//Kalácsfalvára menet - Trodd, Learon, Lauwirra//
*Mofi is nagyban bólogat, és ő is őszintén reméli, hogy nem lesz semmi baj az ügyintézésnél. Hiszen mi baj lehetne? Örül annak is, hogy ezek szerint a hölgy válaszai nem csak mesék, vagy legalább is konzekvensen hazudja ugyanazt, ami jó ötlet, ha nem szeretne lebukni. A következő megszólalásra, vagyis inkább a párbeszéd folyamára és végkifejletére kibukik belőle a nevetés. Egyrészt Learon kikéri magának, hogy Aria így beszéljen vele, mintha nagyon idős lenne, míg a tündérkével szemben nem kérte ki, erre pedig az elf kisasszony azzal áll elő, hogy fiatalabb, mint a kereskedőtanonc. E mellé már csak hab a tortán a pásztormágus megjelenése, Mofi már így is jóízűen kacag.*
– Ne vicceljen velem kisasszony, kérem! Hány évesnek tetszik gondolni engem?
*Biztos benne, hogy Aria csak viccel, hiszen tudja jól, hogy az elfek még a tündéreknél is lassabban öregednek, és elnézve a hölgyeményt, már jócskán a tinédzser korba lépett, sőt, még meg is haladhatta azt, ami náluk úgy negyven éves kort jelenthet. Ezzel szemben Mofi még akkor is csak serdülő, ha valaki tudja a valódi korát, ránézésre pedig csak gyermek. Elképzelhetetlennek tartja, hogy Aria fiatalabb legyen nála. A játékot viszont nem szeretné elrontani, így azonnal, és széles mosollyal fordul Learon és Trodd felé.*
– Azt hiszem ha a kisasszony tényleg ilyen fiatal, akkor nem szabadna, hogy egyedül mászkáljon. Learon Úrfi szerint befogadna valaki egy kóbor kislányt Kalácsfalván? Talán Trodd Úrfi, hogy ne legyen egyedül.
*Még önmagát sem tekinti felnőttnek, ha pedig valaki még nála is fiatalabb, ráadásul elf, akkor biztosan nem tud ellenni egymagában. Persze a vicc lényege az, hogy ha esetleg Aria mégsem viccelt, és csak ezzel sincs tisztában ebben a világban, ahogyan a köszönési szokásokkal sem, akkor a tündérke rámutasson, hogy igyekezzen hamar korrigálni a meséjén, ha nem szeretne lebukni.*