//Essfyh//
*A lány továbbra is zavarban van, és keveset beszél. De... legalább beszél, és ez jó. Érti, amit Learon mondd, és elgondolkodik rajta, ahogy látszik.* ~No, a végén még haladok valamerre ezzel az üggyel!~ *Mondjuk, nem tudja, hogy Esst minek győzködi, hiszen már Eirenivel beszélt, hogy keresse meg a lányt, és az ígértet is tett neki erre.* ~Cöhh, legalább biztosra megyek ezzel. Vagy... vagy tönkreteszek kettőjük között mindent. Majd kiderül!~ *Vonja meg képzeletben a vállát, de nem nagyon hiszi, hogy a második opció valósulna meg, hiszen azok a kapcsolatok, amibe ő eddig beleszólt, igen hosszúra sikeredtek. Mikor a lány szemei elkezdenek vélhetőleg az elf irányába kutakodni, Learon elmosolyodik. Azonban ez rögtön le is hervad róla Essfyh kérdése után.* ~Szóval ennyire látványosan szenvedek, he? Pedig azt hittem jól titkolok mindent.~ *Először nem is válaszol. Rendezi magában a gondolatait. Valami olyat kéne mondania, ami nyugtató lehet, de ilyen nem jut eszébe, így hát mondja az igazságot, ferdítés nélkül.*
-Nos, nagyon sok hibát vétettem. És most volt a legutolsó. Én... szó nélkül itt hagytam őt, és mire visszatértem, elment. *Nos, ennyit róla. Nem is szeretne több szót ejteni a témában, hiszen ezt is csak akadozva, rossz szájízzel tudta elmondani. Erre azonnal innia kell. Egy kis kortynak indul, de két nagy lesz belőle, és egy sóhajtás közben dugja vissza a dugót a kulacsra. Közben a lány nagy szerencséjére, ugyanis így nem kell tovább hallgatni Learon szentbeszédét a kapcsolatokról, beleegyezik abba, hogy beszél vele. Azonban azonnal egy kérdéssel indítja az új témát.* ~Egyértelmű volt, hogy nem fogja tudni! Ohh, Szellemek, a macska rúgja meg, mit mondjak erre?!~ *Mondaná azt, hogy úgy, mint egy rendes beszélgetést. De... Nem mintha Ess olyan sokat beszélgetne. Így hát, bízik az elfben...*
-Nos, Eireni okos fiú, biztos szóval tud majd tartani. *Folyamatosan a kulacsában lötyögteti a rumot. Jócskán megcsappant a benne lévő mennyiség a mai nap folyamán.*
-Meg, hát velem is beszélsz most! Nem olyan nehéz dolog, ha nem takarod el az arcod a hajaddal! *Mondja egy kis féloldalas mosollyal az arcán.* ~Nincs annyira ez a lány, mint gondoltam! Előbb is egész hosszú szemkontaktust tudott tartani. Talán, nem is kell majd nekik olyan sok idő, hogy összejöjjenek.~
-Csak, menj majd oda hozzá, ha egyedül van. Mondjuk, ha befejezte a munkáját. Köszönj neki, és aztán mondhatsz neki akármit! Hogy, szeretnél barátkozni, vagy ilyenek. *Elgondolkodik, hogy ki az, akivel jóban van Ess, és a másik kislány jut eszébe, aki Zaras szeretője, azonban a név hirtelen nem ugrik be neki.*
-Azzal barátnőddel, akivel nemrég beszéltél! Na, vele is össze tudtál barátkozni, az elf fiú se lehet gond!