Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 298 (5941. - 5960. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
5960. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-27 13:33:38
Üzenet elküldve: 2016-05-27 13:33:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Piros Pöttyösök, Leánál - de lassan fegyverszünetet köthetünk//
- Eddig is óvatosan tettük, nem látod?! - *Szörtyen fel játékosan, illusztratíve megfordul tengelye körül, közszemlére téve pettymintás végtagjait. Bár ez csak közvetve köszönhető a férfihez fűződő viszonyának, érti és értékeli a helyzetpoént, csak nem hagyja magát. Tovább fogadkozik.* - De majd odafigyelünk, hogy még körültekintőbbek legyünk. Csak lábujjhegyen fogjuk csinálni, egyetlen pisszenés nélkül, és olyannyira elővigyázatosan, hogy még csak egymás társaságát sem keressük fel hozzá!
*Ő aztán a világért sem jönne zavarba, sőt, lelkesen részt vesz az ötletelésben, miközben felhuppan az asztalra, hogy ruháit ölébe ejtve, lábát lóbálva száradjon még egy pár percig a Szellemjáró utasításai szerint.*
- Különben ez nem lesz egyszerű. A gyógyulást hozó tornázás-kencézés rémesen intim tevékenységnek tűnik, ha épp nem ilyen széles a közönségünk hozzá. Mondjuk lehetne jobb szagú az olaj, olyan nincs, ami fűszeres-illatos? Persze az istenek mentsenek meg tőle, hogy félvállról vegyem a kezelést. - *Bocsánatkérően széttárja kezeit. A sarokba szervült jádeszemű hölgyeményt a beszélgetés ezen a ponton már valószínűleg igen-igen irritálhatja, de sajnos a barna leány épp most kezd belendülni. Plusz, ha a félvér amúgy is Lea keze alatt fog működni a Vashegyen, jobb, ha hozzászokik az ilyenféle dialógusokhoz. Rili tapasztalata szerint az ilyen tárgyilagosan pajzán beszélgetések rémesen gyakoriak a Szellemjáró közelségében. Érthetetlen, miért.
Íves mozdulattal nyúl a szappanért, és az előzetes feltételezések ellenére akrobatikusan el is kapja - így legalább autentikusan játszhatja a sértődöttet és lendületből vághatja hozzá a kalózhoz a marokszappant a provokatív megjegyzést hallva. Ha menekül, azt jól teszi.*
- A helyetekben ezen nem nyugtalankodnék még most. - *Húzza fel orrát, az egyik ablakpárkányban csücsülő ibrik felé bök fejével. A cseréplakónak bokorszerűen sűrű és apró, kerek levélkéi vannak, melyek haragos lila-vörös színezetűek. Közötte egészen apró, élénksárga virágok bújnak meg. Egy-egy mondatot címez Leának is, a férfinek is, a hangnemből és a tartalomból is egyértelműen megállapítható, hogy melyiket kinek.* - Azt hívják királyfűnek, nem? Azt hallottam, az ebből főzött tea távol tartja az ilyesmi aggályokat. Vagy ha az nem, még egy pár ilyen megjegyzés, és ezer százalékosan fogamzásmentesek leszünk, levan a gond.
*Ha letelt a kijelölt szárítkozási idő, utána már igazán abbahagyná a pucérkodást, és öltözködéshez fogna. Ha ezt megteheti, közben Miwához fordul.*
- Az erődből jöttél, Miwa? Ugye nyakon csípted Cathant a ruhák ügyében?- *Érdeklődik kedvesen.* - Mondd, a Hadúr vár mára vendégeket, vagy szabad a rablás?
- Eddig is óvatosan tettük, nem látod?! - *Szörtyen fel játékosan, illusztratíve megfordul tengelye körül, közszemlére téve pettymintás végtagjait. Bár ez csak közvetve köszönhető a férfihez fűződő viszonyának, érti és értékeli a helyzetpoént, csak nem hagyja magát. Tovább fogadkozik.* - De majd odafigyelünk, hogy még körültekintőbbek legyünk. Csak lábujjhegyen fogjuk csinálni, egyetlen pisszenés nélkül, és olyannyira elővigyázatosan, hogy még csak egymás társaságát sem keressük fel hozzá!
*Ő aztán a világért sem jönne zavarba, sőt, lelkesen részt vesz az ötletelésben, miközben felhuppan az asztalra, hogy ruháit ölébe ejtve, lábát lóbálva száradjon még egy pár percig a Szellemjáró utasításai szerint.*
- Különben ez nem lesz egyszerű. A gyógyulást hozó tornázás-kencézés rémesen intim tevékenységnek tűnik, ha épp nem ilyen széles a közönségünk hozzá. Mondjuk lehetne jobb szagú az olaj, olyan nincs, ami fűszeres-illatos? Persze az istenek mentsenek meg tőle, hogy félvállról vegyem a kezelést. - *Bocsánatkérően széttárja kezeit. A sarokba szervült jádeszemű hölgyeményt a beszélgetés ezen a ponton már valószínűleg igen-igen irritálhatja, de sajnos a barna leány épp most kezd belendülni. Plusz, ha a félvér amúgy is Lea keze alatt fog működni a Vashegyen, jobb, ha hozzászokik az ilyenféle dialógusokhoz. Rili tapasztalata szerint az ilyen tárgyilagosan pajzán beszélgetések rémesen gyakoriak a Szellemjáró közelségében. Érthetetlen, miért.
Íves mozdulattal nyúl a szappanért, és az előzetes feltételezések ellenére akrobatikusan el is kapja - így legalább autentikusan játszhatja a sértődöttet és lendületből vághatja hozzá a kalózhoz a marokszappant a provokatív megjegyzést hallva. Ha menekül, azt jól teszi.*
- A helyetekben ezen nem nyugtalankodnék még most. - *Húzza fel orrát, az egyik ablakpárkányban csücsülő ibrik felé bök fejével. A cseréplakónak bokorszerűen sűrű és apró, kerek levélkéi vannak, melyek haragos lila-vörös színezetűek. Közötte egészen apró, élénksárga virágok bújnak meg. Egy-egy mondatot címez Leának is, a férfinek is, a hangnemből és a tartalomból is egyértelműen megállapítható, hogy melyiket kinek.* - Azt hívják királyfűnek, nem? Azt hallottam, az ebből főzött tea távol tartja az ilyesmi aggályokat. Vagy ha az nem, még egy pár ilyen megjegyzés, és ezer százalékosan fogamzásmentesek leszünk, levan a gond.
*Ha letelt a kijelölt szárítkozási idő, utána már igazán abbahagyná a pucérkodást, és öltözködéshez fogna. Ha ezt megteheti, közben Miwához fordul.*
- Az erődből jöttél, Miwa? Ugye nyakon csípted Cathant a ruhák ügyében?- *Érdeklődik kedvesen.* - Mondd, a Hadúr vár mára vendégeket, vagy szabad a rablás?
5959. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-27 11:32:09
Üzenet elküldve: 2016-05-27 11:32:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Piros Pöttyösök, Leánál - fejléc dolga rátok hagyva, még mindig//
-Szerintem is. Párját ritkító ékszer lehetne. *pislog le az említett testrészére vigyorogva. Még a végén kedvelni fogja ezt a szellemjárót, már csupán csak a csípős nyelve miatt is. Kalózunkat nem kell félteni, ha arról van szó, hogy fegyver helyett éppen szavakkal kell párbajozni, sőt, még élvezni is szokta, kiváltképpen, ha méltó ellenfélre akad. Alkalmasint mind Rilai, mind Lea annak tűnik.
Teljesen váratlanul beállít a kis félvér, akire a kapitányúr nagyon is emlékszik korábbról, a kis rabszolga, akit meghívott reggelire. Reméli, hogy nem kapták le miatta a tíz körméről, a férfi nyilván nem akart semmi rosszat.
Közben módszeresen halad végig szíve csücske testén a kenceficével, Miwa felbukkanására ugyan felnéz, de nem hagyja abba, ha már elkezdte.*
-Miwa, kedvesem, örülök, hogy látlak. Ne légy olyan szégyellős, látod, minket sem zavar...*mondja, miközben alig tudja visszatartani a röhögést. Valójában a helyzet ennél röhejesebb aligha lehetne, itt áll egy szál pemszliben, szügyig ragacsosan, három nő társaságában. Jobb helyeken ezért fizetni szoktak.
Miután végeztek, hasonlóképpen kritikusan tekint végig lelke virágoskertecskéjének zümmögő méhecskéjén, azaz, ha nevesíteni akarjuk, Rilain. Drámai sóhaj mellett csóválja a fejét, míg válaszol:*
-Bárcsak állíthatnám rólad az ellenkezőjét, ám fájdalom, a szavamat adtam, hogy nem hazudok neked. *villantja szokott vigyorát, s a halk félmondatra csupán csak szemei csillannak fel sokat mondón.
Ő maga is letörölgeti a kezeit, majd vár, amíg Lea úgy nem dönt, hogy most már akár időszerű is lehetne felöltözni, vagy hasonló. Nem, mintha problémája volna azzal, hogy közszemlére van téve mindene, láthatóan Miwán kívül senki mást sem zavar, de azért alkalmasint jó lenne már túl lenni az egész procedúrán.*
-Bekaphat mást is, akkor nem kell a hasára folyatnom. *adja meg a riposztot, majd reflexből be is húzza a nyakát, Rilai esetleges retorziójára készülve.*
-Szerintem is. Párját ritkító ékszer lehetne. *pislog le az említett testrészére vigyorogva. Még a végén kedvelni fogja ezt a szellemjárót, már csupán csak a csípős nyelve miatt is. Kalózunkat nem kell félteni, ha arról van szó, hogy fegyver helyett éppen szavakkal kell párbajozni, sőt, még élvezni is szokta, kiváltképpen, ha méltó ellenfélre akad. Alkalmasint mind Rilai, mind Lea annak tűnik.
Teljesen váratlanul beállít a kis félvér, akire a kapitányúr nagyon is emlékszik korábbról, a kis rabszolga, akit meghívott reggelire. Reméli, hogy nem kapták le miatta a tíz körméről, a férfi nyilván nem akart semmi rosszat.
Közben módszeresen halad végig szíve csücske testén a kenceficével, Miwa felbukkanására ugyan felnéz, de nem hagyja abba, ha már elkezdte.*
-Miwa, kedvesem, örülök, hogy látlak. Ne légy olyan szégyellős, látod, minket sem zavar...*mondja, miközben alig tudja visszatartani a röhögést. Valójában a helyzet ennél röhejesebb aligha lehetne, itt áll egy szál pemszliben, szügyig ragacsosan, három nő társaságában. Jobb helyeken ezért fizetni szoktak.
Miután végeztek, hasonlóképpen kritikusan tekint végig lelke virágoskertecskéjének zümmögő méhecskéjén, azaz, ha nevesíteni akarjuk, Rilain. Drámai sóhaj mellett csóválja a fejét, míg válaszol:*
-Bárcsak állíthatnám rólad az ellenkezőjét, ám fájdalom, a szavamat adtam, hogy nem hazudok neked. *villantja szokott vigyorát, s a halk félmondatra csupán csak szemei csillannak fel sokat mondón.
Ő maga is letörölgeti a kezeit, majd vár, amíg Lea úgy nem dönt, hogy most már akár időszerű is lehetne felöltözni, vagy hasonló. Nem, mintha problémája volna azzal, hogy közszemlére van téve mindene, láthatóan Miwán kívül senki mást sem zavar, de azért alkalmasint jó lenne már túl lenni az egész procedúrán.*
-Bekaphat mást is, akkor nem kell a hasára folyatnom. *adja meg a riposztot, majd reflexből be is húzza a nyakát, Rilai esetleges retorziójára készülve.*
5958. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-27 11:02:04
Üzenet elküldve: 2016-05-27 11:02:04
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//a piros pöttyös az igazi - én sem az enyém!!!//
- Pedig remek ékszer lehetne. Medálnak el tudom képzelni. Sőt, fülönfüggőnek. Akheel sárga lenne az irigységtől.
*Rili ismerheti Akheelt annyira, hogy tudja, hogy kétségtelenül megirigyelné a Vörös az ilyen zsuzsut, és azért egy pár here-fülbevaló nagyon jól is mutatna a füles-fogas nyaklánca mellett. Lea már el is képzelte, amint Akheel a tükör előtt illegeti magát. Már feltéve ha Rili kölcsönadja Draenon családi bizsuját.
Amíg azok kenekednek addig megérkezik Miwa is, aki szemmel láthatóan lefagy az elé táruló látványtól. Mondjuk lehet, hogy Lea is hasonlóan reagálna a helyében, de mivel nincsen a helyében, ezért csak halkan felnevet. Mert ugye ez egy olyan helyzet, amiben csak nevetni lehet. Vagy persze sírni, ha az ember épp levakarni készül a saját bőrét. Mindenesetre ez az olaj elvileg enyhíteni fogja a viszketést perceken belül.*
- Ril hozott neked alsóneműt. A szobádba tettem.
*mondja annyira természetesen, hogy Miwa elhiheti azt, hogy ez annyira mindennapos szituáció, hogy semmi említést nem érdemel, hiszen része a vashegyi miliőnek.*
- Kicsit várjál az öltözéssel, mert különben a ruhád szívja be a bőröd helyett, akkor meg aztán kezdhetjük elölről az egészet.
*rázza a fejét Rili elhamarkodott öltözködési kísérletére*
- Tornázz kicsit, aztán öltözhetsz. Gyerünk. Egyébként pár nap és jobb lesz. De le ne mosd nekem, csak este. Ezzel a szappannal.
*dobja oda Rilinek a kecsketej szappant. Közben pedig vizualizálja, hogy az kiesik a kedvenc fogadósuk kezéből, mert iszamós az olajtól.*
- Aztán újra kenitek egymást. Reggel megint. Tornázni ne feledjetek el.
*ezen a ponton már felröhög*
- Igen, természetesen a Szellemek kezébe helyeztem a sorsotokat. Aztán csak óvatason az üzekedéssel, mert ugye tudjátok, hogy nem csak viszketést kaphattok tőle? Attól még bekaphatja a legyet ha a hasára folyatod a magod.
*ez utóbbi szavait a férfinek címezi, de továbbra is csak froclizza, és reméli, hogy nem mond semmi újat.*
- Pedig remek ékszer lehetne. Medálnak el tudom képzelni. Sőt, fülönfüggőnek. Akheel sárga lenne az irigységtől.
*Rili ismerheti Akheelt annyira, hogy tudja, hogy kétségtelenül megirigyelné a Vörös az ilyen zsuzsut, és azért egy pár here-fülbevaló nagyon jól is mutatna a füles-fogas nyaklánca mellett. Lea már el is képzelte, amint Akheel a tükör előtt illegeti magát. Már feltéve ha Rili kölcsönadja Draenon családi bizsuját.
Amíg azok kenekednek addig megérkezik Miwa is, aki szemmel láthatóan lefagy az elé táruló látványtól. Mondjuk lehet, hogy Lea is hasonlóan reagálna a helyében, de mivel nincsen a helyében, ezért csak halkan felnevet. Mert ugye ez egy olyan helyzet, amiben csak nevetni lehet. Vagy persze sírni, ha az ember épp levakarni készül a saját bőrét. Mindenesetre ez az olaj elvileg enyhíteni fogja a viszketést perceken belül.*
- Ril hozott neked alsóneműt. A szobádba tettem.
*mondja annyira természetesen, hogy Miwa elhiheti azt, hogy ez annyira mindennapos szituáció, hogy semmi említést nem érdemel, hiszen része a vashegyi miliőnek.*
- Kicsit várjál az öltözéssel, mert különben a ruhád szívja be a bőröd helyett, akkor meg aztán kezdhetjük elölről az egészet.
*rázza a fejét Rili elhamarkodott öltözködési kísérletére*
- Tornázz kicsit, aztán öltözhetsz. Gyerünk. Egyébként pár nap és jobb lesz. De le ne mosd nekem, csak este. Ezzel a szappannal.
*dobja oda Rilinek a kecsketej szappant. Közben pedig vizualizálja, hogy az kiesik a kedvenc fogadósuk kezéből, mert iszamós az olajtól.*
- Aztán újra kenitek egymást. Reggel megint. Tornázni ne feledjetek el.
*ezen a ponton már felröhög*
- Igen, természetesen a Szellemek kezébe helyeztem a sorsotokat. Aztán csak óvatason az üzekedéssel, mert ugye tudjátok, hogy nem csak viszketést kaphattok tőle? Attól még bekaphatja a legyet ha a hasára folyatod a magod.
*ez utóbbi szavait a férfinek címezi, de továbbra is csak froclizza, és reméli, hogy nem mond semmi újat.*
5957. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-27 10:40:43
Üzenet elküldve: 2016-05-27 10:40:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
//Orkos levél//
*Ismerős hang üti meg fülét, és mikor odapillant sejtése beigazolódik, ugyanis Ethea érkezik.*
-Szia Ethea. Mégis elhagytad Syoudot? *kérdezi mosolyogva.* -Sikerült már kipihenni a harc fáradalmait? *érdeklődik, hiszen Ethea is azok közé tartozik akik megjárták a frontot. Talán legközelebb már Daranel is ezen egyének táborába fog tartozni, bár tényleg kétséges mire menne az íjával... bár ha jól hallotta a dolgokat akkor volt ott ork íjász is, kíváncsi lenne az ő tapasztalataira.
Az íjász mikor meglátja az érkezőket már integet nekik messziről, de mintha Kriyon nem ismerné fel a zöld ruhást.*
~Biztos szórakozott kedvében van.~
-Kriyon! Lapu! Sziasztok! Synmiraról... nem mondod?!
*Ethea megelőzi a válasszal, egyébként jó tudni hogy Isurii itt tartózkodik, ugyanis ez számára is új információ.*
-A fegyverek maradhatnak. *javítja ki kicsit a harcosnőt.* -Syoud azt mondta barátok, ismerősök bejöhetnek fegyverrel csak idegenek nem. Ők pedig mindketten szilánkok. *magyarázza, mert nem akar sértődést vagy valami.*
-Menjetek csak. Örülök, hogy épségben visszajöttetek az orkoktól.
*Hiszen nem lehetett kellemes a területükre merészkedni ennek a párosnak, ezért is szerette volna őket elkísérni, bár nyilván megvolt az oka miért mentek ők ketten... afféle próba is lehetett, a mágusok fura szerzetek.
Valószínűleg nem kell majd a két leendő mágust kísérgetni, de ha Ethea ezt teszi akkor a következő mondat nem hangzik el.*
-Mit gondolsz az ellenség meddig hagy nekünk békét? Milyenek voltak a fronton az orkok meg az ametisztek?
*Ha már esetleg kettesben maradnak legalább beszélgessenek, úgy jobban telik az idő.*
//Orkos levél//
*Ismerős hang üti meg fülét, és mikor odapillant sejtése beigazolódik, ugyanis Ethea érkezik.*
-Szia Ethea. Mégis elhagytad Syoudot? *kérdezi mosolyogva.* -Sikerült már kipihenni a harc fáradalmait? *érdeklődik, hiszen Ethea is azok közé tartozik akik megjárták a frontot. Talán legközelebb már Daranel is ezen egyének táborába fog tartozni, bár tényleg kétséges mire menne az íjával... bár ha jól hallotta a dolgokat akkor volt ott ork íjász is, kíváncsi lenne az ő tapasztalataira.
Az íjász mikor meglátja az érkezőket már integet nekik messziről, de mintha Kriyon nem ismerné fel a zöld ruhást.*
~Biztos szórakozott kedvében van.~
-Kriyon! Lapu! Sziasztok! Synmiraról... nem mondod?!
*Ethea megelőzi a válasszal, egyébként jó tudni hogy Isurii itt tartózkodik, ugyanis ez számára is új információ.*
-A fegyverek maradhatnak. *javítja ki kicsit a harcosnőt.* -Syoud azt mondta barátok, ismerősök bejöhetnek fegyverrel csak idegenek nem. Ők pedig mindketten szilánkok. *magyarázza, mert nem akar sértődést vagy valami.*
-Menjetek csak. Örülök, hogy épségben visszajöttetek az orkoktól.
*Hiszen nem lehetett kellemes a területükre merészkedni ennek a párosnak, ezért is szerette volna őket elkísérni, bár nyilván megvolt az oka miért mentek ők ketten... afféle próba is lehetett, a mágusok fura szerzetek.
Valószínűleg nem kell majd a két leendő mágust kísérgetni, de ha Ethea ezt teszi akkor a következő mondat nem hangzik el.*
-Mit gondolsz az ellenség meddig hagy nekünk békét? Milyenek voltak a fronton az orkok meg az ametisztek?
*Ha már esetleg kettesben maradnak legalább beszélgessenek, úgy jobban telik az idő.*
5956. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-27 10:31:21
Üzenet elküldve: 2016-05-27 10:31:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Piros Pöttyösök, Leánál - nem adom a fejlécem!//
- Ki tudok egyezni azzal is, ahol most tartod őket. - *Sandít oldalra tűnődve, kezében forgatva, szimatolva a gyanús illatú gyógyolajat. Egy kicsit kezdenek groteszk irányt venni a dolgok, és Rilai válaszút elé érkezett: Vagy tovább álmélkodik és pironkodásba-furcsállgatásba fog, vagy megpróbálja a helyzet komikus mivoltát megragadni. Az utóbbi mellett határoz, és hát teszi, amit Lea mondott neki, mégpedig kimerítő aprólékossággal, bár valószínűleg saját maguk is elérték volna ezen testtájaikat, így nyilván sokkal viccesebb, meg lehet, hogy csak így működik a szelencébe zárt varázslat. Más körülmények között a sikamlós tevékenység valószínűleg jócskán megpiszkálná a fantáziáját, jelenleg viszont inkább úgy érzi magát, mint egy szelet pácolt hús. Viszont hamarosan már nem csak pöttyösek-bőrpírosak, de ragacsosak és gyógyszerszagúak is lesznek. Hurrá!
Színpadias nemtörődömséggel fordul Miwa felé, mikor az az ajtóba merevedik, kissé meghőkölve a látványtól. Pedig jelen pillanatban nincs párocskázás, sem turbékolás, sem semmi olyan, amit esetleg elvárnak kettejüktől valami okból. Rilai esetében talán egy kis halk rötyögés. Nem különösebben szégyenlős egyébként, főleg nem a kis félvér előtt, de azért érti, miért fagyott az ajkára mondandója az elébe táruló panorámától.*
- Megbocsájtunk. - *Int nagyvonalúan, aztán visszacsavarja a gyógykenőce tartójának a tetejét, Draenonhoz fordul, hátrébb lépve, kínosan komoly ábrázattal megszemléli szíve választottját.*
- Szemernyit sem lettél szebb. Sőt. Immár ragacsos vagy, és fura a szagod is. - *Összegzi benyomásait tárgyilagosan. Semmi turbékolás, semmi párocskázás, minden előzetes várakozás ellenére csak egy megjegyzést tesz hozzá halkan, csintalan félmosollyal:* - Alig várom, hogy megfürösszük egymást.
*A Szellemjáróhoz fordul, megérdeklődi, hogy a szeánsz befejeztével visszavehetik-e ruháikat, és hogy hogyan tovább. Utóbb óvatosan visszabugyolálódik. Közben tovább feszegeti a bőrbaj elleni csodaszer mibenlétét.*
- Na, beénekeltél minket a Szellemek segítő kezébe? Mikor mosható le? Mikor fog elmúlni? Minek a szappan? - *Több nem jut eszébe, nomeg levegőt is kell valahogy a tüdejébe juttatni. Felkap egy rongyot az asztalról, beletörli kezeit, utána megszaglássza kézfejét, ujjait. Morranva konstatája, hogy még mindig nem sikerült megszabadulni a kesernyés illattól.*
- Ki tudok egyezni azzal is, ahol most tartod őket. - *Sandít oldalra tűnődve, kezében forgatva, szimatolva a gyanús illatú gyógyolajat. Egy kicsit kezdenek groteszk irányt venni a dolgok, és Rilai válaszút elé érkezett: Vagy tovább álmélkodik és pironkodásba-furcsállgatásba fog, vagy megpróbálja a helyzet komikus mivoltát megragadni. Az utóbbi mellett határoz, és hát teszi, amit Lea mondott neki, mégpedig kimerítő aprólékossággal, bár valószínűleg saját maguk is elérték volna ezen testtájaikat, így nyilván sokkal viccesebb, meg lehet, hogy csak így működik a szelencébe zárt varázslat. Más körülmények között a sikamlós tevékenység valószínűleg jócskán megpiszkálná a fantáziáját, jelenleg viszont inkább úgy érzi magát, mint egy szelet pácolt hús. Viszont hamarosan már nem csak pöttyösek-bőrpírosak, de ragacsosak és gyógyszerszagúak is lesznek. Hurrá!
Színpadias nemtörődömséggel fordul Miwa felé, mikor az az ajtóba merevedik, kissé meghőkölve a látványtól. Pedig jelen pillanatban nincs párocskázás, sem turbékolás, sem semmi olyan, amit esetleg elvárnak kettejüktől valami okból. Rilai esetében talán egy kis halk rötyögés. Nem különösebben szégyenlős egyébként, főleg nem a kis félvér előtt, de azért érti, miért fagyott az ajkára mondandója az elébe táruló panorámától.*
- Megbocsájtunk. - *Int nagyvonalúan, aztán visszacsavarja a gyógykenőce tartójának a tetejét, Draenonhoz fordul, hátrébb lépve, kínosan komoly ábrázattal megszemléli szíve választottját.*
- Szemernyit sem lettél szebb. Sőt. Immár ragacsos vagy, és fura a szagod is. - *Összegzi benyomásait tárgyilagosan. Semmi turbékolás, semmi párocskázás, minden előzetes várakozás ellenére csak egy megjegyzést tesz hozzá halkan, csintalan félmosollyal:* - Alig várom, hogy megfürösszük egymást.
*A Szellemjáróhoz fordul, megérdeklődi, hogy a szeánsz befejeztével visszavehetik-e ruháikat, és hogy hogyan tovább. Utóbb óvatosan visszabugyolálódik. Közben tovább feszegeti a bőrbaj elleni csodaszer mibenlétét.*
- Na, beénekeltél minket a Szellemek segítő kezébe? Mikor mosható le? Mikor fog elmúlni? Minek a szappan? - *Több nem jut eszébe, nomeg levegőt is kell valahogy a tüdejébe juttatni. Felkap egy rongyot az asztalról, beletörli kezeit, utána megszaglássza kézfejét, ujjait. Morranva konstatája, hogy még mindig nem sikerült megszabadulni a kesernyés illattól.*
5955. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-27 09:58:02
Üzenet elküldve: 2016-05-27 09:58:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
//Orkos levél//
*Végszóra érkezik. Nem tiszt, de azért már elég régóta szolgálja a Vashegyet. Végig méri a férfit, mintha látta volna már korábban is erre felé.*
-Itt vagyok Daranel.
*Áll meg az elf mellett, ahogy kiér Amon Ruadh kapujához. Tekintete kérdő, szeretné tudni, hogy mi járatban van a másik.
Közben még valakik befutnak, szintén ismeretlenek Ethea számára. Még jó, hogy bemutatkozik, így egyből tudja miért olyan fura a fickó.*
-Isurii úrnőt láttam az erődben. A fegyvereiteket itt hagyhatjátok, utána bemehettek. Ha fontos a hír, nekem is elmondhatod, de bekísérhetlek a Hadúrhoz is.
*Nem tiszt, de úgy tűnik senki nincs a tisztek közül a közelben.
~Hová tűnt mindenki?~
Úgy tűnik a régi csapat újra megfogyatkozott. Aletai is eltűnt, és a lovagokat sem látja sehol. Az óriások is ellófráltak valamerre.*
//Orkos levél//
*Végszóra érkezik. Nem tiszt, de azért már elég régóta szolgálja a Vashegyet. Végig méri a férfit, mintha látta volna már korábban is erre felé.*
-Itt vagyok Daranel.
*Áll meg az elf mellett, ahogy kiér Amon Ruadh kapujához. Tekintete kérdő, szeretné tudni, hogy mi járatban van a másik.
Közben még valakik befutnak, szintén ismeretlenek Ethea számára. Még jó, hogy bemutatkozik, így egyből tudja miért olyan fura a fickó.*
-Isurii úrnőt láttam az erődben. A fegyvereiteket itt hagyhatjátok, utána bemehettek. Ha fontos a hír, nekem is elmondhatod, de bekísérhetlek a Hadúrhoz is.
*Nem tiszt, de úgy tűnik senki nincs a tisztek közül a közelben.
~Hová tűnt mindenki?~
Úgy tűnik a régi csapat újra megfogyatkozott. Aletai is eltűnt, és a lovagokat sem látja sehol. Az óriások is ellófráltak valamerre.*
5954. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-27 09:42:10
Üzenet elküldve: 2016-05-27 09:42:10
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Őrség//
*Ma is, mint oly sokszor, ő is őrségben van, és csak kicsit vidámítja meg komor hangulatát a tudat, hogy ez nem tart már sokáig.*
- Üdv, Achim. Ki ez? *érdeklődik az érkezők láttám, mert bár Achim a Vashegyre tartozik, de nem túl rég óta; Syoud szeme még időnként rajta marad a titkáron.*
*Számszeríját vállának támasztja, úgy pislog a tharg kancellárra, majd pedig kísérőjére.*
- Elég nyüzüge. *állapítja meg, de hát nem lehet mindenki akkora döher, mint Morwon. Ha megkapja a válaszokat, és azok nem érik el a riasztási ingerküszöbét, akkor csak int a párosnak: befelé-befelé.*
//Őrség//
*Ma is, mint oly sokszor, ő is őrségben van, és csak kicsit vidámítja meg komor hangulatát a tudat, hogy ez nem tart már sokáig.*
- Üdv, Achim. Ki ez? *érdeklődik az érkezők láttám, mert bár Achim a Vashegyre tartozik, de nem túl rég óta; Syoud szeme még időnként rajta marad a titkáron.*
*Számszeríját vállának támasztja, úgy pislog a tharg kancellárra, majd pedig kísérőjére.*
- Elég nyüzüge. *állapítja meg, de hát nem lehet mindenki akkora döher, mint Morwon. Ha megkapja a válaszokat, és azok nem érik el a riasztási ingerküszöbét, akkor csak int a párosnak: befelé-befelé.*
5953. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-27 09:27:38
Üzenet elküldve: 2016-05-27 09:27:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Orkos levél - Napváltás//
*Vet egy lapos pillantást Lapura, mert most először ötlik fel benne az a szörnyű gondolat, hogy a lány esetleg... totálba szivatja, és már egy olyan szintú cinikus szarkazmussal kezeli, hogy az már művészet.*
~ Áh... nem. Tuti nem. ~ *nyugtatja meg magát végül és helyeselni kezd, rendkívül önelégült békafejjel.*
- Hát igenigen... van némi diplomata-vénám, szó se róla. *ahogy Lapu sápadozni kezd, és mindenféle csúf következményekről beszél, Kriyon szeme előtt felrémlik a pokolgödörként lángoló ork barlang, a sok ork hulla és néhány járulékos Zaras-veszteség az ő oldalukon.*
- Pazar! *vidámodik meg teljes szívéből, majd Lapura néz.*
- Hát tudod, senki nem nevezheti a klántársamat seggtörlőnek, oké? Még Zarast se, nem ám téged! Na gyere... köpjük be ezeket a disznókat!
*A folyót a Kalácsfalvi Révnél szelik át, majd a thargok birtokain át tartanak Amon Ruadh felé. Mikor felkaptatnak a hegyre, Kriyon udvariasan, de jelentősége teljes tudatában üdvözli az őrséget.*
- Üdvözöllek titeket! Kriyon vagyok Synmiráról, ő itt Lapu. Bemennénk, ha lehet, és izé... nincs itt esetleg valamelyik nagymesterünk? Vagy tőletek valami tiszt? Híreink vannak ám!
5952. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-27 07:42:50
Üzenet elküldve: 2016-05-27 07:42:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Piros Pöttyösök, Leánál//
*Kagannak nincs szüksége rá, és az elhangzó ének után el is küldi a rabszolgalányt. Miwa dob egy hanyag meghajlást, kísérve egy igenis urammal, aztán már fordul is kifelé az ajtón. Szinte már vidáman szökdécsel át az erőd udvarán, érkezve meg a kapuhoz. A posztoló őröknek int csupán, majd kilépve becélozza Leandana házát, egyben saját lakóhelyét is.
Vidáman dudorászva fékez le az ajtóban, nem is sejtve, hogy Lea nincs egyedül. Gondtalanul nyitja is az ajtót, és halk énekelgetése azonnal viszonzásra talál, majd bele is fagy a torkába.*
-Szellemjáró!
*Böki ki meglepetten a tárt ajtóban történő megtorpanása után, elkerekedett szemei gazdája arcára tapadnak, majd onnan fordulnak tovább a másik kettőre. Lábai földbe gyökereznek, jádéi még jobban kikerekednek, még pislogni is elfelejt.*
-Öööhhmmm...
*Nyög fel. Na mert látott már pucér embert, ebben nincs semmi újság, csupán a kép az, ami azért meglepi kissé. Főleg, mert üresnek vélte a lakot.*
-Bocsánat.
*Kapja össze hirtelen magát, ahogy elmúlik a bénaságvarázs. Tekintetét lesüti, és próbál elfordulni. Beljebb lép, az ajtót becsukja maga mögött, és meg is fordul. Szemben az ajtóval hebegi el végül.*
-Szellemjáró, a Hadúr küldött, hogy segítsek neked valami előkészületekben, meg az üvegcsékkel is. Nem tudtam, hogy nem vagy egyedül. Segítsek most valamit, vagy menjek el?
*Mert hát a párocskát esetleg zavarja az ő jelenléte. Természetesen felismerte bennük Rilait és Draenont.*
*Kagannak nincs szüksége rá, és az elhangzó ének után el is küldi a rabszolgalányt. Miwa dob egy hanyag meghajlást, kísérve egy igenis urammal, aztán már fordul is kifelé az ajtón. Szinte már vidáman szökdécsel át az erőd udvarán, érkezve meg a kapuhoz. A posztoló őröknek int csupán, majd kilépve becélozza Leandana házát, egyben saját lakóhelyét is.
Vidáman dudorászva fékez le az ajtóban, nem is sejtve, hogy Lea nincs egyedül. Gondtalanul nyitja is az ajtót, és halk énekelgetése azonnal viszonzásra talál, majd bele is fagy a torkába.*
-Szellemjáró!
*Böki ki meglepetten a tárt ajtóban történő megtorpanása után, elkerekedett szemei gazdája arcára tapadnak, majd onnan fordulnak tovább a másik kettőre. Lábai földbe gyökereznek, jádéi még jobban kikerekednek, még pislogni is elfelejt.*
-Öööhhmmm...
*Nyög fel. Na mert látott már pucér embert, ebben nincs semmi újság, csupán a kép az, ami azért meglepi kissé. Főleg, mert üresnek vélte a lakot.*
-Bocsánat.
*Kapja össze hirtelen magát, ahogy elmúlik a bénaságvarázs. Tekintetét lesüti, és próbál elfordulni. Beljebb lép, az ajtót becsukja maga mögött, és meg is fordul. Szemben az ajtóval hebegi el végül.*
-Szellemjáró, a Hadúr küldött, hogy segítsek neked valami előkészületekben, meg az üvegcsékkel is. Nem tudtam, hogy nem vagy egyedül. Segítsek most valamit, vagy menjek el?
*Mert hát a párocskát esetleg zavarja az ő jelenléte. Természetesen felismerte bennük Rilait és Draenont.*
5951. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-26 22:57:27
Üzenet elküldve: 2016-05-26 22:57:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Piros Pöttyösök, Leánál - fejléc dolga rátok hagyva, még mindig//
*Alkalmasint azt, hogy Lea pontosan hány embert is enged be a lábai közé, az nem csak, hogy nem tartozik kalózunkra, de még csak nem is foglalkoztatja, tulajdonképpen alapvetően bele sem gondol, meg ennyire nem is akart. Már csak azért sem, mert megvannak a saját ilyen irányú tapasztalatai, melyek ugyebár neki sem voltak éppen kellemesek, tisztán emlékszik olyan napokra, amikor legszívesebben leszakított volna mindent, ami a lábai között van, ha attól megszűnik az égő viszketés. Azóta jóval elővigyázatosabb az esetleges partnereit érintően, valamint ő maga is gyakrabban tisztálkodik, nagyobb figyelmet fordít az ilyesmire. Egyébiránt biztos benne, hogy ezek a nemibajok az istenek humorát hivatottak igazolni. Mert hát miféle erő teremthet férfit és nőt, adhatja nekik a legnagyobb ajándékot, hogy aztán ilyen viszkető, égő, nedvedző kelésekkel borítsa el őket, mintegy büntetésképpen azért, mert egy kissé élvezték egymást?*
-Hát, legalább egy gonddal kevesebb. Vagy kettővel. *jegyzi meg cinikus hangnemmel, majd Rilire vigyorog.*
-Akkor legalább attól nem kell tartanod, hogy rossz helyre kerülnek a függelékeim. Megkaphatod őket, kis dísztasakban. *gyanúsan vigyorra rándul a szája, alig tudja megállni, hogy elnevesse magát.*
-Na, gyerünk édesem, essünk túl rajta. *áll meg Rilai előtt, majd jó vastagon bekeni a kezeit a szmötyivel, amit Lea szolgáltatott nekik. Alkalmasint az, hogy mennyire leskelődik a Szellemjáró, az ő dolga, kalózunknak nincs szégyellnivalója, s jelen pillanatban aligha jellemezhető erotikus masszázsként az, amit egymással művelnek. Na persze máshol, más körülmények között...*
-Orvosi utasításra. *kuncogja el magát, majd hozzálát, hogy gyengéd mozdulatokkal, de kellő alapossággal bekenegesse szíve hölgyének legtöbb elérhető bőrfelületét.*
*Alkalmasint azt, hogy Lea pontosan hány embert is enged be a lábai közé, az nem csak, hogy nem tartozik kalózunkra, de még csak nem is foglalkoztatja, tulajdonképpen alapvetően bele sem gondol, meg ennyire nem is akart. Már csak azért sem, mert megvannak a saját ilyen irányú tapasztalatai, melyek ugyebár neki sem voltak éppen kellemesek, tisztán emlékszik olyan napokra, amikor legszívesebben leszakított volna mindent, ami a lábai között van, ha attól megszűnik az égő viszketés. Azóta jóval elővigyázatosabb az esetleges partnereit érintően, valamint ő maga is gyakrabban tisztálkodik, nagyobb figyelmet fordít az ilyesmire. Egyébiránt biztos benne, hogy ezek a nemibajok az istenek humorát hivatottak igazolni. Mert hát miféle erő teremthet férfit és nőt, adhatja nekik a legnagyobb ajándékot, hogy aztán ilyen viszkető, égő, nedvedző kelésekkel borítsa el őket, mintegy büntetésképpen azért, mert egy kissé élvezték egymást?*
-Hát, legalább egy gonddal kevesebb. Vagy kettővel. *jegyzi meg cinikus hangnemmel, majd Rilire vigyorog.*
-Akkor legalább attól nem kell tartanod, hogy rossz helyre kerülnek a függelékeim. Megkaphatod őket, kis dísztasakban. *gyanúsan vigyorra rándul a szája, alig tudja megállni, hogy elnevesse magát.*
-Na, gyerünk édesem, essünk túl rajta. *áll meg Rilai előtt, majd jó vastagon bekeni a kezeit a szmötyivel, amit Lea szolgáltatott nekik. Alkalmasint az, hogy mennyire leskelődik a Szellemjáró, az ő dolga, kalózunknak nincs szégyellnivalója, s jelen pillanatban aligha jellemezhető erotikus masszázsként az, amit egymással művelnek. Na persze máshol, más körülmények között...*
-Orvosi utasításra. *kuncogja el magát, majd hozzálát, hogy gyengéd mozdulatokkal, de kellő alapossággal bekenegesse szíve hölgyének legtöbb elérhető bőrfelületét.*
5950. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-26 22:16:02
Üzenet elküldve: 2016-05-26 22:16:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//a piros pöttyös az igazi - ez a fejléc ellenáll az ellenállásnak továbbra is ellenáll//
*Lea valóban szakértője a genitális nyavalyáknak, noha nem azért mert minden erre járó hímet a combjai közé enged, hanem azért, mert Kagan régebben válogatás nélkül fektette meg a fehérnépet. A pudvásat is. Amit aztán szépen tovább adott Leának - aki körülbelül az egyetlen monogám személy közel s távol -, akinek így volt lehetősége a különböző viszketések és levedzések széles tárházát megismerni. Szívesen kihagyta volna, és megelégedett volna azzal, hogy a mások hasonló nyűgjeit kikezelje, végtére is gyógyítóként is tevékenykedik. Egyébiránt egész testet betakaró nemi kórsággal még sosem volt dolga - hosszan lappangóval viszont igen -, úgyhogy akkor sem ment volna el ilyen irányba a diagnózis felállítása, ha nincsen a birtokában a városi fürdőt érintő információnak. De mindig jó froclizni a másikat. Rilit különösen. Szórakoztató nézni amikor hiperventillál.*
- Óh igen, pont a bal. Mindig a bal. Hogy neki mije? Nyilvánvalóan a bal golyója. Csak mivel közel van a jobbhoz, ezért mindkettő. Nagy az esély rá.
*válaszolja meg Rili kérdését, ami amúgy teljesen jogos, miért csak őróla száradna le ez az? Igazságtalan lenne, ha Draenon mindenét megtarthatná.*
- Szóval csak ötöt. Hát akkor négynaponta mosnia kell.
*részéről ezzel le is rendezte a rabszolga ügyét, hiszen kapott a leányzó ruhát és cipőt is, és most Rili szállította az alsóneműt is, így a ruhatára teljessé is vált. Illetve majd télen kelleni fog valami melegebb öltözet is, de ezen ráérnek még agyalni.*
- Naná, hogy a Szellemekre bízzuk ezt. Nosza, tessék kenekedni.
*Kántálni nem kezd, csak halkan énekelni a maga mély, reszelős hangján és közben nekiáll teát készíteni, így a kis gerlepárnak nem kell attól tartania, hogy leskelődni fog. Amíg azok dolgoznak egymáson addig ő is elbíbelődik ezzel-azzal. Például elhelyezi a bugyikákat Miwa szobájában, ahol látszik, hogy járt már a leányzó és elrendezett ezt-azt. Lea ezt természetesen nem túrja fel - nincs oka ilyesmire -, csak jól látható helyre teszi az alsókat. Ha a turbékolóknak kérdése van hozzá azt természetesen meg fogja válaszolni, addig meg énekelget.*
*Lea valóban szakértője a genitális nyavalyáknak, noha nem azért mert minden erre járó hímet a combjai közé enged, hanem azért, mert Kagan régebben válogatás nélkül fektette meg a fehérnépet. A pudvásat is. Amit aztán szépen tovább adott Leának - aki körülbelül az egyetlen monogám személy közel s távol -, akinek így volt lehetősége a különböző viszketések és levedzések széles tárházát megismerni. Szívesen kihagyta volna, és megelégedett volna azzal, hogy a mások hasonló nyűgjeit kikezelje, végtére is gyógyítóként is tevékenykedik. Egyébiránt egész testet betakaró nemi kórsággal még sosem volt dolga - hosszan lappangóval viszont igen -, úgyhogy akkor sem ment volna el ilyen irányba a diagnózis felállítása, ha nincsen a birtokában a városi fürdőt érintő információnak. De mindig jó froclizni a másikat. Rilit különösen. Szórakoztató nézni amikor hiperventillál.*
- Óh igen, pont a bal. Mindig a bal. Hogy neki mije? Nyilvánvalóan a bal golyója. Csak mivel közel van a jobbhoz, ezért mindkettő. Nagy az esély rá.
*válaszolja meg Rili kérdését, ami amúgy teljesen jogos, miért csak őróla száradna le ez az? Igazságtalan lenne, ha Draenon mindenét megtarthatná.*
- Szóval csak ötöt. Hát akkor négynaponta mosnia kell.
*részéről ezzel le is rendezte a rabszolga ügyét, hiszen kapott a leányzó ruhát és cipőt is, és most Rili szállította az alsóneműt is, így a ruhatára teljessé is vált. Illetve majd télen kelleni fog valami melegebb öltözet is, de ezen ráérnek még agyalni.*
- Naná, hogy a Szellemekre bízzuk ezt. Nosza, tessék kenekedni.
*Kántálni nem kezd, csak halkan énekelni a maga mély, reszelős hangján és közben nekiáll teát készíteni, így a kis gerlepárnak nem kell attól tartania, hogy leskelődni fog. Amíg azok dolgoznak egymáson addig ő is elbíbelődik ezzel-azzal. Például elhelyezi a bugyikákat Miwa szobájában, ahol látszik, hogy járt már a leányzó és elrendezett ezt-azt. Lea ezt természetesen nem túrja fel - nincs oka ilyesmire -, csak jól látható helyre teszi az alsókat. Ha a turbékolóknak kérdése van hozzá azt természetesen meg fogja válaszolni, addig meg énekelget.*
5949. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-26 20:01:53
Üzenet elküldve: 2016-05-26 20:01:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Piros Pöttyösök, Leánál – fejlécellenállás-szepsön//
*Pislogva, kissé értetlenül figyeli a feszkót kettejük között – Lea csak nem valami olyat vélt felfedezni ennek a megejtő pernahajdernek a viselkedésén, ami az ő szeme előtt láthatatlan? Ez mondjuk olyan nagyon nem volna csodaszámba menő, minthogy Rili köztudott gyenge pontja az a bizonyos vigyorgás, amit Draenon előszeretettel szemléltet lépten-nyomon. Mint ahogy általában az összes jókislány Achilles-sarka egy ilyen megátalkodott rosszfiú, ezt bizonyosan megírták Minden Klisék Kódexében. Hányszor csipkedte emiatt Lea, és milyen nagyon jogosan...! Alkalomadtán mindenesetre szeretné kifaggatni részletesen barátnéját a kalóz ügyében, igazán ráférne valaki, aki legalább többé-kevésbé objektíven meg tudja ítélni ezt az egész akármit, amibe beletenyerelt. Na nem mintha az ő állapotában olyan nagyon hatnának a józan észérvek – ezeket még jóval korábban galacsinba gyűrte agya hátsó szegletében és jó eséllyel újabb rohamuk esetén is pont így fog cselekedni.*
- Akkor jó. Az a védjegyem. - *Replikázik a bizonyos csinos pofit érő pajkos paskolásra, aztán hagyja, a nő hadd turkáljon bele a motyóba és szemrevételezze a cuccokat. Majd, hogy meglepetést ne okozzon, még idejekorán beközli.* - Ja, és a lényeg! Hoztam bugyikát is a kis pucérnak. De csak ötöt. A hatodik napon majd rögtönöz.
*Féltőn rásimítja tenyereit mellkasára. Egyetért a kalózzal: kár lenne az említett testrészéért, eléggé a szívükhöz nőtt, mi tagadás. Utóbb élesen visszakérdez, fejével a pasas felé bök.*
- És neki mije szárad le?! - *Firtatja komiszan. Aztán türelmesen kivárja az asztal szélén ücsörögve, amíg Lea vissza nem tér a kencével. Mikor látja, hogy a férfiú engedelmesen vetkőzéshez lát, ő is visszafátyoltalanodik. Dideregve összekapja maga előtt karjait, és bizalmatlanul pislog a Szellemjáró által lóbált matériákra. A nő huncutul rángatózó arcizmaira felfigyelvén félig gyanakodva, félig kellemkedve hangot ad kétségeinek.*
- Szóval kántálsz. A szellemeknek. - *Hümmentve elveszi a kencés ibriket. Megszagolja, fintorog egy sort. Akadékoskodás nélkül fogja csinálni, amit Lea mond, részint, mert rettenetesen babonás, részint, mert ő aztán cigánykereket, tigrisbukfencet is örömest vetne, ha az megszabadítja az átkos ragálytól, de azért egy kicsit kreténül érzi magát a művelet közben. Valószínűleg ez rá van írva az arcára, vagy ha nem, a folyvást beszédes borostyánszemeiben játékos pajkosság és jól felismerhető furcsállás ül, ahogy sor kerül a folyamatra.*
*Pislogva, kissé értetlenül figyeli a feszkót kettejük között – Lea csak nem valami olyat vélt felfedezni ennek a megejtő pernahajdernek a viselkedésén, ami az ő szeme előtt láthatatlan? Ez mondjuk olyan nagyon nem volna csodaszámba menő, minthogy Rili köztudott gyenge pontja az a bizonyos vigyorgás, amit Draenon előszeretettel szemléltet lépten-nyomon. Mint ahogy általában az összes jókislány Achilles-sarka egy ilyen megátalkodott rosszfiú, ezt bizonyosan megírták Minden Klisék Kódexében. Hányszor csipkedte emiatt Lea, és milyen nagyon jogosan...! Alkalomadtán mindenesetre szeretné kifaggatni részletesen barátnéját a kalóz ügyében, igazán ráférne valaki, aki legalább többé-kevésbé objektíven meg tudja ítélni ezt az egész akármit, amibe beletenyerelt. Na nem mintha az ő állapotában olyan nagyon hatnának a józan észérvek – ezeket még jóval korábban galacsinba gyűrte agya hátsó szegletében és jó eséllyel újabb rohamuk esetén is pont így fog cselekedni.*
- Akkor jó. Az a védjegyem. - *Replikázik a bizonyos csinos pofit érő pajkos paskolásra, aztán hagyja, a nő hadd turkáljon bele a motyóba és szemrevételezze a cuccokat. Majd, hogy meglepetést ne okozzon, még idejekorán beközli.* - Ja, és a lényeg! Hoztam bugyikát is a kis pucérnak. De csak ötöt. A hatodik napon majd rögtönöz.
*Féltőn rásimítja tenyereit mellkasára. Egyetért a kalózzal: kár lenne az említett testrészéért, eléggé a szívükhöz nőtt, mi tagadás. Utóbb élesen visszakérdez, fejével a pasas felé bök.*
- És neki mije szárad le?! - *Firtatja komiszan. Aztán türelmesen kivárja az asztal szélén ücsörögve, amíg Lea vissza nem tér a kencével. Mikor látja, hogy a férfiú engedelmesen vetkőzéshez lát, ő is visszafátyoltalanodik. Dideregve összekapja maga előtt karjait, és bizalmatlanul pislog a Szellemjáró által lóbált matériákra. A nő huncutul rángatózó arcizmaira felfigyelvén félig gyanakodva, félig kellemkedve hangot ad kétségeinek.*
- Szóval kántálsz. A szellemeknek. - *Hümmentve elveszi a kencés ibriket. Megszagolja, fintorog egy sort. Akadékoskodás nélkül fogja csinálni, amit Lea mond, részint, mert rettenetesen babonás, részint, mert ő aztán cigánykereket, tigrisbukfencet is örömest vetne, ha az megszabadítja az átkos ragálytól, de azért egy kicsit kreténül érzi magát a művelet közben. Valószínűleg ez rá van írva az arcára, vagy ha nem, a folyvást beszédes borostyánszemeiben játékos pajkosság és jól felismerhető furcsállás ül, ahogy sor kerül a folyamatra.*
5948. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-26 18:17:22
Üzenet elküldve: 2016-05-26 18:17:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Piros Pöttyösök, Leánál - fejléc dolga rátok hagyva//
*Bárkit véljen is felismerni Lea kalózunkban, az egészen bizonyosan nem fogja cáfolni a feltételezést.*
-Ez lehet az oka. *hagyja helyben a feltételezést a magas fickókat illetően, már csak azért is, mert majdnem biztos afelől, hogy sok magas fickó megfordul errefelé. Konkrétabban Leánál. Még konkrétabban...
Na ugye. Máris bizonyságot tetszik nyerni a feltételezése, a viszketésekkel kapcsolatos, szemmel látható szakértelem végett.*
-Ó, abban biztos vagyok. *szélesedik a vigyora, nos igen, Lea szemmel láthatóan afféle szaktekintély a viszkető genitáliák kérdéskörét illetően, melyet nyilván, többek között empirikus tapasztalatok alapoznak meg, legalábbis kalózunk a "mindent tudó" jellegű mosolyból erre következtet. Persze nem, mintha érdekelné alkalmasint Lea viszkető micsodája, vagy hogy viszket-e egyáltalán, mert jelen pillanatban neki magának nem pont az viszket, ami a lábai között fityeg, hanem úgy nagyjából minden más.*
-Nyilvánvaló, ezért bátorkodtam megosztani az információt, nehogy a feltételezés alapján rossz irányba induljunk a kezeléssel. *bár szenved, a vigyora töretlen, bár ebben közrejátszik az eddig már elfogyasztott rum is, no meg az, hogy remélhetőleg kisvártatva ténylegesen kapnak valamiféle kezelést a nyavalyára.*
-Ó... pont a bal? *kérdi drámaian elszontyolodva, szomorú pillantást vetve Rilai említett testrészére. Csak a szeme csibészes villanása, s a hangjában felfedezhető enyhe szarkazmus árulkodik arról, mennyire komolyan is vette kalózunk az eshetőséget.
Aztán amikor Lea eltűnik, nagyot sóhajtva felkel ültő helyéből, majd a maga részéről hozzálát a vetkőzéshez.*
-Gondoltam, hogy ezt nem ússzuk meg... *dünnyögi rezignált vigyorral, majd Rilaira pillant. Igazság szerint a maga részéről nem aggódik olyasmin, hogy majd miképp tudja túltenni magát a nőt borító pöttyökön. Valószínűleg igen könnyedén, mert pontosan emlékszik minden apró részletre, azokból az időkből, amikor még nem voltak jelen a kiütések. A gyógykezelés részleteire azonban már hangosan felnevet.*
-Remek. Akkor bízzuk a Szellemekre a dolgot. *a maga részéről jóval kevésbé érzi a dolgot drámainak, mint mondjuk Rilai teszi azt, de hát valahol érthető is a nő kétségbeesése, kalózunk jóval bizakodóbb a dolgok alakulását illetően.*
*Bárkit véljen is felismerni Lea kalózunkban, az egészen bizonyosan nem fogja cáfolni a feltételezést.*
-Ez lehet az oka. *hagyja helyben a feltételezést a magas fickókat illetően, már csak azért is, mert majdnem biztos afelől, hogy sok magas fickó megfordul errefelé. Konkrétabban Leánál. Még konkrétabban...
Na ugye. Máris bizonyságot tetszik nyerni a feltételezése, a viszketésekkel kapcsolatos, szemmel látható szakértelem végett.*
-Ó, abban biztos vagyok. *szélesedik a vigyora, nos igen, Lea szemmel láthatóan afféle szaktekintély a viszkető genitáliák kérdéskörét illetően, melyet nyilván, többek között empirikus tapasztalatok alapoznak meg, legalábbis kalózunk a "mindent tudó" jellegű mosolyból erre következtet. Persze nem, mintha érdekelné alkalmasint Lea viszkető micsodája, vagy hogy viszket-e egyáltalán, mert jelen pillanatban neki magának nem pont az viszket, ami a lábai között fityeg, hanem úgy nagyjából minden más.*
-Nyilvánvaló, ezért bátorkodtam megosztani az információt, nehogy a feltételezés alapján rossz irányba induljunk a kezeléssel. *bár szenved, a vigyora töretlen, bár ebben közrejátszik az eddig már elfogyasztott rum is, no meg az, hogy remélhetőleg kisvártatva ténylegesen kapnak valamiféle kezelést a nyavalyára.*
-Ó... pont a bal? *kérdi drámaian elszontyolodva, szomorú pillantást vetve Rilai említett testrészére. Csak a szeme csibészes villanása, s a hangjában felfedezhető enyhe szarkazmus árulkodik arról, mennyire komolyan is vette kalózunk az eshetőséget.
Aztán amikor Lea eltűnik, nagyot sóhajtva felkel ültő helyéből, majd a maga részéről hozzálát a vetkőzéshez.*
-Gondoltam, hogy ezt nem ússzuk meg... *dünnyögi rezignált vigyorral, majd Rilaira pillant. Igazság szerint a maga részéről nem aggódik olyasmin, hogy majd miképp tudja túltenni magát a nőt borító pöttyökön. Valószínűleg igen könnyedén, mert pontosan emlékszik minden apró részletre, azokból az időkből, amikor még nem voltak jelen a kiütések. A gyógykezelés részleteire azonban már hangosan felnevet.*
-Remek. Akkor bízzuk a Szellemekre a dolgot. *a maga részéről jóval kevésbé érzi a dolgot drámainak, mint mondjuk Rilai teszi azt, de hát valahol érthető is a nő kétségbeesése, kalózunk jóval bizakodóbb a dolgok alakulását illetően.*
5947. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-26 16:42:51
Üzenet elküldve: 2016-05-26 16:42:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Őrség//
*Követi hát a titkárt és kimennek a fogadóból. Közben Bris megnézi magának a környéket ami a következő időszakban a munkakörnyezetévé fog válni. Az őröknél megállva megnézi ő is az íjászt. Ember egy íjjal a kezében veszélyes. Bris kevésbé az. Egy kis sovány csontos tudósember aki most is egy nagy könyvet szorongat a hóna alatt. Az övén lévő tőr is inkább dísznek jó mint éles harcban.*
-Üdvözletem.
*Köszönti az idegent. Nem ismeri, hogy mik a szokások ilyenkor. Mégis mire kell számítania és ezért az agya egy hátsó zugában egy kis félelem kezd is el gyűlni.*
//Őrség//
*Követi hát a titkárt és kimennek a fogadóból. Közben Bris megnézi magának a környéket ami a következő időszakban a munkakörnyezetévé fog válni. Az őröknél megállva megnézi ő is az íjászt. Ember egy íjjal a kezében veszélyes. Bris kevésbé az. Egy kis sovány csontos tudósember aki most is egy nagy könyvet szorongat a hóna alatt. Az övén lévő tőr is inkább dísznek jó mint éles harcban.*
-Üdvözletem.
*Köszönti az idegent. Nem ismeri, hogy mik a szokások ilyenkor. Mégis mire kell számítania és ezért az agya egy hátsó zugában egy kis félelem kezd is el gyűlni.*
5946. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-26 12:52:11
Üzenet elküldve: 2016-05-26 12:52:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//a piros pöttyös az igazi - ez a fejléc ellenáll az ellenállásnak//
*Lea egyértelműen nem Draenon testvérét ismeri fel a férfiben, hanem csupán ismerősnek találja a vonásait. Emlékszik persze a kalóz fivérére, de a nevét például nem tudná felidézni, csak azt, hogy egy idegesítő fazon volt, aki meghúzta Isut a folyóban, vagy a folyó partján. Részletekre nem emlékszik, noha Isu annak idején rögtön beszámolt a dologról. De mivel nem tudja, hogy az a pukkancs és a kalóz rokonok, így csak egy ismerős arc, párhuzamot nem von, nem is gondol arra, hogy esetleg a fivére ismerős neki.*
- Sok itt a magas fickó, keverem már őket.
*mosolyodik el, és közben megállapítja, hogy valószínűleg azért ismerős a hapsi, mert olyan tucat-arca van. Igen. A tucat-arc lesz az, meg talán ez a csibészes vigyor, amivel a hímek többsége delejezni próbálja a nőket.*
- Ha viszketne a csunyám, akkor én is ilyesmit mondanék.
*reagál arra, miszerint két hónapig semmi nem lappang, mert bár lehet, hogy két hónapig valóban nem, de mi a garancia arra, hogy két hónapja járt a pudvásban?*
- Nos, miután nem járok a városba, így nem tudhatom, hogy milyen járvány tombol éppen, nem igaz?
*közben Rili persze folytatja a vergődést, ami továbbra is mulattatja Leát. Mivel viszont itt holmi fertőzött vízről is szó esik, ezért feltételezhető, hogy az a baj forrása, nem pedig a kalóz ágyéka. Kivéve persze, ha onnan ázott valami bele a vízbe. De azért ezt a gondolatot Lea is gyorsan elhessegeti és nem feltételezi mindjárt a legrosszabbat, már csak Rilike miatt sem. Egy pernahajdert már kifogott, jó lenne ha ezúttal jobban választana. Most már felnevet és megpaskolja Ril arcát*
- Ne aggódj, a tündéri pofikád ugyanilyen tündéri marad.
*közben átveszi a motyót és gyorsan szemrevételezi a tartalmát, vigyorogva néz fel újra a fogadósra:*
- Lehet, hogy a bal melled leszárad. De szerintem nem. Na lássuk, hogy mit tehetek értetek. Addig is tessék levetkőzni.
*ezzel a lendülettel el is tűnik a hálóban. Két dologgal tér vissza: kecsketejből készült szappannal és valami növényből sajtolt olajjal. Az olaj nem túl jó szagú, napraforgó magjából készítették, viszont a száraz és viszkető bőrre remek. Remélhetőleg azok ketten nekivetkőztek már. Ha igen, akkor folytatja, ha nem akkor kivárja. Közben pedig igyekszik újra komolyra venni a figurát, ami amúgy elég nehéz, mert kibuggyanni készül belőle a röhögés és a rekeszizma lassan már görcsben van, ahogy próbálja elfojtani.*
- Nos akkor az lesz, hogy ti szépen bekenitek egymást. Ezalatt én kántálok a Szellemek segítségét kérve, merthogy ez ilyen varázslatos kencefice.
*Rili ismerheti már Leát annyira, hogy éljen a gyanúperrel, hogy itt bizony szívatás van készülődőben, viszont egyértelmű, hogy máshogyan nem fognak szabadulni, sem pedig a kiütéseiktől.*
*Lea egyértelműen nem Draenon testvérét ismeri fel a férfiben, hanem csupán ismerősnek találja a vonásait. Emlékszik persze a kalóz fivérére, de a nevét például nem tudná felidézni, csak azt, hogy egy idegesítő fazon volt, aki meghúzta Isut a folyóban, vagy a folyó partján. Részletekre nem emlékszik, noha Isu annak idején rögtön beszámolt a dologról. De mivel nem tudja, hogy az a pukkancs és a kalóz rokonok, így csak egy ismerős arc, párhuzamot nem von, nem is gondol arra, hogy esetleg a fivére ismerős neki.*
- Sok itt a magas fickó, keverem már őket.
*mosolyodik el, és közben megállapítja, hogy valószínűleg azért ismerős a hapsi, mert olyan tucat-arca van. Igen. A tucat-arc lesz az, meg talán ez a csibészes vigyor, amivel a hímek többsége delejezni próbálja a nőket.*
- Ha viszketne a csunyám, akkor én is ilyesmit mondanék.
*reagál arra, miszerint két hónapig semmi nem lappang, mert bár lehet, hogy két hónapig valóban nem, de mi a garancia arra, hogy két hónapja járt a pudvásban?*
- Nos, miután nem járok a városba, így nem tudhatom, hogy milyen járvány tombol éppen, nem igaz?
*közben Rili persze folytatja a vergődést, ami továbbra is mulattatja Leát. Mivel viszont itt holmi fertőzött vízről is szó esik, ezért feltételezhető, hogy az a baj forrása, nem pedig a kalóz ágyéka. Kivéve persze, ha onnan ázott valami bele a vízbe. De azért ezt a gondolatot Lea is gyorsan elhessegeti és nem feltételezi mindjárt a legrosszabbat, már csak Rilike miatt sem. Egy pernahajdert már kifogott, jó lenne ha ezúttal jobban választana. Most már felnevet és megpaskolja Ril arcát*
- Ne aggódj, a tündéri pofikád ugyanilyen tündéri marad.
*közben átveszi a motyót és gyorsan szemrevételezi a tartalmát, vigyorogva néz fel újra a fogadósra:*
- Lehet, hogy a bal melled leszárad. De szerintem nem. Na lássuk, hogy mit tehetek értetek. Addig is tessék levetkőzni.
*ezzel a lendülettel el is tűnik a hálóban. Két dologgal tér vissza: kecsketejből készült szappannal és valami növényből sajtolt olajjal. Az olaj nem túl jó szagú, napraforgó magjából készítették, viszont a száraz és viszkető bőrre remek. Remélhetőleg azok ketten nekivetkőztek már. Ha igen, akkor folytatja, ha nem akkor kivárja. Közben pedig igyekszik újra komolyra venni a figurát, ami amúgy elég nehéz, mert kibuggyanni készül belőle a röhögés és a rekeszizma lassan már görcsben van, ahogy próbálja elfojtani.*
- Nos akkor az lesz, hogy ti szépen bekenitek egymást. Ezalatt én kántálok a Szellemek segítségét kérve, merthogy ez ilyen varázslatos kencefice.
*Rili ismerheti már Leát annyira, hogy éljen a gyanúperrel, hogy itt bizony szívatás van készülődőben, viszont egyértelmű, hogy máshogyan nem fognak szabadulni, sem pedig a kiütéseiktől.*
5945. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-26 12:01:12
Üzenet elküldve: 2016-05-26 12:01:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
-Viszont ha a tisztek elfoglaltak a Hadúr elé kell állnod... a Vashegy állandó mozgásban van, de ezt majd megtanulod.
*Tisztek persze... honnan akasszanak le most hirtelen egy tisztet csak azért mert ő ezt kívánja éppen? Egyébként ha kicsit önállósítja magát az ember akár hamarabb is eredményre juthat.*
-Menj a Tharg erődbe és keresd fel a Hadurat, ha minden igaz nem fogja leharapni a fejedet. Ezzel semmiféle szabályt nem szegsz meg.
*A kavicsos megnyilvánulást teljes balta arccal nézi végig.*
-Nem feltétlen... aki ért a szavak nyelvén és megvan a megfelelő tekintélye hamarabb rendet tesz mint káoszt teremt.
*Tudna is erre egy illetőt.*
-Nos a harcosok között is van többféle... lovag, íjász, felderítő, városőr.
*Leginkább a negyedik az amelyiket ő így első ránézésre a legjobban kinézi a fickóból... persze attól még alkalmas lehet a többire is akár.*
-Szóval lesz választék bőven.
-Viszont ha a tisztek elfoglaltak a Hadúr elé kell állnod... a Vashegy állandó mozgásban van, de ezt majd megtanulod.
*Tisztek persze... honnan akasszanak le most hirtelen egy tisztet csak azért mert ő ezt kívánja éppen? Egyébként ha kicsit önállósítja magát az ember akár hamarabb is eredményre juthat.*
-Menj a Tharg erődbe és keresd fel a Hadurat, ha minden igaz nem fogja leharapni a fejedet. Ezzel semmiféle szabályt nem szegsz meg.
*A kavicsos megnyilvánulást teljes balta arccal nézi végig.*
-Nem feltétlen... aki ért a szavak nyelvén és megvan a megfelelő tekintélye hamarabb rendet tesz mint káoszt teremt.
*Tudna is erre egy illetőt.*
-Nos a harcosok között is van többféle... lovag, íjász, felderítő, városőr.
*Leginkább a negyedik az amelyiket ő így első ránézésre a legjobban kinézi a fickóból... persze attól még alkalmas lehet a többire is akár.*
-Szóval lesz választék bőven.
5944. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-26 11:24:50
Üzenet elküldve: 2016-05-26 11:24:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Piros Pöttyösök, Leánál - a fejléc ellenáll//
- Remélem nem fertőz. Épp elég baj, hogy ez egyáltalán megtörtént. - *Szól elszontyolodva, miközben áll, akár egy talajba szilárdult jégszobor, szétvetett végtagokkal, míg a Szellemjáró ki nem nézelődi magát. Hát neki is ez a baja, amiért ő sem akaródzik közelebbről megtekinteni, megtapogatni a bőrét elcsúfító akármiket. Ha már a szakavatott füvesasszony is kerüli, miként a leprásokat szokás, hogyan lép majd túl csúnyaságán a férfiú, akit épp most szeretne magába bolondítani? Utóbb gyanút szimatol, és visszahúzza vállaira az egyik könnyű kelmét, ahogy visszafordul.*
- Félreérted a helyzetet! - *Köszörüli a torkát, mert jelenleg nem igazán tudja eldönteni, hogy sírjon, nevessen, vagy csak égjen, mint az olajos rongy. Végül e háromnak valami különös keverékénél köt ki, főképp azért, mert hót' fölöslegesen magyarázná a bizonyítványát, miután ő maga újságolta el Leának indulásuk előtt, hogy mennyire bukik a kalózra. Hát erről ennyit.* - Mármint igen, először én is azt hittem, itt a baj, de aztán rájöttünk, hogy az az átkos fürdő. Többeket is elpöttyösített, biztos a vízzel van a baj, más nem nagyon lehet. Viszont így csak nem járkálhatok napokig! Ugye, nem marad nyoma?
*Igazából teljes szívéből bízik benne, ahogy a csodában szokás, hogy az elkövetkezendő öt percben Lea elő fog rántani az egyik zsebéből egy mágikus kotyvalékot, amit lehajtva varázsütésszerűen elmúlik a nyavalya, és lehetőleg a memóriájuk is törlődik egészen odáig, hogy az elsőket moccanták a kora reggeli napsütésben. És ha már itt tartunk, térül-fordul, a székre pakolt iszákot Leandana kezébe nyomja, ebből apró üvegnemű osszekoccanó hangja hallatszik. Egyik zsebéből egy méteres papírfecnit horgász elő, Lea kezébe nyomja. Ebbe ha belepillant a következő lista tárul a nő szemei elé: Az első sorban: 75 Piros varázsital Leandana Kagantalnak.
Utána: 75 Világosbarna varázsital Leandana Kagantal számára. Majd: 75 Fakósárga varázsital Leandana Kagantal számára. Ezek a nagy tételek. De van még 20 Halványlila varázsital is a listán Leandana Kagantalnak. Végül 50 Világoszöld varázsital is, ez amúgy a megrendelésen felül volt, Leandana Kagantalnak. *
- Ezek segítenek nem? Az a pár nap nem lehetne egy, vagy maximum kettő? - *Feszül tovább a helyzeten, miközben hagyja, hogy a nő átfussa, miket hozott neki, és egyúttal buzgón tereli a kettejük ügyét a kalózzal, meg a fürdőházas eset pontos mikéntjét is igyekszik elsunnyogni a Szellemjáró előtt, mert attól tart, ennél sokkalta kínosabb dialógusokba lenne kénytelen bocsátkozni, ha nem teszi ezt így... Szóval, a bájitalok. Ebből a sokféle méretű, színű és szagú üvegcséből csak van valami, amiből varázsszert lehet keverni nekik. Közben Draenon utolsó félmondatára suttyomban oldalra pislog. Már a nyelve hegyén van, hogy 'azt ajánlom is', de aztán visszanyeli, és visszafordul a gyógyítóhoz. Elkapja annak szeme villanását, és meg merne esküdni rá, hogy Leát rázza az elfojtott röhögés titkon, ezért próbálja lazábbra venni a figurát, és mélyet sóhajt.*
- Jó, tudom. Tudom. Ne kímélj.
- Remélem nem fertőz. Épp elég baj, hogy ez egyáltalán megtörtént. - *Szól elszontyolodva, miközben áll, akár egy talajba szilárdult jégszobor, szétvetett végtagokkal, míg a Szellemjáró ki nem nézelődi magát. Hát neki is ez a baja, amiért ő sem akaródzik közelebbről megtekinteni, megtapogatni a bőrét elcsúfító akármiket. Ha már a szakavatott füvesasszony is kerüli, miként a leprásokat szokás, hogyan lép majd túl csúnyaságán a férfiú, akit épp most szeretne magába bolondítani? Utóbb gyanút szimatol, és visszahúzza vállaira az egyik könnyű kelmét, ahogy visszafordul.*
- Félreérted a helyzetet! - *Köszörüli a torkát, mert jelenleg nem igazán tudja eldönteni, hogy sírjon, nevessen, vagy csak égjen, mint az olajos rongy. Végül e háromnak valami különös keverékénél köt ki, főképp azért, mert hót' fölöslegesen magyarázná a bizonyítványát, miután ő maga újságolta el Leának indulásuk előtt, hogy mennyire bukik a kalózra. Hát erről ennyit.* - Mármint igen, először én is azt hittem, itt a baj, de aztán rájöttünk, hogy az az átkos fürdő. Többeket is elpöttyösített, biztos a vízzel van a baj, más nem nagyon lehet. Viszont így csak nem járkálhatok napokig! Ugye, nem marad nyoma?
*Igazából teljes szívéből bízik benne, ahogy a csodában szokás, hogy az elkövetkezendő öt percben Lea elő fog rántani az egyik zsebéből egy mágikus kotyvalékot, amit lehajtva varázsütésszerűen elmúlik a nyavalya, és lehetőleg a memóriájuk is törlődik egészen odáig, hogy az elsőket moccanták a kora reggeli napsütésben. És ha már itt tartunk, térül-fordul, a székre pakolt iszákot Leandana kezébe nyomja, ebből apró üvegnemű osszekoccanó hangja hallatszik. Egyik zsebéből egy méteres papírfecnit horgász elő, Lea kezébe nyomja. Ebbe ha belepillant a következő lista tárul a nő szemei elé: Az első sorban: 75 Piros varázsital Leandana Kagantalnak.
Utána: 75 Világosbarna varázsital Leandana Kagantal számára. Majd: 75 Fakósárga varázsital Leandana Kagantal számára. Ezek a nagy tételek. De van még 20 Halványlila varázsital is a listán Leandana Kagantalnak. Végül 50 Világoszöld varázsital is, ez amúgy a megrendelésen felül volt, Leandana Kagantalnak. *- Ezek segítenek nem? Az a pár nap nem lehetne egy, vagy maximum kettő? - *Feszül tovább a helyzeten, miközben hagyja, hogy a nő átfussa, miket hozott neki, és egyúttal buzgón tereli a kettejük ügyét a kalózzal, meg a fürdőházas eset pontos mikéntjét is igyekszik elsunnyogni a Szellemjáró előtt, mert attól tart, ennél sokkalta kínosabb dialógusokba lenne kénytelen bocsátkozni, ha nem teszi ezt így... Szóval, a bájitalok. Ebből a sokféle méretű, színű és szagú üvegcséből csak van valami, amiből varázsszert lehet keverni nekik. Közben Draenon utolsó félmondatára suttyomban oldalra pislog. Már a nyelve hegyén van, hogy 'azt ajánlom is', de aztán visszanyeli, és visszafordul a gyógyítóhoz. Elkapja annak szeme villanását, és meg merne esküdni rá, hogy Leát rázza az elfojtott röhögés titkon, ezért próbálja lazábbra venni a figurát, és mélyet sóhajt.*
- Jó, tudom. Tudom. Ne kímélj.
5943. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-26 09:46:30
Üzenet elküldve: 2016-05-26 09:46:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Piros Pöttyösök - Leánál//
*Nincs ellenére, hogy szemmel láthatóan górcső alá vették, ez gyakorlatilag várható volt, elvégre nőkről, mi több, barátnőkről van szó, kalózunknak nem voltak illúziói.*
-Hát, ettől sem érzem magam egyedibbnek. *villantja fel gazfickós vigyorát, az őt ért vádra, mely szerint az arca ismerősnek tűnik a szellemjáró számára. Persze kettejük közül Draenon tudja, hogy a helyiek jó eséllyel ismerték a bátyját, nem óhajtja felhánytorgatni a fivérét, amellett pedig ő maga nem tudja például azt, hogy Daeros annak idején beszerzett néhány csúnya heget a képére, ennél fogva Leandana képességei valóban legendásak lehetnek, ha arról az arcról az övé ugrott be neki. Természetesen ez így, ebben a formában több okból sem fogalmazódik meg a kalóz fejében, s ezek közül az első és legfontosabb, hogy jelen pillanatban kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy azzal foglalkozzon, mennyire ismerős és kinek. Rilai nekiáll vetkőzni, magyarázni, a másik nő pedig vizslatni, vagyis a dolgok éppen úgy alakulnak, ahogyan kell, kalózunk pedig hátradől a széken, s a körmeit vizslatja, egészen addig, amíg magán nem érzi Leandana pillantását. Pimasz vigyorával állja azt, hosszú percekig, a megjegyzésre pedig ez a vigyor némileg gunyorosra vált.*
-Bármely más esetben egyetértenék, ám tudomásom szerint nincs az a nemibaj, ami két hónapon át lappang. *elnyom egy ásítást, hosszú volt az út.*
-De ha figyelembe vesszük azt, hogy a fürdőház vizét köztudomásúlag megmérgezték, s jelen pillanatban a fél város nyüszít a kiütésektől... *természetesen tudatában van, hogy ez csupán neki szánt fricska volt, kalózunk nem az a fajta, aki ne venné fel a kesztyűt.*
-De a tipp jó volt, a kapitány úr továbbra is elővigyázatosan szándékozza megválogatni a partnereit. *fejezi be, még kacsint is mellé. Valójában, ha éppen nem óhajtaná tíz körömmel lekaparni a komplett bőrfelületét, valószínűleg ő maga is viccesnek tartaná a dolgot.*
*Nincs ellenére, hogy szemmel láthatóan górcső alá vették, ez gyakorlatilag várható volt, elvégre nőkről, mi több, barátnőkről van szó, kalózunknak nem voltak illúziói.*
-Hát, ettől sem érzem magam egyedibbnek. *villantja fel gazfickós vigyorát, az őt ért vádra, mely szerint az arca ismerősnek tűnik a szellemjáró számára. Persze kettejük közül Draenon tudja, hogy a helyiek jó eséllyel ismerték a bátyját, nem óhajtja felhánytorgatni a fivérét, amellett pedig ő maga nem tudja például azt, hogy Daeros annak idején beszerzett néhány csúnya heget a képére, ennél fogva Leandana képességei valóban legendásak lehetnek, ha arról az arcról az övé ugrott be neki. Természetesen ez így, ebben a formában több okból sem fogalmazódik meg a kalóz fejében, s ezek közül az első és legfontosabb, hogy jelen pillanatban kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy azzal foglalkozzon, mennyire ismerős és kinek. Rilai nekiáll vetkőzni, magyarázni, a másik nő pedig vizslatni, vagyis a dolgok éppen úgy alakulnak, ahogyan kell, kalózunk pedig hátradől a széken, s a körmeit vizslatja, egészen addig, amíg magán nem érzi Leandana pillantását. Pimasz vigyorával állja azt, hosszú percekig, a megjegyzésre pedig ez a vigyor némileg gunyorosra vált.*
-Bármely más esetben egyetértenék, ám tudomásom szerint nincs az a nemibaj, ami két hónapon át lappang. *elnyom egy ásítást, hosszú volt az út.*
-De ha figyelembe vesszük azt, hogy a fürdőház vizét köztudomásúlag megmérgezték, s jelen pillanatban a fél város nyüszít a kiütésektől... *természetesen tudatában van, hogy ez csupán neki szánt fricska volt, kalózunk nem az a fajta, aki ne venné fel a kesztyűt.*
-De a tipp jó volt, a kapitány úr továbbra is elővigyázatosan szándékozza megválogatni a partnereit. *fejezi be, még kacsint is mellé. Valójában, ha éppen nem óhajtaná tíz körömmel lekaparni a komplett bőrfelületét, valószínűleg ő maga is viccesnek tartaná a dolgot.*
5942. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-26 09:27:30
Üzenet elküldve: 2016-05-26 09:27:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//a piros pöttyös az igazi - és a fejléc is//
*a csicsergő hangból és a teátrális mozdulatokból-szavakból könnyű megismerni Rilit, még akkor is ha az egy bélpokloshoz hasonlóan becsomagolta magát. Bizonyára lennének olyan dolgok, amin Lea meglepődne, de ez pont nem az. Nyilván elkezdte kényszeresen óvni a bőrét a vashegyi naptól és széltől, ugyanis e kettő együtt pillanatok alatt vörösre égeti az ember bőrét. Leégett arccal pedig nyilván nem lehet szerelmesen "igen"-t susogni, vért inni, máglyát gyújtani és pocsíkolni.
A férfi bemutatkozására biccent és hosszú pillanatig tanulmányozza az arcát.*
- Én Leandana.
*bár a bemutatkozás kurta, de gondolatban már a tenyerét dörzsöli, hogy eme remek(nek tűnő) hímpéldány milyen szép szertartás keretei között veheti nőül a cuki Rilait.*
- Ismerős az arcod.
*mivel a férfi nem árulja el a családnevét, így Lea nem tudhatja, hogy azért találja ismerősnek, mert ismerte az egyik rokonát. Amúgy nem Draenon semmi kirívót nem láthat a helyiségben a szenes csontvázat kivéve, ami az asztaltól nem messze, a földön hever, körülötte pár lámpás és füstölő. Egyébként teljesen átlagos: az ajtóval szemben méretes kandalló, körülötte félkörben hatalmas ülőpárnák - illetve ezeket Lea most egy kupacba húzta, hogy elférjen a csontváz. Az ajtó egyik oldalán egy alsó szekrény az ablak alatt, rajta cserepekben gyógy- és fűszernövények, mellette vaskályha. A vaskályhán teás kancsó áll, a szekrény meg az étkészletet rejti. Meg ugye itt van még az asztal, ahol ülhetnének, ha Rili nem pörögne. A helyiség két oldalán pedig egy-egy ajtó, amik a hálókba vezetnek. Szóval tényleg teljesen átlagos minden.
Rili közben nekiáll letekerni magáról a múmiásító lepleit, így Leában rögtön tudatosul a dolog, hogy itt nem esküvő lesz, hanem holmi bőrbajról. Feláll hát, hogy kihúzzon egy függönyt, hogy jobban lássa.*
- Ahha.
*vizsgálgatja Rilit egy darabig, persze nyilván tisztes távolságból, mert ő maga nem akar szert tenni valami hasonló kórságra, ha esetleg ragályos, majd visszaül. Aztán már a férfit tanulmányozza. Szótlanul egyelőre, csak hosszú percek után nyitja ki a száját. Némiképpen szórakoztatja a dolog, noha nyilvánvalóan szenvednek.*
- Úgy hallottam, hogy a tengerészeknek minden kikötőben van szeretőjük. Az egyik tán pudvás volt. Aztán idáig lappangott, meg nem is mindenkire hat ugyanolyan gyorsan, vagy erősen. Van ilyen. A kapitány úr ezentúl legyen körültekintőbb.
*Halálos komolysággal adja elő, noha belül visítva röhög. Hiába, a káröröm. Egy idő után már nem is próbálja leplezni vidámságát.*
- De ne aggódjatok, megoldjuk és pár nap alatt helyrejön. Kotyvasztok nektek valamit.
*a csicsergő hangból és a teátrális mozdulatokból-szavakból könnyű megismerni Rilit, még akkor is ha az egy bélpokloshoz hasonlóan becsomagolta magát. Bizonyára lennének olyan dolgok, amin Lea meglepődne, de ez pont nem az. Nyilván elkezdte kényszeresen óvni a bőrét a vashegyi naptól és széltől, ugyanis e kettő együtt pillanatok alatt vörösre égeti az ember bőrét. Leégett arccal pedig nyilván nem lehet szerelmesen "igen"-t susogni, vért inni, máglyát gyújtani és pocsíkolni.
A férfi bemutatkozására biccent és hosszú pillanatig tanulmányozza az arcát.*
- Én Leandana.
*bár a bemutatkozás kurta, de gondolatban már a tenyerét dörzsöli, hogy eme remek(nek tűnő) hímpéldány milyen szép szertartás keretei között veheti nőül a cuki Rilait.*
- Ismerős az arcod.
*mivel a férfi nem árulja el a családnevét, így Lea nem tudhatja, hogy azért találja ismerősnek, mert ismerte az egyik rokonát. Amúgy nem Draenon semmi kirívót nem láthat a helyiségben a szenes csontvázat kivéve, ami az asztaltól nem messze, a földön hever, körülötte pár lámpás és füstölő. Egyébként teljesen átlagos: az ajtóval szemben méretes kandalló, körülötte félkörben hatalmas ülőpárnák - illetve ezeket Lea most egy kupacba húzta, hogy elférjen a csontváz. Az ajtó egyik oldalán egy alsó szekrény az ablak alatt, rajta cserepekben gyógy- és fűszernövények, mellette vaskályha. A vaskályhán teás kancsó áll, a szekrény meg az étkészletet rejti. Meg ugye itt van még az asztal, ahol ülhetnének, ha Rili nem pörögne. A helyiség két oldalán pedig egy-egy ajtó, amik a hálókba vezetnek. Szóval tényleg teljesen átlagos minden.
Rili közben nekiáll letekerni magáról a múmiásító lepleit, így Leában rögtön tudatosul a dolog, hogy itt nem esküvő lesz, hanem holmi bőrbajról. Feláll hát, hogy kihúzzon egy függönyt, hogy jobban lássa.*
- Ahha.
*vizsgálgatja Rilit egy darabig, persze nyilván tisztes távolságból, mert ő maga nem akar szert tenni valami hasonló kórságra, ha esetleg ragályos, majd visszaül. Aztán már a férfit tanulmányozza. Szótlanul egyelőre, csak hosszú percek után nyitja ki a száját. Némiképpen szórakoztatja a dolog, noha nyilvánvalóan szenvednek.*
- Úgy hallottam, hogy a tengerészeknek minden kikötőben van szeretőjük. Az egyik tán pudvás volt. Aztán idáig lappangott, meg nem is mindenkire hat ugyanolyan gyorsan, vagy erősen. Van ilyen. A kapitány úr ezentúl legyen körültekintőbb.
*Halálos komolysággal adja elő, noha belül visítva röhög. Hiába, a káröröm. Egy idő után már nem is próbálja leplezni vidámságát.*
- De ne aggódjatok, megoldjuk és pár nap alatt helyrejön. Kotyvasztok nektek valamit.
5941. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-05-25 20:48:15
Üzenet elküldve: 2016-05-25 20:48:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Pöttyösök, Leánál//
*Végül feltárul a szezám és beljebb kerülnek a Szellemjáró házába. A nő gond nélkül felismeri Rilit a bucira bugyolált külleme ellenére, talán a habitus teszi, talán a másik éleslátása – relatíve kevés forgószél szerű apró termetű női személy szokott megfordulni errefelé ezzel a fajta attitűddel, meg hát elég jól is ismerik egymást ahhoz, hogy ez ne okozzon gondot.*
- Jaj, Lea, hol kezdjem... - *Fakad fel belőle a panasz egy halk nyikkanással, amikor beljebb lépnek. Rilai nem ül le, ugyanis túlsággal izgatott most ehhez, inkább az asztal körül rója köreit nyugtalanul, és ha csak nem parancsol rá valaki, hogy hagyja már abba és maradjon a fenekén, hamarosan menetet vág a padlatba. *
- Hja igen, ő Draenon. - *Hajtja hátra arcából a csuklyaszerűen elrendezett lepleket, ami elől végül előkerül a megszokott ábrázata, melyen az aggódó arckifejezés ellenére átüt a szája szegletében bujkáló rakoncátlan mosolykezdemény, ahogy a kalóz bemutatkozik.* - Mondtam a Hadúrnak, hogy elkísér a városba, és hát így is lett.
*Ennél nyilván bővebben is belemenne a témába, de előbb lássuk a medvét. Megbizonyosodik róla, hogy a házikó összes ablakán el van húzva a függöny. Majd sóhajtva megáll és lehánt magáról még egy-két fátyolréteget, úgy dönt, a látvány majd ékesebben beszél magáért. Egy kis idő eltelik, mire kellőképpen leruhátlanodik, nyilván csak a jó ízlés határain belül, és két karját segélykérően a gyógyító felé nyújtva közszemlére teszi megkapóan rút állapotát. Vállain, nyaka hátsó részén, karja felső-belső tájékán, és gyakorlatilag test szerte elszórva mindenhol tenyérnyi vörös bőrpírok csúnyállnak, itt-ott rózsahimlőszerűen pettyesen. Egyik kezével felfogja súlyos tincseit, hogy háta, válla is jól láthatóvá váljon.*
- Ez történt. - *Vallja meg megsemmisülten. Most, hogy így megint látja magát, szája ismét árulkodón lefele görbül, és nagyon-nagyon bűnbánóan csillognak a borostyános macskaszemei. A nap folyamán kicsit úgy volt ezzel a dologgal, mint a sötétben lakó rémmel a szekrény legmélyén. Ha nem beszél róla, és legfőképp: ha nem látja, nem létezik.* - Tegnapról mára, mind a kettőnkkel. Segíts!
*Végül feltárul a szezám és beljebb kerülnek a Szellemjáró házába. A nő gond nélkül felismeri Rilit a bucira bugyolált külleme ellenére, talán a habitus teszi, talán a másik éleslátása – relatíve kevés forgószél szerű apró termetű női személy szokott megfordulni errefelé ezzel a fajta attitűddel, meg hát elég jól is ismerik egymást ahhoz, hogy ez ne okozzon gondot.*
- Jaj, Lea, hol kezdjem... - *Fakad fel belőle a panasz egy halk nyikkanással, amikor beljebb lépnek. Rilai nem ül le, ugyanis túlsággal izgatott most ehhez, inkább az asztal körül rója köreit nyugtalanul, és ha csak nem parancsol rá valaki, hogy hagyja már abba és maradjon a fenekén, hamarosan menetet vág a padlatba. *
- Hja igen, ő Draenon. - *Hajtja hátra arcából a csuklyaszerűen elrendezett lepleket, ami elől végül előkerül a megszokott ábrázata, melyen az aggódó arckifejezés ellenére átüt a szája szegletében bujkáló rakoncátlan mosolykezdemény, ahogy a kalóz bemutatkozik.* - Mondtam a Hadúrnak, hogy elkísér a városba, és hát így is lett.
*Ennél nyilván bővebben is belemenne a témába, de előbb lássuk a medvét. Megbizonyosodik róla, hogy a házikó összes ablakán el van húzva a függöny. Majd sóhajtva megáll és lehánt magáról még egy-két fátyolréteget, úgy dönt, a látvány majd ékesebben beszél magáért. Egy kis idő eltelik, mire kellőképpen leruhátlanodik, nyilván csak a jó ízlés határain belül, és két karját segélykérően a gyógyító felé nyújtva közszemlére teszi megkapóan rút állapotát. Vállain, nyaka hátsó részén, karja felső-belső tájékán, és gyakorlatilag test szerte elszórva mindenhol tenyérnyi vörös bőrpírok csúnyállnak, itt-ott rózsahimlőszerűen pettyesen. Egyik kezével felfogja súlyos tincseit, hogy háta, válla is jól láthatóvá váljon.*
- Ez történt. - *Vallja meg megsemmisülten. Most, hogy így megint látja magát, szája ismét árulkodón lefele görbül, és nagyon-nagyon bűnbánóan csillognak a borostyános macskaszemei. A nap folyamán kicsit úgy volt ezzel a dologgal, mint a sötétben lakó rémmel a szekrény legmélyén. Ha nem beszél róla, és legfőképp: ha nem látja, nem létezik.* - Tegnapról mára, mind a kettőnkkel. Segíts!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734