//Őrség - Mindenkinek, Vamorysnak is//
*Harath kérdéseire gyorsan, távozás közben válaszol.*
-Igen, ennyi! A gödört pedig őrzik, de nemsokára jelentek!
*Részletekbe inkább nem megy bele, csak miután Kagannal lefolytatta a diskurzust. A pergamen sorsa végül eldőlt, amint a vezér a ruhájának a zsebébe rejti. Aletai egyébként tudja a csapdák helyét, hiszen Dharren át sem adta volna anélkül, hogy ne magyarázta volna el részletesen. Ezeket az információkat majd a későbbiekben, ha nem lesz ilyen nyüzsgés, akkor Kagannal is megosztja, ha az igényt tart rá és valahol elakad a csapdák értelmezésében. Ezúttal eltereli a témáról a figyelmet (és idegenek előtt egyébként sem beszélne róla) Kagan hozzá intézett szava.*
-Köszönöm, Vezérem!
*Látszólag felvillanyozza az a feladat, amit kapott, hiszen, bár berozsdásodtak már egy kicsit az izmai, mégiscsak ez a szakterülete. Embervadászat!*
-Vamorys! Merre vagy!? Jelenj meg azonnal az erőd kapujánál!
*Kiáltja el magát párszor, immár jóval arrébb, a hosszú házak környékén, majd ha ott nem leli a férfit, akkor megismétli még a sátraknál, és a fogadóban is. A föld alól is kiássa az őrét, vagy ha mégsem, akkor a felelősséget még ő fogja leverni rajta, Harath ide, vagy oda!
Akár megtalálja, akár nem, végül visszatér a kapuhoz, ahol a félvér társa előtt áll meg, hogy ezúttal nyugodtan és érdemben tudjanak beszélgetni.*
-Nos, Harath. Az alap felhozatal belőlem, Vamorys-ból, Anasheranból és Etheából állt. Később besegített Salanel és befogtam Ónixot is, de az állandó tagok csak mi voltunk. Miután a Szellemjárónak személyi testőrt kellett adnom, Ethea kiesett és nem is valószínű, hogy visszatér.
*Tart egy kis szünetet, majd úgy gondolja, hogy eljött az ideje annak, hogy a gödörről is szót ejtsen.*
-A gödör őrzését most az Ónixot váltó Anasheran látja el. Már bent posztol a helyén, estig osztottam be. Én már tegnap reggel óta szolgálatban vagyok, korábban Vamorys volt a társam, és érkezésed előtt váltottam le őt is, meg magamat is.
*Ujját végigvezeti a kapuban ácsorgó kedvesén és az újonc íjászon.*
-Ewangel csak beugrós, Larn pedig úgy őrzi az erőd kapuját, hogy közben ő maga sem mehet be, hiszen nincs egy órája, hogy érkezett.
*Ha kérdőn néz rá Harath, természetesen megválaszolja, hogy miért van egy újonc a kapuban.*
-Nem volt ember, ő meg munkát kereset! Hát kapott! Egyelőre Ewangel felügyelete mellett őrködik.
*A jelentés még nem ért véget, szomorú tények következnek.*
-Ennyien vagyunk, de azt kell, mondjam, hogy holnaptól velem sem számolhatsz, mivel Kagannak tervei vannak és meghagyta, hogy pihenjek. Míg a Vashegyen vagyok, természetesen besegítek.
*Nem lenne most Harath helyében, de ha ő lépne, akkor folytatná az újoncok felszívását az őrségbe. Csak így teljesíthetik a parancsot. De mi is az?*
-Artheniori nemessé vált Kagan Thargodar, aminek az a következménye, hogy Amon Ruadh szabad város lett. Bárki bármikor bejöhet fegyverrel, és az őrséget is visszavonta a vezér ide, az erőd kapujához. Fő feladatunk, hogy ezt a katonai területet biztosítsuk úgy, hogy csak felesketett törzstagok léphessenek be, valamint az, hogy Amon Ruadhon a közrendet fenntartsuk. Erre az utóbbira nem igazán van kapacitás, úgyhogy a kapuból kétóránként járőrözött egy őr, hogy szétnézzen. A szellemeknek hála, békések az errefelé tévedő kalandorok!
*Egy feladata maradt még hátra, mielőtt továbbállna.*
-Nincs más dolgom, minthogy a beosztott őrök fülének hallatára visszaadjam a parancsnokságot! Természetesen a változást közlöm a gödörnél posztoló Anasherannal, valamint, ha megmondod, hogy hány ember kell még, segítek a begyűjtésben is, de félő, hogy újoncokkal lesztek tele.
*Ezzel mindent elmondott, úgyhogy vár a reakciókra, ellenvetésekre, parancsokra, vagy bármi másra. Természetesen rendelkezésére áll az őrparancsnoknak abban, hogy segítsen feldolgozni az újonnan a nyakába szakadt terhet, bár ezt követően nyugovóra fog térni, hiszen nem tudhatja, hogy milyen feladat áll előtte.*