olvasztótégelyt találhat. Mi lenne vele ott?*
-Üdvözlet! Úgy fest, hogy valami finom étel van, amiből én sem maradhatok ki!
*Mondja mosolyogva a pultnál állónak, aki jó eséllyel Tanriel, vagy Chiarii. Ekkor áll meg az idős törpe mellett, aki azonban nem sokáig lesz az asztaltársasága.*
-Megtennéd, hogy csomagolsz is egy adaggal? Elvinném Ewangelnak az őrségbe, bizonyára éhes már!
*Ha ételt kap, akkor megvárja a sártaposó társát is, és vélhetően együtt ülnek le az egyik asztalhoz.
Itt aztán lesz lehetősége arra, hogy egy kicsit ismerkedjen, megkedveltesse magát, ha tudja. Van itt ember, törpe, keverék fajok, óriások, sötételfek és más fajok is elvétve, így lehet majd válogatni!*
3538. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-18 01:27:08
Üzenet elküldve: 2015-07-18 01:27:08
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó//
*Kicsit valószínűleg elbambult. Valószínűleg az teszi hogy egy kicsit elfáradt, lévén nem a legidősebb, és ritkásan történik vele egy nap annyi mint most. Tehát kifáradt. Viszont úgy tűnik egyedül maradt, nem meglepően, hisz ki akar egyedül maradni egy tündérrel, aki nem csinál mást mint bámul maga elé. Viszont lehet hogy ettől függetlenül kellene valamit csinálnia. Ahogy körbenéz, mindenki akit ismer, már csinál valamit. Vagyis beszélgetnek.
Tehát egyedül van. Nem tud túl sokat tenni, vagy megvárja míg valaki megtalálja, vagy ő talál meg valakit. Nem akar várakozni, bár talán megpróbálhatna itt elaludni. Nem biztos hogy jó ötlet lenne, ha lefeküdne a földre, akármilyen világos nappal is legyen, nem nehéz feladat lenne rálépni. Ez az ötlet nem lenne a legjobb, így tehát kellene találnia valakit akivel beszélhet, társaloghat. Így akár ébren is maradhat...
A fogadóban körülnéz, de nem lát senkit akivel el tudna beszélgetni. Meg sem nézi rendesen a dolgokat, és megindul kifelé, hátha arra nagyobb szerencséje lesz társaság ügyileg. Talán talál valakit aki észrevesz egy kis tündér mint ő maga.*
*Kicsit valószínűleg elbambult. Valószínűleg az teszi hogy egy kicsit elfáradt, lévén nem a legidősebb, és ritkásan történik vele egy nap annyi mint most. Tehát kifáradt. Viszont úgy tűnik egyedül maradt, nem meglepően, hisz ki akar egyedül maradni egy tündérrel, aki nem csinál mást mint bámul maga elé. Viszont lehet hogy ettől függetlenül kellene valamit csinálnia. Ahogy körbenéz, mindenki akit ismer, már csinál valamit. Vagyis beszélgetnek.
Tehát egyedül van. Nem tud túl sokat tenni, vagy megvárja míg valaki megtalálja, vagy ő talál meg valakit. Nem akar várakozni, bár talán megpróbálhatna itt elaludni. Nem biztos hogy jó ötlet lenne, ha lefeküdne a földre, akármilyen világos nappal is legyen, nem nehéz feladat lenne rálépni. Ez az ötlet nem lenne a legjobb, így tehát kellene találnia valakit akivel beszélhet, társaloghat. Így akár ébren is maradhat...
A fogadóban körülnéz, de nem lát senkit akivel el tudna beszélgetni. Meg sem nézi rendesen a dolgokat, és megindul kifelé, hátha arra nagyobb szerencséje lesz társaság ügyileg. Talán talál valakit aki észrevesz egy kis tündér mint ő maga.*
3537. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-18 00:10:35
Üzenet elküldve: 2015-07-18 00:10:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Halászkunyhó - Syoud, Waldran, Akheel//
*Különösebben ő sem foglalkozik a másik kettővel, még akkor sem, ha kicsit szemtelenek. Menjenek ha akarnak, és hadakozzanak kedvükre, csak aztán nehogy a vadászokból legyenek a prédák.*
-Rendben. *bólint egyet, majd mikor Syoud kihozza a pecabotot, kezébe ragadja és végignézi. Régi táplálékszerzési célt használ a bot, zsinór, és a horog, egyszerű de nagyszerű, és nem kell hozzá nagy tehetség. Bár Daranel kevésbé rutinos mint Syoud, látszólag ő régebben halászott, de azért elboldogul ő is. A mólónál ha talál férget, vagy gilisztát, kukacot azt tűzi horogra, ha nem, akkor egy picike darab húst tesz a horogra a maradék nyúlhúsából.*
-Én is nyugat felől jöttem.
*Érzékeli, hogy Syoud nem kívánja jobban kifejteni a dolgot, és nem is erőlteti.*
-Völgyerdő környékén is dúltak a harcok. A Zöld Légiót szolgáltam katonaként, volt dolgom számtalan kegyetlen orkkal, és olykor a törpékre is le kellett csapnunk. Völgyerdő a legkedvezőbb gazdasági területen fekszik. Tágas legelők, kristálytiszta víz, hatalmas erdő, fák, vadvilág... igazi elf paradicsom, így gyakran kellett védelmeznünk az otthonunkat.
*Az, hogy mennyire is vérszomjas Syoud, azt még nem tudja, bár ez ideáig nem úgy tűnt, de ha az embernek van annyi önkritikája, hogy meglátja magában a rosszat, (avagy jót ki tudja?!) akkor biztosan lehet benne valami, de ezért nem ítélkezik felette.*
-Én nyolc éves koromtól íjazok, fegyvert is tudok forgatni, de az íjjal bánok a legügyesebben. Való igaz, az elfek inkább nemesebb lelkűek, de akad köztük kegyetlen is, mint ahogyan az emberekben, és minden faj képviselőiben van ilyen-olyan.
*Ezen semmi sem fog változtatni, de talán ettől olyan változatos és kerek a nagyvilág.*
-Én nem vagyok vérszomjas, nemes lelkűnek neveltek, kedvtelésből nem okozok sérülést másnak. *kivéve ugye a vadakat, de hát vadászni ugye emberi dolog.*
-Mégsem mentél el velük portyázni. *mosolyodik el. Ketten nagyban különböznek, de ezek miatt szépen ki is egészítik egymást.*
-Miért indultak végül is útnak a többiek? Kimerültek a terep forrásai, hódítani akartak, vagy esetleg túlzsúfolt lett a hely? *érdeklődik az íjász, közben a víz felszínére pillant, de ez eddig semmi mozgást nem lát halügyileg, talán később a horogra akad valami ehető.*
*Különösebben ő sem foglalkozik a másik kettővel, még akkor sem, ha kicsit szemtelenek. Menjenek ha akarnak, és hadakozzanak kedvükre, csak aztán nehogy a vadászokból legyenek a prédák.*
-Rendben. *bólint egyet, majd mikor Syoud kihozza a pecabotot, kezébe ragadja és végignézi. Régi táplálékszerzési célt használ a bot, zsinór, és a horog, egyszerű de nagyszerű, és nem kell hozzá nagy tehetség. Bár Daranel kevésbé rutinos mint Syoud, látszólag ő régebben halászott, de azért elboldogul ő is. A mólónál ha talál férget, vagy gilisztát, kukacot azt tűzi horogra, ha nem, akkor egy picike darab húst tesz a horogra a maradék nyúlhúsából.*
-Én is nyugat felől jöttem.
*Érzékeli, hogy Syoud nem kívánja jobban kifejteni a dolgot, és nem is erőlteti.*
-Völgyerdő környékén is dúltak a harcok. A Zöld Légiót szolgáltam katonaként, volt dolgom számtalan kegyetlen orkkal, és olykor a törpékre is le kellett csapnunk. Völgyerdő a legkedvezőbb gazdasági területen fekszik. Tágas legelők, kristálytiszta víz, hatalmas erdő, fák, vadvilág... igazi elf paradicsom, így gyakran kellett védelmeznünk az otthonunkat.
*Az, hogy mennyire is vérszomjas Syoud, azt még nem tudja, bár ez ideáig nem úgy tűnt, de ha az embernek van annyi önkritikája, hogy meglátja magában a rosszat, (avagy jót ki tudja?!) akkor biztosan lehet benne valami, de ezért nem ítélkezik felette.*
-Én nyolc éves koromtól íjazok, fegyvert is tudok forgatni, de az íjjal bánok a legügyesebben. Való igaz, az elfek inkább nemesebb lelkűek, de akad köztük kegyetlen is, mint ahogyan az emberekben, és minden faj képviselőiben van ilyen-olyan.
*Ezen semmi sem fog változtatni, de talán ettől olyan változatos és kerek a nagyvilág.*
-Én nem vagyok vérszomjas, nemes lelkűnek neveltek, kedvtelésből nem okozok sérülést másnak. *kivéve ugye a vadakat, de hát vadászni ugye emberi dolog.*
-Mégsem mentél el velük portyázni. *mosolyodik el. Ketten nagyban különböznek, de ezek miatt szépen ki is egészítik egymást.*
-Miért indultak végül is útnak a többiek? Kimerültek a terep forrásai, hódítani akartak, vagy esetleg túlzsúfolt lett a hely? *érdeklődik az íjász, közben a víz felszínére pillant, de ez eddig semmi mozgást nem lát halügyileg, talán később a horogra akad valami ehető.*
3536. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-18 00:00:53
Üzenet elküldve: 2015-07-18 00:00:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Vályúhoz!//
//Aryna//
* Az elf férfi agyán több lehetőség is átfut, ami a huncut mosolyához kapcsolható, de hát nincs mit tenni; férfi. Inkább úgy dönt, hogy halogatja az ötletelést későbbre, mikor befejezik az ebédet. *
- A felszolgálólány saját készítménye.
* Feleli a kérdésre, s el is pillant az említett felé, hátha meglátja a tömegen át. ~ Ez most nem jött össze. ~ Nyugtázza a sikertelenséget. Nem mintha nagyon fontos lett volna, csak rá akart mutatni. *
- Mi lenne, ha keresnénk egy házat vagy mit, ahol ellehetünk, aztán lemennénk a folyóhoz. Találtam egy sekély részt, mi lenne, ha úsznánk kicsit.
* Aztán észbekap, hisz fogalma sincs róla, hogy tud e úszni a másik vagy sem, mert az rendben van, hogy ő tud, hiszen egy szigetvárosban nőtt fel, de hogy Aryna? *
- Persze, csak ha nem baj. Amúgy tudsz úszni? Ha nem megtaníthatnálak.
* Az utolsó mondat az előzők barátságosságát elnyomva, pajkosan hallatszik. Szürke szempárjában játékosság lángja gyúl, így néz egyenesen szerelme lélektükreibe. *
- Vagy ha valami máshoz volna kedved, akkor nyugodtan mondd.
* A pajkosság bátorítóvá válik, ahogy visszaemlékszik a rövid idővel ezelőtti Arynára. A félénkre, a visszafogottra. ~ Tudta, hogy kell maga köré csavarni az elfet. ~ Nevetgél magában, míg a válaszra vár. *
//Aryna//
* Az elf férfi agyán több lehetőség is átfut, ami a huncut mosolyához kapcsolható, de hát nincs mit tenni; férfi. Inkább úgy dönt, hogy halogatja az ötletelést későbbre, mikor befejezik az ebédet. *
- A felszolgálólány saját készítménye.
* Feleli a kérdésre, s el is pillant az említett felé, hátha meglátja a tömegen át. ~ Ez most nem jött össze. ~ Nyugtázza a sikertelenséget. Nem mintha nagyon fontos lett volna, csak rá akart mutatni. *
- Mi lenne, ha keresnénk egy házat vagy mit, ahol ellehetünk, aztán lemennénk a folyóhoz. Találtam egy sekély részt, mi lenne, ha úsznánk kicsit.
* Aztán észbekap, hisz fogalma sincs róla, hogy tud e úszni a másik vagy sem, mert az rendben van, hogy ő tud, hiszen egy szigetvárosban nőtt fel, de hogy Aryna? *
- Persze, csak ha nem baj. Amúgy tudsz úszni? Ha nem megtaníthatnálak.
* Az utolsó mondat az előzők barátságosságát elnyomva, pajkosan hallatszik. Szürke szempárjában játékosság lángja gyúl, így néz egyenesen szerelme lélektükreibe. *
- Vagy ha valami máshoz volna kedved, akkor nyugodtan mondd.
* A pajkosság bátorítóvá válik, ahogy visszaemlékszik a rövid idővel ezelőtti Arynára. A félénkre, a visszafogottra. ~ Tudta, hogy kell maga köré csavarni az elfet. ~ Nevetgél magában, míg a válaszra vár. *
3535. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 23:20:03
Üzenet elküldve: 2015-07-17 23:20:03
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Halászkunyhó - Syoud, Waldran, Akheel//
*Csak rálegyint a Vörösre, mindig is ilyen kis gyökér volt a lány, az is marad. De ettől függetlenül, vagy éppen ezért, kedveli.*
- Akkor gyere. *int Daranelnek, majd a kunyhóba tér, és hamarosan két nagyon egyszerű, de a célnak megfelelő pecabottal tér vissza.*
- Csalit majd intézünk a parton. *indul meg a móló felé, hogy unalmában horgásszon egy kicsit, mert többnyire ez veszi rá a férfiembert: hogy a mindennapok monotóniáját egy még inkább katatón jellegű tevékenységgel törje meg.*
- Hogy én? Hát... olyan negyven éve lehet, hogy közéjük csapódtam. Lehet több is. *vonogatja meg a vállát. A kérdésre, hogy honnan származik, egy hegyeset a folyóba köp.*
- Nyugatról. *feleli kurtán, és ez a kurta válasz több, mint egyszerű jelzés arra, hogy hagyjuk, ne firtasd.*
- Körülbelül egy évig az északkeleti nomádok között éltem, mert a Thargok Északi Hátvédjét felmorzsolták... ezért mondtam: akar a fene megint visszamenni oda! Egy francot. *megfontolt, profi mozdulatokkal horgozza fel a botot, majd csalit helyez a horogra és rutinosan behajítja a tóba. Rutinja még arra is kiterjed, hogy a bot vége a kezében maradjon.*
- Már gyerekkoromban is szerettem horgászni... meg lőni. Lőni egy kicsit jobban. Meglehetősen... vérszomjas vagyok elfnek. *vonogatja a vállát. Nem fejtegeti, de elég valószínű, hogy testi adottságai is közrejátszanak abban, hogy arrogáns, agresszív és könyörtelen lett.*
*Csak rálegyint a Vörösre, mindig is ilyen kis gyökér volt a lány, az is marad. De ettől függetlenül, vagy éppen ezért, kedveli.*
- Akkor gyere. *int Daranelnek, majd a kunyhóba tér, és hamarosan két nagyon egyszerű, de a célnak megfelelő pecabottal tér vissza.*
- Csalit majd intézünk a parton. *indul meg a móló felé, hogy unalmában horgásszon egy kicsit, mert többnyire ez veszi rá a férfiembert: hogy a mindennapok monotóniáját egy még inkább katatón jellegű tevékenységgel törje meg.*
- Hogy én? Hát... olyan negyven éve lehet, hogy közéjük csapódtam. Lehet több is. *vonogatja meg a vállát. A kérdésre, hogy honnan származik, egy hegyeset a folyóba köp.*
- Nyugatról. *feleli kurtán, és ez a kurta válasz több, mint egyszerű jelzés arra, hogy hagyjuk, ne firtasd.*
- Körülbelül egy évig az északkeleti nomádok között éltem, mert a Thargok Északi Hátvédjét felmorzsolták... ezért mondtam: akar a fene megint visszamenni oda! Egy francot. *megfontolt, profi mozdulatokkal horgozza fel a botot, majd csalit helyez a horogra és rutinosan behajítja a tóba. Rutinja még arra is kiterjed, hogy a bot vége a kezében maradjon.*
- Már gyerekkoromban is szerettem horgászni... meg lőni. Lőni egy kicsit jobban. Meglehetősen... vérszomjas vagyok elfnek. *vonogatja a vállát. Nem fejtegeti, de elég valószínű, hogy testi adottságai is közrejátszanak abban, hogy arrogáns, agresszív és könyörtelen lett.*
3534. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 23:09:18
Üzenet elküldve: 2015-07-17 23:09:18
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - vályúhoz!//
//Zaras//
*A férfi örül a felbukkanásának és örömmel veszi az ölelést is, ami az izmos hátát tapogatja, persze csak arra a röpke pillanatra amíg tart, mert Zaras magához vonja és megcsókolja.*
-Már nagyon hiányoztál, jól eltűntél! *Közli kedvesen az elejét, a végét inkább csak heccelve közli vele, hisz tudta merre megy és követhette volna, de neki nincs olyan bátorsága, hogy egy folyóban fürödjön le, reméli van itt más megoldás is ilyenre.
Leülteti szerelme az asztalhoz és el megy hozni neki is hozni valami ételt, amit le tesz elé és jó étvágyat kíván.*
-Köszönöm, neked is! *Már neki is lát a finom ételnek, a reggeli kenyér nem volt valami laktató, úgyhogy ez most ahogy szokták mondani vérré válik benne.*
-Nem tudom mit lehetne, de mindenképp együtt csináljunk valamit! Neked van ötleted? *Kérdi kicsit huncut mosollyal, ha félre akarja érteni tegye, neki nincs ellenére semmi, amíg azt együtt csinálják.*
-Ez tényleg nagyon jó, mi ez? *Kóstolja meg az italt a másik biztatására, de azért hagy még benne későbbre is. Mikor leteszi a poharat Zaras közel hajol hozzá, hogy van rajta valami és hangja kicsit aggodalmas, ezért csak valami csúnya bogárra vagy más borzadalomra tud csak gondolni és be is hunyja a szemét ijedten. ~Csak szedd le gyors... ~ Mielőtt befejezné a gondolatát ajkait szenvedélyesen csókolják és arcizmai is ellazulnak.*
-Jól átvertél, de azt hiszem meg tudok bocsátani. *Nevetgél a lány, mert ilyenen nem sértődik meg, inkább értékeli és tetszik neki nagyon is.* ~Végre mosolyog, remélem megnyugodott, jót tett neki az a fürdés.~
A hozzászólás írója (Aryna Yji) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 23:10:26
//Zaras//
*A férfi örül a felbukkanásának és örömmel veszi az ölelést is, ami az izmos hátát tapogatja, persze csak arra a röpke pillanatra amíg tart, mert Zaras magához vonja és megcsókolja.*
-Már nagyon hiányoztál, jól eltűntél! *Közli kedvesen az elejét, a végét inkább csak heccelve közli vele, hisz tudta merre megy és követhette volna, de neki nincs olyan bátorsága, hogy egy folyóban fürödjön le, reméli van itt más megoldás is ilyenre.
Leülteti szerelme az asztalhoz és el megy hozni neki is hozni valami ételt, amit le tesz elé és jó étvágyat kíván.*
-Köszönöm, neked is! *Már neki is lát a finom ételnek, a reggeli kenyér nem volt valami laktató, úgyhogy ez most ahogy szokták mondani vérré válik benne.*
-Nem tudom mit lehetne, de mindenképp együtt csináljunk valamit! Neked van ötleted? *Kérdi kicsit huncut mosollyal, ha félre akarja érteni tegye, neki nincs ellenére semmi, amíg azt együtt csinálják.*
-Ez tényleg nagyon jó, mi ez? *Kóstolja meg az italt a másik biztatására, de azért hagy még benne későbbre is. Mikor leteszi a poharat Zaras közel hajol hozzá, hogy van rajta valami és hangja kicsit aggodalmas, ezért csak valami csúnya bogárra vagy más borzadalomra tud csak gondolni és be is hunyja a szemét ijedten. ~Csak szedd le gyors... ~ Mielőtt befejezné a gondolatát ajkait szenvedélyesen csókolják és arcizmai is ellazulnak.*
-Jól átvertél, de azt hiszem meg tudok bocsátani. *Nevetgél a lány, mert ilyenen nem sértődik meg, inkább értékeli és tetszik neki nagyon is.* ~Végre mosolyog, remélem megnyugodott, jót tett neki az a fürdés.~
A hozzászólás írója (Aryna Yji) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 23:10:26
3533. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 23:02:51
Üzenet elküldve: 2015-07-17 23:02:51
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Mágusok köre//
*Álmában boncolgatja hát tovább azokat, melyeket meditáció gúnynév alatt elkezdett. Álmai sok-felé elviszik, de valami miatt inkább a távoli jövőbe. A fájdalmas esztendőkre. Körülbelül egy éve meditált, ugyanis nem szokása csinálni. Lehet, hogy ez a baj? Ha csinálná, talán megszabadulhatna rossz gondolataitól egy kis időre.
Gyerekként mesét olvas, majd édesapja kutatóexpedíciós jegyzeteit. Nem képes mindent felidézni, így egyes részeket homály fed, hogy csak látszatát keltse az egész képnek.
Felelevenedik előtte a kis település, ahol élt. A helység, melyet csak annyira ismert, mint az arra tévedő átutazóban lévők. Ugyanis nem járt ki. A szoba és a könyvek rabja volt mindig is, amint megtanult olvasni. Majd az írás adott neki ihletet, s rajzolni kezdett, sőt, saját kis történeteket írt. Apja természettudós volt, kutatásokon vett részt. Mellette írói hivatásként gyerekmeséket írt, javarészt fiának, Eireninek.
Lelki szemei előtt látja szobájának falait, a kilátást ablakából. És persze édesanyjának mosolyát. A szerető édesanyának, akit oly hamar elvesztett. A következő kép, mely elé tárul, az édesanyja fájdalmas arca, az erőszak, elf társainak lemészárolása... majd a lángoló erdő.
Ezen a ponton ébred fel, s azon kapja magát, hogy feldúltan, szaporán veszi a levegőt. Kiveri a veríték arcát, szemeit díszítő festékét pedig könnyek mosták el. Riadtan feltekint Taitosra, de hála az égnek éppen nem figyel. Gyorsan előkapja táskájából kendőjét, s egy az egyben letörli szeméről a nedvet, a fekete színezékkel együtt. Majd arcát szárítgatja meg a verejtéktől. Próbál lenyugodni, s valódi meditációba merülni. Gyorsan ki kell üríteni agyát, mielőtt újra rátámadnának szörnű gondolatsorai...*
*Álmában boncolgatja hát tovább azokat, melyeket meditáció gúnynév alatt elkezdett. Álmai sok-felé elviszik, de valami miatt inkább a távoli jövőbe. A fájdalmas esztendőkre. Körülbelül egy éve meditált, ugyanis nem szokása csinálni. Lehet, hogy ez a baj? Ha csinálná, talán megszabadulhatna rossz gondolataitól egy kis időre.
Gyerekként mesét olvas, majd édesapja kutatóexpedíciós jegyzeteit. Nem képes mindent felidézni, így egyes részeket homály fed, hogy csak látszatát keltse az egész képnek.
Felelevenedik előtte a kis település, ahol élt. A helység, melyet csak annyira ismert, mint az arra tévedő átutazóban lévők. Ugyanis nem járt ki. A szoba és a könyvek rabja volt mindig is, amint megtanult olvasni. Majd az írás adott neki ihletet, s rajzolni kezdett, sőt, saját kis történeteket írt. Apja természettudós volt, kutatásokon vett részt. Mellette írói hivatásként gyerekmeséket írt, javarészt fiának, Eireninek.
Lelki szemei előtt látja szobájának falait, a kilátást ablakából. És persze édesanyjának mosolyát. A szerető édesanyának, akit oly hamar elvesztett. A következő kép, mely elé tárul, az édesanyja fájdalmas arca, az erőszak, elf társainak lemészárolása... majd a lángoló erdő.
Ezen a ponton ébred fel, s azon kapja magát, hogy feldúltan, szaporán veszi a levegőt. Kiveri a veríték arcát, szemeit díszítő festékét pedig könnyek mosták el. Riadtan feltekint Taitosra, de hála az égnek éppen nem figyel. Gyorsan előkapja táskájából kendőjét, s egy az egyben letörli szeméről a nedvet, a fekete színezékkel együtt. Majd arcát szárítgatja meg a verejtéktől. Próbál lenyugodni, s valódi meditációba merülni. Gyorsan ki kell üríteni agyát, mielőtt újra rátámadnának szörnű gondolatsorai...*
3532. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 22:25:17
Üzenet elküldve: 2015-07-17 22:25:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// Fogadó - Isurii, majd Leandana //
- Megmondom neki.
*Röviden válaszol a nőnek aztán indul is tovább hisz nem lenne illendő az evésben feltartani. Leandanát veszi most célba, nála is megvárja amíg megkapja a figyelmet és csak aztán nyitja ajkait szóra.*
- Elnézést hogy zavarom hölgyem, Kagan küldött önért hogy kísérjem hozzá a Radkraalba.
*Tartása továbbra is elegánsan egyenes, tenyereit csípője előtt kulcsolja össze és úgy vár a válaszra. Stílusa kimért és udvarias. Éhesnek ő nem éhes hisz nem sokkal érkezése előtt elfogyasztotta megmaradt tartalékainak nagy részét. Nem volt benne biztos hogy milyen fogadtatásra számíthat így jobbnak látta alaposan jóllakni mielőtt elérne útja végére.*
- Megmondom neki.
*Röviden válaszol a nőnek aztán indul is tovább hisz nem lenne illendő az evésben feltartani. Leandanát veszi most célba, nála is megvárja amíg megkapja a figyelmet és csak aztán nyitja ajkait szóra.*
- Elnézést hogy zavarom hölgyem, Kagan küldött önért hogy kísérjem hozzá a Radkraalba.
*Tartása továbbra is elegánsan egyenes, tenyereit csípője előtt kulcsolja össze és úgy vár a válaszra. Stílusa kimért és udvarias. Éhesnek ő nem éhes hisz nem sokkal érkezése előtt elfogyasztotta megmaradt tartalékainak nagy részét. Nem volt benne biztos hogy milyen fogadtatásra számíthat így jobbnak látta alaposan jóllakni mielőtt elérne útja végére.*
3531. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 22:21:34
Üzenet elküldve: 2015-07-17 22:21:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - vályúhoz!//
//Aryna //
* A párja meglepetés-támadásának örül s szívesen fogadja az öleléet. Főleg, hogy a lány ujjai izmos hátát érintik közben.
Magához vonja, s csókot lehel az ajkaira, mielőtt elszakadnának. (Hogyha nem húzódik el. Akkor csak furcsán néz rá.)
A szőkeséget leülteti s csak akkor indul el a zöldszemű kiszolgálóhoz. Az út, mint egy csata. A kavalkádban szinte minden faj képviselője mellett elhalad.
A pultoshoz odaérve, szélesen vigyorogva kér még egy adagot és reméli nem baj, hogy ugyanazt kapja, mint ő.
Ha amaz kiszolgálja, akkor ugyanazzal a széles vigyorral tér vissza az asztalukhoz és teszi le Ary elé az ételt. *
- Jó étvágyat!
* Kívánja az anyanyelvükön, majd megvárva, míg a lány kanalaz először, - mert hát úgy illik - nekilát, hogy végre jól lakjon. *
- Mit akarsz csinálni délután?
* Kérdi két falat között s a pultoslány mentás italáért nyúl. ~ Nem is rossz! ~ Ízlelgeti, majd egyetlen, nagy korttyal le is nyeli. *
- Hmm, ez igazán jó.
* Mutat az italra, és ösztönzi a másikat, hogy kóstolja meg.
Mielőtt visszatenné a poharat, arcát szinte beletolja a lányéba. *
- Csukd be a szemed! Valami van rajtad!
* Hangjában a kíváncsiság és az aggodalom keveredik és nagyon reméli, hogy a lány bedől a kis trükknek.
Ha behunyja szemeit, egy hirtelen, szenvedélyes, hosszú csókot nyom az ajkaira, majd mikor elszakadnak, nyugodt hangon folytatja. *
- Oké, mostmár nincs ott.
* És mosolyog. Mosolyog, mintha gyerekként megviccelte volna és ha Aryna nem tartja fel, visszatér az ételhez. *
A hozzászólás írója (Villámkardú Zaras) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 22:22:06
//Aryna //
* A párja meglepetés-támadásának örül s szívesen fogadja az öleléet. Főleg, hogy a lány ujjai izmos hátát érintik közben.
Magához vonja, s csókot lehel az ajkaira, mielőtt elszakadnának. (Hogyha nem húzódik el. Akkor csak furcsán néz rá.)
A szőkeséget leülteti s csak akkor indul el a zöldszemű kiszolgálóhoz. Az út, mint egy csata. A kavalkádban szinte minden faj képviselője mellett elhalad.
A pultoshoz odaérve, szélesen vigyorogva kér még egy adagot és reméli nem baj, hogy ugyanazt kapja, mint ő.
Ha amaz kiszolgálja, akkor ugyanazzal a széles vigyorral tér vissza az asztalukhoz és teszi le Ary elé az ételt. *
- Jó étvágyat!
* Kívánja az anyanyelvükön, majd megvárva, míg a lány kanalaz először, - mert hát úgy illik - nekilát, hogy végre jól lakjon. *
- Mit akarsz csinálni délután?
* Kérdi két falat között s a pultoslány mentás italáért nyúl. ~ Nem is rossz! ~ Ízlelgeti, majd egyetlen, nagy korttyal le is nyeli. *
- Hmm, ez igazán jó.
* Mutat az italra, és ösztönzi a másikat, hogy kóstolja meg.
Mielőtt visszatenné a poharat, arcát szinte beletolja a lányéba. *
- Csukd be a szemed! Valami van rajtad!
* Hangjában a kíváncsiság és az aggodalom keveredik és nagyon reméli, hogy a lány bedől a kis trükknek.
Ha behunyja szemeit, egy hirtelen, szenvedélyes, hosszú csókot nyom az ajkaira, majd mikor elszakadnak, nyugodt hangon folytatja. *
- Oké, mostmár nincs ott.
* És mosolyog. Mosolyog, mintha gyerekként megviccelte volna és ha Aryna nem tartja fel, visszatér az ételhez. *
A hozzászólás írója (Villámkardú Zaras) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.17 22:22:06
3530. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 21:46:22
Üzenet elküldve: 2015-07-17 21:46:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// Fogadó - Ónix//
*Az érkező Ónixra emeli tekintetét. Nem nehéz észrevenni az asztala mellett ácsorgó sötételfet, így nem kerüli el a figyelmét. A hallottak alapján sejtése beigazolódni látszik, Kagannak bizony szüksége van a mindenesre.*
-Hát... most éppen eszem.
*Nyeli le az újabb falatot.*
-De köszönöm, hogy szóltál. Amint végzek betérek a Radkraalba.
*Biccent a nőnek, egyúttal jelzi azt is, hogy őt most nem fogja sehova kísérgetni, maximum az újabb adag kajáért. A reggelit is ki kellett hagynia és Chiarinak is szeretne még mondani valamit, mielőtt megint teljesen elsodródnak egymás mellől, szóval Kagan kénytelen lesz rá várni egy kicsit.*
*Az érkező Ónixra emeli tekintetét. Nem nehéz észrevenni az asztala mellett ácsorgó sötételfet, így nem kerüli el a figyelmét. A hallottak alapján sejtése beigazolódni látszik, Kagannak bizony szüksége van a mindenesre.*
-Hát... most éppen eszem.
*Nyeli le az újabb falatot.*
-De köszönöm, hogy szóltál. Amint végzek betérek a Radkraalba.
*Biccent a nőnek, egyúttal jelzi azt is, hogy őt most nem fogja sehova kísérgetni, maximum az újabb adag kajáért. A reggelit is ki kellett hagynia és Chiarinak is szeretne még mondani valamit, mielőtt megint teljesen elsodródnak egymás mellől, szóval Kagan kénytelen lesz rá várni egy kicsit.*
3529. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 21:20:33
Üzenet elküldve: 2015-07-17 21:20:33
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// Radkraal //
*Kagan vigyorát egy szolid mosollyal viszonozza, a kémkedés megemlítésére pedig úgy érzi válaszolnia kell.*
- Nos legalább láthatod hogy ide nem kémkedni jöttem.
*A szája szélén húzódó halvány kis kanyarulat most sokatmondó sejtelmes mosollyá szélesedik. Ha az érdek úgy kívánja akkor nem rest feláldozni magát, de ezt nem "főnökével" hanem "áldozataival" tenné. Az pedig nem érdekli hogy milyen megnevezést kap a posztja, igazából örül is ha alacsony pozícióban ismerik meg hisz akkor sokkal kevésbé fognak tartani jelenlététől. A feladatra felidézi magában Taitos mesterét és a fogadóban látott nőt, bár a felszíni népek arca gyakran nagyon hasonló, a hajviselet és az öltözködés könnyen megkülönböztethetővé teszi őket. A nappal való problémájára úgy ítéli nem kell válaszolnia, köztudomású hogy jobban kedvelik a sötétséget. Bólint egyet és kényelmesen feltápászkodik.*
- Rendben, megyek megkeresem őket.
*Leporolja még kicsit térdeit aztán hátára kapja a hátizsákját is.*
- Köszönöm hogy szakítottál rám időt.
*Egy újabb apró főhajtás persze most is lehunyt szemekkel, közben már lép is kettőt hátrafelé és aztán fordul csak hogy kiegyenesedve távozzon az épületből.*
// Fogadó - Isurii és társasága//
*Hamar visszatalál a fogadóba, léptei most kicsivel sietősebbek mint eddig megszokhatták tőle. Nem mintha az a kis idő amit itt töltött elég lenne hogy bármit is megszokjanak ami vele kapcsolatos, hacsak kimért eleganciáját nem. Bent sem cövekel le az ajtóban, folytatja útját befelé és séta közben tekint körbe az ismerős arcokat keresve. Isuriit hamar meg is találja de először az italok felé veszi az irányt. Sajnos ilyen időben hiába keresi, hidegnek mondható bort nem talál, de azért tölt egy viszonylag tisztának látszó kupába, inkább vigyen olyat ami esetleg nem fog kelleni, minthogy üres kézzel állítson vissza. A borral a kezében indul meg Isurii felé, útközben Leandanát is felkutatva magának, őt majd másodiknak veszi célba. A varázsló asztalához érve megvárja amíg érkezése felhívja magára a figyelmet, vagy ha ez nem is történik meg legalább azt a pillanatot amikor nem vág senkinek a szavába.*
- Üdvözletem.
*A köszönés inkább az asztaltársaságnak szól mint Taitos mesterének, hisz vele csak nemrég váltak el egymástól.*
- Elnézést hogy megint zavarom, Kagan küldött önért hogy kísérjem a Radkraalba.
*Hátizsákját most nem veszi le hisz remélhetőleg nem időznek sokat, de türelmesen megvárja a választ. Viselkedése most is (mint mindig) kifejezetten tisztelettudó és udvarias.*
*Kagan vigyorát egy szolid mosollyal viszonozza, a kémkedés megemlítésére pedig úgy érzi válaszolnia kell.*
- Nos legalább láthatod hogy ide nem kémkedni jöttem.
*A szája szélén húzódó halvány kis kanyarulat most sokatmondó sejtelmes mosollyá szélesedik. Ha az érdek úgy kívánja akkor nem rest feláldozni magát, de ezt nem "főnökével" hanem "áldozataival" tenné. Az pedig nem érdekli hogy milyen megnevezést kap a posztja, igazából örül is ha alacsony pozícióban ismerik meg hisz akkor sokkal kevésbé fognak tartani jelenlététől. A feladatra felidézi magában Taitos mesterét és a fogadóban látott nőt, bár a felszíni népek arca gyakran nagyon hasonló, a hajviselet és az öltözködés könnyen megkülönböztethetővé teszi őket. A nappal való problémájára úgy ítéli nem kell válaszolnia, köztudomású hogy jobban kedvelik a sötétséget. Bólint egyet és kényelmesen feltápászkodik.*
- Rendben, megyek megkeresem őket.
*Leporolja még kicsit térdeit aztán hátára kapja a hátizsákját is.*
- Köszönöm hogy szakítottál rám időt.
*Egy újabb apró főhajtás persze most is lehunyt szemekkel, közben már lép is kettőt hátrafelé és aztán fordul csak hogy kiegyenesedve távozzon az épületből.*
// Fogadó - Isurii és társasága//
*Hamar visszatalál a fogadóba, léptei most kicsivel sietősebbek mint eddig megszokhatták tőle. Nem mintha az a kis idő amit itt töltött elég lenne hogy bármit is megszokjanak ami vele kapcsolatos, hacsak kimért eleganciáját nem. Bent sem cövekel le az ajtóban, folytatja útját befelé és séta közben tekint körbe az ismerős arcokat keresve. Isuriit hamar meg is találja de először az italok felé veszi az irányt. Sajnos ilyen időben hiába keresi, hidegnek mondható bort nem talál, de azért tölt egy viszonylag tisztának látszó kupába, inkább vigyen olyat ami esetleg nem fog kelleni, minthogy üres kézzel állítson vissza. A borral a kezében indul meg Isurii felé, útközben Leandanát is felkutatva magának, őt majd másodiknak veszi célba. A varázsló asztalához érve megvárja amíg érkezése felhívja magára a figyelmet, vagy ha ez nem is történik meg legalább azt a pillanatot amikor nem vág senkinek a szavába.*
- Üdvözletem.
*A köszönés inkább az asztaltársaságnak szól mint Taitos mesterének, hisz vele csak nemrég váltak el egymástól.*
- Elnézést hogy megint zavarom, Kagan küldött önért hogy kísérjem a Radkraalba.
*Hátizsákját most nem veszi le hisz remélhetőleg nem időznek sokat, de türelmesen megvárja a választ. Viselkedése most is (mint mindig) kifejezetten tisztelettudó és udvarias.*
3528. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 21:08:26
Üzenet elküldve: 2015-07-17 21:08:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kőtörő brigád - Rolkó, Dorovundr, Quikh//
*Igyekszik elfojtani egy kósza félmosolyt Rolkó sajátos kifejezésmódját hallgatva. Lehet, hogy egészen különleges és egyedi, de attól még semmivel sem rosszabb bárki kétlábúénál, sőt. Úgy tűnik, mindig lehet tudni, hogy vele hányadán áll az ember.*
- Ha látok egy óriást rajtad kívül, azonnal szólok, rendben? Most pedig dolgozzunk.
*Ahogyan azt nagytermetű társa javasolta, ő próbálja meg szállítható méretű kőtömbökké farigcsálni az általa lehasított szikladarabokat. Így valóban könnyebben megy a munka, bár az is igaz, hogy ő kevésbé bírja erővel, így egy idő után felgyűlnek az aprítani való darabok. Pihenésképpen eszébe ötlik valami, ami már az ebéd óta fúrja az oldalát. Letámasztja a csákányt, és int Rolkónak.*
- Mindjárt jövök.
*Elballag arrafelé, ahol Quikhet és a mindig morcos Dorovundr-t látja együtt dolgozni. Magában kicsit sajnálja is újdonsült vezetőjüket, de ha felpillant, a csibészes vigyor, ami néhány másodpercig kiül a félvér arcára, meggyőzheti arról, hogy néhány igazán érdekes percnek néz elébe. Odasétál a köpcös mögé és megkopogtatja a vállát.*
- Hahó! Na, szóval, nincs egy üres vizestömlőd véletlenül? Elhagytam a sajátomat, és olyan meleg van. Hoznék egy kis friss vizet mindenkinek.
*Igyekszik elfojtani egy kósza félmosolyt Rolkó sajátos kifejezésmódját hallgatva. Lehet, hogy egészen különleges és egyedi, de attól még semmivel sem rosszabb bárki kétlábúénál, sőt. Úgy tűnik, mindig lehet tudni, hogy vele hányadán áll az ember.*
- Ha látok egy óriást rajtad kívül, azonnal szólok, rendben? Most pedig dolgozzunk.
*Ahogyan azt nagytermetű társa javasolta, ő próbálja meg szállítható méretű kőtömbökké farigcsálni az általa lehasított szikladarabokat. Így valóban könnyebben megy a munka, bár az is igaz, hogy ő kevésbé bírja erővel, így egy idő után felgyűlnek az aprítani való darabok. Pihenésképpen eszébe ötlik valami, ami már az ebéd óta fúrja az oldalát. Letámasztja a csákányt, és int Rolkónak.*
- Mindjárt jövök.
*Elballag arrafelé, ahol Quikhet és a mindig morcos Dorovundr-t látja együtt dolgozni. Magában kicsit sajnálja is újdonsült vezetőjüket, de ha felpillant, a csibészes vigyor, ami néhány másodpercig kiül a félvér arcára, meggyőzheti arról, hogy néhány igazán érdekes percnek néz elébe. Odasétál a köpcös mögé és megkopogtatja a vállát.*
- Hahó! Na, szóval, nincs egy üres vizestömlőd véletlenül? Elhagytam a sajátomat, és olyan meleg van. Hoznék egy kis friss vizet mindenkinek.
3527. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 20:39:27
Üzenet elküldve: 2015-07-17 20:39:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Mágusok köre//
*Taitos látja, hogy Eireni, már meditálna, így nem is húzza soká.*
-Majd csatlakoznak. Ha végeztél, és én még nem, nyugodtan vedd elő a lapokat.
*Teszi középre tarisznyáját, és nem szól többet, ő jelezte, hogy hosszan fog meditálni, így csak lassan lecsukja szemét, és figyeli környezetét, egyelőre nem akar mélyre merülni, csak picit feltölteni megcsappant belső erejét, amit 4 nap sántaság szinte lemerített, így addig nem is kapcsolja ki hallását, és elméjét, míg neszt nem hall, hogy más is odaért hozzájuk.
Addig csak az éber álmok birodalmából próbál önbizalmat meríteni. Fejében nők, vezérek, varázslatok kavarognak, jó és rossz kimenetelben, nyugodt, és zavart helyzetben. Nem tud mit tenni, ezek járnak fejében.*
*Taitos látja, hogy Eireni, már meditálna, így nem is húzza soká.*
-Majd csatlakoznak. Ha végeztél, és én még nem, nyugodtan vedd elő a lapokat.
*Teszi középre tarisznyáját, és nem szól többet, ő jelezte, hogy hosszan fog meditálni, így csak lassan lecsukja szemét, és figyeli környezetét, egyelőre nem akar mélyre merülni, csak picit feltölteni megcsappant belső erejét, amit 4 nap sántaság szinte lemerített, így addig nem is kapcsolja ki hallását, és elméjét, míg neszt nem hall, hogy más is odaért hozzájuk.
Addig csak az éber álmok birodalmából próbál önbizalmat meríteni. Fejében nők, vezérek, varázslatok kavarognak, jó és rossz kimenetelben, nyugodt, és zavart helyzetben. Nem tud mit tenni, ezek járnak fejében.*
3526. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 20:15:40
Üzenet elküldve: 2015-07-17 20:15:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - vályúhoz: Iluq, Chiari//
*Szerencsére nem hallja ki a gondolatokat egyikük fejéből sem, mert kénytelen lenne hisztis picsának titulálni mindkettőt. Egy ilyen ártatlan kérdést, illetve baráti kezdeményezést részéről így lekezelni. Nos talán egy -egy pofon helyretenné a két nőszemélyt. Így kissé értetlenül áll Chiari válasza előtt, de aztán vállat von, és rávágja.*
-Én se mondtam mást.
*Azzal felhörpinti kupájából italát, és búcsúzik is. Ha nem marasztalják, nem játszhat a fiókákkal, nos, túlérzékeny nőszemélyekre pedig nem kíváncsi. Azért még utasításként hangzón hozzáteszi.*
-Majd jelentkezzetek a hírekkel. Viszlát.
*Így ült át Kagan asztalához, ahol meg is találta számításait a szurkosok, a vezér, és szellemjáró személyében.*
//Seyana, Ónix, Kagan és Szellemjáró//
*Azért érdekesen alakulnak errefelé a dolgok. Saját nyelvére akarata erejével kötött csomót, már mikor leült. Hiszen szinte tudta, mit várhat szavaira. Mondhatni így akarta. Kiugrasztani a nyulat a bokorból, s lám, sikerült részben. De átlát a szitán, a kormos tekintete sok mindent elárul. Fajtársa azonban némileg nagyobb rejtély számára, sokkal okosabb, furfangosabb látszatra. Ahogy elkülöníti a vezért pusztán szavakkal. Nem, nem félti Kagant, de azért ő igazán tudja mitől döglik a légy. Főleg, ha dög légy.
Egy darabig ücsörög még, míg ételét fogyasztja, aztán lassan mindenki elhagyja asztalukat, csak Leával marad ott, ki láthatóan nagyon mély hallgatásba, gondolataiba mélyed. Szinte elréved, s ilyenkor ő nem akarja zavarni, no és várja őt a feladat, a munka. De fegyverei mellett egy tál ételt, kenyeret és italt is felmarkolva távozik.*
//Őrség//
*A fogadóból kilépve az őrség felé veszi az irányt. Kezében tál raguval, kenyérrel és egyelőre hűs itallal.*
-Ne fáradj!
*Emeli fel hangját közeledve, felismerve az Uthargrakhu nemzetség sarját, s hogy épp fegyvereit kívánja átadni. Éles füleivel pedig kihallja utolsó kérdését is. Széles mosollyal arcán lép eléjük.*
-Szellemek hoztak újra Nymira.
*Aztán ki -ki megkapja a magáét. Ételt, illetve saját fegyvereit. Lévén tőle nem kell tartaniuk. Ha más nem saját döntési hatáskörében határoz.*
-Helyzet (Jelentés)?
*Kérdi igazából mindkettőjüktől, külön-külön is.*
*Szerencsére nem hallja ki a gondolatokat egyikük fejéből sem, mert kénytelen lenne hisztis picsának titulálni mindkettőt. Egy ilyen ártatlan kérdést, illetve baráti kezdeményezést részéről így lekezelni. Nos talán egy -egy pofon helyretenné a két nőszemélyt. Így kissé értetlenül áll Chiari válasza előtt, de aztán vállat von, és rávágja.*
-Én se mondtam mást.
*Azzal felhörpinti kupájából italát, és búcsúzik is. Ha nem marasztalják, nem játszhat a fiókákkal, nos, túlérzékeny nőszemélyekre pedig nem kíváncsi. Azért még utasításként hangzón hozzáteszi.*
-Majd jelentkezzetek a hírekkel. Viszlát.
*Így ült át Kagan asztalához, ahol meg is találta számításait a szurkosok, a vezér, és szellemjáró személyében.*
//Seyana, Ónix, Kagan és Szellemjáró//
*Azért érdekesen alakulnak errefelé a dolgok. Saját nyelvére akarata erejével kötött csomót, már mikor leült. Hiszen szinte tudta, mit várhat szavaira. Mondhatni így akarta. Kiugrasztani a nyulat a bokorból, s lám, sikerült részben. De átlát a szitán, a kormos tekintete sok mindent elárul. Fajtársa azonban némileg nagyobb rejtély számára, sokkal okosabb, furfangosabb látszatra. Ahogy elkülöníti a vezért pusztán szavakkal. Nem, nem félti Kagant, de azért ő igazán tudja mitől döglik a légy. Főleg, ha dög légy.
Egy darabig ücsörög még, míg ételét fogyasztja, aztán lassan mindenki elhagyja asztalukat, csak Leával marad ott, ki láthatóan nagyon mély hallgatásba, gondolataiba mélyed. Szinte elréved, s ilyenkor ő nem akarja zavarni, no és várja őt a feladat, a munka. De fegyverei mellett egy tál ételt, kenyeret és italt is felmarkolva távozik.*
//Őrség//
*A fogadóból kilépve az őrség felé veszi az irányt. Kezében tál raguval, kenyérrel és egyelőre hűs itallal.*
-Ne fáradj!
*Emeli fel hangját közeledve, felismerve az Uthargrakhu nemzetség sarját, s hogy épp fegyvereit kívánja átadni. Éles füleivel pedig kihallja utolsó kérdését is. Széles mosollyal arcán lép eléjük.*
-Szellemek hoztak újra Nymira.
*Aztán ki -ki megkapja a magáét. Ételt, illetve saját fegyvereit. Lévén tőle nem kell tartaniuk. Ha más nem saját döntési hatáskörében határoz.*
-Helyzet (Jelentés)?
*Kérdi igazából mindkettőjüktől, külön-külön is.*
3525. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 19:58:48
Üzenet elküldve: 2015-07-17 19:58:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Learon//
*Mivel a leányzó még nem vette őt észre, vagy éppen ételért áll sorba, vagy csak elbambult, ezért figyelme újra teljes mértékben Learoné. Ugyan ő nem mondta még, hogy Akheel elment, szavaiból egyértelműen erre lehetett következtetni, nem is akart volna hazudni. Látva a pásztor csalódott felindultságát csak szép lassan bólint. Csak azért jegyezte meg, mert azok közt voltak akik Kagan után indultak. Épp csak nem fordultak vissza, mikor a vezér is.
Isurii kevéssé zavartatja magát az ebéd közben a férfi vergődését látva, attól ő még nyugodtan fog aludni, de az együttérzést nem nyomta el tőből benne semmi.*
-Minket is megvisel a veszteség. Sokan elmentek, de talán nem örökre.
*Próbálja vigasztalni a másikat és magát is, ám nem viszi túlzásba. Már csak azért sem, mert úgy ítéli meg mindenkinek jobb lesz, ha a pásztor pár percig csöndben lehet, egyedül a magányának tényével, míg ezt feldolgozza.*
//Chiari//
*Ha észreveszi a gyógyítót, akkor ezúttal nem csak int neki, hanem oda is kiált hozzá, hogy észrevegye. KOrábban is próbálta elcsípni pár mondat erejéig, de ez nem igazán jött össze. Addig is, azt javasolja Learonnak, hogy ha végzett az evéssel csatlakozzon hozzájuk és meditáljanak együtt. Az mindig segít.*
*Mivel a leányzó még nem vette őt észre, vagy éppen ételért áll sorba, vagy csak elbambult, ezért figyelme újra teljes mértékben Learoné. Ugyan ő nem mondta még, hogy Akheel elment, szavaiból egyértelműen erre lehetett következtetni, nem is akart volna hazudni. Látva a pásztor csalódott felindultságát csak szép lassan bólint. Csak azért jegyezte meg, mert azok közt voltak akik Kagan után indultak. Épp csak nem fordultak vissza, mikor a vezér is.
Isurii kevéssé zavartatja magát az ebéd közben a férfi vergődését látva, attól ő még nyugodtan fog aludni, de az együttérzést nem nyomta el tőből benne semmi.*
-Minket is megvisel a veszteség. Sokan elmentek, de talán nem örökre.
*Próbálja vigasztalni a másikat és magát is, ám nem viszi túlzásba. Már csak azért sem, mert úgy ítéli meg mindenkinek jobb lesz, ha a pásztor pár percig csöndben lehet, egyedül a magányának tényével, míg ezt feldolgozza.*
//Chiari//
*Ha észreveszi a gyógyítót, akkor ezúttal nem csak int neki, hanem oda is kiált hozzá, hogy észrevegye. KOrábban is próbálta elcsípni pár mondat erejéig, de ez nem igazán jött össze. Addig is, azt javasolja Learonnak, hogy ha végzett az evéssel csatlakozzon hozzájuk és meditáljanak együtt. Az mindig segít.*
3524. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 18:50:50
Üzenet elküldve: 2015-07-17 18:50:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Isurii//
*Learont nem éri meglepetésként a hír, számított rá, hogy valami ilyesmi történhetett és ezért nem látja most itt a lányt. Ha van valami szék a közelében, akkor gyorsan oda húzza magához, hogy ne essen el. Tányérját pedig lerakja, hogy remegő kezéből nehogy kieshessen, és a tenyereibe temeti arcát. Nem tudja, hogy akarja-e tovább hallani, vagy megelégszik ennyivel és elmegy valami sötét sarokba, hogy egyedül legyen. Pár pillanatnyi néma hallgatás után, megtört hangon, fel nem nézve, ki nem bújva kezéből kérdez rá arra, ami fúrja az oldalát.*
-Nem egyedül ment el, ugye? Azzal a Waldrannal! Kivel mással mehetett? Nagyon jól elvoltak! *Kezd bele elcsukló hangon, de ezt már szinte csak magának mondja.*
-De, legalább ő vigyázni fog rá, nem úgy mint én! *Ezzel nem mondd többet, hanem elhallgat.* ~Nyugalom! Nagy levegő, ha elkezdesz üvölteni és sírni mint egy nő, akkor eláshatod magad!~ *Dorgálja meg magát, de legszívesebben így tenne. Az ő hibája volt. Pedig milyen tökéletes is volt minden régebben.* ~Mihez kezdhetnék? Mi célja van még az életemnek, ha azt sem tudtam magam mellett tartani, akit szerettem? Egy gyáva senki vagyok!~ *Ezzel lábait átkarolja, bal híján a jobbal fogja mindkettőt, térdei közé teszi fejét, és nem mozdul. Szánalmas látvány lehet, azt meg kell hagyni, de ő tehet róla. Hát megkapta büntetését azért amiért elment, és nem is érdemel vigaszt. Így marad összegömbölyödve, akármi a válasz is. Mondhat neki akárki akármit, nem nagyon tudna ebben a pillanatban lenyugodni.*
*Learont nem éri meglepetésként a hír, számított rá, hogy valami ilyesmi történhetett és ezért nem látja most itt a lányt. Ha van valami szék a közelében, akkor gyorsan oda húzza magához, hogy ne essen el. Tányérját pedig lerakja, hogy remegő kezéből nehogy kieshessen, és a tenyereibe temeti arcát. Nem tudja, hogy akarja-e tovább hallani, vagy megelégszik ennyivel és elmegy valami sötét sarokba, hogy egyedül legyen. Pár pillanatnyi néma hallgatás után, megtört hangon, fel nem nézve, ki nem bújva kezéből kérdez rá arra, ami fúrja az oldalát.*
-Nem egyedül ment el, ugye? Azzal a Waldrannal! Kivel mással mehetett? Nagyon jól elvoltak! *Kezd bele elcsukló hangon, de ezt már szinte csak magának mondja.*
-De, legalább ő vigyázni fog rá, nem úgy mint én! *Ezzel nem mondd többet, hanem elhallgat.* ~Nyugalom! Nagy levegő, ha elkezdesz üvölteni és sírni mint egy nő, akkor eláshatod magad!~ *Dorgálja meg magát, de legszívesebben így tenne. Az ő hibája volt. Pedig milyen tökéletes is volt minden régebben.* ~Mihez kezdhetnék? Mi célja van még az életemnek, ha azt sem tudtam magam mellett tartani, akit szerettem? Egy gyáva senki vagyok!~ *Ezzel lábait átkarolja, bal híján a jobbal fogja mindkettőt, térdei közé teszi fejét, és nem mozdul. Szánalmas látvány lehet, azt meg kell hagyni, de ő tehet róla. Hát megkapta büntetését azért amiért elment, és nem is érdemel vigaszt. Így marad összegömbölyödve, akármi a válasz is. Mondhat neki akárki akármit, nem nagyon tudna ebben a pillanatban lenyugodni.*
3523. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 17:52:25
Üzenet elküldve: 2015-07-17 17:52:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Mint kiderül, még nem ismerik egymást. Ez egy kicsit meg is nyugtatja a nőt, lévén nem szeret elfelejteni dolgokat, főleg nem embereket és azok neveit. Ennek ellenére néha előfordul, mégis kellemetlen ezzel tudatosulnia, s elfogadnia a tényt, hogy még az ő emlékezete sem kifogásolhatatlan. A kis történet hallgatása közben maga is az erőd felé fordul. Ekkor pillantja meg a Szellemjárót, kinek bólintására biccent egyet. Elfogadja a meghívást, úgyis beszélnie kell velük. Vele és Kagannal egyaránt. Mikor pedig a nő továbbáll, Nymira az őrt és az erődöt figyeli. Hol egyiket, hol másikat, mert a kettőt egyszerre nem oly egyszerű, innen mellőle.*
- Miért gondolta meg magát Kagan? Történt valami? *kérdi, némiképp aggódva.
Nem úgy ismeri a vezért, mint aki csak úgy elkövet efféle hibákat. Nem úgy ismerte, mint aki csak kedvtelésből tesz ilyesmit. Felgyújt egy otthont, újnak útjára lépve, majd visszatántorodik, s inkább a korábbit építi újjá, igaz, megerősítve annak falait, szilárdabb anyagot használva építőanyagként.*
- Örvendek, Ethea UnHaku! Nymira vagyok, az Uthargrakhuk leánya és egyben népem néhány napja kinevezett vezetője *mutatkozik be maga is, újra elfogadva nemrég kapott címét.
Inkább nem hangsúlyozza ki, hogy egyben ő az utolsó is. Valahol még bízik. Még bízik abban, hogy lesz ez tovább, s hogy nem veszett el teljesen nemzettsége. Címét pedig mindaddig büszkén fogja viselni. Oly emelt fővel, mellyel elvárnák tőle.*
- Abban segíthetsz, hogy továbbra is véded Thargarod népét. Most ha megbocsátasz, mennem kell, hogy beszéljek Vezéreddel és a Szellemjáróval! *mondja, majd fegyvereit leakasztja lova nyergéről, hogy átadhassa azokat.*
- Meddig kell őrt állnod? Hozzak neked ételt? *kérdi még meg, nem elveszejtve régi kedvességét, mi talán az egyetlen, mi ugyanolyan, mint korábban volt.*
*Mint kiderül, még nem ismerik egymást. Ez egy kicsit meg is nyugtatja a nőt, lévén nem szeret elfelejteni dolgokat, főleg nem embereket és azok neveit. Ennek ellenére néha előfordul, mégis kellemetlen ezzel tudatosulnia, s elfogadnia a tényt, hogy még az ő emlékezete sem kifogásolhatatlan. A kis történet hallgatása közben maga is az erőd felé fordul. Ekkor pillantja meg a Szellemjárót, kinek bólintására biccent egyet. Elfogadja a meghívást, úgyis beszélnie kell velük. Vele és Kagannal egyaránt. Mikor pedig a nő továbbáll, Nymira az őrt és az erődöt figyeli. Hol egyiket, hol másikat, mert a kettőt egyszerre nem oly egyszerű, innen mellőle.*
- Miért gondolta meg magát Kagan? Történt valami? *kérdi, némiképp aggódva.
Nem úgy ismeri a vezért, mint aki csak úgy elkövet efféle hibákat. Nem úgy ismerte, mint aki csak kedvtelésből tesz ilyesmit. Felgyújt egy otthont, újnak útjára lépve, majd visszatántorodik, s inkább a korábbit építi újjá, igaz, megerősítve annak falait, szilárdabb anyagot használva építőanyagként.*
- Örvendek, Ethea UnHaku! Nymira vagyok, az Uthargrakhuk leánya és egyben népem néhány napja kinevezett vezetője *mutatkozik be maga is, újra elfogadva nemrég kapott címét.
Inkább nem hangsúlyozza ki, hogy egyben ő az utolsó is. Valahol még bízik. Még bízik abban, hogy lesz ez tovább, s hogy nem veszett el teljesen nemzettsége. Címét pedig mindaddig büszkén fogja viselni. Oly emelt fővel, mellyel elvárnák tőle.*
- Abban segíthetsz, hogy továbbra is véded Thargarod népét. Most ha megbocsátasz, mennem kell, hogy beszéljek Vezéreddel és a Szellemjáróval! *mondja, majd fegyvereit leakasztja lova nyergéről, hogy átadhassa azokat.*
- Meddig kell őrt állnod? Hozzak neked ételt? *kérdi még meg, nem elveszejtve régi kedvességét, mi talán az egyetlen, mi ugyanolyan, mint korábban volt.*
3522. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 16:26:46
Üzenet elküldve: 2015-07-17 16:26:46
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadóban - Iluq, Chiari, Harath, Azil, medgolyok//
* Harath hülyeségein nem tud napirendre térni. Eddig sem, most sem. Az utóbbi időben egyre, nos, lököttebb. Persze érti ő, hogy érdekli a két kicsi lény hogyléte, de másképp is lehetne érdeklődni. *
- Iluq eddig ügyesen látta el őket, velem megbeszél pár dolgot, szóval bíz őket ránk. Az életért mi felelünk, ha majd ölni lehet őket tanítani, szólunk, ahhoz már te értesz.
* Nem akarja megbántani, de akkor ő is gondolja át a kérdéseit. Ha a kérdezz-feleleknek vége, akkor tovább vizsgálja még a kicsiket és megbeszélik a legkisebb etetését is. *
- Ha időben bújt volna ki a tojásból, akkor már nagyobb lenne. De így? Kicsit még gyengécske, a csőre is, de meg kell próbálni letolni neki a húsból is. A vörös most jobb, mint a fehér, zsírosabb is. Na meg, némi zöldséget, ilyet is, olyat is, bele lehet pakolni az ételébe. Azt jobb lenne, ha nyers maradna és csak megtördelnénk.
* Utána elmegy és szed ebédet kettejüknek és a frissítő mentás innivalóból is hoz. Leülnek enni és mire már majdnem végezne vele, felbukkan az asztalnál Azil is. *
- Szia! Jól van persze, kicsit elpilledt ebben a melegben, a bölcsőjében hűsöl.
- Iluq, ő Azil, akiről meséltem.
* Mutatja be a nőt az óriásnak. *
- Iluq lába nehezen gyógyul és ha továbbra sem javul, akkor le kell vágni. Ebben az esetben szüksége lesz egy fa lábra. Mondtham hogy te nagyon szépen faragsz.
* Ebből már kijön, hogy miért is mesélt a nőnek az óriásról. Majd mosolyogvan felpattan az asztaltól. *
- Várj itt, hozok neked is enni, meg inni is. Na nem sört. Tanriel kevert valamilyen mentás finomságot, jó, tényleg és hideg. Jót tesz ebben a nagy melegben.
* Amúgy is szívesen gondoskodik az övéiről, hiszen Iluqnak is hozott enni, másnak is szedne, ha kell, de Tanriel ügyesen meg állja a helyét a pult mögött. De Azil kicsit közelebb áll hozzá, mint most bárki más a törzsben. Szed neki egy jó nagy tányérral, a kenyér lepényből is hoz, nem egy darabot. Meg a mentás italból is tölt egy nagyobb kupába és tálcára teszi, hogy átlavírozhasson vele a tömegen. Le is pakolja elé és ő is megeszi még azt a keveset, ami a tányérjában maradt. *
- Jó étvágyat neked is.
* Harath hülyeségein nem tud napirendre térni. Eddig sem, most sem. Az utóbbi időben egyre, nos, lököttebb. Persze érti ő, hogy érdekli a két kicsi lény hogyléte, de másképp is lehetne érdeklődni. *
- Iluq eddig ügyesen látta el őket, velem megbeszél pár dolgot, szóval bíz őket ránk. Az életért mi felelünk, ha majd ölni lehet őket tanítani, szólunk, ahhoz már te értesz.
* Nem akarja megbántani, de akkor ő is gondolja át a kérdéseit. Ha a kérdezz-feleleknek vége, akkor tovább vizsgálja még a kicsiket és megbeszélik a legkisebb etetését is. *
- Ha időben bújt volna ki a tojásból, akkor már nagyobb lenne. De így? Kicsit még gyengécske, a csőre is, de meg kell próbálni letolni neki a húsból is. A vörös most jobb, mint a fehér, zsírosabb is. Na meg, némi zöldséget, ilyet is, olyat is, bele lehet pakolni az ételébe. Azt jobb lenne, ha nyers maradna és csak megtördelnénk.
* Utána elmegy és szed ebédet kettejüknek és a frissítő mentás innivalóból is hoz. Leülnek enni és mire már majdnem végezne vele, felbukkan az asztalnál Azil is. *
- Szia! Jól van persze, kicsit elpilledt ebben a melegben, a bölcsőjében hűsöl.
- Iluq, ő Azil, akiről meséltem.
* Mutatja be a nőt az óriásnak. *
- Iluq lába nehezen gyógyul és ha továbbra sem javul, akkor le kell vágni. Ebben az esetben szüksége lesz egy fa lábra. Mondtham hogy te nagyon szépen faragsz.
* Ebből már kijön, hogy miért is mesélt a nőnek az óriásról. Majd mosolyogvan felpattan az asztaltól. *
- Várj itt, hozok neked is enni, meg inni is. Na nem sört. Tanriel kevert valamilyen mentás finomságot, jó, tényleg és hideg. Jót tesz ebben a nagy melegben.
* Amúgy is szívesen gondoskodik az övéiről, hiszen Iluqnak is hozott enni, másnak is szedne, ha kell, de Tanriel ügyesen meg állja a helyét a pult mögött. De Azil kicsit közelebb áll hozzá, mint most bárki más a törzsben. Szed neki egy jó nagy tányérral, a kenyér lepényből is hoz, nem egy darabot. Meg a mentás italból is tölt egy nagyobb kupába és tálcára teszi, hogy átlavírozhasson vele a tömegen. Le is pakolja elé és ő is megeszi még azt a keveset, ami a tányérjában maradt. *
- Jó étvágyat neked is.
3521. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-07-17 15:41:42
Üzenet elküldve: 2015-07-17 15:41:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Radkraal //
*A vezér már csak ilyen átlagos kérdésekkel nyit, ami mást is zavar - előfordulhat, hogy később sem áll elő semmi ravasszal vagy csodálatossal.*
- Ez vitathatatlan. *biccent, bár sosem volt a Mélyvárosok egyikében sem, már ha léteztek egyáltalán, és a sötételfek nem valami lukból bújtak elő.*
- Aha. Hát jó. Fenébe. *bár részben megoldódni látszik a hiány, mégsem teljesen megfelelő. No de mindenkinek van lehetősége tanulni, nem igaz? Mikor Kagan elérte a mezőket Artheniortól északra, alig volt több, mint egy barbár harcos. Most pedig?*
~ Hát ezt hagyjuk. Hehe. ~ *már egy ideje nem szemez az "ikrekkel", feldolgozta magában a tényt, amúgy is úgy van vele, hogy amit látni lehetett, azt már látta.*
*Kicsit azért büszke magára, hogy sikerült egy kis pukkancskodást kiharcolnia a látszatra visszafogott és hideg önuralom burka alól.*
- Meglehetősen érdekes partnereid lehettek, ha ezt valamiféle felkérésnek tartottad. *vigyorodik el, miközben elégedetten hátradől, hátát az egyik tartóoszlopnak vetve.*
- Ellenben említetted a diplomáciát... *ő gond nélkül kimondja, míg Kagannak általában problémát jelent ez a szó.*
- És arra Tharg nyelven is van szó, amit talán úgy fordíthatnék le neked közösre, hogy... kémkedés. Márpedig egy kémnő ne legyen finnyás és vessen be mindent! *unottan piszkálni kezdi körmét egy rövid pengés dobótőrrel.*
- De látom, te nem ebből a fából lettél faragva. Mindegy. Legyen... *int végül, döntésre jutva.*
- Teszünk egy próbát, hátha. Kezdetnek... hmpfm. Bár számtalan szó van rá, de leginkább lótifutinak nevezném a posztodat. Ha akarod, kitalálhatsz rá valami jobban csengő megnevezést... most viszont az feladatod a következő. *kicsit elgondolkodik, de aztán magában rábólint, ez jó lesz.*
- Keresd elő a húgomat, Isurii Thargodart, akivel korábban beszéltél, valamint Leandana Kaganthalt, a Szellemjárót. Ott ült az asztalomnál, ő volt a nem-sötételf. *vigyorodik el.*
- Mondd meg nekik, kellő tisztelettel, hogy várom őket itt, a Radkraalban. És ha már a fogadóban vagy, hozz egy korsó hideg bort is, ha van. Aztán lecuccolhatsz valahol Amon Ruadhon - tudom, hogy a fajtád nem állhatja a napot túlzottan.
*A vezér már csak ilyen átlagos kérdésekkel nyit, ami mást is zavar - előfordulhat, hogy később sem áll elő semmi ravasszal vagy csodálatossal.*
- Ez vitathatatlan. *biccent, bár sosem volt a Mélyvárosok egyikében sem, már ha léteztek egyáltalán, és a sötételfek nem valami lukból bújtak elő.*
- Aha. Hát jó. Fenébe. *bár részben megoldódni látszik a hiány, mégsem teljesen megfelelő. No de mindenkinek van lehetősége tanulni, nem igaz? Mikor Kagan elérte a mezőket Artheniortól északra, alig volt több, mint egy barbár harcos. Most pedig?*
~ Hát ezt hagyjuk. Hehe. ~ *már egy ideje nem szemez az "ikrekkel", feldolgozta magában a tényt, amúgy is úgy van vele, hogy amit látni lehetett, azt már látta.*
*Kicsit azért büszke magára, hogy sikerült egy kis pukkancskodást kiharcolnia a látszatra visszafogott és hideg önuralom burka alól.*
- Meglehetősen érdekes partnereid lehettek, ha ezt valamiféle felkérésnek tartottad. *vigyorodik el, miközben elégedetten hátradől, hátát az egyik tartóoszlopnak vetve.*
- Ellenben említetted a diplomáciát... *ő gond nélkül kimondja, míg Kagannak általában problémát jelent ez a szó.*
- És arra Tharg nyelven is van szó, amit talán úgy fordíthatnék le neked közösre, hogy... kémkedés. Márpedig egy kémnő ne legyen finnyás és vessen be mindent! *unottan piszkálni kezdi körmét egy rövid pengés dobótőrrel.*
- De látom, te nem ebből a fából lettél faragva. Mindegy. Legyen... *int végül, döntésre jutva.*
- Teszünk egy próbát, hátha. Kezdetnek... hmpfm. Bár számtalan szó van rá, de leginkább lótifutinak nevezném a posztodat. Ha akarod, kitalálhatsz rá valami jobban csengő megnevezést... most viszont az feladatod a következő. *kicsit elgondolkodik, de aztán magában rábólint, ez jó lesz.*
- Keresd elő a húgomat, Isurii Thargodart, akivel korábban beszéltél, valamint Leandana Kaganthalt, a Szellemjárót. Ott ült az asztalomnál, ő volt a nem-sötételf. *vigyorodik el.*
- Mondd meg nekik, kellő tisztelettel, hogy várom őket itt, a Radkraalban. És ha már a fogadóban vagy, hozz egy korsó hideg bort is, ha van. Aztán lecuccolhatsz valahol Amon Ruadhon - tudom, hogy a fajtád nem állhatja a napot túlzottan.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734