Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 350 (6981. - 7000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7000. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-09 13:20:32
Üzenet elküldve: 2016-11-09 13:20:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Radkraal//
*A Szellemjáró beszéde természetesen rögtön kizökkentik a lobogó tűz lángjainak bámulásából és tekintetét rá szegezi. Az istenségről szóló beszámoló különösen érdekli, hiszen ő eddig erről ilyen pontosan nem hallott senkitől. Így sok minden világossá és tisztává válik néhány perc leforgása alatt.
Mindenki sorban biztosítja a Vashegy új vezetőjét, akit hamarosan Leandana Úrnőként is lehet majd szólítani. Laor kijelentése, hogy talán Lanawin sincs azért némileg erős és bátor. Zekd noha aranyos gyerek meg minden, az íjász tetszését szavai nem nyerik el. Ennek az az oka, hogy éppen az újraszerveződésről, újjáépítésről beszélünk. Kagan eltávozott, az ő ideje egyelőre lejárt, tovább kell lépni. Erre a gyerek visszafelé tekint, hogy valahogyan élesszék fel a korábbi vezetőt. Ez a tipikus egyet előre, kettőt hátra felfogás egy tapodtat sem fog előre vinni. Új kor köszönt, aminek Kagan Thargodar egyelőre nem lesz részese és ezt végre el kellene fogadni és nem erre csépelni a szót. Nem véletlenül lett úgy, ahogy.
Ethea kérdésének válaszára majd azért ő is kíváncsi lesz, Morwon kérdése pedig nos... olyan Morwonos. Ellenség az mindig lesz, a kérdés csupán az, hogy mikor és milyen formában. Ewangel és Aletai is megnyilvánulnak, utóbbi elmondja, hogy a szilánkok vezetője mit üzent. Az üzenet tartalma mindenképpen megnyugtató és elég erős biztosíték is egyben. A kör eljut odáig, hogy a zöld ruhás íjászon a sor, hogy szóljon néhány szót.*
-Az íjam a tiéd Leandana Úrnő! *mondja ki a némileg idegenül csengő titulust valószínűleg először. Nem esik nehezére, ott volt Isurii is, akit így szólított. Persze, ha Leandana ragaszkodik a Szellemjáró megnevezésen rajta aztán nem múlik. Ezzel is azt szeretné sugallni, hogy új idők jönnek.*
-A Vashegy eddig is számíthatott rám, eztán sem lesz ez másképp.
*A lényeg tehát megvan. Ha pedig valami nyomós okból kifolyólag valaha távozna, azt majd előre közölni fogja és megbeszélni.*
-Egy kérdésem lenne még, ha megengeditek. *jut eszébe még valami.* -Hogyan alakul mostantól a hierarchia?
*Sok az új, kevés a régi, ezért ezt feltétlenül tudniuk kellene, hogy kik is lesznek a tisztek meg egyebek.*
*A Szellemjáró beszéde természetesen rögtön kizökkentik a lobogó tűz lángjainak bámulásából és tekintetét rá szegezi. Az istenségről szóló beszámoló különösen érdekli, hiszen ő eddig erről ilyen pontosan nem hallott senkitől. Így sok minden világossá és tisztává válik néhány perc leforgása alatt.
Mindenki sorban biztosítja a Vashegy új vezetőjét, akit hamarosan Leandana Úrnőként is lehet majd szólítani. Laor kijelentése, hogy talán Lanawin sincs azért némileg erős és bátor. Zekd noha aranyos gyerek meg minden, az íjász tetszését szavai nem nyerik el. Ennek az az oka, hogy éppen az újraszerveződésről, újjáépítésről beszélünk. Kagan eltávozott, az ő ideje egyelőre lejárt, tovább kell lépni. Erre a gyerek visszafelé tekint, hogy valahogyan élesszék fel a korábbi vezetőt. Ez a tipikus egyet előre, kettőt hátra felfogás egy tapodtat sem fog előre vinni. Új kor köszönt, aminek Kagan Thargodar egyelőre nem lesz részese és ezt végre el kellene fogadni és nem erre csépelni a szót. Nem véletlenül lett úgy, ahogy.
Ethea kérdésének válaszára majd azért ő is kíváncsi lesz, Morwon kérdése pedig nos... olyan Morwonos. Ellenség az mindig lesz, a kérdés csupán az, hogy mikor és milyen formában. Ewangel és Aletai is megnyilvánulnak, utóbbi elmondja, hogy a szilánkok vezetője mit üzent. Az üzenet tartalma mindenképpen megnyugtató és elég erős biztosíték is egyben. A kör eljut odáig, hogy a zöld ruhás íjászon a sor, hogy szóljon néhány szót.*
-Az íjam a tiéd Leandana Úrnő! *mondja ki a némileg idegenül csengő titulust valószínűleg először. Nem esik nehezére, ott volt Isurii is, akit így szólított. Persze, ha Leandana ragaszkodik a Szellemjáró megnevezésen rajta aztán nem múlik. Ezzel is azt szeretné sugallni, hogy új idők jönnek.*
-A Vashegy eddig is számíthatott rám, eztán sem lesz ez másképp.
*A lényeg tehát megvan. Ha pedig valami nyomós okból kifolyólag valaha távozna, azt majd előre közölni fogja és megbeszélni.*
-Egy kérdésem lenne még, ha megengeditek. *jut eszébe még valami.* -Hogyan alakul mostantól a hierarchia?
*Sok az új, kevés a régi, ezért ezt feltétlenül tudniuk kellene, hogy kik is lesznek a tisztek meg egyebek.*
6999. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-08 20:22:15
Üzenet elküldve: 2016-11-08 20:22:15
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Jaz, majd Radkraal//
* A csúnyán helybenhagyott fiútól csak hörgés telik, a hátát jókora véres seb szeli át, így Agarea nem késlekedik sokat.*
- Hívok segítséget!
* Biztatásnak szánja szavait, de persze lehet, hogy azok nem jutnak el a fél-elfhez. A legközelebbi épület felé rohan, melyet nyitva is talál, így ront be a thargok tanácskozótermébe. Nagyjából 15 fővel találja szembe magát, de mielőtt bárki bármit mondhatna gyorsan elhadarja, amit szeretne.*
- Elnézést! Odakint a kapunál egy súlyosan sebesült fiú fekszik, azonnali ellátásra szorul!
* Vázolja föl a helyzetet, s remélhetőleg senki nem kezd kérdezősködni, mert több információval ha akarna sem tudna szolgálni.*
A hozzászólás írója (Agarea Cyrameo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.08 20:23:01
* A csúnyán helybenhagyott fiútól csak hörgés telik, a hátát jókora véres seb szeli át, így Agarea nem késlekedik sokat.*
- Hívok segítséget!
* Biztatásnak szánja szavait, de persze lehet, hogy azok nem jutnak el a fél-elfhez. A legközelebbi épület felé rohan, melyet nyitva is talál, így ront be a thargok tanácskozótermébe. Nagyjából 15 fővel találja szembe magát, de mielőtt bárki bármit mondhatna gyorsan elhadarja, amit szeretne.*
- Elnézést! Odakint a kapunál egy súlyosan sebesült fiú fekszik, azonnali ellátásra szorul!
* Vázolja föl a helyzetet, s remélhetőleg senki nem kezd kérdezősködni, mert több információval ha akarna sem tudna szolgálni.*
A hozzászólás írója (Agarea Cyrameo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.08 20:23:01
6998. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-08 19:57:51
Üzenet elküldve: 2016-11-08 19:57:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Én//
*Szóval fekszik, pofával a porban. Kár azért a szép pofiért, igazán, de mivel háta véres húscafattá lett klopfolva már csak így kényelmes.
Fekszik, és erőtlenül markolja ütőjét, az még megmaradt, attól legalább nem fosztotta meg a városőrség. Nem úgy mint épségétől, büszkeségétől, legjobb, meg közel, s távol egyetlen tisztának mondható ingétől, dobókockáitól, szánalmasan kevéske aranyától, és az amúgy lopott bájitaltól, ami történetesen most gyorsan pontot tudna tenni szenvedéseinek végére.
Ha látná minő keblek hajolnak fölébe, és nem csak az aggódó, segítőkész szavakat hallaná, valahol a fájdalmak ködének mezsgyéjén, talán frappánsabban fogalmazna, de mivel pofával a porban a mustra elég akadályozott, így a hang, és cicik tulajdonosának be kell érnie annyival, melyre Jaz momentán képes.*
-Hrr.
*Szóval fekszik, pofával a porban. Kár azért a szép pofiért, igazán, de mivel háta véres húscafattá lett klopfolva már csak így kényelmes.
Fekszik, és erőtlenül markolja ütőjét, az még megmaradt, attól legalább nem fosztotta meg a városőrség. Nem úgy mint épségétől, büszkeségétől, legjobb, meg közel, s távol egyetlen tisztának mondható ingétől, dobókockáitól, szánalmasan kevéske aranyától, és az amúgy lopott bájitaltól, ami történetesen most gyorsan pontot tudna tenni szenvedéseinek végére.
Ha látná minő keblek hajolnak fölébe, és nem csak az aggódó, segítőkész szavakat hallaná, valahol a fájdalmak ködének mezsgyéjén, talán frappánsabban fogalmazna, de mivel pofával a porban a mustra elég akadályozott, így a hang, és cicik tulajdonosának be kell érnie annyival, melyre Jaz momentán képes.*
-Hrr.
6997. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-08 19:25:40
Üzenet elküldve: 2016-11-08 19:25:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
// Radkraal //
*A Szellemjáró történetét szomorúan hallgatja. Nagyon rossz minden egyes pillanatot újra megélni, átélni, s ez hasonlóképpen látszik Aletaion is, mint ahogy Leandanán. Mélán bámul maga elé, majd csak a beszéd végeztével emeli fel ismét a tekintetét.
A nő lehetőséget ad a kérdések feltevésére, a hűségvallásokra és a bizonyosságokra, ám szegényt annyian megrohamozzák, hogy Aletai jobbnak látja, ha kivárja, míg minden kérdésre megfelel a nő.
Ewangel is hűséget fogad az új vezetőnek, és szinte érzi, hogy rá siklik a tekintete. Választ várnak tőle is, mert kedvese tuja csak egyedül, hogy mi mozgolódik a fejében.
Kivár, míg a Szellemjáró rá is tud figyelni, majd megköszörüli a torkát.*
-Kagan utolsó parancsa szerint eljárva megvittem a hírt Synmirának, hogy készüljenek fel mindenre. Úgy fest, hogy bár nem remélt módon, de a válasz már téged illet!
*Egy kevés szünetet tart, s folytatja.*
-Worenth mester üzenete az, hogy a mágusok bármire készen állnak, állandó készültséggel. Bármiben számíthatunk a szilánkok segítségére! Külön kiemelte, hogy ha szükséges, Synmira befogadja a menekültek egy részét. Azt is mondta, hogy követeket küldött az Eralil Namos vezette rendhez, annak reményében, hogy segítségünkre siessenek, ha a helyzet úgy hozza. Válaszról még nem adott hírt.
*Egy kicsit kifújja magát, időt hagy Leandanának, hogy feldolgozza a hallottakat.*
-Kagannak soha sem fogadtam esküvel, hogy szolgálni fogom, így neked is be kell érned az adott szavammal. Halld hát Szellemjáró!
*Vesz egy mély levegőt, s elkezdi.*
-Teljes mellszélességgel kiállok melletted, ahogy Dharrennek is, nekem is ez a családom, noha nem olyan régóta. Kardomra, tanácsomra és szolgálatomra a továbbiakban is számíthatsz!
*Mondandója befejeztét jelezvén kissé meghajtja a fejét, majd visszalép a helyére. Egy kósza pillanatra elpillant Ewangel felé is, majd elmosolyodik. Tekintetét visszatereli a Szellemjáróra, hátha intéz hozzá néhány szót, vagy feladatot ad neki.*
*A Szellemjáró történetét szomorúan hallgatja. Nagyon rossz minden egyes pillanatot újra megélni, átélni, s ez hasonlóképpen látszik Aletaion is, mint ahogy Leandanán. Mélán bámul maga elé, majd csak a beszéd végeztével emeli fel ismét a tekintetét.
A nő lehetőséget ad a kérdések feltevésére, a hűségvallásokra és a bizonyosságokra, ám szegényt annyian megrohamozzák, hogy Aletai jobbnak látja, ha kivárja, míg minden kérdésre megfelel a nő.
Ewangel is hűséget fogad az új vezetőnek, és szinte érzi, hogy rá siklik a tekintete. Választ várnak tőle is, mert kedvese tuja csak egyedül, hogy mi mozgolódik a fejében.
Kivár, míg a Szellemjáró rá is tud figyelni, majd megköszörüli a torkát.*
-Kagan utolsó parancsa szerint eljárva megvittem a hírt Synmirának, hogy készüljenek fel mindenre. Úgy fest, hogy bár nem remélt módon, de a válasz már téged illet!
*Egy kevés szünetet tart, s folytatja.*
-Worenth mester üzenete az, hogy a mágusok bármire készen állnak, állandó készültséggel. Bármiben számíthatunk a szilánkok segítségére! Külön kiemelte, hogy ha szükséges, Synmira befogadja a menekültek egy részét. Azt is mondta, hogy követeket küldött az Eralil Namos vezette rendhez, annak reményében, hogy segítségünkre siessenek, ha a helyzet úgy hozza. Válaszról még nem adott hírt.
*Egy kicsit kifújja magát, időt hagy Leandanának, hogy feldolgozza a hallottakat.*
-Kagannak soha sem fogadtam esküvel, hogy szolgálni fogom, így neked is be kell érned az adott szavammal. Halld hát Szellemjáró!
*Vesz egy mély levegőt, s elkezdi.*
-Teljes mellszélességgel kiállok melletted, ahogy Dharrennek is, nekem is ez a családom, noha nem olyan régóta. Kardomra, tanácsomra és szolgálatomra a továbbiakban is számíthatsz!
*Mondandója befejeztét jelezvén kissé meghajtja a fejét, majd visszalép a helyére. Egy kósza pillanatra elpillant Ewangel felé is, majd elmosolyodik. Tekintetét visszatereli a Szellemjáróra, hátha intéz hozzá néhány szót, vagy feladatot ad neki.*
6996. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-08 14:38:57
Üzenet elküldve: 2016-11-08 14:38:57
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
// Radkraal //
* Csendben ül és figyel. Csak egyetlen egyszer mosolyodik el, amikor a kis kotnyeles Zekd mellette is megáll, hogy bemutatkozzon.*
- Aranyos gyerek vagy Zekd. Ha segítség kell, hozzám bármilyen kérdéssel nyugodtan fordulhatsz. Ewangel vagyok, gyógyító mágus.* mondja majd amikor a gyermek tovább siet, hogy a kört befejezze mosolyogva követi lépteit.
Amit Leadana mond annak egy részével már tisztában van. Saját szemeivel látta a borostyánszobrot a gyilokjáróról. Tiszteli a nőt, mint a Thargodarok Szellemjáróját de pont mivel az ő feladata a szellemekkel foglalkozni igen komoly kihívásnak érzi a rá kirótt feladatot. Aki az ég felé les avagy a belső hangokra hallgat nehezebben tud figyelni a lába előtt elterülő földekre vagy a csatazajra.*
- Hiányozni fog.* szól halkan. Természetesen most Kaganra gondol a Hadúrra aki két lábbal állt mindig a földön.*
- Én maradnék ha lehet.* szól hallva, hogy mindenki a hűségét nyilatkoztatja ki. Ewa egyelőre mint biztos pontra gondol a Vashegyre, nem hiába telt el az elmúlt két év. A földet a saját földjének, a klán gyermekeit a saját gyermekeinek is érzi egy kicsit. Tekintete a távolabb álló Aletaira siklik. Kíváncsi rá Kedvese miként szól.*
* Csendben ül és figyel. Csak egyetlen egyszer mosolyodik el, amikor a kis kotnyeles Zekd mellette is megáll, hogy bemutatkozzon.*
- Aranyos gyerek vagy Zekd. Ha segítség kell, hozzám bármilyen kérdéssel nyugodtan fordulhatsz. Ewangel vagyok, gyógyító mágus.* mondja majd amikor a gyermek tovább siet, hogy a kört befejezze mosolyogva követi lépteit.
Amit Leadana mond annak egy részével már tisztában van. Saját szemeivel látta a borostyánszobrot a gyilokjáróról. Tiszteli a nőt, mint a Thargodarok Szellemjáróját de pont mivel az ő feladata a szellemekkel foglalkozni igen komoly kihívásnak érzi a rá kirótt feladatot. Aki az ég felé les avagy a belső hangokra hallgat nehezebben tud figyelni a lába előtt elterülő földekre vagy a csatazajra.*
- Hiányozni fog.* szól halkan. Természetesen most Kaganra gondol a Hadúrra aki két lábbal állt mindig a földön.*
- Én maradnék ha lehet.* szól hallva, hogy mindenki a hűségét nyilatkoztatja ki. Ewa egyelőre mint biztos pontra gondol a Vashegyre, nem hiába telt el az elmúlt két év. A földet a saját földjének, a klán gyermekeit a saját gyermekeinek is érzi egy kicsit. Tekintete a távolabb álló Aletaira siklik. Kíváncsi rá Kedvese miként szól.*
6995. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-08 13:32:38
Üzenet elküldve: 2016-11-08 13:32:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Amint felér a hegyen, nem telik bele sok idő, hogy megpillantsa Amon Ruadh városát. A települést körülhatároló cölöpkerítés fenyegetően meredezik az ég felé, azonban nappal lévén a kapuk nyitva állnak, hogy átléphesse az utazó. Agarea néhány pillanatig hezitál csupán, majd részévé válik a nyüzsgésnek. Meglepően nagy a sürgés-forgás, hirtelenjében azt sem tudja merre nézzen. Elsőként az erőd kelti föl figyelmét, majd szemügyreveszi a körülötte álló hosszúházakat, felfedezi a kovácsműhelyt és megpillantja a Tavernát is. Kíváncsian indul körbe, hogy alaposabban felderítse a települést, valamiféle képet kapjon az ittélőkről, átutazókról.*
//Jaz//
* Egyszeriben azonban halk nyögéseket hall a kapu irányából és egy fiatal, összevert fiút pillant meg a porban. Ösztönösen hajtja a sajnálat és a segíteni akarás a fiatal fél-elf szánalmas látványa okán, így mellette megállva, enyhén előrehajolva (a nála lévő fegyver miatt azonban némi távolságot tartva) kédezi:*
- Veled meg mi történt? Tudok segíteni?
A hozzászólás írója (Agarea Cyrameo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.08 13:50:49
//Jaz//
* Egyszeriben azonban halk nyögéseket hall a kapu irányából és egy fiatal, összevert fiút pillant meg a porban. Ösztönösen hajtja a sajnálat és a segíteni akarás a fiatal fél-elf szánalmas látványa okán, így mellette megállva, enyhén előrehajolva (a nála lévő fegyver miatt azonban némi távolságot tartva) kédezi:*
- Veled meg mi történt? Tudok segíteni?
A hozzászólás írója (Agarea Cyrameo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.08 13:50:49
6994. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-07 19:47:56
Üzenet elküldve: 2016-11-07 19:47:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1433
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1433
Játékstílus: Vakmerő
// Radkraal //
* Annak örül, hogy nem ő őrült meg, hanem mindenki más is hallotta a hangot. Legalábbis valamilyen erő ide vonzotta a Thargok apraja-nagyját és ez biztosan a harang hatása. Néhány perces várakozást követően Lea belekezd a beszédbe. Erre Morwon az eddiginél is jobban csendben marad és így is marad a beszéd végeztéig, csupán magában tesz fel kérdéseket. Sőt, még utána is hallgat egy ideig. Aztán felteszi a fontosnak vélt kérdését. *
- Öhm, Lea... Izé, Szellemjáró! * Kezd bele kicsit bizonytalanul, ami általában nem túl megszokott Morwontól. *
- Most ki is az ellenségünk? Kit kell legyőzni? * Kérdez, majd maga is elgondolkodik a kérdésen. Aztán eszébe jutnak az élőhalók, de... *
- Az élőhalók nem elpusztultak? * Aztán mivel sokan mondanak mindenféle rövid beszédeket, ezért ő sem akar kimaradni a jóból, nehogy aztán felelősségre vonják a hiánya miatt. *
- Ja, amúgy én is akarok Tharg lenni, meg minden.
* Annak örül, hogy nem ő őrült meg, hanem mindenki más is hallotta a hangot. Legalábbis valamilyen erő ide vonzotta a Thargok apraja-nagyját és ez biztosan a harang hatása. Néhány perces várakozást követően Lea belekezd a beszédbe. Erre Morwon az eddiginél is jobban csendben marad és így is marad a beszéd végeztéig, csupán magában tesz fel kérdéseket. Sőt, még utána is hallgat egy ideig. Aztán felteszi a fontosnak vélt kérdését. *
- Öhm, Lea... Izé, Szellemjáró! * Kezd bele kicsit bizonytalanul, ami általában nem túl megszokott Morwontól. *
- Most ki is az ellenségünk? Kit kell legyőzni? * Kérdez, majd maga is elgondolkodik a kérdésen. Aztán eszébe jutnak az élőhalók, de... *
- Az élőhalók nem elpusztultak? * Aztán mivel sokan mondanak mindenféle rövid beszédeket, ezért ő sem akar kimaradni a jóból, nehogy aztán felelősségre vonják a hiánya miatt. *
- Ja, amúgy én is akarok Tharg lenni, meg minden.
6993. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-07 12:25:26
Üzenet elküldve: 2016-11-07 12:25:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Radkraal//
*Alig fordul a tündér felé, választ már nem kaphat kérdésére, hiszen Leandana, a Szellemjáró magához ragadja a kezdeményezést. Személyesen nem találkozott a Hadúrral, ennek ellenére az elhangzó információk megdöbbentik. Mofetával, a Kósza Pintybe vezető útjuk során volt alkalmuk átélni az eseményeket, melyekről Leandana említést tesz. Syvyan már ekkor is említette a tündérnek, hogy valami náluk sokkal hatalmasabb mozgolódik, de arra gondolni sem mert, hogy az események ilyen fordulatot vesznek és ekkora áldozatot követelnek. Mikor találkozik a tekintete a Szellemjáróéval, részvétnyilvánítását kifejezvén mélyen meghajtja fejét.*
~ Tehát a harang szomorú események sújtásától kondult meg, hangja azonban az elmúlás mellett változást is közvetít. ~
*A szomorú hírek valóban váratlanul érik, azonban Syvyan már korábban is sejtette, hogy a változás lezúduló záporának lába a levegőben lóg. Erre az érzésére főleg az utóbbi nap eseményei erősítettek rá: a Kósza Pintybe való hirtelen utazás és a még gyorsabb visszatérés. Merengésének sötét alagútjaiból ezúttal Mofeta riadt tekintetének villanása vezeti ki. A tündér szemei legalább olyan tanácstalanságról árulkodnak, mint amelyet most Syvyan is érez. Arcára bátorító kifejezést erőltet, melyet hirtelen alig látható, meglepődöttség vált fel mikor először a tündér szólal meg. Figyelmesen végighallgat minden felszólalót és türelmesen megvárja, míg számára is adódik alkalom beszélni. Gyors mozdulattal feláll ülőalkalmatosságáról és teljes testből Leandana felé fordul.*
- A nevem Syvyan D'Arch, alig pár napja vagyok a Szövetség tagja. A Hadúrral sajnos nem volt alkalmam találkozni, a Szövetség bizalmát a Kancellár biztosította számomra. Képességeimet és tudásomat továbbra is eme bizalomnak megszolgálására akarom használni! *ekkor féltérdre ereszkedik és egyenesen Leandana szemébe nézve folytatja.* - Engedd meg, hogy ezúton tisztelegjek a Hadúr áldozata előtt! *mondja, majd mindkét kezét jobb térdére helyezve meghajtja fejét és lesüti szemét. Majd szinte némán mormol néhány szót maga elé, hogy a többiek csak ajkainak mozgását láthatják. Pár pillanat alatt befejezi, majd újra felegyenesedik.*
- Szolgálatodra, Szellemjáró! -*zárja le mondandóját, majd visszaül a tündér mellé és átadja a beszéd jogát a teremben lévőknek. Miután helyet foglal újra a tündér mellett, gyengéden megérinti annak vállát és egy barátságos mosolyt kísérő biccentéssel igyekszik tudtára adni, hogy nem lesz semmi gond.*
*Alig fordul a tündér felé, választ már nem kaphat kérdésére, hiszen Leandana, a Szellemjáró magához ragadja a kezdeményezést. Személyesen nem találkozott a Hadúrral, ennek ellenére az elhangzó információk megdöbbentik. Mofetával, a Kósza Pintybe vezető útjuk során volt alkalmuk átélni az eseményeket, melyekről Leandana említést tesz. Syvyan már ekkor is említette a tündérnek, hogy valami náluk sokkal hatalmasabb mozgolódik, de arra gondolni sem mert, hogy az események ilyen fordulatot vesznek és ekkora áldozatot követelnek. Mikor találkozik a tekintete a Szellemjáróéval, részvétnyilvánítását kifejezvén mélyen meghajtja fejét.*
~ Tehát a harang szomorú események sújtásától kondult meg, hangja azonban az elmúlás mellett változást is közvetít. ~
*A szomorú hírek valóban váratlanul érik, azonban Syvyan már korábban is sejtette, hogy a változás lezúduló záporának lába a levegőben lóg. Erre az érzésére főleg az utóbbi nap eseményei erősítettek rá: a Kósza Pintybe való hirtelen utazás és a még gyorsabb visszatérés. Merengésének sötét alagútjaiból ezúttal Mofeta riadt tekintetének villanása vezeti ki. A tündér szemei legalább olyan tanácstalanságról árulkodnak, mint amelyet most Syvyan is érez. Arcára bátorító kifejezést erőltet, melyet hirtelen alig látható, meglepődöttség vált fel mikor először a tündér szólal meg. Figyelmesen végighallgat minden felszólalót és türelmesen megvárja, míg számára is adódik alkalom beszélni. Gyors mozdulattal feláll ülőalkalmatosságáról és teljes testből Leandana felé fordul.*
- A nevem Syvyan D'Arch, alig pár napja vagyok a Szövetség tagja. A Hadúrral sajnos nem volt alkalmam találkozni, a Szövetség bizalmát a Kancellár biztosította számomra. Képességeimet és tudásomat továbbra is eme bizalomnak megszolgálására akarom használni! *ekkor féltérdre ereszkedik és egyenesen Leandana szemébe nézve folytatja.* - Engedd meg, hogy ezúton tisztelegjek a Hadúr áldozata előtt! *mondja, majd mindkét kezét jobb térdére helyezve meghajtja fejét és lesüti szemét. Majd szinte némán mormol néhány szót maga elé, hogy a többiek csak ajkainak mozgását láthatják. Pár pillanat alatt befejezi, majd újra felegyenesedik.*
- Szolgálatodra, Szellemjáró! -*zárja le mondandóját, majd visszaül a tündér mellé és átadja a beszéd jogát a teremben lévőknek. Miután helyet foglal újra a tündér mellett, gyengéden megérinti annak vállát és egy barátságos mosolyt kísérő biccentéssel igyekszik tudtára adni, hogy nem lesz semmi gond.*
6992. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-07 10:48:10
Üzenet elküldve: 2016-11-07 10:48:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Vakmerő
//Radkraal//
*A férfi távozik mellőle, és a hullámos hajú nőhöz megy, ad neki pár szót. Eldac gondolja, hogy arról van szó, hogy maradhat-e vagy sem, és hamar kiderül, hogy a válasz igenlő, nem kell elhagynia a helyiséget. Közben jönnek-mennek a népek, még egy mitugrász is odamegy elé, eltakarva a látványt előle, ami igencsak tetszetős. Nem látott még tündért, ezért sárga szemeivel vizslatni kezdi a teremtményt. Látszik rajta, hogy ideges. Viszont a izgulós személy – nem tudja mire vélni azt, hogy a fickó mindenkihez odamegy bemutatkozni – továbbra ie eltakarja a többieket, ezért hát ha nem akar sokáig ezzel foglalkozni kezet nyújt.*
- A Fekete Penge. *Kacsint a férfire a sápadt-láng bal szemével. Amikor az távozik, még megnézi magának az újonnan jövő törpét, a vörös hajú nőt, és vár, hogy kezdődjön az egész, hogy a Hadúr is végre megérkezzen. Ez nem történik meg, a hullámos hajú nő beszélni kezd. Eldac valami bevezetőre számít, vagy valami olyasmire, hogy a nő – aki ezek szerint magas rangot tölt be a thargoknál – adja át majd az üzenetet, amit a Hadúr üzen népének. Ez esem így lesz a hadúr vagy meghalt, vagy minimum nem elérhető, ez eléggé megdöbbenti. Nem hallott még ilyen mágiáról, bár az istenek és szellemek dolgába sem avatkozott még, és ő is ismer meséket, főleg az ő népe körében. A lényeg az, hogy a magát nem katonának beállító nő – később kiderül, hogy Szellemjáró titulussal rendelkezik és Leandana a neve – lesz az új vezető, legyen az Szellemjáró, vagy Hadúrnő. Ekkor megint egy tündér, akinek a szavába vág a vörös hajú nő, és végül egy olyat kérdez, ami számára nem, de mások számára fontos lehet. Az ő klánjában is cserélődtek a vezetők olykor, vagy közvetlen felettesek, és a hűség nem nekik szólt, hanem a Klánnak. De ez a zsoldosokra általában nem vonatkozik és ő is a Kagan Thargodarhoz érkezett. Az őt megszólító férfi pedig hasonló gondolatokat oszt meg a vörös hajúval és mindenkivel. Így neki sem marad más hátra, elindul a Szellemjáró felé. Hirtelen előhúzza a tőrét a pengéje végét a kezére helyezi. A mozdulat nem volt várható, de nem fél attól sem, ha esetleg félreérhetné. Féltérdre ereszkedik, majd a nő szemeibe néz.*
- Rendelkezz velem, Szellemjáró. A Vashegy népe számíthat rám és a hűségemre. *Mondja, és megvárja, amíg eldöntetik a sorsa. Teljesen egyértelmű, hogy szükség lehet a képességeire, miután a klán ellenségei hamarosan megsorozódhatnak, mert kisebb csapatok is megpróbálhatnak majd marakodni a koncon.*
*A férfi távozik mellőle, és a hullámos hajú nőhöz megy, ad neki pár szót. Eldac gondolja, hogy arról van szó, hogy maradhat-e vagy sem, és hamar kiderül, hogy a válasz igenlő, nem kell elhagynia a helyiséget. Közben jönnek-mennek a népek, még egy mitugrász is odamegy elé, eltakarva a látványt előle, ami igencsak tetszetős. Nem látott még tündért, ezért sárga szemeivel vizslatni kezdi a teremtményt. Látszik rajta, hogy ideges. Viszont a izgulós személy – nem tudja mire vélni azt, hogy a fickó mindenkihez odamegy bemutatkozni – továbbra ie eltakarja a többieket, ezért hát ha nem akar sokáig ezzel foglalkozni kezet nyújt.*
- A Fekete Penge. *Kacsint a férfire a sápadt-láng bal szemével. Amikor az távozik, még megnézi magának az újonnan jövő törpét, a vörös hajú nőt, és vár, hogy kezdődjön az egész, hogy a Hadúr is végre megérkezzen. Ez nem történik meg, a hullámos hajú nő beszélni kezd. Eldac valami bevezetőre számít, vagy valami olyasmire, hogy a nő – aki ezek szerint magas rangot tölt be a thargoknál – adja át majd az üzenetet, amit a Hadúr üzen népének. Ez esem így lesz a hadúr vagy meghalt, vagy minimum nem elérhető, ez eléggé megdöbbenti. Nem hallott még ilyen mágiáról, bár az istenek és szellemek dolgába sem avatkozott még, és ő is ismer meséket, főleg az ő népe körében. A lényeg az, hogy a magát nem katonának beállító nő – később kiderül, hogy Szellemjáró titulussal rendelkezik és Leandana a neve – lesz az új vezető, legyen az Szellemjáró, vagy Hadúrnő. Ekkor megint egy tündér, akinek a szavába vág a vörös hajú nő, és végül egy olyat kérdez, ami számára nem, de mások számára fontos lehet. Az ő klánjában is cserélődtek a vezetők olykor, vagy közvetlen felettesek, és a hűség nem nekik szólt, hanem a Klánnak. De ez a zsoldosokra általában nem vonatkozik és ő is a Kagan Thargodarhoz érkezett. Az őt megszólító férfi pedig hasonló gondolatokat oszt meg a vörös hajúval és mindenkivel. Így neki sem marad más hátra, elindul a Szellemjáró felé. Hirtelen előhúzza a tőrét a pengéje végét a kezére helyezi. A mozdulat nem volt várható, de nem fél attól sem, ha esetleg félreérhetné. Féltérdre ereszkedik, majd a nő szemeibe néz.*
- Rendelkezz velem, Szellemjáró. A Vashegy népe számíthat rám és a hűségemre. *Mondja, és megvárja, amíg eldöntetik a sorsa. Teljesen egyértelmű, hogy szükség lehet a képességeire, miután a klán ellenségei hamarosan megsorozódhatnak, mert kisebb csapatok is megpróbálhatnak majd marakodni a koncon.*
6991. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-06 23:15:24
Üzenet elküldve: 2016-11-06 23:15:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Radkraal//
*Néz egy nagyot. Nem elég, hogy a kölyök már hajnalok hajnalán az erőd kapujánál zajongott, most még tetézi is a szemtelenségét. Nem szívesen vallaná be magának, hogy ez valamelyest imponál is neki, hiszen meglehetősen emlékezteti ez a viselkedés valakire. Saját magára, sok-sok évvel ezelőttről. Ő maga is szeretett olyan határokat feszegetni, amikkel most Zekd próbálkozik, és bizony arra is volt példa, hogy rosszkor, rossz embernél tette ezt. Hirtelen egy eset jut eszébe, onnantól megtanulta, hogy néha jobb megadni a köteles tiszteletet. Igaz, akkora verést azóta sem kapott.*
- Üdvözöllek Zekd! *szólal meg halkan, elfogadva a kinyújtott jobbot* Én a Sapkaölő vagyok, és az, aki addig fog pofozni, amíg meg nem tanulsz előbb gondolkodni, mint beszélni.
*A nyájas mosoly némileg ellensúlyozza a szavak élét, de azért bőven kiérződik belőle az óvó figyelmeztetés.
Leandana szavainak jó része nem okoz neki meglepetést, a jelenlévők egy részével ellentétben a Vashegyen volt, amikor az isten megjelent és ha a részleteket nem is ismerte, össze tudta rakni a képet. Azt csak sejthette, hogy a Hadúr a Szellemjáróra bízta a thragokat, még akkor is, ha ebben valahogy biztos volt. Szépen megérkeznek a többiek is, és ahogy a törpe és Dharren elfoglalja a helyét Lea mellett, visszasétál az bejárathoz, amolyan önkéntes ajtónállónak. Onnan hallgatja a lassan érkező észrevételeket. Legtöbbjét egyelőre elraktározza a fejében, csupán Ethea megjegyzésére enged meg egy lapos pillantást a vörös hajú felé. Nem szól rá semmit, nem neki szánták a szavakat és ha közvetve válaszol is rá, azt mindenkihez intézi.*
- Mint itt szinte mindenki, én is Kagan Thargodarnak fogadtam hűséget. Én azonban ezt úgy értelmezem, hogy hűséget fogadtam a Vashegynek is, és annak a népnek, mely otthon adott és befogadott, hosszú, hosszú idő óta elsőként. Így szinte teljesen bizonyos vagyok benne, hogy akkor is elfogadnám és tiszteletben tartanám a Hadúr döntését és az adott szavam kötelezőnek érezném a Szellemjáró felé akkor is, ha nem tudnám, hogy mit tett. Nem túlzás, ha ő nincs, akkor mi sem ülünk itt. Akkor nincs Amon Ruadh, nincs Arthenior és talán Lanawin sincs. Ha csak ennyit tudnék, akkor is maradnék a Vashegyen, amíg szükség van rám, árulásnak és hűtlenségnek tartanám, hogy ne fogadjam el Kagan döntését, a neki fogadott hűséget, engedelmességet és tiszteletet ne tartanám fontosnak a Szellemjáró felé is.
*Nem teszi hozzá, mert nem tartozik senkire, hogy akkor is ugyanígy gondolná, ha Lea iránt ne érezne sokkal többet az imént felsoroltaknál. Ahogy befejezi, kicsit patetikusnak érzi a hangvételt és kicsit feleslegesnek a gyakorlatilag burkolatlan hűségesküt, hiszen igazán senki nem kérdőjelezte meg a staus quot. Ezt még átgondolni sincs ideje, amikor Astarohath igyekszik kislisszolni mellette.*
- Hová, hová? *teszi vállára a kezét mosolyogva* Úgy érzed, hogy neked itt semmi keresnivalód?
*Az egy dolog, hogy a fickó legfőbb erénye nem a hősiesség, de ez nem számít. Nem kell annak lenni. Meg aztán rokonszenves neki ez a kissé fura figura. Sajnálná, ha a kérdésére igenlő választ kapna.*
*Néz egy nagyot. Nem elég, hogy a kölyök már hajnalok hajnalán az erőd kapujánál zajongott, most még tetézi is a szemtelenségét. Nem szívesen vallaná be magának, hogy ez valamelyest imponál is neki, hiszen meglehetősen emlékezteti ez a viselkedés valakire. Saját magára, sok-sok évvel ezelőttről. Ő maga is szeretett olyan határokat feszegetni, amikkel most Zekd próbálkozik, és bizony arra is volt példa, hogy rosszkor, rossz embernél tette ezt. Hirtelen egy eset jut eszébe, onnantól megtanulta, hogy néha jobb megadni a köteles tiszteletet. Igaz, akkora verést azóta sem kapott.*
- Üdvözöllek Zekd! *szólal meg halkan, elfogadva a kinyújtott jobbot* Én a Sapkaölő vagyok, és az, aki addig fog pofozni, amíg meg nem tanulsz előbb gondolkodni, mint beszélni.
*A nyájas mosoly némileg ellensúlyozza a szavak élét, de azért bőven kiérződik belőle az óvó figyelmeztetés.
Leandana szavainak jó része nem okoz neki meglepetést, a jelenlévők egy részével ellentétben a Vashegyen volt, amikor az isten megjelent és ha a részleteket nem is ismerte, össze tudta rakni a képet. Azt csak sejthette, hogy a Hadúr a Szellemjáróra bízta a thragokat, még akkor is, ha ebben valahogy biztos volt. Szépen megérkeznek a többiek is, és ahogy a törpe és Dharren elfoglalja a helyét Lea mellett, visszasétál az bejárathoz, amolyan önkéntes ajtónállónak. Onnan hallgatja a lassan érkező észrevételeket. Legtöbbjét egyelőre elraktározza a fejében, csupán Ethea megjegyzésére enged meg egy lapos pillantást a vörös hajú felé. Nem szól rá semmit, nem neki szánták a szavakat és ha közvetve válaszol is rá, azt mindenkihez intézi.*
- Mint itt szinte mindenki, én is Kagan Thargodarnak fogadtam hűséget. Én azonban ezt úgy értelmezem, hogy hűséget fogadtam a Vashegynek is, és annak a népnek, mely otthon adott és befogadott, hosszú, hosszú idő óta elsőként. Így szinte teljesen bizonyos vagyok benne, hogy akkor is elfogadnám és tiszteletben tartanám a Hadúr döntését és az adott szavam kötelezőnek érezném a Szellemjáró felé akkor is, ha nem tudnám, hogy mit tett. Nem túlzás, ha ő nincs, akkor mi sem ülünk itt. Akkor nincs Amon Ruadh, nincs Arthenior és talán Lanawin sincs. Ha csak ennyit tudnék, akkor is maradnék a Vashegyen, amíg szükség van rám, árulásnak és hűtlenségnek tartanám, hogy ne fogadjam el Kagan döntését, a neki fogadott hűséget, engedelmességet és tiszteletet ne tartanám fontosnak a Szellemjáró felé is.
*Nem teszi hozzá, mert nem tartozik senkire, hogy akkor is ugyanígy gondolná, ha Lea iránt ne érezne sokkal többet az imént felsoroltaknál. Ahogy befejezi, kicsit patetikusnak érzi a hangvételt és kicsit feleslegesnek a gyakorlatilag burkolatlan hűségesküt, hiszen igazán senki nem kérdőjelezte meg a staus quot. Ezt még átgondolni sincs ideje, amikor Astarohath igyekszik kislisszolni mellette.*
- Hová, hová? *teszi vállára a kezét mosolyogva* Úgy érzed, hogy neked itt semmi keresnivalód?
*Az egy dolog, hogy a fickó legfőbb erénye nem a hősiesség, de ez nem számít. Nem kell annak lenni. Meg aztán rokonszenves neki ez a kissé fura figura. Sajnálná, ha a kérdésére igenlő választ kapna.*
6990. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-06 16:37:01
Üzenet elküldve: 2016-11-06 16:37:01
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Radkraal//
* Neki annyi is elég, hogy Leandana helyet mutat maga mellett. Leül, hát ki lett jelölve a helye. Azért még annyira feláll, hogy Hrothi fején a pamacsot összekócolja. *
- Helló, te vén kurta lábú! Na mi a helyzet, még nem találtál törpe nőcit, aki bekötné végre azt a vén huzatos fejed?
* Nem mintha ő sem olyan lenne, aki lényegében a munkájának él. Vagy inkább a törzsért. Bár a helyzet változóban van, mert Ethea egészen jól passzol mellé, és ez bejön neki. Reggelit is hozott neki, ha már egyszer a Gyilokjárón éjszakázott. Aztán úgy tűnik, hogy leülnek végre mind, és ennyi, nem jön több. Mondjuk Aztarohadt is belép, de pardonozva ki is hátrál. Hát, vagy hülye és lusta kérdezni, vagy nem érzi magát a törzs tagjának. Menjen. Aztán Leandana nekikezd a dolgoknak, ő meg ül mellette, nagy csöndben és azon filózik, hogy mivel lehetne megerősíteni még a hegyet? És ilyen hasonló dolgok. Ethea is szól és meg is érti, hogy amit mond, miért mondja. Bármi is lesz, a lányt nem fogja elereszteni maga mellől, kell neki, szüksége van rá. Mindazt, amit más nem adhatott meg neki, tőle megkaphatja. Majd utána halkan szól, bár úgy is mindenki hallja. *
- Tudod jól Leandana, hogy milyen régóta vagyok már a törzzsel. A törzs az én nagy családom.
* Ethea meg lehetne a kis családja. Persze ehhez az is kell, hogy Ethea is akarja. *
* Neki annyi is elég, hogy Leandana helyet mutat maga mellett. Leül, hát ki lett jelölve a helye. Azért még annyira feláll, hogy Hrothi fején a pamacsot összekócolja. *
- Helló, te vén kurta lábú! Na mi a helyzet, még nem találtál törpe nőcit, aki bekötné végre azt a vén huzatos fejed?
* Nem mintha ő sem olyan lenne, aki lényegében a munkájának él. Vagy inkább a törzsért. Bár a helyzet változóban van, mert Ethea egészen jól passzol mellé, és ez bejön neki. Reggelit is hozott neki, ha már egyszer a Gyilokjárón éjszakázott. Aztán úgy tűnik, hogy leülnek végre mind, és ennyi, nem jön több. Mondjuk Aztarohadt is belép, de pardonozva ki is hátrál. Hát, vagy hülye és lusta kérdezni, vagy nem érzi magát a törzs tagjának. Menjen. Aztán Leandana nekikezd a dolgoknak, ő meg ül mellette, nagy csöndben és azon filózik, hogy mivel lehetne megerősíteni még a hegyet? És ilyen hasonló dolgok. Ethea is szól és meg is érti, hogy amit mond, miért mondja. Bármi is lesz, a lányt nem fogja elereszteni maga mellől, kell neki, szüksége van rá. Mindazt, amit más nem adhatott meg neki, tőle megkaphatja. Majd utána halkan szól, bár úgy is mindenki hallja. *
- Tudod jól Leandana, hogy milyen régóta vagyok már a törzzsel. A törzs az én nagy családom.
* Ethea meg lehetne a kis családja. Persze ehhez az is kell, hogy Ethea is akarja. *
6989. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-06 15:44:37
Üzenet elküldve: 2016-11-06 15:44:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Radkraal//
*Harangszót hall és aki a szeme elé kerül, mind egy irányba tart, így ő is csatlakozik. Nyilván fontos dologról van szó, ha nem vehet részt rajta, majd biztos szólnak. A gyülekezők között kiszúr egy vörös üstököt is, tehát a törpe is itt van, aki még a Pintyben intézkedett. Erre a gyűlésre lett volna ez a nagy sietség?
A többieket követve egy kőből és fából épített épületbe lép be, azon belül rövidesen egy terembe jut, ahol már számos különféle szerzet foglal helyet, középen tűz lobog. Siradnak fogalma sincs a hierarchiáról, de úgy véli, így ismeretlenként jó lesz neki a kör legkülső ívén, az ajtó közelében. Itt telepszik le, lábait maga alá húzza és egyenes derékkal ülve hallgatja a nő felszólalását.
Az elhangzó dolgok többségéhez nem tudna hozzászólni. Szó esik valami ostromról, istenségről, ezeréves történetek kerülnek elő, de ez mind semmit nem mond neki. Kagan nevéről már hallott, de a személyes találkozásról ezek szerint lekésett. Mikor elhangzik a kérdés, hogy mindenki elfogadja-e az új helyzetet, komolyan eltöpreng, hogy mit is kéne most tennie. Elvégre ő Rilainak tervezett dolgozni, amíg a lány el nem tűnt és meg nem jelent az az elszánt képű törpe. De aztán marad. Valamit kezdenie kell magával, ha nem akar például éhen halni és ez a hely pont olyan jónak tűnik erre, mint bármelyik másik. Körülnézve erős harcosokat, jól épített falakat lát, nők is akadnak, ha ilyesmire támadna kedve. Marad hát a helyén és figyel, hogy ki mit fűz hozzá az elmondottakhoz.*
*Harangszót hall és aki a szeme elé kerül, mind egy irányba tart, így ő is csatlakozik. Nyilván fontos dologról van szó, ha nem vehet részt rajta, majd biztos szólnak. A gyülekezők között kiszúr egy vörös üstököt is, tehát a törpe is itt van, aki még a Pintyben intézkedett. Erre a gyűlésre lett volna ez a nagy sietség?
A többieket követve egy kőből és fából épített épületbe lép be, azon belül rövidesen egy terembe jut, ahol már számos különféle szerzet foglal helyet, középen tűz lobog. Siradnak fogalma sincs a hierarchiáról, de úgy véli, így ismeretlenként jó lesz neki a kör legkülső ívén, az ajtó közelében. Itt telepszik le, lábait maga alá húzza és egyenes derékkal ülve hallgatja a nő felszólalását.
Az elhangzó dolgok többségéhez nem tudna hozzászólni. Szó esik valami ostromról, istenségről, ezeréves történetek kerülnek elő, de ez mind semmit nem mond neki. Kagan nevéről már hallott, de a személyes találkozásról ezek szerint lekésett. Mikor elhangzik a kérdés, hogy mindenki elfogadja-e az új helyzetet, komolyan eltöpreng, hogy mit is kéne most tennie. Elvégre ő Rilainak tervezett dolgozni, amíg a lány el nem tűnt és meg nem jelent az az elszánt képű törpe. De aztán marad. Valamit kezdenie kell magával, ha nem akar például éhen halni és ez a hely pont olyan jónak tűnik erre, mint bármelyik másik. Körülnézve erős harcosokat, jól épített falakat lát, nők is akadnak, ha ilyesmire támadna kedve. Marad hát a helyén és figyel, hogy ki mit fűz hozzá az elmondottakhoz.*
6988. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-06 15:35:55
Üzenet elküldve: 2016-11-06 15:35:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Radkraal//
* Ha nem szaladtak volna ilyen hamar össze a népek, akkor egyenesen Leandana kezébe nyomta volna a levest. Így az marad a tűz mellett, hogy melegen maradjon. És aki csak rá mer pillantani a levesre, annak a kezére csap. Remélhetőleg nem tart túl sokáig a megbeszélés és a Szellemjáró jól lakhat a végén. Hrothi pedig, hogy az a két cuppanós elérje őt, lehajol hozzá és húz egy aprót a szakállán. *
- Jól vagyok Hrothi és a kicsi is, sőt, már nem is olyan kicsike. Már szalad, mint a kiscsikók. Azil vigyáz rá odahaza a tanyánkon, ők ketten jól kijönnek egymással. Azil megy utána mindenhová, mit egy kotlósapó, mellette legalább biztonságban tudhatom.
* Dharrent is köszönti, majd a többieket is, akik jönnek még sorban. Leül, valahol Leandana közelében és várja, mik hangzanak el? Amit elmondott, azt eddig valamennyire sejtette is. Meg látni is Kagant ott fent, a toronyban. Ő meg, hát ő eddig is, segített, amiben lehetett. Nem harcos, de mágus, még ha nem is nagyon erős. *
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.06 15:41:38
* Ha nem szaladtak volna ilyen hamar össze a népek, akkor egyenesen Leandana kezébe nyomta volna a levest. Így az marad a tűz mellett, hogy melegen maradjon. És aki csak rá mer pillantani a levesre, annak a kezére csap. Remélhetőleg nem tart túl sokáig a megbeszélés és a Szellemjáró jól lakhat a végén. Hrothi pedig, hogy az a két cuppanós elérje őt, lehajol hozzá és húz egy aprót a szakállán. *
- Jól vagyok Hrothi és a kicsi is, sőt, már nem is olyan kicsike. Már szalad, mint a kiscsikók. Azil vigyáz rá odahaza a tanyánkon, ők ketten jól kijönnek egymással. Azil megy utána mindenhová, mit egy kotlósapó, mellette legalább biztonságban tudhatom.
* Dharrent is köszönti, majd a többieket is, akik jönnek még sorban. Leül, valahol Leandana közelében és várja, mik hangzanak el? Amit elmondott, azt eddig valamennyire sejtette is. Meg látni is Kagant ott fent, a toronyban. Ő meg, hát ő eddig is, segített, amiben lehetett. Nem harcos, de mágus, még ha nem is nagyon erős. *
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.06 15:41:38
6987. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-06 15:09:55
Üzenet elküldve: 2016-11-06 15:09:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Radkraal//
*Kagan meghalt. Meghalt mielőtt Zekd találkozhatott volna vele. De a nagy kérdés: ha valaki borostyánszoborrá lesz az halál? Vissza lehet-e hozni a vezért az élők soraiba? Kérdések melyekre jó lenne tudni a választ de Zekd sejti, hogy a feleletet szinte senki sem ismeri. Itt most a felnőtteken a sor, hogy kérdezzenek de a fiú nem bír magával. Képtelen elfojtani személyiségét. Mert ő nem mindig ilyen virgonc. Alapjáraton egy higgadt kölyök aki mindent tudni akar, hogy aztán mérlegelhessen.*
-És most mi a feladatunk? Kagan Thargodar vezér meghalt vagy legalábbis borostyán szoborként leledzik közöttünk. És ez a vagy az ami furdalja az oldalamat! Visszahozhatjuk-e még az élők soraiba? *kérdi, hangjában a remény sugarait fedezheti fel az aki jobban odafigyel.* Mert ha igen ha nem meg kell próbálnunk! *mondja, majd szünetet tart, hogy mindenkiben kicsit megülepedjen.* És nekem van egy ötletem. Mint tudjuk az égen három istenség harcolt, az egyik közölük egy nő volt. A városban, mielőtt eljöttem volna, többen mondtak, hogy ő Eeye A Hetedik. *Itt ismét szünetet tart.* Szerintem forduljunk hozzá. Ez talán az egyetlen lehetőség! *mondja de hangja innentől már bizonytalan.* Az egyetlen bökkenő talán az, hogy esetleg Drenule, az Alvó Isten, ennek nem biztos, hogy örülne. Ezzel a tettel megkockáztatnánk azt, hogy kiessünk kegyei közül és elveszítsük azt az ajándékot amit tőle kaptunk, hogy immáron megint mellettünk áll. *fejezi be szónoklatát. Utoljára még egy kérdéssel jutalmazza a hallgatóságot.* Én nem dönthetek arról mit tegyünk és gondolom nem is nézitek jó szemmel, hogy egy újonc, ráadásul egy utcai vakarcs ilyen hamar beleszóljon a klán döntéseibe. Így most tisztázni szeretnék valamit: én egy ötletet vetettem fel, a ti dolgotok eldönteni, hogy elfogadjátok vagy elutasítjátok. Nos? Mi legyen? Megpróbáljuk vagy ne? Mert nem ülhetünk tétlenül a fenekünkön!
*Kagan meghalt. Meghalt mielőtt Zekd találkozhatott volna vele. De a nagy kérdés: ha valaki borostyánszoborrá lesz az halál? Vissza lehet-e hozni a vezért az élők soraiba? Kérdések melyekre jó lenne tudni a választ de Zekd sejti, hogy a feleletet szinte senki sem ismeri. Itt most a felnőtteken a sor, hogy kérdezzenek de a fiú nem bír magával. Képtelen elfojtani személyiségét. Mert ő nem mindig ilyen virgonc. Alapjáraton egy higgadt kölyök aki mindent tudni akar, hogy aztán mérlegelhessen.*
-És most mi a feladatunk? Kagan Thargodar vezér meghalt vagy legalábbis borostyán szoborként leledzik közöttünk. És ez a vagy az ami furdalja az oldalamat! Visszahozhatjuk-e még az élők soraiba? *kérdi, hangjában a remény sugarait fedezheti fel az aki jobban odafigyel.* Mert ha igen ha nem meg kell próbálnunk! *mondja, majd szünetet tart, hogy mindenkiben kicsit megülepedjen.* És nekem van egy ötletem. Mint tudjuk az égen három istenség harcolt, az egyik közölük egy nő volt. A városban, mielőtt eljöttem volna, többen mondtak, hogy ő Eeye A Hetedik. *Itt ismét szünetet tart.* Szerintem forduljunk hozzá. Ez talán az egyetlen lehetőség! *mondja de hangja innentől már bizonytalan.* Az egyetlen bökkenő talán az, hogy esetleg Drenule, az Alvó Isten, ennek nem biztos, hogy örülne. Ezzel a tettel megkockáztatnánk azt, hogy kiessünk kegyei közül és elveszítsük azt az ajándékot amit tőle kaptunk, hogy immáron megint mellettünk áll. *fejezi be szónoklatát. Utoljára még egy kérdéssel jutalmazza a hallgatóságot.* Én nem dönthetek arról mit tegyünk és gondolom nem is nézitek jó szemmel, hogy egy újonc, ráadásul egy utcai vakarcs ilyen hamar beleszóljon a klán döntéseibe. Így most tisztázni szeretnék valamit: én egy ötletet vetettem fel, a ti dolgotok eldönteni, hogy elfogadjátok vagy elutasítjátok. Nos? Mi legyen? Megpróbáljuk vagy ne? Mert nem ülhetünk tétlenül a fenekünkön!
6986. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-06 15:06:11
Üzenet elküldve: 2016-11-06 15:06:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Előző nap - Aletai//
*Nekivágnak a szerpentinnek, és mire felérnek az épületek közé, Ethea gazdagabb lesz a történettel, melyből kimaradt. Hümmög néhányat, elgondolkodik. Kérdések persze felmerülnek benne, de nem teszi fel őket, hiszen azokra vélhetően Aletai sem tudna válaszolni, ha csak nem jövőbelátó.*
-Én már egyszer letettem a kardomat Isurii elé is. Meglátom még, hogyan lesz.
*Nem, nem dönt előre. Látni, tudni akar.
Végül elválnak útjaik, hogy Ethea az arannyal teli bugyellárist biztos helyre tegye. Éjszakára legalább is. Ezúttal egyedül alszik, hiszen Dharren a gyilokjárón tölti az éji órákat. Ethea legnagyobb bánatára. De majd alakul másként is.*
//NAPVÁLTÁS//
//Radkraal//
*Az éj túl rövid ahhoz, hogy teljesen kipihenje magát. A korábbi éjt kellően hosszúra nyújtották ők ketten. De azért időben sikerül felébrednie ahhoz, hogy mielőtt Lea összetrombitálna mindenkit a Radkraalba, addigra Ethea túl legyen minden reggeli szükséges ténykedésen, úgy mint mosdás, latrina, reggeli, miegyéb.
Ettől függetlenül szinte az utolsók egyikeként érkezik, mert tett egy kört Dharren felé is, és reggelit vitt az őrséget állónak. Csak ezután lépi át az épület, és az adott terem küszöbét, majd áll meg valahol a körön túl, és csak Lea intésére ereszkedik le végül. Ezt is csak azért, hogy ne magasodjon a Szellemjáró fölé.
Végig hallgatja Lea szavait, melyek akár buzdítóak is lehetnének, ha nem színezné őket egyféle gyász. Valahogy Ethea kiérzi ezt a másik hangjából, de meglepődni nem fog rajta, hiszen tudja jól, elég mély érzelmek fűzik a Szellemjárót Kaganhoz. Nem, nem tud a két Tharg közötti mély kapcsolatról, épp csak a családtagok egymás iránti érzelmeit veszi alapul. Épp így gyászolná ő is apját, anyját, testvéreit.
Család. Olyan szépen fogalmazza meg Lea, hogy miért is maradjanak mellette, de mindenképpen felmerül a kérdés, hogy miért is tegyék ezt? Szép, szép, ahogy egy családként említi mindannyiukat, de ezek csak szavak. És a hűséget nem lehet csak úgy szavakkal megvenni. Persze, ne gondolja senki, hogy Ethea aranyakat akarna, hiszen nem zsoldos.*
-Megbocsáss, hogy én szólok elsőnek. *Vág végül bele, nem számítva a kis, kotnyeles tündért. Nem ő a fontos most.* De a szavakon túl, és a hiten túl, létezik más is, ami célt mutathat a számunkra? Számunkra, akik nem születtünk Thargodarnak, csak hűségünket ajánlottuk a Hadúrnak? Tudom, hogy biztosítékot nem tudsz előre adni, hogy jó vezér leszel, de a hűség és a tisztelet nem megvásárolható csengő aranyakért.
*Nem megy bele jobban a részletekbe, hiszen Ethea annyira nem is művelt, hogy ennél jobban elmagyarázhassa saját gondolatait, érzéseit, de úgy véli, Lea így is érteni fogja.*
*Nekivágnak a szerpentinnek, és mire felérnek az épületek közé, Ethea gazdagabb lesz a történettel, melyből kimaradt. Hümmög néhányat, elgondolkodik. Kérdések persze felmerülnek benne, de nem teszi fel őket, hiszen azokra vélhetően Aletai sem tudna válaszolni, ha csak nem jövőbelátó.*
-Én már egyszer letettem a kardomat Isurii elé is. Meglátom még, hogyan lesz.
*Nem, nem dönt előre. Látni, tudni akar.
Végül elválnak útjaik, hogy Ethea az arannyal teli bugyellárist biztos helyre tegye. Éjszakára legalább is. Ezúttal egyedül alszik, hiszen Dharren a gyilokjárón tölti az éji órákat. Ethea legnagyobb bánatára. De majd alakul másként is.*
//NAPVÁLTÁS//
//Radkraal//
*Az éj túl rövid ahhoz, hogy teljesen kipihenje magát. A korábbi éjt kellően hosszúra nyújtották ők ketten. De azért időben sikerül felébrednie ahhoz, hogy mielőtt Lea összetrombitálna mindenkit a Radkraalba, addigra Ethea túl legyen minden reggeli szükséges ténykedésen, úgy mint mosdás, latrina, reggeli, miegyéb.
Ettől függetlenül szinte az utolsók egyikeként érkezik, mert tett egy kört Dharren felé is, és reggelit vitt az őrséget állónak. Csak ezután lépi át az épület, és az adott terem küszöbét, majd áll meg valahol a körön túl, és csak Lea intésére ereszkedik le végül. Ezt is csak azért, hogy ne magasodjon a Szellemjáró fölé.
Végig hallgatja Lea szavait, melyek akár buzdítóak is lehetnének, ha nem színezné őket egyféle gyász. Valahogy Ethea kiérzi ezt a másik hangjából, de meglepődni nem fog rajta, hiszen tudja jól, elég mély érzelmek fűzik a Szellemjárót Kaganhoz. Nem, nem tud a két Tharg közötti mély kapcsolatról, épp csak a családtagok egymás iránti érzelmeit veszi alapul. Épp így gyászolná ő is apját, anyját, testvéreit.
Család. Olyan szépen fogalmazza meg Lea, hogy miért is maradjanak mellette, de mindenképpen felmerül a kérdés, hogy miért is tegyék ezt? Szép, szép, ahogy egy családként említi mindannyiukat, de ezek csak szavak. És a hűséget nem lehet csak úgy szavakkal megvenni. Persze, ne gondolja senki, hogy Ethea aranyakat akarna, hiszen nem zsoldos.*
-Megbocsáss, hogy én szólok elsőnek. *Vág végül bele, nem számítva a kis, kotnyeles tündért. Nem ő a fontos most.* De a szavakon túl, és a hiten túl, létezik más is, ami célt mutathat a számunkra? Számunkra, akik nem születtünk Thargodarnak, csak hűségünket ajánlottuk a Hadúrnak? Tudom, hogy biztosítékot nem tudsz előre adni, hogy jó vezér leszel, de a hűség és a tisztelet nem megvásárolható csengő aranyakért.
*Nem megy bele jobban a részletekbe, hiszen Ethea annyira nem is művelt, hogy ennél jobban elmagyarázhassa saját gondolatait, érzéseit, de úgy véli, Lea így is érteni fogja.*
6985. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-06 15:04:47
Üzenet elküldve: 2016-11-06 15:04:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Radkraal//
*Nem kellett sok idő ahhoz, hogy megtudja, hogy kit is kell pontosan figyelnie. Ha a szellemjáró rang nem lett volna elég, az, ahogyan beszéltek hozzá, egyértelművé tette, hogy amíg Kagan Hadúr nem érkezik meg, addig ő itt a fejes. Figyelmesen hallgatja a beszédet, és az amúgy sem magabiztos testtartása folyamatosan válik még inkább zárkózóvá. Térdeit felhúzza, és átkarolja, de folyamatosan figyel, szeretné látni Lea arcát, miközben beszél. A történtekről csak annyit tud, amennyit feltétlenül szükséges volt hallania az utcán, ami így is több volt, mint amit hallani szeretett volna. Igyekszik minél távolabb maradni a háborútól, a gonosz mágiáktól, és nem is venni róluk tudomást. Neki nem ez a feladata, nincs köze hozzá, és nem is akarja, hogy legyen hozzá köze. Talán pont ezért magát a történetet elnyomja az a fájdalom, amit a nő hangjából érez. Hallja a szavait, fel is fogja, ám úgy érzi, hogy a múlton már nem változtathat, és ilyen jelentőségteljes eseményekhez, istenek harcaihoz képest ő túl kevés. Ha még bele is akarna avatkozni, ha meg is akarna szólalni, mit mondana? Mosolyogjon biztatóan, hogy minden rendben lesz? Nem tud. Megrémül, és inkább elkapja egy pillanatra a tekintetét. Ő csak nemrég érkezett, csak pár feladatot teljesített, még meg sem szokta a helyét itt, és máris minden megváltozik. A szólamok a családról, az összetartásról ugyan megmelengetik a szívét, ám annál nagyobb csapásként éri, amikor Lea a katonákról kezd beszélni.*
~Én sem vagyok az. Soha nem voltam az. Meg sem tudok fogni egy kardot, nemhogy forgatni! Mit vár most tőlem ez a nő? Vár egyáltalán valamit? Észrevett egyáltalán? Nem. Biztosan nem. Én itt sem vagyok.~
*Legszívesebben felpattanna és elszaladna, amikor erre Lea szavai lehetőséget adnak. A maga köré felépített kis álomvilágot tördelik most apró darabokra. Adott volt egy erős, jól szervezett társaság, ahol úgy érezhette, hogy valami különös oknál fogva bíznak benne, és feladatokat kap. Mintha csak egy álom lett volna, amiből most fel kell ébrednie. Lea szavai azonban arra késztetik, hogy ennek ellenére is maradjon. Annak ellenére, hogy tehetetlennek és szükségtelennek érzi magát most itt jelenleg. Összébb húzza magán a leplet, reszket, pedig a tűz elég melegséget sugároz körbe a helyiségben.*
~Mi lesz most? Kik az ellenségeik? Azt sem tudom, hogy kitől kell féljek. Most is egyedül jöttem el idáig. Engem is meg fognak támadni, ha ide tartozom? Én csak tanulni szerettem volna. Segíteni. Rilai kisasszony olyan kedves volt. Befogadtak... nem hagytatom őket itt.~
*Riadt tekintetét először Syvyanra, majd ismét a vezérre emeli. Szemeiből látszik, hogy leginkább a „Most mi lesz?” kérdést szeretné feltenni, ám tudja, hogy ezzel csak újabb terhet pakolna a másik vállára. Együtt érez vele, és nem csak azért, mert ő is kijelentette, hogy nem harcos. Nem csak azért, mert egy olyan személy után kell fellépnie, mint Kagan. Egyszer találkozott csak a Hadúrral, és ha szimpatikus nem is volt, annyit biztosan tudott, hogy karizmatikus, igazi, valóban vezér egyéniséget tisztelhetett benne. Az ilyet lehetetlen nem észrevenni. Lea viszont most veszített el valakit, és így is mindent megtesz, azon dolgozik, hogy egységbe tartsa a csapatot, ez pedig legalább annyira tiszteletre méltó, mint a Hadúr kiállása. Talán senki nem gondolta volna, hogy a kis tündér szólal fel először, és mivel még mindig keresi a hangját, csak a beálló néma csönd segíthet abban, hogy meg is hallják halk, félénk szavait.*
-Én... csak annyit szeretnék tudni, hogy... hogy hogyan segíthetek.
*Csak a fejét emeli fel amikor beszél, még mindig össze van kuporodva, és annyira közel húzódik Syvyanhoz, amennyire az még nem túlságosan kellemetlen. Egyáltalán nem tűnik bátornak, sem magabiztosnak, sőt, még a vak is láthatja, hogy fél, és nem teljesen érti, hogy mi történik körülötte, de segíteni akar.*
*Nem kellett sok idő ahhoz, hogy megtudja, hogy kit is kell pontosan figyelnie. Ha a szellemjáró rang nem lett volna elég, az, ahogyan beszéltek hozzá, egyértelművé tette, hogy amíg Kagan Hadúr nem érkezik meg, addig ő itt a fejes. Figyelmesen hallgatja a beszédet, és az amúgy sem magabiztos testtartása folyamatosan válik még inkább zárkózóvá. Térdeit felhúzza, és átkarolja, de folyamatosan figyel, szeretné látni Lea arcát, miközben beszél. A történtekről csak annyit tud, amennyit feltétlenül szükséges volt hallania az utcán, ami így is több volt, mint amit hallani szeretett volna. Igyekszik minél távolabb maradni a háborútól, a gonosz mágiáktól, és nem is venni róluk tudomást. Neki nem ez a feladata, nincs köze hozzá, és nem is akarja, hogy legyen hozzá köze. Talán pont ezért magát a történetet elnyomja az a fájdalom, amit a nő hangjából érez. Hallja a szavait, fel is fogja, ám úgy érzi, hogy a múlton már nem változtathat, és ilyen jelentőségteljes eseményekhez, istenek harcaihoz képest ő túl kevés. Ha még bele is akarna avatkozni, ha meg is akarna szólalni, mit mondana? Mosolyogjon biztatóan, hogy minden rendben lesz? Nem tud. Megrémül, és inkább elkapja egy pillanatra a tekintetét. Ő csak nemrég érkezett, csak pár feladatot teljesített, még meg sem szokta a helyét itt, és máris minden megváltozik. A szólamok a családról, az összetartásról ugyan megmelengetik a szívét, ám annál nagyobb csapásként éri, amikor Lea a katonákról kezd beszélni.*
~Én sem vagyok az. Soha nem voltam az. Meg sem tudok fogni egy kardot, nemhogy forgatni! Mit vár most tőlem ez a nő? Vár egyáltalán valamit? Észrevett egyáltalán? Nem. Biztosan nem. Én itt sem vagyok.~
*Legszívesebben felpattanna és elszaladna, amikor erre Lea szavai lehetőséget adnak. A maga köré felépített kis álomvilágot tördelik most apró darabokra. Adott volt egy erős, jól szervezett társaság, ahol úgy érezhette, hogy valami különös oknál fogva bíznak benne, és feladatokat kap. Mintha csak egy álom lett volna, amiből most fel kell ébrednie. Lea szavai azonban arra késztetik, hogy ennek ellenére is maradjon. Annak ellenére, hogy tehetetlennek és szükségtelennek érzi magát most itt jelenleg. Összébb húzza magán a leplet, reszket, pedig a tűz elég melegséget sugároz körbe a helyiségben.*
~Mi lesz most? Kik az ellenségeik? Azt sem tudom, hogy kitől kell féljek. Most is egyedül jöttem el idáig. Engem is meg fognak támadni, ha ide tartozom? Én csak tanulni szerettem volna. Segíteni. Rilai kisasszony olyan kedves volt. Befogadtak... nem hagytatom őket itt.~
*Riadt tekintetét először Syvyanra, majd ismét a vezérre emeli. Szemeiből látszik, hogy leginkább a „Most mi lesz?” kérdést szeretné feltenni, ám tudja, hogy ezzel csak újabb terhet pakolna a másik vállára. Együtt érez vele, és nem csak azért, mert ő is kijelentette, hogy nem harcos. Nem csak azért, mert egy olyan személy után kell fellépnie, mint Kagan. Egyszer találkozott csak a Hadúrral, és ha szimpatikus nem is volt, annyit biztosan tudott, hogy karizmatikus, igazi, valóban vezér egyéniséget tisztelhetett benne. Az ilyet lehetetlen nem észrevenni. Lea viszont most veszített el valakit, és így is mindent megtesz, azon dolgozik, hogy egységbe tartsa a csapatot, ez pedig legalább annyira tiszteletre méltó, mint a Hadúr kiállása. Talán senki nem gondolta volna, hogy a kis tündér szólal fel először, és mivel még mindig keresi a hangját, csak a beálló néma csönd segíthet abban, hogy meg is hallják halk, félénk szavait.*
-Én... csak annyit szeretnék tudni, hogy... hogy hogyan segíthetek.
*Csak a fejét emeli fel amikor beszél, még mindig össze van kuporodva, és annyira közel húzódik Syvyanhoz, amennyire az még nem túlságosan kellemetlen. Egyáltalán nem tűnik bátornak, sem magabiztosnak, sőt, még a vak is láthatja, hogy fél, és nem teljesen érti, hogy mi történik körülötte, de segíteni akar.*
6984. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-06 14:03:00
Üzenet elküldve: 2016-11-06 14:03:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Amon Ruadh lábánál//
//Városőr tábor//
*Alaposan helyben hagyják, megbilincselve, két katona által a földbe passzírozva botozzák véres húscafattá, amúgy sem épp heg nélküli hátát. Nem üvölt, nem kiabál kegyelemért, nem vinnyog, és nem sír. Pusztán szótlanul hörög, nyög, és röhög fel néha, érezhetően inkább dacból, mint kifinomult humorérzékének köszönhetően. Olykor köp egy adag vért, mert bizony elharapta amúgy is zsibbadt nyelvét.
Kezdetben nem is annyira fájdalmas az egész, hisz még tart valami a bénultságból, és a legvégén sem olyan fájdalmas az egész, hisz újra eszméletlen.*
//Napváltás//
*Szép őszi reggel, ebből a félvér mit sem érez, hosszasan nyögve eszmél, fáj, és fekszik a tábor után maradt mocsokban. Próbál feltápászkodni, de pépesre vert háta erősen gátolja ebben, és elsőre zuhan vissza pofára.
Csak fejét emeli, és néz körbe, keresve valami biztos pontot, majd szinte hasán csúszva araszol el fegyveréig, hogy a kipróbált ütőt mankóként, botként használva vergődjön napoknak tűnő hosszú percek, talán órák alatt Amon Ruadh kapujáig.
Ha őrszem látja meg, és fárad elé azon nyomban adja fel az erőlködést, és zuhan újra a porba, ha nincs fogadó bizottsága szinte a küszöbön hajtja lázálomra fejét.*
//Városőr tábor//
*Alaposan helyben hagyják, megbilincselve, két katona által a földbe passzírozva botozzák véres húscafattá, amúgy sem épp heg nélküli hátát. Nem üvölt, nem kiabál kegyelemért, nem vinnyog, és nem sír. Pusztán szótlanul hörög, nyög, és röhög fel néha, érezhetően inkább dacból, mint kifinomult humorérzékének köszönhetően. Olykor köp egy adag vért, mert bizony elharapta amúgy is zsibbadt nyelvét.
Kezdetben nem is annyira fájdalmas az egész, hisz még tart valami a bénultságból, és a legvégén sem olyan fájdalmas az egész, hisz újra eszméletlen.*
//Napváltás//
*Szép őszi reggel, ebből a félvér mit sem érez, hosszasan nyögve eszmél, fáj, és fekszik a tábor után maradt mocsokban. Próbál feltápászkodni, de pépesre vert háta erősen gátolja ebben, és elsőre zuhan vissza pofára.
Csak fejét emeli, és néz körbe, keresve valami biztos pontot, majd szinte hasán csúszva araszol el fegyveréig, hogy a kipróbált ütőt mankóként, botként használva vergődjön napoknak tűnő hosszú percek, talán órák alatt Amon Ruadh kapujáig.
Ha őrszem látja meg, és fárad elé azon nyomban adja fel az erőlködést, és zuhan újra a porba, ha nincs fogadó bizottsága szinte a küszöbön hajtja lázálomra fejét.*
6983. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-06 13:49:10
Üzenet elküldve: 2016-11-06 13:49:10
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Radkraal//
//miután mindenki megérkezett//
*Úgy tűnik, hogy Zekd számára sokkoló a család mint szó, vagy mint fogalom. Lea ezen nem húzza fel az orrát, nem ismeri a kölyök múltját, de nem is most fog benne vájkálni.*
- Nem, még nem vagy a tagja, de ha szeretnél lehetsz.
*Zekd végül visszamegy a társaihoz, Lea pedig marad a helyén. Nem fészkelődik, pedig régebben jellemző volt rá, hogy nem bír egy helyben maradni. Úgy tűnik, hogy most már elég idős ahhoz, hogy nyugodtan üljön, jobb lábát felzúzza, és a térdén könyököl, szinte már flegma pózban. Szemmel tartja az érkezőket, és a már megérkezetteket is, egyébként Hrothihoz hasonlóan ő is a tűzbe mered. A lángok narancs fényétől megint úgy tűnik, mintha a borostyán szempár különös fényben ragyogna. Csak akkor szakítja el tekintetét a tűztől, mikor már mindenki megérkezett. Megvárja természetesen, hogy a később érkezők is helyet foglaljanak, biccentéssel üdvözli is őket, ezután megköszörüli a torkát, hogy az a minimális duruzsolás is elhaljon.*
- Jó reggelt.
*köszön újra, miközben kicsit vált az üléspozícióján. Most maga alá húzza a lábait, sarkain ül, kezei a térdein nyugszanak.*
- Régen nem volt ilyen gyűlés. Utoljára talán akkor, mikor az erőd még nem is állt.
*szóval évekkel ezelőtt, mielőtt belefogna meg kell vakarja a bal alkarját, mert az éjjeli letargiájának az eredménye, a hosszanti karcolás iszonyúan viszket. De persze a karcolást, és a borostyánosan derengő rúnákat is eltakarja ingujja.*
- Nyilván mind kíváncsiak vagytok, hogy mi is az apropója. Többen is jelen voltatok azon a gyűlésen két nappal ezelőtt, amin a Grombar ostromáról szavaztunk, így a tanúi voltatok a Hadúr döntéseinek is. Tegnap pedig láttátok az istenséget, aki testet öltve leszámolt ellenségeinkkel.
*A most jelenlévők jelentős hányada mindkét eseménynél jelen volt, úgyhogy erre nem is szánna többet, maximum majd mondandója végén megválaszolja az esetlegesen felmerülő kérdéseket.*
- Ennek azonban nagy ára volt. Kagan Thargodar odafent hosszú álomba merült, teste borostyánba fagyott.
*hatujjú jobbjával az Thargarod erődje felé int, ahol megtekinthető a borostyán-Kagan. Hangja tárgyilagosan színtelen, de talán rekedtesebb a szokásosnál.*
- Kagan Thargodar hatalmas áldozatot hozott. Értünk. Mi viszont elveszítettünk a vezérünket, hű barátunkat.
*őt személy szerint mindenkinél mélyebb érzelmek fűzték az említetthez, így teljesen érthető, ha megrándul a szája sarka, ahogy erről beszél. Borostyán tekintete sorra járja beszéd közben a tűz körül ülőket, keresve a szemkontaktust.*
- Kagan Thargodar két nappal ezelőtt, azon a bizonyos gyűlésen rám bízta a Vérszövetség vezetését, engem kért arra is, hogy legyek mellette, mikor felébreszti az Alvó Istent. Az egyik kérését a legjobb tudásom szerint már teljesítettem, és azt kell, hogy mondjam, hogy az a kisebbik feladat volt.
*Mármint az Alvó Isten felébresztése. Évek hosszú során át gyűjtötték a különböző emlékmorzsákat mindenfelé, amik az Alvó Istenről és a felébresztéséről szóltak. Utóbb bebizonyosodott, hogy rosszul értelmezték őket, azt persze tudták, hogy valakinek cserébe álomba kell merülni, csak nem így számítottak. Bár kétségkívül igen tetszetős a borostyánszobor a torony tetején.*
- A másik feladat jóval nehezebbnek ígérkezik. De szerintem ha a családunk ezután is úgy összetart, mint eddig, akkor könnyedén átdöccenünk ezen az akadályon is.
*szeretne biztatóan mosolyogni, de most valahogy képtelen rá. Egyrészt azért, mert nem sok mosolyogni-való van a kialakult helyzetben, másrészt pedig Kagan és Kagan vezetői képességei azért elég magasra tették a mércét és Lea egyelőre bizonytalan.*
- Vannak ellenségeink, és hozzájuk hamar el fog jutni az, hogy mi történt a Vashegyen, hogy mi történt a Hadúrral. Ellenségeink valószínűleg megpróbálják majd kihasználni a gyengeségünket, vagy vélt gyengeségünket. Nyilvánvaló, hogy nem roppanhatunk össze, és hogy továbbra is meg kell őrizzük a Vashegy tekintélyét.
*nem szokott hosszas beszédeket tartani, így aztán érthető ha kicsit esetlenül hangzik, vagy ha esetleg csapongónak hat. Pedig ő próbálta összeszedni a gondolatait, és úgy érzi, hogy ez nagyjából sikerült is. A lelkesítő beszédek elmondását azonban még gyakorolnia kell, sok mindent gyakorolnia kell.*
- Tudjátok ugyanakkor azt is, hogy én nem vagyok katona. Persze tudom, hogy a kard oldala vág, az eleje meg szúr, de ez ugye édeskevés. A tekintélyünk megtartásához viszont kellenek a jó katonák, rólatok tudom, hogy azok vagytok.
*borostyánszín tekintete ezen a ponton számba veszi a harcosokat. Kevesen vannak, az élőholtak sokat követeltek tőlük, és sokat elvettek a Vashegytől. Azzal is tisztában van, hogy lehet, hogy lesznek olyanok, akik nem fogják őt elfogadni, mint vezetőt, tulajdonképpen nem is kárhoztatna senkit ezért, mert Kagant ő nehezen fogja tudni pótolni. Ugyanakkor mindent meg fog tenni.
Most abbahagyja a beszédet, ki is fáradt tőle, belül átkozza magát, hogy nem kerített legalább egy kancsó vizet, hogy most tudjon inni pár kortyot, mert körülbelül porzik a nyelve.*
- Ha valaki úgy érzi, hogy ez a felállás nem megfelelő a számára, akkor most el lehet menni, nem lesznek következményei.
*tekintetét újra végighordozza minden jelenlévőn, mintegy arra várva, hogy valaki felálljon és távozzon. Megtorlás nélkül persze, hiszen ezt ígérte. Egyértelműen nem szeretné ha bárki itt hagyná a Vashegyet, de nem akarja azt sem, hogy bárki kényszerből maradjon, ők Kaganhoz voltak hűségesek, nem biztos, hogy Leához is azok tudnak lenni. Ugyanakkor neki sincsen szüksége olyanokra, akik nem teljes szívvel hűségesek a Vashegyhez, vagy a Brennus-félék, akik nem bírják elviselni azt, hogy egy nő felettük áll a ranglétrán. Az házuk táján persze ritka az ilyesmi, egy nő éppúgy lehet vezető, mint egy férfi, Brennus is csak valami vadhajtás lehetett, de szerencsére már évekkel ezelőtt lemetszették.*
- Szólnék még néhány szót az istenségről. Drenule a népem istene, a Thargodrymek egy másik világból eredeztetik magukat, az istenséget onnan hozták magukkal. Sokáig őt tisztelték az őseink egyetlen istenként, Egyetlen Tanítómesterként is emlegették. Aztán pár száz, vagy talán ezer téllel ezelőtt a Szellemeket kezdték tisztelni, az istenséget pedig elfelejtették, aki jogos haraggal fordult el tőlük eztán. Most azonban visszatért, és hajlandó volt újra mellénk állni. Nincsenek nagy kívánalmai, csupán a tökéletesség, illetve a tökéletességre való törekvés. Kihívások elé állít minket, de ezek mind lépések a tökéletesség felé vezető úton.
*egy cseppnyi teológiai előadás is belefér még így a végére. Nem akarja különösebben propagálni, hogy most akkor mindenki azonnal térjen meg, hiszen a thargok eddig sem kényszerítették rá erőszakosan senkire a maguk hitét. Ezt a jó szokást eztán is meg fogják tartni.*
- Azt hiszem, hogy ennyi lenne. Egyelőre.
*ezzel jelzi is, hogy az ő mondandója itt véget is ért, úgyhogy most a többieké a szó. Már feltéve ha van valami hozzáfűznivalójuk. Egyebekben még tudni mit mondani, de egyelőre inkább meghallgatja az esetlegesen felmerülő kérdéseket és igyekszik megválaszolni azokat.*
//miután mindenki megérkezett//
*Úgy tűnik, hogy Zekd számára sokkoló a család mint szó, vagy mint fogalom. Lea ezen nem húzza fel az orrát, nem ismeri a kölyök múltját, de nem is most fog benne vájkálni.*
- Nem, még nem vagy a tagja, de ha szeretnél lehetsz.
*Zekd végül visszamegy a társaihoz, Lea pedig marad a helyén. Nem fészkelődik, pedig régebben jellemző volt rá, hogy nem bír egy helyben maradni. Úgy tűnik, hogy most már elég idős ahhoz, hogy nyugodtan üljön, jobb lábát felzúzza, és a térdén könyököl, szinte már flegma pózban. Szemmel tartja az érkezőket, és a már megérkezetteket is, egyébként Hrothihoz hasonlóan ő is a tűzbe mered. A lángok narancs fényétől megint úgy tűnik, mintha a borostyán szempár különös fényben ragyogna. Csak akkor szakítja el tekintetét a tűztől, mikor már mindenki megérkezett. Megvárja természetesen, hogy a később érkezők is helyet foglaljanak, biccentéssel üdvözli is őket, ezután megköszörüli a torkát, hogy az a minimális duruzsolás is elhaljon.*
- Jó reggelt.
*köszön újra, miközben kicsit vált az üléspozícióján. Most maga alá húzza a lábait, sarkain ül, kezei a térdein nyugszanak.*
- Régen nem volt ilyen gyűlés. Utoljára talán akkor, mikor az erőd még nem is állt.
*szóval évekkel ezelőtt, mielőtt belefogna meg kell vakarja a bal alkarját, mert az éjjeli letargiájának az eredménye, a hosszanti karcolás iszonyúan viszket. De persze a karcolást, és a borostyánosan derengő rúnákat is eltakarja ingujja.*
- Nyilván mind kíváncsiak vagytok, hogy mi is az apropója. Többen is jelen voltatok azon a gyűlésen két nappal ezelőtt, amin a Grombar ostromáról szavaztunk, így a tanúi voltatok a Hadúr döntéseinek is. Tegnap pedig láttátok az istenséget, aki testet öltve leszámolt ellenségeinkkel.
*A most jelenlévők jelentős hányada mindkét eseménynél jelen volt, úgyhogy erre nem is szánna többet, maximum majd mondandója végén megválaszolja az esetlegesen felmerülő kérdéseket.*
- Ennek azonban nagy ára volt. Kagan Thargodar odafent hosszú álomba merült, teste borostyánba fagyott.
*hatujjú jobbjával az Thargarod erődje felé int, ahol megtekinthető a borostyán-Kagan. Hangja tárgyilagosan színtelen, de talán rekedtesebb a szokásosnál.*
- Kagan Thargodar hatalmas áldozatot hozott. Értünk. Mi viszont elveszítettünk a vezérünket, hű barátunkat.
*őt személy szerint mindenkinél mélyebb érzelmek fűzték az említetthez, így teljesen érthető, ha megrándul a szája sarka, ahogy erről beszél. Borostyán tekintete sorra járja beszéd közben a tűz körül ülőket, keresve a szemkontaktust.*
- Kagan Thargodar két nappal ezelőtt, azon a bizonyos gyűlésen rám bízta a Vérszövetség vezetését, engem kért arra is, hogy legyek mellette, mikor felébreszti az Alvó Istent. Az egyik kérését a legjobb tudásom szerint már teljesítettem, és azt kell, hogy mondjam, hogy az a kisebbik feladat volt.
*Mármint az Alvó Isten felébresztése. Évek hosszú során át gyűjtötték a különböző emlékmorzsákat mindenfelé, amik az Alvó Istenről és a felébresztéséről szóltak. Utóbb bebizonyosodott, hogy rosszul értelmezték őket, azt persze tudták, hogy valakinek cserébe álomba kell merülni, csak nem így számítottak. Bár kétségkívül igen tetszetős a borostyánszobor a torony tetején.*
- A másik feladat jóval nehezebbnek ígérkezik. De szerintem ha a családunk ezután is úgy összetart, mint eddig, akkor könnyedén átdöccenünk ezen az akadályon is.
*szeretne biztatóan mosolyogni, de most valahogy képtelen rá. Egyrészt azért, mert nem sok mosolyogni-való van a kialakult helyzetben, másrészt pedig Kagan és Kagan vezetői képességei azért elég magasra tették a mércét és Lea egyelőre bizonytalan.*
- Vannak ellenségeink, és hozzájuk hamar el fog jutni az, hogy mi történt a Vashegyen, hogy mi történt a Hadúrral. Ellenségeink valószínűleg megpróbálják majd kihasználni a gyengeségünket, vagy vélt gyengeségünket. Nyilvánvaló, hogy nem roppanhatunk össze, és hogy továbbra is meg kell őrizzük a Vashegy tekintélyét.
*nem szokott hosszas beszédeket tartani, így aztán érthető ha kicsit esetlenül hangzik, vagy ha esetleg csapongónak hat. Pedig ő próbálta összeszedni a gondolatait, és úgy érzi, hogy ez nagyjából sikerült is. A lelkesítő beszédek elmondását azonban még gyakorolnia kell, sok mindent gyakorolnia kell.*
- Tudjátok ugyanakkor azt is, hogy én nem vagyok katona. Persze tudom, hogy a kard oldala vág, az eleje meg szúr, de ez ugye édeskevés. A tekintélyünk megtartásához viszont kellenek a jó katonák, rólatok tudom, hogy azok vagytok.
*borostyánszín tekintete ezen a ponton számba veszi a harcosokat. Kevesen vannak, az élőholtak sokat követeltek tőlük, és sokat elvettek a Vashegytől. Azzal is tisztában van, hogy lehet, hogy lesznek olyanok, akik nem fogják őt elfogadni, mint vezetőt, tulajdonképpen nem is kárhoztatna senkit ezért, mert Kagant ő nehezen fogja tudni pótolni. Ugyanakkor mindent meg fog tenni.
Most abbahagyja a beszédet, ki is fáradt tőle, belül átkozza magát, hogy nem kerített legalább egy kancsó vizet, hogy most tudjon inni pár kortyot, mert körülbelül porzik a nyelve.*
- Ha valaki úgy érzi, hogy ez a felállás nem megfelelő a számára, akkor most el lehet menni, nem lesznek következményei.
*tekintetét újra végighordozza minden jelenlévőn, mintegy arra várva, hogy valaki felálljon és távozzon. Megtorlás nélkül persze, hiszen ezt ígérte. Egyértelműen nem szeretné ha bárki itt hagyná a Vashegyet, de nem akarja azt sem, hogy bárki kényszerből maradjon, ők Kaganhoz voltak hűségesek, nem biztos, hogy Leához is azok tudnak lenni. Ugyanakkor neki sincsen szüksége olyanokra, akik nem teljes szívvel hűségesek a Vashegyhez, vagy a Brennus-félék, akik nem bírják elviselni azt, hogy egy nő felettük áll a ranglétrán. Az házuk táján persze ritka az ilyesmi, egy nő éppúgy lehet vezető, mint egy férfi, Brennus is csak valami vadhajtás lehetett, de szerencsére már évekkel ezelőtt lemetszették.*
- Szólnék még néhány szót az istenségről. Drenule a népem istene, a Thargodrymek egy másik világból eredeztetik magukat, az istenséget onnan hozták magukkal. Sokáig őt tisztelték az őseink egyetlen istenként, Egyetlen Tanítómesterként is emlegették. Aztán pár száz, vagy talán ezer téllel ezelőtt a Szellemeket kezdték tisztelni, az istenséget pedig elfelejtették, aki jogos haraggal fordult el tőlük eztán. Most azonban visszatért, és hajlandó volt újra mellénk állni. Nincsenek nagy kívánalmai, csupán a tökéletesség, illetve a tökéletességre való törekvés. Kihívások elé állít minket, de ezek mind lépések a tökéletesség felé vezető úton.
*egy cseppnyi teológiai előadás is belefér még így a végére. Nem akarja különösebben propagálni, hogy most akkor mindenki azonnal térjen meg, hiszen a thargok eddig sem kényszerítették rá erőszakosan senkire a maguk hitét. Ezt a jó szokást eztán is meg fogják tartni.*
- Azt hiszem, hogy ennyi lenne. Egyelőre.
*ezzel jelzi is, hogy az ő mondandója itt véget is ért, úgyhogy most a többieké a szó. Már feltéve ha van valami hozzáfűznivalójuk. Egyebekben még tudni mit mondani, de egyelőre inkább meghallgatja az esetlegesen felmerülő kérdéseket és igyekszik megválaszolni azokat.*
6982. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-06 12:59:58
Üzenet elküldve: 2016-11-06 12:59:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Radkraal//
*Család. Milyen régen volt neki családja. Már csak halványan emlékszik azokra a szép időkre. Apja a nemes katona, anyja a tisztességes varrónő és öccse. Négyen éldegéltek, együtt, boldogságban. Aztán minden megváltozott.*
-Család igaz? *néz a nőre hideg tekintettel.* Ti lehet, hogy egy nagy család vagytok de én nem vagyok még ennek a családnak a tagja. Elhamarkodott kijelentés lenne. *fejezi be mondandóját, majd visszatér társaihoz.*
-Na, itt vagyok újra! *huppan le Mofi és Syvyan mellé és immáron lenyugszik, meg se mukkan ha nem szólnak hozzá.*
~Család. Mi is az?~
*Család. Milyen régen volt neki családja. Már csak halványan emlékszik azokra a szép időkre. Apja a nemes katona, anyja a tisztességes varrónő és öccse. Négyen éldegéltek, együtt, boldogságban. Aztán minden megváltozott.*
-Család igaz? *néz a nőre hideg tekintettel.* Ti lehet, hogy egy nagy család vagytok de én nem vagyok még ennek a családnak a tagja. Elhamarkodott kijelentés lenne. *fejezi be mondandóját, majd visszatér társaihoz.*
-Na, itt vagyok újra! *huppan le Mofi és Syvyan mellé és immáron lenyugszik, meg se mukkan ha nem szólnak hozzá.*
~Család. Mi is az?~
6981. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-11-06 11:49:26
Üzenet elküldve: 2016-11-06 11:49:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Előző nap - Ethea//
*Szerencsére, amilyen hirtelen haragú Ethea, olyan könnyen le is tud nyugodni. Ehhez persze kellett Arnulf nyugodt természete is, aki valóban egy ember, noha a hangja és a viselkedése Morwéhoz hasonlatos.
Végül elintézik a sör és a kassza kérdését, és Ethea elindul a Vashegy irányába.
Amon Ruadhra kilépve válaszol csak a félelf Ethea kérdésére.*
-Igen. A Szellemjáró vezetése váratlan fordulatot hoz mindnyájunk számára.
*Mondja, majd a még mindig villódzó, de talán csituló fellegek felé néz.*
-Ha valakit, akkor őt tudni fogom követni, azt hiszem!
*Bólint beleegyezően, majd felvázolja Etheának azokra a kérdésekre a választ, amit esetleg még nem tudott. Szól az istenségről, Kagan hatalmas áldozatáról, és a kifejtett aggodalmáról is. Mindent elmond, amire kíváncsi, hiszen jó az, ha megérti a klántársa azt, hogy miért alakultak így az események.*
//NAPVÁLTÁS//
//Radkraal//
*Az éjjel tudott aludni, méghozzá viszonylag kellemesen. A harchelyzet közeli állapot közben is megtanulta az ellazulást, ami hatalmas érték olyankor, mikor általában kevés az alvással tölthető órák száma.
Másnap arra a hívószóra ébred, ami a Radkraalhoz csődíti a Vashegy népét.
Ő is pontosan tudja, hogy mit jelent ez: Régóta várt tájékoztatást kapnak az előttük álló feladatokról, a kialakult faramuci helyzetről.
Nem is késlekedik, s összekapja magát, hogy aztán arcát felfrissítve, teljes készültségben, de tiszta ruhában besétáljon a Radkraalba.
Vannak már ott elég sokan, s meglátja Leandanát is, akit egy biccentéssel üdvözöl.*
-Szellemjáró!
*Néhány másodperc után tekintetét végigvezeti a társaság többi tagján is, majd köszön.*
-Jó reggelt mindenkinek!
*Nem tudja, hogy lesz-e mellette bárki is, akivel szóba elegyedhet, míg a beszéd elkezdődik, de nem is feltétlen szándékozik beszélgetni. Inkább megáll a tömegben, és próbálja felmérni a környezetét. Kíváncsi, hogy hányan jöttek a hívószóra, hiszen az efféle eseményeken lehet csak igazán felderíteni, hogy mennyi hű tharg követő is szolgál a Vashegyen. Minden ilyen gyűléskor az előzőhöz képest nagyobb volt a létszám, s talán ez most sem lesz másképp.*
*Szerencsére, amilyen hirtelen haragú Ethea, olyan könnyen le is tud nyugodni. Ehhez persze kellett Arnulf nyugodt természete is, aki valóban egy ember, noha a hangja és a viselkedése Morwéhoz hasonlatos.
Végül elintézik a sör és a kassza kérdését, és Ethea elindul a Vashegy irányába.
Amon Ruadhra kilépve válaszol csak a félelf Ethea kérdésére.*
-Igen. A Szellemjáró vezetése váratlan fordulatot hoz mindnyájunk számára.
*Mondja, majd a még mindig villódzó, de talán csituló fellegek felé néz.*
-Ha valakit, akkor őt tudni fogom követni, azt hiszem!
*Bólint beleegyezően, majd felvázolja Etheának azokra a kérdésekre a választ, amit esetleg még nem tudott. Szól az istenségről, Kagan hatalmas áldozatáról, és a kifejtett aggodalmáról is. Mindent elmond, amire kíváncsi, hiszen jó az, ha megérti a klántársa azt, hogy miért alakultak így az események.*
//NAPVÁLTÁS//
//Radkraal//
*Az éjjel tudott aludni, méghozzá viszonylag kellemesen. A harchelyzet közeli állapot közben is megtanulta az ellazulást, ami hatalmas érték olyankor, mikor általában kevés az alvással tölthető órák száma.
Másnap arra a hívószóra ébred, ami a Radkraalhoz csődíti a Vashegy népét.
Ő is pontosan tudja, hogy mit jelent ez: Régóta várt tájékoztatást kapnak az előttük álló feladatokról, a kialakult faramuci helyzetről.
Nem is késlekedik, s összekapja magát, hogy aztán arcát felfrissítve, teljes készültségben, de tiszta ruhában besétáljon a Radkraalba.
Vannak már ott elég sokan, s meglátja Leandanát is, akit egy biccentéssel üdvözöl.*
-Szellemjáró!
*Néhány másodperc után tekintetét végigvezeti a társaság többi tagján is, majd köszön.*
-Jó reggelt mindenkinek!
*Nem tudja, hogy lesz-e mellette bárki is, akivel szóba elegyedhet, míg a beszéd elkezdődik, de nem is feltétlen szándékozik beszélgetni. Inkább megáll a tömegben, és próbálja felmérni a környezetét. Kíváncsi, hogy hányan jöttek a hívószóra, hiszen az efféle eseményeken lehet csak igazán felderíteni, hogy mennyi hű tharg követő is szolgál a Vashegyen. Minden ilyen gyűléskor az előzőhöz képest nagyobb volt a létszám, s talán ez most sem lesz másképp.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734