Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 22 (421. - 440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
440. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-20 18:27:59
Üzenet elküldve: 2014-09-20 18:27:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A felelet érkezik is, az óriás pedig el is kezdi értelmezni. Hát tény, hogy ennél egyszerűbben már nem igazán mondhatták volna, amiért az óriás hálás is, így a feleletre sem kell túl sokat várni.*
- Kaff van két kéz is *jegyzi meg büszkén, úgy érzi, ez mindenképpen jó pont lehet majd* Kaff vár *kiáltja el magát utoljára, aztán ott helyben leül. Lehet, hogy amazok ott úgy értették, hogy vonuljon félre valahova, vagy ilyenek, viszont ebben az esetben Kaff nem vette a lapot, ő pontosan ott helyezkedik el kényelmes ülőhelyzetbe, ahol eddig volt. Ezután a zsákból, amely most mellette pihen a földön, előbányászik valami húsféleséget. Elég érdekesen néz ki, az tény, hogy vadhús, illetve hogy látott már tüzet, de hogy sütve lenne... Az egyik fele fekete, a másik meg nyers, mintha csak egyszerűen belehajították volna a tűzbe. Persze nem ez történt, miután Kaff kiszedte a karók közül a farkas tetemét, és megkopasztotta, a használható húst felszúrta egy karóra, majd a tűz fölé rakta. Forgatni nem jutott eszébe, így lehet, hogy az egyik fele már egészen megfeketedett, míg a másik még csak meg sem pirult. És ott helyben megenni sem volt ideje, mert közbejött néhány favágó, így hát elhozta ideáig. Még jó, mert talán akkor itt helyben gyújtana tüzet is, vagy ami még jobb, lehet itt ásná ki a következő veremcsapdát. Valószínűleg egyiknek sem örülne senki, mivel a tűz valószínűleg útban lenne itt, a veremcsapda karóiba meg előbb sétálna bele egy vaksi törpe, vagy ember, mint valami állat. Nem is hinnék azok a favágók, mi mindent köszönhetnek nekik az itteniek... Annak minőségétől függetlenül az óriás úgy kezdi el enni a húst, mintha a legfinomabb étek volna a földön, mert hát hiába, mindig az ízlik a legjobban, amit mi magunk készítünk el. Ő maga meg már hozzá van szokva, hogy a vadhús sülve az olyan, hogy félig rágós, félig meg kesernyés, égett.*
- Kaff van két kéz is *jegyzi meg büszkén, úgy érzi, ez mindenképpen jó pont lehet majd* Kaff vár *kiáltja el magát utoljára, aztán ott helyben leül. Lehet, hogy amazok ott úgy értették, hogy vonuljon félre valahova, vagy ilyenek, viszont ebben az esetben Kaff nem vette a lapot, ő pontosan ott helyezkedik el kényelmes ülőhelyzetbe, ahol eddig volt. Ezután a zsákból, amely most mellette pihen a földön, előbányászik valami húsféleséget. Elég érdekesen néz ki, az tény, hogy vadhús, illetve hogy látott már tüzet, de hogy sütve lenne... Az egyik fele fekete, a másik meg nyers, mintha csak egyszerűen belehajították volna a tűzbe. Persze nem ez történt, miután Kaff kiszedte a karók közül a farkas tetemét, és megkopasztotta, a használható húst felszúrta egy karóra, majd a tűz fölé rakta. Forgatni nem jutott eszébe, így lehet, hogy az egyik fele már egészen megfeketedett, míg a másik még csak meg sem pirult. És ott helyben megenni sem volt ideje, mert közbejött néhány favágó, így hát elhozta ideáig. Még jó, mert talán akkor itt helyben gyújtana tüzet is, vagy ami még jobb, lehet itt ásná ki a következő veremcsapdát. Valószínűleg egyiknek sem örülne senki, mivel a tűz valószínűleg útban lenne itt, a veremcsapda karóiba meg előbb sétálna bele egy vaksi törpe, vagy ember, mint valami állat. Nem is hinnék azok a favágók, mi mindent köszönhetnek nekik az itteniek... Annak minőségétől függetlenül az óriás úgy kezdi el enni a húst, mintha a legfinomabb étek volna a földön, mert hát hiába, mindig az ízlik a legjobban, amit mi magunk készítünk el. Ő maga meg már hozzá van szokva, hogy a vadhús sülve az olyan, hogy félig rágós, félig meg kesernyés, égett.*
439. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-20 15:24:02
Üzenet elküldve: 2014-09-20 15:24:02
ÚJ
![>Brennus Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2902_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Kapun kifelé - Éjszaka //
*Eltart egy jó ideig mire mindent összeszed amire szüksége van. Felszerszámozza a lovat. Ételt, vizet, takarót, fáklyát, kötelet pakol fel a nyeregtáskákba, aztán a páncélját és a fegyvereit is. Mivel régi páncélja darabokban hever, így vételezett egy újat a Hrallh készletéből. Régi, jól bevált darab, egy kombinált vértezet. Pont mint az elődje. Főként sodrony, a fontos helyeken acél lemezekkel megerősítve. Lényegében a mellkas és a hát, a váll, és a felkar kapott plusz acél lemezt a sodronyon kívül. Egy-egy vaskos lábszárvédővel kiegészítve a combközépig leérő vértet. Amint minden kész, és mindent felpakolt lovára, illetve a másik öszvérre, amin a holmija nehezebb részét tartja, mint pl. a páncélt, el is indul a kapu felé. Lassan léptet, jobbjában a kantárt fogja, míg baljában az öszvér kantárját tartja mely a csatamén mögött poroszkál.*
-Kaput nyiss.*Adja ki a parancsot az őrségnek, s amint kitárulnak a hatalmas ajtó szárnyak, beleveszik az éjszakai sötétségbe.*
*Eltart egy jó ideig mire mindent összeszed amire szüksége van. Felszerszámozza a lovat. Ételt, vizet, takarót, fáklyát, kötelet pakol fel a nyeregtáskákba, aztán a páncélját és a fegyvereit is. Mivel régi páncélja darabokban hever, így vételezett egy újat a Hrallh készletéből. Régi, jól bevált darab, egy kombinált vértezet. Pont mint az elődje. Főként sodrony, a fontos helyeken acél lemezekkel megerősítve. Lényegében a mellkas és a hát, a váll, és a felkar kapott plusz acél lemezt a sodronyon kívül. Egy-egy vaskos lábszárvédővel kiegészítve a combközépig leérő vértet. Amint minden kész, és mindent felpakolt lovára, illetve a másik öszvérre, amin a holmija nehezebb részét tartja, mint pl. a páncélt, el is indul a kapu felé. Lassan léptet, jobbjában a kantárt fogja, míg baljában az öszvér kantárját tartja mely a csatamén mögött poroszkál.*
-Kaput nyiss.*Adja ki a parancsot az őrségnek, s amint kitárulnak a hatalmas ajtó szárnyak, beleveszik az éjszakai sötétségbe.*
438. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-20 15:20:29
Üzenet elküldve: 2014-09-20 15:20:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben//
*Maga is észreveszi az orkot, de úgy érzi nem sok vizet zavar. Ezt szóvá is teszi: *
-Mirakh, szerintem nem veszélyes az ork a törzsre és ránk nézve. Legalábbis amíg egyedül van, mi meg a falakon belül.
*Egy utolsót végigsimít a szakállán. A biztonság kedvéért még mindig kardján tartja kezét majd egy kis tétovázás után előhúzza. Végignéz a mesterien megmunkált acélon. *
~Törp munka, ez lerí róla. Régen használtam ezt a kardot... harcra. Egy ilyen penge nem kenyérszeletelésre és szalonnavágásra lett készítve. ~
*Rájön, hogy kissé fenyegetően fest egy törp őr karddal a kezében így gyorsan el is teszi kardját. Nem szeret megvárakoztatni másokat. *
-Mirakh, menjek Kaganhoz? Majd én átadom neki a segítőkész óriás óhaját. Ezenkívül, mivel egy fajhoz tartozunk szólíthatlak "testvér"-nek? Kölcsönösen...
*Maga is észreveszi az orkot, de úgy érzi nem sok vizet zavar. Ezt szóvá is teszi: *
-Mirakh, szerintem nem veszélyes az ork a törzsre és ránk nézve. Legalábbis amíg egyedül van, mi meg a falakon belül.
*Egy utolsót végigsimít a szakállán. A biztonság kedvéért még mindig kardján tartja kezét majd egy kis tétovázás után előhúzza. Végignéz a mesterien megmunkált acélon. *
~Törp munka, ez lerí róla. Régen használtam ezt a kardot... harcra. Egy ilyen penge nem kenyérszeletelésre és szalonnavágásra lett készítve. ~
*Rájön, hogy kissé fenyegetően fest egy törp őr karddal a kezében így gyorsan el is teszi kardját. Nem szeret megvárakoztatni másokat. *
-Mirakh, menjek Kaganhoz? Majd én átadom neki a segítőkész óriás óhaját. Ezenkívül, mivel egy fajhoz tartozunk szólíthatlak "testvér"-nek? Kölcsönösen...
437. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-20 14:14:25
Üzenet elküldve: 2014-09-20 14:14:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben//
//Kaff és Draza//
*Miközben Mirakh azon gondolkozik, hogy mihez kezdjen a nem túl eszes óriással, tekintete kiszúr egy orkot a kapu előtt.*
~ Miben sántikálsz, nyavalyás?~
*Szegezi tekintetét a zöldbőrűre, miközben keze mintegy véletlen, megszorul kardja markolatán. Egy darabig figyeli az orkot, majd Kaffhoz fordul.*
-Egy dolgos kéz mindig jól jön. De egy kicsit még várnod kell. Szólnom kell a vezérünknek. Majd ő dönt a sorsodról.-
*Igyekszik egyszerűen fogalmazni. Csak ezután felel társának.*
-Azt majd meglátjuk. Kagan majd rendelkezik róla.-
*Feleli, maga is szakállával játszva.*
//Kaff és Draza//
*Miközben Mirakh azon gondolkozik, hogy mihez kezdjen a nem túl eszes óriással, tekintete kiszúr egy orkot a kapu előtt.*
~ Miben sántikálsz, nyavalyás?~
*Szegezi tekintetét a zöldbőrűre, miközben keze mintegy véletlen, megszorul kardja markolatán. Egy darabig figyeli az orkot, majd Kaffhoz fordul.*
-Egy dolgos kéz mindig jól jön. De egy kicsit még várnod kell. Szólnom kell a vezérünknek. Majd ő dönt a sorsodról.-
*Igyekszik egyszerűen fogalmazni. Csak ezután felel társának.*
-Azt majd meglátjuk. Kagan majd rendelkezik róla.-
*Feleli, maga is szakállával játszva.*
436. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-19 11:15:56
Üzenet elküldve: 2014-09-19 11:15:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben//
* Nem nagyon tud mit tenni, így Mirakh-ra bízza a munkát. Figyelmesen végighallgatja az óriás mondókáját. Kell egy kis idő, míg a habogásból megért valamit. Azt sikerült kihoznia a beszédből, hogy az óriás segíteni jött a törzset. Mivel Quikhnah még új errefelé úgy érzi nem neki kéne válaszolnia. Kardja markolatára teszi kezét és idegesen kifújja a levegőt. Ha Mirakh nem tudta feldolgozni készséggel elmagyarázza neki az óriás óhajt. *
~Szegény félkegyelmű. Végül is egy célból jöttünk ide. Élni és segíteni a törzset. Kíváncsi vagyok mi lesz a sorsa. ~
*Mirakh és a Kaff nevű óriás között jár a tekintete. Végigsimít a szakállán és várja a következményeket. *
* Nem nagyon tud mit tenni, így Mirakh-ra bízza a munkát. Figyelmesen végighallgatja az óriás mondókáját. Kell egy kis idő, míg a habogásból megért valamit. Azt sikerült kihoznia a beszédből, hogy az óriás segíteni jött a törzset. Mivel Quikhnah még új errefelé úgy érzi nem neki kéne válaszolnia. Kardja markolatára teszi kezét és idegesen kifújja a levegőt. Ha Mirakh nem tudta feldolgozni készséggel elmagyarázza neki az óriás óhajt. *
~Szegény félkegyelmű. Végül is egy célból jöttünk ide. Élni és segíteni a törzset. Kíváncsi vagyok mi lesz a sorsa. ~
*Mirakh és a Kaff nevű óriás között jár a tekintete. Végigsimít a szakállán és várja a következményeket. *
435. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-18 19:37:27
Üzenet elküldve: 2014-09-18 19:37:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Hát, ha most lenne a közelben egy bárd, biztos írna erről valami gyerekdalt, hozzá még szénrajzokat is készíttetne: az óriás, aki a kikötőbe indult, de egy domb tetejére ért, ahol bejelentette érkeztét egy erődnek, az erőd pedig üdvözölte. Ki tudja, később mennyi aranyat szórnának neki, már csak azért is, mert a dal mindenkit megnevettetne.
Kaff mindenesetre nagyon örül, hogy a "kikötő" válaszolt neki, így most már semmi kétség: jó helyen jár. A világért sem szeretne rossz benyomással indítani, ezért megpróbálja leutánozni a köszönést, amit az alak használt:*
- Üdv neked! *bődül el újra, majd elmélázik azon, hogy ugyan mit is jelenthet az, hogy Targa... Torga... Torgó... Már el is felejtette a nevet, azonban valami T betűs erőd előtt áll. Elvégre is a rövid, ám Kaff számára még mindig kissé bonyolult feleletnek ez volt a következő része. Eleinte azt akarja válaszolni, hogy azt hitte, hogy a földön áll, de végül úgy dönt, nem értetlenkedik, és rávágja:*
- Kaff tud *majd már csak azt kéne kitalálni, hogy hogyan mondja el, mi célból jött. Ez nem túl nehéz, elvégre csak szavakba kell öntse a valóságot, lehetőleg annak legtömörebb formájában.*
- Kaff jön ládát emelni, Kaff jön hasznos lenni. Város nem szeret Kaff, és Kaff sem szeret város. Kaff hall, itt keres nagy, erős óriás, aki emel láda. Ezért Kaff jött *remélhetőleg a törpe ki is tudja hámozni mindebből, hogy miről van szó, mert aki nem szokott az óriás felettébb furcsa beszédéhez, az első pár alkalommal még eléggé nehezen értelmezi annak mondatait.*
Kaff mindenesetre nagyon örül, hogy a "kikötő" válaszolt neki, így most már semmi kétség: jó helyen jár. A világért sem szeretne rossz benyomással indítani, ezért megpróbálja leutánozni a köszönést, amit az alak használt:*
- Üdv neked! *bődül el újra, majd elmélázik azon, hogy ugyan mit is jelenthet az, hogy Targa... Torga... Torgó... Már el is felejtette a nevet, azonban valami T betűs erőd előtt áll. Elvégre is a rövid, ám Kaff számára még mindig kissé bonyolult feleletnek ez volt a következő része. Eleinte azt akarja válaszolni, hogy azt hitte, hogy a földön áll, de végül úgy dönt, nem értetlenkedik, és rávágja:*
- Kaff tud *majd már csak azt kéne kitalálni, hogy hogyan mondja el, mi célból jött. Ez nem túl nehéz, elvégre csak szavakba kell öntse a valóságot, lehetőleg annak legtömörebb formájában.*
- Kaff jön ládát emelni, Kaff jön hasznos lenni. Város nem szeret Kaff, és Kaff sem szeret város. Kaff hall, itt keres nagy, erős óriás, aki emel láda. Ezért Kaff jött *remélhetőleg a törpe ki is tudja hámozni mindebből, hogy miről van szó, mert aki nem szokott az óriás felettébb furcsa beszédéhez, az első pár alkalommal még eléggé nehezen értelmezi annak mondatait.*
434. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-18 18:53:30
Üzenet elküldve: 2014-09-18 18:53:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben, majd a váltással//
*Érzi, hogy valami nincs teljesen rendben Hrothgaarral, de van benne annyi tisztelet a másik felé, hogy nem kérdez rá. Ha akarja, úgyis elmondja.*
~A nyakamat rá, hogy Yadiria keze is benne van. Méghozzá alaposan.~
*Mosolyodik el magában. Már épp mondana a másiknak valamit, amikor feltűnik egy méretes alak, állitólag északról. A név amit mond, valahonnan ismerősnek tűnik Mirakh számára, ám nincs ideje ezen gondolkodni, mert megjelenik egy másik törpe Kagan parancsával. Mirakhnak elkomorodik az arca erre a hírre.*
-Ha a késésről akar beszélni veled, varrj mindent a nyakamba. Én voltam a vezető, enyém a büntetés is!-
*Mondja határozottan, és így is gondolja. Míg a váltás megtörténik, átveszi a látogatókat.*
-Valsavis. A vadászkés nálad maradhat. De vigyázz, hogy miként nyúlsz érte.-
*Kacsint a másikra, hogy némileg élét vegye a figyelmeztetésnek. A törzsi harcos kérése már más tészta. Ismeri az ilyen fegyvereket, meg a tiszteletet is, ami övezi azokat, így csupán egy szabad helyet mutat a fegyvernek, majd Gornra néz.*
-Harcosi szavamat adom, hogy fegyveredet nem érinti majd senki.-
*Végre befárad mind a kettő, így kezet tud nyújtani őrtársának.*
-Mirakh Naudag. Örömmel látunk. Honnan jöttél?-
*Érdeklődik, miközben fél szemmel az utat nézi, míg tekintete néha az erődön belül felszálló füstoszlopot figyeli.*
*Úgy látszik, az égiek nem hagynak nyugtot soha a kapuőröknek. Alig telik el idő, mikor újabb látogató érkezik a kapu elé, nevével jelezve érkeztét.*
-Üdv neked Kaff! Thargarod erődje előtt állsz. Mi célból jöttél?-
*Kérdezi, miközben alaposan szemügyre veszi a méretes alakot.*
*Érzi, hogy valami nincs teljesen rendben Hrothgaarral, de van benne annyi tisztelet a másik felé, hogy nem kérdez rá. Ha akarja, úgyis elmondja.*
~A nyakamat rá, hogy Yadiria keze is benne van. Méghozzá alaposan.~
*Mosolyodik el magában. Már épp mondana a másiknak valamit, amikor feltűnik egy méretes alak, állitólag északról. A név amit mond, valahonnan ismerősnek tűnik Mirakh számára, ám nincs ideje ezen gondolkodni, mert megjelenik egy másik törpe Kagan parancsával. Mirakhnak elkomorodik az arca erre a hírre.*
-Ha a késésről akar beszélni veled, varrj mindent a nyakamba. Én voltam a vezető, enyém a büntetés is!-
*Mondja határozottan, és így is gondolja. Míg a váltás megtörténik, átveszi a látogatókat.*
-Valsavis. A vadászkés nálad maradhat. De vigyázz, hogy miként nyúlsz érte.-
*Kacsint a másikra, hogy némileg élét vegye a figyelmeztetésnek. A törzsi harcos kérése már más tészta. Ismeri az ilyen fegyvereket, meg a tiszteletet is, ami övezi azokat, így csupán egy szabad helyet mutat a fegyvernek, majd Gornra néz.*
-Harcosi szavamat adom, hogy fegyveredet nem érinti majd senki.-
*Végre befárad mind a kettő, így kezet tud nyújtani őrtársának.*
-Mirakh Naudag. Örömmel látunk. Honnan jöttél?-
*Érdeklődik, miközben fél szemmel az utat nézi, míg tekintete néha az erődön belül felszálló füstoszlopot figyeli.*
*Úgy látszik, az égiek nem hagynak nyugtot soha a kapuőröknek. Alig telik el idő, mikor újabb látogató érkezik a kapu elé, nevével jelezve érkeztét.*
-Üdv neked Kaff! Thargarod erődje előtt állsz. Mi célból jöttél?-
*Kérdezi, miközben alaposan szemügyre veszi a méretes alakot.*
433. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-18 18:45:36
Üzenet elküldve: 2014-09-18 18:45:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Az ork, mintha mérföldes csizmát hordana, olyan gyorsan teszi meg útját a révkikötőből. Bár nincs oka sietségre, mégis, a városon kívül valamivel csupaszabbnak érzi magát. Nem is akar belegondolni, hogy megszokta azt a környezetet, s inkább borulna saját kardjába, minthogy városlakóként emlegessék. Legalábbis, hogy arthenioriként. Legszívesebb karddal rontana minden elvárosiasodott orka, ki hagyományaikat, s életmódjukat feladva hajlong az ottani méltóságok előtt. Ám mivel ezt nem teheti, egyszerűen csak kiköp eléjük, remélvén, hogy azok majd megteszik a következő lépést, de úgy felhígult már az ilyenek vére, hogy a becsületükért sem áldoznánk életüket.
Ám a hitványok napjai leáldozóban vannak, s az igazi orkok hamarost visszatérnek, hogy visszavegyék, melytől annak idején megfosztották őket.
A domb tetején megannyi ember tesz-vesz, s bár Draza látott idefelé megannyi nyomot, nem gondolta volna, hogy ilyen népes a haszonlesők tábora. De valójában miért vannak ezek itt? Elvégre ez csak egy domb, amit egy huszadrangú rablóbanda önkényesen elfoglalt. Vagy valami hasonló, a történetek igen különbözően szóltak a szél városában. Mindenesetre érdekes, hiszen az ittlévők bizonyosan több hasznot tudnának húzni a városban, bármi is a mesterségük. Vannak itt harcosok meg árusok, az meglátszik, s aligha valószínű, hogy csak pihenni akartak feljönni ezen a hosszú úton a dombra.
Draza nem is tétlenkedik, inkább elvegyül a forgatagban, megnézi a portékákat, kérdezősködik, s próbál nem ügyelni arra az ordibáló baromra a kapunál.*
Ám a hitványok napjai leáldozóban vannak, s az igazi orkok hamarost visszatérnek, hogy visszavegyék, melytől annak idején megfosztották őket.
A domb tetején megannyi ember tesz-vesz, s bár Draza látott idefelé megannyi nyomot, nem gondolta volna, hogy ilyen népes a haszonlesők tábora. De valójában miért vannak ezek itt? Elvégre ez csak egy domb, amit egy huszadrangú rablóbanda önkényesen elfoglalt. Vagy valami hasonló, a történetek igen különbözően szóltak a szél városában. Mindenesetre érdekes, hiszen az ittlévők bizonyosan több hasznot tudnának húzni a városban, bármi is a mesterségük. Vannak itt harcosok meg árusok, az meglátszik, s aligha valószínű, hogy csak pihenni akartak feljönni ezen a hosszú úton a dombra.
Draza nem is tétlenkedik, inkább elvegyül a forgatagban, megnézi a portékákat, kérdezősködik, s próbál nem ügyelni arra az ordibáló baromra a kapunál.*
432. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-17 21:28:43
Üzenet elküldve: 2014-09-17 21:28:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*No, hát sikeresen rá is talált a melák a jó útra (illetve egy útra, amit ő jónak vél. Tulajdonképpen nem is gondolt arra, hogy esetleg több út is lehet...). Kezdte azt hinni, hogy eltévedt, ám mikor hosszas kóborlás után rátalált erre a dombra, akkor úgy érezte, helyben van.
S most itt van, a domb előtt, melynek szerpentinútja bizonyosan a kikötőbe viszi. Sajnos azt senki soha nem magyarázta el neki, hogy mi az a kikötő, meg például hogy ott víz is van, nem csak annyi, amennyi néhány kis patakban csordogál... Tulajdonképpen a faluban szerzett tapasztalatain kívül semmi egyéb tudással nem rendelkezik, csak annyival, hogy egy Kikötő nevű falut keres, ahol bizony lakhat, ehet, vagy legalábbis megfizetik annyira a munkáját, hogy abból ehessen és lakhasson valahol. Ahol nagy ládákat kell emelgetnie, ahol hasznos lesz, hogy ilyen nagyra nőtt, és hogy mindig megette a zöldséget. Hát nagyjából ezekkel a reményekkel indul meg felfelé az úton, és ez a remény ad neki erőt, hogy el se fáradjon, mire felér. Vagy a lábizmai... Ki tudhatja? Mindenesetre rögtön a hatalmas kapura néz, és elvigyorodik. Ez lesz az, megtalálta a helyet, amit keresett, és pontosan ilyennek képzelte el. Ennek fényében viszont már aligha van értelme késlekedni, zsákjával a hátán megindul a kapu felé, és akár nyitva van, akár nem, attól jó néhány méterre elbődül mély, öblös hangján:*
- Kaff megjött! *és valószínűleg nagyjából fél perc múlva megismétli, ha nincs rá reakció, sőt, tulajdonképpen addig ismételgeti, amíg valaki nem reagál, vagy teljesen el nem megy a hangja.*
S most itt van, a domb előtt, melynek szerpentinútja bizonyosan a kikötőbe viszi. Sajnos azt senki soha nem magyarázta el neki, hogy mi az a kikötő, meg például hogy ott víz is van, nem csak annyi, amennyi néhány kis patakban csordogál... Tulajdonképpen a faluban szerzett tapasztalatain kívül semmi egyéb tudással nem rendelkezik, csak annyival, hogy egy Kikötő nevű falut keres, ahol bizony lakhat, ehet, vagy legalábbis megfizetik annyira a munkáját, hogy abból ehessen és lakhasson valahol. Ahol nagy ládákat kell emelgetnie, ahol hasznos lesz, hogy ilyen nagyra nőtt, és hogy mindig megette a zöldséget. Hát nagyjából ezekkel a reményekkel indul meg felfelé az úton, és ez a remény ad neki erőt, hogy el se fáradjon, mire felér. Vagy a lábizmai... Ki tudhatja? Mindenesetre rögtön a hatalmas kapura néz, és elvigyorodik. Ez lesz az, megtalálta a helyet, amit keresett, és pontosan ilyennek képzelte el. Ennek fényében viszont már aligha van értelme késlekedni, zsákjával a hátán megindul a kapu felé, és akár nyitva van, akár nem, attól jó néhány méterre elbődül mély, öblös hangján:*
- Kaff megjött! *és valószínűleg nagyjából fél perc múlva megismétli, ha nincs rá reakció, sőt, tulajdonképpen addig ismételgeti, amíg valaki nem reagál, vagy teljesen el nem megy a hangja.*
431. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-17 16:39:43
Üzenet elküldve: 2014-09-17 16:39:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Kapunál - Hrothgaar és Mirak//
* Valsavis nem ostoba ember. Talán nem ő a legélesebb kés a fiókban úgymond, de azért a józan paraszti eszével sosem volt gondja, ráadásul nem tegnap kezdte azért az ipart, ha nem is valami nagy tapasztalatú harcos. Elfogadja a szabályokat, részben mert pihenni jött végre, részben pedig mert egyetlen emberrel... vagyis törpével sem tudná most felvenni a harcot, hiszen olyan fáradt, hogy alig bírják már megtartani a lábai. Itt pedig nyilvánvalóan erős többségben vannak a klánbéliek. Keveset tud a Thargodarokról, de hallott már felőlük. Mint minden zsoldos, aki hajlamos beszélgetni az egyhangú utakat megszakító táborozások tüzeinél, vagy őrszolgálatok unalommal döglesztő órái alatt. Bólint hát a törpe felé, majd a nyomába szegődik. Amint elhangzik az utasítás a fegyverei átadására vállat von és a mokány kis fickó kezébe nyomja a rövid kardját, az íját, a tegezét meg a pajzsát. Övéből előhúzza a vadászkését, majd kérdőn néz a thargodar férfira. Ha kell azt is átadja, bár úgy kölcsönözniük kell neki egyet, hisz valamivel szelnie kell a húst, kenyeret. Mindenesetre vitatkozni nem fog. A tábortűz felé néz majd felsóhajt és megszólal. *
- Rendben, nem csinálok balhét, nyugodt lehetsz törp uram * feleli, hisz fogalma sincs a rőtszakállú nevéről. Nyilván nem véletlenül. * Eszem, lemosdom és utána minden valószínűség szerint összeesek aludni. Ha kell valami ennek a Kagannak... vagy bárki másnak... hát csak rúgjatok bokán. Nem vagyok mély alvó. A hátizsákomban van egy üveg papramorgó. Itt hagyom mellette. Az őrszolgálata után vigye el nyugodtan, ahogy elnézem magára fér.
* Még egyet biccent az őrnek, de nem kezdeményez már komolyabb beszélgetést. Egyrészt mert nem kell nagy emberismeret, hogy lássa: a másik cefet hangulatban van. Másrészt mert ő maga is ki van, de veszettül. A tűz mellett magába töm, amit éppen ér, majd gyors lemosakodás után az első üres sátorban el is terül mint a nagy alföldek. Előtte azért szavának áll és a majd teljes üvegnyi erős szedervodkáját a zsákja mellé rakja.*
~ Ha el is viszi a törpe, akkor egészségére. Erős, mint a méreg és keserű, mint az élet. Nem az én ízlésem. ~
* Innentől, amíg fel nem ébresztik Kagannal kapcsolatban szinte biztosan egyenletesen szuszogva húzza a lóbőrt, nagyon kimerült már. Még az sem foglalkoztatja igazán, hogy kicsoda is Kagan. Most ugyan még abban sem biztos, hogy ez most név, rang, vagy micsoda, de túl fáradt ezen merengeni. A szemei lecsukódnak. *
* Valsavis nem ostoba ember. Talán nem ő a legélesebb kés a fiókban úgymond, de azért a józan paraszti eszével sosem volt gondja, ráadásul nem tegnap kezdte azért az ipart, ha nem is valami nagy tapasztalatú harcos. Elfogadja a szabályokat, részben mert pihenni jött végre, részben pedig mert egyetlen emberrel... vagyis törpével sem tudná most felvenni a harcot, hiszen olyan fáradt, hogy alig bírják már megtartani a lábai. Itt pedig nyilvánvalóan erős többségben vannak a klánbéliek. Keveset tud a Thargodarokról, de hallott már felőlük. Mint minden zsoldos, aki hajlamos beszélgetni az egyhangú utakat megszakító táborozások tüzeinél, vagy őrszolgálatok unalommal döglesztő órái alatt. Bólint hát a törpe felé, majd a nyomába szegődik. Amint elhangzik az utasítás a fegyverei átadására vállat von és a mokány kis fickó kezébe nyomja a rövid kardját, az íját, a tegezét meg a pajzsát. Övéből előhúzza a vadászkését, majd kérdőn néz a thargodar férfira. Ha kell azt is átadja, bár úgy kölcsönözniük kell neki egyet, hisz valamivel szelnie kell a húst, kenyeret. Mindenesetre vitatkozni nem fog. A tábortűz felé néz majd felsóhajt és megszólal. *
- Rendben, nem csinálok balhét, nyugodt lehetsz törp uram * feleli, hisz fogalma sincs a rőtszakállú nevéről. Nyilván nem véletlenül. * Eszem, lemosdom és utána minden valószínűség szerint összeesek aludni. Ha kell valami ennek a Kagannak... vagy bárki másnak... hát csak rúgjatok bokán. Nem vagyok mély alvó. A hátizsákomban van egy üveg papramorgó. Itt hagyom mellette. Az őrszolgálata után vigye el nyugodtan, ahogy elnézem magára fér.
* Még egyet biccent az őrnek, de nem kezdeményez már komolyabb beszélgetést. Egyrészt mert nem kell nagy emberismeret, hogy lássa: a másik cefet hangulatban van. Másrészt mert ő maga is ki van, de veszettül. A tűz mellett magába töm, amit éppen ér, majd gyors lemosakodás után az első üres sátorban el is terül mint a nagy alföldek. Előtte azért szavának áll és a majd teljes üvegnyi erős szedervodkáját a zsákja mellé rakja.*
~ Ha el is viszi a törpe, akkor egészségére. Erős, mint a méreg és keserű, mint az élet. Nem az én ízlésem. ~
* Innentől, amíg fel nem ébresztik Kagannal kapcsolatban szinte biztosan egyenletesen szuszogva húzza a lóbőrt, nagyon kimerült már. Még az sem foglalkoztatja igazán, hogy kicsoda is Kagan. Most ugyan még abban sem biztos, hogy ez most név, rang, vagy micsoda, de túl fáradt ezen merengeni. A szemei lecsukódnak. *
430. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-17 00:27:20
Üzenet elküldve: 2014-09-17 00:27:20
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A kapunál//
*Gorn képére marcona vigyor kúszik a törp szavainak hallatán (bár az, hogy törp, csak akkor tudatosul benne, mikor az kaput nyit), miközben lemászik a lóról. Szinte hallja a csatamén megkönnyebbült sóhajtását, de az is lehet, hogy csak a képzelete játszik vele. Megragadja a kantárt, s határozottan megrántja, mire az állat prüszköl egyet, s követi őt.
Mikor meglátja a törpöt, aki úgy nagyjából a derekáig érhet, csupán felvonja a fél szemöldökét.*
-Ahogy kívánod.*mondja végül, majd minden további nélkül oldja le övéről a láncos buzogányt és nyújtja át a törpnek. Átnyúl a válla fölött, s leakasztja Vérszomjat is a hátáról, majd a bárd fejére pillant, tekintete pár pillanatig elidőzik a rúnákon.*
-Ez a fegyver évszázadok óta öröklődik a családomban. Nem érhet hozzá idegen, csak olyan, kinek ereiben Wraegrym vér folyik.*közli a törppel, még mindig a bárdot nézve.*
-Nem akarok tiszteletlennek mutatkozni a vendéglátóim előtt, de ha bárki egy ujjal is hozzáér, azt megölöm.*pillant végre a vele szemben álló törpre.*
-Mutasd meg, hová tegyem, s örömmel teszek eleget a kérésnek, ha szavadat adod, hogy senki nem nyúl hozzá.*hangja és arckifejezése őszintének hat, mivel hogy az is. Vannak azonban olyan hagyományok, ősi szokások, melyektől nem tud eltekinteni. Leginkább a klánban öröklődő történetek miatt. A monda szerint, sok-sok évvel ezelőtt, mikor Vérszomj elkészült Ragnar Wraegrym, az Első Vezér számára, a sámán varázslatot bocsájtott rá, melyet egy szűz lány vérével pecsételt meg. Amíg Wraegrym ivadék forgatja, Vérszomj győzelemre vezeti a klánt bármely csatában, ám ha más fogja kézbe, az örökké átkozott lesz, s még a gyermekeinek gyermekei is szörnyű kínok között fognak elveszni, arról nem is beszélve, hogy a klán sorsát örökre megpecsételi.
Szigorúan véve egyébként a monda eddig igaznak bizonyult (hiszen ellenkezőjét sosem bizonyították) annak ellenére, hogy a Wraegrym klán gyakorlatilag elbukott. Mert való igaz, hogy Gorn maradt vérvonalának utolsó hírmondója, minden csata, ütközet, párbaj, melyben családjának egyik tagja Vérszomjat forgatta, győzelemmel zárult. Ez a fegyver segítette hozzá Gornt is ahhoz, hogy véres bosszút álljon a családjáért, s a férfi a maga részéről mélyen hisz a régi történetekben, melyek a fegyverrel kapcsolatosak, annak ellenére, hogy alapvetően nem egy babonás alkat.*
A hozzászólás írója (Gorn Wraegrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.17 00:40:45
*Gorn képére marcona vigyor kúszik a törp szavainak hallatán (bár az, hogy törp, csak akkor tudatosul benne, mikor az kaput nyit), miközben lemászik a lóról. Szinte hallja a csatamén megkönnyebbült sóhajtását, de az is lehet, hogy csak a képzelete játszik vele. Megragadja a kantárt, s határozottan megrántja, mire az állat prüszköl egyet, s követi őt.
Mikor meglátja a törpöt, aki úgy nagyjából a derekáig érhet, csupán felvonja a fél szemöldökét.*
-Ahogy kívánod.*mondja végül, majd minden további nélkül oldja le övéről a láncos buzogányt és nyújtja át a törpnek. Átnyúl a válla fölött, s leakasztja Vérszomjat is a hátáról, majd a bárd fejére pillant, tekintete pár pillanatig elidőzik a rúnákon.*
-Ez a fegyver évszázadok óta öröklődik a családomban. Nem érhet hozzá idegen, csak olyan, kinek ereiben Wraegrym vér folyik.*közli a törppel, még mindig a bárdot nézve.*
-Nem akarok tiszteletlennek mutatkozni a vendéglátóim előtt, de ha bárki egy ujjal is hozzáér, azt megölöm.*pillant végre a vele szemben álló törpre.*
-Mutasd meg, hová tegyem, s örömmel teszek eleget a kérésnek, ha szavadat adod, hogy senki nem nyúl hozzá.*hangja és arckifejezése őszintének hat, mivel hogy az is. Vannak azonban olyan hagyományok, ősi szokások, melyektől nem tud eltekinteni. Leginkább a klánban öröklődő történetek miatt. A monda szerint, sok-sok évvel ezelőtt, mikor Vérszomj elkészült Ragnar Wraegrym, az Első Vezér számára, a sámán varázslatot bocsájtott rá, melyet egy szűz lány vérével pecsételt meg. Amíg Wraegrym ivadék forgatja, Vérszomj győzelemre vezeti a klánt bármely csatában, ám ha más fogja kézbe, az örökké átkozott lesz, s még a gyermekeinek gyermekei is szörnyű kínok között fognak elveszni, arról nem is beszélve, hogy a klán sorsát örökre megpecsételi.
Szigorúan véve egyébként a monda eddig igaznak bizonyult (hiszen ellenkezőjét sosem bizonyították) annak ellenére, hogy a Wraegrym klán gyakorlatilag elbukott. Mert való igaz, hogy Gorn maradt vérvonalának utolsó hírmondója, minden csata, ütközet, párbaj, melyben családjának egyik tagja Vérszomjat forgatta, győzelemmel zárult. Ez a fegyver segítette hozzá Gornt is ahhoz, hogy véres bosszút álljon a családjáért, s a férfi a maga részéről mélyen hisz a régi történetekben, melyek a fegyverrel kapcsolatosak, annak ellenére, hogy alapvetően nem egy babonás alkat.*
A hozzászólás írója (Gorn Wraegrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.17 00:40:45
429. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-17 00:08:06
Üzenet elküldve: 2014-09-17 00:08:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben//
- Ne félj, lesz alkalmad szót váltani Kagannal. Egyelőre a törzs ügyeit intézi, de értesülni fog az érkezésedről.
*Mondja a robusztus idegennek és tovább figyel rá. Aztán, amikor eljutnak az egyéb jártasságokhoz, Hrothgaar arcára mosoly húzódik.*
- Evés, ivás és mulatozás... éppenséggel abból is ki-kijut nekünk, mit ne mondjak. De nem feltétlenül ebből áll ki miden napunk. Térj be hozzánk, később beszélhetsz a vezérrel is.
~Majd ott eldől mi lesz a sorsod.~
*Hrothgaar lebattyog, hogy beengedje az idegent. Nem akarja lebecsülni a másikat, éppen ezért kellő éberséggel viseltetik a procedúra alatt. A törpe nem hord most komoly vértezetet. Oldalán azonban ott pihen kedvenc fegyvere, egykezes baltája, aki a Sebek Farkasa nevet viseli.*
- Kerülj beljebb, Gorn. *invitálja a férfit Hrothgaar* A fegyvereidet itt kell átadnod, én pedig elzárom őket egy időre. A közelben álló sátrakból válassz magadnak egy üreset...
//Quikhnah Dar'vel//
*Ekkor érkezik valaki új. Egy újabb fajtárs.*
~Mi a fene van itt? Évekig alig láttam fajtám bélit most meg szinte lépten-nyomon beléjük botlok.~
- Én vagyok Hrothgaar! *fordul érdeklődve az új törpe felé, aki közli vele a vezérük akaratát* Rendben. Akkor megyek. Mirakh! Vedd át ezt kérlek! Te pedig?
*Kérdése az ismeretlen törpe személyére vonatkozik. A nevére kíváncsi.*
- Rendben, megjegyzem a neved. Ha itt maradnál, míg visszaérek, azt megköszönném.
*Ennyi, nem több, azzal átadja az ember férfi fegyvereit az új őrnek és elindul befelé a táborba.*
- Ne félj, lesz alkalmad szót váltani Kagannal. Egyelőre a törzs ügyeit intézi, de értesülni fog az érkezésedről.
*Mondja a robusztus idegennek és tovább figyel rá. Aztán, amikor eljutnak az egyéb jártasságokhoz, Hrothgaar arcára mosoly húzódik.*
- Evés, ivás és mulatozás... éppenséggel abból is ki-kijut nekünk, mit ne mondjak. De nem feltétlenül ebből áll ki miden napunk. Térj be hozzánk, később beszélhetsz a vezérrel is.
~Majd ott eldől mi lesz a sorsod.~
*Hrothgaar lebattyog, hogy beengedje az idegent. Nem akarja lebecsülni a másikat, éppen ezért kellő éberséggel viseltetik a procedúra alatt. A törpe nem hord most komoly vértezetet. Oldalán azonban ott pihen kedvenc fegyvere, egykezes baltája, aki a Sebek Farkasa nevet viseli.*
- Kerülj beljebb, Gorn. *invitálja a férfit Hrothgaar* A fegyvereidet itt kell átadnod, én pedig elzárom őket egy időre. A közelben álló sátrakból válassz magadnak egy üreset...
//Quikhnah Dar'vel//
*Ekkor érkezik valaki új. Egy újabb fajtárs.*
~Mi a fene van itt? Évekig alig láttam fajtám bélit most meg szinte lépten-nyomon beléjük botlok.~
- Én vagyok Hrothgaar! *fordul érdeklődve az új törpe felé, aki közli vele a vezérük akaratát* Rendben. Akkor megyek. Mirakh! Vedd át ezt kérlek! Te pedig?
*Kérdése az ismeretlen törpe személyére vonatkozik. A nevére kíváncsi.*
- Rendben, megjegyzem a neved. Ha itt maradnál, míg visszaérek, azt megköszönném.
*Ennyi, nem több, azzal átadja az ember férfi fegyvereit az új őrnek és elindul befelé a táborba.*
428. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-16 16:06:26
Üzenet elküldve: 2014-09-16 16:06:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Hrothgaar Skyllagrimmson//
*Kábán eszébe jut, hogy ki keltette fel a földről és miért. Gyorsan elhagyja a tömeget, amilyen halkan csak tudja. * ~ Hrothgaar, Hrothgaar... Ki lehet Hrothgaar? Valami törpe. Kagan már említette... ~
*Így gondolkozik magában, amikor megpillantja az őrségben álló két törpöt. Meggyorsítja lépteit (amennyire tőle telik) és úgy megy oda a két törphöz. * ~ Na melyik lesz az? Hajrá Quiknah, már semmit nem veszíthetsz. ~
*Az őrposztnál kénytelen megzavarni a két törpöt, amint egy emberrel "társalognak". Valószínűleg ez nem afféle bájos csevegés. Az illető be akar jutni, még ha nem is olyan diplomatikus szavakat használva ahogy ő tette, nem is oly rég. *
-Khm... Elnézést. *Biccent mindkettőjüknek. * Quikhnah Dar'vel vagyok. Melyikőtök Hrothgaar?
*Ha a Hrothgaar nevezetű törp visszaszól neki, akkor ránéz, és így folytatja: *
-Kagan sürgősen beszélni szeretne veled. Nem mondta miről, csak azt, hogy minél hamarabb. Ha szeretnéd, addig amíg vissza nem térsz átveszem az őrséget.
*Kíváncsian várja a fejleményeket. Még sohasem volt őrségben, csak amikor az utazása során magára vigyázott. Kérdő tekintettel Hrothgaar-ra néz. *
*Kábán eszébe jut, hogy ki keltette fel a földről és miért. Gyorsan elhagyja a tömeget, amilyen halkan csak tudja. * ~ Hrothgaar, Hrothgaar... Ki lehet Hrothgaar? Valami törpe. Kagan már említette... ~
*Így gondolkozik magában, amikor megpillantja az őrségben álló két törpöt. Meggyorsítja lépteit (amennyire tőle telik) és úgy megy oda a két törphöz. * ~ Na melyik lesz az? Hajrá Quiknah, már semmit nem veszíthetsz. ~
*Az őrposztnál kénytelen megzavarni a két törpöt, amint egy emberrel "társalognak". Valószínűleg ez nem afféle bájos csevegés. Az illető be akar jutni, még ha nem is olyan diplomatikus szavakat használva ahogy ő tette, nem is oly rég. *
-Khm... Elnézést. *Biccent mindkettőjüknek. * Quikhnah Dar'vel vagyok. Melyikőtök Hrothgaar?
*Ha a Hrothgaar nevezetű törp visszaszól neki, akkor ránéz, és így folytatja: *
-Kagan sürgősen beszélni szeretne veled. Nem mondta miről, csak azt, hogy minél hamarabb. Ha szeretnéd, addig amíg vissza nem térsz átveszem az őrséget.
*Kíváncsian várja a fejleményeket. Még sohasem volt őrségben, csak amikor az utazása során magára vigyázott. Kérdő tekintettel Hrothgaar-ra néz. *
427. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-16 15:32:46
Üzenet elküldve: 2014-09-16 15:32:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A kapunál//
*~Akárcsak titeket...~ válaszol gondolatban a lovát érintő megjegyzésre, mert még mindig kitart első gondolata mellett, mely szerint ezek itt valamiféle északi jellegű népek lehetnek. Kisvártatva a gyanúja be is igazolódik. Ki ne hallott volna a Thargodarokról, a Vörös Nászról, meg ezekről? Legalábbis ott fent Északon, eléggé elterjedt a történet, bár Gorn a maga részéről nincs teljesen megbizonyosodva annak valóságtartalma felől, de hát végeredményben ez nem is igazán számít, hiszen a szájhagyomány szépsége, hogy a történetek minden egyes alkalommal változnak, mikor elmondják őket.
Gorn elgondolkozik a hallottakon, majd arra jut, hogy ennél jobb helyre nem is vethette volna a balsors, mert ha mást nem is, legalább jól érezné magát szegről-végről földijei körében. Elvégre ők is Északról jöttek, s tán az sem véletlen, hogy itt, mindentől távol ütöttek tanyát, nem olvadtak be a városiak bűzös forgatagába, ahogyan ő maga sem.*
-Alkalomadtán szívesen váltanék szót a vezérrel.*bólint, egyben arra is választ adva, hogy egyelőre maradni óhajt.*
-A fizetség felől kétséged ne legyen, Hrothgaar Skyllagrimmson, örömmel fizetek az ételért, italért, szállásért.*mondja, bár belül kissé morcos lesz a gondolatra, hogy mint valami kufár, fizessen. Annak idején, ha kellett valami, elvette erővel. Változnak a dolgok.*
-Eddig ez elég volt, de most, hogy így kérded, jól értek az evéshez, iváshoz és a mulatáshoz is!*kiált vissza, bár nyilvánvalóan viccel. Legalábbis a hanglejtéséből erre lehetne következtetni.*
*~Akárcsak titeket...~ válaszol gondolatban a lovát érintő megjegyzésre, mert még mindig kitart első gondolata mellett, mely szerint ezek itt valamiféle északi jellegű népek lehetnek. Kisvártatva a gyanúja be is igazolódik. Ki ne hallott volna a Thargodarokról, a Vörös Nászról, meg ezekről? Legalábbis ott fent Északon, eléggé elterjedt a történet, bár Gorn a maga részéről nincs teljesen megbizonyosodva annak valóságtartalma felől, de hát végeredményben ez nem is igazán számít, hiszen a szájhagyomány szépsége, hogy a történetek minden egyes alkalommal változnak, mikor elmondják őket.
Gorn elgondolkozik a hallottakon, majd arra jut, hogy ennél jobb helyre nem is vethette volna a balsors, mert ha mást nem is, legalább jól érezné magát szegről-végről földijei körében. Elvégre ők is Északról jöttek, s tán az sem véletlen, hogy itt, mindentől távol ütöttek tanyát, nem olvadtak be a városiak bűzös forgatagába, ahogyan ő maga sem.*
-Alkalomadtán szívesen váltanék szót a vezérrel.*bólint, egyben arra is választ adva, hogy egyelőre maradni óhajt.*
-A fizetség felől kétséged ne legyen, Hrothgaar Skyllagrimmson, örömmel fizetek az ételért, italért, szállásért.*mondja, bár belül kissé morcos lesz a gondolatra, hogy mint valami kufár, fizessen. Annak idején, ha kellett valami, elvette erővel. Változnak a dolgok.*
-Eddig ez elég volt, de most, hogy így kérded, jól értek az evéshez, iváshoz és a mulatáshoz is!*kiált vissza, bár nyilvánvalóan viccel. Legalábbis a hanglejtéséből erre lehetne következtetni.*
426. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-16 15:18:35
Üzenet elküldve: 2014-09-16 15:18:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben//
*Érkezik a válasz az idegentől. Hrothgaar Mirakhra pillant, bár nem valószínű, hogy társa ismerné az említett klánt. Megvonja hát a vállát.*
- Azt mondod, északról jössz? Jó messzire vitt a lovad lába, hogy idekeveredtél.
*Tudna éppen találgatni mi sors juthatott ki az ipsének, ha ilyen messze délen tűnik fel, de egyelőre hanyagolja a témát.*
- Gorn, a Wraegrym klánból, *kezdi Hrothgaar* te most a Tahrgodarok földjén jársz. Thargarod erődje előtt állsz. Ha fáradt vagy, megpihenhetsz a sátrak egyikében, de annak megvan az ára. Fegyvereid ideiglenesen át kell adnod, de szavamat adom, hogy mindet visszakapod hiánytalanul.
*Kíváncsi, hogy a másik hogy is keveredett ide, vagy hogy mégis mi lesz a sorsa. Marad? Idővel távozik? Hasonló harcosokra mindig szükség lehet köreikben. Kérdés mennyire "csapatjátékos" a másik.*
- Az én nevem Hrothgaar Skyllagrimmson (ejtsd: "szküllagrimszon"). Mondd csak mihez értesz a fegyverforgatáson és a vérontáson kívül? Kívánsz-e megszállni itt nálunk?
*Érkezik a válasz az idegentől. Hrothgaar Mirakhra pillant, bár nem valószínű, hogy társa ismerné az említett klánt. Megvonja hát a vállát.*
- Azt mondod, északról jössz? Jó messzire vitt a lovad lába, hogy idekeveredtél.
*Tudna éppen találgatni mi sors juthatott ki az ipsének, ha ilyen messze délen tűnik fel, de egyelőre hanyagolja a témát.*
- Gorn, a Wraegrym klánból, *kezdi Hrothgaar* te most a Tahrgodarok földjén jársz. Thargarod erődje előtt állsz. Ha fáradt vagy, megpihenhetsz a sátrak egyikében, de annak megvan az ára. Fegyvereid ideiglenesen át kell adnod, de szavamat adom, hogy mindet visszakapod hiánytalanul.
*Kíváncsi, hogy a másik hogy is keveredett ide, vagy hogy mégis mi lesz a sorsa. Marad? Idővel távozik? Hasonló harcosokra mindig szükség lehet köreikben. Kérdés mennyire "csapatjátékos" a másik.*
- Az én nevem Hrothgaar Skyllagrimmson (ejtsd: "szküllagrimszon"). Mondd csak mihez értesz a fegyverforgatáson és a vérontáson kívül? Kívánsz-e megszállni itt nálunk?
425. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-16 14:22:33
Üzenet elküldve: 2014-09-16 14:22:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A kapunál//
*Gorn nem is várakozik túl sokáig, s máris megérkezik a számonkérés fentről, egy recsegő hang tolmácsolásában. A férfi elégedetten mordul fel, úgy tűnik, a bentiek nem bíznak a véletlenre semmit, s minden valószínűség szerint már messziről látták őt közeledni. Na persze az ő méreteivel ez nem igazán meglepő. Válasza egyszerű, és lényegre törő:*
-Gorn, a Wraegrym klánból, első ezen a néven.*válaszol, mély, öblös hangja némi visszhangot vet az erőd falain.*
-Északról jöttem.*teszi még hozzá, ha nem volna egészen egyértelmű, ugyanakkor, ha az erőd lakói is onnan jöttek volna netán (amire eleddig csupán az erőd stílusa alapján tudna következtetni, de hát éppen ezért is tért erre), még arra is volna esély, hogy hallottak a klánról. Elvégre több évszázados vérvonalról van szó, a Wraegrym harcosokat pedig mindig is félve tisztelték odafenn a hegyek jeges ormai között.
Mivel egyéb kérdés nem érkezik, nincs is mire válaszoljon, hát nem is teszi. Helyette ő is feltesz egy kérdést, mely hasonló ahhoz, ami fentről érkezett:*
-Kihez van szerencsém szólni?*hangja semleges, semmiképpen sincs semmi sértő benne, afféle udvarias tiszteletet sugallhat, amit egy vendég mutathat a házigazda felé. Elvégre mégis őt ette a rossznyavaja más küszöbére, már pedig ő is ismeri az ősi szokást, mely szerint 'Ha más tanyáján vagy, mutass tiszteletet!'. Nincs oka arra, hogy másként tegyen, inkább csak hunyorogva néz fel, hátha meglátja azt, ki hozzá szólni méltóztatott.*
A hozzászólás írója (Gorn Wraegrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.16 14:25:04
*Gorn nem is várakozik túl sokáig, s máris megérkezik a számonkérés fentről, egy recsegő hang tolmácsolásában. A férfi elégedetten mordul fel, úgy tűnik, a bentiek nem bíznak a véletlenre semmit, s minden valószínűség szerint már messziről látták őt közeledni. Na persze az ő méreteivel ez nem igazán meglepő. Válasza egyszerű, és lényegre törő:*
-Gorn, a Wraegrym klánból, első ezen a néven.*válaszol, mély, öblös hangja némi visszhangot vet az erőd falain.*
-Északról jöttem.*teszi még hozzá, ha nem volna egészen egyértelmű, ugyanakkor, ha az erőd lakói is onnan jöttek volna netán (amire eleddig csupán az erőd stílusa alapján tudna következtetni, de hát éppen ezért is tért erre), még arra is volna esély, hogy hallottak a klánról. Elvégre több évszázados vérvonalról van szó, a Wraegrym harcosokat pedig mindig is félve tisztelték odafenn a hegyek jeges ormai között.
Mivel egyéb kérdés nem érkezik, nincs is mire válaszoljon, hát nem is teszi. Helyette ő is feltesz egy kérdést, mely hasonló ahhoz, ami fentről érkezett:*
-Kihez van szerencsém szólni?*hangja semleges, semmiképpen sincs semmi sértő benne, afféle udvarias tiszteletet sugallhat, amit egy vendég mutathat a házigazda felé. Elvégre mégis őt ette a rossznyavaja más küszöbére, már pedig ő is ismeri az ősi szokást, mely szerint 'Ha más tanyáján vagy, mutass tiszteletet!'. Nincs oka arra, hogy másként tegyen, inkább csak hunyorogva néz fel, hátha meglátja azt, ki hozzá szólni méltóztatott.*
A hozzászólás írója (Gorn Wraegrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.16 14:25:04
424. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-16 14:15:48
Üzenet elküldve: 2014-09-16 14:15:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben//
*Komótosan, de meglehetősen zaklatott lekiállapotban érkezik vissza őrposztjára Hrothgaar. Nagyokat sóhajt, csendbe burkolódzik. Mirakh megpróbálhatja kihámozni a letargia okát, társa nem fogja válasz nélkül hagyni, annyi biztos. Lehet még könnyítene is lelkén, ha beszélhetne erről valakivel. Mindenesetre a Skyllagrimmson-fi nem éppen rózsás hangulatban van.*
~Cessa lelkét magukhoz vették a Szellemek...~
*Idéződnek fel a Yarrod-tól hallott szavak. De mit az az égi anya, újra feltűnik valaki az erődhöz vezető úton. Hrothgaar hunyorog egy keveset majd kissé rezignáltan szólal meg őrtársa felé.*
- Vendégünk van, Mirakh... *torkát picit megköszörüli, kihúzza magát és kihajol kissé, hogy jobban láthassa őt a közeledő alak.* Ki közelít?
*Hallhatja a robosztus figura a törpe recsegő hangját.*
~Egek, ez azt' kinőtt a ganéból.~
*A lóháton közeledő ember igencsak meglepi a törpét. Jól megtermett figura, harci festés, valami vadállat bundáját viseli, akkora csatabárdja van, hogy végignézni fárasztó rajta. Tekintélyt parancsoló jelenség, meg kell hagyni, Hrothgaar mint potenciális ellenfelet méri fel. Meg is állapodik magában, hogy biztosan jó kis verekedés keveredhetne kettejük között, ha arra kerülne a sor. Várja hát az ismeretlen válaszát.*
*Komótosan, de meglehetősen zaklatott lekiállapotban érkezik vissza őrposztjára Hrothgaar. Nagyokat sóhajt, csendbe burkolódzik. Mirakh megpróbálhatja kihámozni a letargia okát, társa nem fogja válasz nélkül hagyni, annyi biztos. Lehet még könnyítene is lelkén, ha beszélhetne erről valakivel. Mindenesetre a Skyllagrimmson-fi nem éppen rózsás hangulatban van.*
~Cessa lelkét magukhoz vették a Szellemek...~
*Idéződnek fel a Yarrod-tól hallott szavak. De mit az az égi anya, újra feltűnik valaki az erődhöz vezető úton. Hrothgaar hunyorog egy keveset majd kissé rezignáltan szólal meg őrtársa felé.*
- Vendégünk van, Mirakh... *torkát picit megköszörüli, kihúzza magát és kihajol kissé, hogy jobban láthassa őt a közeledő alak.* Ki közelít?
*Hallhatja a robosztus figura a törpe recsegő hangját.*
~Egek, ez azt' kinőtt a ganéból.~
*A lóháton közeledő ember igencsak meglepi a törpét. Jól megtermett figura, harci festés, valami vadállat bundáját viseli, akkora csatabárdja van, hogy végignézni fárasztó rajta. Tekintélyt parancsoló jelenség, meg kell hagyni, Hrothgaar mint potenciális ellenfelet méri fel. Meg is állapodik magában, hogy biztosan jó kis verekedés keveredhetne kettejük között, ha arra kerülne a sor. Várja hát az ismeretlen válaszát.*
423. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-16 12:58:30
Üzenet elküldve: 2014-09-16 12:58:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A jó ég tudja már, mióta is lehet úton, Gorn már napokkal ezelőtt abbahagyta az idő múlásának számontartását, de bizonyára több, mint egy éve, mert emlékei szerint múlt télen indult el Északról. Most meg, nézze meg az ember, meddig eljutott. Noha a táj változása nem éppen ínyére való, úgy is mondhatnánk, hogy a napsütötte puszták heveny undort váltanak ki belőle a jéggel koronázott északi hegyekhez képest, de az ember fia ne válogasson, ha átkozott a neve, családját meg a varjak zabálták fel. Több vér tapad a kezéhez, mintsem azt bárki nyugodt lelkiismerettel elviselhetné, de Gorn sosem rendelkezett ilyesmivel (már ami a lelkiismeretet illeti), ebből kifolyólag nem igazán gondol magányos óráiban az általa lemészárolt nőkre és gyerekekre. A férfiak néha eszébe jutnak, elvégre egy harcost csatában megölni dicsőség, a hátán lógó Vérszomj pedig tanú rá, hogy ő maga bizony szerzett elég dicsőséget a maga idejében, fent a messzi Északon.
Hatalmas csataménjén halad az erdei ösvényen, bár az efféle ló nem éppen arra van kitalálva, hogy hosszabb utakat tegyenek meg vele, de igen sajnálatos módon Gornt, a testalkatából adódóan, igen kevés hátas volna képes a hátán elcipelni. Egy ilyen mén igencsak drága mulatság, s oktalanság elvesztegetni olyan egyszerű dolgokra, mint egy utazás, mikor csatában lenne a helye. Az állatnak nincs neve, sosem volt, Gorn nem vesztegette az időt arra, hogy találjon neki. A bárdja egyébként is közelebb áll a szívéhez, mint a hátasa, bár annak nevét sem ő találta ki, mindazonáltal kétségtelenül illik rá.
A táj megint változni kezd, lassan, de biztosan, ahogy az erdőből kiér, s tovább követi a járt utat, mely végül keresztezi a folyót, egy híd formájában. Ahogy méla tűnődéséből felnéz, úgy meglepődik, hogy még a kantárt is megrántja, mire a ló prüszkölve, fújtatva torpan meg. Szemei előtt egy erőd áll, nem is akármilyen erőd, meglehetősen hasonló ahhoz, amivel a klánja rendelkezett annak idején. Csakhogy ez az erőd nem az északi hegyláncok között húzódik meg, hanem itt, Délen, a semmi kellős közepén, egy dombon.*
-Mi a rosseb...*szalad ki a száján első gondolata, de persze senki nincs, ki feleljen a költői kérdésre. Ő maga pedig a költői kérdés fogalmával sincs tisztában, de ettől függetlenül nem is várt feleletet. Sarkaival végül mozgásra ösztökéli a hátast, az erőd felé irányítva. Szó ami szó, kíváncsivá tette a látvány, hiszen nem látott hasonlót már vagy...
~Tudja a franc, mióta.~ legyint végül, bár a mozdulatnak nincs szemtanúja. Egyedül indul felfelé a szerpentinen, mely az erőd kapujához vezet, s az előtte lévő sátortáborhoz. Nem tart túl sokáig az út, alig fertályóra múlva már oda is ér, s szó nélkül pillant végig a falakon, tornyokon, majd tekintete megállapodik a kapu felett lévő mellvéden, várakozón, hogy valaki megszólítsa. Elvégre ő az érkező, úgy illik, hogy először a helyiek vonják kérdőre. Ő maga is éppen így tenné.*
Hatalmas csataménjén halad az erdei ösvényen, bár az efféle ló nem éppen arra van kitalálva, hogy hosszabb utakat tegyenek meg vele, de igen sajnálatos módon Gornt, a testalkatából adódóan, igen kevés hátas volna képes a hátán elcipelni. Egy ilyen mén igencsak drága mulatság, s oktalanság elvesztegetni olyan egyszerű dolgokra, mint egy utazás, mikor csatában lenne a helye. Az állatnak nincs neve, sosem volt, Gorn nem vesztegette az időt arra, hogy találjon neki. A bárdja egyébként is közelebb áll a szívéhez, mint a hátasa, bár annak nevét sem ő találta ki, mindazonáltal kétségtelenül illik rá.
A táj megint változni kezd, lassan, de biztosan, ahogy az erdőből kiér, s tovább követi a járt utat, mely végül keresztezi a folyót, egy híd formájában. Ahogy méla tűnődéséből felnéz, úgy meglepődik, hogy még a kantárt is megrántja, mire a ló prüszkölve, fújtatva torpan meg. Szemei előtt egy erőd áll, nem is akármilyen erőd, meglehetősen hasonló ahhoz, amivel a klánja rendelkezett annak idején. Csakhogy ez az erőd nem az északi hegyláncok között húzódik meg, hanem itt, Délen, a semmi kellős közepén, egy dombon.*
-Mi a rosseb...*szalad ki a száján első gondolata, de persze senki nincs, ki feleljen a költői kérdésre. Ő maga pedig a költői kérdés fogalmával sincs tisztában, de ettől függetlenül nem is várt feleletet. Sarkaival végül mozgásra ösztökéli a hátast, az erőd felé irányítva. Szó ami szó, kíváncsivá tette a látvány, hiszen nem látott hasonlót már vagy...
~Tudja a franc, mióta.~ legyint végül, bár a mozdulatnak nincs szemtanúja. Egyedül indul felfelé a szerpentinen, mely az erőd kapujához vezet, s az előtte lévő sátortáborhoz. Nem tart túl sokáig az út, alig fertályóra múlva már oda is ér, s szó nélkül pillant végig a falakon, tornyokon, majd tekintete megállapodik a kapu felett lévő mellvéden, várakozón, hogy valaki megszólítsa. Elvégre ő az érkező, úgy illik, hogy először a helyiek vonják kérdőre. Ő maga is éppen így tenné.*
422. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-16 11:12:50
Üzenet elküldve: 2014-09-16 11:12:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben//
- Üdv neked, Kergar!
*Üdvözli a férfit Hrothgaar és épp folytatná a beszédet az új delikvenssel, mire Mirakh átveszi a szót tőle. Nem vészes, hisz maga is ugyanezeket mondta volna nagyjából. De hogy Kagannak szóljanak-e?*
- Nem, Kagannak nem szólunk most. *hangját kicsit visszább fogja, hogy Kergar ne nagyon hallhassa szavait* Elkezdik lassan a beavatást. Majd holnap értesítjük az érkezőről. Én lemegyek és elkobzom a fegyvereit. Maradj itt.
*Közben azonban megjelenik a színen Yarrod és egy ismeretlen figura -minden bizonnyal ő is újonc, gondolja Hrothgaar-.
- Rantinrod... rendben, megjegyzem a neved! Jó utat!
*Ereszti útjára az ismeretlent. Yarrodtól azonban új hírt kap.*
- Mi? Cessa is? Mi vitte el?
*Hrothgaart, bár lehet elsőre nem látják rajta társai, mélységesen megrázta a gyászhír. Mintha hatalmas szikla nehezedne mellkasára, picit még meg is szédül. Hosszú évek óta ismerte a leányt és családtagjaként szerette. Nem érti mi történhetett.*
~Mióta megérkeztünk, hullunk, mint a legyek... Cessa... Cessa...~
*Kissé zavartan lép oda au új taghoz.*
- Rendben Kergar. A fegyvereidet át kell hogy add. Míg Kagan nem rendelkezik felőled, megőrizzük őket, és hiánytalanul vissza is kapod mindahányat, szavamat adom.
*Nincs apelláta, ez a szabály, bár a férfi nem látszik teljesem elmeroggyantnak, hogy elkezdjen hőbörögni.*
- Enni és inni kapsz majd, vized is lesz, hogy megmosdjál. Várj itt.
*Elég száraz, nyers stílusban beszél most a törpe, de ez a szörnyű hírnek köszönhető. Cessa is eltávozott, Valian kinyíratta magát. Ki lesz a következő? Felszalad Mirakh-hoz, hogy szóljon neki.*
- Pár perc és itt vagyok, beviszem enni ezt a fickót és jövök vissza.
*Ahogy lemegy int a zsoldosnak, hogy kövesse. Ha a másik nem szegez neki kérdést, Hrothgaar nem fog beszélni most. Rövid séta után megáll és előre mutat.
- Ott egy tábortűz. Ott lesz étel, ital és társaság. A sátrad majd válaszd ki. Megyek visvza a falra, a szolgálat most oda köt... pedig most igencsak kedvem lenne leinnom magam...
*A törpe nem hazudik. Hosszú idő után most először érzi, hogy tényleg _le akar részegedni_. Mégsem fog. Nem hoz újra szégyent magára. Azzal elindul vissza Mirak-hoz.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.16 11:15:02
- Üdv neked, Kergar!
*Üdvözli a férfit Hrothgaar és épp folytatná a beszédet az új delikvenssel, mire Mirakh átveszi a szót tőle. Nem vészes, hisz maga is ugyanezeket mondta volna nagyjából. De hogy Kagannak szóljanak-e?*
- Nem, Kagannak nem szólunk most. *hangját kicsit visszább fogja, hogy Kergar ne nagyon hallhassa szavait* Elkezdik lassan a beavatást. Majd holnap értesítjük az érkezőről. Én lemegyek és elkobzom a fegyvereit. Maradj itt.
*Közben azonban megjelenik a színen Yarrod és egy ismeretlen figura -minden bizonnyal ő is újonc, gondolja Hrothgaar-.
- Rantinrod... rendben, megjegyzem a neved! Jó utat!
*Ereszti útjára az ismeretlent. Yarrodtól azonban új hírt kap.*
- Mi? Cessa is? Mi vitte el?
*Hrothgaart, bár lehet elsőre nem látják rajta társai, mélységesen megrázta a gyászhír. Mintha hatalmas szikla nehezedne mellkasára, picit még meg is szédül. Hosszú évek óta ismerte a leányt és családtagjaként szerette. Nem érti mi történhetett.*
~Mióta megérkeztünk, hullunk, mint a legyek... Cessa... Cessa...~
*Kissé zavartan lép oda au új taghoz.*
- Rendben Kergar. A fegyvereidet át kell hogy add. Míg Kagan nem rendelkezik felőled, megőrizzük őket, és hiánytalanul vissza is kapod mindahányat, szavamat adom.
*Nincs apelláta, ez a szabály, bár a férfi nem látszik teljesem elmeroggyantnak, hogy elkezdjen hőbörögni.*
- Enni és inni kapsz majd, vized is lesz, hogy megmosdjál. Várj itt.
*Elég száraz, nyers stílusban beszél most a törpe, de ez a szörnyű hírnek köszönhető. Cessa is eltávozott, Valian kinyíratta magát. Ki lesz a következő? Felszalad Mirakh-hoz, hogy szóljon neki.*
- Pár perc és itt vagyok, beviszem enni ezt a fickót és jövök vissza.
*Ahogy lemegy int a zsoldosnak, hogy kövesse. Ha a másik nem szegez neki kérdést, Hrothgaar nem fog beszélni most. Rövid séta után megáll és előre mutat.
- Ott egy tábortűz. Ott lesz étel, ital és társaság. A sátrad majd válaszd ki. Megyek visvza a falra, a szolgálat most oda köt... pedig most igencsak kedvem lenne leinnom magam...
*A törpe nem hazudik. Hosszú idő után most először érzi, hogy tényleg _le akar részegedni_. Mégsem fog. Nem hoz újra szégyent magára. Azzal elindul vissza Mirak-hoz.*
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.16 11:15:02
421. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2014-09-15 17:17:15
Üzenet elküldve: 2014-09-15 17:17:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Kapunál//
*Akheel egészen más miatt jutott eszébe, hogy haza kéne menni, de Salanel érve sem elhanyagolható. Nem hiányzik nekik, hogy kizárják őket éjszakára. Jóllehet lenne pár tippje arra a továbbiakban is, hogyan találják fel magukat.
Ha annak a kis mitugrásznak sikerült beszaratnia mindenkit, hát ők ketten is bevehetnék a tábort! Mekkora móka lenne!
A nógatás beválik és Salanel egy darabon elcipeli Akheelt, aki szórakozottan zötyög alkalmi hátasára felcsimpaszodva. Csak a célegyenesben kell slattyognia, de ez indokolt. Még sem teheti lóvá a vadászt a törzs előtt!*
-Na mondtam én, hogy itten készül valami!
*Ugrabugrál be a kapun.*
-Úú, úú! Az ott micsoda?!
*Pipiskedik fel, hogy jobban lássa az odabent zajló eseményeket. Valami igazán fontos dolog történhet, ha Leandana köré csoportosultak ennyien!*
*Akheel egészen más miatt jutott eszébe, hogy haza kéne menni, de Salanel érve sem elhanyagolható. Nem hiányzik nekik, hogy kizárják őket éjszakára. Jóllehet lenne pár tippje arra a továbbiakban is, hogyan találják fel magukat.
Ha annak a kis mitugrásznak sikerült beszaratnia mindenkit, hát ők ketten is bevehetnék a tábort! Mekkora móka lenne!
A nógatás beválik és Salanel egy darabon elcipeli Akheelt, aki szórakozottan zötyög alkalmi hátasára felcsimpaszodva. Csak a célegyenesben kell slattyognia, de ez indokolt. Még sem teheti lóvá a vadászt a törzs előtt!*
-Na mondtam én, hogy itten készül valami!
*Ugrabugrál be a kapun.*
-Úú, úú! Az ott micsoda?!
*Pipiskedik fel, hogy jobban lássa az odabent zajló eseményeket. Valami igazán fontos dolog történhet, ha Leandana köré csoportosultak ennyien!*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11720-11739