Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 370 (7381. - 7400. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
7400. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-02-01 14:40:42
Üzenet elküldve: 2017-02-01 14:40:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
*Reményekkel telve indul el Amon Ruadh útján, amelyik a Kikötői erdőségbe vezeti. A pónija friss és üde, jól bírja a tempót. A fogadó istállójában nagyon jó dolga van. El van látva friss szalmával, szárított füvekkel, friss vízzel. Egyszóval mindennel, ami ahhoz kell, hogy egy póni jó erőben és egészséges legyen. Megpaskolja az állat nyakát és a buksijára is kap egy simit. Cukorfalat nagyon boldog, hogy a gazdája így megbecsüli. Ezt elmondani nem tudja, de látszik rajta, hogy vidám és jó a kedve. Hála az erős póninak egész jól halad. Amíg Cukorfalat bírja addig nem szeretne megállni. Ha a hátasa kifárad akkor megállnak majd pihenni, enni, inni egy kicsit. Képzeletben visszaemlékezik Worenth mester szavaira és felidézi az első néhány meditációját, amit az erdőszéli tisztáson tettek. Koncentrálnia kell majd a mindent átható energiára. Fogalma sincs, hogy a mágia, isteni entitások általi használata miként működhet. Worenth mester csak az elementális mágiáról beszélt neki eddig. Pletykákat, szóbeszédeket hallani arról, hogy egyeseknek milyen hatalmat vagy éppen segítséget adnak az új entitások. Magában továbbra sem tudja ezeket az álisteneket elfogadni. Persze mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy elfogadja e az új hatalmasságokat isteneknek és a szolgálatukba áll, vagy pedig elveti őket. Mogrim ősei nézetét vallva elveti őket és erős entitásokként gondol rájuk. Ha találkozna valamelyik istenség szolgájával azzal szívesen elbeszélgetne, hogy milyen hatalmat vagy mágiát képesek adományozni, Sa'Tereth híveit kivéve persze. A számára gonosz istenséggel még véletlenül sem szeretne találkozni. Akinek vér és halál tapad a kezéhez attól irtózik és elzárkózik teljes mértékben. ~Talán a Szilánkok között is van aki elfogadja e három entitás egyikét?~ Ez még eszébe sem jutott de könnyen lehet, hogy ez bizony így van. Majd kérdezősködik, ha visszaér Synmirára. Addig is tovább halad az erdei ösvény felé.*
7399. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-02-01 13:49:06
Üzenet elküldve: 2017-02-01 13:49:06
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Learon maga is tervezgetett már elég sokat, erről beszélt Worenthel nemrég és már amúgy elég sok esélye lesz megvalósítani amiket kitalált és ebben Trodd is szerepet fog játszani. Ha minden úgy megy ahogy kigondolta, nem is kis része lesz.*
-Adj isten! fene ezekbe az istenekbe inkább! *Ezt azonban nem fejti ki. Troddnak igazából nem is tudja még mi a véleménye ezekről az entitásokról, de nem is nagyon érdekli. Az istenek csak bajt hoztak rá. Kivétel persze ez alól az egyiknek a szolgája, de az is igencsak eszement módot talált a segítségnyújtásra.*
-Ha úgy nézzük igen. Pont az egyik ilyen istenke adta vissza a karomat. Ha érdekel elmesélhetem, de hosszú történet. *Ha nem ismerné a parasztot, és más valaki ülne itt helyette, már régen belefogott volna a mesélésbe, hiszen nagyon szeret beszélni, főleg ilyen hihetetlen és érdekes történeteket. Amint arról esik szó, hogy mindenki rendben, a pásztor sóhajt egy nagyot, felszabadultan.*
-Ennek nagyon örülök! Igazából erről szeretnék veled beszélni! *Vet egy pillantást a két faragványra. Troddnak szemmel láthatóan ügyesebb kezei vannak, mint neki, de ez betudható a sok gyakorlatnak. Learonnál évek maradtak ki baljának használhatatlansága miatt.*
-Én lettem Kalácsfalva intézője és ami azt illeti nagy terveim vannak vele. először is szeretném megtudni milyen állapotok vannak most ott. *Nagy baj nem lehet, hiszen emberek vannak, és amíg van élő munkaerő, bármi felépíthető, még akár a teljes romhalmazból is.*
*Learon maga is tervezgetett már elég sokat, erről beszélt Worenthel nemrég és már amúgy elég sok esélye lesz megvalósítani amiket kitalált és ebben Trodd is szerepet fog játszani. Ha minden úgy megy ahogy kigondolta, nem is kis része lesz.*
-Adj isten! fene ezekbe az istenekbe inkább! *Ezt azonban nem fejti ki. Troddnak igazából nem is tudja még mi a véleménye ezekről az entitásokról, de nem is nagyon érdekli. Az istenek csak bajt hoztak rá. Kivétel persze ez alól az egyiknek a szolgája, de az is igencsak eszement módot talált a segítségnyújtásra.*
-Ha úgy nézzük igen. Pont az egyik ilyen istenke adta vissza a karomat. Ha érdekel elmesélhetem, de hosszú történet. *Ha nem ismerné a parasztot, és más valaki ülne itt helyette, már régen belefogott volna a mesélésbe, hiszen nagyon szeret beszélni, főleg ilyen hihetetlen és érdekes történeteket. Amint arról esik szó, hogy mindenki rendben, a pásztor sóhajt egy nagyot, felszabadultan.*
-Ennek nagyon örülök! Igazából erről szeretnék veled beszélni! *Vet egy pillantást a két faragványra. Troddnak szemmel láthatóan ügyesebb kezei vannak, mint neki, de ez betudható a sok gyakorlatnak. Learonnál évek maradtak ki baljának használhatatlansága miatt.*
-Én lettem Kalácsfalva intézője és ami azt illeti nagy terveim vannak vele. először is szeretném megtudni milyen állapotok vannak most ott. *Nagy baj nem lehet, hiszen emberek vannak, és amíg van élő munkaerő, bármi felépíthető, még akár a teljes romhalmazból is.*
7398. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-02-01 07:16:56
Üzenet elküldve: 2017-02-01 07:16:56
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Trodd békésen végzi a dolgát és tervezgeti, hogy a jövőben mit lehetne tenni. A tervezgetés jó hisz azt feltételezi, hogy a veszély már elhárult. Ahogy farigcsál új közeledőt vesz észre. Örül ő is, hogy Learon-nak semmi baja. Egyszerre érkeztek a törzshöz és meg is éltek már pár dolgot. Nem örülne neki ha valami baja esett volna a másiknak a nagy háborúban, de ahogy látja remekül van és még a nyája is nőtt.*
-Adj isten! Rég láttalak.
*Majd a másik is leül mellé és elkezd faragni valamit. Ezt azért Trodd észreveszi mert eddig Learon egyik keze nem működött.*
-Meggyógyítottak?
*Talán ezért is tűnt el olyan hosszú időre. A másik mondatára Trodd megrázta a fejét.*
-A veszély első jelére mindenki a vashegy falai mögé menekült.
*Nem szégyen az. A parasztok dolga nem a hadakozás hanem a munka. Trodd pedig azt el is végezte.*
*Trodd békésen végzi a dolgát és tervezgeti, hogy a jövőben mit lehetne tenni. A tervezgetés jó hisz azt feltételezi, hogy a veszély már elhárult. Ahogy farigcsál új közeledőt vesz észre. Örül ő is, hogy Learon-nak semmi baja. Egyszerre érkeztek a törzshöz és meg is éltek már pár dolgot. Nem örülne neki ha valami baja esett volna a másiknak a nagy háborúban, de ahogy látja remekül van és még a nyája is nőtt.*
-Adj isten! Rég láttalak.
*Majd a másik is leül mellé és elkezd faragni valamit. Ezt azért Trodd észreveszi mert eddig Learon egyik keze nem működött.*
-Meggyógyítottak?
*Talán ezért is tűnt el olyan hosszú időre. A másik mondatára Trodd megrázta a fejét.*
-A veszély első jelére mindenki a vashegy falai mögé menekült.
*Nem szégyen az. A parasztok dolga nem a hadakozás hanem a munka. Trodd pedig azt el is végezte.*
7397. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-31 22:13:56
Üzenet elküldve: 2017-01-31 22:13:56
![>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2007_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A domb lábánál//
* Gond nélkül elérik hát a kijelöletlen helyet, amely biztosan vérrel fog megtelni ma. A ló gondviselésére bólint, a következő kérdésre adott válasz azonban egészen váratlan számára. Először azt hiszi, hogy csak valamilyen gyenge ürügyet próbál kitalálni az elf, de mindezt olyan komolyan teszi, hogy Erannak be kell látnia, hogy vagy tényleg a hazugság és kétszínűség villámkardú mesterével áll szemben, vagy igazat mond. *
- Értem. Hát győzzön a jobb. * Az ilyen apró, mellékes dolgok nem zökkenthetik ki a küzdelem elkezdéséből, hát megpróbálja azt elhitetni magával, hogy most is csak hazudott a hosszúfülű.
A terep kész, a küzdők készen vannak, mi van hát hátra? A küzdelem! Eran jobb kezében tartja láncos buzogányát, míg bal kezébe a pajzsát helyezi. A pajzzsal teste középső részét és bal oldalát védi főleg, míg a buzogányt lassan felemeli. Kezdődik a harc. A pajzsot előrébb és balrább tolja egy kicsivel, míg fegyverét meglengetve párszor a levegőben Zaras jobb oldalára céloz. Persze a hírek szerint villámgyors ellenféllel néz szemben, ráadásul kardjai is gátolhatják a csapást, de valahol el kell kezdeni, ugyebár. *
* Gond nélkül elérik hát a kijelöletlen helyet, amely biztosan vérrel fog megtelni ma. A ló gondviselésére bólint, a következő kérdésre adott válasz azonban egészen váratlan számára. Először azt hiszi, hogy csak valamilyen gyenge ürügyet próbál kitalálni az elf, de mindezt olyan komolyan teszi, hogy Erannak be kell látnia, hogy vagy tényleg a hazugság és kétszínűség villámkardú mesterével áll szemben, vagy igazat mond. *
- Értem. Hát győzzön a jobb. * Az ilyen apró, mellékes dolgok nem zökkenthetik ki a küzdelem elkezdéséből, hát megpróbálja azt elhitetni magával, hogy most is csak hazudott a hosszúfülű.
A terep kész, a küzdők készen vannak, mi van hát hátra? A küzdelem! Eran jobb kezében tartja láncos buzogányát, míg bal kezébe a pajzsát helyezi. A pajzzsal teste középső részét és bal oldalát védi főleg, míg a buzogányt lassan felemeli. Kezdődik a harc. A pajzsot előrébb és balrább tolja egy kicsivel, míg fegyverét meglengetve párszor a levegőben Zaras jobb oldalára céloz. Persze a hírek szerint villámgyors ellenféllel néz szemben, ráadásul kardjai is gátolhatják a csapást, de valahol el kell kezdeni, ugyebár. *
7396. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-31 20:43:42
Üzenet elküldve: 2017-01-31 20:43:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Learonnak most van egy kis ideje így arra gondolt, meglegelteti nyáját, ami mostanában elég nagyra duzzadt. Már több mint egy tucat kecske és tíz birka áll mögötte és ez gyönyörködteti őt. Kutyája is ugrándozik körötte, ahogyan szokott. Ahogy így sétál, hogy megfelelő helyet keressen, egy másik nyájat vesz észre.* ~A Vashegy állatai lehetnek? Talán...~ *De a gondolatot nem fejezi be, hiszen ismerős arcot vél felfedezni ott ücsörögve. Elmosolyodik.* ~Ugyan az a békés, semmitmondó, mégis bölcsen leélt életet mutató arc. Trodd!~ *Közelebb léptet jószágaival.*
-Barátom! Örülök, hogy látlak! *Vet egy pillantást a faragványra is és leül a férfi mellé, elővéve ő maga is egy darab fát, másik kezébe, hiszen az is működik már, egy kést. Elkezd ő is faragni. Közben a jószágok már kezdenek vegyülni, ismerkedni egymással és a kutya is aktivizálja magát. Ugat párat, hogy jelezze a nyájnak, hogy itt van megint. Vélhetőleg ismerik őt az állatok, hiszen egy ideig Trodd mellett volt az eb.*
-Aggódtam, hogy te is belekeveredtél a háborúba az élőholtakkal. *Persze lehet, hogy így volt, erről a Sajt-mester nem sokat tud. hallotta a híreket, meg a vashegy jelzését, de nem volt lehetősége visszajönni segíteni.*
*Learonnak most van egy kis ideje így arra gondolt, meglegelteti nyáját, ami mostanában elég nagyra duzzadt. Már több mint egy tucat kecske és tíz birka áll mögötte és ez gyönyörködteti őt. Kutyája is ugrándozik körötte, ahogyan szokott. Ahogy így sétál, hogy megfelelő helyet keressen, egy másik nyájat vesz észre.* ~A Vashegy állatai lehetnek? Talán...~ *De a gondolatot nem fejezi be, hiszen ismerős arcot vél felfedezni ott ücsörögve. Elmosolyodik.* ~Ugyan az a békés, semmitmondó, mégis bölcsen leélt életet mutató arc. Trodd!~ *Közelebb léptet jószágaival.*
-Barátom! Örülök, hogy látlak! *Vet egy pillantást a faragványra is és leül a férfi mellé, elővéve ő maga is egy darab fát, másik kezébe, hiszen az is működik már, egy kést. Elkezd ő is faragni. Közben a jószágok már kezdenek vegyülni, ismerkedni egymással és a kutya is aktivizálja magát. Ugat párat, hogy jelezze a nyájnak, hogy itt van megint. Vélhetőleg ismerik őt az állatok, hiszen egy ideig Trodd mellett volt az eb.*
-Aggódtam, hogy te is belekeveredtél a háborúba az élőholtakkal. *Persze lehet, hogy így volt, erről a Sajt-mester nem sokat tud. hallotta a híreket, meg a vashegy jelzését, de nem volt lehetősége visszajönni segíteni.*
7395. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-31 19:21:21
Üzenet elküldve: 2017-01-31 19:21:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
//Napváltás előtti kapuzárási pánik//
*Elégedetten figyeli, ahogy a városi küldöttség, azzal a flancos batárral, szépen távolodik Amon Ruadh-tól. Csak emiatt lehet elégedett, hogy végre a falakon kívül vannak, mert egyébként úgy érzi, hogy a tárgyalás patthelyzettel ért véget. Mágusék megérkeztek, legott otthon is érezték magukat, a helyi szokásokat és hierarchiát figyelmen kívül hagyták, aztán csodálkoztak, hogy amilyen az adjisten, olyan a fogadjisten. Amikor pedig észbe kaptak, akkor Lea nem volt hajlandó a folytatásra. Sebaj! Természetesen van benne annyi gőg, hogy úgy érezze, a város érdeke a megállapodás: Arthenior nem lenne meg egy olyan végvár nélkül, mint a Vashegy, míg fordítva ez nem feltétlenül igaz.
Ekkor fut be Daranel, és már nyitja is a száját, hogy emelt hangon érdeklődjön az őrizet nélkül hagyott kapu okán, de az új információk fényében a számonkérés elmarad.*
- A kancellár halott? *néz egy nagyot* De hogy? Megölték vagy... És mi van azzal az alakkal? Jön valaki, ha jól értem, nem vashegyi, pünkt rábukkan Achim holttestére. Elég érdekes. Hol van az a fickó, ott a Radkraalban? Mindegy, kerítsd elő és lökjétek éjszakára a Gödörbe, nem kéne felszívódnia.
*Fölöttébb gyanúsnak találja a történetet. Vajon mennyi az esélye annak, hogy egy gyüttment tesz ilyen felfedezést? Persze abban sincs sok logika, hogy miután végzett a kancellárral, utána szól a dologról az őrségnek. Hacsak nem pont ezzel akarja elterelni magáról a gyanút. De ezzel majd holnap fognak foglalkozni, lassan leszáll az este. Talán ezért is gondolja meg magát részben.*
- Nem, elég lesz, ha csak az egyik hosszúházban tölti az éjszakát, őrizet alatt. Éjszaka, zárt kapuknál úgysem tudna elszökni. Kísérd az illetőt a szállására, aztán te is pihenj le! Éjszakára maradok én őrségben.
*Az utolsó két mondatot már enyhébb hangon teszi hozzá, elvégre nem Daranel sara sem a tragikus eset, sem az, hogy őr nélkül marad egy időre a kapu. Amúgy is az íjász van leggyakrabban őrségben, igazán ráfér egy kis lazítás. Erről persze megint eszébe jut Alyo, aki akkor teljesített utoljára szolgálatot, amikor a hisztis városőr után küldte kémkedni. Erre belepistult a céda és azóta a nyomát sem látni. De ha előkerül, lesz nemulass! Természetesen pontosan tudja, hogy igazságtalanság lenne, ha ezzel gyanúsítaná meg a félvér leányzót, hiszen tisztában van vele, hogy Alyo azóta is strázsált már a kapuban. De ilyen apróságokkal nem foglalkozik. Egyrészt már az is hallatlan, hogy a szolgálati cicázáson kívül is foglalkozott azzal az alakkal, másrészt lehetett volna többet is őrségben. Sokkal többet. Folyamatosan. Hogy ne a könnyű vére parancsoljon neki. Cafka!*
A hozzászólás írója (Laor Vylnis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.01.31 19:28:34
//Napváltás előtti kapuzárási pánik//
*Elégedetten figyeli, ahogy a városi küldöttség, azzal a flancos batárral, szépen távolodik Amon Ruadh-tól. Csak emiatt lehet elégedett, hogy végre a falakon kívül vannak, mert egyébként úgy érzi, hogy a tárgyalás patthelyzettel ért véget. Mágusék megérkeztek, legott otthon is érezték magukat, a helyi szokásokat és hierarchiát figyelmen kívül hagyták, aztán csodálkoztak, hogy amilyen az adjisten, olyan a fogadjisten. Amikor pedig észbe kaptak, akkor Lea nem volt hajlandó a folytatásra. Sebaj! Természetesen van benne annyi gőg, hogy úgy érezze, a város érdeke a megállapodás: Arthenior nem lenne meg egy olyan végvár nélkül, mint a Vashegy, míg fordítva ez nem feltétlenül igaz.
Ekkor fut be Daranel, és már nyitja is a száját, hogy emelt hangon érdeklődjön az őrizet nélkül hagyott kapu okán, de az új információk fényében a számonkérés elmarad.*
- A kancellár halott? *néz egy nagyot* De hogy? Megölték vagy... És mi van azzal az alakkal? Jön valaki, ha jól értem, nem vashegyi, pünkt rábukkan Achim holttestére. Elég érdekes. Hol van az a fickó, ott a Radkraalban? Mindegy, kerítsd elő és lökjétek éjszakára a Gödörbe, nem kéne felszívódnia.
*Fölöttébb gyanúsnak találja a történetet. Vajon mennyi az esélye annak, hogy egy gyüttment tesz ilyen felfedezést? Persze abban sincs sok logika, hogy miután végzett a kancellárral, utána szól a dologról az őrségnek. Hacsak nem pont ezzel akarja elterelni magáról a gyanút. De ezzel majd holnap fognak foglalkozni, lassan leszáll az este. Talán ezért is gondolja meg magát részben.*
- Nem, elég lesz, ha csak az egyik hosszúházban tölti az éjszakát, őrizet alatt. Éjszaka, zárt kapuknál úgysem tudna elszökni. Kísérd az illetőt a szállására, aztán te is pihenj le! Éjszakára maradok én őrségben.
*Az utolsó két mondatot már enyhébb hangon teszi hozzá, elvégre nem Daranel sara sem a tragikus eset, sem az, hogy őr nélkül marad egy időre a kapu. Amúgy is az íjász van leggyakrabban őrségben, igazán ráfér egy kis lazítás. Erről persze megint eszébe jut Alyo, aki akkor teljesített utoljára szolgálatot, amikor a hisztis városőr után küldte kémkedni. Erre belepistult a céda és azóta a nyomát sem látni. De ha előkerül, lesz nemulass! Természetesen pontosan tudja, hogy igazságtalanság lenne, ha ezzel gyanúsítaná meg a félvér leányzót, hiszen tisztában van vele, hogy Alyo azóta is strázsált már a kapuban. De ilyen apróságokkal nem foglalkozik. Egyrészt már az is hallatlan, hogy a szolgálati cicázáson kívül is foglalkozott azzal az alakkal, másrészt lehetett volna többet is őrségben. Sokkal többet. Folyamatosan. Hogy ne a könnyű vére parancsoljon neki. Cafka!*
A hozzászólás írója (Laor Vylnis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.01.31 19:28:34
7394. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-31 15:24:35
Üzenet elküldve: 2017-01-31 15:24:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
//Napváltáshoz készülődve//
*Sajnos néha megesik az emberrel, hogy rájön a cifra, és bizony jelen esetben az íjászt ez többször is sújtja a nap folyamán. Ha mindez nem lenne elég, ott van még Achim is, akinek holttestét a legcélszerűbb lesz elégetni. Daranel nem nyomozó, nem is az ő fő feladata kideríteni, hogy mi lelte a kancellárt, majd az okosabbak megmondják, ha akarják. Az biztos, hogy Achim gyakran nézett a pohár, vagy egyenesen az üveg fenekére, de vajon ez okozta a vesztét?
A Vashegyre érkezett társaság lassacskán elvonul, Laor pedig átadja a fegyvereket, ami rutinmunka.*
-Laor! Végre valaki! Hol a pokolban vannak a többiek?! Achim halott, a holtteste a Radkraalban van. Jött egy figura, valami csavaros neve van, annyit jegyeztem meg, hogy Habrertus. Ő értesített, én meg rohantam, ahogy tudtam.
*Közben felpillant az égre, mert bizony lassacskán sötétedik.*
-A halál okát majd megmondják az okosabbak... Lea vagy Chiari megnézhetné.
//Este - Kapuzárás//
*Hogy mi lesz a kancellár holttestével az még kérdéses, az viszont már nem, hogy leszáll az éj Amon Ruadh városára.*
-Kaput bezárni! *adja ki az utasítást Daranel. Annyi idő még van, hogy gyorsan kislisszanjon (vagy be) akinek mennie kell, viszont nem árt igyekezni.*
//Napváltáshoz készülődve//
*Sajnos néha megesik az emberrel, hogy rájön a cifra, és bizony jelen esetben az íjászt ez többször is sújtja a nap folyamán. Ha mindez nem lenne elég, ott van még Achim is, akinek holttestét a legcélszerűbb lesz elégetni. Daranel nem nyomozó, nem is az ő fő feladata kideríteni, hogy mi lelte a kancellárt, majd az okosabbak megmondják, ha akarják. Az biztos, hogy Achim gyakran nézett a pohár, vagy egyenesen az üveg fenekére, de vajon ez okozta a vesztét?
A Vashegyre érkezett társaság lassacskán elvonul, Laor pedig átadja a fegyvereket, ami rutinmunka.*
-Laor! Végre valaki! Hol a pokolban vannak a többiek?! Achim halott, a holtteste a Radkraalban van. Jött egy figura, valami csavaros neve van, annyit jegyeztem meg, hogy Habrertus. Ő értesített, én meg rohantam, ahogy tudtam.
*Közben felpillant az égre, mert bizony lassacskán sötétedik.*
-A halál okát majd megmondják az okosabbak... Lea vagy Chiari megnézhetné.
//Este - Kapuzárás//
*Hogy mi lesz a kancellár holttestével az még kérdéses, az viszont már nem, hogy leszáll az éj Amon Ruadh városára.*
-Kaput bezárni! *adja ki az utasítást Daranel. Annyi idő még van, hogy gyorsan kislisszanjon (vagy be) akinek mennie kell, viszont nem árt igyekezni.*
7393. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-31 03:59:41
Üzenet elküldve: 2017-01-31 03:59:41
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Trodd a birkabőrt amit mindig hord leterítette a földre és azon ülve figyeli a legelésző nyájat. Fokosa pedig mellette pihen. Kellemes idilli kép. Elő is veszi a kését és azt a fadarabot amit múltkor talált elkezdi faragni. Bárányjelet tervez ami egy furulyára hasonlít. Elég elmélyülten csinálja.*
~Ez egy szép nap. Majd ha jön erre egy kereskedő akkor veszek néhány dolgot. Jó lenne csinálni egy lábas tükröt a vezérnek ajándékba. Majd akkor tükröt is be kell szerezni. Jó fa is kéne ahhoz.~
*Békés hangulatban van. Ez egy szép nap.*
*Trodd a birkabőrt amit mindig hord leterítette a földre és azon ülve figyeli a legelésző nyájat. Fokosa pedig mellette pihen. Kellemes idilli kép. Elő is veszi a kését és azt a fadarabot amit múltkor talált elkezdi faragni. Bárányjelet tervez ami egy furulyára hasonlít. Elég elmélyülten csinálja.*
~Ez egy szép nap. Majd ha jön erre egy kereskedő akkor veszek néhány dolgot. Jó lenne csinálni egy lábas tükröt a vezérnek ajándékba. Majd akkor tükröt is be kell szerezni. Jó fa is kéne ahhoz.~
*Békés hangulatban van. Ez egy szép nap.*
7392. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-30 22:15:11
Üzenet elküldve: 2017-01-30 22:15:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//A domb lábánál//
* A különbség a szokásos önimádat és Zaras önimádata közt az, hogy utóbbi kemény alapokon nyugszik. Bár a kétség egy pillanatra, mint alattomos mosás, lazítja meg a földet.
~ De nem! Nem veszíthetek! Nem fogok, mert nem tudok! ~
Lelki szemei előtt megjelenik két kis kopasz, ráncos bőrű, nagyfülű csöppség. Meg egy sárkányos természetű asszony.
A férfi szavai meglepik egy röpke pillanatra, de logikus, ha mása nincs, akkor az ellenfelére bízza hátrahagyott szeretteit, legyen az akár egy hűséges ló, akár egy gyermek. Zaras esetében persze más, több férfi is van, aki felnevelheti helyette őket - na, nem mintha kételkedne győzelmében. *
- Jó gondját fogom viselni.
* Bólint.
Támadástól szükségtelen is tartania, az elf nem olyan, ő nemes. *
- Apa lettem.
* Mosolyodik el válasza közben, mialatt kivonja mindkettő pengéjét, egyelőre csak ő is a föld felé tartva.
A hely amúgy egy nem túl nagy, de a célnak megfelelő terület, amelyet fák ölelnek körül. Nem mondaná, hogy messze van Amon Ruadh kapujától, de látni nem lehet (hallani az esetleges halálsikolyt viszont igen). *
- Az istenek vezessenek utainkon.
* Mondja amolyan búcsúzásképp, aztán felveszi a harci pozíciót Erantól nem olyan messze, de még jóval a buzogány távolságán kívül: bal kezében tartott pengét maga elé vízszintesen, míg a másikat az oldala mellett tartva haránt terpeszbe áll, testsúlyát a hátsó, jobb lábára helyezve. *
* A különbség a szokásos önimádat és Zaras önimádata közt az, hogy utóbbi kemény alapokon nyugszik. Bár a kétség egy pillanatra, mint alattomos mosás, lazítja meg a földet.
~ De nem! Nem veszíthetek! Nem fogok, mert nem tudok! ~
Lelki szemei előtt megjelenik két kis kopasz, ráncos bőrű, nagyfülű csöppség. Meg egy sárkányos természetű asszony.
A férfi szavai meglepik egy röpke pillanatra, de logikus, ha mása nincs, akkor az ellenfelére bízza hátrahagyott szeretteit, legyen az akár egy hűséges ló, akár egy gyermek. Zaras esetében persze más, több férfi is van, aki felnevelheti helyette őket - na, nem mintha kételkedne győzelmében. *
- Jó gondját fogom viselni.
* Bólint.
Támadástól szükségtelen is tartania, az elf nem olyan, ő nemes. *
- Apa lettem.
* Mosolyodik el válasza közben, mialatt kivonja mindkettő pengéjét, egyelőre csak ő is a föld felé tartva.
A hely amúgy egy nem túl nagy, de a célnak megfelelő terület, amelyet fák ölelnek körül. Nem mondaná, hogy messze van Amon Ruadh kapujától, de látni nem lehet (hallani az esetleges halálsikolyt viszont igen). *
- Az istenek vezessenek utainkon.
* Mondja amolyan búcsúzásképp, aztán felveszi a harci pozíciót Erantól nem olyan messze, de még jóval a buzogány távolságán kívül: bal kezében tartott pengét maga elé vízszintesen, míg a másikat az oldala mellett tartva haránt terpeszbe áll, testsúlyát a hátsó, jobb lábára helyezve. *
7391. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-30 20:53:53
Üzenet elküldve: 2017-01-30 20:53:53
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A domb lábánál//
* Továbbra sem szól hozzá sokat Zaras önimádatához, hiszen tudja, hogy a túlzott önbizalom sosem rossz az ő szempontjából, ha azt az ellenfél műveli. *
- Fekete. * Ennyit szól hát csak. Persze nem válaszként az előzőkre, csupán magához hívja ismét a talpig fekete lovat. Amaz lehajtott fejjel lépked hozzá, mintha érezné gazdája hamarost bekövetkező elhalálozását. *
- Ha te győznél... A neve Fekete, csak erre hallgat. * Bök a ló felé, majd elindul az erdő felé. Egyelőre nem számít támadásra, így nyugodtan fordít hátat és sétál az erdő felé. Ott a paripát kiköti egy fához, majd megáll, szemben Zarassal. A halálra nincs felkészülve, de úgy véli, úgysem tarthat pár másodpercnél tovább, utána meg úgysem fog semmire emlékezni, hát minden fájdalom hiábavaló. Egy kérdést még azért az elfnek szegez, mielőtt kardja után nyúlna, majd meggondolja magát és buzogányát akassza le, egyelőre csak a föld felé lógatva a láncos felét. *
- Látom, nem megfutamodtál az előző küzdelemtől. Akkor milyen dolgod akadty ami fontosabb volt a becsületed megtartásánál?
* Továbbra sem szól hozzá sokat Zaras önimádatához, hiszen tudja, hogy a túlzott önbizalom sosem rossz az ő szempontjából, ha azt az ellenfél műveli. *
- Fekete. * Ennyit szól hát csak. Persze nem válaszként az előzőkre, csupán magához hívja ismét a talpig fekete lovat. Amaz lehajtott fejjel lépked hozzá, mintha érezné gazdája hamarost bekövetkező elhalálozását. *
- Ha te győznél... A neve Fekete, csak erre hallgat. * Bök a ló felé, majd elindul az erdő felé. Egyelőre nem számít támadásra, így nyugodtan fordít hátat és sétál az erdő felé. Ott a paripát kiköti egy fához, majd megáll, szemben Zarassal. A halálra nincs felkészülve, de úgy véli, úgysem tarthat pár másodpercnél tovább, utána meg úgysem fog semmire emlékezni, hát minden fájdalom hiábavaló. Egy kérdést még azért az elfnek szegez, mielőtt kardja után nyúlna, majd meggondolja magát és buzogányát akassza le, egyelőre csak a föld felé lógatva a láncos felét. *
- Látom, nem megfutamodtál az előző küzdelemtől. Akkor milyen dolgod akadty ami fontosabb volt a becsületed megtartásánál?
7390. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-30 20:25:04
Üzenet elküldve: 2017-01-30 20:25:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Téli mustra, őrség//
*Alig leplezett idegenkedéssel nézi a mágusok mesterkedését, amit ők talán nem tartanak különösebben látványosnak, de szerinte nem egészen természetes dolog, ha valakinek fehér fénnyel világít a szeme. Mindenesetre a vizsgálat megnyugtató eredménnyel zárul, mint megtudja a főtanácsos beszámolójából, amit kicsit meglepve vesz. Igazán nem tartozott neki azzal, hogy beavassa a részletekbe. Ekkor még színlelnie sem kell az udvariasságot, amikor ezt megköszöni, majd a társaságot a kapuig kalauzolja, ahol lidércnyomásos kerek nyavalya ereszkedik alá. Majdnem hangosan kezd szentségelni, de idejében visszafogja magát. Majd ha a városiak elmentek. Tehát visszaszolgáltat minden elkobzott fegyvert, majd az érzékeny búcsú után visszafordul a kapuban, megvakarja a tarkóját és próbál magyarázatot találni arra a kínzó kérdésre, hogy hová a francba tűnhetett az őrség? Elmehetne megkeresni őket, de akkor továbbra is őrizet nélkül maradna a kapu. Úgyhogy az orra alatt válogatott cifraságokat mormogva mászik fel a falra és gondolatban végigveszi, hogy milyen érdekes, izgalmas büntetésekkel fogja sújtani a bögyöst, ha erre eszi a fene. Azzal az apró körülménnyel most igazán nem ér rá foglalkozni, hogy most nem is neki kéne itt strázsálnia. Vagy ha mégis eszébe jut ez, akkor az "És miért nem?" kérdéssel lendül túl rajta.*
A hozzászólás írója (Laor Vylnis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.01.30 20:26:21
*Alig leplezett idegenkedéssel nézi a mágusok mesterkedését, amit ők talán nem tartanak különösebben látványosnak, de szerinte nem egészen természetes dolog, ha valakinek fehér fénnyel világít a szeme. Mindenesetre a vizsgálat megnyugtató eredménnyel zárul, mint megtudja a főtanácsos beszámolójából, amit kicsit meglepve vesz. Igazán nem tartozott neki azzal, hogy beavassa a részletekbe. Ekkor még színlelnie sem kell az udvariasságot, amikor ezt megköszöni, majd a társaságot a kapuig kalauzolja, ahol lidércnyomásos kerek nyavalya ereszkedik alá. Majdnem hangosan kezd szentségelni, de idejében visszafogja magát. Majd ha a városiak elmentek. Tehát visszaszolgáltat minden elkobzott fegyvert, majd az érzékeny búcsú után visszafordul a kapuban, megvakarja a tarkóját és próbál magyarázatot találni arra a kínzó kérdésre, hogy hová a francba tűnhetett az őrség? Elmehetne megkeresni őket, de akkor továbbra is őrizet nélkül maradna a kapu. Úgyhogy az orra alatt válogatott cifraságokat mormogva mászik fel a falra és gondolatban végigveszi, hogy milyen érdekes, izgalmas büntetésekkel fogja sújtani a bögyöst, ha erre eszi a fene. Azzal az apró körülménnyel most igazán nem ér rá foglalkozni, hogy most nem is neki kéne itt strázsálnia. Vagy ha mégis eszébe jut ez, akkor az "És miért nem?" kérdéssel lendül túl rajta.*
A hozzászólás írója (Laor Vylnis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.01.30 20:26:21
7389. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-29 21:13:32
Üzenet elküldve: 2017-01-29 21:13:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//A domb lábánál//
* Talán másik utakon közelítették meg a Vashegyet, a Vasnak hegyét, a hegynyi Vasat, Amon Ruadhot.
Alkoholt nem igazán fogyasztott, megelégelte a tömegnyi muslicát, amik az ingyen pia szagára gyűltek oda. *
- Ne aggódj, nem ittam. Habár az se változtatna semmin.
* Jelenti ki, mintha csak azt a tényt állapítaná meg, hogy süt a nap és hűvös van.
Bár azért egy pillanatra az önmagába vetett hite meginog, de ezt semmilyen formában nem mutatja. *
- Keressünk valami olyan helyet, ahol nem jár emberfia, hogy nyugodtan pihenhess.
* Erőltet egy kis gúnyt, hogy elnyomja a bizonytalanság szikráját.
Azzal lépteit Amon Ruadhtól elfelé irányítja. *
- Remélem, felkészültél a legrosszabra, és elszámoltál mindennel.
* Mondja, mikor kiér Amon Ruadh kapuján. *
* Talán másik utakon közelítették meg a Vashegyet, a Vasnak hegyét, a hegynyi Vasat, Amon Ruadhot.
Alkoholt nem igazán fogyasztott, megelégelte a tömegnyi muslicát, amik az ingyen pia szagára gyűltek oda. *
- Ne aggódj, nem ittam. Habár az se változtatna semmin.
* Jelenti ki, mintha csak azt a tényt állapítaná meg, hogy süt a nap és hűvös van.
Bár azért egy pillanatra az önmagába vetett hite meginog, de ezt semmilyen formában nem mutatja. *
- Keressünk valami olyan helyet, ahol nem jár emberfia, hogy nyugodtan pihenhess.
* Erőltet egy kis gúnyt, hogy elnyomja a bizonytalanság szikráját.
Azzal lépteit Amon Ruadhtól elfelé irányítja. *
- Remélem, felkészültél a legrosszabra, és elszámoltál mindennel.
* Mondja, mikor kiér Amon Ruadh kapuján. *
7388. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-27 18:50:11
Üzenet elküldve: 2017-01-27 18:50:11
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A domb lábánál//
* A párbajról már rég lemondott, ezért is indult el Amon Ruadh felé, hogy megszálljon a helyi fogadóban és, ha már itt van, egyen-igyon is valamit. A további célja az lett volna, hogy délre halad tovább és a kikötőben végez egy kis igazságosztást, vagy ilyesmi. Most azonban valami megváltozik, a dolgok egészen más fordulatot vesznek, ugyanis a Villámkardú ficsúr tűnik fel, Eran legnagyobb meglepetésére. ~ Idáig követett volna? De mégis előbb ideért. Ez furcsa. ~ Konstatálja magában, azonban végül megpróbálja a véletlenre fogni az egészet. Furcsa egy véletlen, az biztos. Vagy az istenek szórakoznak vele? Az is lehet, mindenesetre az biztos, hogy ha nagyon sokáig áll szótlanul, akkor az elf egy idő után megelégeli ezt és faképnél hagyja. Így hát beszédre nyitja száját. *
- Micsoda véletlen, hogy itt találkozunk! * Tereli a témát egy kicsit, de csak, hogy közben gyorsan körbepásztázhassa a környéket, hátha Galád Zaras csapdát állított fel neki valahol. De ilyet nem nagyon lát, így egyből vissza is kanyarodik ahhoz, amiről szó van eredetileg. *
- Nekem megfelel, ha nem ittál semmit ott. * Mutat ujjával a Vaskorsó felé. Az épületnek ugyan csak a tetejét látja onnan lentről, de úgy gondolja, hogy onnan jött az elf. Vagy, ha nem onnan, akkor az erődből - de attól még lehet, hogy ott is megkínálták a Thargok mindenféle helyi italokkal. *
- Szégyen lenne egy részeg ellenfelet leterítenem. No, akkor kezdhetjük? * Ő biz' teljesen készen áll, teljes vértezetében, minden felszerelésével együtt áll és néz fel az elfre.
~ Teysus, istenem... Segítsd meg küzdelmem! ~ Korábban még magában sem nagyon kért segítséget az istenektől, de most úgy érzi, eljött az ideje, hogy egy nagyobb hatalom kegyeire bízza magát. Hogy miért pont őt választotta, nem pedig a másik két isten közül valamelyiket? Nos, mivel ő áll leginkább közel a gondolatmenetéhez. A pontos tanítását ugyan még nem ismeri, de tudja, hogy míg az egyikük azt hiszi, hogy mindent meg lehet oldani jósággal és tündéri bájjal, addig a másik mindent el akar pusztítani ahhoz, hogy uralkodjon. Ez neki nem tetszik. Az arany középút az, amin járni szeretne, mégha ezek lesznek az utolsó lépései is. *
* A párbajról már rég lemondott, ezért is indult el Amon Ruadh felé, hogy megszálljon a helyi fogadóban és, ha már itt van, egyen-igyon is valamit. A további célja az lett volna, hogy délre halad tovább és a kikötőben végez egy kis igazságosztást, vagy ilyesmi. Most azonban valami megváltozik, a dolgok egészen más fordulatot vesznek, ugyanis a Villámkardú ficsúr tűnik fel, Eran legnagyobb meglepetésére. ~ Idáig követett volna? De mégis előbb ideért. Ez furcsa. ~ Konstatálja magában, azonban végül megpróbálja a véletlenre fogni az egészet. Furcsa egy véletlen, az biztos. Vagy az istenek szórakoznak vele? Az is lehet, mindenesetre az biztos, hogy ha nagyon sokáig áll szótlanul, akkor az elf egy idő után megelégeli ezt és faképnél hagyja. Így hát beszédre nyitja száját. *
- Micsoda véletlen, hogy itt találkozunk! * Tereli a témát egy kicsit, de csak, hogy közben gyorsan körbepásztázhassa a környéket, hátha Galád Zaras csapdát állított fel neki valahol. De ilyet nem nagyon lát, így egyből vissza is kanyarodik ahhoz, amiről szó van eredetileg. *
- Nekem megfelel, ha nem ittál semmit ott. * Mutat ujjával a Vaskorsó felé. Az épületnek ugyan csak a tetejét látja onnan lentről, de úgy gondolja, hogy onnan jött az elf. Vagy, ha nem onnan, akkor az erődből - de attól még lehet, hogy ott is megkínálták a Thargok mindenféle helyi italokkal. *
- Szégyen lenne egy részeg ellenfelet leterítenem. No, akkor kezdhetjük? * Ő biz' teljesen készen áll, teljes vértezetében, minden felszerelésével együtt áll és néz fel az elfre.
~ Teysus, istenem... Segítsd meg küzdelmem! ~ Korábban még magában sem nagyon kért segítséget az istenektől, de most úgy érzi, eljött az ideje, hogy egy nagyobb hatalom kegyeire bízza magát. Hogy miért pont őt választotta, nem pedig a másik két isten közül valamelyiket? Nos, mivel ő áll leginkább közel a gondolatmenetéhez. A pontos tanítását ugyan még nem ismeri, de tudja, hogy míg az egyikük azt hiszi, hogy mindent meg lehet oldani jósággal és tündéri bájjal, addig a másik mindent el akar pusztítani ahhoz, hogy uralkodjon. Ez neki nem tetszik. Az arany középút az, amin járni szeretne, mégha ezek lesznek az utolsó lépései is. *
7387. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-26 22:47:42
Üzenet elküldve: 2017-01-26 22:47:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség hiányában//
*Taitos következő nap érkezik csak meg az erőd kapujába. Átjegyzetelt, virrasztott, gyakorolt, izgult este és éjszaka van mögötte, de pihent is. Így már jócskán benne a napban Ragronnal egyetemben vonulhat Amon Ruadh kapuja elé. Ott leülteti a felnyergelt vadállatot, és tisztesen kikötözi a belső oldalon, ahol a helyiek talán már felismerik, de nincs is nagyon útban, ha rámorranni támadna kedve valakire.
Innen gyalogszerrel indul az erőd kapujába, ahonnan éppen hiányzik az őr. Az egész nyüzsgésről lemarad. A kiáltásokról cseppet lekésik, és egyedül a néptelenség tűnik fel neki.*
~A háború... Ez a háború.~
*Sóhajt egyet. Nem érti. Mindenki élhetett volna békében, vagy halhatott. Minek az egész világ, ott egy sötét szelet nekik, aztán élőholtkodjanak boldogan.*
~Biztos megint a szüzek vére.~
*Erről eszébe is jut Essfyhtől kapott kosara, és elszontyolodik.*
-Izé, hahó, nem várok sokat, ha nincs senki beengedem magamat.
*Néz körbe. Talán ő régebben van itt, mint az őrök nagyja. Sőt, igazából idősebb az erődnél is. Akkor meg úgy illene, hogy mint rangidős az erőd kérjen látogatást tőle, ne Taitosnak kelljen engedély a belépéshez. Persze az illem, az illem. Csak pár jó szót szeretne szólni Kaganhoz. Hozzá ugyanis még nem jutottak el a hírek. Ha hamarosan nem jön senki bemegy, ha mégis visszaér addig valaki, akkor illedelmesen közli, hogy ki ő (már ha kell), és hogy mit akar. Csak, mint egy hálás ismerős beszélni a Hadúrral.*
*Taitos következő nap érkezik csak meg az erőd kapujába. Átjegyzetelt, virrasztott, gyakorolt, izgult este és éjszaka van mögötte, de pihent is. Így már jócskán benne a napban Ragronnal egyetemben vonulhat Amon Ruadh kapuja elé. Ott leülteti a felnyergelt vadállatot, és tisztesen kikötözi a belső oldalon, ahol a helyiek talán már felismerik, de nincs is nagyon útban, ha rámorranni támadna kedve valakire.
Innen gyalogszerrel indul az erőd kapujába, ahonnan éppen hiányzik az őr. Az egész nyüzsgésről lemarad. A kiáltásokról cseppet lekésik, és egyedül a néptelenség tűnik fel neki.*
~A háború... Ez a háború.~
*Sóhajt egyet. Nem érti. Mindenki élhetett volna békében, vagy halhatott. Minek az egész világ, ott egy sötét szelet nekik, aztán élőholtkodjanak boldogan.*
~Biztos megint a szüzek vére.~
*Erről eszébe is jut Essfyhtől kapott kosara, és elszontyolodik.*
-Izé, hahó, nem várok sokat, ha nincs senki beengedem magamat.
*Néz körbe. Talán ő régebben van itt, mint az őrök nagyja. Sőt, igazából idősebb az erődnél is. Akkor meg úgy illene, hogy mint rangidős az erőd kérjen látogatást tőle, ne Taitosnak kelljen engedély a belépéshez. Persze az illem, az illem. Csak pár jó szót szeretne szólni Kaganhoz. Hozzá ugyanis még nem jutottak el a hírek. Ha hamarosan nem jön senki bemegy, ha mégis visszaér addig valaki, akkor illedelmesen közli, hogy ki ő (már ha kell), és hogy mit akar. Csak, mint egy hálás ismerős beszélni a Hadúrral.*
7386. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-26 22:30:58
Üzenet elküldve: 2017-01-26 22:30:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//A domb lábánál//
* A Vaskorsót bizonyos okok miatt elhagyva kifele igyekszik. Ekkor pillantja meg azt a fura fickót, aki korábban párbajra hívta. Ugyan azt mondták, hogy másnap, azaz holnap lesz a párbaj, Zaras úgy gondolja, túleshetnek rajta akár itt és most is. *
- Hé!
* Kiált oda a pasasnak. *
- Még mindig el akarod dobni az életed?
* Nem lepődne meg, ha igenlő választ kapna. Sok manapság az öngyilkos szerzet. Egy fokkal talán még jobb is, hogy a nemesebbik úton-módon dobják el életüket. Ez tiszteletreméltó, amelyre, mint ellenfél s harcostárs, emlékezni fog. Ha úgy hozza a sors, s hosszadalmas halála lenne Erannak, megkíméli. Végig is futtatja ujját a misericorde tőrön. *
* A Vaskorsót bizonyos okok miatt elhagyva kifele igyekszik. Ekkor pillantja meg azt a fura fickót, aki korábban párbajra hívta. Ugyan azt mondták, hogy másnap, azaz holnap lesz a párbaj, Zaras úgy gondolja, túleshetnek rajta akár itt és most is. *
- Hé!
* Kiált oda a pasasnak. *
- Még mindig el akarod dobni az életed?
* Nem lepődne meg, ha igenlő választ kapna. Sok manapság az öngyilkos szerzet. Egy fokkal talán még jobb is, hogy a nemesebbik úton-módon dobják el életüket. Ez tiszteletreméltó, amelyre, mint ellenfél s harcostárs, emlékezni fog. Ha úgy hozza a sors, s hosszadalmas halála lenne Erannak, megkíméli. Végig is futtatja ujját a misericorde tőrön. *
7385. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-25 19:20:35
Üzenet elküldve: 2017-01-25 19:20:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Egy darabig kapkod az íjász karja után, hogy így adjon nagyobb nyomatékot mondandójának, de az ördögi ügyességgel minduntalan félrehúzza a kezét. Így hamarosan felhagy ezzel a tevékenységgel, mert úgy néz ki, mintha szemtelen legyeket hessegetne, ez pedig inkább nevetséges, mintsem figyelemfelkeltő.
A továbbiakban nagyjából az történik, amire számított. A strázsa elkerekedő szemekkel veszi beszámolóját, majd neki is iramodik a Radkraal felé. Azzal sem lenne semmi gond, hogy Habrertus-nak is vele kell tartani, hiszen amúgy sem merne menekülni. Eszébe sem jutna. Hiszen azzal csak magára terelne minden gyanút, márpedig nem azért jött a Vashegyre, hogy érkezte után fertály órával karóba húzzák gyilkosság vádjával. Vagy ki tudja, hogy miféle rafinált kivégzési mód dívik a barbárok között, de abban valahogy biztos, hogy kellő leleménnyel olyanra fundálták ki, hogy az elítélt nem élvezze különösebben a folyamatot. Tehát igyekszik lépést tartani Daranellel, ami csak részben sikerül. Az őr nyilván kitűnő kondícióban van, egy katona esetében ez elvárás lehet, ő maga azonban fegyver helyett pennát forgat és a pipafű élvezetének is rendszeresen hódol, tehát némileg lemaradva, sípoló tüdővel esik be az íjász után a néhai kancellár budoárjába. A kiabálására majdnem megjegyzi, hogy ezzel már ő is próbálkozott, ne erőltesse feleslegesen a torkát a derék strázsa. Aztán inkább csendben marad, és körülnéz a helyiségben, hátha talál egy kancsó vizet vagy valamit, aminek esetleg hasznát vehetik. Hátha nem halt még meg annyira. Bort talál, vizet nem. Hja, ez volt Achim. Úgyhogy most jobb kezében a boroskancsót tartva néz Daranelre, aki kissé vészjóslóan rendelkezik.*
- Hogyne, hogyne. *bólogat buzgón, aztán csonka kezének mutatóujját figyelmeztetően emeli fel* De szabadjon megjegyeznem, hogy én csupán rátalálta...
*Az üres ajtókeretnek beszél, kísérője rohanvást távozott, bizonyára segítséget keríteni. Pár pillanatig áll még ott, mint valami eleven tilalomfa, aztán elkámpicsorodott képpel pillant a holttestre és épp csak akkorát rúg belé, hogy annak még ne essen le a feje, ha esetleg nem ül olyan biztosan a nyakán.*
- Nyavalyás gazember, hát még holtadban is csak a bajt hozod rám?
*Érthető módon zaklatottan kezd fel-alá járkálni a szobában, aztán a töprengőn néz a kezében tartott kancsóra. Egy ideje már nem él az alkohollal, de most úgy érzi, meg kell nyugtatnia idegeit, tehát jót húz a borból. Meg kell hagyni, Achim ízlésével nem volt baj, kitűnő az ital.*
- Remek ötlet volt, remek! *dohog az orra alatt, ahogy előkotorja a pipáját, megtömi dohánnyal, szöszmötöl egy darabig a tűzszerszámmal, hogy az első jóleső slukk után gomolyogjon a kékesszürke füst* Ugyan miért is ne látogathatnám meg az én Achim barátom? Hiszen azt beszélik, bizalmas pozícióban van a Vashegyet uraló barbároknál, bizonyára nem éhezik és befolyással is bír. Ő pedig biztos megteszi régi cimborájának, hogy néhány jó szót szól róla a környék urának. Kaphattam volna valami kis intézői hivatalt. Vagy valami szolgabíróit. Akármit. Hiszen kitűnő munkatárs vagyok. Erre mi van? Mi van? Itt toporgok egy hulla mellett, aki történetesen az egyetlen, aki kiállhatott volna értem, és ha ez még nem lenne elég, még azt is kitalálhatják ezek, hogy én végeztem vele. Akkor pedig viszlát, szép világ!
*Szippant párat a pipából, de az egyébként finoman pácolt dohány kellemes íze sem tudja most megnyugtatni. Egyre inkább tragikus állapotba kerül, lassan abban is biztos lesz, hogy Achim előre megfontoltan, aljas indokból időzítette halálos alkoholmérgezésének időpontját arra a pillanatra, amikor ő megérkezik.*
- Persze el is futhatnék. Miért is ne? Átok ott áll kint, az őr meg segítségért szaladgál. Szépen kikocogunk a kapun, aztán uzsgyi! A tőröm pedig egyék meg, majd szerzek másikat.
*Megáll, újabb nagy korty bor után újfent szippant a pipából és ha lenne harmadik keze, azzal vakarná meg a tarkóját.*
- Igen ám, nagyokos! Vajon mennyi idő alatt érnének be? Biztos kiváló lovaik vannak. Akkor pedig ott tépnének darabokra, efelől ne legyenek kétségeid.
*Lezökken az egyik székre, de nem sokáig bír egy helyben ücsörögni, hamarosan felpattan és újra kezdi kis köreit a békésen heverésző Achim körül. Most már csak abban reménykedik, hogy a strázsa hamarosan visszatér. Mert ez a várakozás, a bizonytalanság a legrosszabb. Illetve nem is. A legrosszabb az lenne, ha estére már nem lenne a feje a nyakán, de erre az eshetőségre nem is nagyon mer gondolni. Bízik abban, hogy tudja úgy csavarni a szót, hogy elterelje magáról azt a gyanút, ami véletlenül esett rá.*
*Egy darabig kapkod az íjász karja után, hogy így adjon nagyobb nyomatékot mondandójának, de az ördögi ügyességgel minduntalan félrehúzza a kezét. Így hamarosan felhagy ezzel a tevékenységgel, mert úgy néz ki, mintha szemtelen legyeket hessegetne, ez pedig inkább nevetséges, mintsem figyelemfelkeltő.
A továbbiakban nagyjából az történik, amire számított. A strázsa elkerekedő szemekkel veszi beszámolóját, majd neki is iramodik a Radkraal felé. Azzal sem lenne semmi gond, hogy Habrertus-nak is vele kell tartani, hiszen amúgy sem merne menekülni. Eszébe sem jutna. Hiszen azzal csak magára terelne minden gyanút, márpedig nem azért jött a Vashegyre, hogy érkezte után fertály órával karóba húzzák gyilkosság vádjával. Vagy ki tudja, hogy miféle rafinált kivégzési mód dívik a barbárok között, de abban valahogy biztos, hogy kellő leleménnyel olyanra fundálták ki, hogy az elítélt nem élvezze különösebben a folyamatot. Tehát igyekszik lépést tartani Daranellel, ami csak részben sikerül. Az őr nyilván kitűnő kondícióban van, egy katona esetében ez elvárás lehet, ő maga azonban fegyver helyett pennát forgat és a pipafű élvezetének is rendszeresen hódol, tehát némileg lemaradva, sípoló tüdővel esik be az íjász után a néhai kancellár budoárjába. A kiabálására majdnem megjegyzi, hogy ezzel már ő is próbálkozott, ne erőltesse feleslegesen a torkát a derék strázsa. Aztán inkább csendben marad, és körülnéz a helyiségben, hátha talál egy kancsó vizet vagy valamit, aminek esetleg hasznát vehetik. Hátha nem halt még meg annyira. Bort talál, vizet nem. Hja, ez volt Achim. Úgyhogy most jobb kezében a boroskancsót tartva néz Daranelre, aki kissé vészjóslóan rendelkezik.*
- Hogyne, hogyne. *bólogat buzgón, aztán csonka kezének mutatóujját figyelmeztetően emeli fel* De szabadjon megjegyeznem, hogy én csupán rátalálta...
*Az üres ajtókeretnek beszél, kísérője rohanvást távozott, bizonyára segítséget keríteni. Pár pillanatig áll még ott, mint valami eleven tilalomfa, aztán elkámpicsorodott képpel pillant a holttestre és épp csak akkorát rúg belé, hogy annak még ne essen le a feje, ha esetleg nem ül olyan biztosan a nyakán.*
- Nyavalyás gazember, hát még holtadban is csak a bajt hozod rám?
*Érthető módon zaklatottan kezd fel-alá járkálni a szobában, aztán a töprengőn néz a kezében tartott kancsóra. Egy ideje már nem él az alkohollal, de most úgy érzi, meg kell nyugtatnia idegeit, tehát jót húz a borból. Meg kell hagyni, Achim ízlésével nem volt baj, kitűnő az ital.*
- Remek ötlet volt, remek! *dohog az orra alatt, ahogy előkotorja a pipáját, megtömi dohánnyal, szöszmötöl egy darabig a tűzszerszámmal, hogy az első jóleső slukk után gomolyogjon a kékesszürke füst* Ugyan miért is ne látogathatnám meg az én Achim barátom? Hiszen azt beszélik, bizalmas pozícióban van a Vashegyet uraló barbároknál, bizonyára nem éhezik és befolyással is bír. Ő pedig biztos megteszi régi cimborájának, hogy néhány jó szót szól róla a környék urának. Kaphattam volna valami kis intézői hivatalt. Vagy valami szolgabíróit. Akármit. Hiszen kitűnő munkatárs vagyok. Erre mi van? Mi van? Itt toporgok egy hulla mellett, aki történetesen az egyetlen, aki kiállhatott volna értem, és ha ez még nem lenne elég, még azt is kitalálhatják ezek, hogy én végeztem vele. Akkor pedig viszlát, szép világ!
*Szippant párat a pipából, de az egyébként finoman pácolt dohány kellemes íze sem tudja most megnyugtatni. Egyre inkább tragikus állapotba kerül, lassan abban is biztos lesz, hogy Achim előre megfontoltan, aljas indokból időzítette halálos alkoholmérgezésének időpontját arra a pillanatra, amikor ő megérkezik.*
- Persze el is futhatnék. Miért is ne? Átok ott áll kint, az őr meg segítségért szaladgál. Szépen kikocogunk a kapun, aztán uzsgyi! A tőröm pedig egyék meg, majd szerzek másikat.
*Megáll, újabb nagy korty bor után újfent szippant a pipából és ha lenne harmadik keze, azzal vakarná meg a tarkóját.*
- Igen ám, nagyokos! Vajon mennyi idő alatt érnének be? Biztos kiváló lovaik vannak. Akkor pedig ott tépnének darabokra, efelől ne legyenek kétségeid.
*Lezökken az egyik székre, de nem sokáig bír egy helyben ücsörögni, hamarosan felpattan és újra kezdi kis köreit a békésen heverésző Achim körül. Most már csak abban reménykedik, hogy a strázsa hamarosan visszatér. Mert ez a várakozás, a bizonytalanság a legrosszabb. Illetve nem is. A legrosszabb az lenne, ha estére már nem lenne a feje a nyakán, de erre az eshetőségre nem is nagyon mer gondolni. Bízik abban, hogy tudja úgy csavarni a szót, hogy elterelje magáról azt a gyanút, ami véletlenül esett rá.*
7384. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-25 16:38:17
Üzenet elküldve: 2017-01-25 16:38:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*A cifra nevezetű úriember egyetlen árva tőrét elteszi a fegyverraktárba kissé elkülönítve, hogy ne keveredjen el.
Hamar vissza is érkezik, viszont Daranel nem igazán fogja neki hagyni, hogy rángassa a karját, így azt elhúzza szépen.*
-Nyögje már ki! *fakadnak ki a szavak a zöld ruhásból kissé ingerülten, ám van egy afféle félelemérzet is a hangjában.*
-Mi? Mivan?
*Sokkolja a hír, hiszen ez derült égből a villámcsapás. Hirtelen rengeteg minden fut át agyán, néhány pillanatig azt sem tudja, hogy hol van. A hallottak teljesen ledöbbentik, még a víz is leveri, karja pedig zsibbadni kezd.*
~A kancellár!? Holtan!? Mi a fene folyik itt!?~
-Jöjjön velem! *mondja a fickónak, majd teljes erejéből rohan a Radkraalba. Ja, és ami ennél is fontosabb! Ha Habrertus úr nem tart vele, vagy elkezd menekülni, akkor habozás nélkül lövi át valamelyik lábát egy nyílvesszővel, de lehet, hogy kapásból a nyakát lövi át!*
-A RADKRAALBA! *üvölti közben azoknak a Thargoknak, kik mellett esetleg elszáguld, hátha meghallja valaki és segít.
Felbőszített bika módjára ront be a Radkraalba, nem nézve se istent, se embert. Ekkor szembesül a szörnyű valósággal... Achim eszméletlenül fekszik a padlón.*
-FELCSERT! FELCSERT A SZENTSÉGIT! *ordít ismét úgy, ahogy torkán kifér, közben odamegy és életfunkciókat keres. Hiába, úgy fest, hogy a kancellár az örök vadászmezőkre távozott. Lassan emelkedik fel guggoló helyzetéből és Habrertus felé fordul.*
-Megtiltom, hogy elhagyja a Vashegyet, amíg ki nem vizsgáljuk az ügyet. Ha megteszi megkeresem és nyílvesszőt repítek a szemei közé! Világosan beszéltem?
*Nem úgy fest, mintha nagy köze lenne hozzá, hiszen Achim holtteste már nem éppen friss. Mégis, ilyenkor ennek ez a rendje és módja. Eztán kiviharzik a Radkraalból és segítség után kutat.*
*A cifra nevezetű úriember egyetlen árva tőrét elteszi a fegyverraktárba kissé elkülönítve, hogy ne keveredjen el.
Hamar vissza is érkezik, viszont Daranel nem igazán fogja neki hagyni, hogy rángassa a karját, így azt elhúzza szépen.*
-Nyögje már ki! *fakadnak ki a szavak a zöld ruhásból kissé ingerülten, ám van egy afféle félelemérzet is a hangjában.*
-Mi? Mivan?
*Sokkolja a hír, hiszen ez derült égből a villámcsapás. Hirtelen rengeteg minden fut át agyán, néhány pillanatig azt sem tudja, hogy hol van. A hallottak teljesen ledöbbentik, még a víz is leveri, karja pedig zsibbadni kezd.*
~A kancellár!? Holtan!? Mi a fene folyik itt!?~
-Jöjjön velem! *mondja a fickónak, majd teljes erejéből rohan a Radkraalba. Ja, és ami ennél is fontosabb! Ha Habrertus úr nem tart vele, vagy elkezd menekülni, akkor habozás nélkül lövi át valamelyik lábát egy nyílvesszővel, de lehet, hogy kapásból a nyakát lövi át!*
-A RADKRAALBA! *üvölti közben azoknak a Thargoknak, kik mellett esetleg elszáguld, hátha meghallja valaki és segít.
Felbőszített bika módjára ront be a Radkraalba, nem nézve se istent, se embert. Ekkor szembesül a szörnyű valósággal... Achim eszméletlenül fekszik a padlón.*
-FELCSERT! FELCSERT A SZENTSÉGIT! *ordít ismét úgy, ahogy torkán kifér, közben odamegy és életfunkciókat keres. Hiába, úgy fest, hogy a kancellár az örök vadászmezőkre távozott. Lassan emelkedik fel guggoló helyzetéből és Habrertus felé fordul.*
-Megtiltom, hogy elhagyja a Vashegyet, amíg ki nem vizsgáljuk az ügyet. Ha megteszi megkeresem és nyílvesszőt repítek a szemei közé! Világosan beszéltem?
*Nem úgy fest, mintha nagy köze lenne hozzá, hiszen Achim holtteste már nem éppen friss. Mégis, ilyenkor ennek ez a rendje és módja. Eztán kiviharzik a Radkraalból és segítség után kutat.*
7383. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-24 19:19:28
Üzenet elküldve: 2017-01-24 19:19:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Radkraal, aztán őrség//
*Két dolgot lát egészen biztosan: Achim halott és ő kajabálhat itt napestig. És egy dologban bizonytalan: vajon okos ötlet-e szólni bárkinek felfedezéséről? Tanácstalan, mert akár elszalad valakiért, mondjuk az őrséghez a kapunál, akár elsunnyog valamerre, könnyen meggyanúsíthatják azzal, hogy köze van a kancellár halálához. Nehéz, nagyon nehéz. Segítségkérően néz az élettelen szemekbe, mintha onnan várna valami sugallatot, hogy mitévő legyen? Persze sokat nem olvashat ki onnan, inkább lefogja azokat. Valahogy vádlónak érzi az üres tekintetet, pedig kivételesen tényleg teljesen tiszta lehet a lelkiismerete. Jó, ki akarta zsebelni a hullát, de ki ne tenné ezt? Ahova Achim ment semmi szüksége aranyakra vagy ékszerekre: egy cseber víznek vagy egy hárfának nagyobb hasznát venné.
Nehezen összeszedi magát, aztán kimegy az épületből. Odakint megpaskolja az öszvér pofáját; még magának sem vallaná be szívesen, hogy kedveli ezt az átokfajzatot. Végül gyalogosan indul el a kapu felé.*
*Amikor már az őr körvonalai is felismerhetőek, igyekszik átrendezni arcvonásait, olyan képet vágni, mint akit mélyen megrendített a felfedezése és porig sújtotta a veszteség, mely a Vashegyet érte a helyi bürokrácia fejének tragikus halála miatt. Mire odaér, és jajveszékelve megragadja Daranel karját, a lihegést már nem is kell mímelnie. Eléggé kilépett hozzá, hogy szaporán vegye a levegőt.*
- Barátom... szörnyűség... a Radkraalban... Achim barátom... borzalom...
*Rövid ideig még összefüggéstelenül sápítozik, aztán csak sikerül megemberelnie magát és többé-kevésbé összefüggő, értelmes mondatokban felvázolni a történteket.*
- Elmentem a Radkraalba, ahogy mondtad, hogy ott találhatom az én barátom. És tényleg ott találtam, de rettenetes! Holtan. A szobájában. Bekopogtam, mert, ugye, nem rontunk be csak úgy, de nem kaptam választ. Óvatosan benyitottam, hogy ne zavarjam meg, ha netalán csak annyira elmerült fontos hivatala vitelében, hogy észre sem vette a zörgetést, de nem volt szükség az elővigyázatosságra. Ott találtam őt a padló deszkáin heverve. Mitévők legyünk?
*Ami azt illeti, valóban tükröződik bizonyos kétségbeesés és idegesség az arcán. Azt persze nem kell tudnia a strázsának, hogy ez nem a kancellár idő előtti elhunyta miatt van így, hanem afölött érzett félelmének, hogy vele vitetik el a balhét. Amihez semmi köze, ugyebár. Ezt nem lehet eleget ismételgetnie magában.*
*Két dolgot lát egészen biztosan: Achim halott és ő kajabálhat itt napestig. És egy dologban bizonytalan: vajon okos ötlet-e szólni bárkinek felfedezéséről? Tanácstalan, mert akár elszalad valakiért, mondjuk az őrséghez a kapunál, akár elsunnyog valamerre, könnyen meggyanúsíthatják azzal, hogy köze van a kancellár halálához. Nehéz, nagyon nehéz. Segítségkérően néz az élettelen szemekbe, mintha onnan várna valami sugallatot, hogy mitévő legyen? Persze sokat nem olvashat ki onnan, inkább lefogja azokat. Valahogy vádlónak érzi az üres tekintetet, pedig kivételesen tényleg teljesen tiszta lehet a lelkiismerete. Jó, ki akarta zsebelni a hullát, de ki ne tenné ezt? Ahova Achim ment semmi szüksége aranyakra vagy ékszerekre: egy cseber víznek vagy egy hárfának nagyobb hasznát venné.
Nehezen összeszedi magát, aztán kimegy az épületből. Odakint megpaskolja az öszvér pofáját; még magának sem vallaná be szívesen, hogy kedveli ezt az átokfajzatot. Végül gyalogosan indul el a kapu felé.*
*Amikor már az őr körvonalai is felismerhetőek, igyekszik átrendezni arcvonásait, olyan képet vágni, mint akit mélyen megrendített a felfedezése és porig sújtotta a veszteség, mely a Vashegyet érte a helyi bürokrácia fejének tragikus halála miatt. Mire odaér, és jajveszékelve megragadja Daranel karját, a lihegést már nem is kell mímelnie. Eléggé kilépett hozzá, hogy szaporán vegye a levegőt.*
- Barátom... szörnyűség... a Radkraalban... Achim barátom... borzalom...
*Rövid ideig még összefüggéstelenül sápítozik, aztán csak sikerül megemberelnie magát és többé-kevésbé összefüggő, értelmes mondatokban felvázolni a történteket.*
- Elmentem a Radkraalba, ahogy mondtad, hogy ott találhatom az én barátom. És tényleg ott találtam, de rettenetes! Holtan. A szobájában. Bekopogtam, mert, ugye, nem rontunk be csak úgy, de nem kaptam választ. Óvatosan benyitottam, hogy ne zavarjam meg, ha netalán csak annyira elmerült fontos hivatala vitelében, hogy észre sem vette a zörgetést, de nem volt szükség az elővigyázatosságra. Ott találtam őt a padló deszkáin heverve. Mitévők legyünk?
*Ami azt illeti, valóban tükröződik bizonyos kétségbeesés és idegesség az arcán. Azt persze nem kell tudnia a strázsának, hogy ez nem a kancellár idő előtti elhunyta miatt van így, hanem afölött érzett félelmének, hogy vele vitetik el a balhét. Amihez semmi köze, ugyebár. Ezt nem lehet eleget ismételgetnie magában.*
7382. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-23 20:53:21
Üzenet elküldve: 2017-01-23 20:53:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
*Bris az elmúlt időszakban eddigi tudását bővítette és igyekezett az elméletet a gyakorlatban is próbára tenni. Számára izgalmas volt viszont túl sok eredménnyel nem járt. Mindenesetre a kért megrendelést teljesítette és a tervei el is készültek két példányban, hogy a vashegy tulajdonában is legyen egy. Viszont lassan kezdi úgy érezni, hogy ideje visszatérni a városba. Szétnézni az ottani könyvtárban és az ottani mesterekkel elbeszélgetni. Persze előtte majd felkészül és most pihen kicsit a vaskorsóban.*
7381. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-01-23 18:29:28
Üzenet elküldve: 2017-01-23 18:29:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Vaskorsó felé//
*Megjegyezte Worenth üdvözletét, amelyet át kell majd adnia Mogrimnak meg hogy tanuljon a lurkó szorgalmasan. A különleges magok esetén még elgondolkodik a későbbiekben. Most szamarát ösztökélve halad visszafelé az úton a Vaskorsó tavernába. Jól fog esni öreg csontjait megpihentetni a kényelmes szobában, amiről az ifjú beszélt. Nem is vágyik másra, mint, hogy behuppanjon az ágyba és végre vízszintesben legyen. Fiatalon még bírt volna egy jót kocsmázni, de ma már hamarabb fárad. Kezd sötétedni így igyekszik mihamarabb visszaérni a fogadóba.*
*Megjegyezte Worenth üdvözletét, amelyet át kell majd adnia Mogrimnak meg hogy tanuljon a lurkó szorgalmasan. A különleges magok esetén még elgondolkodik a későbbiekben. Most szamarát ösztökélve halad visszafelé az úton a Vaskorsó tavernába. Jól fog esni öreg csontjait megpihentetni a kényelmes szobában, amiről az ifjú beszélt. Nem is vágyik másra, mint, hogy behuppanjon az ágyba és végre vízszintesben legyen. Fiatalon még bírt volna egy jót kocsmázni, de ma már hamarabb fárad. Kezd sötétedni így igyekszik mihamarabb visszaérni a fogadóba.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734