//Kapunál- Kagan//
*Végül is, teljesen egyértelmű, hogy attól kell visszakérnie a buzogányt, akinek átadta, de Learon valami olyasmire gondolt, hogy Thargarodnak van valamiféle raktára, ahova az elkobzott dolgokat teszik. De ezek szerint tévedett. Az arannyal teli erszényt elkapja és egy pillanatig bambán bámul rá, hiszen neki eszébe sem jutott, hogy a törzs pénzéből vegyen. A sajátjából akart, de úgy látszik, mégiscsak hasznosnak találják őt itt, ha már pénzt is kapott. Eldönti, hogy holnap reggel el is indul, és megveszi az állatokat. Jobb is, hogy ő maga mehet, hiszen így nem kell olyasmitől félnie, hogy beteg, vagy gyenge jószágot sóznak rá. A legelők helyének elmondására csak bólint, hiszen ezzel ő is tisztában volt, csak éppenséggel még ideje nem volt legeltetni. Lenne még kérdése erről a fontos alkalomról, hogy mi is ez, de a Vezér egyszerűen elmegy. Learon tiszteletben tartja döntését, így nem szól, kérdez utána semmit, csak elköszön.*
-További jó napot Vezérem!
//Kapunál- Törpék//
*Most pedig jöhet az, amire Akheel kérte. A nyílhegyek ügye. Meg is keresi a törpéket. Ha megtalálja őket, nyugodtan odaballag, és amikor éppen nem beszél senki, meghajol mindegyikük felé egyenként, így köszöntve őket, majd szóban is megteszi a kellő tiszteletadást.*
-Szép napot törpeuraim!
*Ha bármelyik is hajlandó őt meghallgatni, akkor folytatja. Ha nem, akkor várakozik, hogy befejezzék a beszélgetést és csak ezután szólal meg újra.*
-Akheel küldött engem azzal a feladattal, hogy kérjem meg önöket, eme nyílhegyek, *Mutatja fel a egyik vésett mintás darabot.*
-Tisztítsák meg ezektől a faragványoktól! Mert neki így nem tetszenek. Köszönöm!
*Ezzel, ha bármelyik is átveszi tőle a tárgyakat, akkor odaadja, majd távozik is, nem szeretne útban lenni a kovácsoknak. Ő mindig is becsülte ezt a szakmát, hiszen ők állítják elő a földműveléshez, állattartáshoz is a szerszámokat. Nem szeretné zavarni a társalgást.*
-További jó napot Uraim!
//Kapunál- Dharren//
*Mivel Learon visszakaphatja a fegyvereit, lépteit ahhoz az őrhöz veszi, akinél leadta őket. Ha odaér, illően meghajol, majd köszön.*
-Üdvözletem!
*Ezután, ha szót kap, beszél.*
-Kagan Vezér engedélyt adott, hogy elkobzott tárgyaimat visszakapjam, ezért is jöttem!
*Ha megengedi neki a férfi, hogy összeszedje a fegyvereit, akkor elmegy, de pár pillanaton belül már üres lovaskocsijával tér vissza, mert egy kézzel aligha tudná visszavinni a tucatnyi kést, kalapácsot és a húsbárdját, amit még belépésekor vettek el tőle. Buzogányát oldalára csatolja. Így már teljes embernek érzi magát megint. Ezután meghajol és távozik.*
-Ha megbocsát! A viszont látásra, további jó napot Uram!
*Lovát vezetve visszaléptet a táborba.*