//Őrség, majd Leandana háza//
*Kutató tekintet fűződik össze a jáde szín íriszekkel, és Miwa az, aki végül lesüti szemeit. Nem azért bámulja amúgy a Szellemjárót, mintha ellenkezni akarna vele, pusztán csak a kíváncsiság hajtja, és a tény, hogy Leandana az új gazdája. S mint ilyennek, nem árt, ha már az első pillanattól kiismerheti szeszélyeit, jellemvonásait. Megtanulta már, hogy rabszolgaként könnyebb a helyzete, ha előre kiokoskodja a gazda kívánságait. Azt, hogy mit vár el, és miként. Most sincs ez másként, talán egy másik világban ezt úgy mondanák, igyekszik ráhangolódni Leandana kisugárzására.*
-Igenis.
*Hallatszik halkan az engedelmes válasz, és már mozdul is. A kútig követi a nőt. Vizet húznak. Ha engedélyt kap, iszik is pár kortyot, ha nem, akkor nem.
A házikó kellemes, a hálószoba még inkább. Tekintete azonnal felméri mit merre találhat. Tudja, engedély nélkül semmihez nem nyúlhat*
-Miwashesa Triblen. *Mondja el a teljes nevét.* Miwa.
*Fűzi még hozzá a rövidet, ahogy szólítani szokták. A vödörből a dézsába tölti a vizet, s teszi ezt mindaddig, míg elég mennyiségű nem lesz az edényben egy fürdéshez. A vödörben is marad, hogy Lea lábat áztathasson. Amúgy meg mindegy lenne, hogy ezt mely vízben akarná megtenni, hiszen Miwa is mezítláb van. A szekéren nem kellett a cipő, Kagan meg nem foglalkozott vele, hogy az út mennyire használja el a rabszolga talpát. Természetesen kellően csípi is a hidegvíz, de kevésbé fájdalmas, mintha melegbe ülne bele. Előtte persze leveti a koszos és szakadt zsákruhát, melyet visel, és leejti azt a dézsa mellé. Majd később gondoskodik a sorsáról.
Leandanának így módja nyílik arra, hogy megnézze a lányt meztelenül is. Vékony, ám az is látszik, hogy nem teljesen alkati a dolog, sokkal inkább az éhségé. A kevés táplálék okán szervezete önmagát fogyasztotta. Keblei nem túl nagyok, talán jól lakottan sem lenne bögyös maca. Csípője sem túl kerek, amúgy sem alkalmas szülésre fajának okán. Bőre azonban hamvas, és szép, csak épp most koszos, ahogy fekete tincsei is kuszán csüngenek. Lea kutató szemei nem találnak betegségre utaló jeleket, s bár az erőszakoskodás nem kerülte el, de kára, a lelkieken kívül nem származott belőle. A lélekkel meg egy rabszolga esetében senki nem foglalkozik.
Először csak beleáll a dézsába, szokni a hidegvizet,és csak ezután ereszkedik bele lassan. Akaratlanul koccannak össze fogai, de még így is jól esik a fürdés. A szappan illata elbűvöli, jó néhány percig csak szagolgatja, majd bőven használva belőle csutakolja le magát, szó szerint tetőtől-talpig. Ha Lea figyeli, láthatja, miként hatja át a kis korcsot az öröm. Még az sem számít, hogy hideg a víz.
Mire Leandana végez a kötözéssel, addigra Miwa is a fürdéssel, és bár ténylegesen kocog a foga a hidegtől, de azért boldoggá teszi a fürdés. Feláll, és a régi, rossz ruhájára lép ki a dézsából. Ha van lepedő, akármilyen régi, akkor abba megtörülközik, majd magára húzza a ruhákat, amiket Lea előszedett a számára. Kicsit bő és talán még hosszú is, de nem számít. A nadrág alját felhajtja, az ingét megköti a derekán, ezzel is odarögzítve a nadrágot. Végül hajából is kicsavarja a vizet, és ujjaival igyekszik kóctalanítani. Most, hogy tiszta, egészen más képet nyújt.
A fekhely említésére, odapillant, ahová Leandana mutat. Jó hely lesz az ott, ezt már most ő is látja. Meleg, és kellemes. Eszébe jutnak Kagan szavai, melyeket még lent a faluban intézett a rablányhoz. Úgy tűnik valóban igaz, hogy a Thargodarok figyelnek a vagyonukra.
S talán ez az a pillanat, melyben bekopog Achim Eshaakar.*
A hozzászólás írója (Miwashesa Triblen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.28 09:03:19