//NAPVÁLTÁS//
//Őrség//
*Rosszul leplezett elégedettséggel csukja be a táskáját. Jobb ez így, hogy nem kutatta át, még a végén kiszórt volna benne valamit, mint az a városőr Artheniorban...*
- Áh, kapuzárás. *Tudta ám ő ezt, sugallja a megértő bólogatás, holott fogalma sem volt erről a szokásról. Szigorú egy hely, azt meg kell hagyni, de ha már egyszer a falak között lesz, ezt inkább biztonságosnak fogja vélni, semmint bosszantónak.
~ Szellemjáró? Az meg kicsoda? ~ Akarná kérdezni, de látja már a nőn, hogy kisebb gondja is nagyobb annál, hogy (egy valószínűleg ezerszer hallott kérdésre) válaszoljon, így inkább egyelőre annyiban hagyja ezt. Majd megtudakolja a taverna csaposától vagy ha holnap bebocsátást kér megint, akkor rákérdez a dologra.*
- Jó pihenést. *Hajol meg felé egy őszintének ható mosollyal, s mivel több dolguk nincs egymással, úgy sarkonfordul és az említett fogadó felé veszi az irányt.
Szellemjáró... Ez egészen úgy hangzik, mint valami nagyon elvarázsolt druida egy nagyon elvarázsolt erdőben. Kirázza már csak a puszta gondolata is annak, hogy ő egy bozótosban dülöngélő vityillóban éljen és dolgozzon: mi van, ha elered az eső és beázik a tető? Ha tönkremennek emiatt a könyvei? Ha nincsen normális ágy és minden nap azzal a borzasztó hátfájással kell kelnie, mint néhány évvel ezelőtt?
~ Lehet, hogy ő is csak továbbküld majd... Csak nem valami erdei bolondhoz kerestek munkaerőt, annak pénze se lenne kifizetni. ~
Nyugtatgatja magát, ahogy halad lefelé a szerpentinen. No meg aztán, ha nem tetszik neki a megbízója, még mindig bármikor visszamehet valamelyik karavánnal az előző mesteréhez... Hosszú és kínkeserves könyörgés árán egész biztosan vissza is venné a hirtelen kalandvágytól felindult inasát, az öreg egyszerűen túl lusta ahhoz, hogy maga szerezze be az alapanyagokat, szüksége lenne rá. Mélyen még mindig kínozza a bűntudat, hogy egyik napról a másikra otthagyta, de mikor hallotta a hírt, hogy Amon Ruadhban keresik az ő tudását, nem bírt ellenállni az ajánlatnak. Az a rengeteg történet, amit hallott az itteni népekről, az itteni életmódról! Egészen elképesztő, szinte regénybe illő, hogy mennyire más a Levegő Városához képest. Ha a jó fizetésért nem is, de a tapasztalatért mindenképp megérte eljönni, s egy kiadós vacsora és alvás után még mindenféle szellemes bolondokhoz is önként és dalolva fog menni, ebben szentül hisz.*
A hozzászólás írója (Ninoryn Marlowa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.18 23:39:10