Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 202 (4021. - 4040. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4040. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-07 19:32:43
Üzenet elküldve: 2015-08-07 19:32:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben - Fogadó - Grakul, Daranel, többiek//
*Már éppen kezdett volna unalmassá válni az őrségben történő álldogálás. Ha most épp egy boton támaszkodott volna, kellemes horkantásokkal szenderült volna rövid ideig tartó álomba, ám így, hogy csak Ethea mellett álldogált, sajnos eme kis pihenőre sem volt módja. És úgy tűnik, hogy nem is lesz, hiszen tőlük kissé távolabb egy ork, vagy legalábbis orknak kinéző (ilyen távolságból nem tudja teljes bizonyossággal megállapítani) alak kerüli el őket a lehető legnagyobb ívben.*
-Hé!
*Amíg ezt az egy szót kimondja, addig az ismeretlen már el is tűnik a fogadóban.*
-Hát ilyen nincs! Ezek már bejáratosak lesznek a Vashegyre!? Ráadásul mindezt úgy, hogy erre sem bagózik!? Hogy ütné meg a mennykő!
*Mérgelődik magában, miközben elindul Chiarii kifőzdéje felé, sietős léptekben.
Az ork után nem túl sokkal ér be a fogadóba, pont akkor, mikor Chiarii kiméri neki az ételt. Aletai előhúzza míves ívkardját, és az idegen felé tartja.*
-Hozzá ne merj érni, amíg a fegyvereidet át nem adtad, vagy levágom a kezed!
*Még jó, hogy nem Harath van most őrségben, hiszen ő valószínűleg előbb lőtt volna, és csak aztán kérdez.*
-Kagan Thargodar földjén jársz, Idegen, ami azt jelenti, hogy amíg nem vagy beavatott törzstag, addig nem viselhetsz fegyvert.
*Vált egy kicsit nyugodtabb hangsúlyra, majd folytatja a tájékoztatást.*
-Akik mellett pedig olyan gyorsan elmentél, azok az őrök voltak. Az egyik történetesen én!
*Az ívkard csodálatos, rétegzett pengéjén szépen csillog a kintről beszűrődő fény, így Grakul láthatja, hogy csupán egy suhintásra van az ajtó felőli oldalon lévő kezétől.*
-Amennyiben átadod a fegyvereidet, akkor elfogyaszthatod az étket, de ha nem, jobban jársz, ha önként sétálsz el Amon Ruadhról.
*A harmadik opció, hogy támad, de az nem túl ajánlatos. Ha túl is éli azt az összecsapást, ahol rajta kívül mindenki ellenség, akkor is komoly sérülésekkel csüccsenhet le a gödör fenekére, a másik fajtársa mellé.
Szabadon maradt kezével int a nem túl messze üldögélő íjásznak (Daranel), hogy terelje egy kicsit szélesebb körbe a népet, az orktól távolabb. Nem szeretné megélni, hogy amennyiben elkezd randalírozni az érkező, bárki is megsérüljön. Természetesen a figyelme továbbra is az orkon pihen.*
*Már éppen kezdett volna unalmassá válni az őrségben történő álldogálás. Ha most épp egy boton támaszkodott volna, kellemes horkantásokkal szenderült volna rövid ideig tartó álomba, ám így, hogy csak Ethea mellett álldogált, sajnos eme kis pihenőre sem volt módja. És úgy tűnik, hogy nem is lesz, hiszen tőlük kissé távolabb egy ork, vagy legalábbis orknak kinéző (ilyen távolságból nem tudja teljes bizonyossággal megállapítani) alak kerüli el őket a lehető legnagyobb ívben.*
-Hé!
*Amíg ezt az egy szót kimondja, addig az ismeretlen már el is tűnik a fogadóban.*
-Hát ilyen nincs! Ezek már bejáratosak lesznek a Vashegyre!? Ráadásul mindezt úgy, hogy erre sem bagózik!? Hogy ütné meg a mennykő!
*Mérgelődik magában, miközben elindul Chiarii kifőzdéje felé, sietős léptekben.
Az ork után nem túl sokkal ér be a fogadóba, pont akkor, mikor Chiarii kiméri neki az ételt. Aletai előhúzza míves ívkardját, és az idegen felé tartja.*
-Hozzá ne merj érni, amíg a fegyvereidet át nem adtad, vagy levágom a kezed!
*Még jó, hogy nem Harath van most őrségben, hiszen ő valószínűleg előbb lőtt volna, és csak aztán kérdez.*
-Kagan Thargodar földjén jársz, Idegen, ami azt jelenti, hogy amíg nem vagy beavatott törzstag, addig nem viselhetsz fegyvert.
*Vált egy kicsit nyugodtabb hangsúlyra, majd folytatja a tájékoztatást.*
-Akik mellett pedig olyan gyorsan elmentél, azok az őrök voltak. Az egyik történetesen én!
*Az ívkard csodálatos, rétegzett pengéjén szépen csillog a kintről beszűrődő fény, így Grakul láthatja, hogy csupán egy suhintásra van az ajtó felőli oldalon lévő kezétől.*
-Amennyiben átadod a fegyvereidet, akkor elfogyaszthatod az étket, de ha nem, jobban jársz, ha önként sétálsz el Amon Ruadhról.
*A harmadik opció, hogy támad, de az nem túl ajánlatos. Ha túl is éli azt az összecsapást, ahol rajta kívül mindenki ellenség, akkor is komoly sérülésekkel csüccsenhet le a gödör fenekére, a másik fajtársa mellé.
Szabadon maradt kezével int a nem túl messze üldögélő íjásznak (Daranel), hogy terelje egy kicsit szélesebb körbe a népet, az orktól távolabb. Nem szeretné megélni, hogy amennyiben elkezd randalírozni az érkező, bárki is megsérüljön. Természetesen a figyelme továbbra is az orkon pihen.*
4039. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-07 19:32:18
Üzenet elküldve: 2015-08-07 19:32:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadóban Chiari//
*Kicsit meglepődik mikor A elf elé libben a pult mögött, nem az a szokványos fogadós, inkább, a kövér izzadós kötényes fickó képe ami Grakul előtt lebeg, nem pedig egy kecses elf lányé.
Azon meg végkép meglepőik amikor fejbe kólintják, első reakciójaként kivilantja agyarait, ahogy vicsorra húzza a pofáját, ezt egy megtermett harcossal szemben sem tűrné el, nemhogy egy nyegle elftől.
Már nem mintha nagyon megérezte volna az ütést, de maga a támadás ténye, hogy megütik nem hagyható válasz nélkül, s már nyúlna is az elf lány felé, hogy kikapja a pult mögül, amikor az lerakja elé a tál ételt.
Keze megáll félúton, a hús illatra nagyot kordul gyomra, felpillant a lányra, majd ismét az ételre, s mozdulata befejezéseként végül a tányért markolja fel a pultról, mordul egyet köszönésként. Megfordulva egy üres asztal felé indul, a 6 aranyat pedig otthagyja a pulton Chiari Issanser előtt.
Leülve elkezdi magába tömni a kaját, s gyorsan el is tűnik a gyomrában.
Miután végzett, visszabattyog a pulthoz, lehajtja, az ott hagyott pohár vizet, majd az elf lányra mered, s pár pillanatig csak nézi.*
-Ha megdogozok érte, tudsz még ennem adni?
*Hát hiába, orként nem kicsi az étvágya, és ehhez hozzájön, hogy már napok óta nem evett, így elég kevésnek bizonyult számára a kapott adag.*
-Elvégzem ha van a ház körű valami tennivaló, vagy aká felkutathatok, elkaphatok bákit, ha akaod.
*Elhallgatva várja a lány válaszát, ugyan úgy tűnik, nem figyel másra, de nagyon is éber, ork létére, nem a megszokott benga harcos, ez már ránézésre látszik rajta, két oldalán függő szabja se a szokott nagy durva ork fegyver, s az avatott éber szem több kisebb fegyvert is felfedezhet kevésbé szembetűnő helyekre elrakva nálla.*
*Kicsit meglepődik mikor A elf elé libben a pult mögött, nem az a szokványos fogadós, inkább, a kövér izzadós kötényes fickó képe ami Grakul előtt lebeg, nem pedig egy kecses elf lányé.
Azon meg végkép meglepőik amikor fejbe kólintják, első reakciójaként kivilantja agyarait, ahogy vicsorra húzza a pofáját, ezt egy megtermett harcossal szemben sem tűrné el, nemhogy egy nyegle elftől.
Már nem mintha nagyon megérezte volna az ütést, de maga a támadás ténye, hogy megütik nem hagyható válasz nélkül, s már nyúlna is az elf lány felé, hogy kikapja a pult mögül, amikor az lerakja elé a tál ételt.
Keze megáll félúton, a hús illatra nagyot kordul gyomra, felpillant a lányra, majd ismét az ételre, s mozdulata befejezéseként végül a tányért markolja fel a pultról, mordul egyet köszönésként. Megfordulva egy üres asztal felé indul, a 6 aranyat pedig otthagyja a pulton Chiari Issanser előtt.
Leülve elkezdi magába tömni a kaját, s gyorsan el is tűnik a gyomrában.Miután végzett, visszabattyog a pulthoz, lehajtja, az ott hagyott pohár vizet, majd az elf lányra mered, s pár pillanatig csak nézi.*
-Ha megdogozok érte, tudsz még ennem adni?
*Hát hiába, orként nem kicsi az étvágya, és ehhez hozzájön, hogy már napok óta nem evett, így elég kevésnek bizonyult számára a kapott adag.*
-Elvégzem ha van a ház körű valami tennivaló, vagy aká felkutathatok, elkaphatok bákit, ha akaod.
*Elhallgatva várja a lány válaszát, ugyan úgy tűnik, nem figyel másra, de nagyon is éber, ork létére, nem a megszokott benga harcos, ez már ránézésre látszik rajta, két oldalán függő szabja se a szokott nagy durva ork fegyver, s az avatott éber szem több kisebb fegyvert is felfedezhet kevésbé szembetűnő helyekre elrakva nálla.*
4038. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-07 18:17:06
Üzenet elküldve: 2015-08-07 18:17:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó - Aryna, Zaras, Chiari, Eireni, Grakul//
*Természetesen fogadja a kézfogást, sőt örül is neki, hogy az elf ily módon üdvözli. Tekintetük találkozik a kézfogáskor igazi férfiakhoz illően, és megtudja a másik nevét is. Kicsit tovább tart az egymásra nézés, mint ahogyan Daranel gondolta, vagy mint általában szokott lenni, ezt kicsit furcsállja is, de szépen állja Zaras tekintetét.*
-Örvendek. *mondja azért, mert valóban örül a találkozásnak. Zaras kér valamit, amit korábban fogyasztott, ezután Daranel is Chiari felé fordul, miközben Aryna helyet foglal.*
-Kaphatnék két csésze gyümölcsteát? *kérdezi, ha csak sima tea van, arra is rábólint, jó lesz persze az is.* -Mézzel ha lehetne. *teszi még hozzá, bár Aryna nem mondta, hogy mivel kéri, így ezt úgy veszi, hogy olyat iszik amilyet kap. Amikor megkapja a két csésze teát, nagyon szépen megköszöni a fogadósnak, majd ahhoz az asztalhoz sétál, ahol Aryna ül, és leteszi neki az egyik csészét.*
-Tessék. Mézzel kértem remélem ízleni fog.
*A másikat leteszi maga elé, majd helyet foglal az elf hölgyeménnyel szemben. Íjától és tegezétől megszabadítja magát a kényelem kedvéért, és maga mellé helyezi a másik üres székre. Zöld köpenyét is leveszi, és a szék háttámlájára teríti, így látható szép zöld inge, és a nyakában lógó szépen megmunkált szarvas függő.*
-Tehát a kultúrájukról akartál hallani. Elmondom amit tudok. *mondja, közben kényelmesen elhelyezkedik a széken, egyik kezét a csésze fülén tartja, és időnként kortyolgat az italból.*
-Az erdei elfek az ősi életmódot élik, gondolom ezzel még nem mondtam újat. Általában a sűrű erdők közepén építenek ki bázist, amit kiválóan beépíthetnek házakkal és védelmezhetnek. Gyakran építkeznek fák tetejére, az őrhelyeket pedig mindig a magaslatra emelik. A férfiak vadásznak, halásznak, földet művelnek, akik ügyesebbek íjkészítéssel, kovácsolással, vagy barkácsolással foglalkoznak. A nők biztosítják a minden napi betevőt, szőnek, fonnak, fazekas munkákat készítenek, nevelgetik a gyermekeket meg hasonló. Fontos tudni róluk, hogy roppant mód hívő emberek. Tisztelik és óvják a természetet, és mindent ami ahhoz tartozik, gondolok itt a fákra, gyógyfüvekre, patakokra, virágokra. És ezt utolsó csepp vérükig védelmezik. A modern világtól elzártan élnek, nem kifejezetten kedvelik az idegeneket, aki belép a területükre, annak nagyon tisztelettudóan kell viselkedni, különben nagy bajba kerülhet. A hierarchia mindig egyetlen személyre összpontosul, mindig egy férfi a vezető, és ő a teljes hatalmú úr, a nők ilyen pozíciót nem tölthetnek be. Az ő szava szent, és az utolsó szem magig mindenről ő dönt. Általában az lesz ilyen vezető, aki kimagasló harcos, kimagasló parancsnok, hadvezér és stratéga. Leghamarabb hetven éves korban választanak meg valakit, aki akár kétszázhúsz esztendős koráig is vezető lehet. Az erdei elfek roppant mód összetartóak, segítőkészek, alapvetően nyugodt vérmérsékletű értelmes, okos, nem utolsó sorban nagyon szép egyedek. Érzékszerveik is kifinomultabbak, és úgy ismerik az erdőt mint a tenyerüket, és nem utolsó sorban amiben még nagyon jók, az a nyomolvasás és a csapdák készítése, felállítása. Talán amit nem mondhatok pozitívumnak az az, hogy nem kifejezetten nyitottak a világra, mivel az erdők kiterjesztése egyre szűkül a városok miatt, és ugye nekik ez az otthonuk. Ez időnként azt eredményezi, hogy közelebbi rokonok is házasodnak, és nemzenek gyermeket, ami ugye hát nem egészséges.
*Beszéde végén fújtat egy kicsit, mert már majdnem teljesen kiszáradt a szája a nagy beszédben, reméli Aryna nem unta halálra magát. Eközben egy ork ront be a fogadóba, és élelmeért esedezik. Érdekes helyzet alakulhat ki ebből, kíváncsi lesz mennyire jön ki az elfek és orkok közötti ellentét, és hát Daranel sem kifejezetten szívleli őket. Mindenesetre az íja ott pihen mellette ha valami baj történne, és hát mint leendő őrző, védelmező, így már most szeretne figyelni a szilánkok biztonságára.*
-Röviden ennyit tudnék mondani erről, de ha van kérdésed csak bátran. *néz újra asztaltársára mosolyogva, és hát ha még Aryna szeretne valamit megtudni, akkor itt a remek lehetőség erre.*
*Természetesen fogadja a kézfogást, sőt örül is neki, hogy az elf ily módon üdvözli. Tekintetük találkozik a kézfogáskor igazi férfiakhoz illően, és megtudja a másik nevét is. Kicsit tovább tart az egymásra nézés, mint ahogyan Daranel gondolta, vagy mint általában szokott lenni, ezt kicsit furcsállja is, de szépen állja Zaras tekintetét.*
-Örvendek. *mondja azért, mert valóban örül a találkozásnak. Zaras kér valamit, amit korábban fogyasztott, ezután Daranel is Chiari felé fordul, miközben Aryna helyet foglal.*
-Kaphatnék két csésze gyümölcsteát? *kérdezi, ha csak sima tea van, arra is rábólint, jó lesz persze az is.* -Mézzel ha lehetne. *teszi még hozzá, bár Aryna nem mondta, hogy mivel kéri, így ezt úgy veszi, hogy olyat iszik amilyet kap. Amikor megkapja a két csésze teát, nagyon szépen megköszöni a fogadósnak, majd ahhoz az asztalhoz sétál, ahol Aryna ül, és leteszi neki az egyik csészét.*
-Tessék. Mézzel kértem remélem ízleni fog.
*A másikat leteszi maga elé, majd helyet foglal az elf hölgyeménnyel szemben. Íjától és tegezétől megszabadítja magát a kényelem kedvéért, és maga mellé helyezi a másik üres székre. Zöld köpenyét is leveszi, és a szék háttámlájára teríti, így látható szép zöld inge, és a nyakában lógó szépen megmunkált szarvas függő.*
-Tehát a kultúrájukról akartál hallani. Elmondom amit tudok. *mondja, közben kényelmesen elhelyezkedik a széken, egyik kezét a csésze fülén tartja, és időnként kortyolgat az italból.*
-Az erdei elfek az ősi életmódot élik, gondolom ezzel még nem mondtam újat. Általában a sűrű erdők közepén építenek ki bázist, amit kiválóan beépíthetnek házakkal és védelmezhetnek. Gyakran építkeznek fák tetejére, az őrhelyeket pedig mindig a magaslatra emelik. A férfiak vadásznak, halásznak, földet művelnek, akik ügyesebbek íjkészítéssel, kovácsolással, vagy barkácsolással foglalkoznak. A nők biztosítják a minden napi betevőt, szőnek, fonnak, fazekas munkákat készítenek, nevelgetik a gyermekeket meg hasonló. Fontos tudni róluk, hogy roppant mód hívő emberek. Tisztelik és óvják a természetet, és mindent ami ahhoz tartozik, gondolok itt a fákra, gyógyfüvekre, patakokra, virágokra. És ezt utolsó csepp vérükig védelmezik. A modern világtól elzártan élnek, nem kifejezetten kedvelik az idegeneket, aki belép a területükre, annak nagyon tisztelettudóan kell viselkedni, különben nagy bajba kerülhet. A hierarchia mindig egyetlen személyre összpontosul, mindig egy férfi a vezető, és ő a teljes hatalmú úr, a nők ilyen pozíciót nem tölthetnek be. Az ő szava szent, és az utolsó szem magig mindenről ő dönt. Általában az lesz ilyen vezető, aki kimagasló harcos, kimagasló parancsnok, hadvezér és stratéga. Leghamarabb hetven éves korban választanak meg valakit, aki akár kétszázhúsz esztendős koráig is vezető lehet. Az erdei elfek roppant mód összetartóak, segítőkészek, alapvetően nyugodt vérmérsékletű értelmes, okos, nem utolsó sorban nagyon szép egyedek. Érzékszerveik is kifinomultabbak, és úgy ismerik az erdőt mint a tenyerüket, és nem utolsó sorban amiben még nagyon jók, az a nyomolvasás és a csapdák készítése, felállítása. Talán amit nem mondhatok pozitívumnak az az, hogy nem kifejezetten nyitottak a világra, mivel az erdők kiterjesztése egyre szűkül a városok miatt, és ugye nekik ez az otthonuk. Ez időnként azt eredményezi, hogy közelebbi rokonok is házasodnak, és nemzenek gyermeket, ami ugye hát nem egészséges.
*Beszéde végén fújtat egy kicsit, mert már majdnem teljesen kiszáradt a szája a nagy beszédben, reméli Aryna nem unta halálra magát. Eközben egy ork ront be a fogadóba, és élelmeért esedezik. Érdekes helyzet alakulhat ki ebből, kíváncsi lesz mennyire jön ki az elfek és orkok közötti ellentét, és hát Daranel sem kifejezetten szívleli őket. Mindenesetre az íja ott pihen mellette ha valami baj történne, és hát mint leendő őrző, védelmező, így már most szeretne figyelni a szilánkok biztonságára.*
-Röviden ennyit tudnék mondani erről, de ha van kérdésed csak bátran. *néz újra asztaltársára mosolyogva, és hát ha még Aryna szeretne valamit megtudni, akkor itt a remek lehetőség erre.*
4037. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-07 18:17:04
Üzenet elküldve: 2015-08-07 18:17:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadóban mindenki//
* Végig hallgatja az elf történetét és halkan hümment csak néha. *
- A kedvesed számára fontos, hogy minél több időt töltsetek együtt. Persze ezek alól kivételek az olyanok, mint mikor velem jött, hogy kicsit tanuljon a gyógyítós dolgokról. Mint ahogy neked is van gondolom olyan, amit egyedül intézel, mert a te dolgod. Edzés például.
* Ő is a versírást javasolná fajtársának. Egy szép szerelmes versnek szinte minden esetben örülnek a nők. Legalábbis a nők zöme. Akheel például nem tudna mit kezdeni velük, vagy Bryande. Ők, a lényegre törőbb kategóriába tartoznak inkább. Az ajánlásra elmosolyodik. *
- Ha segítségre van szükségem, mindig megtalálom azokat, akik segíthetnek és segítenek is. De kérlek, tegezz bátran.
* Tovább szöszmötöl a pult mögött, mikor Eireni is betoppan a felszerelésével és tábort vet az egyik sarokban. Ám hamar a pulthoz lép és miként Zaras is mutatja, őt keresi. A fogadóban most újra Chiari az illetékes. *
- Igen, én vagyok az illetékes. Gyógyításban, főzésben. A lélek és szív ápolásában is.
* Ezt már csak halkan dünnyögve teszi hozzá. *
- Nem láttalak a reggelinél, gondolom már kopog a szemed az éhségtől. Ülj csak vissza a helyedre, mindjárt viszek neked enni és inni is.
* Az ebédből jócskán maradt, és mivel az a tűz mellé van húzva, ki sem hült még. Szed a jó szaftos húsból, pakol mellé lepényt, némi zöldséget és tölt egy nagy kupába abból a mentás hűsítő italból. Tálcára pakolva kiviszi neki és már fordul is vissza. Mert jön Aryna és még valakit, akit nem ismer még. A pult mögé suhanva ő is bemutatkozik. *
- Chiari vagyok, én felelek a főzésért és a gyógyításért.
- Óh, szilánk? Isurii tanítványa leszel, vagy inkább, nos, amolyan őrző-védő feladatot látsz majd el?
* Érdeklik az újdonságok, mert ha minden jól megy, ő is fog tanulni Isutól néhány varázslatot, ami a gyógyításnál segíthet. Ő pedig majd a gyógyítás mikéntjére tanítja meg azt, akit ez érdekel. Zaras rendelését is teljesíti és mert nem kerülte el figyelmét a bemutatkozás mikéntje, ezért halkan megjegyzi. *
- Csak egyet.
* Ismeri jól az elfek természetét, hiszen ő maga is az. Régen, nagyon-nagyon régen ő is másmilyen volt, de aztán. Hát igen. Most már csak az orkokkal van fenntartása, meg a mélységiekkel. A kettő közül az egyik faj díszpéldánya trappol be a fogadóba, egyenesen az ő orra elé. *
- Ha fél fenyegetésre van erőd, akkor arra is, hogy normális hangon beszélj, mint a legelején.
* 6 arany, meg az a valamennyi sör, ami ki tudja milyen. Egy tálba pakol húst meg kenyeret, meg vizet, mert jobb az ebben a melegben, mint a sör. Még szép hogy. Leteszi elé. De a fejére koppint a pult mögé rejtett sodrófával. Ezt egy orkvérű alig érzi meg. Inkább csak célzás volt arra, hogy ha elf húsra támadna kedve, a sodrófát dugja le a torkán. Az anyai nevelés után Daranelre pillant, hogy ők akkor mit kérnek? Gyümölcs teából kettőt, mézzel. Hamar el is készíti. Szerencsére Tanriel sok mindent beszerzett és nem is keveset. Az inkább bögrényi tea hamar Zaras keze ügyébe kerül. *
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.07 18:21:14
* Végig hallgatja az elf történetét és halkan hümment csak néha. *
- A kedvesed számára fontos, hogy minél több időt töltsetek együtt. Persze ezek alól kivételek az olyanok, mint mikor velem jött, hogy kicsit tanuljon a gyógyítós dolgokról. Mint ahogy neked is van gondolom olyan, amit egyedül intézel, mert a te dolgod. Edzés például.
* Ő is a versírást javasolná fajtársának. Egy szép szerelmes versnek szinte minden esetben örülnek a nők. Legalábbis a nők zöme. Akheel például nem tudna mit kezdeni velük, vagy Bryande. Ők, a lényegre törőbb kategóriába tartoznak inkább. Az ajánlásra elmosolyodik. *
- Ha segítségre van szükségem, mindig megtalálom azokat, akik segíthetnek és segítenek is. De kérlek, tegezz bátran.
* Tovább szöszmötöl a pult mögött, mikor Eireni is betoppan a felszerelésével és tábort vet az egyik sarokban. Ám hamar a pulthoz lép és miként Zaras is mutatja, őt keresi. A fogadóban most újra Chiari az illetékes. *
- Igen, én vagyok az illetékes. Gyógyításban, főzésben. A lélek és szív ápolásában is.
* Ezt már csak halkan dünnyögve teszi hozzá. *
- Nem láttalak a reggelinél, gondolom már kopog a szemed az éhségtől. Ülj csak vissza a helyedre, mindjárt viszek neked enni és inni is.
* Az ebédből jócskán maradt, és mivel az a tűz mellé van húzva, ki sem hült még. Szed a jó szaftos húsból, pakol mellé lepényt, némi zöldséget és tölt egy nagy kupába abból a mentás hűsítő italból. Tálcára pakolva kiviszi neki és már fordul is vissza. Mert jön Aryna és még valakit, akit nem ismer még. A pult mögé suhanva ő is bemutatkozik. *
- Chiari vagyok, én felelek a főzésért és a gyógyításért.
- Óh, szilánk? Isurii tanítványa leszel, vagy inkább, nos, amolyan őrző-védő feladatot látsz majd el?
* Érdeklik az újdonságok, mert ha minden jól megy, ő is fog tanulni Isutól néhány varázslatot, ami a gyógyításnál segíthet. Ő pedig majd a gyógyítás mikéntjére tanítja meg azt, akit ez érdekel. Zaras rendelését is teljesíti és mert nem kerülte el figyelmét a bemutatkozás mikéntje, ezért halkan megjegyzi. *
- Csak egyet.
* Ismeri jól az elfek természetét, hiszen ő maga is az. Régen, nagyon-nagyon régen ő is másmilyen volt, de aztán. Hát igen. Most már csak az orkokkal van fenntartása, meg a mélységiekkel. A kettő közül az egyik faj díszpéldánya trappol be a fogadóba, egyenesen az ő orra elé. *
- Ha fél fenyegetésre van erőd, akkor arra is, hogy normális hangon beszélj, mint a legelején.
* 6 arany, meg az a valamennyi sör, ami ki tudja milyen. Egy tálba pakol húst meg kenyeret, meg vizet, mert jobb az ebben a melegben, mint a sör. Még szép hogy. Leteszi elé. De a fejére koppint a pult mögé rejtett sodrófával. Ezt egy orkvérű alig érzi meg. Inkább csak célzás volt arra, hogy ha elf húsra támadna kedve, a sodrófát dugja le a torkán. Az anyai nevelés után Daranelre pillant, hogy ők akkor mit kérnek? Gyümölcs teából kettőt, mézzel. Hamar el is készíti. Szerencsére Tanriel sok mindent beszerzett és nem is keveset. Az inkább bögrényi tea hamar Zaras keze ügyébe kerül. *
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.07 18:21:14
4036. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-07 16:00:25
Üzenet elküldve: 2015-08-07 16:00:25
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//A fogadóba berontva//
*Megérkezik a sátortábor közé, fogalma sincs ugyan hol van, s miként is keveredett ide, de amint meglátta az épületeket gyors iramban igyekezett ide, gyomra újabbat kordul, körülnéz vajon hol szerezhetne kaját, már a negyedik napja, hogy étlen van, utolsó korsó sörét sem merte már kitölteni a hordóból, mert már csak annyi maradt, de azt tartalékolni akarta.
Rövid keresgélés után, meglát a sátrak közt egy faépületet ami talán valamiféle tavernaként üzemel, hát gyorsan arra veszi az irányt, és szinte beront a helyiségbe, a fogadóshoz baktatva, előkotorja zsebéből megmaradt 6 aranyát és lerakja.*
-Adj valamit ezé enni.
*Mondja morgós hangján, de kaját ennyiért nem nagyon kap, legfeljebb pár megvető pillantást, így lerakja hordóját a pultra a pár érme mellé.*
-Neked adom ezt is, van még némi sör is benne, meg dolgozom is ha ke, csak adj ennem valamit, mert téged fallak fel különben.
*Beszéd közben kivillanó már-már természetellenesen hegyes agyarait látva, még el is hiheti az ember, hogy úgy ahogy van felfalja őt, még ha igazából nincs is ilyen szándéka, csupán csak felettébb éhes már.*
A hozzászólás írója (Grakul Thodak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.07 16:01:35
*Megérkezik a sátortábor közé, fogalma sincs ugyan hol van, s miként is keveredett ide, de amint meglátta az épületeket gyors iramban igyekezett ide, gyomra újabbat kordul, körülnéz vajon hol szerezhetne kaját, már a negyedik napja, hogy étlen van, utolsó korsó sörét sem merte már kitölteni a hordóból, mert már csak annyi maradt, de azt tartalékolni akarta.
Rövid keresgélés után, meglát a sátrak közt egy faépületet ami talán valamiféle tavernaként üzemel, hát gyorsan arra veszi az irányt, és szinte beront a helyiségbe, a fogadóshoz baktatva, előkotorja zsebéből megmaradt 6 aranyát és lerakja.*
-Adj valamit ezé enni.
*Mondja morgós hangján, de kaját ennyiért nem nagyon kap, legfeljebb pár megvető pillantást, így lerakja hordóját a pultra a pár érme mellé.*
-Neked adom ezt is, van még némi sör is benne, meg dolgozom is ha ke, csak adj ennem valamit, mert téged fallak fel különben.
*Beszéd közben kivillanó már-már természetellenesen hegyes agyarait látva, még el is hiheti az ember, hogy úgy ahogy van felfalja őt, még ha igazából nincs is ilyen szándéka, csupán csak felettébb éhes már.*
A hozzászólás írója (Grakul Thodak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.07 16:01:35
4035. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-07 13:10:22
Üzenet elküldve: 2015-08-07 13:10:22
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Halászkunyhó napváltás után//
*Harath jó felderítő, de néha nagyon fafejű.*
- Miért, mit vártál, Grobak Hrodghát? *vigyorog a félvérre, majd vállat von.*
- Itt volt még egy Daranel nevű elfbarát ember is, de elindult Amon Ruadhra. *egy egész állatfarm élén befut Trodd Molound is.*
- Üdv, Trodd! Ideje volt! *int a földművesnek, majd fejét félrehajtva pillant Harathra.*
- Akheel és Waldran elindultak portyára, arrafelé. *mutatja kezével az irányt.*
- Még tegnap. *ezzel is jelzi, hogy nem lesz egyszerű.*
*Mélyet sóhajt, majd biccent.*
- Rendben. Várjatok. *bezárja a kunyhót, elrendezi a dolgokat, összeszedi a szükséges motyóit, majd újra csatlakozik a duóhoz.*
- De szépek vagytok így együtt, bogárkáim! Na induljunk! *ezzel ő vág az élre, mert tudja, merre indultak Akheelék. Talán valami nyomot is sikerül felvennie, bár ebben azért nem teljesen bizonyos. A Vörös is, Waldran is tapasztalt vadász.*
*Harath jó felderítő, de néha nagyon fafejű.*
- Miért, mit vártál, Grobak Hrodghát? *vigyorog a félvérre, majd vállat von.*
- Itt volt még egy Daranel nevű elfbarát ember is, de elindult Amon Ruadhra. *egy egész állatfarm élén befut Trodd Molound is.*
- Üdv, Trodd! Ideje volt! *int a földművesnek, majd fejét félrehajtva pillant Harathra.*
- Akheel és Waldran elindultak portyára, arrafelé. *mutatja kezével az irányt.*
- Még tegnap. *ezzel is jelzi, hogy nem lesz egyszerű.*
*Mélyet sóhajt, majd biccent.*
- Rendben. Várjatok. *bezárja a kunyhót, elrendezi a dolgokat, összeszedi a szükséges motyóit, majd újra csatlakozik a duóhoz.*
- De szépek vagytok így együtt, bogárkáim! Na induljunk! *ezzel ő vág az élre, mert tudja, merre indultak Akheelék. Talán valami nyomot is sikerül felvennie, bár ebben azért nem teljesen bizonyos. A Vörös is, Waldran is tapasztalt vadász.*
4034. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-07 13:07:49
Üzenet elküldve: 2015-08-07 13:07:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó előtt- Daranel//
-Akkor mesélhetnél majd a kultúrájukról nekem majd odabenn, mert én sajnos nem ismerem még, de szeretném azt is megtanulni. ~Legalább a tanulás eltereli a figyelmem és jobb kedvem lesz tőle~ *Követi a fogadóba az embert és mikor be lép csak lopott pillantást vet Zarasra, aki a pultnál társalog Chiarival.*
//Fogadóban a többi elffel//
*Aryna nem követi a pulthoz, nem akar oda menni csak le ül a legközelebbi helyre és bízik benne, hogy Daranel hoz neki teát és utána mesél neki a kultúrájukról is, elvégre az erdei elfek biztos másabbak, mint amit Zaras mesélhetne a tioliakról.
Szeme sarkából figyeli csak a bemutatkozást és mikor Zaras a pult felé fordul csak akkor néz rá vágyakozóan és szomorúan, de figyelmét utána inkább gyorsan leköti az asztal lapja inkább.*
-Akkor mesélhetnél majd a kultúrájukról nekem majd odabenn, mert én sajnos nem ismerem még, de szeretném azt is megtanulni. ~Legalább a tanulás eltereli a figyelmem és jobb kedvem lesz tőle~ *Követi a fogadóba az embert és mikor be lép csak lopott pillantást vet Zarasra, aki a pultnál társalog Chiarival.*
//Fogadóban a többi elffel//
*Aryna nem követi a pulthoz, nem akar oda menni csak le ül a legközelebbi helyre és bízik benne, hogy Daranel hoz neki teát és utána mesél neki a kultúrájukról is, elvégre az erdei elfek biztos másabbak, mint amit Zaras mesélhetne a tioliakról.
Szeme sarkából figyeli csak a bemutatkozást és mikor Zaras a pult felé fordul csak akkor néz rá vágyakozóan és szomorúan, de figyelmét utána inkább gyorsan leköti az asztal lapja inkább.*
4033. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-07 12:54:21
Üzenet elküldve: 2015-08-07 12:54:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadóban - Chiari, Eireni, Daranel, Aryna//
* Eireni kérdésére lustán emeli jobbját Chiari felé, míg másikkal megtámasztja állát az asztalon.
Legalábbis őt a nő szolgálta ki, így valószínűleg övé a hely, őt keresi a vézna elf.
Ekkor nyílik az ajtó, s lép be az az ember Aryna társaságában. Világosszürke szemei egy pillanatra elsötétülnek, de szinte ugyanabban a pillanatban vált fapofára, majd fapofáról barátságossá válik az arca. Akárhogy gyakorolta ezt, sosem lett olyan jó, mint apja, aki a legkellemetlenebb helyzetben is képes mosolyogni és riválisa szemébe nézni.
Felkel, hogy az emberférfi szemébe meredjen szürkéivel. Kezet nyújt neki, bemutatkozik, majd ha a férfi elfogadja, akkor miután kezet ráztak, különösen sokáig nem engedi el a másikat. Szemei egy pillanatra sem szakadnak el a másikétól.
Mikor az Aryna felé fordul, elfordítja fejét, s az ablakon bámul ki. Aztán Chiarihoz szól, anélkül, hogy rápillantana. *
- Kaphatok még egyet?
* Nagyon nem kívánja már, de muszáj valamivel lefoglalnia magát. Mikor a lány nem figyel, tekintetében vágyakozással, lopva odapillant. *
* Eireni kérdésére lustán emeli jobbját Chiari felé, míg másikkal megtámasztja állát az asztalon.
Legalábbis őt a nő szolgálta ki, így valószínűleg övé a hely, őt keresi a vézna elf.
Ekkor nyílik az ajtó, s lép be az az ember Aryna társaságában. Világosszürke szemei egy pillanatra elsötétülnek, de szinte ugyanabban a pillanatban vált fapofára, majd fapofáról barátságossá válik az arca. Akárhogy gyakorolta ezt, sosem lett olyan jó, mint apja, aki a legkellemetlenebb helyzetben is képes mosolyogni és riválisa szemébe nézni.
Felkel, hogy az emberférfi szemébe meredjen szürkéivel. Kezet nyújt neki, bemutatkozik, majd ha a férfi elfogadja, akkor miután kezet ráztak, különösen sokáig nem engedi el a másikat. Szemei egy pillanatra sem szakadnak el a másikétól.
Mikor az Aryna felé fordul, elfordítja fejét, s az ablakon bámul ki. Aztán Chiarihoz szól, anélkül, hogy rápillantana. *
- Kaphatok még egyet?
* Nagyon nem kívánja már, de muszáj valamivel lefoglalnia magát. Mikor a lány nem figyel, tekintetében vágyakozással, lopva odapillant. *
4032. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-07 11:24:39
Üzenet elküldve: 2015-08-07 11:24:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó előtt - Aryna//
*Elnéz afelé, amerre Aryna mutat. Nem indul útnak, tényleg nem akarja zavarni a fickót, majd találkozik vele később, elvégre nem sürgős, leginkább úgyis Isurii Thargodar-al szeretne beszélni ha lehet, mégis csak ő a legfőbb vezető, legalábbis elmondások és hallomások alapján így tudja.*
-Mondhatni igen, két napja érkeztem erre a földre. Lent van egy halászkunyhó, nem tudom láttad e már. Ott voltam egy Syoud nevű elf társaságában. Horgásztunk, beszélgettünk, ettünk ilyenek.
*De még milyen jót ettek! Kíváncsi rá, hogy Syoud mire jutott az érkezőkkel, majd később tervezi, hogy meglátogatja az íjászt, elvégre mégis csak ő informálta először a vadászt.*
-Áh értem. Hát én a forgatagról lekéstem, sajnos későn jutott a fülembe, hogy íjászversenyt rendeznek. *biggyeszti le kicsit száját.* -Na de majd legközelebb. *paskolja meg mosolyogva íját, ami kénytelen pihenni még egy ideig. Füttyszó hasítja a levegőt, a kiskutya pedig el is indul a hang irányába, biztosan Learon hívatja. Szófogadó engedelmes kutyus, bárki bármikor szívesen elfogadna hasonlót, aki kutyabarát.*
-Én ismerem a nyelvüket és a kultúrájukat is, talán jobban is mint némely elf. Én az emberekét nem ismertem, kellett egy év, mire hozzászoktam az ő világukhoz, mostanra már köztük is elboldogulok, de valahogy jobban megértetem magam a hosszúéletűek társaságában. *mosolyodik el, ebből meg is tudhatja Aryna, hogy talán ezért ment oda beszélgetni hozzá a vadász.*
-Remek ötlet. Akár el is fogyaszthatnánk egy csésze gyümölcsteát mit szólsz? Indulhatunk? *kérdezi, majd lépteit megindítja a fogadóba, remélhetőleg Aryna társaságában.*
//Fogadó - Aryna, Chiari, Zaras, Eireni//
*Belép a fogadóba elsőként, mivel általában a férfiak lépnek be először a fogadóba, viszont az ajtót ő csukja be Aryna után. Azonnal megpillantja az ismerős Eireni-t, és a hamuszürke hajú magas elf férfit, akit látott ideérkezésekor, de nem beszélt még vele. A fogadóst nem véli még felfedezni, de azért odasétál a pulthoz.*
-Üdv! *köszön, remélhetőleg Aryna is követi őt a pulthoz. Ha meglátja esetleg Chiari-t a fogadóst, neki is köszön, majd jön a felismerés.*
~Itt mindenki elf?!~
*Ennek ő csak örül, mivel tökéletesen élvezi a társaságukat ugye, és akkor így jó is, hogy nem a Thargok-hoz csapódik.*
-Azt hiszem mi még nem találkoztunk. *mondja Zaras-nak, és Chiari-nak ha utóbbi időközben megérkezik.*
-Daranel vagyok, leendő szilánk. *mutatkozik be, és Aryna felé fordul.* -Iszunk akkor valamit?
*Elnéz afelé, amerre Aryna mutat. Nem indul útnak, tényleg nem akarja zavarni a fickót, majd találkozik vele később, elvégre nem sürgős, leginkább úgyis Isurii Thargodar-al szeretne beszélni ha lehet, mégis csak ő a legfőbb vezető, legalábbis elmondások és hallomások alapján így tudja.*
-Mondhatni igen, két napja érkeztem erre a földre. Lent van egy halászkunyhó, nem tudom láttad e már. Ott voltam egy Syoud nevű elf társaságában. Horgásztunk, beszélgettünk, ettünk ilyenek.
*De még milyen jót ettek! Kíváncsi rá, hogy Syoud mire jutott az érkezőkkel, majd később tervezi, hogy meglátogatja az íjászt, elvégre mégis csak ő informálta először a vadászt.*
-Áh értem. Hát én a forgatagról lekéstem, sajnos későn jutott a fülembe, hogy íjászversenyt rendeznek. *biggyeszti le kicsit száját.* -Na de majd legközelebb. *paskolja meg mosolyogva íját, ami kénytelen pihenni még egy ideig. Füttyszó hasítja a levegőt, a kiskutya pedig el is indul a hang irányába, biztosan Learon hívatja. Szófogadó engedelmes kutyus, bárki bármikor szívesen elfogadna hasonlót, aki kutyabarát.*
-Én ismerem a nyelvüket és a kultúrájukat is, talán jobban is mint némely elf. Én az emberekét nem ismertem, kellett egy év, mire hozzászoktam az ő világukhoz, mostanra már köztük is elboldogulok, de valahogy jobban megértetem magam a hosszúéletűek társaságában. *mosolyodik el, ebből meg is tudhatja Aryna, hogy talán ezért ment oda beszélgetni hozzá a vadász.*
-Remek ötlet. Akár el is fogyaszthatnánk egy csésze gyümölcsteát mit szólsz? Indulhatunk? *kérdezi, majd lépteit megindítja a fogadóba, remélhetőleg Aryna társaságában.*
//Fogadó - Aryna, Chiari, Zaras, Eireni//
*Belép a fogadóba elsőként, mivel általában a férfiak lépnek be először a fogadóba, viszont az ajtót ő csukja be Aryna után. Azonnal megpillantja az ismerős Eireni-t, és a hamuszürke hajú magas elf férfit, akit látott ideérkezésekor, de nem beszélt még vele. A fogadóst nem véli még felfedezni, de azért odasétál a pulthoz.*
-Üdv! *köszön, remélhetőleg Aryna is követi őt a pulthoz. Ha meglátja esetleg Chiari-t a fogadóst, neki is köszön, majd jön a felismerés.*
~Itt mindenki elf?!~
*Ennek ő csak örül, mivel tökéletesen élvezi a társaságukat ugye, és akkor így jó is, hogy nem a Thargok-hoz csapódik.*
-Azt hiszem mi még nem találkoztunk. *mondja Zaras-nak, és Chiari-nak ha utóbbi időközben megérkezik.*
-Daranel vagyok, leendő szilánk. *mutatkozik be, és Aryna felé fordul.* -Iszunk akkor valamit?
4031. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-07 07:27:39
Üzenet elküldve: 2015-08-07 07:27:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó előtt- Daranel//
*Szerencsére nem sértődött meg a férfi, hanem jó tanácsnak vette fel a mondandóját, amit meg is köszön Arynának, aki halványan elmosolyodik pár pillanatra.*
-Igazán nincs mit, Worenth Mester az építőkkel beszél arra felé, könnyen felismered majd. *Ad egy rövidebb tájékoztatást meg az irányt is megmutatja az íjásznak, ha meggondolná magát.*
-Szóval akkor te is új vagy itt a Vashegyen? *Érdeklődik, majd a válasz után folytatja.* Én a Nyári Forgatagon találkoztam Isurii Úrnővel és kértem, hogy fogadjon a tanítványává, sokat hallottam és olvastam már róla és Ő a példaképem.
*Közben a kutyust elhívja gazdája, az meg rohan is egyből a füttyszóra, így már nincs miért guggolnia a földön, tehát Aryna feláll és megigazítja ruháját. Türelmesen meghallgatja a férfi meséjét, közben látja Essfyth is ahogy elviharzik egyedül valamerre. Daranel történetéből le jön, hogy elfeknél nevelkedett fel, szóval innen ez bújik meg öltözködése és viselkedése mögött.*
-Én sajnos az elfek közös nyelvét is mástól tanultam meg, nem ismerem a kultúrájukat sem elf létemre *Kicsit elszomorodik, főleg Zaras miatt, aki átadta neki a tudását és még az elf mesekönyv is ott lapul a táskájában, amit kapott tőle. Az, hogy elveszítse a férfit, mert büszke tőle bocsánatot kérni biztos eléggé elkeseríti, de ha mindig ő enged csak abból se születik semmi jó. Sóhajt egyet és a fogadó felé néz*
-Ha nem mész még a mesterhez beülhetnénk a fogadóba is beszélgetni. ~Legalább láthatnám, hogy mit csinál... Lehet már másnak csapja a szelet és rég letett rólam...~
*Szerencsére nem sértődött meg a férfi, hanem jó tanácsnak vette fel a mondandóját, amit meg is köszön Arynának, aki halványan elmosolyodik pár pillanatra.*
-Igazán nincs mit, Worenth Mester az építőkkel beszél arra felé, könnyen felismered majd. *Ad egy rövidebb tájékoztatást meg az irányt is megmutatja az íjásznak, ha meggondolná magát.*
-Szóval akkor te is új vagy itt a Vashegyen? *Érdeklődik, majd a válasz után folytatja.* Én a Nyári Forgatagon találkoztam Isurii Úrnővel és kértem, hogy fogadjon a tanítványává, sokat hallottam és olvastam már róla és Ő a példaképem.
*Közben a kutyust elhívja gazdája, az meg rohan is egyből a füttyszóra, így már nincs miért guggolnia a földön, tehát Aryna feláll és megigazítja ruháját. Türelmesen meghallgatja a férfi meséjét, közben látja Essfyth is ahogy elviharzik egyedül valamerre. Daranel történetéből le jön, hogy elfeknél nevelkedett fel, szóval innen ez bújik meg öltözködése és viselkedése mögött.*
-Én sajnos az elfek közös nyelvét is mástól tanultam meg, nem ismerem a kultúrájukat sem elf létemre *Kicsit elszomorodik, főleg Zaras miatt, aki átadta neki a tudását és még az elf mesekönyv is ott lapul a táskájában, amit kapott tőle. Az, hogy elveszítse a férfit, mert büszke tőle bocsánatot kérni biztos eléggé elkeseríti, de ha mindig ő enged csak abból se születik semmi jó. Sóhajt egyet és a fogadó felé néz*
-Ha nem mész még a mesterhez beülhetnénk a fogadóba is beszélgetni. ~Legalább láthatnám, hogy mit csinál... Lehet már másnak csapja a szelet és rég letett rólam...~
4030. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-06 23:09:07
Üzenet elküldve: 2015-08-06 23:09:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//A környéken//
*Essfyh bűntudatot érez, amiért csak úgy otthagyta Learont, de úgy érezte muszáj, mert ha a pásztor továbbra is ilyen kérdésekkel bombázza, akkor szétrobban. Nagyon kellemetlen érzés, hiszen a lány még sosem volt ennyire zavarban, s bizonyára aligha érzett még ilyet, amivel kapcsolatban lehet ilyen zavaró kérdéseket feltenni. Már eltelt pár perc azóta, hogy magára hagyta a pásztort kecskéivel, mégis érzi még, hogy piros az arca. Tudja is, hogy jót fog tenni egy kis séta, s hogy kiszellőztesse a fejét. Örülne neki, ha a környéken lenne erdő, de csak köves talajt lát majdnem mindenfelé. Persze ez nem akadályozza meg abban, hogy komótosan körbe sétálja a helyet, mindent szemügyre vegyen, s egyszerre tegye helyre a gondolatait és terelje is el azokat. Na meg titokban Eireni után is kutat tekintetével, hiszen reggel óta görcsben van a gyomra. Még nem is reggelizett, pedig talán már az ebédnek is ideje lenne. Érzi is, hogy üres a gyomra, de ha akarna se tudna leerőltetni a torkán egy falatot sem. Teljesen tanácstalannak érzi magát azzal kapcsolatban, hogy mit tegyen. Igaz, azt mondta megfogadja Learon tanácsát, most egyedül mégis úgy érzi, hogy képtelen lenne rá. Nem azért mert Eireni hímnemű, míg Aryna nem, ráadásul elf, nem is valamilyen állat. De ő mégis más. Teljesen más. És ezért Essfyh nem is hiszi, hogy csak úgy oda tudna menni hozzá és beszélgetni vele. Ez pedig rettentően elszomorítja, mert egyszerre lenne olyan közel az elfhez, amennyire csak lehet, és a világ legtávolabbi pontján. Bolond egy érzés ez, mégsem hagyja nyugodni a lányt. Ess még azt sem veszi észre, hogy rövid idő alatt már vagy tizedjére sétálja körbe a tábort.*
*Essfyh bűntudatot érez, amiért csak úgy otthagyta Learont, de úgy érezte muszáj, mert ha a pásztor továbbra is ilyen kérdésekkel bombázza, akkor szétrobban. Nagyon kellemetlen érzés, hiszen a lány még sosem volt ennyire zavarban, s bizonyára aligha érzett még ilyet, amivel kapcsolatban lehet ilyen zavaró kérdéseket feltenni. Már eltelt pár perc azóta, hogy magára hagyta a pásztort kecskéivel, mégis érzi még, hogy piros az arca. Tudja is, hogy jót fog tenni egy kis séta, s hogy kiszellőztesse a fejét. Örülne neki, ha a környéken lenne erdő, de csak köves talajt lát majdnem mindenfelé. Persze ez nem akadályozza meg abban, hogy komótosan körbe sétálja a helyet, mindent szemügyre vegyen, s egyszerre tegye helyre a gondolatait és terelje is el azokat. Na meg titokban Eireni után is kutat tekintetével, hiszen reggel óta görcsben van a gyomra. Még nem is reggelizett, pedig talán már az ebédnek is ideje lenne. Érzi is, hogy üres a gyomra, de ha akarna se tudna leerőltetni a torkán egy falatot sem. Teljesen tanácstalannak érzi magát azzal kapcsolatban, hogy mit tegyen. Igaz, azt mondta megfogadja Learon tanácsát, most egyedül mégis úgy érzi, hogy képtelen lenne rá. Nem azért mert Eireni hímnemű, míg Aryna nem, ráadásul elf, nem is valamilyen állat. De ő mégis más. Teljesen más. És ezért Essfyh nem is hiszi, hogy csak úgy oda tudna menni hozzá és beszélgetni vele. Ez pedig rettentően elszomorítja, mert egyszerre lenne olyan közel az elfhez, amennyire csak lehet, és a világ legtávolabbi pontján. Bolond egy érzés ez, mégsem hagyja nyugodni a lányt. Ess még azt sem veszi észre, hogy rövid idő alatt már vagy tizedjére sétálja körbe a tábort.*
4029. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-06 22:25:59
Üzenet elküldve: 2015-08-06 22:25:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Sátrak - Eireni//
*Visszatelepszik egy negyedórás nyújtózás, pihenés után. Fájó alkarjával többet nem tud kezdeni, de nyugtatja a tudat, hogy a vázlat hamarosan kész van. Már csak pár simítás, csinosítgatás, hogy nézzen is ki valahogyan. Fél óra múlva a vázlat piszkozata már félre van dobva, s egy épkézláb jegyzet marad hátra belőle.*
~Ennyi bőven elég lesz egyelőre. Majd éjszaka folytatom magával a könyvvel.~
*Kimászik a sátorból, majd négykézlábra ereszkedik, hogy a sátor szájából még rendet pakoljon maga után. A lapokat, melyek még kellenek, a jegyzetei közé rakja. Ami csak kihasznált piszkozat, azt összegyűri és elrakja.*
~Esetleg a fogadóban lehet rá igény tűzgyújtáshoz.~
//Fogadó - Chiari, Zaras//
*A köteg papírral, s két tekerccsel vonul be a fogadó épületébe. Körülnéz, mennyien tartózkodhatnak odabent. De szerencséjére nincsenek sokan. Zaj sincsen. Épp csak beszélgetések hangját hallhatja. Célba veszi azt a sarkot, amit eddig egy párszor már használatba vett, s letelepszik ott. Lepakolja papírköteget az asztal fal felőli részébe, a tekercseket meg maga elé.
Éhes és szomjas is. Tehát ennie kellene valamit, mielőtt még éhenhal. Egyben ebéd kéne, meg pótolni a reggelit is. Chiarihoz és Zarashoz lép, bár kicsit óvatosan, félénken.*
-Elnézést, ha megzavarok valamit. A fogadó illetékesét keresem.
~Ha jól sejtem, ez a nő az, de nem akarok úgy ideállítani, hogy nem vagyok benne biztos. Még hülyére tenném magam.~
*Visszatelepszik egy negyedórás nyújtózás, pihenés után. Fájó alkarjával többet nem tud kezdeni, de nyugtatja a tudat, hogy a vázlat hamarosan kész van. Már csak pár simítás, csinosítgatás, hogy nézzen is ki valahogyan. Fél óra múlva a vázlat piszkozata már félre van dobva, s egy épkézláb jegyzet marad hátra belőle.*
~Ennyi bőven elég lesz egyelőre. Majd éjszaka folytatom magával a könyvvel.~
*Kimászik a sátorból, majd négykézlábra ereszkedik, hogy a sátor szájából még rendet pakoljon maga után. A lapokat, melyek még kellenek, a jegyzetei közé rakja. Ami csak kihasznált piszkozat, azt összegyűri és elrakja.*
~Esetleg a fogadóban lehet rá igény tűzgyújtáshoz.~
//Fogadó - Chiari, Zaras//
*A köteg papírral, s két tekerccsel vonul be a fogadó épületébe. Körülnéz, mennyien tartózkodhatnak odabent. De szerencséjére nincsenek sokan. Zaj sincsen. Épp csak beszélgetések hangját hallhatja. Célba veszi azt a sarkot, amit eddig egy párszor már használatba vett, s letelepszik ott. Lepakolja papírköteget az asztal fal felőli részébe, a tekercseket meg maga elé.
Éhes és szomjas is. Tehát ennie kellene valamit, mielőtt még éhenhal. Egyben ebéd kéne, meg pótolni a reggelit is. Chiarihoz és Zarashoz lép, bár kicsit óvatosan, félénken.*
-Elnézést, ha megzavarok valamit. A fogadó illetékesét keresem.
~Ha jól sejtem, ez a nő az, de nem akarok úgy ideállítani, hogy nem vagyok benne biztos. Még hülyére tenném magam.~
4028. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-06 20:38:18
Üzenet elküldve: 2015-08-06 20:38:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Essfyh//
*Így, hogy megkapja a magyarázatot, már megérti a lány dolgát a barátokkal és a másokban való megbízással. Nos, igen, Learon is afféle terápiás célzattal jött ide hozzá beszélgetni, mert elméletileg a jövőben együtt dolgoznak majd és akkor már kihozza a legtöbbet társaiból. Ő maga nem túlzottan értékes ember, ez tény. Csupán egy pásztor, ezért szereti hasznos emberekkel körbevenni magát, akik majd segítenek neki sok mindenben. Jelen esetben Ess arra lesz jó, hogyha összeszed egy kis önbizalmat és összeáll Eirenivel, akkor ezek ketten visszaadják neki a reményt. Azonban, erről nem fog hosszasan beszélgetni, mert csak rá tartozik. Másoknak legyen elég csak annyi, hogy ez nekik is jó. A kecskék barátságosak vele, így közel merészkednek hozzá, sőt van olyan is, ami beáll közéjük. Őt Learon löki egy picit arrébb, hogy láthassák egymást beszélgetés közben. A következőben úgy tűnik a pásztor jó kérdést tett fel, hiszen a válasz is eléggé tartalmas.* ~Hogy, ismer mágiát? Nem is gondoltam volna.~ *Jegyzi meg a lényeges információt. Azonban hiába várja a további beszédet, az elmarad, a lány megint elhalkul, a mondat közepén. Ezután a felkiáltás következik. A Tejmester már homlokon is csapná magát, mert tudja, hogy hol rontotta el a dolgot. Mikor Ess felpattan és elmegy, a pásztor állna fel, hogy utána iramodjon, de nem megy neki. Megszédül és csak a kecskéjében tud megkapaszkodni, így csak bámulja, ahogy a lány kimenekül a társalgásból.* ~Ajj, a macska rúgja meg! Miért kell nekem ilyen nyíltan beszélni?~ *Ujjával megböki az egyik kecske fejét, aki erre egy hangos mekkenéssel reagál.*
-Nekem te ne! Lásd be, hogy a te hibád volt, mert idejöttetek! *Közben szépen lassan feltápászkodik.*
-És ne mekegj, mert fenékbe billentelek!
//Learon kutyája//
*Ezzel körbenéz, hogy hol lehet a kutyája. Még mindig Aryval valószínűleg. Most viszont szüksége van az állatra, hogy megkeresse elveszett kecskéét ezért füttyent neki, mire nemsokára ott terem az állat mellette, vidám farokcsóválással. Mikor odaér, vakkant egy halkat, hogy felhívja magára a figyelmet.*
-Na már most! *Szól az ebnek.*
-Kecske! Keres! *Adja ki a parancsszavakat, amiből a pásztorkutya azonnal tudja, hogy mi a dolga. Szaglászik a levegőbe, hogy az említett állatok szagát érezze, majd elindul, vissza, visszanézve, hogy Learon követi-e. Ő azonban még az ottmaradt jószágokat tereli egybe, hogy jöjjenek utána. Szépen meg is indul. A kutya szemmel láthatóan az erőd felé tart.* ~Oda meg, hogy a viharba keveredett volna be?~ *tanakodik magában.* ~Ajj, most minden kecske szórakozik velem?~ *Forgatja szemét, miközben kutyája követi a nyomot.*
*Így, hogy megkapja a magyarázatot, már megérti a lány dolgát a barátokkal és a másokban való megbízással. Nos, igen, Learon is afféle terápiás célzattal jött ide hozzá beszélgetni, mert elméletileg a jövőben együtt dolgoznak majd és akkor már kihozza a legtöbbet társaiból. Ő maga nem túlzottan értékes ember, ez tény. Csupán egy pásztor, ezért szereti hasznos emberekkel körbevenni magát, akik majd segítenek neki sok mindenben. Jelen esetben Ess arra lesz jó, hogyha összeszed egy kis önbizalmat és összeáll Eirenivel, akkor ezek ketten visszaadják neki a reményt. Azonban, erről nem fog hosszasan beszélgetni, mert csak rá tartozik. Másoknak legyen elég csak annyi, hogy ez nekik is jó. A kecskék barátságosak vele, így közel merészkednek hozzá, sőt van olyan is, ami beáll közéjük. Őt Learon löki egy picit arrébb, hogy láthassák egymást beszélgetés közben. A következőben úgy tűnik a pásztor jó kérdést tett fel, hiszen a válasz is eléggé tartalmas.* ~Hogy, ismer mágiát? Nem is gondoltam volna.~ *Jegyzi meg a lényeges információt. Azonban hiába várja a további beszédet, az elmarad, a lány megint elhalkul, a mondat közepén. Ezután a felkiáltás következik. A Tejmester már homlokon is csapná magát, mert tudja, hogy hol rontotta el a dolgot. Mikor Ess felpattan és elmegy, a pásztor állna fel, hogy utána iramodjon, de nem megy neki. Megszédül és csak a kecskéjében tud megkapaszkodni, így csak bámulja, ahogy a lány kimenekül a társalgásból.* ~Ajj, a macska rúgja meg! Miért kell nekem ilyen nyíltan beszélni?~ *Ujjával megböki az egyik kecske fejét, aki erre egy hangos mekkenéssel reagál.*
-Nekem te ne! Lásd be, hogy a te hibád volt, mert idejöttetek! *Közben szépen lassan feltápászkodik.*
-És ne mekegj, mert fenékbe billentelek!
//Learon kutyája//
*Ezzel körbenéz, hogy hol lehet a kutyája. Még mindig Aryval valószínűleg. Most viszont szüksége van az állatra, hogy megkeresse elveszett kecskéét ezért füttyent neki, mire nemsokára ott terem az állat mellette, vidám farokcsóválással. Mikor odaér, vakkant egy halkat, hogy felhívja magára a figyelmet.*
-Na már most! *Szól az ebnek.*
-Kecske! Keres! *Adja ki a parancsszavakat, amiből a pásztorkutya azonnal tudja, hogy mi a dolga. Szaglászik a levegőbe, hogy az említett állatok szagát érezze, majd elindul, vissza, visszanézve, hogy Learon követi-e. Ő azonban még az ottmaradt jószágokat tereli egybe, hogy jöjjenek utána. Szépen meg is indul. A kutya szemmel láthatóan az erőd felé tart.* ~Oda meg, hogy a viharba keveredett volna be?~ *tanakodik magában.* ~Ajj, most minden kecske szórakozik velem?~ *Forgatja szemét, miközben kutyája követi a nyomot.*
4027. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-06 20:26:58
Üzenet elküldve: 2015-08-06 20:26:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Halászkunyhó napváltás után//
*A törzs állatai nem juhokból állnak hanem inkább kecskékből és pár tehénből. Trodd azokat vezeti. Igencsak örülne ha valahogy tudna egy kutyát szerezni mert úgy látszik, hogy gyakran kell állatokat terelnie a kutya meg el sem lehet képzelni mekkora segítséget nyújt. A kunyhóhoz érve egy alak távozik és egy pedig érkezik. Trodd már látta őt. Ő is a törzs tagja. A megjegyzésre a szokásos módján válaszol.*
-Többen és gyalog lassabb mint szekéren. No meg nem is siettem annyira.
*Bevallja ő az igazat. Az volt a dolga, hogy az állatokat ideterelje. Hogy miért azt nem tudja, de itt vannak.*
*A törzs állatai nem juhokból állnak hanem inkább kecskékből és pár tehénből. Trodd azokat vezeti. Igencsak örülne ha valahogy tudna egy kutyát szerezni mert úgy látszik, hogy gyakran kell állatokat terelnie a kutya meg el sem lehet képzelni mekkora segítséget nyújt. A kunyhóhoz érve egy alak távozik és egy pedig érkezik. Trodd már látta őt. Ő is a törzs tagja. A megjegyzésre a szokásos módján válaszol.*
-Többen és gyalog lassabb mint szekéren. No meg nem is siettem annyira.
*Bevallja ő az igazat. Az volt a dolga, hogy az állatokat ideterelje. Hogy miért azt nem tudja, de itt vannak.*
4026. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-06 19:35:34
Üzenet elküldve: 2015-08-06 19:35:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Learon//
*Essfyh kicsit zavarodottan néz körbe, hiszen még mindig nem hiszi igazán, hogy sikerült rendesen kifejeznie magát. De hát ez a következménye, ha valaki nem kommunikál másokkal. Nem is rója fel ezt magának akkora hibának, inkább csak elhúzza a száját, hiszen máris tudja, mi az, amin változtatnia kellene a jövőben. Nem is lenne rossz ötlet, hogyha önerőből szólítana meg idegeneket, önfejlesztés céljából. Isurii is elküldte előző nap két teljesen idegen emberhez és egyikük sem ette meg.*
- Nem igazán, viszont Aryna a barátom és ő ismeri Isurii úrnőt.
*Mondja, remélve, hogy így már teljesen tiszta a kép, nincs egyetlen érthetetlen részlet sem. kicsit már amúgy is úgy érzi, hogy ő is belebonyolódott a részletekbe. Pedig Essfyh tudja miről van szó.
A lány mosolyogva nézi a közeledő kecskéket, és ha nem csak Learonhoz állnak meg közel, hanem hozzá is, akkor kinyújtja a kezét, hogy legalább egyet meg tudjon simogatni. A pásztor kutyája amúgy sincs kéznél. Így nem is olyan zavaró a néma csönd, Ess lefoglalja magát Learon állatkáival. Viszont a férfi következő kérdésére újra zavarba jön, és ijedtem húzza vissza a kezét, mintha csak megfenyegették volna.*
- Hogy tessék?
*Kérdi rémülten, száját összeszorítva a földet kezdi vizslatni.*
- Worenth mester mellett inaskodik, biztosan nagyon okos és jártas már a mágiában. Ráadásul sok feladatot halmoznak rá, bizonyára nem azért, mert mindent elrontja...
*A mondat végére elhalkul, hiszen tudná még folytatni, de olyan butaságnak érzi. Nem szeretne áradozni a pásztornak, amúgy is teljesen bolondnak érzi magát. S hogy a férfi tetőzze Ess zavarát, még a kecskékkel is megosztja a lány gyenge pontját.*
- Micsoda?
*Kiált fel halkan, arca úgy kezd égni, mint egy szépen érett paradicsom. Úgy érzi nem bírja tovább, hogy a vadul doboló vére a fülén fog kilövellni.*
- Ne haragudj, de mennem kell.
*Pattan fel, arca a zavaron kívül semmi mást nem fejez ki. Majd mint egy jól működő gnóm szerkezet, otthagyja Learont. Maga sem tudja még, hogy merre megy, csak azzal van tisztában, hogy meg kell nyugtatnia magát.*
*Essfyh kicsit zavarodottan néz körbe, hiszen még mindig nem hiszi igazán, hogy sikerült rendesen kifejeznie magát. De hát ez a következménye, ha valaki nem kommunikál másokkal. Nem is rója fel ezt magának akkora hibának, inkább csak elhúzza a száját, hiszen máris tudja, mi az, amin változtatnia kellene a jövőben. Nem is lenne rossz ötlet, hogyha önerőből szólítana meg idegeneket, önfejlesztés céljából. Isurii is elküldte előző nap két teljesen idegen emberhez és egyikük sem ette meg.*
- Nem igazán, viszont Aryna a barátom és ő ismeri Isurii úrnőt.
*Mondja, remélve, hogy így már teljesen tiszta a kép, nincs egyetlen érthetetlen részlet sem. kicsit már amúgy is úgy érzi, hogy ő is belebonyolódott a részletekbe. Pedig Essfyh tudja miről van szó.
A lány mosolyogva nézi a közeledő kecskéket, és ha nem csak Learonhoz állnak meg közel, hanem hozzá is, akkor kinyújtja a kezét, hogy legalább egyet meg tudjon simogatni. A pásztor kutyája amúgy sincs kéznél. Így nem is olyan zavaró a néma csönd, Ess lefoglalja magát Learon állatkáival. Viszont a férfi következő kérdésére újra zavarba jön, és ijedtem húzza vissza a kezét, mintha csak megfenyegették volna.*
- Hogy tessék?
*Kérdi rémülten, száját összeszorítva a földet kezdi vizslatni.*
- Worenth mester mellett inaskodik, biztosan nagyon okos és jártas már a mágiában. Ráadásul sok feladatot halmoznak rá, bizonyára nem azért, mert mindent elrontja...
*A mondat végére elhalkul, hiszen tudná még folytatni, de olyan butaságnak érzi. Nem szeretne áradozni a pásztornak, amúgy is teljesen bolondnak érzi magát. S hogy a férfi tetőzze Ess zavarát, még a kecskékkel is megosztja a lány gyenge pontját.*
- Micsoda?
*Kiált fel halkan, arca úgy kezd égni, mint egy szépen érett paradicsom. Úgy érzi nem bírja tovább, hogy a vadul doboló vére a fülén fog kilövellni.*
- Ne haragudj, de mennem kell.
*Pattan fel, arca a zavaron kívül semmi mást nem fejez ki. Majd mint egy jól működő gnóm szerkezet, otthagyja Learont. Maga sem tudja még, hogy merre megy, csak azzal van tisztában, hogy meg kell nyugtatnia magát.*
4025. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-06 18:55:29
Üzenet elküldve: 2015-08-06 18:55:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Essfyh//
*A lány kijelentésén nem nagyon lepődik meg.* ~Ki nem szereti az állatokat? Főleg itt a táborban...~ *Most már legalább megérti a mondatokat külön külön, de egymáshoz kapcsolva még mindig semmi értelmét nem látja, így mosolyog, mintha tudná miről van szó, hiszen nem szeretne még egyszer rákérdezni. Egyszer is kellemetlen, hiszen Ess biztosan tudja, hogy mit beszél.*
-Áh, szóval Isurii Úrnő a barátod, és mivel ő bízik bennem, így te is! *Ő ennyit tudott kihozni ebből. Lehet aztán nagyon is téved, és a mondatoknak ehhez semmi köze nem volt, de ez van. Félmondatokat nagyon nehéz megértenie a pásztornak, de azt nem lehet neki felróni, hogy nem próbálkozik. Tekintete még mindig elveszett kecskéjét keresi.* ~Hova lődöröghetett el?~ *Legszívesebben most azonnal felkelne, hogy utánamenjen, de kutyája is foglalt és ő maga is. Ha valamelyikük felszabadul, akkor elindul. Viszont, még van pár kérdése, amolyan saját maga szórakoztatására és amúgy is ki akarja használni, hogy a lánynak eléggé megeredt a nyelve. Próbálja ismét zavarba hozni.* ~Ömm, mire is kérdezzek rá Eirenivel kapcsolatban? Nem mondható valami férfiasnak, sőt! Hmm...~
-És most Drága, mi fogott meg abban az elfben? *Mi tagadás, ezt szeretné tudni Learon, mert ő is valahogy így lehetett Akheelal.* ~Egy szép lány, és egy nem túl vonzó férfi párosítás...~ *Talán, még ő is tanulhat a két fiataltól, de lehet, hogy nem. A Tejmester próbálkozik, aztán majd kiderül mi lesz. Közben odajönnek hozzá a kecskéi. Az összes elhagyja azt a helyet, ahol hagyva lettek, s a legkisebbik befurakszik az ölébe. Valószínűleg már itt lenne az etetés ideje. a pásztor felnéz az égre és a nap állásából látja, hogy tényleg így van.*
-Nyugalom Szívem! *Becézgeti a kecskét, miközben tekintete nem hagyja el a lányt, figyel a válaszára. Nem fog megint elkalandozni, ahogyan előbb tette.*
-Mindjárt kaptok enni, csak még terelgetem Esst meg Eireni barátját össze felé! *Lassan végigsimít a jószágai orrán egyenként, hogy mindegyik megnyugodjon.*
*A lány kijelentésén nem nagyon lepődik meg.* ~Ki nem szereti az állatokat? Főleg itt a táborban...~ *Most már legalább megérti a mondatokat külön külön, de egymáshoz kapcsolva még mindig semmi értelmét nem látja, így mosolyog, mintha tudná miről van szó, hiszen nem szeretne még egyszer rákérdezni. Egyszer is kellemetlen, hiszen Ess biztosan tudja, hogy mit beszél.*
-Áh, szóval Isurii Úrnő a barátod, és mivel ő bízik bennem, így te is! *Ő ennyit tudott kihozni ebből. Lehet aztán nagyon is téved, és a mondatoknak ehhez semmi köze nem volt, de ez van. Félmondatokat nagyon nehéz megértenie a pásztornak, de azt nem lehet neki felróni, hogy nem próbálkozik. Tekintete még mindig elveszett kecskéjét keresi.* ~Hova lődöröghetett el?~ *Legszívesebben most azonnal felkelne, hogy utánamenjen, de kutyája is foglalt és ő maga is. Ha valamelyikük felszabadul, akkor elindul. Viszont, még van pár kérdése, amolyan saját maga szórakoztatására és amúgy is ki akarja használni, hogy a lánynak eléggé megeredt a nyelve. Próbálja ismét zavarba hozni.* ~Ömm, mire is kérdezzek rá Eirenivel kapcsolatban? Nem mondható valami férfiasnak, sőt! Hmm...~
-És most Drága, mi fogott meg abban az elfben? *Mi tagadás, ezt szeretné tudni Learon, mert ő is valahogy így lehetett Akheelal.* ~Egy szép lány, és egy nem túl vonzó férfi párosítás...~ *Talán, még ő is tanulhat a két fiataltól, de lehet, hogy nem. A Tejmester próbálkozik, aztán majd kiderül mi lesz. Közben odajönnek hozzá a kecskéi. Az összes elhagyja azt a helyet, ahol hagyva lettek, s a legkisebbik befurakszik az ölébe. Valószínűleg már itt lenne az etetés ideje. a pásztor felnéz az égre és a nap állásából látja, hogy tényleg így van.*
-Nyugalom Szívem! *Becézgeti a kecskét, miközben tekintete nem hagyja el a lányt, figyel a válaszára. Nem fog megint elkalandozni, ahogyan előbb tette.*
-Mindjárt kaptok enni, csak még terelgetem Esst meg Eireni barátját össze felé! *Lassan végigsimít a jószágai orrán egyenként, hogy mindegyik megnyugodjon.*
4024. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-06 17:19:33
Üzenet elküldve: 2015-08-06 17:19:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Learon//
*A beállt néma csendben Essfyh Learon szavain gondolkozik. Azokon, amiket Eireniről meg róla mondott, aztán pedig amiket saját magáról. De szenved bizonytalansága miatt, ezért gyorsan eltereli a figyelmét és a vele szemben elhelyezkedő pásztort kezdi nézni. Megnézi az arcát és elkezd gondolkozni azon, hogy vajon hány éves lehet. Biztos nem olyan öreg, viszont az élete már így is tele lehet élményekkel, jókkal-rosszakkal egyaránt. Kicsit irigyeli őt, még úgy is, hogy szerelme elhagyta. Hiszen Learonnak volt bátorsága cselekedni, míg Ess csak otthon ült, egészen ideáig. S néhány napja hiába szánta rá magát, hogy megszólítsa az akkor még három főből álló csapatot. Most arra nincs elég önbizalma, hogy Eireni szemébe nézzen.
Mikor újra beszélni kezdenek, a félelf lány összerezzen a pásztor barátságos mosolyára. Magában szidja magát, tudja, hogy nem sikerült jól elmagyaráznia, amit szeretett volna.*
- Szeretem az állatokat.
*Motyogja végül.*
- Úgy értettem... *itt tart egy kis szünetet, hogy összeszedhesse a gondolatait* Hogy ha barátaim bíznak valakiben, akkor abban én is bízom.
*Most sokkal rövidebben mondta el, de reméli, hogy így érthetőbb is volt és nem egy nagy kuszaság az egész.
Újra csönd lesz, Essfyh azon gondolkozik, mit mondhatna még. Szeretne Eireniről beszélgetni, de nincs hozzá bátorsága és túl átlátszó is lenne. Nem mintha a pásztor már nem látott volna így is át rajta.*
*A beállt néma csendben Essfyh Learon szavain gondolkozik. Azokon, amiket Eireniről meg róla mondott, aztán pedig amiket saját magáról. De szenved bizonytalansága miatt, ezért gyorsan eltereli a figyelmét és a vele szemben elhelyezkedő pásztort kezdi nézni. Megnézi az arcát és elkezd gondolkozni azon, hogy vajon hány éves lehet. Biztos nem olyan öreg, viszont az élete már így is tele lehet élményekkel, jókkal-rosszakkal egyaránt. Kicsit irigyeli őt, még úgy is, hogy szerelme elhagyta. Hiszen Learonnak volt bátorsága cselekedni, míg Ess csak otthon ült, egészen ideáig. S néhány napja hiába szánta rá magát, hogy megszólítsa az akkor még három főből álló csapatot. Most arra nincs elég önbizalma, hogy Eireni szemébe nézzen.
Mikor újra beszélni kezdenek, a félelf lány összerezzen a pásztor barátságos mosolyára. Magában szidja magát, tudja, hogy nem sikerült jól elmagyaráznia, amit szeretett volna.*
- Szeretem az állatokat.
*Motyogja végül.*
- Úgy értettem... *itt tart egy kis szünetet, hogy összeszedhesse a gondolatait* Hogy ha barátaim bíznak valakiben, akkor abban én is bízom.
*Most sokkal rövidebben mondta el, de reméli, hogy így érthetőbb is volt és nem egy nagy kuszaság az egész.
Újra csönd lesz, Essfyh azon gondolkozik, mit mondhatna még. Szeretne Eireniről beszélgetni, de nincs hozzá bátorsága és túl átlátszó is lenne. Nem mintha a pásztor már nem látott volna így is át rajta.*
4023. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-06 14:46:08
Üzenet elküldve: 2015-08-06 14:46:08
ÚJ
![>Seyana Burores [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9956_sotetelf_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Halászkunyhó//
* Először egy hosszúéltűt fedeznek fel, illetve az látja meg őket. Nem idegen, mivel Harathot a nevén szólítja, mint régi ismerőst, s a félvér sem akarja lelőni, mint betolakodót. Aztán feltűnik egy ember is, bár ő épp távozóban van, annyi megállapítható, hogy nem is tartozik ide, de nem is ellenség. Inkább valamiféle ismerős. A nőstény nemigen törődik vele.
Mikor az elf köszönti csipkelődős, ám nem túl ellenséges stílusban, arra csak fölszegi a fejét.*
- Cöh...
* De ezt most szóra sem méltatja, kivételesen nincs kedve vitába bonyolódni, fontosabb dolguk is van. S hogy mi is az, azt vázolja fel Harath. Közben számára ismeretlen személyekről érdeklődik. Seyana körbenéz, de meg kell, hogy állapítsa, nincs tömegnyomor ezen a helyen.*
* Először egy hosszúéltűt fedeznek fel, illetve az látja meg őket. Nem idegen, mivel Harathot a nevén szólítja, mint régi ismerőst, s a félvér sem akarja lelőni, mint betolakodót. Aztán feltűnik egy ember is, bár ő épp távozóban van, annyi megállapítható, hogy nem is tartozik ide, de nem is ellenség. Inkább valamiféle ismerős. A nőstény nemigen törődik vele.
Mikor az elf köszönti csipkelődős, ám nem túl ellenséges stílusban, arra csak fölszegi a fejét.*
- Cöh...
* De ezt most szóra sem méltatja, kivételesen nincs kedve vitába bonyolódni, fontosabb dolguk is van. S hogy mi is az, azt vázolja fel Harath. Közben számára ismeretlen személyekről érdeklődik. Seyana körbenéz, de meg kell, hogy állapítsa, nincs tömegnyomor ezen a helyen.*
4022. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-06 13:52:44
Üzenet elküldve: 2015-08-06 13:52:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadó előtt -Nauros//
- Ó, nagyon szólni fogok.
*Kacsint a másikra, majd nagyfokú bambulásba kezd. Mint mindig, most is nagy a nyüzsgés Amon Ruadh hegyén, legalábbis mióta itt van, mást nemigen tapasztalt. Szereti, ha környezetében sok ember van, mert így legalább többeket lehet idegesíteni - egyszerre, vagy külön-külön, az már általában mindegy. Kékjei újra a csuklyásra tévednek és elgondolkodva próbálja kifürkészni annak titkait. Mit rejt a csuklya, a köpeny? Miért nem fedi fel magát?*
~Lehet, hogy leprás... vagy rosszabb.~
*Bármi baja, nyavalyája is van a férfinak (hang alapján férfi, ábrázat alapján aztán meg ki tudja?), azért nem fog sikítva elrohanni mellőle. Ha a Szilánkok tagja lesz, és tanítvány, akkor úgyis mellette kell majd tanulnia, élnie, és akkor meg már mindegy lesz, hogy előtte mennyit időt töltött társaságában, a baj úgyis utoléri. Akkor meg már miért ne? Szóval köhint egyet, és mint valami tapasztalatlan kiskölyök, próbál újra felvenni valami beszélgetési fonalat.*
- Szóval, öhm... Nauros...? Igen. Szóval, Nauros. *Újabb köhintés.* Mi szél hozott Amonra? Úgy értem, azon felül, hogy mágiát szeretnél tanulni... Honnan jöttél?
- Ó, nagyon szólni fogok.
*Kacsint a másikra, majd nagyfokú bambulásba kezd. Mint mindig, most is nagy a nyüzsgés Amon Ruadh hegyén, legalábbis mióta itt van, mást nemigen tapasztalt. Szereti, ha környezetében sok ember van, mert így legalább többeket lehet idegesíteni - egyszerre, vagy külön-külön, az már általában mindegy. Kékjei újra a csuklyásra tévednek és elgondolkodva próbálja kifürkészni annak titkait. Mit rejt a csuklya, a köpeny? Miért nem fedi fel magát?*
~Lehet, hogy leprás... vagy rosszabb.~
*Bármi baja, nyavalyája is van a férfinak (hang alapján férfi, ábrázat alapján aztán meg ki tudja?), azért nem fog sikítva elrohanni mellőle. Ha a Szilánkok tagja lesz, és tanítvány, akkor úgyis mellette kell majd tanulnia, élnie, és akkor meg már mindegy lesz, hogy előtte mennyit időt töltött társaságában, a baj úgyis utoléri. Akkor meg már miért ne? Szóval köhint egyet, és mint valami tapasztalatlan kiskölyök, próbál újra felvenni valami beszélgetési fonalat.*
- Szóval, öhm... Nauros...? Igen. Szóval, Nauros. *Újabb köhintés.* Mi szél hozott Amonra? Úgy értem, azon felül, hogy mágiát szeretnél tanulni... Honnan jöttél?
4021. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2015-08-06 13:09:15
Üzenet elküldve: 2015-08-06 13:09:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Tollas, szőrös őrjárat//
*Széles mosoly kanyarodik ajkára, mikor a nap simogató sugarai az arcát melegítik. Karjait szélesre nyújtja, miközben lassan felül a derékig érő vízben. Lábait is megnyújtóztatja, s engedi, hogy a hűs víz a lábujjai között áramoljanak.
Keskenyre nyitja szemeit, s az állatokra vetül a tekintete, kik kinyúlva élvezik a kellemes árnyékot és a pihenést, amit már megérdemeltek. A druida feláll és lesöpri magáról a felesleges vizet, majd a fűre lépked, hogy az immár megszáradt ruhákat magára öltse. Eztán nyújtózik még párat, majd mielőtt a bakancsát is felöltené a fájós lábára vetül a tekintete, mely egyáltalán nem mutat olyan kínzó tüneteket, mint amikor megérkezett Amon Ruadhra. A színe is kezd hasonlítani a saját bőrének, napégette, vöröses barna árnyalatára. Mosolya csak jobban kiszélesedik, a látottakra, s szemrebbenés nélkül húzza fel bakancsát. Ez a mozdulat egy nappal ezelőtt még megfontolandó, s nagyon óvatos folyamat volt, de immár könnyedén megy.
A megnövekedett önbizalmából kifolyólag elérkezettnek ítéli az edzés idejét. A pusztakezes harc sosem volt az erőssége, úgy dönt ez lesz az első dolog, melyet ki kell tanulnia, ha már a lába teljesen rendben van. Most csak bemelegítést végez, s pár olyan mozdulatot, mely lábát nem erőlteti.
~Ma kimarad a lábnap…~
Jegyzi meg csüggedten, de mind emellett tudja, hogy nem kell sokáig halogatnia a dolgot. Mikor Baul kinyitja a szemét, már a druidát találja maga előtt, ki a hámot igyekszik ráhúzni. A medgoly nagyot ásít és kinyújtózik, majd mackósan leül, míg Iluq a kisebbel foglalkozik.*
- No, kisbarátom? Eljössz a hegy lábáig a saját praclidon? *Kérdezi mosolyogva, ébresztgetve Bötét, aki akár akarja a dolgot, akár nem nincs választása. Az elf egy fáról lógó liánból helyettesít pórázt a kicsinek, majd annak mellső lábain átveszi azt és megköti a hátán. Baulnak sem lenne rá szüksége, és a druida szerint Bötének sem, de még igencsak kis állatok és könnyedén megtámadhatja őket valami ragadozó. Jobb a biztonság.
Lassan elindulnak vissza a Tharg törzshöz. A hegyre vezető ösvényig a kicsi büszkén megy a saját lábain, sőt felfelé is megteszi az út negyedét, aztán Iluq karjára véve baktat fel vele tovább.*
//Crowen//
*A hegyen ismét leteszi a kicsit, amint a talaj egyenesre vált. Üdvözli az őröket, Etheát és Aletait, de mivel nap, nap után találkoznak, nem fűz hozzájuk sok mondani valót.*
- Bolhátlanok a fenevadaink *mosolyog* s a gazdájuk is. *Eztán már csak bebocsátást kér és be is pofátlankodik.
Tovább haladva már is a fogadó felé venné az irányt, a medgolyok éhségét és saját szomjúságát csillapítandón, ám Baul erőteljesen egy sátor felé húzza, melyet a druida nem ismer. Legalábbis, nem ismeri ki lakik odabenn. Meglepett tekintetét a medgolyra emeli, majd úgy dönt közelebb engedi az állatot. Nem engedi a bőrökön belülre, oda inkább saját maga néz be. Botját és mindkét pórázt baljába emeli át, míg szabad kezével elhúzza a sátor száját.
Érdeklődve tekint be, majd hogy közelebbről megtekinthesse a jövevényt le is ül, egyik farpofáját a földön, a másikat a sátorban elhelyezve. Állatait kint tartja, ha az idegen megakarná sebezni, akkor őt bántsa, s ne a medvéket.
Végignéz az alvó testen, s szeme a nyakában lógó fogakon állapodik meg. Szereti az effajta díszeket, pláne ha történetük van. Az ő csípőjén lógó nyúl koponyáknak nincs különösebb meséje, de ezeknek a fogaknak bizton van.*
- Hé, ember. *Szólítja meg az alvót, ha az eddig nem ébredt volna fel. Ha amaz felnéz rá egy meglehetősen morcos, lekezelő tekintetet láthat viszont.* Fogoly vagy-e, hogy így össze vagy láncolva, he? *Mondja, s becsmérő pillantását egy mosoly egészíti ki.*
*Széles mosoly kanyarodik ajkára, mikor a nap simogató sugarai az arcát melegítik. Karjait szélesre nyújtja, miközben lassan felül a derékig érő vízben. Lábait is megnyújtóztatja, s engedi, hogy a hűs víz a lábujjai között áramoljanak.
Keskenyre nyitja szemeit, s az állatokra vetül a tekintete, kik kinyúlva élvezik a kellemes árnyékot és a pihenést, amit már megérdemeltek. A druida feláll és lesöpri magáról a felesleges vizet, majd a fűre lépked, hogy az immár megszáradt ruhákat magára öltse. Eztán nyújtózik még párat, majd mielőtt a bakancsát is felöltené a fájós lábára vetül a tekintete, mely egyáltalán nem mutat olyan kínzó tüneteket, mint amikor megérkezett Amon Ruadhra. A színe is kezd hasonlítani a saját bőrének, napégette, vöröses barna árnyalatára. Mosolya csak jobban kiszélesedik, a látottakra, s szemrebbenés nélkül húzza fel bakancsát. Ez a mozdulat egy nappal ezelőtt még megfontolandó, s nagyon óvatos folyamat volt, de immár könnyedén megy.
A megnövekedett önbizalmából kifolyólag elérkezettnek ítéli az edzés idejét. A pusztakezes harc sosem volt az erőssége, úgy dönt ez lesz az első dolog, melyet ki kell tanulnia, ha már a lába teljesen rendben van. Most csak bemelegítést végez, s pár olyan mozdulatot, mely lábát nem erőlteti.
~Ma kimarad a lábnap…~
Jegyzi meg csüggedten, de mind emellett tudja, hogy nem kell sokáig halogatnia a dolgot. Mikor Baul kinyitja a szemét, már a druidát találja maga előtt, ki a hámot igyekszik ráhúzni. A medgoly nagyot ásít és kinyújtózik, majd mackósan leül, míg Iluq a kisebbel foglalkozik.*
- No, kisbarátom? Eljössz a hegy lábáig a saját praclidon? *Kérdezi mosolyogva, ébresztgetve Bötét, aki akár akarja a dolgot, akár nem nincs választása. Az elf egy fáról lógó liánból helyettesít pórázt a kicsinek, majd annak mellső lábain átveszi azt és megköti a hátán. Baulnak sem lenne rá szüksége, és a druida szerint Bötének sem, de még igencsak kis állatok és könnyedén megtámadhatja őket valami ragadozó. Jobb a biztonság.
Lassan elindulnak vissza a Tharg törzshöz. A hegyre vezető ösvényig a kicsi büszkén megy a saját lábain, sőt felfelé is megteszi az út negyedét, aztán Iluq karjára véve baktat fel vele tovább.*
//Crowen//
*A hegyen ismét leteszi a kicsit, amint a talaj egyenesre vált. Üdvözli az őröket, Etheát és Aletait, de mivel nap, nap után találkoznak, nem fűz hozzájuk sok mondani valót.*
- Bolhátlanok a fenevadaink *mosolyog* s a gazdájuk is. *Eztán már csak bebocsátást kér és be is pofátlankodik.
Tovább haladva már is a fogadó felé venné az irányt, a medgolyok éhségét és saját szomjúságát csillapítandón, ám Baul erőteljesen egy sátor felé húzza, melyet a druida nem ismer. Legalábbis, nem ismeri ki lakik odabenn. Meglepett tekintetét a medgolyra emeli, majd úgy dönt közelebb engedi az állatot. Nem engedi a bőrökön belülre, oda inkább saját maga néz be. Botját és mindkét pórázt baljába emeli át, míg szabad kezével elhúzza a sátor száját.
Érdeklődve tekint be, majd hogy közelebbről megtekinthesse a jövevényt le is ül, egyik farpofáját a földön, a másikat a sátorban elhelyezve. Állatait kint tartja, ha az idegen megakarná sebezni, akkor őt bántsa, s ne a medvéket.
Végignéz az alvó testen, s szeme a nyakában lógó fogakon állapodik meg. Szereti az effajta díszeket, pláne ha történetük van. Az ő csípőjén lógó nyúl koponyáknak nincs különösebb meséje, de ezeknek a fogaknak bizton van.*
- Hé, ember. *Szólítja meg az alvót, ha az eddig nem ébredt volna fel. Ha amaz felnéz rá egy meglehetősen morcos, lekezelő tekintetet láthat viszont.* Fogoly vagy-e, hogy így össze vagy láncolva, he? *Mondja, s becsmérő pillantását egy mosoly egészíti ki.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734