//Pénzkereső hadjárat//
* Habár az erdő egy kicsit távolabb kell, hogy legyen, minthogy aki kiér az erdőből, az egyből hallótávon belül kerüljön (kivéve, ha kiabál), így bár egy kicsit feljebb kell baktatnia a nőnek, hogy elérje Morwont, de annyi biztos, hogy a meglátásával nem lesznek gondok, ugyanis óriásunk tényleg nem a legkisebbek közül való, még fajtárásaihoz mérten sem. Nem is nagyon tud olyat, aki magasabb lenne nála, ha minden igaz, még Rolkó is alacsonyabb nála pár centivel, de sosem méricskélte magasságát, se nem viszonyította másokhoz (legfeljebb az épületekhez, vagy állatokhoz), így aztán nincs számára pontos adat arról, hogy milyen magas, vagy épp terebélyes. Ezek szerint Linthy csak a magasságkülönbség miatt láthatta rosszul, hogy Morwon nem a legnagyobb féle, de ki tudja? Az is megeshet, hogy olyan helyről jött az ember-nőstény, ahol négy méterre is megnőnek az óriások. Ám mivel se nem mondja ki hangosan, se nem utal rá, így Morwon nem áll neki elmagyarázni, hogy mekkora egy átlagos óriás, mert... Ő maga sem tudja, csak a közelben élő fajtársairól és magáról tudja, hogy nagyjából mekkora, Linthy pedig nem néz ugyan ki olyannak, mint akit óriások neveltek, vagy óriások vére folyna az ereiben, de lehet, hogy olvasott már az óriásokról, vagy valóban látott is olyanokat; és eddigi tapasztalatai alapján nagyobbnak képzelt el egy égimeszelőt. No. Most, hogy ezeket tisztáztuk, lássuk mit szól az óriás ahhoz, hogy valaki megszólítja, mikor már pont úgy tűnt, hogy mindjárt ráírel a vándorútra induló pénzek nyomaira.
Felnéz... Pontosabban lenéz a lányra, mivel még guggolva is van akkora, mint ő, ráadásul mivel az erdő felől érkezik, így a talajviszonyok miatt is alacsonyabbnak tűnik. Ezt nem rest Morwon is megjegyezni. Érdeklődve pillant a lányra és miután pár másodperces figyelése után megállapítja, hogy nem lehet olyan veszélyes és, hogy jó kicsi, megszólal. *
- Jé, egy gnőm! * Pedig a lány még csak nem is a legkisebb saját faján és nemén belül sem, mégis olyan aprónak tűnik a szintkülönbség miatt. Az óriás kiegyenesedik (amitől még nagyobbá válik) és viszonozza a köszönést, a nem túl illedelmes megszólalása után. De hát nem is azért van ő, hogy illedelemet tanítson, vagy épp tanuljon, így hát eddig nem is tette ezt meg, a néhány alapszabályt leszámítva. *
- Üdv Amon Ruadh hegyén, Linthy, Kad ura! * Üdvözli hát a lányt csak, hogy képben legyen, hogy hova lyukadt ki. Ha a lány jól figyelt a név tagolására, valóban észreveheti a vesszőt a Linthy után. Ennek egyetlen oka, hogy Morwon vagy nem képes, vagy nem szeret megjegyezni olyan "bonyolult" neveket, mint mondjuk a "Kadura", ezért "Kad urának" nyilvánította a lányt. *
- Mondd csak, hol van az a Kad? Még sosem hallottam róla. * Érdeklődik a lánytól, de mivel neki is szegeznek egyből egy kérdést, így arra is válaszol. *
- Pénzt keresek. Ha minden igaz, valahol itt hagyhattam el. * Dehogy hagyta el. A Vaskorsó Tavernában itta vagy ette el az utolsó aranyait, csak épp erről már megfeledkezett, ezért hiszi azt, hogy itt fog lelni bármit is. De végül is enélkül nem futott volna össze Kad urával, ezzel pedig máris valami említésre méltó történt vele ezen a napon. *