Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 364 (7261. - 7280. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
7280. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-16 08:47:42
Üzenet elküldve: 2016-12-16 08:47:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
//Gyülekező//
- Seggfej vagy Laor!
*A lány így summázza végül a beszélgetésüket. Ha most össze is szólalkoztak kicsit, az sem jelenti azt, hogy utána hatokig csak vérben forgó szemekkel acsarkodnak majd. Most sérti a téma a lány önérzetét. Mintegy végszóra érkezik Aoneer, akire úgy néz a lány, hogy szint simogatja a pillantásával, Laor is beláthatja, hogy ha az történt volna az éjjel, amiről vádjai szólnak, akkor a lány (sőt valószínűleg Aoneer is) zavartan feszengve próbálná elfelejteni a történteket, nagy ívben elkerülve a másikat.
Mikor Aoneer átadja neki a fegyvereit, akkor pedig diadalittas mosollyal néz Laorra, seszínű szeme nagyjából azt üzeni, hogy "látod, hogy te vagy a gyökér?!". Mosolyogva veszi el, aztán tartja a kezét még a maradék felszerelésért is, hiszen megmondta, hogy fegyverrel a városba lépni nem lehet. Ezt megjegyezni már nincsen ideje, mert Laor ismét bizonyítja, hogy mekkora barom tud néha lenni.
Arcát szabad kezébe temeti, legszívesebben felvonyítana.*
- Srácok, vegyétek elő, én pedig lemérem, akkor nem kell többet kakaskodni!
*Arckifejezésén világosan látszik, hogy ezt komolyan is gondolja, nagyon nem vágyik egy ilyen kora reggeli csörtére. Laor annak ellenére is tharg, hogy néha seggfej Aoneer testi fölénye pedig egyértelmű, nem lenne kiegyenlített küzdelem, ezt a vak is látja, Alyo pedig nem szeretné ha megsérülne. Ugyanakkor azt sem szeretné, ha Aoneer sérülne meg, és ennek nem csak az együtt töltött éjszaka az oka, hanem az is, hogy Alyo egyáltalán nem a vérengző barbár archetípusa, jobban szereti a békességet. Meg aztán úgy tűnik, hogy a Városőrség tényleg összecihelődött, mert a vörös már nyeregbe is lendült, Alyo pedig a következő pillanatban már vissza is adta Zia fegyverzetét, amit a minap a lábához hajított, mikor megérkezett lerongyolódva. Azóta sokkal jobb színben van.*
//Gyülekező//
- Seggfej vagy Laor!
*A lány így summázza végül a beszélgetésüket. Ha most össze is szólalkoztak kicsit, az sem jelenti azt, hogy utána hatokig csak vérben forgó szemekkel acsarkodnak majd. Most sérti a téma a lány önérzetét. Mintegy végszóra érkezik Aoneer, akire úgy néz a lány, hogy szint simogatja a pillantásával, Laor is beláthatja, hogy ha az történt volna az éjjel, amiről vádjai szólnak, akkor a lány (sőt valószínűleg Aoneer is) zavartan feszengve próbálná elfelejteni a történteket, nagy ívben elkerülve a másikat.
Mikor Aoneer átadja neki a fegyvereit, akkor pedig diadalittas mosollyal néz Laorra, seszínű szeme nagyjából azt üzeni, hogy "látod, hogy te vagy a gyökér?!". Mosolyogva veszi el, aztán tartja a kezét még a maradék felszerelésért is, hiszen megmondta, hogy fegyverrel a városba lépni nem lehet. Ezt megjegyezni már nincsen ideje, mert Laor ismét bizonyítja, hogy mekkora barom tud néha lenni.
Arcát szabad kezébe temeti, legszívesebben felvonyítana.*
- Srácok, vegyétek elő, én pedig lemérem, akkor nem kell többet kakaskodni!
*Arckifejezésén világosan látszik, hogy ezt komolyan is gondolja, nagyon nem vágyik egy ilyen kora reggeli csörtére. Laor annak ellenére is tharg, hogy néha seggfej Aoneer testi fölénye pedig egyértelmű, nem lenne kiegyenlített küzdelem, ezt a vak is látja, Alyo pedig nem szeretné ha megsérülne. Ugyanakkor azt sem szeretné, ha Aoneer sérülne meg, és ennek nem csak az együtt töltött éjszaka az oka, hanem az is, hogy Alyo egyáltalán nem a vérengző barbár archetípusa, jobban szereti a békességet. Meg aztán úgy tűnik, hogy a Városőrség tényleg összecihelődött, mert a vörös már nyeregbe is lendült, Alyo pedig a következő pillanatban már vissza is adta Zia fegyverzetét, amit a minap a lábához hajított, mikor megérkezett lerongyolódva. Azóta sokkal jobb színben van.*
7279. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-16 00:42:25
Üzenet elküldve: 2016-12-16 00:42:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Gyülekező//
*Élveteg, kárörvendő kis vigyor suhan át arcán, újra hallva a "közlegény" titulust. Válasz gyanánt, csak értőn biccent Syd felé. Alddal úgy fest, már egy pillantásból értik egymást, ami nem is csoda, azok után amin ők ketten együtt keresztülmentek.
A különleges kardok esete meg hát, ő maga nem akar ilyesmit birtokolni, mit is kezdenek vele? Számára szinte értéketlen dolgok ezek. Azért hallgatja Ald beszámolóját, és vigyorogva a kovács hüledezését. Nem igazán kíván bele szólni a dologba, bár van egy olyan pont melyhez, ha Aldnak nem is, neki lenne hozzáfűznivalója, ez pedig a különböző elemek felsorolása.*
-Nos, valójában a tiéd a hold mágiához kötődik. Szóval ebből azért következtethetsz valamire.
*Mondjuk semmi konkrét verziója nincs arról, hogy mire lehetne következtetni, ezt talán Moon jobban tudja, vagy Wor.
Maga is tisztában van vele, hogy talán egy laikus, vagy egy harcos szemében a pihenői kard többet ér két jól funkcionáló sebészkészletnél, viszont ezek a személyek feltehetően nem készülnek felcserkedni.
A törpe kihátrál a beszélgetésből, szót váltani Cuncussal, majd búcsúzkodásba kezd, távolságtartó módon, ám kedves szavakkal. Zia viszont ennél picikét barátibb "istenhozzád"-ot kíván, maga sem érti miért, de nem pusztán üzleti partnerként gondolva a kovácsra. Így lép közelebb, öleli meg a törpét, csimpaszkodik nyakába, és bújik hozzá picit, ha az hagyja.*
-Ne feledd, tartozol egy szívességgel is.
*Suttogja az alku nem annyira emlegetett részét, majd nagyon igyekezni fog, hogy a baráti viszonyt tartsa szem előtt, és ne kérjen túl sokat. Vagy túl pofátlan dolgot.*
-Részemről volt öröm, és megtisztelő.
*Lép hátra, és biccent a helyieknek, tovább nem fog várni senkire, fordul hát szembe sajátjaival, és adja ki a parancsot.*
-Lóra fiúk! Indulunk!
*Vagyis aki lemarad itt marad, és utóbb számíthat még egy alapos fejmosásra is Ziától. Tízeshez lépve pattan maga is nyeregbe, hogy a kapun kiléptetve íját, és tegezést vissza szerezze a strázsától.*
*Élveteg, kárörvendő kis vigyor suhan át arcán, újra hallva a "közlegény" titulust. Válasz gyanánt, csak értőn biccent Syd felé. Alddal úgy fest, már egy pillantásból értik egymást, ami nem is csoda, azok után amin ők ketten együtt keresztülmentek.
A különleges kardok esete meg hát, ő maga nem akar ilyesmit birtokolni, mit is kezdenek vele? Számára szinte értéketlen dolgok ezek. Azért hallgatja Ald beszámolóját, és vigyorogva a kovács hüledezését. Nem igazán kíván bele szólni a dologba, bár van egy olyan pont melyhez, ha Aldnak nem is, neki lenne hozzáfűznivalója, ez pedig a különböző elemek felsorolása.*
-Nos, valójában a tiéd a hold mágiához kötődik. Szóval ebből azért következtethetsz valamire.
*Mondjuk semmi konkrét verziója nincs arról, hogy mire lehetne következtetni, ezt talán Moon jobban tudja, vagy Wor.
Maga is tisztában van vele, hogy talán egy laikus, vagy egy harcos szemében a pihenői kard többet ér két jól funkcionáló sebészkészletnél, viszont ezek a személyek feltehetően nem készülnek felcserkedni.
A törpe kihátrál a beszélgetésből, szót váltani Cuncussal, majd búcsúzkodásba kezd, távolságtartó módon, ám kedves szavakkal. Zia viszont ennél picikét barátibb "istenhozzád"-ot kíván, maga sem érti miért, de nem pusztán üzleti partnerként gondolva a kovácsra. Így lép közelebb, öleli meg a törpét, csimpaszkodik nyakába, és bújik hozzá picit, ha az hagyja.*
-Ne feledd, tartozol egy szívességgel is.
*Suttogja az alku nem annyira emlegetett részét, majd nagyon igyekezni fog, hogy a baráti viszonyt tartsa szem előtt, és ne kérjen túl sokat. Vagy túl pofátlan dolgot.*
-Részemről volt öröm, és megtisztelő.
*Lép hátra, és biccent a helyieknek, tovább nem fog várni senkire, fordul hát szembe sajátjaival, és adja ki a parancsot.*
-Lóra fiúk! Indulunk!
*Vagyis aki lemarad itt marad, és utóbb számíthat még egy alapos fejmosásra is Ziától. Tízeshez lépve pattan maga is nyeregbe, hogy a kapun kiléptetve íját, és tegezést vissza szerezze a strázsától.*
7278. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-16 00:19:41
Üzenet elküldve: 2016-12-16 00:19:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
//Alyo, Aoneer//
- Cöh... *körülbelül ennyi a hozzáfűznivalója a megérkező városőr aggályaira. Szavaiból világossá válik, hogy attól tart, kárt tesz féltett fegyverében. Ami azt illeti, ezt meg is tudja érteni. Maga sem szereti kiadni kezéből a kardját, pedig azt mégis nehezebb tönkretenni. De a harcos már csak ilyen, mintha valami láthatatlan kötelék fűzné a fegyveréhez. Misztikus dolog ez. És persze Laor örömmel ugrálna páros lábbal azon a nyílpuskán.
Ettől függetlenül nem kell tartania Aoneernek attól, hogy kezét nyújtaná a számszeríj felé, így az Alyo-hoz kerülhet. A félvérre sandít, és képtelen felfogni, hogy mit eszik ezen a paprikajancsin. Mert az bizonyos, hogy kedveli, különben nem osztotta volna ki ennyire. Elmosolyodik, alkalomadtán majd elnézést kér a bögyöstől a szavai miatt. Bármennyire is kiállhatatlan, képes belátni a tévedéseit. Néha. Aztán továbbra is mosolyog, de ez már annak szól, hogy a városőr harciasan leereszti a sisakrostélyt, mintha ütközetre készülne és a lándzsától sem látszik hajlandónak megválni. Egy kicsit elbiccenti a fejét, háta mögé sandít. A városőr különítmény még kedélyesen kvaterkázik a reggeli zimankóban, egyelőre úgy látszik, hogy van még egy kis idejük. Aztán a fegyverállványhoz lép és leemel róla egy, az őrségnek odakészített hosszúkardot. Semmi különös nincs benne, dísztelen, egyszerű készség, viszont kiváló acélból kovácsolták, jó a súlyelosztása és természetesen borotvaéles. Ezért vigyázva fog rá jobb kezével a pengére, ahogy markolattal nyújtja Aoneer felé.*
- Kössünk üzletet! *somolyog* Te ideadod a lándzsát és Alyo vigyáz rá. Addig megkapod ezt a kardot.
*Jobbjával az Aoneernek szánt kardot tartja a férfi felé, bal kezével ráfog az oldalára szíjazott penge markolatára. Elég egyértelmű gesztus, de hátha mégis magyarázatra szorul.*
- Gondolom jól fog esni egy könnyed, levezető testgyakorlás az éjszaka fáradalmai után.
*Állával a nyitott kapu felé bök, hogy ha a városőr még mindig ragaszkodik ahhoz az elképzeléséhez, hogy amikor a Vashegyen jár, akkor feltétlen párbajoznia kell valakivel, most boldog lehet. És ami azt illeti, az egy helyben való ácsorgáshoz valóban elég hideg van. Tényleg nem árt ilyenkor egy kis mozgás.*
A hozzászólás írója (Laor Vylnis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.16 00:23:36
//Alyo, Aoneer//
- Cöh... *körülbelül ennyi a hozzáfűznivalója a megérkező városőr aggályaira. Szavaiból világossá válik, hogy attól tart, kárt tesz féltett fegyverében. Ami azt illeti, ezt meg is tudja érteni. Maga sem szereti kiadni kezéből a kardját, pedig azt mégis nehezebb tönkretenni. De a harcos már csak ilyen, mintha valami láthatatlan kötelék fűzné a fegyveréhez. Misztikus dolog ez. És persze Laor örömmel ugrálna páros lábbal azon a nyílpuskán.
Ettől függetlenül nem kell tartania Aoneernek attól, hogy kezét nyújtaná a számszeríj felé, így az Alyo-hoz kerülhet. A félvérre sandít, és képtelen felfogni, hogy mit eszik ezen a paprikajancsin. Mert az bizonyos, hogy kedveli, különben nem osztotta volna ki ennyire. Elmosolyodik, alkalomadtán majd elnézést kér a bögyöstől a szavai miatt. Bármennyire is kiállhatatlan, képes belátni a tévedéseit. Néha. Aztán továbbra is mosolyog, de ez már annak szól, hogy a városőr harciasan leereszti a sisakrostélyt, mintha ütközetre készülne és a lándzsától sem látszik hajlandónak megválni. Egy kicsit elbiccenti a fejét, háta mögé sandít. A városőr különítmény még kedélyesen kvaterkázik a reggeli zimankóban, egyelőre úgy látszik, hogy van még egy kis idejük. Aztán a fegyverállványhoz lép és leemel róla egy, az őrségnek odakészített hosszúkardot. Semmi különös nincs benne, dísztelen, egyszerű készség, viszont kiváló acélból kovácsolták, jó a súlyelosztása és természetesen borotvaéles. Ezért vigyázva fog rá jobb kezével a pengére, ahogy markolattal nyújtja Aoneer felé.*
- Kössünk üzletet! *somolyog* Te ideadod a lándzsát és Alyo vigyáz rá. Addig megkapod ezt a kardot.
*Jobbjával az Aoneernek szánt kardot tartja a férfi felé, bal kezével ráfog az oldalára szíjazott penge markolatára. Elég egyértelmű gesztus, de hátha mégis magyarázatra szorul.*
- Gondolom jól fog esni egy könnyed, levezető testgyakorlás az éjszaka fáradalmai után.
*Állával a nyitott kapu felé bök, hogy ha a városőr még mindig ragaszkodik ahhoz az elképzeléséhez, hogy amikor a Vashegyen jár, akkor feltétlen párbajoznia kell valakivel, most boldog lehet. És ami azt illeti, az egy helyben való ácsorgáshoz valóban elég hideg van. Tényleg nem árt ilyenkor egy kis mozgás.*
A hozzászólás írója (Laor Vylnis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.16 00:23:36
7277. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-16 00:01:04
Üzenet elküldve: 2016-12-16 00:01:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Gyülekező//
*Hrothgaar szinte csügg a fél-elf minden szaván. Szakmájába vágó témáról van szó, így figyelme megsokszorozódik. Persze nem csahol, mint egy kiskutya, aki előtt meglengetik a csirkecombot, de azért ott belül, a lelke mélyén most igazán megmozdult valami. A beszámoló végén pedig még a szája is tátva marad.*
- Elképesztő. *Suttogja.* Hihetetlen. *Recsegi immár jól hallhatóan, még kezeit is széttárja csodálkozása jeléül.* Magába szipolyozott minden tűzet a környékről, csak hogy utána elpusztíthasson mindent és mindenkit ami az útjába kerül. *Arcán csodálkozás és elismerés furcsa elegye látszik.* Zseniális, egyszerűen zseniális. *Hangja már-már áhítatosan cseng az utolsó mondatnál. Tekintete a kardhüvelyre, aztán annak gazdájára vándorol, majd Ziana hadnagyra.* ~És te egy ilyen kincset, vagy valami ehhez hasonlatosat lennél képes nekem adni ezért a csekély munkáért? Nem fogadhatom el.~ *Fut át elméjén a gondolat, de száját már el nem hagyja a szavak sora. Túl kíváncsi és túl mohó ahhoz, hogy sutba dobja ezt. Meg kell ismernie, meg kell fejtenie a fegyver titkát, hogy maga is elkészíthesse.* Vajon más elemekkel is működhet? Vízzel? Levegővel? Netán földdel is? Hallottam már földmágiával feltöltött fegyverekről, de azok zúzófegyverek voltak. Mindenesetre köszönöm a beszámolót. Igazán értékes információkkal lettem gazdagabb. *Apró főhajtás előbb Ziana, majd Ald'as felé. Csak eztán lép kicsit hátrébb, hogy újdonsült segédjéhez intézzen pár szót.* Látod, Khrosas? A lehető legjobb helyre keveredtél. Itt nem fogsz unatkozni. Vagy ha mégis, akkor iszunk, hehhe! *Ezzel részéről letudta a szóváltást. Ha van még felé intézett kérés-kérdés, akkor válaszol, ha nem, akkor ő maga nem tartja fel az indulni készülőket.* Örültem a találkozásnak! *Recsegi karcos hangján és Ziana hadnagyról nem veszi le tekintetét.* Ha legközelebb is kell valami felszerelés, vagy spéci fegyver, itt megtaláltok!
*Hrothgaar szinte csügg a fél-elf minden szaván. Szakmájába vágó témáról van szó, így figyelme megsokszorozódik. Persze nem csahol, mint egy kiskutya, aki előtt meglengetik a csirkecombot, de azért ott belül, a lelke mélyén most igazán megmozdult valami. A beszámoló végén pedig még a szája is tátva marad.*
- Elképesztő. *Suttogja.* Hihetetlen. *Recsegi immár jól hallhatóan, még kezeit is széttárja csodálkozása jeléül.* Magába szipolyozott minden tűzet a környékről, csak hogy utána elpusztíthasson mindent és mindenkit ami az útjába kerül. *Arcán csodálkozás és elismerés furcsa elegye látszik.* Zseniális, egyszerűen zseniális. *Hangja már-már áhítatosan cseng az utolsó mondatnál. Tekintete a kardhüvelyre, aztán annak gazdájára vándorol, majd Ziana hadnagyra.* ~És te egy ilyen kincset, vagy valami ehhez hasonlatosat lennél képes nekem adni ezért a csekély munkáért? Nem fogadhatom el.~ *Fut át elméjén a gondolat, de száját már el nem hagyja a szavak sora. Túl kíváncsi és túl mohó ahhoz, hogy sutba dobja ezt. Meg kell ismernie, meg kell fejtenie a fegyver titkát, hogy maga is elkészíthesse.* Vajon más elemekkel is működhet? Vízzel? Levegővel? Netán földdel is? Hallottam már földmágiával feltöltött fegyverekről, de azok zúzófegyverek voltak. Mindenesetre köszönöm a beszámolót. Igazán értékes információkkal lettem gazdagabb. *Apró főhajtás előbb Ziana, majd Ald'as felé. Csak eztán lép kicsit hátrébb, hogy újdonsült segédjéhez intézzen pár szót.* Látod, Khrosas? A lehető legjobb helyre keveredtél. Itt nem fogsz unatkozni. Vagy ha mégis, akkor iszunk, hehhe! *Ezzel részéről letudta a szóváltást. Ha van még felé intézett kérés-kérdés, akkor válaszol, ha nem, akkor ő maga nem tartja fel az indulni készülőket.* Örültem a találkozásnak! *Recsegi karcos hangján és Ziana hadnagyról nem veszi le tekintetét.* Ha legközelebb is kell valami felszerelés, vagy spéci fegyver, itt megtaláltok!
7276. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 23:28:56
Üzenet elküldve: 2016-12-15 23:28:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Gyülekező//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Syd válaszától kis híján kizuhan a nyeregből.*
~Remek. Végül csak elfogyott a szerencséje.~
*Aztán kékacél tekintete Ziáéval találkozik és ekkor jut el tudatáig a másik információ, Creton neve.*
~Beüt a szar vihar!~
*Nincs idő azonban a történteken és a lehetséges következményeken rágódni, mert a hadnagy bemutatja őket a törpének, akiről kiderül, hogy fegyverkovács, és a félvér "Tűzköpőjének" említése láthatóan fel is villanyozza a fickót.*
-Üdvözlöm.
*Katonás biccentéssel kíséri a köszöntést, aztán igyekszik megfelelni Hrothgaar kérdés áradatára.*
-Nos, igen. A minap a Dokkoknál volt alkalmam megtapasztalni mit tud ez az izé.
*Csap az oldalán viselt piros kardhüvelyre.*
-Nem, nem mérget használ, hanem tüzet. Mikor megnyomtam a gombot, a kard magába szívott minden tűzet a környéken, a gyertya lángjától a pipa parazsáig. Azután a kard hegyén tűzcsóvát lövell ki ami elpusztít mindent és mindenkit ami az útjába kerül. De bele kell kalkulálni, hogy a feltöltés eltart egy ideig.
*A félvér itt befejezi a fegyver ismertetését és jótékonyan elhallgatja, hogyan is jött rá, hogy a kard nem lövi ki azonnal a tűz csóvát.*
A hozzászólás írója (Ald'as Cotys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.15 23:29:23
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Syd válaszától kis híján kizuhan a nyeregből.*
~Remek. Végül csak elfogyott a szerencséje.~
*Aztán kékacél tekintete Ziáéval találkozik és ekkor jut el tudatáig a másik információ, Creton neve.*
~Beüt a szar vihar!~
*Nincs idő azonban a történteken és a lehetséges következményeken rágódni, mert a hadnagy bemutatja őket a törpének, akiről kiderül, hogy fegyverkovács, és a félvér "Tűzköpőjének" említése láthatóan fel is villanyozza a fickót.*
-Üdvözlöm.
*Katonás biccentéssel kíséri a köszöntést, aztán igyekszik megfelelni Hrothgaar kérdés áradatára.*
-Nos, igen. A minap a Dokkoknál volt alkalmam megtapasztalni mit tud ez az izé.
*Csap az oldalán viselt piros kardhüvelyre.*
-Nem, nem mérget használ, hanem tüzet. Mikor megnyomtam a gombot, a kard magába szívott minden tűzet a környéken, a gyertya lángjától a pipa parazsáig. Azután a kard hegyén tűzcsóvát lövell ki ami elpusztít mindent és mindenkit ami az útjába kerül. De bele kell kalkulálni, hogy a feltöltés eltart egy ideig.
*A félvér itt befejezi a fegyver ismertetését és jótékonyan elhallgatja, hogyan is jött rá, hogy a kard nem lövi ki azonnal a tűz csóvát.*
A hozzászólás írója (Ald'as Cotys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.15 23:29:23
7275. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 23:10:08
Üzenet elküldve: 2016-12-15 23:10:08
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Gyülekező//
*Leandana tekintetét elnézve és szavait hallva még szélesebbre húzódik a mosoly a törpe arcán. Sikerült olyan ajándékkal kedveskednie a Szellemjárónak, ami nemcsak időtálló és elegáns, de még praktikus is, főleg ebben az egyesek számára hideg időkben. Újdonsült klánvezére elől most a Városi Őrség emberei felé lép. Ziana pedig mosolyogva köszönti őt.*
~Hehhe, vöröske.~
*Hrothgaar-ban ismét felidéződik a tegnap kapott cuppanós, ám most nem pirul bele a dologba... legalábbis erősen próbál koncentrálni erre. A városiak hadnagya köszönetet mond a törpe előző napi gesztusáért és visszaszolgáltatja neki a laposüveget.*
- Örülök, hogy ízlett, és annak még inkább, hogy már működik a karod. A kard miatt meg ne aggódj. Lehet nemsokára a városban futunk össze. Hehhe.
*Göcög jóízűen a thargok kovácsa, de hamar benne szakad a nevethetnék, hiszen a vöröske olyan információmorzsával szolgál neki, ami egyből előrángatja a fegyverkovácsot a törpe bőre alól.*
- Nem, még nem volt szerencsénk. *Hadarja recsegő hangján a mélynövésű, de nem is igazán erőlteti meg magát, hogy tartsa a formalitást, hogy lefussák azokat a bizonyos kötelező köröket.* Hrothgaar vagyok. A helyi harcos-kovács. Mi volt a gombbal? Mi történt? *Szemeiben láthatják az őszinte, már-már gyermeki kíváncsiság csillogását.* Mágia volt beleplántálva? Vagy nem is tudom... egy kis fiola mérget juttatott a pengére? *Ötletelget kicsit, csupán saját eddigi tapasztalataiból kiindulva.*
*Leandana tekintetét elnézve és szavait hallva még szélesebbre húzódik a mosoly a törpe arcán. Sikerült olyan ajándékkal kedveskednie a Szellemjárónak, ami nemcsak időtálló és elegáns, de még praktikus is, főleg ebben az egyesek számára hideg időkben. Újdonsült klánvezére elől most a Városi Őrség emberei felé lép. Ziana pedig mosolyogva köszönti őt.*
~Hehhe, vöröske.~
*Hrothgaar-ban ismét felidéződik a tegnap kapott cuppanós, ám most nem pirul bele a dologba... legalábbis erősen próbál koncentrálni erre. A városiak hadnagya köszönetet mond a törpe előző napi gesztusáért és visszaszolgáltatja neki a laposüveget.*
- Örülök, hogy ízlett, és annak még inkább, hogy már működik a karod. A kard miatt meg ne aggódj. Lehet nemsokára a városban futunk össze. Hehhe.
*Göcög jóízűen a thargok kovácsa, de hamar benne szakad a nevethetnék, hiszen a vöröske olyan információmorzsával szolgál neki, ami egyből előrángatja a fegyverkovácsot a törpe bőre alól.*
- Nem, még nem volt szerencsénk. *Hadarja recsegő hangján a mélynövésű, de nem is igazán erőlteti meg magát, hogy tartsa a formalitást, hogy lefussák azokat a bizonyos kötelező köröket.* Hrothgaar vagyok. A helyi harcos-kovács. Mi volt a gombbal? Mi történt? *Szemeiben láthatják az őszinte, már-már gyermeki kíváncsiság csillogását.* Mágia volt beleplántálva? Vagy nem is tudom... egy kis fiola mérget juttatott a pengére? *Ötletelget kicsit, csupán saját eddigi tapasztalataiból kiindulva.*
7274. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 22:44:44
Üzenet elküldve: 2016-12-15 22:44:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Gyülekező//
*Na igen, ettől tartott. Aoneer lefokozásáról semmit nem tud, de azt sejti, hogy nem tette boldoggá a férfit. Ezek meg itt a tiszttársai. Valószínű, hogy a volt őrmester nem lesz odáig az örömtől, hogy ezt a hírt tőle tudták meg.*
-Nem, jól mondtam. Aoneer közlegény. *Inkább nem mond többet, az illető úgysincs messze, majd őt magát kifaggatják a miértekről, hogyanokról. Bár ahogy a hadnagyot elnézi, nem ezzel fogja kezdeni a tudakozódást. A parancsnok emlegetése lehengerlő hatást gyakorol, úgy látszik, sokkal komolyabb a helyzet, mint Syd eddig sejtette. Bajban lenne a két tiszt? Érdekes fejlemény. De erről sem tud meg többet, mert érkezik egy törpe, aki a jelek szerint jóban van a hadnaggyal. Syd egy tartózkodó "üdv" kivételével kimarad a társalgásból, csak a háttérből figyel csekély érdeklődéssel. Közel sem szerzett olyan negatív élményeket, mint amikre Aoneer szavai alapján számíthatott, de most már indulna. Lehet, hogy ennek a csevegésnek komoly jelentősége van, de ő most csak mellékszereplő, a semmittevést pedig utálja.*
*Na igen, ettől tartott. Aoneer lefokozásáról semmit nem tud, de azt sejti, hogy nem tette boldoggá a férfit. Ezek meg itt a tiszttársai. Valószínű, hogy a volt őrmester nem lesz odáig az örömtől, hogy ezt a hírt tőle tudták meg.*
-Nem, jól mondtam. Aoneer közlegény. *Inkább nem mond többet, az illető úgysincs messze, majd őt magát kifaggatják a miértekről, hogyanokról. Bár ahogy a hadnagyot elnézi, nem ezzel fogja kezdeni a tudakozódást. A parancsnok emlegetése lehengerlő hatást gyakorol, úgy látszik, sokkal komolyabb a helyzet, mint Syd eddig sejtette. Bajban lenne a két tiszt? Érdekes fejlemény. De erről sem tud meg többet, mert érkezik egy törpe, aki a jelek szerint jóban van a hadnaggyal. Syd egy tartózkodó "üdv" kivételével kimarad a társalgásból, csak a háttérből figyel csekély érdeklődéssel. Közel sem szerzett olyan negatív élményeket, mint amikre Aoneer szavai alapján számíthatott, de most már indulna. Lehet, hogy ennek a csevegésnek komoly jelentősége van, de ő most csak mellékszereplő, a semmittevést pedig utálja.*
7273. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 22:01:05
Üzenet elküldve: 2016-12-15 22:01:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Gyülekező//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Morcos. Persze, hogy az, terv szerint ők sietnének. És terv szerint ők ketten már indulásra készen rostokolnak Aldassal. Ami miatt mégis még mindig itt, kapun belül húzzák a drága időt, az pont a csapat, ami sürgetésükre érkezett.
Ekképpen hát talán érthető, hogy alapos türelmetlenséggel hallgatja Syd szavait. Eralias említésére csak biccent, tudja kiről van szó, bár nem a név hallatán, pusztán a kisfiú jelzőből azonosította be. Az "Aoneer közlegény"-re csak szemöldöke rándul a furcsállva érdeklődő tartományba, de nem teszi szóvá a nyelvbotlást, nem úgy Ald. Így az őrmester pontosítására még vár némi gyors, szabadkozó, nem csak verbális kiegészítést Sydtől. Bár ez hamar válik másodlagossá, pontosan akkor, mikor elhangzik a parancsnok neve. Döbbenetét nem is próbálja palástolni, hatalmas szemekkel bámul a közlegényre, majd nagy levegő, lassan fúj ki.*
-Ó.
*És emeli kékjeit Aldra, ha képes lenne mentálisan üzenni, most valami olyasmit közvetítene "Nabazdmeg." Elvégzi azonban ezen feladatot mimikája. Orrnyergére szorítva erősen sóhajt nagyot, majd újra képes valami halovány mosolyt kipréselni magából, mikor Sydre pillant.*
-Jól van. Hát ilyen egy tisztességes jelentés.
*Hangsúlyozza, hogy bár a helyezettel, mindazzal, ami reá várhat a városban nem, de a félvérrel jelen pillanatban tökéletesen elégedett.*
-Hroti!
*Perdül sarkon, immár vigyorogva, láthatóan őszintén örül a törpének, két lépéssel közelít felé, már a kabátka belső zsebében matatva.*
-Tökéletes, a démon legalább ebben nem hazudott. Ezt pedig még egyszer köszönöm, sokat segített.
*Igen, immár a működő jobbjával húzza elő a kovács flaskáját, és nyújtja át azt tulajdonosának. Majd nem zavartatva magát marad is ezen közelségben.*
-Szép munka, és a szesz is kifogástalan volt.
*Ismeri el az elismerni valót. És hogy ne kelljen Leát futárként használnia a törpének szánt búcsúszavakat maga adja elő.*
-Amint tudok visszatérek a kardoddal a készletemért. Ó tényleg!
*Vigyorodik el.*
-Ald kipróbálta a gombot.
*Fordul most vissza az említett felé.*
-Ismeritek egymást? Ald, Syd, Hroti.
*Zavarja le a bemutatást gyorsan, a törpét kísérő ismeretlen elf nővel mit sem törődve. Feltehetően ő a Mucus, Cuncika, vagy Cukika névre hallgathat.*
-Gyorsan dumáljátok le, indulnék.
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Morcos. Persze, hogy az, terv szerint ők sietnének. És terv szerint ők ketten már indulásra készen rostokolnak Aldassal. Ami miatt mégis még mindig itt, kapun belül húzzák a drága időt, az pont a csapat, ami sürgetésükre érkezett.
Ekképpen hát talán érthető, hogy alapos türelmetlenséggel hallgatja Syd szavait. Eralias említésére csak biccent, tudja kiről van szó, bár nem a név hallatán, pusztán a kisfiú jelzőből azonosította be. Az "Aoneer közlegény"-re csak szemöldöke rándul a furcsállva érdeklődő tartományba, de nem teszi szóvá a nyelvbotlást, nem úgy Ald. Így az őrmester pontosítására még vár némi gyors, szabadkozó, nem csak verbális kiegészítést Sydtől. Bár ez hamar válik másodlagossá, pontosan akkor, mikor elhangzik a parancsnok neve. Döbbenetét nem is próbálja palástolni, hatalmas szemekkel bámul a közlegényre, majd nagy levegő, lassan fúj ki.*
-Ó.
*És emeli kékjeit Aldra, ha képes lenne mentálisan üzenni, most valami olyasmit közvetítene "Nabazdmeg." Elvégzi azonban ezen feladatot mimikája. Orrnyergére szorítva erősen sóhajt nagyot, majd újra képes valami halovány mosolyt kipréselni magából, mikor Sydre pillant.*
-Jól van. Hát ilyen egy tisztességes jelentés.
*Hangsúlyozza, hogy bár a helyezettel, mindazzal, ami reá várhat a városban nem, de a félvérrel jelen pillanatban tökéletesen elégedett.*
-Hroti!
*Perdül sarkon, immár vigyorogva, láthatóan őszintén örül a törpének, két lépéssel közelít felé, már a kabátka belső zsebében matatva.*
-Tökéletes, a démon legalább ebben nem hazudott. Ezt pedig még egyszer köszönöm, sokat segített.
*Igen, immár a működő jobbjával húzza elő a kovács flaskáját, és nyújtja át azt tulajdonosának. Majd nem zavartatva magát marad is ezen közelségben.*
-Szép munka, és a szesz is kifogástalan volt.
*Ismeri el az elismerni valót. És hogy ne kelljen Leát futárként használnia a törpének szánt búcsúszavakat maga adja elő.*
-Amint tudok visszatérek a kardoddal a készletemért. Ó tényleg!
*Vigyorodik el.*
-Ald kipróbálta a gombot.
*Fordul most vissza az említett felé.*
-Ismeritek egymást? Ald, Syd, Hroti.
*Zavarja le a bemutatást gyorsan, a törpét kísérő ismeretlen elf nővel mit sem törődve. Feltehetően ő a Mucus, Cuncika, vagy Cukika névre hallgathat.*
-Gyorsan dumáljátok le, indulnék.
7272. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 21:56:32
Üzenet elküldve: 2016-12-15 21:56:32
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Gyülekező//
*A rövid, eszmecserének nem nevezhető szóváltás után, a katona megkezdi a vashegy ismételt megmászásának munkáját. Nem siet, nem akarja a lovat kifárasztani mint ahogy azt Ullamar tette az indulásuk pillanatában. És mivel Thargarodot érthetetlen okokból kifolyólag egy hegy tetejére építették, ezért itt még inkább vissza kell vennie lova tempójából, lefelé majd gyorsabb lesz.
Felérve ismét a nagy Tharg kapu állja az útját, kellemetlen egy hely, előtte a már jól ismert kellemetlen emberrel. Úgy látja, remekül sikerült Alyo-val összeveszejtenie a férfit. Ez jó hír, legalább egy embert már meggyőzött róla a Thargok közül, hogy Laor egy barom. Kíváncsi lesz e következő.
Mivel ő kint van a hadnagyot pedig csak odabent látja ezért feltehetőleg le kell tennie a fegyvereit, ami megint csak nincs az ínyére. Sokkalta egyszerűbb lett volna a dolog, ha Ziana egyszerűen csak elindul kifelé. Rettenetes, valóban erre az öt percre kellene megválnia minden eszközétől. Hiszen még a sólyommal is képes lenne úgy megtépáztatni valakit, hogy az még a halálos ágyán is felemlegesse ezt a napot.*
-Üdv. *Sóhajtja, a kapuőr párosnak mert láthatólag egy újabb borzalmas párbeszéd előtt állnak, de a parancs az még mindig parancs, a vashegy pedig még mindig egy zsiványputri.*
-Vigyáznál ezekre. *Nyújtja át a félvér irányába számszeríját és tegezét. Ha Laor utána nyúl egy könnyed mozdulattal elhúzza a keze elől.*
-Láttam, hogy dob a pofa, félek bunkósbotnak nézi és elront rajta valamit. *És ebben most semmiféle hazugság nincsen. A számszeríj egy kényes szerkezet, semmi szükség rá, hogy egy vashegyi tökfej kezei közé kerüljön.*
-Attól tartok, hamarabb indulunk. *Teszi még hozzá egy utolsó mosollyal mielőtt ismét leengedné a sisakrostélyt és jó esetben menne a dolgára, és végre valahára találkozhatna a megtalálni vágyott hadnaggyal. Rossz előérzete van, és ezért már most szúrós pillantásokat vet a férfi felé, biztos benne, hogy annak problémája lesz. Ezért is tartja kezében a lándzsát, mert inkább számít két probléma közötti gyors átcsusszanásra, mint egy valóban feloldott tiszta helyzetre.*
*A rövid, eszmecserének nem nevezhető szóváltás után, a katona megkezdi a vashegy ismételt megmászásának munkáját. Nem siet, nem akarja a lovat kifárasztani mint ahogy azt Ullamar tette az indulásuk pillanatában. És mivel Thargarodot érthetetlen okokból kifolyólag egy hegy tetejére építették, ezért itt még inkább vissza kell vennie lova tempójából, lefelé majd gyorsabb lesz.
Felérve ismét a nagy Tharg kapu állja az útját, kellemetlen egy hely, előtte a már jól ismert kellemetlen emberrel. Úgy látja, remekül sikerült Alyo-val összeveszejtenie a férfit. Ez jó hír, legalább egy embert már meggyőzött róla a Thargok közül, hogy Laor egy barom. Kíváncsi lesz e következő.
Mivel ő kint van a hadnagyot pedig csak odabent látja ezért feltehetőleg le kell tennie a fegyvereit, ami megint csak nincs az ínyére. Sokkalta egyszerűbb lett volna a dolog, ha Ziana egyszerűen csak elindul kifelé. Rettenetes, valóban erre az öt percre kellene megválnia minden eszközétől. Hiszen még a sólyommal is képes lenne úgy megtépáztatni valakit, hogy az még a halálos ágyán is felemlegesse ezt a napot.*
-Üdv. *Sóhajtja, a kapuőr párosnak mert láthatólag egy újabb borzalmas párbeszéd előtt állnak, de a parancs az még mindig parancs, a vashegy pedig még mindig egy zsiványputri.*
-Vigyáznál ezekre. *Nyújtja át a félvér irányába számszeríját és tegezét. Ha Laor utána nyúl egy könnyed mozdulattal elhúzza a keze elől.*
-Láttam, hogy dob a pofa, félek bunkósbotnak nézi és elront rajta valamit. *És ebben most semmiféle hazugság nincsen. A számszeríj egy kényes szerkezet, semmi szükség rá, hogy egy vashegyi tökfej kezei közé kerüljön.*
-Attól tartok, hamarabb indulunk. *Teszi még hozzá egy utolsó mosollyal mielőtt ismét leengedné a sisakrostélyt és jó esetben menne a dolgára, és végre valahára találkozhatna a megtalálni vágyott hadnaggyal. Rossz előérzete van, és ezért már most szúrós pillantásokat vet a férfi felé, biztos benne, hogy annak problémája lesz. Ezért is tartja kezében a lándzsát, mert inkább számít két probléma közötti gyors átcsusszanásra, mint egy valóban feloldott tiszta helyzetre.*
7271. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 21:05:08
Üzenet elküldve: 2016-12-15 21:05:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Gyülekező//
*Bólogatva veszi tudomásul, Ziana válaszait.*
-Hagyd csak! Elhiszem. Amúgy sincs egy vasam se.
*Beszéd közben fellendül a fekete csatamén hátára, kicsit megigazgatja a fegyvereit és részéről indulhatnának is.
Ekkor fut be Syd és az ork akinek végre sikerül megtudnia a nevét. Unott grimasszal figyeli a műsort amit a hadnagynak előad. Agyának egy rejtett zugába elraktározza, hogy az izgága zöld bőrűre ráfér még a fegyelmezés.
Syd mondandóját csak fél füllel hallgatja, miközben nézi, hogy Ord Aoneer után ered. Egy ponton azonban felkapja a fejét.*
-Mármint Aoneer "Őrmestert" akartál mondani, nem igaz közlegény?
*Hangja egyszerre sugároz meglepetést és némi rendre utasítást.*
~Ez még a rangjelzésekkel sincs tisztában?~
*A Szellemjáró és az ismeretlen törpe üdvözlését biccentéssel fogadja.*
*Bólogatva veszi tudomásul, Ziana válaszait.*
-Hagyd csak! Elhiszem. Amúgy sincs egy vasam se.
*Beszéd közben fellendül a fekete csatamén hátára, kicsit megigazgatja a fegyvereit és részéről indulhatnának is.
Ekkor fut be Syd és az ork akinek végre sikerül megtudnia a nevét. Unott grimasszal figyeli a műsort amit a hadnagynak előad. Agyának egy rejtett zugába elraktározza, hogy az izgága zöld bőrűre ráfér még a fegyelmezés.
Syd mondandóját csak fél füllel hallgatja, miközben nézi, hogy Ord Aoneer után ered. Egy ponton azonban felkapja a fejét.*
-Mármint Aoneer "Őrmestert" akartál mondani, nem igaz közlegény?
*Hangja egyszerre sugároz meglepetést és némi rendre utasítást.*
~Ez még a rangjelzésekkel sincs tisztában?~
*A Szellemjáró és az ismeretlen törpe üdvözlését biccentéssel fogadja.*
7270. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 20:50:08
Üzenet elküldve: 2016-12-15 20:50:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Szabadidő//
//Notalia//
*A biztató mosoly a fura megjelenés ellenére is kezd bátorságot önteni a tündérkébe, és a dicséret ezt csak tovább növeli. Újfent meghajol, immár kissé pironkodva, miközben halkan hálát rebeg.*
– Örülök, hogy tetszik Önnek a nevem, Notalia kisasszony. Bár igazán nem az én érdemem, nem én választottam magamnak, de én is nagyon szeretem.
*Ezután azonban ismételten korholás következik, és újfent olyan érzése támad, mintha megbántotta volna a másikat. Kobakjában kérdések sora futkos ide-oda, ám egyetlen válasz sem érkezik, sem önmagától, sem a másiktól, sem valami fura erőtől, aki talán segíthetne neki, ha már szellemet küldött elé. Kicsit meglepődik ugyan azon, hogy miért lepődik meg a másik a feszélyezettségén, ám mivel az még mindig nem harapta le a fejét, úgy dönt, hogy ismételten az őszinteséget veszi elő, mint megoldást. Sóhajt egy nagyot, már előre bocsánatkérő tekintettel fordul a másikhoz, majd ismét megszólal.*
– Sajnálom Notalia kisasszony, de...
*Ő is megszakítja a mondandóját, ám csak azért, hogy megnedvesítse az ajkait, nyeljen egy nagyot és vegyen egy mély levegőt, mielőtt kimondja.*
– Nem nagyon tudom, hogy hogyan kell viselkedni az olyan lényekkel, mint Ön. Egyáltalán nem szerettem volna megsérteni, és ha tényleg ragaszkodik ahhoz, hogy tegezzem, akkor örömmel tegezem... tegezlek, Notalia... de csak ha nem sértődik meg...
*A végét már egészen elhadarja, hogy minél gyorsabban befejezhesse, és elhallgathasson, hátha nagy butaságot mondott, ám mivel befejezetlenül sem akarja hagyni a mondatot, sem elharapni, így csak siet. Arról fogalma sincs, hogy ki tudna bántani egy olyan lényt, akin még a fagyos hidegek sem fognak, ám így is eléggé meg van rémülve, nem szeretne még egy harcolós témát is elővenni, így inkább hallgat, és várja az ítéletet.*
//Notalia//
*A biztató mosoly a fura megjelenés ellenére is kezd bátorságot önteni a tündérkébe, és a dicséret ezt csak tovább növeli. Újfent meghajol, immár kissé pironkodva, miközben halkan hálát rebeg.*
– Örülök, hogy tetszik Önnek a nevem, Notalia kisasszony. Bár igazán nem az én érdemem, nem én választottam magamnak, de én is nagyon szeretem.
*Ezután azonban ismételten korholás következik, és újfent olyan érzése támad, mintha megbántotta volna a másikat. Kobakjában kérdések sora futkos ide-oda, ám egyetlen válasz sem érkezik, sem önmagától, sem a másiktól, sem valami fura erőtől, aki talán segíthetne neki, ha már szellemet küldött elé. Kicsit meglepődik ugyan azon, hogy miért lepődik meg a másik a feszélyezettségén, ám mivel az még mindig nem harapta le a fejét, úgy dönt, hogy ismételten az őszinteséget veszi elő, mint megoldást. Sóhajt egy nagyot, már előre bocsánatkérő tekintettel fordul a másikhoz, majd ismét megszólal.*
– Sajnálom Notalia kisasszony, de...
*Ő is megszakítja a mondandóját, ám csak azért, hogy megnedvesítse az ajkait, nyeljen egy nagyot és vegyen egy mély levegőt, mielőtt kimondja.*
– Nem nagyon tudom, hogy hogyan kell viselkedni az olyan lényekkel, mint Ön. Egyáltalán nem szerettem volna megsérteni, és ha tényleg ragaszkodik ahhoz, hogy tegezzem, akkor örömmel tegezem... tegezlek, Notalia... de csak ha nem sértődik meg...
*A végét már egészen elhadarja, hogy minél gyorsabban befejezhesse, és elhallgathasson, hátha nagy butaságot mondott, ám mivel befejezetlenül sem akarja hagyni a mondatot, sem elharapni, így csak siet. Arról fogalma sincs, hogy ki tudna bántani egy olyan lényt, akin még a fagyos hidegek sem fognak, ám így is eléggé meg van rémülve, nem szeretne még egy harcolós témát is elővenni, így inkább hallgat, és várja az ítéletet.*
7269. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 20:23:56
Üzenet elküldve: 2016-12-15 20:23:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Üvölt a nőről, hogy egy kanál vízben is képes lenne most belefojtani, ami egyrészt mókás, másrészt jó lesz vigyázni is, mivel kanál víz egyiküknél sincs, fegyverek viszont annál inkább. Természetesen nem érti a dühödt kirohanást Alyo részéről. Maga részéről úgy véli, hogy a körülményekhez képest felettébb diplomatikusan és diszkréten fogalmazott. A túlzott hisztériának az lehet az oka, hogy az éjszaka valóban csalódást keltő volt, talán azért, mert épp rájött a havi vérzés. Ez egyben magyarázhatja a cirkuszt is. Mindenesetre tovább szélesedik a vigyor, ahogy olyan arckifejezéssel szólal meg, mint amikor a megrögzött kártyajátékos konstatálja, hogy mindent verő lapok vannak a kezében.*
- Fú, beletrafáltam, mi? *Aztán az a mosoly átadja a helyét egy kissé bűnbánó arckifejezésnek, ami most csak részben mesterkélt. Békülékenyen fogja meg Alyo felkarját.* Ne haragudj, nem volt szép tőlem. Ronda dolog más szerencsétlenségén örvendezni. Vedd úgy, hogy egy szót sem szóltam, rendben? Szent a béke?
*Tényleg nincs szándékában mindent elkövetni azért, hogy belegyalogoljon a lány lelki világába, illetve hogy még jobban belemásszon, de nagyon össze kell szednie magát, hogy ne nevessen fel. Az ingerült reakcióból valóban arra jut, hogy Aoneer felsült, vagy legalábbis nem sikerült minden úgy, ahogy szerették volna. Most pedig alig várja, hogy a városőr visszatérjen a kapuk alá, társai fogadására. Ezt feltétlen az orra alá kell dörgölnie. Bőven van akkora szemétláda, hogy örömet okozzon neki Aoneer arckifejezése, amikor rádöbben arra, hogy Laor tudja a szégyenét. Be szép is lenne! Mert úgysem fogja megtenni. Egyértelmű lenne, hogy csak Alyo-tól tudhatja és nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni a lányt. És tényleg nem akar vele rosszban lenni. Bár úgy néz ki, hogy ezzel már elkésett.*
*Üvölt a nőről, hogy egy kanál vízben is képes lenne most belefojtani, ami egyrészt mókás, másrészt jó lesz vigyázni is, mivel kanál víz egyiküknél sincs, fegyverek viszont annál inkább. Természetesen nem érti a dühödt kirohanást Alyo részéről. Maga részéről úgy véli, hogy a körülményekhez képest felettébb diplomatikusan és diszkréten fogalmazott. A túlzott hisztériának az lehet az oka, hogy az éjszaka valóban csalódást keltő volt, talán azért, mert épp rájött a havi vérzés. Ez egyben magyarázhatja a cirkuszt is. Mindenesetre tovább szélesedik a vigyor, ahogy olyan arckifejezéssel szólal meg, mint amikor a megrögzött kártyajátékos konstatálja, hogy mindent verő lapok vannak a kezében.*
- Fú, beletrafáltam, mi? *Aztán az a mosoly átadja a helyét egy kissé bűnbánó arckifejezésnek, ami most csak részben mesterkélt. Békülékenyen fogja meg Alyo felkarját.* Ne haragudj, nem volt szép tőlem. Ronda dolog más szerencsétlenségén örvendezni. Vedd úgy, hogy egy szót sem szóltam, rendben? Szent a béke?
*Tényleg nincs szándékában mindent elkövetni azért, hogy belegyalogoljon a lány lelki világába, illetve hogy még jobban belemásszon, de nagyon össze kell szednie magát, hogy ne nevessen fel. Az ingerült reakcióból valóban arra jut, hogy Aoneer felsült, vagy legalábbis nem sikerült minden úgy, ahogy szerették volna. Most pedig alig várja, hogy a városőr visszatérjen a kapuk alá, társai fogadására. Ezt feltétlen az orra alá kell dörgölnie. Bőven van akkora szemétláda, hogy örömet okozzon neki Aoneer arckifejezése, amikor rádöbben arra, hogy Laor tudja a szégyenét. Be szép is lenne! Mert úgysem fogja megtenni. Egyértelmű lenne, hogy csak Alyo-tól tudhatja és nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni a lányt. És tényleg nem akar vele rosszban lenni. Bár úgy néz ki, hogy ezzel már elkésett.*
7268. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 19:49:34
Üzenet elküldve: 2016-12-15 19:49:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//őrség//
*Ahogy hallgatja Laort úgy kezd az arca erőteljes rángatózásba. Ajkait dacosan szorítja össze, a szeme sarkán meg-megrándul egy izom. A tenyere pedig viszket, szívesen kikaparná a szemét, a torkát pedig a fogával tépné fel, hogy aztán a marcangolt lyukon át tépje ki a nyelvét.*
- Nem tetszett neki a pofád!
*sziszegi, mialatt bőszen vizionálja azt, hogy kiharap egy hatalmas darabot Laor gigájából, amit aztán a földre köp. Máskor nem zavarná az ugratás, ha az az ő kárán menne, vagy olyasvalakién, aki meg tudja magát védeni.*
- Hogy te mekkora nagy gyökér vagy!
*szűri a fogai között és most már tényleg nagyon komolyan tikkel. Igenis remek éjszakája volt, a beteljesülést talán ezúttal nem élte át, de ez nem a partner hibája volt, vagy eddig valamennyi partnere béna volt.*
- Azért mert te a gatyádba élvezel egy pár cici láttán még nem kell másról is ezt feltételezd! Mondd csak te mikor elégítettél ki egy nőt utoljára? Ha egyáltalán valaha...
*Ezen a ponton szinte gyilkos pillantással méri végig Laort. Ha pillantással ölni lehetne, akkor Laor valószínűleg hamar a vérébe fagyna.*
*Ahogy hallgatja Laort úgy kezd az arca erőteljes rángatózásba. Ajkait dacosan szorítja össze, a szeme sarkán meg-megrándul egy izom. A tenyere pedig viszket, szívesen kikaparná a szemét, a torkát pedig a fogával tépné fel, hogy aztán a marcangolt lyukon át tépje ki a nyelvét.*
- Nem tetszett neki a pofád!
*sziszegi, mialatt bőszen vizionálja azt, hogy kiharap egy hatalmas darabot Laor gigájából, amit aztán a földre köp. Máskor nem zavarná az ugratás, ha az az ő kárán menne, vagy olyasvalakién, aki meg tudja magát védeni.*
- Hogy te mekkora nagy gyökér vagy!
*szűri a fogai között és most már tényleg nagyon komolyan tikkel. Igenis remek éjszakája volt, a beteljesülést talán ezúttal nem élte át, de ez nem a partner hibája volt, vagy eddig valamennyi partnere béna volt.*
- Azért mert te a gatyádba élvezel egy pár cici láttán még nem kell másról is ezt feltételezd! Mondd csak te mikor elégítettél ki egy nőt utoljára? Ha egyáltalán valaha...
*Ezen a ponton szinte gyilkos pillantással méri végig Laort. Ha pillantással ölni lehetne, akkor Laor valószínűleg hamar a vérébe fagyna.*
7267. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 19:32:33
Üzenet elküldve: 2016-12-15 19:32:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Kellemes az elrévedés, az ehhez kapcsolódó szeretettel teli gondolatok, és ebből az állapotból durván rántja ki Alyo megjegyzése. Csodálkozó arckifejezéssel fordul felé, és ez később sem vált át haragosba, csupán a keze szorul ökölbe. Persze nem üti meg. No nem mintha azon széplelkek közé tartozna, akik a gondolatra is elborzadnak, hogy kezet emeljenek egy nőre, csupán az jut eszébe, hogy a bögyösnek épp elég gondja lesz a Gödörben anélkül is, hogy az orrából szivárgó vért kéne törölgetnie. De aztán csak elvigyorodik.*
- És abban is egészen biztos vagyok, hogy hatalmas nagy férfi. A szó minden értelmében és minden területen. Hm, tök úriember. *ismétli meg a lány által kedvelt jelzőt* Az úriember arról ismerszik meg, hogy vendégségben követelőzik és mindenáron verekedni akar. Talán akkor lehetne még tökebb úriember, ha a kaput is levizelné.
*Megcsóválja a fejét. Szinte már hallja az ellenvetéseket, de nem hagyja szóhoz jutni a másikat, folytatja.*
- Lehet, hogy veled másmilyen volt. Kedvesem, tőled nagy ajándékot kapott, ha jól sejtem. Olyasmit, amit már nagyon rég. Ha jobban belegondolok... *nagyon mocskos vigyor jelenik meg a képén* Igen, talán még sohasem. Elkötelezett városőr, életét Artheniornak szenteli. Talán a város a jegyese. Csak a szolgálat, és csupán az jelenthetett neki eddig kis kikapcsolódást és örömet, ha rövid pihenőideje alatt fegyverét fényesíthette. Ezek után tényleg az a legkevesebb, hogy nem vert össze, ezért igazán felesleges hálásnak lenned.
*Aztán egy pisszenéssel, és változatlanul gunyoros vigyorral inti közelebb a nőt, bizalmaskodó gesztussal. A törpe kovácsra vonatkozó megjegyzését ignorálja. Nem szeretne olyan mélyre süllyedni, hogy az elé dobott kesztyűt felvegye. Sokkal mélyebbre szeretne.*
- Szörnyen ügyetlen volt, ugye? Legalább addig bírta, míg lehúztad róla a gatyát?
*Kellemes az elrévedés, az ehhez kapcsolódó szeretettel teli gondolatok, és ebből az állapotból durván rántja ki Alyo megjegyzése. Csodálkozó arckifejezéssel fordul felé, és ez később sem vált át haragosba, csupán a keze szorul ökölbe. Persze nem üti meg. No nem mintha azon széplelkek közé tartozna, akik a gondolatra is elborzadnak, hogy kezet emeljenek egy nőre, csupán az jut eszébe, hogy a bögyösnek épp elég gondja lesz a Gödörben anélkül is, hogy az orrából szivárgó vért kéne törölgetnie. De aztán csak elvigyorodik.*
- És abban is egészen biztos vagyok, hogy hatalmas nagy férfi. A szó minden értelmében és minden területen. Hm, tök úriember. *ismétli meg a lány által kedvelt jelzőt* Az úriember arról ismerszik meg, hogy vendégségben követelőzik és mindenáron verekedni akar. Talán akkor lehetne még tökebb úriember, ha a kaput is levizelné.
*Megcsóválja a fejét. Szinte már hallja az ellenvetéseket, de nem hagyja szóhoz jutni a másikat, folytatja.*
- Lehet, hogy veled másmilyen volt. Kedvesem, tőled nagy ajándékot kapott, ha jól sejtem. Olyasmit, amit már nagyon rég. Ha jobban belegondolok... *nagyon mocskos vigyor jelenik meg a képén* Igen, talán még sohasem. Elkötelezett városőr, életét Artheniornak szenteli. Talán a város a jegyese. Csak a szolgálat, és csupán az jelenthetett neki eddig kis kikapcsolódást és örömet, ha rövid pihenőideje alatt fegyverét fényesíthette. Ezek után tényleg az a legkevesebb, hogy nem vert össze, ezért igazán felesleges hálásnak lenned.
*Aztán egy pisszenéssel, és változatlanul gunyoros vigyorral inti közelebb a nőt, bizalmaskodó gesztussal. A törpe kovácsra vonatkozó megjegyzését ignorálja. Nem szeretne olyan mélyre süllyedni, hogy az elé dobott kesztyűt felvegye. Sokkal mélyebbre szeretne.*
- Szörnyen ügyetlen volt, ugye? Legalább addig bírta, míg lehúztad róla a gatyát?
7266. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 19:17:03
Üzenet elküldve: 2016-12-15 19:17:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szabadidő//
//Mofeta//
~ És most?~
*Másodpercek telnek el, még mielőtt a fajtársa ismét megszólalna. Notalia elhúzza az orrát, a tanácstalanság miatt. Egyszerűen szeretne másik fejébe belelátni, mert így elég nehéz orvosolni a jelenlegi problémát.*
~ Bárcsak tudnám, hogy mire gondolhat.~
*Mindkettőjük felvesz egy aggódó és kétségbe esett ábrázatot, ami csak tovább fokozza a félreértést. A másodpercek hosszú óráknak tűnnek. Notalia is a gondolataiba merül, hogy valami megoldást találjon a jelenlegi szituációra. Sajnos még azt sem mondhatja Mofinak, hogy képtelenségeken ábrándozik.*
~ Valamivel megsértettem? Ezért olyan titkolózó?~
*Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát, de a barátságos megközelítés sem lendítette előrébb a beszélgetést. Ha a környezet zaját nem vesszük figyelembe, mindkettőjük némán áll, mint egy a faszent. De mit lehet ilyenkor tenni?*
~ Lehet megsértettem, mikor segíteni akartam neki, biztosan megzavartam a munkája közben, és szeretne haladni tovább, én pedig csak feltartom.~
*Notalia, lesüti a szemét, mert nem akarta megbántani a másikat. Össze kulcssója, a két kis kezét és a szája elé rakja, miközben azon agyal, hogy mivel tudná kiengesztelni a másikat.
Végül a csendet egyszer csak Mofi megtöri, ami igazán örömteli pillanat, hiszen nem bemutatkozik? Talán mégis átlehet jutni azon a páncélon?
Notalia egyből a fajtárására pillanat, hogy ismét a tekintetük találkozzon. A szárnyait elkezdi rebegtetni, mintha valami világ megváltó csoda történt volna, habár ez mégsem teljesen igaz.*
~ Jaj de jó!~
*Suttogás ellenére meghallja a csodaszép nevet. Egy bájos teremtéshez, csakis kizárólag ilyen név illik.*
- Gyönyörű neved van.
*Ismét pár pillanat erejéig némaságba burkolódzik a szőkeség. Eközben a kis vörös érdeklődve figyel. A fejét kicsit oldalra fordítja, és türelmesen vár, míg végül a becenevét megtudja.*
- Mofi.
*A fejét ismét egyenes pozícióba helyezi, és szélesebbre húzza a mosolyát.*
- De hisz mondtam, hogy nem vagyok nemes akivel ilyen távolságtartóan kéne beszélni, ennek ellenére-
*Félbeszakítja a beszédét, még mielőtt folytatná.*
- Azaz érzésem. *Elhalkulóan mondja tovább.*
- Mintha feszélyeztetve éreznéd magadat a mellettem. *Kedves ábrázat jelen van, viszont a hangján már érződik szomorúság.*
- Nem ártok én senkinek, nem úgy mint azok az alakok akik-
*Nyel egy nagyot, mert nem igen szeretné megismételni azokat a szavakat.*
- Bántani akartak engem is. Ha Laor nem talál rám, akkor nem igen tudnánk egymással beszélgetni.
*Vajon, most minek fogja gondolni?*
~ Menjek vissza Leához? Vagy esetleg keressem meg az ezermestert?~
*Tanakodik magában.*
//Mofeta//
~ És most?~
*Másodpercek telnek el, még mielőtt a fajtársa ismét megszólalna. Notalia elhúzza az orrát, a tanácstalanság miatt. Egyszerűen szeretne másik fejébe belelátni, mert így elég nehéz orvosolni a jelenlegi problémát.*
~ Bárcsak tudnám, hogy mire gondolhat.~
*Mindkettőjük felvesz egy aggódó és kétségbe esett ábrázatot, ami csak tovább fokozza a félreértést. A másodpercek hosszú óráknak tűnnek. Notalia is a gondolataiba merül, hogy valami megoldást találjon a jelenlegi szituációra. Sajnos még azt sem mondhatja Mofinak, hogy képtelenségeken ábrándozik.*
~ Valamivel megsértettem? Ezért olyan titkolózó?~
*Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát, de a barátságos megközelítés sem lendítette előrébb a beszélgetést. Ha a környezet zaját nem vesszük figyelembe, mindkettőjük némán áll, mint egy a faszent. De mit lehet ilyenkor tenni?*
~ Lehet megsértettem, mikor segíteni akartam neki, biztosan megzavartam a munkája közben, és szeretne haladni tovább, én pedig csak feltartom.~
*Notalia, lesüti a szemét, mert nem akarta megbántani a másikat. Össze kulcssója, a két kis kezét és a szája elé rakja, miközben azon agyal, hogy mivel tudná kiengesztelni a másikat.
Végül a csendet egyszer csak Mofi megtöri, ami igazán örömteli pillanat, hiszen nem bemutatkozik? Talán mégis átlehet jutni azon a páncélon?
Notalia egyből a fajtárására pillanat, hogy ismét a tekintetük találkozzon. A szárnyait elkezdi rebegtetni, mintha valami világ megváltó csoda történt volna, habár ez mégsem teljesen igaz.*
~ Jaj de jó!~
*Suttogás ellenére meghallja a csodaszép nevet. Egy bájos teremtéshez, csakis kizárólag ilyen név illik.*
- Gyönyörű neved van.
*Ismét pár pillanat erejéig némaságba burkolódzik a szőkeség. Eközben a kis vörös érdeklődve figyel. A fejét kicsit oldalra fordítja, és türelmesen vár, míg végül a becenevét megtudja.*
- Mofi.
*A fejét ismét egyenes pozícióba helyezi, és szélesebbre húzza a mosolyát.*
- De hisz mondtam, hogy nem vagyok nemes akivel ilyen távolságtartóan kéne beszélni, ennek ellenére-
*Félbeszakítja a beszédét, még mielőtt folytatná.*
- Azaz érzésem. *Elhalkulóan mondja tovább.*
- Mintha feszélyeztetve éreznéd magadat a mellettem. *Kedves ábrázat jelen van, viszont a hangján már érződik szomorúság.*
- Nem ártok én senkinek, nem úgy mint azok az alakok akik-
*Nyel egy nagyot, mert nem igen szeretné megismételni azokat a szavakat.*
- Bántani akartak engem is. Ha Laor nem talál rám, akkor nem igen tudnánk egymással beszélgetni.
*Vajon, most minek fogja gondolni?*
~ Menjek vissza Leához? Vagy esetleg keressem meg az ezermestert?~
*Tanakodik magában.*
7265. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 16:02:00
Üzenet elküldve: 2016-12-15 16:02:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//őrség//
*Talán nem is törődött volna Laorral, ha meg nem szólítja. Nem nagyon akart volna beszélgetni vele, azok után pedig végképp nem, hogy az előző nap merő rosszindulatból küldte Aoneer után. Egy részről persze hálás, a másik részről kicsit kihasználva érzi magát, a harmadik részről pedig a pikírt kérdés miatt meg tudná fojtani egy kanál vízben.*
- Tökre félreismered. Tök rendes. Úriember.
*Tényleg rendes volt, és főleg úriember, még bókolt is, meg minden és meg sem érintette illetlenül a lányt. Durcás arccal néz Laorra.*
- Talán neked kéne egy nő.
*Laor is nyilván frusztrált, hiszen azért is hisztizik itt a reggeli miatt, ahelyett, hogy menne és kerítene magának valamit. Ahogy a férfi hirtelen elhallgat úgy Alyo meglepődik, követi a másik tekintetét. Nincs nagy csoportosulás, vagyis van több is, a vörös meg a sleppje, a törpe meg az elf és a Szellemjáró. Ha Alyo rosszindulatú lenne, akkor feltételezné, hogy Hrothi látványa fojtotta bele a szót. Viszont nem rosszindulatú. Annyira.*
- Na melyiket akarod? Megdumálom neked! Hrothit is, ha rá van gusztusod.
*Talán nem is törődött volna Laorral, ha meg nem szólítja. Nem nagyon akart volna beszélgetni vele, azok után pedig végképp nem, hogy az előző nap merő rosszindulatból küldte Aoneer után. Egy részről persze hálás, a másik részről kicsit kihasználva érzi magát, a harmadik részről pedig a pikírt kérdés miatt meg tudná fojtani egy kanál vízben.*
- Tökre félreismered. Tök rendes. Úriember.
*Tényleg rendes volt, és főleg úriember, még bókolt is, meg minden és meg sem érintette illetlenül a lányt. Durcás arccal néz Laorra.*
- Talán neked kéne egy nő.
*Laor is nyilván frusztrált, hiszen azért is hisztizik itt a reggeli miatt, ahelyett, hogy menne és kerítene magának valamit. Ahogy a férfi hirtelen elhallgat úgy Alyo meglepődik, követi a másik tekintetét. Nincs nagy csoportosulás, vagyis van több is, a vörös meg a sleppje, a törpe meg az elf és a Szellemjáró. Ha Alyo rosszindulatú lenne, akkor feltételezné, hogy Hrothi látványa fojtotta bele a szót. Viszont nem rosszindulatú. Annyira.*
- Na melyiket akarod? Megdumálom neked! Hrothit is, ha rá van gusztusod.
7264. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 15:33:07
Üzenet elküldve: 2016-12-15 15:33:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
- Ááá... *dörzsölgeti meg a másnapos borostát a képén, ahogy egy bizonyos félvér feltűnik a környéken. Nagyon érdekes, hogy egyetlen hangba hogyan lehet egyszerre belesűríteni neheztelést, bosszúságot, fenyegetést és kárörömet, de neki sikerül. Mivel a bögyös íjász felettébb kisimult arccal, kipihenten érkezik, biztosra veszi, hogy kellemes éjszakája volt a városőr ágyában. A cafka! Örömködik, míg mások a hidegben teljesítik kötelességüket. Az ilyen léhaság pedig feltétlenül fenyítést von maga után. Már szépen el is képzeli a válogatott büntetéseket, de bármennyire is szeretné magára alkalmazni a borzalmasan elcsépelt „szigorú, de igazságtalan” kitételt, be kell látnia, hogy Alyo csak azt tette, amit mondott neki.*
- Örülök, hogy látlak! Nos, hogy telt az éjszakád? *mielőtt a lány válaszolhatna, egy türelmetlen kézmozdulatot tesz, egy fintor mellett* De kímélj meg a részletektől! Megtudtál valamit, vagy tényleg csak azért volt olyan hisztérikus a derék városőr, mert sok volt már a hivatástudat és az önmegtartóztatás?
*Fürkészőn néz végig a nőn, és nemhogy tegez nincs nála, ami legkisebb baj, de gusztusos batyuba összefogott piros kockás asztalkendő sem, amiből ínycsiklandó és könnyű reggelinek számító füstölt csülök, szalonna, jó zsíros kolbász, frissen sült cipó és ökölnyi vöröshagymák kerülhetnének elő. Rosszallóan csóválja meg a fejét.*
- Valahol azt hallottam, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Le merném fogadni, hogy mindenki két pofára zabál, én meg itt koplalok. Eh... *valószínűleg folytatná még a mártírkodást, de házak között egy göndör hajzuhatag tűnik fel és noha valószínűleg hallótávolságon kívül van, elhallgat. Alyo pedig jó eséllyel nem érti, hogy miért mosolyog hirtelen bárgyún a semmibe, pontosabban a város irányába.*
- Ááá... *dörzsölgeti meg a másnapos borostát a képén, ahogy egy bizonyos félvér feltűnik a környéken. Nagyon érdekes, hogy egyetlen hangba hogyan lehet egyszerre belesűríteni neheztelést, bosszúságot, fenyegetést és kárörömet, de neki sikerül. Mivel a bögyös íjász felettébb kisimult arccal, kipihenten érkezik, biztosra veszi, hogy kellemes éjszakája volt a városőr ágyában. A cafka! Örömködik, míg mások a hidegben teljesítik kötelességüket. Az ilyen léhaság pedig feltétlenül fenyítést von maga után. Már szépen el is képzeli a válogatott büntetéseket, de bármennyire is szeretné magára alkalmazni a borzalmasan elcsépelt „szigorú, de igazságtalan” kitételt, be kell látnia, hogy Alyo csak azt tette, amit mondott neki.*
- Örülök, hogy látlak! Nos, hogy telt az éjszakád? *mielőtt a lány válaszolhatna, egy türelmetlen kézmozdulatot tesz, egy fintor mellett* De kímélj meg a részletektől! Megtudtál valamit, vagy tényleg csak azért volt olyan hisztérikus a derék városőr, mert sok volt már a hivatástudat és az önmegtartóztatás?
*Fürkészőn néz végig a nőn, és nemhogy tegez nincs nála, ami legkisebb baj, de gusztusos batyuba összefogott piros kockás asztalkendő sem, amiből ínycsiklandó és könnyű reggelinek számító füstölt csülök, szalonna, jó zsíros kolbász, frissen sült cipó és ökölnyi vöröshagymák kerülhetnének elő. Rosszallóan csóválja meg a fejét.*
- Valahol azt hallottam, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Le merném fogadni, hogy mindenki két pofára zabál, én meg itt koplalok. Eh... *valószínűleg folytatná még a mártírkodást, de házak között egy göndör hajzuhatag tűnik fel és noha valószínűleg hallótávolságon kívül van, elhallgat. Alyo pedig jó eséllyel nem érti, hogy miért mosolyog hirtelen bárgyún a semmibe, pontosabban a város irányába.*
7263. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 15:20:18
Üzenet elküldve: 2016-12-15 15:20:18
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki, aki erre vágyik//
*Borostyán tekintete lehet, hogy találkozik Laoréval, akkor rámosolyog kabátja prémes gallérjának rejtekén. Persze most nincs idő a szerelmes egymás szemébe bámulásra, mert időközben a Városőrség is összecihelődött, és lassan menetkészek, csak mintha mindenki a nagydarab őrmestert hiányolná - akinek Zia szerint beteg az agya a holtakkal vívott küzdelem miatt. Lea a maga részéről nem hiányolja különösebben.
A fütyörészve érkező félelfen egy kicsit elcsodálkozik ugyan, de annyira nem, hogy megkérdezze vidámságának az okát. Ellenben egyre biztosabb benne, hogy a lány valóban Syoud fattya, mert bár Syoud szőke, de a vonásaik mégis hasonlítanak. Arra mondjuk kíváncsi lenne, hogy a büszke apuka hogy is viseltetik szerelmetes magzatának a szkanderhez és ivóversenyhez való feltűnő vonzódása iránt, de ugye ez nem is az ő dolga. Ő csak mulat az ilyesmin.
Elnézi a készülődő városőröket, Zia nincsen különösebben rózsás hangulatban, jobban belegondolva még sosem látta rózsás hangulatában, talán csak akkor, mikor megitta azt a gerjesztő kutyulékot. Bámészkodásában Hrothi zavarja meg, no nem mintha valami halaszthatatlan nézelődése lenne, így aztán nyilván nem is beszélhetünk valódi megzavarásról, maximum kizökkentésről.*
- Hrothi, sosem volt ilyen szép kucsmám!
*sőt egyáltalán nem volt kucsmája, de ez teljesen részletkérdés, teljesen oda és vissza van a gyönyörűségtől, és ez látszik is rajta, ahogy szinte rajongva igazgatja meg a vadonatúj fejfedőjét. Néha egészen olyan tud lenni, mint egy kisgyerek, főleg olyankor, mikor nagyon örül valami ajándéknak.
Ő továbbra is távolabbról szemléli a városőrök indulását, majd akkor akar elbúcsúzni Ziától, mikor kilovagolnak a kapun.*
*Borostyán tekintete lehet, hogy találkozik Laoréval, akkor rámosolyog kabátja prémes gallérjának rejtekén. Persze most nincs idő a szerelmes egymás szemébe bámulásra, mert időközben a Városőrség is összecihelődött, és lassan menetkészek, csak mintha mindenki a nagydarab őrmestert hiányolná - akinek Zia szerint beteg az agya a holtakkal vívott küzdelem miatt. Lea a maga részéről nem hiányolja különösebben.
A fütyörészve érkező félelfen egy kicsit elcsodálkozik ugyan, de annyira nem, hogy megkérdezze vidámságának az okát. Ellenben egyre biztosabb benne, hogy a lány valóban Syoud fattya, mert bár Syoud szőke, de a vonásaik mégis hasonlítanak. Arra mondjuk kíváncsi lenne, hogy a büszke apuka hogy is viseltetik szerelmetes magzatának a szkanderhez és ivóversenyhez való feltűnő vonzódása iránt, de ugye ez nem is az ő dolga. Ő csak mulat az ilyesmin.
Elnézi a készülődő városőröket, Zia nincsen különösebben rózsás hangulatban, jobban belegondolva még sosem látta rózsás hangulatában, talán csak akkor, mikor megitta azt a gerjesztő kutyulékot. Bámészkodásában Hrothi zavarja meg, no nem mintha valami halaszthatatlan nézelődése lenne, így aztán nyilván nem is beszélhetünk valódi megzavarásról, maximum kizökkentésről.*
- Hrothi, sosem volt ilyen szép kucsmám!
*sőt egyáltalán nem volt kucsmája, de ez teljesen részletkérdés, teljesen oda és vissza van a gyönyörűségtől, és ez látszik is rajta, ahogy szinte rajongva igazgatja meg a vadonatúj fejfedőjét. Néha egészen olyan tud lenni, mint egy kisgyerek, főleg olyankor, mikor nagyon örül valami ajándéknak.
Ő továbbra is távolabbról szemléli a városőrök indulását, majd akkor akar elbúcsúzni Ziától, mikor kilovagolnak a kapun.*
7262. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 14:19:35
Üzenet elküldve: 2016-12-15 14:19:35
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
//Khrosas, Leandana, Zia//
*Hrothgaar relatíve frissen ébredt. Mire megjelenik Amon Ruadh utcácskáin, már kiszellőztetett, felszította a tüzet a műhelyben, megmosdott és pár falatnyi szárított húst is elmajszolt. Igaz, arca elég nyúzottnak tűnhet még a külső megfigyelőnek, de a törpe frissnek és üdének érzi magát. Thargarod-ot elhagyva méretéhez képest öles léptekkel halad előre (ami azért annyira nem is kicsi, ha azt tekintjük, hogy fajtársai közül erősen kiemelkedik, nagyjából az emberi faj nőivel lehet egy magasságú). Tekintete lomhán jár körbe Amon Ruadh-on.*
~Na mi legyen a mai menetrend?~
*Morfondírozik magában, amikor észreveszi az elf lányt.*
- Reggelt! *Köszönti kurtán.* Sikerült valamicskét aludnod? Egy kicsit nyúzottnak tűnsz, lelkem. *Elegyedik beszélgetésbe újdonsült segédjével.* Gyere, járjunk egyet. *Invitálja a másikat, de igazából meg sem várja, a választ, már indul is tovább. Kezeit háta mögött kulcsolja össze, mint valami nagy bölcs, aki tanítványával ballag. Célja az amonruadhi kapu, aminek környékén kisebb csapat, csoportosulás látható.* Na és izgulsz? Első munkanapod a thargok között. Nemsokára beviszlek a műhelybe is, de még olyan jó itt kinn a hidegen. *Mondja vidám hangon, lehelete kicsapódik a hűvös reggeli légben.* Odabenn úgyis ránk fog sülni a bőr, ha komolyan belekezdünk a munkába. Meg most talán nincs is semmi komoly megrendelés, szóval csak szöszölnünk kellene odabenn. Az meg ráér. *Közelebb érve veszi észre a Szellemjárót és Zia kis csapatát.* Na milyen a kucsma, Lea? *Kérdezi láthatóan vidáman a Szellemjárót, majd Ziana és kompániája elé lépdel.* Jó reggelt a városőröknek! Ziana hadnagy! Hogy szolgál az egészséged? Hogy van a karod? *Kérdezi hangjában érdeklődéssel.*
//Khrosas, Leandana, Zia//
*Hrothgaar relatíve frissen ébredt. Mire megjelenik Amon Ruadh utcácskáin, már kiszellőztetett, felszította a tüzet a műhelyben, megmosdott és pár falatnyi szárított húst is elmajszolt. Igaz, arca elég nyúzottnak tűnhet még a külső megfigyelőnek, de a törpe frissnek és üdének érzi magát. Thargarod-ot elhagyva méretéhez képest öles léptekkel halad előre (ami azért annyira nem is kicsi, ha azt tekintjük, hogy fajtársai közül erősen kiemelkedik, nagyjából az emberi faj nőivel lehet egy magasságú). Tekintete lomhán jár körbe Amon Ruadh-on.*
~Na mi legyen a mai menetrend?~
*Morfondírozik magában, amikor észreveszi az elf lányt.*
- Reggelt! *Köszönti kurtán.* Sikerült valamicskét aludnod? Egy kicsit nyúzottnak tűnsz, lelkem. *Elegyedik beszélgetésbe újdonsült segédjével.* Gyere, járjunk egyet. *Invitálja a másikat, de igazából meg sem várja, a választ, már indul is tovább. Kezeit háta mögött kulcsolja össze, mint valami nagy bölcs, aki tanítványával ballag. Célja az amonruadhi kapu, aminek környékén kisebb csapat, csoportosulás látható.* Na és izgulsz? Első munkanapod a thargok között. Nemsokára beviszlek a műhelybe is, de még olyan jó itt kinn a hidegen. *Mondja vidám hangon, lehelete kicsapódik a hűvös reggeli légben.* Odabenn úgyis ránk fog sülni a bőr, ha komolyan belekezdünk a munkába. Meg most talán nincs is semmi komoly megrendelés, szóval csak szöszölnünk kellene odabenn. Az meg ráér. *Közelebb érve veszi észre a Szellemjárót és Zia kis csapatát.* Na milyen a kucsma, Lea? *Kérdezi láthatóan vidáman a Szellemjárót, majd Ziana és kompániája elé lépdel.* Jó reggelt a városőröknek! Ziana hadnagy! Hogy szolgál az egészséged? Hogy van a karod? *Kérdezi hangjában érdeklődéssel.*
7261. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2016-12-15 14:05:03
Üzenet elküldve: 2016-12-15 14:05:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Kifejezetten el van kámpicsorodva attól, hogy most sem lelte meg az elveszett tegezt. De azért alapvető, a kellemes éjszaka miatti örömét nem tudja ez sem elrontani. Vidám hangulatban megy szállására, kicsit lecsutakolja magát és alsóneműt is vált, mert ők mégsem azok a barbárok, akiknek a mosakodás egyenlő azzal, hogy bekenik magukat sárral, hogy ne csípjék a szúnyogok, meg az egyéb élősködők. Persze Alyo azért nem piperészkedi túl magát, nem puhítja a haját meg a bőrét olajokkal és illatos vizekkel sem sprickolja be magát. De a tiszta bugyi az roppant fontos, akkor meg kiváltképp ha végig üzekedte az ember lánya az éjszakát.
Vidám léptekkel tér vissza a kapu környékére, valószínűleg megint ő fogja megnyerni a nappali őrséget.*
Vidám léptekkel tér vissza a kapu környékére, valószínűleg megint ő fogja megnyerni a nappali őrséget.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11720-11739