//A Dra’unarra készülve //
*Újabb fárasztó utat mondhatnak maguk mögött. A hintó bár kényelmes, azért mégis vannak korlátai. Azért elég hamar elérik a szerpentin alját, mivel átbeszélgetik Tylennel az utat.
Közeledve Nivere félrehúzza az ablak elől a függönyt, és nézi a hegyet, mely a táj fölé magasodik, tetején a nagyon impozáns látványt nyújtó kőerőddel.*
-Mutatós.
*Jegyzi meg, majd helyet ad Tylennek is az ablaknál, hátha a férfi is megtekintené. Aztán a hintó rákanyarodik a szerpentinre, s jó ideig felfelé haladnak.
Maga a kocsi egyszerű, fekete, oldalán az Owairat család címerével. Két fekete ló húzza, s bakján középkorú férfi ül. Nivere sötétkék vászonszoknyát visel, felül a fehér hosszú ujjú vászon blúz felett fekete mellényt. De most még mindezt vastag utazóköpeny takarja, mely bélelt, és elég meleg ahhoz, hogy ne fázzon. Lábán térdig érő csizmát hord, bár ez szintén nem látható. Hosszú fekete tincseit lazán feltűzte, fejét vállaira is ráboruló lágy selyemből szőtt halvány sárga kendő fedi.
A hintó végül bekanyarodik Amon Ruadh városába, s ha meg nem állítják korábban, akkor egészen az erőd kapujáig halad előre. A kocsis csak itt fogja vissza a lovakat egészen, hogy megállítsa a kocsit. Nivere azonnal az ajtó kilincséért nyúl, ha csak Tylen ebben nem előzi meg. Ha igen, akkor vélhetően a férfi segítségével fog kiszállni, s ha valaki kérdéssel fordul feléjük, akkor ő válaszol.*
-Nivere del Owairat vagyok. Kagan Thargodar meghívására érkeztem a *Itt megakad egy pillanatra, mert a szó túl idegen számára, de azért megleli.* a Dráunárra. A kísérőm Tylen Thalamarr.
*Egyelőre még nem közli, főleg nem egy őrrel, hogy Tylen milyen címet tölt be mellette. Remélhetően nem kell sokáig várakozniuk.
Közben megpillantja bácsikáját. Mosoly szalad ajkaira, s felé int, de nem rohan oda.*
-Bácsikám!
*S bár többen is állnak ott, azokat nem ismeri, de ha valaki odapillant, annak egy üdvözlő biccentés kijár. A további ismerkedés még ráér.*