//Mágusok köre//
*Csendesen és figyelmesen hallgatja a mágiáról szóló beszámolókat. Sok jó dolgot lehet hallani, lényegében az elhangzottak mindegyikében van valami, nehéz újat mondani, persze Worenth mesternek van azért hozzáfűznivalója. Mikor megkapja a szót, Taitos felé bólint.*
-Köszönöm a szót. Nos. *helyezkedik el, és előbb a kék szemű Lorauvial felé fordul.*
-Jelentheti neked az életet, ugyanakkor nem szabad mindig tőle függeni, mert a végén annyira átveszi az elméden az irányítást, hogy mint józan gondolkodású ember meg fogsz szűnni. Az emberi dolgokat ne ásd el magadban, és természetes dolgokból is táplálkozz. *mondja neki, persze senkinek sem kötelező meghallgatni, vagy megfogadni a tanácsát, de azért elmondja véleményét, ha már egyszer alvezér, meg tapasztalt mágus.*
-Jól beszélsz, ez a kecskés dolog is alátámasztja azt, hogy el is pusztíthat az erő. *mosolyodik el, bólintva ezzel Learon felé. Tetszett a mondandója, ehhez nem is nagyon fűzne semmit sem.*
-A mágia határait nem, de a magunkét ismerni kell. *pillant most inasa, Eireni felé.* -Ne akarjunk többet annál, mint amire képesek vagyunk, ismerjük meg a határainkat, és ne nyúljunk túl azokon, mert rommá dől az addigi belefektetett munkánk.
*Reméli ezzel is tudott némi okosságot mondani, nehéz úgy válaszolni vagy hozzáfűzni, hogy szinte minden érdemi dolog elhangzott előtte, de azért igyekszik a hóhajú.*
-Zaras te eszközként értelmezed a mágiát, és hazudnék ha azt mondanám, ez nem így van, van persze ilyen oldala is. Lehet vele védelmezni, de nem mondanám halálos fegyvernek, ne úgy képzeld el, mint egy kardot, ami kiontja mások életét. Halálos fegyverként sem Isurii úrnő, sem az én kezemben sem működik, pedig mi már behatóan ismerjük a mágiát. Ahhoz olyan erőkre van szükség, amit jobb is talán nem megismerni.
*Mondja ehhez is véleményét. Nem bántásból teszi ezt, de ha Zaras célja az, hogy halálos fegyvere legyen a mágia, akkor jobb, ha bele sem kezd, mivel akkor hamar csalódás fogja érni. Nagyon kevés varázslat van (vagy szinte semennyi) amivel konkrétan ölni lehetne.*
-Azonban azt mindenkinek elmondanám, hogy a legfontosabb a tisztelet, és a türelem. Én mindig erre tanítom a mágustanoncokat. Ne akarjunk egyszerre nagyon sokat, fogadjuk meg a tanácsokat, meditáljunk sokat, merengjünk a saját elménkben, és figyeljünk a belső hangunkra. Tisztelet, türelem, odaadás. Tisztelet, türelem, odaadás. *nem győzi hangsúlyozni a három alapelvét.*
-Ha ezek megvannak, idővel mágusok lesztek. Taitos. *pillant a tanonc felé.* -Köszönöm, vissza is adnám a szót. *mosolyodik el. Persze ha van hozzáfűzni való bárki részéről, arra szívesen válaszol, ha nincs, akkor hallgatja Taitos mondandóit.*