//Kovácsműhely//
//Mae//
- Jaaa, hogy az... *Hrothgaar arcán mosoly jelenik meg, amit egy halk hümmentés követ* Oda se neki! Nem történt semmi gond. Hehe.
*Felgöcög a törpe és megcsóválja a fejét, mintha csak azt mondaná "csacsi kislány".*
- Az ork majd bizonyít, ahogy az új törpe is. De Kagannal mindenképpen beszélek majd Lahut ügyében.
*A beszélgetés a továbbiakban csendben halad; Mae megértő és segítőkész természetéről tesz tanúbizonyságot. Hrothgaar pedig maga sem veszi észre, de időközben kissé megnyugszik, idegei nem forranak már.*
- Ma még itt alszunk a műhelyben, holnap pedig munkához látunk.
*Morwon megérkezése, illetve betoppanása kissé meglepi. Úgy látszik, az Ónix névre hallgató mélységi nőstény bő kézzel osztja az utasításokat, de nem is baj... Tegye csak lelkiismeretesen a dolgát. Az óriás különösebb gond nélkül be tud menni a műhelybe, hisz annak idején külön úgy lett építve, hogy akár egy Morwon méretű égimeszelő is beférjen, így a hely meglehetően impozáns belső térrel rendelkezik, ami Hrothgaarnak külön ötletet is ad.*
- Morwon! Ez ég szerelmére! *ültéből még fel is pattan a törpe* Új ötletet adtál!
*Mae és az óriás minden bizonnyal kérdőn tekintenek a törpére* Ha átpakoljuk a műhelyet Thargarodba, akkor megspórolhatunk egy csomó téglát azzal, ha nem építjük ilyen böhöm magasra a műhelyet, hanem csak normál méretűre! Már bocs komé, ne vedd rossz néven! *itt Morwon felé tekint* A megspórolt téglákkal meg tudunk Mae-nae egy külön kis szobát építeni!
*Annyira felvillanyozza az ötlet, hogy ki is szalad a műhelybe és egy kisebb ív pergamennel és egy darabka szénnel tér vissza, majd rögtön rajzolni kezd. Felkarcolja a műhely alaprajzát úgy hozzávetőlegesen, majd kis gondolkodás után rajzol egy újat, ahol már megpróbálja úgy megoldani a szobák elhelyezését, hogy attól maga az épület szimmetrikus maradjon.*
- Ide kerül az új szoba, ami azt jelenti, hogy az, az enyém, ugyan egy hangyalábnyival kisebb lesz, de nem vészes. A belmagasság pedig nem négy méter körül lesz, hanem elég mondjuk két méter és még rá húsz centinyi. Egy valagplatónyi téglát megspórolunk ezzel...
//Kovácsműhely és kohó//
//Napváltás után//
*Az éjszaka még a műhelyben köszöntött rájuk, ám az új nappal kezdődik a munka. Mae, Morwon és Hrothgaar együttes erővel gyorsan haladhat a munkával, sőt igazából nem is kell túl sokat bajlódniuk. Pár nappal korábbról (amikor még úgy volt, hogy a karaván kigördül Amon Ruadh-ról) még ott maradt a szekér, amin a cuccok nagyja pihen, így a pakolást hamar befejezhetik és marad a bontás... Ez a nehezebb feladat.*
- A műhely üres, kihoztunk és felpakoltunk mindent. Most kezdődhet a munka nagyja. Morwon koma... szükségünk lesz minden erődre és minden hüvelyknyi magasságodra, komé.
*Az óriás már csak magasságából kifolyólag is könnyebben el tud intézni bizonyos feladatokat, például az egyszerű döntött tetőszerkezet leszedését, leemelését. Míg Morwon ezzel dolgozik, Hrothgaar a pár nappal korábban ácsolt friss szekérrel tér vissza. A batár széles és erős, persze, hiszen Hrothgaar maga készítette.*
- Morw! Itt a szekér, majd erre pakoljuk fel a téglákat, jó?
*Mae-nak egyelőre nem nagyon tud olyan munkát adni, ami Hrothgaar véleménye szerint illene a lányhoz. A pakolásból kivette a részét, de a bontás már más tészta. Az idő már jócskán előrehalad, mire haladnak is valamivel. A falak ledöntése pedig külön érdekes kérdés.*
- Én azt mondom, ki tudnád dönteni a falakat, ha nekirohannál, mint egy faltörő kos, érted. Mi lepucoljuk majd a téglákat és aztán felrakodjuk őket a batárra.
*Ha ez megtörténik, újabb munkával teli órák következnek, ahol Hrothgaar és Morwon a téglákat adogatja felfelé Mae-nak, aki a szekéren állva sorba pakolhatja őket. Remélhetőleg a másik brigád is serényen dolgozik és nem csak a napot lopja.*