//Tollas, szőrös őrjárat//
*Baul vezetésével lép át a néhai kapun, s hagyja maga mögött a hamarosan újjá épülő erődöt. A medgoly aranykeretes szemei csillgonak a napfényben, úgy ahogy a druidáé is. A morcos, magányos, erdőjáró ma nem burkolózik az egykedvűség fátylába. Szinte már kacagva követi a még kicsiny, de már egyre növő szörnyeteget. Talán még akkor sem érezte magát ilyen elevennek, boldognak, mikor az ördög leveleit tömködte pipájába, s gyújtott rá. Az szabadon engedte elméjét és szinte a fizikai korlátokat is eltörölte. Ez a mostani nem biztos, hogy jobb, de másabb boldogság. A tehetetlen korszak vége, a gyógyulás útja, a sántikálás és a bot hamarosan eltűnik.*
- Ha újra két lábra állok, elégetem ezt a fadarabot. *Mondja a kezében tartott botra, s legszívesebben már most megtenné, de még szüksége van rá, mert nélküle csak rosszabbodna állapota, Chiari gyógyszerének ellenére.
Tovább lépdelnek, de immár igyekszik lassabb tempóra sarkalni a medgolyt, mert nem akarja, hogy kitörje még egyszer a lábát egy rossz lépésnél. S Böte sem díjazza a fel-le ugrálást, ahogy az ideiglenes otthonát - a druida melle feletti hordozót - a menet lendülete dobálja. Halkan nyöszörög, s kikerekedett szemekkel kapaszkodik, amibe csak tud, majd amint csillapodik a tempó morcosan feltekint és ismét lefekszik.
Iluq ránéz, szerető pillantással, s közben az etetésének idejét igyekszik kiszámolni, s úgy dönt, hogy még egy, vagy éppen két óra eltelhet nyammogás nélkül. A nap állásából ítélve, még ráérnek.
Amon Ruadh határához sétálnak, s ott int az őröknek, hogy ne aggódjanak, nem megy el, csak a környékre igyekszik, hogy Baul élesíthesse körmét, s tegye azokat a medve dolgokat, amiket a medvék szoktak a fáknál. Egy megfelelően csendes, fás, bokros helyen engedi el, s leteszi Bötét is a környékre, hogy ő is felfedezzen. Saját magát pedig egy ember magas sziklára teszi, ahol láthatja kettejük bóklászását és az ösvényt is, ahonnan fenyegetés érkezhet. Íját és nyilait kéznél tartja, ahogy tőrét is ha az lenne a megfelelő fegyver. A kis szeme fényeiért bármilyen állapotban, bárkit, bármikor ki tudna belezni.*