//Fogadóban mindenki//
*Meghallva, hogy hova kell vigye a kancsót, oda is teszi, a megadott helyre, a pult mögé. Úgy tűnik nem változott mégsem annyi ez a hely, mióta nem volt itt, csupán annyiban, hogy leégettek egy erődöt és felhúztak pár új épületet. Lesz ideje kitapasztalni, már ezen nem aggódik annyira, mint mikor visszatért a Hegyre. Közben Chiari tájékoztatja, hogy Troddbarátja még itt van, csak épp legeltet. Erre nagy kő esik le a pásztor szívéről és még sóhajt is egyet, úgy megörül neki.* ~Jól van Trodd! Örülök, hogy nem mentél el, úgy mint én!~ *Hát igen, a törzs másik pásztora sokkal bátrabb és masszívabb jellem, mint ő, erről már számtalanszor tanúbizonyságot adott. Learon jót nevet, amikor Ena elkapja Daranel ujját.*
-Most már nem szabadul barátom! Ahogy látom van erő ebben a kicsiben! *Közben az íjász feltesz a pásztornak egy kérdést, amire azonnal választ is kap.*
-Vannak bizony! Pár darab kecske még Trodd keze ügyében legel most valamerre, meg ugye vannak itt nálam is, kint vigyáznak a szekeremre! *A kutyás kérdésre elmosolyodik.*
-Nem tudom én sem mi a neve. Csak úgy hozzám szegődött, én meg tanítgattam, de valahogy nem lett neve sosem. Most már nem is adnék neki. *Ő érti a logikát, nem tudja, hogy Daranel is tudja-e miről beszél, de ez most nem is lényeges, hiszen egy új alak jön a köreikbe, akit Chiari üdvözöl is, és étellel itallal kínálja. Learon elgondolkodik, hogy beszélt-e már az őrséggel, de végül úgy dönt, hogy nem szeretné, ha fegyverrel Ena közelében lenne az idegen. A már általa is ismert szöveggel indít felé.*
-Kagan Thargodar földjén jársz, ami azt jelenti, hogy amíg nem vagy beavatott törzstag, addig nem viselhetsz fegyvert. Kérlek, ha van nálad ilyen add át! *Learon törzstag, így talán joga van ehhez a saját védelmében is. Nem szereti ha fegyverrel vannak itt a népek. Annak sem örül, hogy ennyien vannak itt.*