// Őrség //
* Rolko valóban lefagy egy kicsit, de aki ismeri az óriásokat, az tudhatja, hogy ilyen sok szó egymást után való mondása nekik közel sem olyan egyszerűen megérthető, mint az emberek számára.
Mikor meglátja, hogy Achim megfordul és kotorni kezd, egyből számszeríját veszi kezébe és fenyegetően lengeti meg. Nincs benne nyíl, de az a legkevesebb. Nem akar ő itt bajt, de bármi veszélyeset is vehet elő, így fő a biztonság.
Ám mikor meglátja, hogy látszólag ártalmatlan a dolog, akkor egyből elteszi a fegyvert és nyúlna a flaskáért... Csak hát Rolkó a meglepetés erejével hirtelen feleszmél az ital szagát érezve és elveszi Morwon elől. Nincs mit tenni, csak nem fog összeverekedni az őrrel egy boron. Egy vendég szeme láttára. Az bizonyára a törzs gyengeségét, összehangolatlanságát jelentené egy jövevény szemében. *
- Cöh... ~ Biztos mérgezett. ~ * Jut eszébe és hümmögve figyeli Rolkó reakcióját. Összeesik-e, vagy sem?
Akárhogy is legyen, nem gyorsan ható méregről van szó, így Rolkó egyelőre nem hal bele. Bizonyára.
A következő szavakra, majd Azil tájékoztatására megrázza a fejét és morcosan súgja Rolkónak. Ha tudná, mondaná Azilnak is. Csak a gond az, hogy nem tud úgy beszélni, hogy csak az óriások hallják meg, az ember meg ne. *
- Ezekből a jövevényekből pénzt is ki lehet ám néha csikarni az ilyen infókért! * Szól így hát csak Rolkónak. *
- Na mindegy. * Ezután ismét Achimra néz. *
- Ja, minden úgy van, ahogy ők mondják. A Vezír meg megjön, ha végeztek az élőhalókkal. Addig csak, mert messziről gyüttél nem mehetsz be... ~ Várjunk csak... ~ * Hirtelen még eszébe jut valami. *
- Tényleg, nincs még olyan italod, amit neki adtál? * Bök Rolkó felé. Remélhetőleg nem megmérgezni akarja őket, bár, ha így van, annak bizonyára már mutatkoznak jelei Azilnál, ebben az esetben nyilván nem, hogy nem kér még magának is, sőt... *