Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 319 (6361. - 6380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6380. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-27 15:39:35
Üzenet elküldve: 2016-08-27 15:39:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A varjú sátra//
*Aoneer nem szól semmit, csak távozik, kétségek között hagyva a démont, aki jelen pillanatban bármit bevallana, csak azért, hogy ne zárják a kalodába.
A közelébe telepedő Ysanee-re veti pillantását, s bár a hang kedves, nem téveszti meg, a kedves hang mindig hazudik, s csak még több kín követi, ezt megtanulta már sokszor. Éppen ezért aztán nem is hiszi el a következő kijelentést, mely szerint nem fogják bántani, de ettől függetlenül bólint és szipogva lassan megnyugszik, de legalábbis a sírást abbahagyja. Hát ugyanaz a régi móka, a játékosok mások, de a játék nem változott. Megint kérdések következnek, amikre majd nem tud válaszolni, mert mégis mi alapján tudna? Eddig egyetlen jó kérdést sem tettek fel neki, ugyanazokról faggatták újra és újra, s az elhangzó kérdéseknek a felét sem érti, hogy mégis mire vonatkoznak. A nem megfelelő választ pedig ("nem tudom") követi a kín, ki kell hát találnia valamit, valahogyan válaszolnia kell a kérdésekre, méghozzá úgy, ahogyan vallatói akarják. Úgyis addig kínozzák, amíg azt nem hallják, amit akarnak...*
*Aoneer nem szól semmit, csak távozik, kétségek között hagyva a démont, aki jelen pillanatban bármit bevallana, csak azért, hogy ne zárják a kalodába.
A közelébe telepedő Ysanee-re veti pillantását, s bár a hang kedves, nem téveszti meg, a kedves hang mindig hazudik, s csak még több kín követi, ezt megtanulta már sokszor. Éppen ezért aztán nem is hiszi el a következő kijelentést, mely szerint nem fogják bántani, de ettől függetlenül bólint és szipogva lassan megnyugszik, de legalábbis a sírást abbahagyja. Hát ugyanaz a régi móka, a játékosok mások, de a játék nem változott. Megint kérdések következnek, amikre majd nem tud válaszolni, mert mégis mi alapján tudna? Eddig egyetlen jó kérdést sem tettek fel neki, ugyanazokról faggatták újra és újra, s az elhangzó kérdéseknek a felét sem érti, hogy mégis mire vonatkoznak. A nem megfelelő választ pedig ("nem tudom") követi a kín, ki kell hát találnia valamit, valahogyan válaszolnia kell a kérdésekre, méghozzá úgy, ahogyan vallatói akarják. Úgyis addig kínozzák, amíg azt nem hallják, amit akarnak...*
6379. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-27 15:06:54
Üzenet elküldve: 2016-08-27 15:06:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//A varjú sátra//
-De mégis mi...*szólna a sátorból kilépő Aoneer után, de a férfi már ott is hagyta őket. Bosszúsan összevonja szemöldökét, nem igazán tudja a férfi mégis mit vár, mit tegyen, attól még hogy ő is és a szárnyas lány is foglyok még nem fog könnyebben szót érteni vele. Mély levegőt véve erőltet higgadtságot magára, szeme sarkából Dennonra pillant, aki úgy tűnik, szintén nem rettent el a lénytől.
Amint a jövevény sírni kezd, összeszorul a torka, ha van valami, amit igazán gyűlöl, hát az a sírás. Nem kelt benne különösebben empátiát, ha könnyezni lát valakit, sokkalta inkább idegesíti őt, ráadásul nem tudja kezelni a síró embereket.
Gyorsan megpróbálja összeszedni a gondolatait, hogy mit is kérdezzen vagy tegyen, de a pityergéstől egyszerűen képtelen gondolkodni.*
-Kérlek, nyugodj meg... *próbál felvenni egy közvetlen, kedves hangnemet, ami egyébként eléggé távol áll tőle, viszont Aoneer hasztalan kegyetlenkedései után a tolvaj úgy gondolja, talán ez egy járhatóbb út. Lassan, hirtelen mozdulatok nélkül leül a földre, kicsit közelebb hozzá, de a biztonság kedvéért olyan távolságba, ahol már a lány nem érheti el őt.*
-Én és az... őrmester *nem igazán jut eszébe a férfi neve, de kizökkenés nélkül folytatja* - nem fogunk bántani.
*Vet néhány jelző pillantást a katona felé, hogy menjen bele a játékba. Neki is be kell látnia, hogy a kínvallatás felsült, és talán, ha kicsit a bizalmába férkőznének többet elárulna magáról.*
-Csak felteszünk néhány rövid kérdést *néz egyenesen a kék íriszekbe* -Te pedig próbálj meg egyértelmű válaszokat adni rájuk.
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.27 15:07:54
-De mégis mi...*szólna a sátorból kilépő Aoneer után, de a férfi már ott is hagyta őket. Bosszúsan összevonja szemöldökét, nem igazán tudja a férfi mégis mit vár, mit tegyen, attól még hogy ő is és a szárnyas lány is foglyok még nem fog könnyebben szót érteni vele. Mély levegőt véve erőltet higgadtságot magára, szeme sarkából Dennonra pillant, aki úgy tűnik, szintén nem rettent el a lénytől.
Amint a jövevény sírni kezd, összeszorul a torka, ha van valami, amit igazán gyűlöl, hát az a sírás. Nem kelt benne különösebben empátiát, ha könnyezni lát valakit, sokkalta inkább idegesíti őt, ráadásul nem tudja kezelni a síró embereket.
Gyorsan megpróbálja összeszedni a gondolatait, hogy mit is kérdezzen vagy tegyen, de a pityergéstől egyszerűen képtelen gondolkodni.*
-Kérlek, nyugodj meg... *próbál felvenni egy közvetlen, kedves hangnemet, ami egyébként eléggé távol áll tőle, viszont Aoneer hasztalan kegyetlenkedései után a tolvaj úgy gondolja, talán ez egy járhatóbb út. Lassan, hirtelen mozdulatok nélkül leül a földre, kicsit közelebb hozzá, de a biztonság kedvéért olyan távolságba, ahol már a lány nem érheti el őt.*
-Én és az... őrmester *nem igazán jut eszébe a férfi neve, de kizökkenés nélkül folytatja* - nem fogunk bántani.
*Vet néhány jelző pillantást a katona felé, hogy menjen bele a játékba. Neki is be kell látnia, hogy a kínvallatás felsült, és talán, ha kicsit a bizalmába férkőznének többet elárulna magáról.*
-Csak felteszünk néhány rövid kérdést *néz egyenesen a kék íriszekbe* -Te pedig próbálj meg egyértelmű válaszokat adni rájuk.
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.27 15:07:54
6378. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-27 14:05:39
Üzenet elküldve: 2016-08-27 14:05:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Már vagy egy éve, hogy elhagyta otthonát, és most itt van Amon Ruadh városában. Tanácstalanul lézeng az utcákon és gondolataiba mélyedve nézi az emberek elhaladó tömegét. ~Miért is jöttem ide?~ Egyszerűen nem találja rá a választ. ~Hallottam egy furcsa és agresszív betegségről, ami Arthenior vizeiből terjedt el, meg hogy minden polgárt kilakoltattak a városból. Köztük engem is.~ Talál egy padot, majd leül rá. ~Pedig egy nagyon fontos kutatás sikerének a szélén voltam! Erre mi történik? Járvány!~ Dühében párszor ököllel ráver összeráncolt homlokára. majd ráeszmél fájdalmára és halkan felszisszen.*
-Aúúú... *Most gyengéd érintéssel simogatja meg a sajgó tetthelyet. ~De hülye vagyok...~ De a kemény bánásmód láthatólag stimulálta agytekervényeit. ~A célra kell koncentrálnom. Igaz, ebben a városban aligha találok bármilyen régi maradványt, vagy nyomot.~ Összekulcsolja kezeit térdére támasztja, majd rá helyezi állát. ~A könyvet sajnos nem hozhattam magammal. De itt most rengeteg menekült van, azaz olyanok is, akik nem fordultak meg a városban.~ Arca felragyog újonan tett felfedezésétől, és elmosolyodik. ~Így könnyen szert tehetek új, eddig ismeretlen információkra, amihez normál esetben nem, vagy csak nagyon nehezen vagy hosszú idő elteltével szerezhetnék tudomást.~ Örömében felpattan, de egy kissé megszédül, így megtámasztva magát, óvatosan visszaül helyére. ~Talán kicsit túl erőset ütöttem...~ De a fájdalom nem képes a fiatal tudós lelkesedését megtörni, hiszen megint valami megismerésre váró állta útját egy vissza nem térő lehetőség formájában és ezúttal időkorláttal.*
-Nincs idő tétlenkedni! Munkára fel! *Izgatottságában megfeledkezik pillanatnyi gyengeségéről, és új erővel veti bele magát a nyüzsgő tömegbe.*
-Aúúú... *Most gyengéd érintéssel simogatja meg a sajgó tetthelyet. ~De hülye vagyok...~ De a kemény bánásmód láthatólag stimulálta agytekervényeit. ~A célra kell koncentrálnom. Igaz, ebben a városban aligha találok bármilyen régi maradványt, vagy nyomot.~ Összekulcsolja kezeit térdére támasztja, majd rá helyezi állát. ~A könyvet sajnos nem hozhattam magammal. De itt most rengeteg menekült van, azaz olyanok is, akik nem fordultak meg a városban.~ Arca felragyog újonan tett felfedezésétől, és elmosolyodik. ~Így könnyen szert tehetek új, eddig ismeretlen információkra, amihez normál esetben nem, vagy csak nagyon nehezen vagy hosszú idő elteltével szerezhetnék tudomást.~ Örömében felpattan, de egy kissé megszédül, így megtámasztva magát, óvatosan visszaül helyére. ~Talán kicsit túl erőset ütöttem...~ De a fájdalom nem képes a fiatal tudós lelkesedését megtörni, hiszen megint valami megismerésre váró állta útját egy vissza nem térő lehetőség formájában és ezúttal időkorláttal.*
-Nincs idő tétlenkedni! Munkára fel! *Izgatottságában megfeledkezik pillanatnyi gyengeségéről, és új erővel veti bele magát a nyüzsgő tömegbe.*
6377. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-27 13:56:09
Üzenet elküldve: 2016-08-27 13:56:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Aoneer //
* Rábámul az oldalán fityegő tőrre. *
- Használtam már egy-két gyakorlás alkalmával. A kovács nem tudott adni rendes kardot az én méretemben. Azért kaptam ezt. -
* Nincs is vele semmi gond. Nem kaphat mindenki egyszerre igazi, komoly kardot nem igaz? De azért kicsit aggódik, vajon megfelel-e az őrmester igényeinek a mostani felszerelése. A vizsgáztatás tovább folyik. *
- Ha kezd rozsdásodni, azt azonnal le kell pucolni. Mert különben csak rosszabbodik. * Itt kicsit megkönnyebbül, ehhez a témához azért konyít valamit. * Olajat is kell használni, meg óvni a nedvességtől... -
* Ez mind gyönyörűen hangzik, ám saját maga még sosem csinálta. De legalább az elmélettel tisztában van, az is valami. *
- Élezni még sosem éleztem. Nem engedték. -
* Fintorítja el bosszúsan az orrát. *
- Ja! És minden használat után át kell törölni. Mármint a pengét. Uram. - * Legalábbis kellene. Felnéz egy pillanatra, de Aoneer szemét gondosan kerüli. *
- Mikor kell kovácshoz vinni, uram? -
* Ezzel azért még nincs tisztában. A fafegyverek nem annyira szoktak ellátogatni a kovácshoz. *
- Nekem nincs vértem, uram. - * Ezt fontosnak tartja megjegyezni, nehogy felróják neki később. Ennek oka, ugyancsak a méretprobléma. Otthonában nem volt megfelelő mesterember a feladatra, úgy tűnik.
Elgondolkozva rágcsálja az ajkát. "Az íjakra és a lovakra is." *
~ Nem hinném hogy a lovakat is rozsdátlanítani kellene. Vagy élezni az íjakat. De értem, mire gondol. ~
* Gyorsan összeszedi a feladatokat fejben, egymás után. *
~ Vigyázunk, hogy a penge ne rozsdásodjon. Nem tapogatjuk. Különben is elvághatom a kezem. Ha még is rozsdás lett, lecsiszoljuk. Minden használat után áttöröljük. Élezzük is néha. Ezt láttam, hogy csinálja atyám. Meg ezek szerint kovácshoz is elvisszük valamikor. Ó, és az íjra is vigyázunk. Meg a Fürgére is. ~
* Hát ma is tanul valamit. Kicsit már is hasznosabbnak érzi magát. *
A hozzászólás írója (Erelias Nahodaan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.27 14:05:17
* Rábámul az oldalán fityegő tőrre. *
- Használtam már egy-két gyakorlás alkalmával. A kovács nem tudott adni rendes kardot az én méretemben. Azért kaptam ezt. -
* Nincs is vele semmi gond. Nem kaphat mindenki egyszerre igazi, komoly kardot nem igaz? De azért kicsit aggódik, vajon megfelel-e az őrmester igényeinek a mostani felszerelése. A vizsgáztatás tovább folyik. *
- Ha kezd rozsdásodni, azt azonnal le kell pucolni. Mert különben csak rosszabbodik. * Itt kicsit megkönnyebbül, ehhez a témához azért konyít valamit. * Olajat is kell használni, meg óvni a nedvességtől... -
* Ez mind gyönyörűen hangzik, ám saját maga még sosem csinálta. De legalább az elmélettel tisztában van, az is valami. *
- Élezni még sosem éleztem. Nem engedték. -
* Fintorítja el bosszúsan az orrát. *
- Ja! És minden használat után át kell törölni. Mármint a pengét. Uram. - * Legalábbis kellene. Felnéz egy pillanatra, de Aoneer szemét gondosan kerüli. *
- Mikor kell kovácshoz vinni, uram? -
* Ezzel azért még nincs tisztában. A fafegyverek nem annyira szoktak ellátogatni a kovácshoz. *
- Nekem nincs vértem, uram. - * Ezt fontosnak tartja megjegyezni, nehogy felróják neki később. Ennek oka, ugyancsak a méretprobléma. Otthonában nem volt megfelelő mesterember a feladatra, úgy tűnik.
Elgondolkozva rágcsálja az ajkát. "Az íjakra és a lovakra is." *
~ Nem hinném hogy a lovakat is rozsdátlanítani kellene. Vagy élezni az íjakat. De értem, mire gondol. ~
* Gyorsan összeszedi a feladatokat fejben, egymás után. *
~ Vigyázunk, hogy a penge ne rozsdásodjon. Nem tapogatjuk. Különben is elvághatom a kezem. Ha még is rozsdás lett, lecsiszoljuk. Minden használat után áttöröljük. Élezzük is néha. Ezt láttam, hogy csinálja atyám. Meg ezek szerint kovácshoz is elvisszük valamikor. Ó, és az íjra is vigyázunk. Meg a Fürgére is. ~
* Hát ma is tanul valamit. Kicsit már is hasznosabbnak érzi magát. *
A hozzászólás írója (Erelias Nahodaan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.27 14:05:17
6376. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-27 13:01:55
Üzenet elküldve: 2016-08-27 13:01:55
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Erelias//
*A mögötte jajgató teremtmény szánalmat ugyan kelt benne, de együttérzést azt nem sokat. Még mindig ott a tény, hogy a lény ellene jajgat, tehát a helyett, hogy felfogná a helyzetét és mutatna valamiféle hajlandóságot az együttműködésre, még mindig csúsztat, terel és ködösít. Most is feltett egy rakás kérdést, és ebből egyre válaszolt, azt is csak úgy mémelve, akár még hazugság is lehetett. Valamit mindenesetre kezdeni kell vele, mert ez a rakás szerencsétlenség nem maradhat feladat nélkül, legalábbis addig nem amíg a hadnagy meg nem érkezik. De most egy darabig legyen a bent lévők gondja.*
*A fiú válasza nem lepi meg túlzottan. A fegyvermesterek oktatása persze messze elüt mindattól amit ő az éles harcokban tapasztalt és amit a csatatereken látott.*
-Rendben akkor kezdjük az elején. Ez az a tőr az amihez hozzá vagy szokva? *Ezt általában úgy kérdezik meg "Ezt szoktad e használni?", de amint a fiú elmondta ő még éles fegyverrel nem próbálta a küzdelmet, tehát remélhetőleg a mostani fegyver és az életlen gyakorlótőr a legtöbb dologban azért egyezik.*
-Tudod, hogyan kell rendben tartani? Élezés, rozsdátlanítás, tisztítás, hogy mikor kell a kovácshoz vinni? *Sokszor itt akad el a nemesek tudománya. Sajnos a fiú mellett nem áll majd senki aki ezeket az apróságokat megoldja. Egy gyilkos eszközt nem olyan egyszerű létrehozni, nem olyan egyszerű védeni az elkopástól. A használat pillanatában annak tökéletesnek kell lennie. Látott már ő is olyan kardokat amiket inkább lehetne fémbunkónak nevezni, és olyanokat amik bele rozsdálltak a saját hüvelyükbe, és többet elő sem lehetett őket rántani.*
-És ez vonatkozik, az íjra nyilakra vértekre és lovakra is. *Nem akar nagyon belemenni a sulykolásba, mert ez alapvetően egy kérdés akart lenni nyilván nem kell azonnal fegyverkovácsot, bőrdíszművest, és íjgyártót is faragnia a fiúból, ezek a tudományok azért messze állnak egy lovag valódi természetétől.*
*A mögötte jajgató teremtmény szánalmat ugyan kelt benne, de együttérzést azt nem sokat. Még mindig ott a tény, hogy a lény ellene jajgat, tehát a helyett, hogy felfogná a helyzetét és mutatna valamiféle hajlandóságot az együttműködésre, még mindig csúsztat, terel és ködösít. Most is feltett egy rakás kérdést, és ebből egyre válaszolt, azt is csak úgy mémelve, akár még hazugság is lehetett. Valamit mindenesetre kezdeni kell vele, mert ez a rakás szerencsétlenség nem maradhat feladat nélkül, legalábbis addig nem amíg a hadnagy meg nem érkezik. De most egy darabig legyen a bent lévők gondja.*
*A fiú válasza nem lepi meg túlzottan. A fegyvermesterek oktatása persze messze elüt mindattól amit ő az éles harcokban tapasztalt és amit a csatatereken látott.*
-Rendben akkor kezdjük az elején. Ez az a tőr az amihez hozzá vagy szokva? *Ezt általában úgy kérdezik meg "Ezt szoktad e használni?", de amint a fiú elmondta ő még éles fegyverrel nem próbálta a küzdelmet, tehát remélhetőleg a mostani fegyver és az életlen gyakorlótőr a legtöbb dologban azért egyezik.*
-Tudod, hogyan kell rendben tartani? Élezés, rozsdátlanítás, tisztítás, hogy mikor kell a kovácshoz vinni? *Sokszor itt akad el a nemesek tudománya. Sajnos a fiú mellett nem áll majd senki aki ezeket az apróságokat megoldja. Egy gyilkos eszközt nem olyan egyszerű létrehozni, nem olyan egyszerű védeni az elkopástól. A használat pillanatában annak tökéletesnek kell lennie. Látott már ő is olyan kardokat amiket inkább lehetne fémbunkónak nevezni, és olyanokat amik bele rozsdálltak a saját hüvelyükbe, és többet elő sem lehetett őket rántani.*
-És ez vonatkozik, az íjra nyilakra vértekre és lovakra is. *Nem akar nagyon belemenni a sulykolásba, mert ez alapvetően egy kérdés akart lenni nyilván nem kell azonnal fegyverkovácsot, bőrdíszművest, és íjgyártót is faragnia a fiúból, ezek a tudományok azért messze állnak egy lovag valódi természetétől.*
6375. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-27 11:42:29
Üzenet elküldve: 2016-08-27 11:42:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Aoneer //
~ Úgy tűnik, vége a leskelődésnek. Annyi kérdésem lenne még! ~
* Nagyot nyel és újdonsült mestere felé fordul. *
- Háááát. Otthon leginkább életlen fegyverekkel gyakoroltam. De azért a vívás megy valahogy. -
* Összegzi vontatottan a lényeget. *
- Azt hiszem lassú vagyok. -
* Jelenti be lehajtott fejjel. *
~ Legalábbis atyám mindig ezt mondta. Pedig ő biztosan tudja, nagy harcos volt fiatalkorában. ~
* Igazából fogalma sincs róla, mennyire gyakorlott a harcban. Mert hát nyilván senki se szívesen közli egy nagy múltú nemesi család kicsi fiával, ha épp teljesen tehetségtelen. Persze, gyakoroltak ők a fegyvermesterrel. Volt hogy megdicsérték, volt hogy leszidták. *
~ Úgy tűnik, vége a leskelődésnek. Annyi kérdésem lenne még! ~
* Nagyot nyel és újdonsült mestere felé fordul. *
- Háááát. Otthon leginkább életlen fegyverekkel gyakoroltam. De azért a vívás megy valahogy. -
* Összegzi vontatottan a lényeget. *
- Azt hiszem lassú vagyok. -
* Jelenti be lehajtott fejjel. *
~ Legalábbis atyám mindig ezt mondta. Pedig ő biztosan tudja, nagy harcos volt fiatalkorában. ~
* Igazából fogalma sincs róla, mennyire gyakorlott a harcban. Mert hát nyilván senki se szívesen közli egy nagy múltú nemesi család kicsi fiával, ha épp teljesen tehetségtelen. Persze, gyakoroltak ők a fegyvermesterrel. Volt hogy megdicsérték, volt hogy leszidták. *
6374. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-27 07:28:50
Üzenet elküldve: 2016-08-27 07:28:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A varjú sátra//
*Az események drámai hirtelenséggel pörögnek fel a láncra vert démon körül. Általánosságban elmondható, hogy a felét nem érti annak, amiről körülötte beszélnek, így jobb híján marad ugyanabban a pózban, mint eddig.*
-Nem tudom... *érkezik a már unásig ismert nyöszörgés a további faggatózásra. Akárhogyan is töri az agyát, képtelen felidézni, hogy Vörös mondott-e bármit is arról, hogy az egyik lötty különbözik a többitől, s hogy az mire lehet jó. Persze megtanulta, hogy Aoneer nem elégszik meg ezzel a válasszal, ezért megpróbálkozik egy harmatgyenge blöffel:*
-Talán az ellenszer... *nyögi ki végül, miközben egyre újabb alakok tűnnek fel körülötte, kiket természetesen továbbra sem lát, azonban tisztán hall és érzékel. Érzi az undort, a szánalmat, a félelmet, a zavarodottságot, mely érzelmek hullámokban érkeznek felé.
Végül csodával határos módon lekerül a kendő, a hirtelen támadt világosság izzó tűként nyilall Varya szemeibe, melytől hunyorogni kénytelen. Elmosódott foltokat lát csupán percekig, hiába pislog szaporán, a kép csak igen lassan kezd kitisztulni.
Amikor azonban világossá válik számára, mit terveznek vele, és az épülő kalodával, a tekintetébe rémület költözik.*
-Ne... kérlek, ne... könyörgök... *nyüszög kínjában, ha bezárják abba, s egész nap kénytelen lesz sérült lábára támaszkodni, az jó eséllyel oda vezet, hogy végül elveszíti a végtagot. Ennyi erővel Aoneer le is vágathatta volna tőből.*
-Kérlek ne zárj be abba... innen sem tudok megszökni... *kérleli tovább, noha sejti, hogy hasztalan, a szadista katonát nem fogja meghatni.*
-Ölni?! *nyikkan fel, az ártatlan kék szemekből tovább peregnek a könnyek, ahogy Dennonra villannak.*
-Nem akartam semmi rosszat... baleset volt... *pityergi, a sátortetőn keresztül bemutatott antréjára célozva.*
*Az események drámai hirtelenséggel pörögnek fel a láncra vert démon körül. Általánosságban elmondható, hogy a felét nem érti annak, amiről körülötte beszélnek, így jobb híján marad ugyanabban a pózban, mint eddig.*
-Nem tudom... *érkezik a már unásig ismert nyöszörgés a további faggatózásra. Akárhogyan is töri az agyát, képtelen felidézni, hogy Vörös mondott-e bármit is arról, hogy az egyik lötty különbözik a többitől, s hogy az mire lehet jó. Persze megtanulta, hogy Aoneer nem elégszik meg ezzel a válasszal, ezért megpróbálkozik egy harmatgyenge blöffel:*
-Talán az ellenszer... *nyögi ki végül, miközben egyre újabb alakok tűnnek fel körülötte, kiket természetesen továbbra sem lát, azonban tisztán hall és érzékel. Érzi az undort, a szánalmat, a félelmet, a zavarodottságot, mely érzelmek hullámokban érkeznek felé.
Végül csodával határos módon lekerül a kendő, a hirtelen támadt világosság izzó tűként nyilall Varya szemeibe, melytől hunyorogni kénytelen. Elmosódott foltokat lát csupán percekig, hiába pislog szaporán, a kép csak igen lassan kezd kitisztulni.
Amikor azonban világossá válik számára, mit terveznek vele, és az épülő kalodával, a tekintetébe rémület költözik.*
-Ne... kérlek, ne... könyörgök... *nyüszög kínjában, ha bezárják abba, s egész nap kénytelen lesz sérült lábára támaszkodni, az jó eséllyel oda vezet, hogy végül elveszíti a végtagot. Ennyi erővel Aoneer le is vágathatta volna tőből.*
-Kérlek ne zárj be abba... innen sem tudok megszökni... *kérleli tovább, noha sejti, hogy hasztalan, a szadista katonát nem fogja meghatni.*
-Ölni?! *nyikkan fel, az ártatlan kék szemekből tovább peregnek a könnyek, ahogy Dennonra villannak.*
-Nem akartam semmi rosszat... baleset volt... *pityergi, a sátortetőn keresztül bemutatott antréjára célozva.*
6373. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-26 23:43:17
Üzenet elküldve: 2016-08-26 23:43:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A varjú sátra//
*Az első kérdés amit meghall furcsa módon épp a gyerektől jön, végül is épp azért van itt, hogy tanuljon, szóval a dolog bármennyire is komoly a jelenlegi helyzet valahol jogos.*
-Vakon kevésbé tud ránk támadni. *Válaszolja meg a dolgot, bár Ysaneenak egyelőre még, hagyja, hogy piszkálja a teremtményt, saját felelősségére cselekszik. Az ő kérdéseire még kevésbé tud válaszolni mint az előzőre, pláne a lény jelenlétében. Egy hosszú és sokat mondó pillantást vet a tolvajra, aztán a teremtményre, majd ismét a tolvajra, jelezve kettejük közül az egyiknek semmi köze hozzá, a másiknak pedig éppenséggel tilos megtudnia, hisz azzal csak tönkre tenné a dolgoz bármi is legyen az.*
-Erről most inkább nem beszélnék. *Jegyzi meg enyhén epésen. Igazából sok dolog és sok terv kavarog a fejében, a döntése leginkább attól függ majd, hogy ez a két teljesen eltérő ember miként vélekedik a lény felől. Ha azokat összeegyezteti a sajátjával akkor talán jutnak valamire. Ez a vége annak ha a bölcs vezetőség nincs közel, az ostoba vezetőség meg inkább ne is jöjjön a közelbe. Az ember kénytelen megragadni azt a segítséget amit a sors kínál.*
-Nem élőholt, és nem tudjuk miért jött. Bezuhant egy sátor tetején, még az előtt elfogtuk, hogy ideje lett volna bármit is tenni. *Válaszolja meg a vadász kérdését. Igazából nem tudja a lény mit akar, és azt sem, hogy miért jött ide. Pár hasznos dolgoz már ki tudott szedni belőle, de a dolgok nagyja még érezhetően hátra van. A kérdések rengetege, egyszerűen nem hagyja nyugodni.*
-Csináljatok amit akartok, de ne engedjétek el, és ne essen baja. Ha végeztetek, hallani akarom a végső véleményeiteket.
*Mondja azzal elindul kifelé a sátorból. Az ő jelenléte nyilván befolyásolja a lényt, és az ő hiánya pedig valami mást válthat ki belőle. A férfit és a nőt szintén zavarhatja ha az őrmester a közelükben téblábol, ha végig instruál mindenkit, a végén csak a saját igazát fogja visszahallani a helyzettől, arra pedig nem kíváncsi.*
-Ne hagyják őket magukra. *Szól az őröknek, hogy azért ők is figyeljenek oda amíg Ysanee és Dennon odabent vannak és amíg ki nem jönnek onnan. Így aztán végleg elhagyja a sátrat. Aggódik a bent lévőkért, persze, de ha a teremtmény eddig se mutatott okot a kivégzésre, akkor feltehetőleg ez után se fog. Olyan keveset tud az egészről és olyan hévvel próbálja feltérképezni az új ellenfelet, hogy ennyi kockázatot örömmel bevállal.*
//Erelias//
*A sátoron kívül aztán újdonsült tanítványához fordul, amíg a másik három egy légtérben van addig úgyse hathat rájuk, és amúgy sem akar hatni rájuk, a kevés, vagy több időt, ez már nem rajta múlik, pedig megpróbálja a fiúnak szentelni. Úgyse lesz sok ideje rá egyéb teendői mellett.*
-Gondolom már nem teljesen idegen tőled a fegyverforgatás? *Teszi fel az első kérdést. Mindenek előtt szeretné tudni mennyire gyakorlott a gyerek a vívásban, az ökölharcban és az egyéb katonai ismeretekben. A tőr amit magával hordoz szép darab, nem tűnik játékfegyvernek. Nyilván nem hordana magánál ilyesmit, ha csak a saját kezét tudná vele lemetszeni, mint egyes jómódból szalajtott kiskatonák.*
*Az első kérdés amit meghall furcsa módon épp a gyerektől jön, végül is épp azért van itt, hogy tanuljon, szóval a dolog bármennyire is komoly a jelenlegi helyzet valahol jogos.*
-Vakon kevésbé tud ránk támadni. *Válaszolja meg a dolgot, bár Ysaneenak egyelőre még, hagyja, hogy piszkálja a teremtményt, saját felelősségére cselekszik. Az ő kérdéseire még kevésbé tud válaszolni mint az előzőre, pláne a lény jelenlétében. Egy hosszú és sokat mondó pillantást vet a tolvajra, aztán a teremtményre, majd ismét a tolvajra, jelezve kettejük közül az egyiknek semmi köze hozzá, a másiknak pedig éppenséggel tilos megtudnia, hisz azzal csak tönkre tenné a dolgoz bármi is legyen az.*
-Erről most inkább nem beszélnék. *Jegyzi meg enyhén epésen. Igazából sok dolog és sok terv kavarog a fejében, a döntése leginkább attól függ majd, hogy ez a két teljesen eltérő ember miként vélekedik a lény felől. Ha azokat összeegyezteti a sajátjával akkor talán jutnak valamire. Ez a vége annak ha a bölcs vezetőség nincs közel, az ostoba vezetőség meg inkább ne is jöjjön a közelbe. Az ember kénytelen megragadni azt a segítséget amit a sors kínál.*
-Nem élőholt, és nem tudjuk miért jött. Bezuhant egy sátor tetején, még az előtt elfogtuk, hogy ideje lett volna bármit is tenni. *Válaszolja meg a vadász kérdését. Igazából nem tudja a lény mit akar, és azt sem, hogy miért jött ide. Pár hasznos dolgoz már ki tudott szedni belőle, de a dolgok nagyja még érezhetően hátra van. A kérdések rengetege, egyszerűen nem hagyja nyugodni.*
-Csináljatok amit akartok, de ne engedjétek el, és ne essen baja. Ha végeztetek, hallani akarom a végső véleményeiteket.
*Mondja azzal elindul kifelé a sátorból. Az ő jelenléte nyilván befolyásolja a lényt, és az ő hiánya pedig valami mást válthat ki belőle. A férfit és a nőt szintén zavarhatja ha az őrmester a közelükben téblábol, ha végig instruál mindenkit, a végén csak a saját igazát fogja visszahallani a helyzettől, arra pedig nem kíváncsi.*
-Ne hagyják őket magukra. *Szól az őröknek, hogy azért ők is figyeljenek oda amíg Ysanee és Dennon odabent vannak és amíg ki nem jönnek onnan. Így aztán végleg elhagyja a sátrat. Aggódik a bent lévőkért, persze, de ha a teremtmény eddig se mutatott okot a kivégzésre, akkor feltehetőleg ez után se fog. Olyan keveset tud az egészről és olyan hévvel próbálja feltérképezni az új ellenfelet, hogy ennyi kockázatot örömmel bevállal.*
//Erelias//
*A sátoron kívül aztán újdonsült tanítványához fordul, amíg a másik három egy légtérben van addig úgyse hathat rájuk, és amúgy sem akar hatni rájuk, a kevés, vagy több időt, ez már nem rajta múlik, pedig megpróbálja a fiúnak szentelni. Úgyse lesz sok ideje rá egyéb teendői mellett.*
-Gondolom már nem teljesen idegen tőled a fegyverforgatás? *Teszi fel az első kérdést. Mindenek előtt szeretné tudni mennyire gyakorlott a gyerek a vívásban, az ökölharcban és az egyéb katonai ismeretekben. A tőr amit magával hordoz szép darab, nem tűnik játékfegyvernek. Nyilván nem hordana magánál ilyesmit, ha csak a saját kezét tudná vele lemetszeni, mint egyes jómódból szalajtott kiskatonák.*
6372. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-26 21:16:11
Üzenet elküldve: 2016-08-26 21:16:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Radkraal-Sheynah//
*Éppen az engedélyeztetési rendszeren dolgozik és a borosüveggel az asztalán, valamint a borral a poharában még a munkakedve is igencsak jónak mondható. Ennek megfelelően vidáman végzi a feladatait és próbálja a legjobbat kihozni mindabból amit a jelenlegi helyzet rá mért. A futárokat már kiküldte, a keresett személyek már nagy valószínűséggel értesültek Kagan parancsáról, tehát a végrehajtás és a bürokrácia kicsiny fogaskerekei működnek. Másra szerencsére nincs gondja, hiszen azokkal kell csak foglalkozni, akik betévednek az irodájába. Nem is kell sokat várakoznia, már jön is az első kopogás, mégpedig nem is akárkitől.*
- Jöjjön be kisasszony! *Emeli meg egy kicsit a hangját, hogy az áthatoljon a vaskos faajtón. Amikor Sheynah betér tekintetét felemeli a számtalan irat és dokumentumhalmazból, majd egy kicsit felemeli a szemöldökét és kérdően a rátekint.*
- Hallgatom hölgyem. Foglaljon helyet. Esetleg bort parancsol? *Már nyúl is a kancsó után és a sajátja mellé tesz egy másik poharat. A poharába azonnal tölt is és várja, hogy vajon milyen válasz érkezik a másik féltől.*
*Éppen az engedélyeztetési rendszeren dolgozik és a borosüveggel az asztalán, valamint a borral a poharában még a munkakedve is igencsak jónak mondható. Ennek megfelelően vidáman végzi a feladatait és próbálja a legjobbat kihozni mindabból amit a jelenlegi helyzet rá mért. A futárokat már kiküldte, a keresett személyek már nagy valószínűséggel értesültek Kagan parancsáról, tehát a végrehajtás és a bürokrácia kicsiny fogaskerekei működnek. Másra szerencsére nincs gondja, hiszen azokkal kell csak foglalkozni, akik betévednek az irodájába. Nem is kell sokat várakoznia, már jön is az első kopogás, mégpedig nem is akárkitől.*
- Jöjjön be kisasszony! *Emeli meg egy kicsit a hangját, hogy az áthatoljon a vaskos faajtón. Amikor Sheynah betér tekintetét felemeli a számtalan irat és dokumentumhalmazból, majd egy kicsit felemeli a szemöldökét és kérdően a rátekint.*
- Hallgatom hölgyem. Foglaljon helyet. Esetleg bort parancsol? *Már nyúl is a kancsó után és a sajátja mellé tesz egy másik poharat. A poharába azonnal tölt is és várja, hogy vajon milyen válasz érkezik a másik féltől.*
6371. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-26 19:11:34
Üzenet elküldve: 2016-08-26 19:11:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Radkraal-Achim//
*Özönlik a nép a Vashegyre Kagan hívó szavára. Annyian, de annyian érkeznek, hogy már elveszik a tömegben. Majdnem szó szerint. Csupán Kagan hangjára, nevére kapja oda a fejét, és próbál átpillantani valaki válla felett.*
-Azonnal.
*Biccent a Nagyúr felé, aztán fordul, hogy Achim keresésére induljon. Azonban hiába járja körül Amon Ruadhot nem akad rá a kancellárra.*
~Hová nyavalyába tűntél el te Kígyó?~
*A goromba gondolat persze nem hangzik el, csak a fejében szövi tovább a szép képet, amint Kagan levág egy taslit a kígyónyelvűnek. Mire körbeér, és újra megközelítheti Kagant, a vezér már befelé igyekszik az erődbe, maga után húzva legújabb uszályát, a frissen jelentkezett zsoldosokat. S ahogy elpillant a hosszúház irányába, még éppen elcsípi, ahogy Achim a Radkraal ajtaját becsukja maga után.
Vélhetően a kancellár már beszélt közben Kagannal, így az előkerítés elmarad, és vele együtt sajnos a tasli is. Azért sietősen megindul az épület bejárata irányába. Belépve aztán a belső szobák felé veszi az irányt, pontosan tudva, melyik szobába szokott a kancellár visszavonulni.
Odalép hát a kiszemelt ajtóhoz, és megkopogtatja.*
-Kancellár?! Sheynah vagyok. Bejöhetek?
*És mit nem adna, ha most átláthatna az ajtó lapján.*
*Özönlik a nép a Vashegyre Kagan hívó szavára. Annyian, de annyian érkeznek, hogy már elveszik a tömegben. Majdnem szó szerint. Csupán Kagan hangjára, nevére kapja oda a fejét, és próbál átpillantani valaki válla felett.*
-Azonnal.
*Biccent a Nagyúr felé, aztán fordul, hogy Achim keresésére induljon. Azonban hiába járja körül Amon Ruadhot nem akad rá a kancellárra.*
~Hová nyavalyába tűntél el te Kígyó?~
*A goromba gondolat persze nem hangzik el, csak a fejében szövi tovább a szép képet, amint Kagan levág egy taslit a kígyónyelvűnek. Mire körbeér, és újra megközelítheti Kagant, a vezér már befelé igyekszik az erődbe, maga után húzva legújabb uszályát, a frissen jelentkezett zsoldosokat. S ahogy elpillant a hosszúház irányába, még éppen elcsípi, ahogy Achim a Radkraal ajtaját becsukja maga után.
Vélhetően a kancellár már beszélt közben Kagannal, így az előkerítés elmarad, és vele együtt sajnos a tasli is. Azért sietősen megindul az épület bejárata irányába. Belépve aztán a belső szobák felé veszi az irányt, pontosan tudva, melyik szobába szokott a kancellár visszavonulni.
Odalép hát a kiszemelt ajtóhoz, és megkopogtatja.*
-Kancellár?! Sheynah vagyok. Bejöhetek?
*És mit nem adna, ha most átláthatna az ajtó lapján.*
6370. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-26 18:52:39
Üzenet elküldve: 2016-08-26 18:52:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A varjú sátra//
*Ahogy meghallja a nevét, az őrök arrébb lépnek, ő pedig bemegy a sátorba. Még nem is lát semmit, vagy még nem is fogja fel, amit lát, mikor Aoneer már kérdésekkel bombázza. Először csak kérdően tekint a férfi elnyűtt arcára, aztán mikor meglátja kérdéseinek okát, benne is felmerülnek ehhez hasonló kérdések.*
- Az istenek szerelmére! *Mondja elképedve, de elfojtott hangon. ~ Mégis mi a jó édes keserv ez?! ~ Gondolja szemöldökeit felszaladtatván.* - Nem, Aoneer, életemben nem láttam, és nem is hallottam még ehhez foghatót. *Hadarja elképedve, szemeit le sem véve a szárnyas nőről. ~ Egyszerre gyönyörű, rémületes, és túlvilági jelenség. ~* - Ő is az élőhalottak egy szolgája? Hallottam más városőröktől, akik túlélték a karavánpihenői csatát, hogy élőhalott hárpiákat küldtek a mellvédre, hogy leszedjék az íjászokat. Ő is hasonló lény lenne?
*Őt kérdezték, aztán a végén ő vált kérdezővé. Na tessék.
Gyorsan félreáll, hogy a fiú is láthasson valamit, de csak hallja, ahogy a fiú matat mögötte, látni nem látja. Szemeit túlságosan lefoglalja ez a szárnyas jelenség, ami most előtte tárulkozik. Nem is rémisztő, inkább... Misztikus, szinte elvarázsolja a látvány.
Látott már az erdei faluban hárpiát, igaz, holtan. Egy vadászcsapat hozta magával egy hosszú erdei útról, mikor ő még kiskölyök volt. Azok az emberek rég megöregedtek, meghaltak, hiszen hiába tűnik oly fiatalnak, lassan az ötvenedik életévét tapossa a fél-elf. No, de vissza a lényegre; látott már halott hárpiát, de az közel sem volt ilyen... emberszerű. Sőt, aki itt van előtte, nem csupán emberszerű, hanem egy ember, szárnyakkal. Gyönyörű szárnyakkal.*
- Ellenséges a szándéka? Azaz, ölni jött? *Kérdi még mindig a bekötött szemeire bámulván, mintha csak a szemeibe akarna nézni, átlátva a szöveten, azon az egyszerű fizikai semmiségen.*
*Ahogy meghallja a nevét, az őrök arrébb lépnek, ő pedig bemegy a sátorba. Még nem is lát semmit, vagy még nem is fogja fel, amit lát, mikor Aoneer már kérdésekkel bombázza. Először csak kérdően tekint a férfi elnyűtt arcára, aztán mikor meglátja kérdéseinek okát, benne is felmerülnek ehhez hasonló kérdések.*
- Az istenek szerelmére! *Mondja elképedve, de elfojtott hangon. ~ Mégis mi a jó édes keserv ez?! ~ Gondolja szemöldökeit felszaladtatván.* - Nem, Aoneer, életemben nem láttam, és nem is hallottam még ehhez foghatót. *Hadarja elképedve, szemeit le sem véve a szárnyas nőről. ~ Egyszerre gyönyörű, rémületes, és túlvilági jelenség. ~* - Ő is az élőhalottak egy szolgája? Hallottam más városőröktől, akik túlélték a karavánpihenői csatát, hogy élőhalott hárpiákat küldtek a mellvédre, hogy leszedjék az íjászokat. Ő is hasonló lény lenne?
*Őt kérdezték, aztán a végén ő vált kérdezővé. Na tessék.
Gyorsan félreáll, hogy a fiú is láthasson valamit, de csak hallja, ahogy a fiú matat mögötte, látni nem látja. Szemeit túlságosan lefoglalja ez a szárnyas jelenség, ami most előtte tárulkozik. Nem is rémisztő, inkább... Misztikus, szinte elvarázsolja a látvány.
Látott már az erdei faluban hárpiát, igaz, holtan. Egy vadászcsapat hozta magával egy hosszú erdei útról, mikor ő még kiskölyök volt. Azok az emberek rég megöregedtek, meghaltak, hiszen hiába tűnik oly fiatalnak, lassan az ötvenedik életévét tapossa a fél-elf. No, de vissza a lényegre; látott már halott hárpiát, de az közel sem volt ilyen... emberszerű. Sőt, aki itt van előtte, nem csupán emberszerű, hanem egy ember, szárnyakkal. Gyönyörű szárnyakkal.*
- Ellenséges a szándéka? Azaz, ölni jött? *Kérdi még mindig a bekötött szemeire bámulván, mintha csak a szemeibe akarna nézni, átlátva a szöveten, azon az egyszerű fizikai semmiségen.*
6369. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-26 18:44:59
Üzenet elküldve: 2016-08-26 18:44:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//A varjú sátra//
*Már egész közel merészkedik a lényhez, óvatosan kinyújtja a kezét és mintha csak hallotta volna a kisfiú kérdését, leoldja a szeméről a rongydarabot. Nem marad mellette, szinte azonnal felpattan a guggolásból és Aoneer mellé lép. Nem fél ugyan a lénytől, de persze ez nem menti meg attól, ha az úgy döntene, megtámadja.*
-Szerintem semmi használhatót nem fog mondani. *pillant fel a tőle közvetlenül jobbra álló Aoneerra. Eddig is tudta, hogy a férfi jóval magasabb nála, de most valamiért még alacsonyabbnak érzi magát mellette. Épp arra készül, hogy tegyen is erre valami elmés megjegyzést, de az őrmester ekkora teszi fel kérdését Dennonnak, így Ysa végül úgy dönt, ezt most kihagyja. Egyébként a fél-elf egész szimpatikus neki, nem olyan rideg a tekintete és a hangja, mint Aoneernak, de az is lehet, hogy csak mindenki kedvesnek tűnik mellette.
Tekintete újra a lényre téved, figyeli egy darabig, hogy mit csinál, így, hogy újra lát, majd halkan kérdez az őrmestertől.*
-Mihez kezd majd az új barátjával? *biccent az eredar felé. Attól ugyan nem tart, hogy megölné, a hadnagyok parancsa nélkül úgysem tesz semmit, de kicsit fél attól, hogy esetleg az őrmester olyat tesz, amivel felbőszíti a jövevényt. Elvégre nem lehet tudni, mire képes, ártalmatlannak tűnik, Ysanee azonban tapasztalatból tudja, hogy a látszat gyakran csal.*
*Már egész közel merészkedik a lényhez, óvatosan kinyújtja a kezét és mintha csak hallotta volna a kisfiú kérdését, leoldja a szeméről a rongydarabot. Nem marad mellette, szinte azonnal felpattan a guggolásból és Aoneer mellé lép. Nem fél ugyan a lénytől, de persze ez nem menti meg attól, ha az úgy döntene, megtámadja.*
-Szerintem semmi használhatót nem fog mondani. *pillant fel a tőle közvetlenül jobbra álló Aoneerra. Eddig is tudta, hogy a férfi jóval magasabb nála, de most valamiért még alacsonyabbnak érzi magát mellette. Épp arra készül, hogy tegyen is erre valami elmés megjegyzést, de az őrmester ekkora teszi fel kérdését Dennonnak, így Ysa végül úgy dönt, ezt most kihagyja. Egyébként a fél-elf egész szimpatikus neki, nem olyan rideg a tekintete és a hangja, mint Aoneernak, de az is lehet, hogy csak mindenki kedvesnek tűnik mellette.
Tekintete újra a lényre téved, figyeli egy darabig, hogy mit csinál, így, hogy újra lát, majd halkan kérdez az őrmestertől.*
-Mihez kezd majd az új barátjával? *biccent az eredar felé. Attól ugyan nem tart, hogy megölné, a hadnagyok parancsa nélkül úgysem tesz semmit, de kicsit fél attól, hogy esetleg az őrmester olyat tesz, amivel felbőszíti a jövevényt. Elvégre nem lehet tudni, mire képes, ártalmatlannak tűnik, Ysanee azonban tapasztalatból tudja, hogy a látszat gyakran csal.*
6368. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-26 18:17:47
Üzenet elküldve: 2016-08-26 18:17:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Aoneer, Dennon, Ysanee, Varjú //
* Fürgén maga alá szedi lábait, ahogy meghallja Aoneer hangját. *
- Komolyan? Szabad? -
* Maga is alig hiszi el, hogy pár órával az ideérkezése után, már ilyen élményben lesz része. Boldog fültől-fülig vigyor terpeszkedik az arcán. Megkockáztat egy fölényes pillantást az őr felé, amolyan "na-látod-ugye-megmondtam" módon. Óvatosan bekukucskál, félrehajtva a sátorajtót. Szinte azonnal könnyezni kezd a szeme a kiáradó hőtől és szagtól. Ennek ellenére elszántan igyekszik a lehető legtöbbet látni. Egy pillanatra eltakarja az őrmester válla a lénynek vélt kupacot, de aztán elakad a lélegzete. *
- De hiszen ez egy lány! -
* Suttogja gondolkodás nélkül. Aztán persze jobban megnézi, és látja miben is különbözik tőlük. Tátott szájjal bámulja a fekete szárnyakat. Persze, a tündéreknek is van ilyenjük, de ez annyira más volt. Egyáltalán nem ilyennek képzelte el a lényt, amiről beszéltek. Szavak kavarognak a fejében, szinte teljesen összefüggéstelenül. Határozottan megrázza a látvány. *
~ Vagy lehet inkább a gyomrom kavarog. ~
* Nem igazán biztos benne a fiú, hogy megszólalhat-e, de hát engedték hogy benézzen, hát akkor miért is ne? *
- Miért van bekötve a szeme? -
* Teszi fel alig hallhatóan a kérdést, igazából senkinek sem címezve. De azért reméli választ kap rá. Még rengeteg kérdése lenne, de aggódik, talán felbosszantaná vele Aoneert. Inkább csendben marad. *
* Fürgén maga alá szedi lábait, ahogy meghallja Aoneer hangját. *
- Komolyan? Szabad? -
* Maga is alig hiszi el, hogy pár órával az ideérkezése után, már ilyen élményben lesz része. Boldog fültől-fülig vigyor terpeszkedik az arcán. Megkockáztat egy fölényes pillantást az őr felé, amolyan "na-látod-ugye-megmondtam" módon. Óvatosan bekukucskál, félrehajtva a sátorajtót. Szinte azonnal könnyezni kezd a szeme a kiáradó hőtől és szagtól. Ennek ellenére elszántan igyekszik a lehető legtöbbet látni. Egy pillanatra eltakarja az őrmester válla a lénynek vélt kupacot, de aztán elakad a lélegzete. *
- De hiszen ez egy lány! -
* Suttogja gondolkodás nélkül. Aztán persze jobban megnézi, és látja miben is különbözik tőlük. Tátott szájjal bámulja a fekete szárnyakat. Persze, a tündéreknek is van ilyenjük, de ez annyira más volt. Egyáltalán nem ilyennek képzelte el a lényt, amiről beszéltek. Szavak kavarognak a fejében, szinte teljesen összefüggéstelenül. Határozottan megrázza a látvány. *
~ Vagy lehet inkább a gyomrom kavarog. ~
* Nem igazán biztos benne a fiú, hogy megszólalhat-e, de hát engedték hogy benézzen, hát akkor miért is ne? *
- Miért van bekötve a szeme? -
* Teszi fel alig hallhatóan a kérdést, igazából senkinek sem címezve. De azért reméli választ kap rá. Még rengeteg kérdése lenne, de aggódik, talán felbosszantaná vele Aoneert. Inkább csendben marad. *
6367. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-26 16:13:42
Üzenet elküldve: 2016-08-26 16:13:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lea, Daranel//
-Ha ezek a jóképű fickók korán halnak, jobb lesz vigyáznom. *Vigyorog jókedvűen. A könyves megjegyzésre csak egy amolyan bájvigyort ereszt meg válaszképpen.*
-Nem csak horkolás lett volna, ha ijedtedbe nem kevertél volna altatót a teába. *Ő sem próbál meg újra vitatkozni, csak szereti helyén kezelni a dolgokat.*
-Persze, mert olyan ronda pucéran, hogy még neked is elállna tőle a lélegzeted. *Ezt már Daranelnek címezi, miközben átveszi tőle rég nem látott fegyvereit. Kicsit el is érzékenyül, ahogy újra oldalára csatolja őket, hiába na, hozzánőttek már a szívéhez, mint a páncélja. Így érzi magát újra teljesnek.*
-Köszönöm barátom. Látom ki is fényezted őket. Ha bekoszolódnak, majd megint hozom őket hozzád. *Eddig tartott a meghatódottság, már folytatja is az őr ugratását.*
-További szép napot! Jó gyűjtögetést! *Köszön el tőle végül, ahogy haladnak már kifelé, és ha valamit sokra tart, az Daranel esze, amiért ennyi kósza fegyver mellé így meg tudja jegyezni az arcokat.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.26 23:49:22, a következő indokkal:
Tömeges/durva helyesírási hibák javítása.
-Ha ezek a jóképű fickók korán halnak, jobb lesz vigyáznom. *Vigyorog jókedvűen. A könyves megjegyzésre csak egy amolyan bájvigyort ereszt meg válaszképpen.*
-Nem csak horkolás lett volna, ha ijedtedbe nem kevertél volna altatót a teába. *Ő sem próbál meg újra vitatkozni, csak szereti helyén kezelni a dolgokat.*
-Persze, mert olyan ronda pucéran, hogy még neked is elállna tőle a lélegzeted. *Ezt már Daranelnek címezi, miközben átveszi tőle rég nem látott fegyvereit. Kicsit el is érzékenyül, ahogy újra oldalára csatolja őket, hiába na, hozzánőttek már a szívéhez, mint a páncélja. Így érzi magát újra teljesnek.*
-Köszönöm barátom. Látom ki is fényezted őket. Ha bekoszolódnak, majd megint hozom őket hozzád. *Eddig tartott a meghatódottság, már folytatja is az őr ugratását.*
-További szép napot! Jó gyűjtögetést! *Köszön el tőle végül, ahogy haladnak már kifelé, és ha valamit sokra tart, az Daranel esze, amiért ennyi kósza fegyver mellé így meg tudja jegyezni az arcokat.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.26 23:49:22, a következő indokkal:
Tömeges/durva helyesírási hibák javítása.
6366. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-26 15:26:00
Üzenet elküldve: 2016-08-26 15:26:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A varjú sátra//
*Ysanee furcsa szimpátiát mutat a lénnyel szemben, nyilván azért mert hozzá hasonlóan ő is fogoly. A rabmadár, mint hasonlat még ütős is jelenleg. Költői, és szembetűnő.*
-Azt már szerintem említette volna. *Ő lenne a legboldogabb, ha mindössze ennyiről lenne szó, és már ajánlaná is a lényt az egyik sátorhoz. Emellett elég különös érzések kavarognak benne az egész ügy kapcsán. És elég különös módokon gondolkozik, de lassan kezd benne körvonalazódni az úgymond megoldás is.*
-Csak óvatosan. *Mondja Ysaneenak, ebben az engedélyben persze nem a bizalom tükröződik, pusztán a rab nem tartozik a tábor legfontosabb személyei közé. E mellett fogalmuk sincs mire képes a lény, mert nem adtak neki alkalmat a támadásra. Tehát ha valamilyen módon kárt tenne a fogolytársban akkor már biztosra tudnák, hogy a teremtménnyel vigyázni kell, és hogy a rettegő ábrázat mögött valójában mi is rejtőzik.
Feláll és az őrök felé fordul, újabb parancs, miközben lassan kész a kaloda, és kész a szárnyas dög befogadására.*
-Hozzatok ruhát és egy hosszabb láncot. Ha sokáig marad ülve a végén még használhatatlan lesz. *Mondja ő aki kalodát építettet a lény számára. Az éjszakai tárolást ezzel meg is lehet majd oldani. A nappali tartása pedig nagyban a mostani és a jövőbeli viselkedésének a függvénye. Odakint aztán Dennont és a fiút is meglátja. Ő hívta oda őket, tehát neki is kell beengednie mindkettőt.*
-Dennon. *Szólítja meg régi kollégáját, és invitálja be az egyre növekedő közönség soraiba.* -A te véleményedet is ki akartam kérni. Láttál már ehhez, hasonlót, vagy hallottál már olyanról, hogy egy nőnek szárnya nő és az éjben kísért? *Képtelen egy történet, de nem lehetetlen. Mielőtt több dolgot rendezne el.*
-Erelias. *Szólítja meg az arrébb ücsörgő fiút is.*
-Közelebb jöhetsz, ha gondolod, benézhetsz a sátorba, de megtiltom, hogy begyere érthető vagyok? *Egyrészt nem szeretné ha a fiút valami baj érné, másrészt pedig ezt is látnia kell. Ehhez is fel kell nőnie.*
*Ysanee furcsa szimpátiát mutat a lénnyel szemben, nyilván azért mert hozzá hasonlóan ő is fogoly. A rabmadár, mint hasonlat még ütős is jelenleg. Költői, és szembetűnő.*
-Azt már szerintem említette volna. *Ő lenne a legboldogabb, ha mindössze ennyiről lenne szó, és már ajánlaná is a lényt az egyik sátorhoz. Emellett elég különös érzések kavarognak benne az egész ügy kapcsán. És elég különös módokon gondolkozik, de lassan kezd benne körvonalazódni az úgymond megoldás is.*
-Csak óvatosan. *Mondja Ysaneenak, ebben az engedélyben persze nem a bizalom tükröződik, pusztán a rab nem tartozik a tábor legfontosabb személyei közé. E mellett fogalmuk sincs mire képes a lény, mert nem adtak neki alkalmat a támadásra. Tehát ha valamilyen módon kárt tenne a fogolytársban akkor már biztosra tudnák, hogy a teremtménnyel vigyázni kell, és hogy a rettegő ábrázat mögött valójában mi is rejtőzik.
Feláll és az őrök felé fordul, újabb parancs, miközben lassan kész a kaloda, és kész a szárnyas dög befogadására.*
-Hozzatok ruhát és egy hosszabb láncot. Ha sokáig marad ülve a végén még használhatatlan lesz. *Mondja ő aki kalodát építettet a lény számára. Az éjszakai tárolást ezzel meg is lehet majd oldani. A nappali tartása pedig nagyban a mostani és a jövőbeli viselkedésének a függvénye. Odakint aztán Dennont és a fiút is meglátja. Ő hívta oda őket, tehát neki is kell beengednie mindkettőt.*
-Dennon. *Szólítja meg régi kollégáját, és invitálja be az egyre növekedő közönség soraiba.* -A te véleményedet is ki akartam kérni. Láttál már ehhez, hasonlót, vagy hallottál már olyanról, hogy egy nőnek szárnya nő és az éjben kísért? *Képtelen egy történet, de nem lehetetlen. Mielőtt több dolgot rendezne el.*
-Erelias. *Szólítja meg az arrébb ücsörgő fiút is.*
-Közelebb jöhetsz, ha gondolod, benézhetsz a sátorba, de megtiltom, hogy begyere érthető vagyok? *Egyrészt nem szeretné ha a fiút valami baj érné, másrészt pedig ezt is látnia kell. Ehhez is fel kell nőnie.*
6365. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-26 14:36:11
Üzenet elküldve: 2016-08-26 14:36:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Aoneer, Dennon //
// Tábori orvos //
* Elias mosolyogva és szökdécselve követi a magas katonát és társait. Határozottan fontos személynek érzi magát, így ennyi katona között lépdelve. Szerencsére az orvos semmikivetnivalót nem talál az egészségében, csupán annyi utasítása van, ha teheti szedjen fel magára pár kilót, ne legyen már olyan csenevész. A makrancos hátasát is megvizsgálják, nincs-e vele gond, de ott sem találnak semmi hibát. Leszámítva természetesen undok természetét. *
// Sátor //
* A fiú nem igazán tudja, vajon a sátorhoz való invitálás neki is szólt-e, de mivel más parancs a továbbiakra nem hangzott el, úgy dönt követi a barátságosnak tűnő katonát oda is. *
~ Hátha megpillanthatom azt a micsodát is! ~
* Miután a Barátságos eltűnik a sátorban, ő is megpróbálkozik az átjutással. Az ott strázsáló katona röhögcsélve megállítja, és megkérdezi, ugyan már hogy is gondolta ő ezt. *
- De én is Aoneer őrmesterhez jöttem! -
* Hiába minden próbálkozás, a katona legyint egyet felé és elküldi a sátortól. Még utoljára megkísérel egy pillantást vetni befelé, de nem lát át az őr válla mögött. Elias dacosan összehúzza a szemöldökét és a lehető legijesztőbb nézését villantja a katonákra. Már amire egy nyolc éves fiúcska képes. Körülnéz és egy közeli padféleségre telepszik. Igyekszik pislogás nélkül a sátor bejáratára meredni, nehogy elmulassza, ha az őrmester távozik. *
// Tábori orvos //
* Elias mosolyogva és szökdécselve követi a magas katonát és társait. Határozottan fontos személynek érzi magát, így ennyi katona között lépdelve. Szerencsére az orvos semmikivetnivalót nem talál az egészségében, csupán annyi utasítása van, ha teheti szedjen fel magára pár kilót, ne legyen már olyan csenevész. A makrancos hátasát is megvizsgálják, nincs-e vele gond, de ott sem találnak semmi hibát. Leszámítva természetesen undok természetét. *
// Sátor //
* A fiú nem igazán tudja, vajon a sátorhoz való invitálás neki is szólt-e, de mivel más parancs a továbbiakra nem hangzott el, úgy dönt követi a barátságosnak tűnő katonát oda is. *
~ Hátha megpillanthatom azt a micsodát is! ~
* Miután a Barátságos eltűnik a sátorban, ő is megpróbálkozik az átjutással. Az ott strázsáló katona röhögcsélve megállítja, és megkérdezi, ugyan már hogy is gondolta ő ezt. *
- De én is Aoneer őrmesterhez jöttem! -
* Hiába minden próbálkozás, a katona legyint egyet felé és elküldi a sátortól. Még utoljára megkísérel egy pillantást vetni befelé, de nem lát át az őr válla mögött. Elias dacosan összehúzza a szemöldökét és a lehető legijesztőbb nézését villantja a katonákra. Már amire egy nyolc éves fiúcska képes. Körülnéz és egy közeli padféleségre telepszik. Igyekszik pislogás nélkül a sátor bejáratára meredni, nehogy elmulassza, ha az őrmester távozik. *
6364. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-26 13:22:14
Üzenet elküldve: 2016-08-26 13:22:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Aoneer, Erelias, Ysanee//
*A másik kettővel nem törődik különösebben, olybá tűnik, mind a ketten Aoneerhez tartoznak, mind a hadifogoly asszony, mind a kölyök.
Az őrmester kérdésére aztán elgondolkozik. Ezt nem mondta neki a katona, aki információval látta el őket, de neki is illett volna megkérdeznie. Csak a lóhalálában végzett vágtában az ember nem foglalkozhat mindennel.*
- Sajnos a hadnagyék érkezéséről nem kaptunk információt. A kikötőiekkel a gázlónál találkoztunk. Reménykedjünk, hogy mihamarabb visszatérnek.
*Az utolsó mondatot már kicsit személyesebben, sem mint hivatalosan mondja, amolyan fáradt sóhajként. A Hosszúnevűt is sajnálja, elég lestrapált állapotban van, sokkal öregebbnek tűnik, mióta utoljára látta. Nem hiába, soha nem akarja megtapasztalni, milyen az, ha ilyen sok teher nyomja az emberfia vállát. Sajnálja, és egyszerre csodálja a férfit.*
- Értettem! *Mondja már odakint, és elindul, hogy felkeresse társait, és elmenjenek a tábori orvoshoz.*
//Tábori orvos - Erelias//
*Végül sikerült összeszednie a két közlegényt, és minden simán megy. Az előbbi kiskölyök éri utol, akinek mosolyogva paskolja meg feje búbját.*
- Az istállót tudom, de hogy a tábori orvos merre van, nos, arról halvány lila gőzöm nincs. De sebaj, majd megkeressük!
*Neveti el magát, majd ha a fiú követi, akkor kisvártatva meg is találják az ominózus sátrat. A katonák közül mindenki vére vörös, mindenki egészséges, semmilyen fertőzést nem találnak. A parancs szerint a lovakat is megnézeti, de úgy tűnik, azoknak sincs különösebb baja azon felül, hogy kissé túl lettek hajtva.
A tábori orvos után aztán egyből a kis sátor felé veszi az irányt, akár vele jön a fiú, akár nem.*
//Aoneer, Ysanee, Varjú//
*A sátorhoz is látogatást intéz, pont, ahogy Aoneer mondta. A sátor előtt álló őrök megállítják.*
- Aoneer őrmesterhez jöttem. *Mondja nyugodtan, majd megvárja, hogy az őrök beszóljanak a sátorba, az őrmester pedig bebocsájtsa őt, engedély nélkül semmi kedve nincs zavarni ideiglenes felettesét.*
*A másik kettővel nem törődik különösebben, olybá tűnik, mind a ketten Aoneerhez tartoznak, mind a hadifogoly asszony, mind a kölyök.
Az őrmester kérdésére aztán elgondolkozik. Ezt nem mondta neki a katona, aki információval látta el őket, de neki is illett volna megkérdeznie. Csak a lóhalálában végzett vágtában az ember nem foglalkozhat mindennel.*
- Sajnos a hadnagyék érkezéséről nem kaptunk információt. A kikötőiekkel a gázlónál találkoztunk. Reménykedjünk, hogy mihamarabb visszatérnek.
*Az utolsó mondatot már kicsit személyesebben, sem mint hivatalosan mondja, amolyan fáradt sóhajként. A Hosszúnevűt is sajnálja, elég lestrapált állapotban van, sokkal öregebbnek tűnik, mióta utoljára látta. Nem hiába, soha nem akarja megtapasztalni, milyen az, ha ilyen sok teher nyomja az emberfia vállát. Sajnálja, és egyszerre csodálja a férfit.*
- Értettem! *Mondja már odakint, és elindul, hogy felkeresse társait, és elmenjenek a tábori orvoshoz.*
//Tábori orvos - Erelias//
*Végül sikerült összeszednie a két közlegényt, és minden simán megy. Az előbbi kiskölyök éri utol, akinek mosolyogva paskolja meg feje búbját.*
- Az istállót tudom, de hogy a tábori orvos merre van, nos, arról halvány lila gőzöm nincs. De sebaj, majd megkeressük!
*Neveti el magát, majd ha a fiú követi, akkor kisvártatva meg is találják az ominózus sátrat. A katonák közül mindenki vére vörös, mindenki egészséges, semmilyen fertőzést nem találnak. A parancs szerint a lovakat is megnézeti, de úgy tűnik, azoknak sincs különösebb baja azon felül, hogy kissé túl lettek hajtva.
A tábori orvos után aztán egyből a kis sátor felé veszi az irányt, akár vele jön a fiú, akár nem.*
//Aoneer, Ysanee, Varjú//
*A sátorhoz is látogatást intéz, pont, ahogy Aoneer mondta. A sátor előtt álló őrök megállítják.*
- Aoneer őrmesterhez jöttem. *Mondja nyugodtan, majd megvárja, hogy az őrök beszóljanak a sátorba, az őrmester pedig bebocsájtsa őt, engedély nélkül semmi kedve nincs zavarni ideiglenes felettesét.*
6363. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-26 12:23:30
Üzenet elküldve: 2016-08-26 12:23:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Aoneer, Varjú//
*Sokáig nem szól semmit, valami furcsa késztetést érez arra, hogy megérintse a lényt, a száradt vér alatt a homlokán valamiféle motívumot vél felfedezni, de tisztában van vele, hogy Aoneer ezt nem biztos, hogy díjazná.
Legfőképpen azért akar hozzáérni, mert kicsit úgy érzi, a képzelete játszik vele, talán egy tündérhez tudná hasonlítani, de persze azt leszámítva, hogy ők is rendelkeznek szárnnyal, nem sok közös van bennük.
Mikor meghallja a rettegő, dadogó beszédét, már a maradék félelem is elszáll belőle. Úgy tűnik a "szörny" jobban fél tőlük, mint ők tőle.*
-Az nem jutott eszébe hogy valaki esetleg elátkozta? *veti fel ötletét, bár őszintén, hangyányit sem ért a mágiához, kevés dolog áll tőle ilyen messze, szóval nem igazán tudja, van-e értelme annak, amit kérdez.
Véleménye szerint teljesen felesleges a kínzás, nagy fájdalmai vannak így is, ha eddig nem mondott el mindent, Ysanee szerint már nem is fog. De akár az is lehet, hogy csak beteges módon élvezi az a saját szenvedését, ezért nem is mond semmit. A lány, legnagyobb szerencsétlenségére, már találkozott ilyen esettel.
Arra jut, hogy ezzel kapcsolatban nem tesz javaslatot, végtére is ő csak egy tolvaj, abból pedig, ahogyan kipakolta a sátorban az asztalra a furcsa játékszereit és amilyen ijesztő hangsúllyal beszélt hozzá akkor, Ysa azt szűrte le, Aoneer bizony ért a vallatáshoz.*
-Egy rövid időre levehetem a kötést a szeméről? Szeretném jobban szemügyre venni. *úgy kérdezi a férfit, olyan hangsúllyal, mintha csak azt kérdezte volna, hogy megsimogathat-e egy kiskutyát.*
*Sokáig nem szól semmit, valami furcsa késztetést érez arra, hogy megérintse a lényt, a száradt vér alatt a homlokán valamiféle motívumot vél felfedezni, de tisztában van vele, hogy Aoneer ezt nem biztos, hogy díjazná.
Legfőképpen azért akar hozzáérni, mert kicsit úgy érzi, a képzelete játszik vele, talán egy tündérhez tudná hasonlítani, de persze azt leszámítva, hogy ők is rendelkeznek szárnnyal, nem sok közös van bennük.
Mikor meghallja a rettegő, dadogó beszédét, már a maradék félelem is elszáll belőle. Úgy tűnik a "szörny" jobban fél tőlük, mint ők tőle.*
-Az nem jutott eszébe hogy valaki esetleg elátkozta? *veti fel ötletét, bár őszintén, hangyányit sem ért a mágiához, kevés dolog áll tőle ilyen messze, szóval nem igazán tudja, van-e értelme annak, amit kérdez.
Véleménye szerint teljesen felesleges a kínzás, nagy fájdalmai vannak így is, ha eddig nem mondott el mindent, Ysanee szerint már nem is fog. De akár az is lehet, hogy csak beteges módon élvezi az a saját szenvedését, ezért nem is mond semmit. A lány, legnagyobb szerencsétlenségére, már találkozott ilyen esettel.
Arra jut, hogy ezzel kapcsolatban nem tesz javaslatot, végtére is ő csak egy tolvaj, abból pedig, ahogyan kipakolta a sátorban az asztalra a furcsa játékszereit és amilyen ijesztő hangsúllyal beszélt hozzá akkor, Ysa azt szűrte le, Aoneer bizony ért a vallatáshoz.*
-Egy rövid időre levehetem a kötést a szeméről? Szeretném jobban szemügyre venni. *úgy kérdezi a férfit, olyan hangsúllyal, mintha csak azt kérdezte volna, hogy megsimogathat-e egy kiskutyát.*
6362. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-26 01:26:18
Üzenet elküldve: 2016-08-26 01:26:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Varjú, Ysanee//
*Őszintén szólva neki sincsen sok kedve kérdezgetni ezt a rakás szerencsétlenséget, ma egyszer már sikerült elvesztenie vele a béketűrését, és eléggé elfárasztotta magát, ahhoz, hogy elege legyen az egészből. A választ elfogadja, de nyilván nem elégszik meg ennyivel, és a kérdések és az ostrom még korántsem ért véget. Egy próbának, vagy valamiféle bemelegítésnek ez a kérdés jó is volt, de messzemenő következtetéseket nem szabad ennyiből levonni.*
-Az egyik fiola más mint a többi. Annak mi a rendeltetése? *Gyaníthatóan a négy lötty egyetlen készletet alkot, így ha összetartoznak akkor nyilván képesek befolyásolni egymás hatásait.*
-A vértet az alkarvédőket és a ruházatot, honnan szerezted? *Próbálkozik ismét a tárgyak vonalán haladni, ezek olyan konkrét dolgok amikkel talán el lehet indulni valamerre, mert világlástól függetlenül, a teremtménynek is el kell ismernie a létüket.*
És ott vannak még a szárnyaid. Kaptad őket valakitől, vagy már velük születtél? *Ez is egy lényegi kérdés, elvégre ha nem volnának a szárnyak akkor el se fogták volna, és most nem kellene őt benn tartani. Valószínűleg mind a ketten jobban jártak volna vele. Nem tudnának egymásról, nem találkoztak volna egymással, nem kínoznák egymást. A kérdésekkel eddig se ment semmire, feltehetőleg ez után se fog. A maga részéről lassan szeretné egy újabb szintre emelni a beszélgetésüket. Látja, a másik fél tőle, és ennek őszintén szólva örül is. Ez jó alap egy szörnyetegnél, és jó alap, ha az ember valamire rá akarja venni a másikat. Mert igen, eddig úgy kezelte mint valamiféle foglyot. Egy emberi lényt akit vallatni kell, és akiből válaszokat lehet kiszedni, de komolyan gondolkozik rajta, hogy ezek után nem ártana ha inkább egy állatként bánna vele és mint a tigrist, medvét, vagy oroszlánt egyszerűen megpróbálná beidomítani. Ez esetben nem tudja mennyire volt jó ötlet a bántalmazással és a kikötéssel kezdenie.*
*Őszintén szólva neki sincsen sok kedve kérdezgetni ezt a rakás szerencsétlenséget, ma egyszer már sikerült elvesztenie vele a béketűrését, és eléggé elfárasztotta magát, ahhoz, hogy elege legyen az egészből. A választ elfogadja, de nyilván nem elégszik meg ennyivel, és a kérdések és az ostrom még korántsem ért véget. Egy próbának, vagy valamiféle bemelegítésnek ez a kérdés jó is volt, de messzemenő következtetéseket nem szabad ennyiből levonni.*
-Az egyik fiola más mint a többi. Annak mi a rendeltetése? *Gyaníthatóan a négy lötty egyetlen készletet alkot, így ha összetartoznak akkor nyilván képesek befolyásolni egymás hatásait.*
-A vértet az alkarvédőket és a ruházatot, honnan szerezted? *Próbálkozik ismét a tárgyak vonalán haladni, ezek olyan konkrét dolgok amikkel talán el lehet indulni valamerre, mert világlástól függetlenül, a teremtménynek is el kell ismernie a létüket.*
És ott vannak még a szárnyaid. Kaptad őket valakitől, vagy már velük születtél? *Ez is egy lényegi kérdés, elvégre ha nem volnának a szárnyak akkor el se fogták volna, és most nem kellene őt benn tartani. Valószínűleg mind a ketten jobban jártak volna vele. Nem tudnának egymásról, nem találkoztak volna egymással, nem kínoznák egymást. A kérdésekkel eddig se ment semmire, feltehetőleg ez után se fog. A maga részéről lassan szeretné egy újabb szintre emelni a beszélgetésüket. Látja, a másik fél tőle, és ennek őszintén szólva örül is. Ez jó alap egy szörnyetegnél, és jó alap, ha az ember valamire rá akarja venni a másikat. Mert igen, eddig úgy kezelte mint valamiféle foglyot. Egy emberi lényt akit vallatni kell, és akiből válaszokat lehet kiszedni, de komolyan gondolkozik rajta, hogy ezek után nem ártana ha inkább egy állatként bánna vele és mint a tigrist, medvét, vagy oroszlánt egyszerűen megpróbálná beidomítani. Ez esetben nem tudja mennyire volt jó ötlet a bántalmazással és a kikötéssel kezdenie.*
6361. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-08-26 00:56:29
Üzenet elküldve: 2016-08-26 00:56:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Aoneer, Ysanee//
*S lám, kérnie sem kellett, máris visszatért a férfi, akit Varya a fájdalommal azonosít. Bárhol megismerné, a szaga, a hangja, az aurája, nevezzük, aminek csak akarjuk, olyan a démon számára, mint egy ujjlenyomat.
A hallja a hangot, ami hozzá beszél, érti a kérdést, csak nem tudja hová tenni. Ő már nem is emlékezett a négy fiolára, amit Vöröstől kapott még annak idején, jó régen. Valahol a ruhájában elrejtve lehettek, ha így megtalálták, mert a démonnak egészen eddig eszébe sem jutottak.*
-Nem tudom... *nyöszörgi halkan, aztán eszébe jut, hogy ez eddig sem bizonyult elfogadott válasznak, s jobbára, bármennyire őszinte legyen is, csak újabb fájdalom követte. Ideje hát, hogy taktikát váltson, hazudjon ha kell, hazudja azt, amit a másik hallani akar. Bárcsak tudná, mit akar hallani...*
-Vagyis... én sem értem... csinál veletek valamit... megváltoztat... *dadogja, próbálva összekapni minden emlékét arról, hogy mire is jó a folyadék.*
-Előhozza azt, ami belül van, bármi is legyen az. *úgy rémlik neki, a szárnyai is azóta nem húzódnak vissza, és Vörös is valahogy így fogalmazott. "Előhozza, ami belül van."
A további megjegyzésekre nem reagál verbálisan, elvégre nem kérdések voltak, kijelentések, amiken ha akar sem fog tudni változtatni, egyszerűen nem áll hatalmában. Jelenleg a világon semmiféle kontrollt nem gyakorol a saját léte felett, ezt a privilégiumot jelenleg Aoneer birtokolja, ő pedig aligha fog bármi olyat tenni, aminek a démon örülhet. *
*S lám, kérnie sem kellett, máris visszatért a férfi, akit Varya a fájdalommal azonosít. Bárhol megismerné, a szaga, a hangja, az aurája, nevezzük, aminek csak akarjuk, olyan a démon számára, mint egy ujjlenyomat.
A hallja a hangot, ami hozzá beszél, érti a kérdést, csak nem tudja hová tenni. Ő már nem is emlékezett a négy fiolára, amit Vöröstől kapott még annak idején, jó régen. Valahol a ruhájában elrejtve lehettek, ha így megtalálták, mert a démonnak egészen eddig eszébe sem jutottak.*
-Nem tudom... *nyöszörgi halkan, aztán eszébe jut, hogy ez eddig sem bizonyult elfogadott válasznak, s jobbára, bármennyire őszinte legyen is, csak újabb fájdalom követte. Ideje hát, hogy taktikát váltson, hazudjon ha kell, hazudja azt, amit a másik hallani akar. Bárcsak tudná, mit akar hallani...*
-Vagyis... én sem értem... csinál veletek valamit... megváltoztat... *dadogja, próbálva összekapni minden emlékét arról, hogy mire is jó a folyadék.*
-Előhozza azt, ami belül van, bármi is legyen az. *úgy rémlik neki, a szárnyai is azóta nem húzódnak vissza, és Vörös is valahogy így fogalmazott. "Előhozza, ami belül van."
A további megjegyzésekre nem reagál verbálisan, elvégre nem kérdések voltak, kijelentések, amiken ha akar sem fog tudni változtatni, egyszerűen nem áll hatalmában. Jelenleg a világon semmiféle kontrollt nem gyakorol a saját léte felett, ezt a privilégiumot jelenleg Aoneer birtokolja, ő pedig aligha fog bármi olyat tenni, aminek a démon örülhet. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734