//Loka, majd Rili//
*Mivel az elf kért teát, így hamarosan meg is kapja azt, mellé finom kalácsfalvi mézzel, amit az maga csurgathat a csészéjébe ízlés szerint, már ha kér egyáltalán ilyesmit. Lea a maga részéről ritkán ízesíti a teáját és ezt a szokását most sem adja fel.
Bólint arra, hogy Loka elviszi szóbeli üzenetét, no nem mintha akkora fáradtság lenne ezt lefirkantani egy darab papírra azt a pár szavas üzenetet, de nem akarja magát feleslegesen fárasztani. Illetve Quer szobájában van az íróeszköz, és valahogy nem akarózik most bemennie oda. Inkább csak azért, mert nem akarja, hogy Loka bepillantva lássa azt, amit a Várnagy maga után hagyott. Merthogy nem szép látvány.
Inkább csak meghallgatja a beszámolót és közben elgondolkodik.*
- Tehát ha elnyeli a máglyát, akkor úgy kéne megfejteni, hogy nem használunk varázslatot.?
*Nem kérdés ez igazából, noha hangsúlya alapján annak hangzik.*
- Talán akad Taitos számára valamim. Ami eddig eszembe sem jutott.
*elgondolkodva hátradől, egyik sarkát felrakja a székre, sípcsontját az asztal szélének támasztja. Még az építkezések során Kramlaf talált egy kőtáblát rajta ősi és számára ismeretlen szimbólumokkal, rúnákkal, meg olyanokkal is, amiket ismer. Mintha egy táblázat lenne, vagy egy megfejtése valaminek. Nem különösebben gondolkodott akkor azon, hogy mit is jelenthetnek az egyes rúnák, ugyanis soha azelőtt nem látta őket és azóta sem. Talán Taitos dolmenjén van a megoldás. Csak elő kell keresni, ugyanis megoldhatatlan rejtélynek tűnt, ezért egy szekrény mélyére süllyesztette. Hosszú pillanatig a kőről gondolkodik, aztán az elf arcát kezdi kémlelni.*
- Ha nem vagyok túl tolakodó.
*baljával gömbölyű terheshasat rajzol magának a levegőbe, hogy Loka számára is egyértelmű legyen, hogy mire is gondol, amit amúgy nem mond ki. Igen, arra, hogy az elf esetleg állapotos lehet. De vannak, akik nem babonaságból nem szeretnek korai időszakban beszélni az ilyesmiről, pláne egy idegennel. Egyébként szó sincs arról, hogy Lea látnok lenne, vagy ilyesmi - noha szereti, ha elhiszik róla, hogy az -, csak annyi a dolog lényege, hogy a test egyensúlya már a terhesség igen korai szakaszában is úgy megváltozik, hogy avatott szem észreveszi ezt a változást. Főleg járás közben, márpedig az imént láthatta a nőstényt úgy is.. Persze előfordulhat az is, hogy Lea téved ezt illetően, mert volt már példa ilyesmire is. Meg ugye Loka le is tagadhatja a dolgot.
Lokának van ideje a válaszra még azelőtt, hogy Rili betoppanna, ugyanis csak azok után szól ki neki, hogy az elf válaszolt. Hiszen nem biztos, hogy a helyi fogadó madamjának az orrára akarja kötni, hogy Lea milyen kérdést is szegezett neki az imént - még akkor sem, ha Lea tévedésben leledzik.*
- Áh Ril. Gyere-gyere. Loka-Rilai, Rilai-Loka.
*gyorsan bemutatja a kettőt egymásnak*
- Csinike már a fürdővizet intézi odafenn.
*biccent fejével a Hrallh irányába.*
- Viszont ha a városba mész, akkor szerezz be neki úgy hat-hét alsóneműt. Az egyszerűbb, olcsóbb fajtából. Képzeld, nincsen neki egy bugyogója sem...
*Lea számára ez még mindig megdöbbentő, de végül is könnyen orvosolható a probléma. Lea közben feláll, hogy Rilit is terelgesse az asztal felé.*
- Meg a pillangóid nem hagyományoztak rád valami cipőt, ami jó rá? És jah. Igaz. Ha gondolod nézd meg magad.
*int Quer szobája felé, ahol Rili megtalálhatja az egykorvolt várnagy földi maradványait a máglyára előkészítve, továbbá azt is, amit maga után hagyott. Lea eközben igyekszik úgy helyezkedni, hogy Loka ne nagyon tudjon kukkolni, bár ahhoz az elfnek kicsit ki is kéne tekerednie.*