//Radkraal előtt//
//Bryande, Hrothgaar és a többiek//
*Még visszainteget Aletainak és Cissnek, de azután apró lábain szaporán lépkedve talpal Hrothgaar után, még mindig sártaposáshoz öltözve, felkötött nadrágszárakkal, ami messze nem hagyományos öltözék a törpe nők körében, ahogy a derekán megcsomózott tunika sem, de Maereh láthatóan nem nagyon zavartatja magát azon, hogy így látni az egész combját, meg a hasából is egy törpetenyérnyi csíkot.
Hozzászokott ugyanis, hogy a falujában nem számított a szép lányok közé, sőt még a csinoskák között sem említették a Colost. A magasak meg nem figyeltek rá sosem, így nagyjából láthatatlannak érzi magát, és nem is nagyon figyel oda arra, hogy nézegeti-e bárki.
Felnéz mikor a nevét hallja, és Bryt látva elmosolyodik.
Kedveli a magas óriáslányt, mióta csak megérkezett, és Bryande volt az első, aki felfigyelt egyáltalán a jelenlétére. Nélküle, úgy érzi, kiabálhatott volna még jó ideig és talán akkor se veszik észre, és mehetett is volna tovább.*
– Igen, így igaz, kerestelek, mert Hrothgaar mondta, szóljak neked is *int a Vörös felé, majd újra Bryre néz, fel és még feljebb.* A helyzet az, hogy a sár miatt akartam szólni. Mert gondolkodtam, és eszembe jutott a bácsikám is mit mondott mindig. Szóval az van, hogy a sarunk, amit úgy betapostunk, az teljesen nagyon kiváló sár, ha csak kis házakat akarunk építeni, mondjuk vályogtéglákból. Olyasmiket, mint a fogadó, vagy mint a műhely, vagy egy istálló, esetleg egy rendes budi. Bár budinak jó palló is, csak legyen, és ne kelljen a bokrokat látogatni. De nem is ezt akartam. Ahogy mondtam Hrothgaarnak is, az van, hogy ezeket a nagy kőtömböket végül a sár magában nem fogja megfogni. A bácsikám a kövekkel dolgozott, fával meg kövekkel támasztottuk meg a tárnákat, meg a lépcsők, meg minden… A lényeg, hogy ő azt mondta a sáron elcsúszik a kő, vagy ha kiszárad a sár, akkor kipereg a kőtömbök közül, és nem tartja össze őket, a kő meg leomlik, és maga alá temet valakit. Baleset lehet. Azt mondta a sárba bele kell keverni a hegyek porát is, ha kőtömbök közé kennénk. Az megtartja a súlyt, ha kiszárad erős lesz, majdnem olyan erős, mint egy szikla. A hegyek pora is kell az erődhöz. Hát ezt akartam elmondani *szusszan a végén.*