//Őrség//
*Nem mindenki elégedett a rá osztott vagy neki szánt feladatával. Ezen nincs semmi meglepő. Hiszen neki sem az őrködés a mindene, de nem ám. Az azonban már inkább kikezdi idegeit, hogy mentegetőznek, noha ők maguk érkeztek ide munkát vállalni. Legalábbis ez jön le neki, hallva az új jövevényektől. Nos, első körben a tekintélyt kell megteremtenie, a parancskövetést elérnie. Mivel az őrség is igencsak foghíjas, utánaszól a korábban törpékhez irányított férfinek, ki maga is kifogásolta építési tudományát. Noha megfordul a félvérben, hogy rakodni, követ törni, cipelni mindenki tud. Nyilván nem hadmérnöki tetteket várnak el tőlük.*
~Attól annál inkább.~
*Néz egy picit a beengedett Qver után. Eztán jön a férfi igazán érdekes mutatványa, szavai és fegyverletétele. Fel is szalad szemöldöke ettől, de a kard elővétele közben sem lép hátra ijedtében, ellenben nem ereszti a másik pillantását.*
-Így talán már jobb egy fokkal. De ne játszd túl.
*Nyugtázza nemes egyszerűséggel egy félmosollyal. Persze egy rövid gondolkodás követi ezt, melynek során azt is eldönti magában, hogy Ewangelt majd Ale után engedi, amilyen gyorsan csak lehet, noha kicsit irigykedve gondol a férfi küldetésére.*
~Hagy töltsenek együtt egy picinyke időt, mielőtt.~
*De mivel Ewangel veszi magához a szót felé fordul. Szerencsére újabb jövevény egyelőre nem zavarja az őrség dolgát.*
-Nyugi, gondom lesz, hogy az éjszaka a Tietek legyen.
*Önti szavakba korábbi döntését, de azt a pajzán mosolyt nem feledi azért.*
-Őrök!
*Szólítja meg a férfiakat, egyúttal int Torrnak, hogy vegye csak fel a pengét, és teszi egyértelművé, hogy a megszólítás neki is szólt. Úgy áll, hogy mind Larnt, mind pedig Torrt maga előtt tudja. Ekkor toppan be Vamorys. Haragos szemvillanással jutalmazza a kopogtatást, és a zavarását.*
-Sorakozz fel a jómadarak közé.
*Utasítja, hogy mindenkit befoghasson szemével. Ew kivétel, ha úgy tetszik, hiszen csak besegít, és mert őt régebbről ismeri is. Egy kicsit nézegeti a felhozatalt, sétál előttük.*
~Két íjász, egy kard, és mintha mégis rejtegetne valamit.~
*Hiába a kis előadásával nem vette meg őt teljesen. Azon túl ért valamicskét a fegyverekhez, az orgyilkos titkokhoz is. Nem most jött a falvédőről. Attól, hogy az őrségbe toborozza őket, egyúttal első időben maga mellett tudhatja őket, azaz meg is figyelheti.*
~A kisebb rossz.~
*Ekképp gondolkodik. De sokáig nem kívánja húzni, hát folytatja beszédét.*
-Egy íjász, egy belező, egy vadász. Csodás őrcsapat lesztek.
*Jelenti ki ellentmondást nem tűrően.*
-Vamorys, Te felelsz értük, míg megjárom a Gödröt, és körbejárom Amon Ruadh-ot. Tudod a dolgod. Csak a Vérszövetség tagjai léphetik át a kaput.
*Adja ki első parancsát, majd Ewangelt magához inti, és elindul gyorsan körbejárni először a nem túl nagy települést. A cölöpkerítést megnézni, a Radkraalt, miegymást.*
-Mesélj, miről maradtam le. Van e valami ismérvük Isurii Úrnő mágusainak. Billog, jelvény, amulett?
*Reméli, hogy részletesebb felvilágosítást kaphat így, mint szegény Aletől lóhalálában.*