Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 400 (7981. - 8000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8000. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-05 11:13:45
Üzenet elküldve: 2017-05-05 11:13:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Szomi, Lea, Laor//
*Felhúzza a szemöldökét és vigyorogva néz menyasszonyára.*
-Te tudtad, hogy a hitvesi esküsben van ilyesmi? Nem akarjuk kihagyni azt a részt? *Mert ugye az embereknek vannak különféle igényei, amit nem biztos, hogy egy monogám kapcsolat kielégít. Persze hangja éppen annyira vicceskedő, hogy ne lehessen komolyan venni, de fenntartsa a lehetőséget erre a kiskapura. Learonnak még vannak olyan elvarratlan kapcsolatai ahova szeretne élete során visszanyúlni, akár Akheel, akár Lazyar vagy az a tündér, akivel egyszer a folyóparton beszélt, de már a nevére sem emlékszik. Viszont ha ilyen igába kell hajtania a fejét, hogy nem kacsintgathat kifelé a kapcsolatából, hát a jövőben megszülető gyermekük miatt szó nélkül belemegy. Meg hát, nem is hiába ezt a fantasztikus lányt akarja elvenni és nem mást... Tény, hogy megváltozottak a dolgai a vörös vadász óta, akit ugyan lehetetlen volt rábírni, hogy csak vele legyen, a pásztor mégis ezt szerette volna. Most már teljesen másképp gondolja. Még tán azzal sem lenne baja, ha más kölykét kéne felnevelnie. Eztán Laor kérdésére már rögtön szabadkozva felelne, de inkább úgy dönt ugratja egy kicsit.*
-Pedig csak paradicsomsaláta, meg talán egy kis sajt lesz a terítéken! A forrásvíztől el lehet tekinteni, hiszen a jó gyümölcstea sokkal egészségesebb! *Persze, hogy ne tűnjön teljesen hülyének, aztán legyint egyet.*
-Nyílván eszek húst, csak a kecskéimet és bárányaimat nem. Disznót, csirkét megeszem, a marhát is, bár nem tudom, hogy itt milyen gyakran vágják. Úgy terveztem, hogy a nyilvános esküvőmkor már meg lesz az első borom és ha találok embert pálinkája is lesz a falunak. *Ő ugyan nem iszik inkább, mert abból csak baj lesz, de egy ilyen mulatozásnak elengedhetetlen része.*
-És ha már amúgy is vágják a disznót a falusiak, akkor megveszek tőlük párat és nagy sütögetés, meg főzés közben újraesküszünk! *Talán ez így már jobban hangzik mindenki számára.*
-Ohh, hát mindenkit látunk szeretettel majd! *Lehet nem túl szerencsés a menyasszony nevében beszélni, de ha már így eltervezte akkor nem léphet vissza.*
-Csak előre tudni kéne, hogy hányan jönnek, nehogy éhesen maradjon a nép. *Elgondolkodik, hogy mitévő is legyen.*
-Hát, az a fontos nekem, hogy a Szellemek előtt meg legyünk esküdve. Azt pedig minél hamarabb szeretném. A díszes ceremónia pedig majd sokkal később! Szóval, részemről akár most is összeadhatnál. *Azonban végig asszonya tekintetét keresi, hiszen ebbe neki is sok beleszólása van. Ha ő azt mondja, hogy csak egy hónap múlva, akkor úgy lesz.*
//Szomi, Lea, Laor//
*Felhúzza a szemöldökét és vigyorogva néz menyasszonyára.*
-Te tudtad, hogy a hitvesi esküsben van ilyesmi? Nem akarjuk kihagyni azt a részt? *Mert ugye az embereknek vannak különféle igényei, amit nem biztos, hogy egy monogám kapcsolat kielégít. Persze hangja éppen annyira vicceskedő, hogy ne lehessen komolyan venni, de fenntartsa a lehetőséget erre a kiskapura. Learonnak még vannak olyan elvarratlan kapcsolatai ahova szeretne élete során visszanyúlni, akár Akheel, akár Lazyar vagy az a tündér, akivel egyszer a folyóparton beszélt, de már a nevére sem emlékszik. Viszont ha ilyen igába kell hajtania a fejét, hogy nem kacsintgathat kifelé a kapcsolatából, hát a jövőben megszülető gyermekük miatt szó nélkül belemegy. Meg hát, nem is hiába ezt a fantasztikus lányt akarja elvenni és nem mást... Tény, hogy megváltozottak a dolgai a vörös vadász óta, akit ugyan lehetetlen volt rábírni, hogy csak vele legyen, a pásztor mégis ezt szerette volna. Most már teljesen másképp gondolja. Még tán azzal sem lenne baja, ha más kölykét kéne felnevelnie. Eztán Laor kérdésére már rögtön szabadkozva felelne, de inkább úgy dönt ugratja egy kicsit.*
-Pedig csak paradicsomsaláta, meg talán egy kis sajt lesz a terítéken! A forrásvíztől el lehet tekinteni, hiszen a jó gyümölcstea sokkal egészségesebb! *Persze, hogy ne tűnjön teljesen hülyének, aztán legyint egyet.*
-Nyílván eszek húst, csak a kecskéimet és bárányaimat nem. Disznót, csirkét megeszem, a marhát is, bár nem tudom, hogy itt milyen gyakran vágják. Úgy terveztem, hogy a nyilvános esküvőmkor már meg lesz az első borom és ha találok embert pálinkája is lesz a falunak. *Ő ugyan nem iszik inkább, mert abból csak baj lesz, de egy ilyen mulatozásnak elengedhetetlen része.*
-És ha már amúgy is vágják a disznót a falusiak, akkor megveszek tőlük párat és nagy sütögetés, meg főzés közben újraesküszünk! *Talán ez így már jobban hangzik mindenki számára.*
-Ohh, hát mindenkit látunk szeretettel majd! *Lehet nem túl szerencsés a menyasszony nevében beszélni, de ha már így eltervezte akkor nem léphet vissza.*
-Csak előre tudni kéne, hogy hányan jönnek, nehogy éhesen maradjon a nép. *Elgondolkodik, hogy mitévő is legyen.*
-Hát, az a fontos nekem, hogy a Szellemek előtt meg legyünk esküdve. Azt pedig minél hamarabb szeretném. A díszes ceremónia pedig majd sokkal később! Szóval, részemről akár most is összeadhatnál. *Azonban végig asszonya tekintetét keresi, hiszen ebbe neki is sok beleszólása van. Ha ő azt mondja, hogy csak egy hónap múlva, akkor úgy lesz.*
7999. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-04 13:46:38
Üzenet elküldve: 2017-05-04 13:46:38
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szomi, Learon, Laor//
*Lea már simán elengedné a Zaras-témát, de hát úgy tűnik, hogy a férfiak szívesebben a felszínen tartják. Bár jobban belegondolva Zaras csak egy metafora arra, hogy miért is szívhatja meg az ember a hűtlenkedést. Például azért, mert kiég annyira, hogy az éppen aktuális szeretője úgy érezze, hogy túl kell adagolja valami fickósítóval. Lea persze nincsen tisztában a synmirai viszonyokkal, vagy akár annál, hogy Zaraséknál mi a szokás? Lehet, hogy ők a bigámia hívei, aminek tulajdonképpen megvan a maga varázsa, a thargok is ismerik, utódlás szempontjából elsőrangú, már ha az ember a mennyiségre megy rá.*
- A férfiak ugyanolyan hisztériát rendeznek ebből. Bár a férfiak miből nem rendeznek hisztériát?
*Fel sem veszi Laor szemtelenségét, sőt rögtön meg is felel rá. Stílusa pikírt, mint mindig ha férfihisztiről van szó, arról a férfihisztiről, amitől hajlamos lábrázást kapni.
A véráldozat kérdése is eldőlni látszik, senki nem tud előhúzni a kalapból egy lemészárolandó, pardon, feláldozandó ellenfelet, de annyi baj legyen, a vér csak vér. Igaz ugyan, hogy csirkét például nem szoktak áldozni, az olyan alantas jószág.*
- Lassan a testtel Laor, lehet, hogy meg sem akar téged hívni, akkor meg nem mindegy neked, hogy mit eszik a násznép?
*nevet halkan, persze nehezen tudja elképzelni ő is az esküvői eszem-iszomot néhány nyársra húzott állat nélkül, de hát ez igazán nem az ő dolga.*
- Rendben, akkor már csak az a kérdés, hogy mikor is szeretnétek megtartani az eseményt? Most? Holnap? A jövő haton?
*csapja össze a tenyerét, mikor már látszólag minden sínre kerül a megbeszélendőket illetően.*
//Szomi, Learon, Laor//
*Lea már simán elengedné a Zaras-témát, de hát úgy tűnik, hogy a férfiak szívesebben a felszínen tartják. Bár jobban belegondolva Zaras csak egy metafora arra, hogy miért is szívhatja meg az ember a hűtlenkedést. Például azért, mert kiég annyira, hogy az éppen aktuális szeretője úgy érezze, hogy túl kell adagolja valami fickósítóval. Lea persze nincsen tisztában a synmirai viszonyokkal, vagy akár annál, hogy Zaraséknál mi a szokás? Lehet, hogy ők a bigámia hívei, aminek tulajdonképpen megvan a maga varázsa, a thargok is ismerik, utódlás szempontjából elsőrangú, már ha az ember a mennyiségre megy rá.*
- A férfiak ugyanolyan hisztériát rendeznek ebből. Bár a férfiak miből nem rendeznek hisztériát?
*Fel sem veszi Laor szemtelenségét, sőt rögtön meg is felel rá. Stílusa pikírt, mint mindig ha férfihisztiről van szó, arról a férfihisztiről, amitől hajlamos lábrázást kapni.
A véráldozat kérdése is eldőlni látszik, senki nem tud előhúzni a kalapból egy lemészárolandó, pardon, feláldozandó ellenfelet, de annyi baj legyen, a vér csak vér. Igaz ugyan, hogy csirkét például nem szoktak áldozni, az olyan alantas jószág.*
- Lassan a testtel Laor, lehet, hogy meg sem akar téged hívni, akkor meg nem mindegy neked, hogy mit eszik a násznép?
*nevet halkan, persze nehezen tudja elképzelni ő is az esküvői eszem-iszomot néhány nyársra húzott állat nélkül, de hát ez igazán nem az ő dolga.*
- Rendben, akkor már csak az a kérdés, hogy mikor is szeretnétek megtartani az eseményt? Most? Holnap? A jövő haton?
*csapja össze a tenyerét, mikor már látszólag minden sínre kerül a megbeszélendőket illetően.*
7998. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-03 10:06:21
Üzenet elküldve: 2017-05-03 10:06:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szomi, Lea, Learon//
*Különösebben nem lepi meg, hogy az emberek, elfek, satöbbiek néha hűtlenek tudnak lenni, merthogy ez a dolgok rendje. Von egyet a vállán, hiszen annyira nem fontos ez a kérdés, maga is csupán azért foglalkozott vele, mert elképzelte, hogy milyen szép kis cirkusz lehetne belőle, ha valahogy mégis kiderülne. Mondjuk elkottyantaná, természetesen véletlenül.*
- Ó, sehol nincs megírva olyasmi, hogy hűnek kell lenni. Talán csak a hitvesi esküben, de sokan azt sem veszik komolyan. *egy félmondat erejéig az ifjú pár felé vigyorog* A jelenlévők persze kivételek. Viszont az élet keserű tapasztalatai azt mondatják velem, hogy a nők egy része bizony eléggé érzékeny az ilyesmire és hevesen, mondhatni hisztérikusan tudnak reagálni egy-egy, khm, félrelépésre.
*Meglehetősen szemtelen mosollyal méregeti Leát, de ezt be lehet tudni egyszerű ugratásnak is, semmi olyan megjegyzést, gesztust nem tesz, amivel kettejük kapcsolatára célozna. Nem mintha az nem lenne már amúgy is nyílt titok, de hátha Lea nem akarja lépten-nyomon reklámozni.
Ezután már Learont vizslatja, azt kutatva, hogy a pásztor nem ugratja-e? Mert az a kijelentése, hogy nem eszi a kecskét, inkább a vicc kategória nála. Hallott ugyan olyan úri hóbortról, melynek követői nem esznek húst, az elvetemültebbek tejterméket, tojást sem, de nem gondolná, hogy egy rendes tharg ilyesmire vetemedhet. Ez nagymértékben beárnyékolná az esküvőt, pontosabban az azt követő eszem-iszomot. A biztonság kedvéért óvatosan rá is kérdez.*
- Ugye ez nem azt jelenti, hogy a lagzin zöldség lesz a menü, friss forrásvízzel?
*Az még messze nem biztos, hogy részt is vehet a jeles eseményen, de máris aggódik. Kicsit eltúlzottan kétségbeesett arccal néz a menyasszonyra, tőle várva segítséget.*
- Beszélj vele!
//Szomi, Lea, Learon//
*Különösebben nem lepi meg, hogy az emberek, elfek, satöbbiek néha hűtlenek tudnak lenni, merthogy ez a dolgok rendje. Von egyet a vállán, hiszen annyira nem fontos ez a kérdés, maga is csupán azért foglalkozott vele, mert elképzelte, hogy milyen szép kis cirkusz lehetne belőle, ha valahogy mégis kiderülne. Mondjuk elkottyantaná, természetesen véletlenül.*
- Ó, sehol nincs megírva olyasmi, hogy hűnek kell lenni. Talán csak a hitvesi esküben, de sokan azt sem veszik komolyan. *egy félmondat erejéig az ifjú pár felé vigyorog* A jelenlévők persze kivételek. Viszont az élet keserű tapasztalatai azt mondatják velem, hogy a nők egy része bizony eléggé érzékeny az ilyesmire és hevesen, mondhatni hisztérikusan tudnak reagálni egy-egy, khm, félrelépésre.
*Meglehetősen szemtelen mosollyal méregeti Leát, de ezt be lehet tudni egyszerű ugratásnak is, semmi olyan megjegyzést, gesztust nem tesz, amivel kettejük kapcsolatára célozna. Nem mintha az nem lenne már amúgy is nyílt titok, de hátha Lea nem akarja lépten-nyomon reklámozni.
Ezután már Learont vizslatja, azt kutatva, hogy a pásztor nem ugratja-e? Mert az a kijelentése, hogy nem eszi a kecskét, inkább a vicc kategória nála. Hallott ugyan olyan úri hóbortról, melynek követői nem esznek húst, az elvetemültebbek tejterméket, tojást sem, de nem gondolná, hogy egy rendes tharg ilyesmire vetemedhet. Ez nagymértékben beárnyékolná az esküvőt, pontosabban az azt követő eszem-iszomot. A biztonság kedvéért óvatosan rá is kérdez.*
- Ugye ez nem azt jelenti, hogy a lagzin zöldség lesz a menü, friss forrásvízzel?
*Az még messze nem biztos, hogy részt is vehet a jeles eseményen, de máris aggódik. Kicsit eltúlzottan kétségbeesett arccal néz a menyasszonyra, tőle várva segítséget.*
- Beszélj vele!
7997. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-02 12:09:45
Üzenet elküldve: 2017-05-02 12:09:45
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon, édes otthon//
-Ezer örömmel. *Mondja mosolyogva a lánynak, és ha nem is veszi a nyakába, mert odáig feldobni azért mégsem olyan egyszerű, azért egy kísérletet tesz rá, hogy karjaiba vegye a lányt, már ha az hagyja. Ő sem örülne neki, ha a félvér megerőltetné a lábát. Aoneer karja már kezd rendbe jönni, nem mondaná, hogy megérezné azt, ha valaki elnyomna egy szivart a tenyerében, de mozogni már nagyjából tud. Nyilván nem hétköznapi dolog az, hogy valaki kézben vigye a másikat le a szerpentinen, de az út hosszú a bicegés lassú, a férfi meg szerelmes, és a tegnapiak után úgy érzi kijár a párjának ennyi kényeztetés.
Ha nem hajlandó a kezébe szállni, akkor is próbál legalább valamiféle támaszt nyújtani, vállába karolni, mankóként viselkedni. Segíteni a félvér lépéseit. Alyo nem súlyos, bármennyire is képzelje magát kövérnek, nagyjából a megszokott fegyverzetével lehet egy súlycsoportban.*
-Szerintem épp az első falat előtt, nehogy már egy kicsit is jóllakhassunk. *Teszi meg tétjét, miközben lassan közelednek a vaskorsó felé. Magában azon gondolkozik bemutassa e a szajha csapost, de aztán úgy dönt ez rossz ötlet lenne, és talán rosszul is hatna a reggelijük minőségére.*
-Bár amilyen banda van odalent talán még meg is ment minket. Nem tudod kinek a gyerekét nevelgetik a kifőzdében? *Teszi fel a kérdést, mert azért nem minden kricsmiben dajkálnak kölköket a pörköltes fazék mellett. Elsőre arra gondol, biztos annak a szajhának valami potyadéka, de végül is még nem látta a kölköt, a mostani csapos meg festi magát, szóval ha akarná, és utána járna akkor sem ismerné fel a hasonlóságot, vagy épp a különbséget.*
-Ezer örömmel. *Mondja mosolyogva a lánynak, és ha nem is veszi a nyakába, mert odáig feldobni azért mégsem olyan egyszerű, azért egy kísérletet tesz rá, hogy karjaiba vegye a lányt, már ha az hagyja. Ő sem örülne neki, ha a félvér megerőltetné a lábát. Aoneer karja már kezd rendbe jönni, nem mondaná, hogy megérezné azt, ha valaki elnyomna egy szivart a tenyerében, de mozogni már nagyjából tud. Nyilván nem hétköznapi dolog az, hogy valaki kézben vigye a másikat le a szerpentinen, de az út hosszú a bicegés lassú, a férfi meg szerelmes, és a tegnapiak után úgy érzi kijár a párjának ennyi kényeztetés.
Ha nem hajlandó a kezébe szállni, akkor is próbál legalább valamiféle támaszt nyújtani, vállába karolni, mankóként viselkedni. Segíteni a félvér lépéseit. Alyo nem súlyos, bármennyire is képzelje magát kövérnek, nagyjából a megszokott fegyverzetével lehet egy súlycsoportban.*
-Szerintem épp az első falat előtt, nehogy már egy kicsit is jóllakhassunk. *Teszi meg tétjét, miközben lassan közelednek a vaskorsó felé. Magában azon gondolkozik bemutassa e a szajha csapost, de aztán úgy dönt ez rossz ötlet lenne, és talán rosszul is hatna a reggelijük minőségére.*
-Bár amilyen banda van odalent talán még meg is ment minket. Nem tudod kinek a gyerekét nevelgetik a kifőzdében? *Teszi fel a kérdést, mert azért nem minden kricsmiben dajkálnak kölköket a pörköltes fazék mellett. Elsőre arra gondol, biztos annak a szajhának valami potyadéka, de végül is még nem látta a kölköt, a mostani csapos meg festi magát, szóval ha akarná, és utána járna akkor sem ismerné fel a hasonlóságot, vagy épp a különbséget.*
7996. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-02 11:38:32
Üzenet elküldve: 2017-05-02 11:38:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon, édes otthon//
- Biztos visszaadja magától is.
*Mert a kukkolás, meg a lopás azért nem egy kategória. Legalábbis Alyo szerint nem, és azért feltételezi Laorról a gonoszságot, de azt nem, hogy meglopna bárkit is.*
- Meghívhatsz, de a nyakadban kell vinned!
*Mert ugye a bokája még nem száz százalékos. Igaz ugyan, hogy Aoneer nem fejtette ki, hogy hová is akarja meghívni, de ami a konyhánál messzebb van, oda sokáig tartana elvánszorognia, persze van idejük. Egyébként a szavai nem teljesen komolyak, ezt bizonyítja az is, hogy halkan nevet, ha Aoneernek van türelme kivárni, hogy a kis bicebóca elbicegjen, akkor nyilván nem kell cipelnie, amúgy is rottyon van a fél karja. Egyebekben még tényleg nem evett, sőt ami azt illeti a vacsora is kimaradt, sőt legutoljára előző nap reggelizett, a múlt nap izgalmai miatt persze nem is volt éhes, de mostanra megéhezett, pláne, hogy szóba került.*
- Akkor fog Laor megjelenni, mikor a legjobb falatnál tartunk, majd figyeld meg!
*Kuncog tovább, mert úgy érzi, hogy határozottan rózsás lett a hangulata.*
- Biztos visszaadja magától is.
*Mert a kukkolás, meg a lopás azért nem egy kategória. Legalábbis Alyo szerint nem, és azért feltételezi Laorról a gonoszságot, de azt nem, hogy meglopna bárkit is.*
- Meghívhatsz, de a nyakadban kell vinned!
*Mert ugye a bokája még nem száz százalékos. Igaz ugyan, hogy Aoneer nem fejtette ki, hogy hová is akarja meghívni, de ami a konyhánál messzebb van, oda sokáig tartana elvánszorognia, persze van idejük. Egyébként a szavai nem teljesen komolyak, ezt bizonyítja az is, hogy halkan nevet, ha Aoneernek van türelme kivárni, hogy a kis bicebóca elbicegjen, akkor nyilván nem kell cipelnie, amúgy is rottyon van a fél karja. Egyebekben még tényleg nem evett, sőt ami azt illeti a vacsora is kimaradt, sőt legutoljára előző nap reggelizett, a múlt nap izgalmai miatt persze nem is volt éhes, de mostanra megéhezett, pláne, hogy szóba került.*
- Akkor fog Laor megjelenni, mikor a legjobb falatnál tartunk, majd figyeld meg!
*Kuncog tovább, mert úgy érzi, hogy határozottan rózsás lett a hangulata.*
7995. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-02 10:48:28
Üzenet elküldve: 2017-05-02 10:48:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon, édes otthon//
*Bármennyire is szép ez a pillanat, és bármennyire is örül annak, hogy a lány végre valahára hisz neki, most már menniük kell. Gyomra jelez, hogy amúgy ideje lenne ennie valamit és van egy olyan érzése, hogy ma még Alyo sem evett semmit.*
-Majd figyelmeztess, hogy kérjem vissza tőle a gyertyát. *Tér ki még utoljára Laor témájára. Az nem áll össze a fejében, hogy a nagypofájú kapuőr vetkőztette le a lányt, vannak dolgok amiket egyszerűen még róla sem tételezne fel, de ez is csak azért van mert magából indul ki. A félvér már ébren volt mikor tegnap megérkezett, valószínűbbnek tartja, hogy fázott a vizes vackokban és inkább ledobta magáról.*
-Meghívhatlak egy reggelire? *Teszi fel a kérdést. Neki egy ital is belefér, mi több ha a helyi kis főnökökkel kell beszélnie akkor innia is kell valamit mielőtt felmegy. Kissé elédelegték az időt most már jobb ha valami kész dolgot esznek. Ha a lány nem jön ő már akkor is indulásra fogja.*
-Majd igyekszem gyorsan visszajönni. *Teszi még hozzá értse ezt akár a vaskorsóra, akár a nagyasszonnyal való beszélgetésre.*
*Bármennyire is szép ez a pillanat, és bármennyire is örül annak, hogy a lány végre valahára hisz neki, most már menniük kell. Gyomra jelez, hogy amúgy ideje lenne ennie valamit és van egy olyan érzése, hogy ma még Alyo sem evett semmit.*
-Majd figyelmeztess, hogy kérjem vissza tőle a gyertyát. *Tér ki még utoljára Laor témájára. Az nem áll össze a fejében, hogy a nagypofájú kapuőr vetkőztette le a lányt, vannak dolgok amiket egyszerűen még róla sem tételezne fel, de ez is csak azért van mert magából indul ki. A félvér már ébren volt mikor tegnap megérkezett, valószínűbbnek tartja, hogy fázott a vizes vackokban és inkább ledobta magáról.*
-Meghívhatlak egy reggelire? *Teszi fel a kérdést. Neki egy ital is belefér, mi több ha a helyi kis főnökökkel kell beszélnie akkor innia is kell valamit mielőtt felmegy. Kissé elédelegték az időt most már jobb ha valami kész dolgot esznek. Ha a lány nem jön ő már akkor is indulásra fogja.*
-Majd igyekszem gyorsan visszajönni. *Teszi még hozzá értse ezt akár a vaskorsóra, akár a nagyasszonnyal való beszélgetésre.*
7994. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-02 09:52:57
Üzenet elküldve: 2017-05-02 09:52:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tiä//
*Khrosas nem feszengett, amikor először járt erre, legfőképpen azért nem, mert egyetlen botja volt és egy sarlója, amivel nagyon nehéz lenne embert ölni. Persze vannak olyan harcművészek, akik meg tudnák tenni, de a nőstény nem ilyen. Egy rövid karddal még talán, vagy egy fokossal agyon tudna verni valakit, ha az a valaki lassabb nála, vagy nem mozog egyáltalán.*
- Igaz szavak. *Mosolyodik el, miközben kikotor három különböző zsákocskát és egy öreg vaskanállal kezdi beleszórni a kannába a tartalmukat. Egy zöldes fűféléből egy kanállal. Egy másikból száraz ágacskáknak tűnő finomságot egy fél kanállal, s egy harmadikból pedig lila hajtásokat, kicsit kevesebb, mint negyed kanállal.
Halkan felkacag a lány szavaira.*
- Ettől bajod nem lesz. *Vigyorog, majd le is vesz két bádog bögrét az egyik láda mellől, hogy az asztalra készítse.*
- Nagyanyámtól. *Válaszol a kérdésre, amíg várja, hogy forrjon a víz.* Lihanech tava mellett él, egy mocsárban. Mellette nőttem fel. Volt időm elsajátítani egyet s mást. *Mosolyog, majd ha a kotyvaléka buborékozni kezd, kicsit felemeli a kannát, s a tűz középpontjától arrébb helyezi, amíg az elkezd lassan főni. Egy pár perccel később pedig ki is önti az innivalókat egy lyukacsos fém tölcséren át, a bögrékbe. A lány elé tolja az egyiket, a másikat pedig magához veszi.*
- Nem rossz itt élni. *Vonja meg a vállát, amúgy mellékesen.* Neked van valami terved a jövőre nézve? *Érdeklődik de, nem akar tolakodni.*
*Khrosas nem feszengett, amikor először járt erre, legfőképpen azért nem, mert egyetlen botja volt és egy sarlója, amivel nagyon nehéz lenne embert ölni. Persze vannak olyan harcművészek, akik meg tudnák tenni, de a nőstény nem ilyen. Egy rövid karddal még talán, vagy egy fokossal agyon tudna verni valakit, ha az a valaki lassabb nála, vagy nem mozog egyáltalán.*
- Igaz szavak. *Mosolyodik el, miközben kikotor három különböző zsákocskát és egy öreg vaskanállal kezdi beleszórni a kannába a tartalmukat. Egy zöldes fűféléből egy kanállal. Egy másikból száraz ágacskáknak tűnő finomságot egy fél kanállal, s egy harmadikból pedig lila hajtásokat, kicsit kevesebb, mint negyed kanállal.
Halkan felkacag a lány szavaira.*
- Ettől bajod nem lesz. *Vigyorog, majd le is vesz két bádog bögrét az egyik láda mellől, hogy az asztalra készítse.*
- Nagyanyámtól. *Válaszol a kérdésre, amíg várja, hogy forrjon a víz.* Lihanech tava mellett él, egy mocsárban. Mellette nőttem fel. Volt időm elsajátítani egyet s mást. *Mosolyog, majd ha a kotyvaléka buborékozni kezd, kicsit felemeli a kannát, s a tűz középpontjától arrébb helyezi, amíg az elkezd lassan főni. Egy pár perccel később pedig ki is önti az innivalókat egy lyukacsos fém tölcséren át, a bögrékbe. A lány elé tolja az egyiket, a másikat pedig magához veszi.*
- Nem rossz itt élni. *Vonja meg a vállát, amúgy mellékesen.* Neked van valami terved a jövőre nézve? *Érdeklődik de, nem akar tolakodni.*
7993. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-01 22:26:38
Üzenet elküldve: 2017-05-01 22:26:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Khrosas//
*Feszengve bár, de követi a lányt. Hosszú nap áll mögötte, így nem akar vitát nyitni ebből a fegyveres dologból. Még, és talán ez így is marad, ha holnap ugyanúgy kapja vissza, ahogy ma odaadta.*
- Takaros. *Mosolyog békésen, mert meg kell mondani, ide belépve tényleg az járja át. Neki nincs otthona, talán ez is közrejátszik ebben az érzésben. A sok növényt, ami ellepi a szobát, kissé botanikus kertnek tünteti fel a helyet. Tiäk közelebb megy a tűzhöz, kényelmesen leül és figyelmesen hallgatja amit a másik mond.*
- Ami azt illeti, nem. Amióta a helyemet keresem ebben a nagy világban, inkább békésen próbálom. Amivel foglalkozol, az ugyanúgy foglalkozik veled is. *Nem beszél azokról az időkről, amikor még a békéért is vért kellett ontania.*
- Na és te, hol tanultál meg így kotyvasztani? *A levegőbe szippantva arca kipirul.*
- Uhh, nem tudom mit főzöl, de ha méreg, ha nem, kérek! *Elismerően gondol azokra, akik ennyi főzetet észben tartanak és nem tévesztik össze őket. Ő biztos megzavarodna és a kellemes nyugtató helyett valami felpörgető, szívrohamot okozó keveréket csinálna. Persze, magát ismerve már későn jutna eszébe, hogy megint elrontott valamit.*
*Feszengve bár, de követi a lányt. Hosszú nap áll mögötte, így nem akar vitát nyitni ebből a fegyveres dologból. Még, és talán ez így is marad, ha holnap ugyanúgy kapja vissza, ahogy ma odaadta.*
- Takaros. *Mosolyog békésen, mert meg kell mondani, ide belépve tényleg az járja át. Neki nincs otthona, talán ez is közrejátszik ebben az érzésben. A sok növényt, ami ellepi a szobát, kissé botanikus kertnek tünteti fel a helyet. Tiäk közelebb megy a tűzhöz, kényelmesen leül és figyelmesen hallgatja amit a másik mond.*
- Ami azt illeti, nem. Amióta a helyemet keresem ebben a nagy világban, inkább békésen próbálom. Amivel foglalkozol, az ugyanúgy foglalkozik veled is. *Nem beszél azokról az időkről, amikor még a békéért is vért kellett ontania.*
- Na és te, hol tanultál meg így kotyvasztani? *A levegőbe szippantva arca kipirul.*
- Uhh, nem tudom mit főzöl, de ha méreg, ha nem, kérek! *Elismerően gondol azokra, akik ennyi főzetet észben tartanak és nem tévesztik össze őket. Ő biztos megzavarodna és a kellemes nyugtató helyett valami felpörgető, szívrohamot okozó keveréket csinálna. Persze, magát ismerve már későn jutna eszébe, hogy megint elrontott valamit.*
7992. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-01 22:20:06
Üzenet elküldve: 2017-05-01 22:20:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon, édes otthon//
*Alyonak nincsenek nagy elvárásai, ő egy dolgot vár el, ez pedig az őszinteség. Nem vár cirkalmas szavakat, meg a szépségét magasztaló ódát, sem térdre borulós lánykérést (na jó, ilyesmiben a legtöbb nő reménykedik, bár legtöbbször csak titokban), sem drága ékszert, vagy leígért csillagokat. Ő csak azt szeretné tudni, hogy hányadán állnak egymással. A csók és a szavai nyomán pedig nincs oka feltételezni, hogy amaz hazudna, meg állítólag nem is tud, Alyo pedig elhiszi neki. Elmosolyodik, mikor a férfi a vállára teszi a kezét. A külső szemlélő számára bizonyára tökéletes idillnek tűnhet összebújó kettősük. Milyen másmilyen is lehetne, mikor a pici, virágillatú lányt átöleli a marcona férfi?*
- Elhiszem.
*Talán tényleg tökéletes a pillanat, és nem szeretné ha véget érne.*
- Szerintem Laor csak akkor jelenik meg ha pucérok vagyunk. Tutira kukkol, vagy ilyesmi. Simán kinézem belőle.
*mondja mosolyogva, de ezenkívül meg sem moccanva.*
- Azért meg kell köszönjem neki, hogy hazahozott. Meg ágyba rakott.
*Amihez előbb levetkőztette, de az is lehet, hogy megkért valakit, hogy tegye meg. Ha maga csinálta, akkor tuti kukkoló, sőt lehet, hogy taperoló is. Erre talán jobb nem is gondolni, sőt hálásnak kell lenni, hogy ezalatt a jótékony ájultság állapotában volt.*
*Alyonak nincsenek nagy elvárásai, ő egy dolgot vár el, ez pedig az őszinteség. Nem vár cirkalmas szavakat, meg a szépségét magasztaló ódát, sem térdre borulós lánykérést (na jó, ilyesmiben a legtöbb nő reménykedik, bár legtöbbször csak titokban), sem drága ékszert, vagy leígért csillagokat. Ő csak azt szeretné tudni, hogy hányadán állnak egymással. A csók és a szavai nyomán pedig nincs oka feltételezni, hogy amaz hazudna, meg állítólag nem is tud, Alyo pedig elhiszi neki. Elmosolyodik, mikor a férfi a vállára teszi a kezét. A külső szemlélő számára bizonyára tökéletes idillnek tűnhet összebújó kettősük. Milyen másmilyen is lehetne, mikor a pici, virágillatú lányt átöleli a marcona férfi?*
- Elhiszem.
*Talán tényleg tökéletes a pillanat, és nem szeretné ha véget érne.*
- Szerintem Laor csak akkor jelenik meg ha pucérok vagyunk. Tutira kukkol, vagy ilyesmi. Simán kinézem belőle.
*mondja mosolyogva, de ezenkívül meg sem moccanva.*
- Azért meg kell köszönjem neki, hogy hazahozott. Meg ágyba rakott.
*Amihez előbb levetkőztette, de az is lehet, hogy megkért valakit, hogy tegye meg. Ha maga csinálta, akkor tuti kukkoló, sőt lehet, hogy taperoló is. Erre talán jobb nem is gondolni, sőt hálásnak kell lenni, hogy ezalatt a jótékony ájultság állapotában volt.*
7991. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-01 21:20:32
Üzenet elküldve: 2017-05-01 21:20:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon, édes otthon//
*Általánosságban sem szereti a papírjait magyarázni. Sem a városőrséget, sem a lovagiságot, sem azt a haragváshoz való jogát, de mégiscsak akkor van a leginkább gondban amikor újra és újra a szerelmét kell bizonygatnia. Sosem értette, hogy ilyenkor mire vár egy lány. Mondjon nagyzoló körmondatokat, hogy akár a csillagokat is lehozná az égből, vagy épp sose hagyja el bármi is történjen? Nem, ezek már megbuktak. Már látták, ha olyanra fordul a helyzet akkor igenis otthagyja a lányt, mert ha nem hagyná ott akkor nem tudna érte visszamenni, és bizonyosan mindketten otthagyják a fogukat. Ő egyszerűen csak szeretni akarja a másikat és nem érti ilyenkor ezt miként is kéne bizonygatnia.
Nagyot sóhajt mikor a lány elmondja a saját értelmezését. Úgy látszik nem értik egymást. Reggel van és épp most fárasztotta le az a Tharg akitől erre a legkevésbé számított.
Azért megnyugszik mikor megérzi arcán a lány cirógatását, feléje fordul és a szemébe néz. Látja a lányon a pillanatnyi habozást mikor előre hajol, és úgy dönt ellopja tőle ezt a csókot. Egyrészt ezzel talán, esetleg bizonyíthat valamit, másrészt megint úgy érzi addig kell kiélveznie a kapcsolatukat amíg Alyo ki nem teszi a szűrét.*
-Nagyon szeretlek. *Mondja végül. Már lassacskán működő balját finoman a lány vállára helyezi.*
-És ha nem hiszed el, akkor is szeretni foglak. *Lassan tényleg indulnia kellene. Egy darabig még marad Alyo mellett, bár nem hiszi, hogy sok mindent még mondhatna. Ő szereti a lányt, és talán meg kell elégednie azzal, hogy a lány viszonozza ezeket az érzéseket, még akkor is ha egyáltalán nem hisz bennük. Igen, ennyinek elégnek kell lennie.*
-Azt hiszem felnézek a törpéhez. Hátha kész van már a megrendelés. *Meg Alyonak is meg kell majd mutatnia a visszacsapóíjat, megígérte neki, hogy lőhet vele. Illetve van pár egyéb őrült ötlete is amiket nem ártana megbeszélni a rőt szakállúval.*
-Laor meg biztos beteg, különben már a kardjával bökdösne mindkettőnket. *Szegény flótás, nem örülne neki, ha holmi nátha ledöntené a lábáról, ő akarja kinyírni.*
*Általánosságban sem szereti a papírjait magyarázni. Sem a városőrséget, sem a lovagiságot, sem azt a haragváshoz való jogát, de mégiscsak akkor van a leginkább gondban amikor újra és újra a szerelmét kell bizonygatnia. Sosem értette, hogy ilyenkor mire vár egy lány. Mondjon nagyzoló körmondatokat, hogy akár a csillagokat is lehozná az égből, vagy épp sose hagyja el bármi is történjen? Nem, ezek már megbuktak. Már látták, ha olyanra fordul a helyzet akkor igenis otthagyja a lányt, mert ha nem hagyná ott akkor nem tudna érte visszamenni, és bizonyosan mindketten otthagyják a fogukat. Ő egyszerűen csak szeretni akarja a másikat és nem érti ilyenkor ezt miként is kéne bizonygatnia.
Nagyot sóhajt mikor a lány elmondja a saját értelmezését. Úgy látszik nem értik egymást. Reggel van és épp most fárasztotta le az a Tharg akitől erre a legkevésbé számított.
Azért megnyugszik mikor megérzi arcán a lány cirógatását, feléje fordul és a szemébe néz. Látja a lányon a pillanatnyi habozást mikor előre hajol, és úgy dönt ellopja tőle ezt a csókot. Egyrészt ezzel talán, esetleg bizonyíthat valamit, másrészt megint úgy érzi addig kell kiélveznie a kapcsolatukat amíg Alyo ki nem teszi a szűrét.*
-Nagyon szeretlek. *Mondja végül. Már lassacskán működő balját finoman a lány vállára helyezi.*
-És ha nem hiszed el, akkor is szeretni foglak. *Lassan tényleg indulnia kellene. Egy darabig még marad Alyo mellett, bár nem hiszi, hogy sok mindent még mondhatna. Ő szereti a lányt, és talán meg kell elégednie azzal, hogy a lány viszonozza ezeket az érzéseket, még akkor is ha egyáltalán nem hisz bennük. Igen, ennyinek elégnek kell lennie.*
-Azt hiszem felnézek a törpéhez. Hátha kész van már a megrendelés. *Meg Alyonak is meg kell majd mutatnia a visszacsapóíjat, megígérte neki, hogy lőhet vele. Illetve van pár egyéb őrült ötlete is amiket nem ártana megbeszélni a rőt szakállúval.*
-Laor meg biztos beteg, különben már a kardjával bökdösne mindkettőnket. *Szegény flótás, nem örülne neki, ha holmi nátha ledöntené a lábáról, ő akarja kinyírni.*
7990. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-01 20:43:15
Üzenet elküldve: 2017-05-01 20:43:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon, édes otthon//
*Szó sincs arról, hogy ő pocskondiázni, meg sértegetni akarja a férfit. Pusztán arról van szó, hogy a lány tökéletesen beleszeretett a másikba, de annyi kevés józan esze még van, hogy ne lovalja bele magát túlságosan, pláne ha a másik érzelmei ennek a közelében sincsenek. A keserű tapasztalatok mondatják vele, azt amit mond, mert mások felismerték azt, hogy a faja milyen kényelmes lehet, többször nem akarja átélni, párszor elég volt. Teljesen igaz, hogy ez a kapcsolat valóban onnan indult, hogy kapóra jött egymásnak a két ellenkező ivarszerv, de azért attól a pillanattól kezdve, hogy valakinél ez komolyabbra fordul, és már nem csak az ivarszervet látja a másikban, akkor azért nem árt ezt tisztázni. Legalábbis Alyoval a tapasztalat ezt mondatja, ráadásul ő szinte az elejétől táplál a férfi iránt gyengéd érzelmeket.
Bólint a férfi szavaira, ő készségesen elhiszi neki, hogy ilyen jól nem tud hazudni, meg nyilván így a szemébe amúgy sem hazudna bele, ha már rákérdezett.*
- Szóval akkor gyűlölsz is, meg szeretsz is?
*Ő valahogy így értelmezi Aoneer szavait. Ez pedig el is szomorítja valahol, meg nem is. Szokták mondani, hogy a gyűlöletet és a szeretetet csak hajszál választja el egymástól.*
- Én csak szeretlek téged.
*Végigcirógatja a férfi arcát, majd újra a két keze közé zárja a másik kezét. Egy kicsit Aoneer arcára néz, de aztán újra a kezeikre mered. Nagyjából ez az a pont, amikor elmondható, hogy már minden olyat elmondott a másiknak, amit csak mondani akart, vagy tudott. Persze nyújthatnák még ezt, mint a rétestésztát, de annak semmi értelme nem lenne. Ő szeretne együtt lenni a férfivel, csak nem tudja, hogy ezt hogyan tudnák úgy megoldani, hogy senkinek ne kelljen megerőszakolni saját magát. Előre hajolva egy pillanatig gondolkodik azon, hogy megcsókolja-e a másikat, majd aztán végül nem teszi meg (hacsak amaz nem teszi meg), inkább csak nekidől, fejét a férfi felkarján nyugtatva. Talán életében most először sajnálja, hogy annak született, ami. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha csak egy közönséges lány lenne, akár a városból, akár vidékről. Bár akkor valószínűleg nem is találkoztak volna soha.*
*Szó sincs arról, hogy ő pocskondiázni, meg sértegetni akarja a férfit. Pusztán arról van szó, hogy a lány tökéletesen beleszeretett a másikba, de annyi kevés józan esze még van, hogy ne lovalja bele magát túlságosan, pláne ha a másik érzelmei ennek a közelében sincsenek. A keserű tapasztalatok mondatják vele, azt amit mond, mert mások felismerték azt, hogy a faja milyen kényelmes lehet, többször nem akarja átélni, párszor elég volt. Teljesen igaz, hogy ez a kapcsolat valóban onnan indult, hogy kapóra jött egymásnak a két ellenkező ivarszerv, de azért attól a pillanattól kezdve, hogy valakinél ez komolyabbra fordul, és már nem csak az ivarszervet látja a másikban, akkor azért nem árt ezt tisztázni. Legalábbis Alyoval a tapasztalat ezt mondatja, ráadásul ő szinte az elejétől táplál a férfi iránt gyengéd érzelmeket.
Bólint a férfi szavaira, ő készségesen elhiszi neki, hogy ilyen jól nem tud hazudni, meg nyilván így a szemébe amúgy sem hazudna bele, ha már rákérdezett.*
- Szóval akkor gyűlölsz is, meg szeretsz is?
*Ő valahogy így értelmezi Aoneer szavait. Ez pedig el is szomorítja valahol, meg nem is. Szokták mondani, hogy a gyűlöletet és a szeretetet csak hajszál választja el egymástól.*
- Én csak szeretlek téged.
*Végigcirógatja a férfi arcát, majd újra a két keze közé zárja a másik kezét. Egy kicsit Aoneer arcára néz, de aztán újra a kezeikre mered. Nagyjából ez az a pont, amikor elmondható, hogy már minden olyat elmondott a másiknak, amit csak mondani akart, vagy tudott. Persze nyújthatnák még ezt, mint a rétestésztát, de annak semmi értelme nem lenne. Ő szeretne együtt lenni a férfivel, csak nem tudja, hogy ezt hogyan tudnák úgy megoldani, hogy senkinek ne kelljen megerőszakolni saját magát. Előre hajolva egy pillanatig gondolkodik azon, hogy megcsókolja-e a másikat, majd aztán végül nem teszi meg (hacsak amaz nem teszi meg), inkább csak nekidől, fejét a férfi felkarján nyugtatva. Talán életében most először sajnálja, hogy annak született, ami. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha csak egy közönséges lány lenne, akár a városból, akár vidékről. Bár akkor valószínűleg nem is találkoztak volna soha.*
7989. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-01 19:30:02
Üzenet elküldve: 2017-05-01 19:30:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon, édes otthon//
*Elég baj az, hogy rossz irányba indult el a beszélgetés fonalán, de az talán még nagyobb baj, hogy ebbe a rossz irányba ennyire belelovalta magát. Nem olyan alak aki szereti jártatni a száját, talán épp ezért van az, hogy a dolgok néha csak úgy kitörnek belőle. Ha a lány megszakítja akkor persze félbehagyja az elbeszélést, valóban elmondta már párszor, és attól, hogy beszél nem fognak megváltozni a dolgok. Mi több semmi szükség rá, hogy a "dicsőséges" Tharg kultúra az ő kedve szerint alakuljon, vagy valaha is felelősségre vonják őket azért amit műveltek. Nyilván ennél mindenkinek van jobb dolga is.
Kissé döbbenten, hitetlenkedve hallgatja a lány felvetését. Ezzel ilyen formában még nem találkozott. Némi ellentmondást fedez fel abban, hogy a félvér elhiszi, hogy fontos neki a vád pedig most mégis az ellenkezője. Mert Tharg és Aoneer nem kedveli a Thargokat. Hagyja, hogy a lány megérintse az arcát és tovább pocskondiázza. Annyiban igaza van, hogy ez az egész neki valóban kényelmes meg kellemes, és a kapcsolatukat is elsősorban a közös kényelem szülte. Ha pedig nem lesz gyerek akkor a gondok nagyjától is megkímélik egymást, mert a kis csöppség bizony nem mindig áldás a házra, főleg ha nem akkor érkezik amikor ők szeretnék.*
-Ennyire jól azért nem tudok hazudni. *Válaszolja a lánynak előremeredve. Végtére is amivel megvádolták az tulajdonképpen az, hogy iszonyatos gyűlöletet fojt el, és meg játssza magát egy barbár nőcske előtt. Ez egyrészt személyes sértés, másrészt Alyo idősebb nála, és hasonló esetben akár át is kéne látnia a dolgon.*
-Ha tudnék akkor játszanám az elméjénél lévőt a sámánodnak, a jó katonát a kisasszonynak, és minden menne mint a karikacsapás. Kényelmes volna. *Ad igazat a lánynak. Ha efféle rejtett képességei volnának akkor azokat elsősorban nem a puha combokért és a finom reggeliért (amit egyébként nem kapott) bocsátaná áruba, hanem mondjuk visszavásárolná rajta az őrmesteri rangját.*
-Az igazság az, hogy sosem ment jól a színlelés, és ahogy az idő telik ez egyre csak rosszabb lesz. *Nyújtja ki balját, még mindig a kéz mozgását próbálgatva, ujjait úgy tartja mintha egy számszeríj lenne a kezei közt. Emlékei közt megint előkerül a kocsmáros alakja. Vajon ha újra odakerülne, újra meghúzná a ravaszt?*
-Hogy őszinte legyek hajlamos vagyok elfelejteni, hogy Tharg vagy. És amikor kettesben vagyunk elfelejtem, hogy ez a város itt létezik. *Persze, hogy megtenné. Nem tudatosan, inkább reflex szerűen. Mint ahogy a megvadult kutya támad, vagy az egér menekül a zajra. Nem gondolkozik, csak megcsinálja, mert ez az egyetlen lap amit kapott a teremtésben.*
-És még éberebb pillanataimban se értem miként tartozhat pont ide valaki akit ennyire szeretek.
*Elég baj az, hogy rossz irányba indult el a beszélgetés fonalán, de az talán még nagyobb baj, hogy ebbe a rossz irányba ennyire belelovalta magát. Nem olyan alak aki szereti jártatni a száját, talán épp ezért van az, hogy a dolgok néha csak úgy kitörnek belőle. Ha a lány megszakítja akkor persze félbehagyja az elbeszélést, valóban elmondta már párszor, és attól, hogy beszél nem fognak megváltozni a dolgok. Mi több semmi szükség rá, hogy a "dicsőséges" Tharg kultúra az ő kedve szerint alakuljon, vagy valaha is felelősségre vonják őket azért amit műveltek. Nyilván ennél mindenkinek van jobb dolga is.
Kissé döbbenten, hitetlenkedve hallgatja a lány felvetését. Ezzel ilyen formában még nem találkozott. Némi ellentmondást fedez fel abban, hogy a félvér elhiszi, hogy fontos neki a vád pedig most mégis az ellenkezője. Mert Tharg és Aoneer nem kedveli a Thargokat. Hagyja, hogy a lány megérintse az arcát és tovább pocskondiázza. Annyiban igaza van, hogy ez az egész neki valóban kényelmes meg kellemes, és a kapcsolatukat is elsősorban a közös kényelem szülte. Ha pedig nem lesz gyerek akkor a gondok nagyjától is megkímélik egymást, mert a kis csöppség bizony nem mindig áldás a házra, főleg ha nem akkor érkezik amikor ők szeretnék.*
-Ennyire jól azért nem tudok hazudni. *Válaszolja a lánynak előremeredve. Végtére is amivel megvádolták az tulajdonképpen az, hogy iszonyatos gyűlöletet fojt el, és meg játssza magát egy barbár nőcske előtt. Ez egyrészt személyes sértés, másrészt Alyo idősebb nála, és hasonló esetben akár át is kéne látnia a dolgon.*
-Ha tudnék akkor játszanám az elméjénél lévőt a sámánodnak, a jó katonát a kisasszonynak, és minden menne mint a karikacsapás. Kényelmes volna. *Ad igazat a lánynak. Ha efféle rejtett képességei volnának akkor azokat elsősorban nem a puha combokért és a finom reggeliért (amit egyébként nem kapott) bocsátaná áruba, hanem mondjuk visszavásárolná rajta az őrmesteri rangját.*
-Az igazság az, hogy sosem ment jól a színlelés, és ahogy az idő telik ez egyre csak rosszabb lesz. *Nyújtja ki balját, még mindig a kéz mozgását próbálgatva, ujjait úgy tartja mintha egy számszeríj lenne a kezei közt. Emlékei közt megint előkerül a kocsmáros alakja. Vajon ha újra odakerülne, újra meghúzná a ravaszt?*
-Hogy őszinte legyek hajlamos vagyok elfelejteni, hogy Tharg vagy. És amikor kettesben vagyunk elfelejtem, hogy ez a város itt létezik. *Persze, hogy megtenné. Nem tudatosan, inkább reflex szerűen. Mint ahogy a megvadult kutya támad, vagy az egér menekül a zajra. Nem gondolkozik, csak megcsinálja, mert ez az egyetlen lap amit kapott a teremtésben.*
-És még éberebb pillanataimban se értem miként tartozhat pont ide valaki akit ennyire szeretek.
7988. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-01 18:48:54
Üzenet elküldve: 2017-05-01 18:48:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon, édes otthon//
*Bólint, ha most nem, akkor majd később. Talán. Ha úgy hozza a sors.
Kicsit döbbenten hallgatja Aoneer kitörését. Ez már mind tudta, amit most elmond, mert elmondta már egy másik alkalommal. De nem is ez döbbenti meg, nem is a hevesség. Hanem az, hogy nem kap választ a kérdésére, vagy nem igazán úgy, ahogy ő választ szeretne. Nem kezd vitatkozni most arról, hogy ork-szobruk is van, meg, hogy egyik előtt sem borul le senki imádságra, nem vitatkozik a Vashegy vélt és valós erejéről sem. Alyo nem egy észlény, de azt még ő is látja, hogy a thargok régi fénye bizony erősen megkopott és tartalékaik kimerülőben vannak. A rövidtávú céljaik között valószínűleg inkább a túlélés szerepel, semmint a pusztulás, még akkor is ha egyébként egy epikus csatában pusztulhatnának el. Alyo a maga nevében nem vágyik epikus csatában való pusztulásra, és ezzel a legtöbben így vannak. Nem akar vitatkozni, vagy ha mindenképpen vitatkozni kell, akkor nem erről akar vitatkozni. Ő tipikusan olyan, aki kerüli a konfliktust, a személyiségéből adódik, nem jellemző amúgy a thargokra. A legtöbben igenis szeretik felvenni a kesztyűt. De erről sem óhajt vitatkozni, sőt igazából már bánja, hogy belekezdett ebbe az egészbe. Először a férfi arcára néz, aztán a kettejük kezeire, egy fél percig legalább odabámul és azon őrlődik, hogy elhúzza-e a magáét, végül nem teszi meg, vagyis csak félig, mert az egyiket valóban visszahúzza, a másikat meg az ölébe ejti.
Rázza a fejét, hogy most azért mert igazán nekikeseredett, vagy azért mert nem pont ebbe az irányba akarta vinni a beszélgetést, azt nem tudni.*
- Tudom mi a bajod a Vasheggyel, elmondtad már elégszer. Engem inkább az érdekel, hogy mi vagyok én? Hogy jövök ehhez? Hiszen gyűlölsz itt lenni, gyűlölsz mindent, amit e hely képvisel, és akkor itt vagyok én.
*Az előbb az ölébe ejtett keze most kinyúl a férfi arca felé, és ha az hagyja, akkor megérinti.*
- Amikor velem vagy, akkor olyan, mintha egy teljesen más ember lennél, nem nézné ki belőled senki, de olyan hihetetlenül gyengéd vagy, olyan érzés, hogy elhiszem neked, hogy fontos vagyok neked.
*És itt van a bizonyos bökkenő, ha Aoneer ennyire gyűlöli a thargokat, akkor hogy kedvelhet, hovatovább hogy szerethet valakit, aki viszont tharg?*
- Csak arra kell gondolnom, hogy inkább csak kihasználod azt, amit én nyújthatok neked. Szállás, étel, puha combok. Mindezt pedig anélkül, hogy arra kellene gondolnod, hogy a nyakadba varrok egy zabigyereket. Kényelmes, nem? És ha csak erről van szó, akkor kérlek mondd meg. Belehalnék, ha így lenne, de tudnom kell...
*Bólint, ha most nem, akkor majd később. Talán. Ha úgy hozza a sors.
Kicsit döbbenten hallgatja Aoneer kitörését. Ez már mind tudta, amit most elmond, mert elmondta már egy másik alkalommal. De nem is ez döbbenti meg, nem is a hevesség. Hanem az, hogy nem kap választ a kérdésére, vagy nem igazán úgy, ahogy ő választ szeretne. Nem kezd vitatkozni most arról, hogy ork-szobruk is van, meg, hogy egyik előtt sem borul le senki imádságra, nem vitatkozik a Vashegy vélt és valós erejéről sem. Alyo nem egy észlény, de azt még ő is látja, hogy a thargok régi fénye bizony erősen megkopott és tartalékaik kimerülőben vannak. A rövidtávú céljaik között valószínűleg inkább a túlélés szerepel, semmint a pusztulás, még akkor is ha egyébként egy epikus csatában pusztulhatnának el. Alyo a maga nevében nem vágyik epikus csatában való pusztulásra, és ezzel a legtöbben így vannak. Nem akar vitatkozni, vagy ha mindenképpen vitatkozni kell, akkor nem erről akar vitatkozni. Ő tipikusan olyan, aki kerüli a konfliktust, a személyiségéből adódik, nem jellemző amúgy a thargokra. A legtöbben igenis szeretik felvenni a kesztyűt. De erről sem óhajt vitatkozni, sőt igazából már bánja, hogy belekezdett ebbe az egészbe. Először a férfi arcára néz, aztán a kettejük kezeire, egy fél percig legalább odabámul és azon őrlődik, hogy elhúzza-e a magáét, végül nem teszi meg, vagyis csak félig, mert az egyiket valóban visszahúzza, a másikat meg az ölébe ejti.
Rázza a fejét, hogy most azért mert igazán nekikeseredett, vagy azért mert nem pont ebbe az irányba akarta vinni a beszélgetést, azt nem tudni.*
- Tudom mi a bajod a Vasheggyel, elmondtad már elégszer. Engem inkább az érdekel, hogy mi vagyok én? Hogy jövök ehhez? Hiszen gyűlölsz itt lenni, gyűlölsz mindent, amit e hely képvisel, és akkor itt vagyok én.
*Az előbb az ölébe ejtett keze most kinyúl a férfi arca felé, és ha az hagyja, akkor megérinti.*
- Amikor velem vagy, akkor olyan, mintha egy teljesen más ember lennél, nem nézné ki belőled senki, de olyan hihetetlenül gyengéd vagy, olyan érzés, hogy elhiszem neked, hogy fontos vagyok neked.
*És itt van a bizonyos bökkenő, ha Aoneer ennyire gyűlöli a thargokat, akkor hogy kedvelhet, hovatovább hogy szerethet valakit, aki viszont tharg?*
- Csak arra kell gondolnom, hogy inkább csak kihasználod azt, amit én nyújthatok neked. Szállás, étel, puha combok. Mindezt pedig anélkül, hogy arra kellene gondolnod, hogy a nyakadba varrok egy zabigyereket. Kényelmes, nem? És ha csak erről van szó, akkor kérlek mondd meg. Belehalnék, ha így lenne, de tudnom kell...
7987. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-01 17:52:26
Üzenet elküldve: 2017-05-01 17:52:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon, édes otthon//
-Talán majd később. *Mondja, mert itt és most nem akar megint nekivetkőzni a napnak. Ha másodjára is félig csupaszon menne fel a nagyságos asszonyhoz az már talán Alyo gyanakvását is felkeltené. Este ha lesz rá idejük akkor talán, de most semmiképpen.
A félvér közben lassan kinyögi amit mondani akart. Mintha ezt egyszer már átbeszélték volna, legalábbis neki úgy tűnik. Valóban nem szeret itt lenni, valóban minden pillanatban azt várja mikor lép elő egy baltás szakállas idióta és veri be a fejét a fegyverével, különösen az óta, hogy látta azt a körözési papírt. És mégis ahogy a tíz barna ujj a kézfejét simogatja szerencsés embernek érzi magát.*
-Mi ez a vashegy? *Teszi fel a költői kérdést szemeit fáradtan a magasba emeli. Ritkán kell megindokolnia miért büdös neki egy barbár horda, és nagyon úgy néz ki most sikerült belefutnia ezen pillanatok egyikébe.*
-Vagy inkább azt kell kérdeznem, mit akar elérni? *Igen ez jobb kérdés, de még mindig költői, hiszen ő elvben nem tudhatja a választ, a lány meg talán nem válaszolhat rá.*
-Tudom, hogy neked az otthonod. De nekem csupán egy ködvár. Azt mondjátok harcos nép vagytok, de végül a ti vezéretek volt az aki "megfutamodott", mikor a világ negyede az ő kezébe helyezte a sorsát. *Egy csatájuk ugyan volt, de egy csata az még mindig csak egy csata. Ez a tegnapit is ideszámítva kettővel kevesebb konfliktus mint amiben ő részt vett, pedig messze nem hadakozott eleget, és nem haltak meg elegen körülötte, már saját mércéje szerint.*
-Azt mondjátok, a vashegy erős, pedig egyszer sem érte támadás, és nekem elhihetitek, ha egyszer valaki faltörőkost kerít az elég a kapu elé, nem sokáig fogja magát tartani. *Pillant a főkapu irányába. A vár az rendesen meg van építve, azt elismeri, már a barbár sztenderdekhez, mérten. Igazából a külső kapuval sincs olyan sok baj, de a tervezője minden bizonnyal valami kókler lehetett.*
-Azt mondjátok a vashegy büszke, mégis hagyjátok, hogy a hamis isten szobra ott álljon a folyóparton, és a helyett, hogy választanátok az istenek, vagy az istentelenség közül meghúzódtok a kis dombotokon, mintha azt remélné az egész törzs, hogy ez a vész majd elmúlik, vagy ha homokba dugjátok a fejeteket és nem látjátok mi folyik odakint akkor az nincs is. *Baljába temeti az arcát mintha ezt az egészet vissza akarná szívni, hiszen most épp a kedvesét sértegeti valamilyen szinten.*
-Úgy érzem a vashegy egy nagyszerű eszme melynek nevében mindig megléphetitek azt ami a lehető legkényelmesebb, és ha a hegy körül térdig ér a vér, és ork kölykök potyognak az égből a legtöbbeteket az se érdekelne. *Korántsem akarja megmondani senkinek mit csináljon, de ha már ők megmondják maguknak mi a legfontosabb akkor már igazán eljárhatnának a szerint. Az őrséggel is valahol ez volt a problémája. Az őrségnek van egy feladata amiben felettesei akadályozzák, vagy épp meggátolják, mert az úgy kényelmesebb. Ő nem tud ilyen körülmények között élni. Miként kéne egyáltalán beszélnie valakivel aki soha nem azt mondja amit mondani akar, és soha nem azt teszi ami elvileg a célja. Ahol a sámánasszony visszatartja őt az egyik törzstag megmentésétől, és ahol egy egy ócska kifogással bármely értéket a sárba lehet tiporni. Ez nem sérti a lelki világát, egész egyszerűen nem tud vele mit kezdeni. Mintha vakon és süketen bolyongana, vagy olyan könyvet lapozna ami egy számára ismeretlen írással készült.*
-Talán majd később. *Mondja, mert itt és most nem akar megint nekivetkőzni a napnak. Ha másodjára is félig csupaszon menne fel a nagyságos asszonyhoz az már talán Alyo gyanakvását is felkeltené. Este ha lesz rá idejük akkor talán, de most semmiképpen.
A félvér közben lassan kinyögi amit mondani akart. Mintha ezt egyszer már átbeszélték volna, legalábbis neki úgy tűnik. Valóban nem szeret itt lenni, valóban minden pillanatban azt várja mikor lép elő egy baltás szakállas idióta és veri be a fejét a fegyverével, különösen az óta, hogy látta azt a körözési papírt. És mégis ahogy a tíz barna ujj a kézfejét simogatja szerencsés embernek érzi magát.*
-Mi ez a vashegy? *Teszi fel a költői kérdést szemeit fáradtan a magasba emeli. Ritkán kell megindokolnia miért büdös neki egy barbár horda, és nagyon úgy néz ki most sikerült belefutnia ezen pillanatok egyikébe.*
-Vagy inkább azt kell kérdeznem, mit akar elérni? *Igen ez jobb kérdés, de még mindig költői, hiszen ő elvben nem tudhatja a választ, a lány meg talán nem válaszolhat rá.*
-Tudom, hogy neked az otthonod. De nekem csupán egy ködvár. Azt mondjátok harcos nép vagytok, de végül a ti vezéretek volt az aki "megfutamodott", mikor a világ negyede az ő kezébe helyezte a sorsát. *Egy csatájuk ugyan volt, de egy csata az még mindig csak egy csata. Ez a tegnapit is ideszámítva kettővel kevesebb konfliktus mint amiben ő részt vett, pedig messze nem hadakozott eleget, és nem haltak meg elegen körülötte, már saját mércéje szerint.*
-Azt mondjátok, a vashegy erős, pedig egyszer sem érte támadás, és nekem elhihetitek, ha egyszer valaki faltörőkost kerít az elég a kapu elé, nem sokáig fogja magát tartani. *Pillant a főkapu irányába. A vár az rendesen meg van építve, azt elismeri, már a barbár sztenderdekhez, mérten. Igazából a külső kapuval sincs olyan sok baj, de a tervezője minden bizonnyal valami kókler lehetett.*
-Azt mondjátok a vashegy büszke, mégis hagyjátok, hogy a hamis isten szobra ott álljon a folyóparton, és a helyett, hogy választanátok az istenek, vagy az istentelenség közül meghúzódtok a kis dombotokon, mintha azt remélné az egész törzs, hogy ez a vész majd elmúlik, vagy ha homokba dugjátok a fejeteket és nem látjátok mi folyik odakint akkor az nincs is. *Baljába temeti az arcát mintha ezt az egészet vissza akarná szívni, hiszen most épp a kedvesét sértegeti valamilyen szinten.*
-Úgy érzem a vashegy egy nagyszerű eszme melynek nevében mindig megléphetitek azt ami a lehető legkényelmesebb, és ha a hegy körül térdig ér a vér, és ork kölykök potyognak az égből a legtöbbeteket az se érdekelne. *Korántsem akarja megmondani senkinek mit csináljon, de ha már ők megmondják maguknak mi a legfontosabb akkor már igazán eljárhatnának a szerint. Az őrséggel is valahol ez volt a problémája. Az őrségnek van egy feladata amiben felettesei akadályozzák, vagy épp meggátolják, mert az úgy kényelmesebb. Ő nem tud ilyen körülmények között élni. Miként kéne egyáltalán beszélnie valakivel aki soha nem azt mondja amit mondani akar, és soha nem azt teszi ami elvileg a célja. Ahol a sámánasszony visszatartja őt az egyik törzstag megmentésétől, és ahol egy egy ócska kifogással bármely értéket a sárba lehet tiporni. Ez nem sérti a lelki világát, egész egyszerűen nem tud vele mit kezdeni. Mintha vakon és süketen bolyongana, vagy olyan könyvet lapozna ami egy számára ismeretlen írással készült.*
7986. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-01 11:40:15
Üzenet elküldve: 2017-05-01 11:40:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon, édes otthon//
- Ha szeretnéd, akkor megvarrom.
*Ajánlja fel, hogy megstoppolja a lyukat Aoneer ruháján. Merthogy nem csak az íjhoz, de a varrótűhöz is ért, szívesen is csinál ilyesmit, szívesen hímezget is, elég ügyes is. Persze ilyesmivel nem nagyon dicsekszik, meg ugye azt amúgy sem szokott.
Aoneer úgy látszik, hogy nem tudja követni a lány gondolatmenetét, így nem is igazán érti a kérdést. Ez persze nem róható fel neki, hiszen Alyo nem osztja meg vele az aggályait, hanem csak a saját agyát stuffolja velük. Valószínűleg kezd szegény egy kicsit túlpörögni ezen a témán, de hát nő, a nők meg ilyenek. Túl sokat gondolkodnak és néha a bolhából is elefántot csinálnak, ráadásul teljesen meg tudják indokolni, hogy miért is teszik ezt. Ezek után meg nyilvánvaló, hogy megsértődnek, ha a szerencsétlen férfi nem látja a nyilvánvaló összefüggéseket, vagy ha esetleg nem azt a választ adja, amit a nő hallani akar. Vagy nem egészen azt.*
- Izé.
*Vakarja a lány a fejét, mert azért gondolni valamire, meg kimondani azt, az azért nem egyszerű. De hát egy kicsit úgy tűnik, hogy pontosítania kell, ha válaszra vár.*
- Csak arra gondoltam, hogy az nem önmagad megerőszakolása-e, ha szeretsz engem, vagy csak kedvelsz, vagy csak fontosnak találsz? Úgy értem, hogy nem szeretsz itt lenni. Látom, hogy így van, a vak is látja.
*Már két kézzel fogja Aoneer kezét, és gyengéden cirógatja. Mert a barbárok ilyet is tudnak, végtelenül gyengédek tudnak lenni azzal, akit szeretnek, még akkor is, ha érzelmeik viszonzásában nem teljesen biztosak.*
- Gyűlölsz minket. Jobban belegondolva kiket nem gyűlölsz?
*Alyo nehezen tudja elképzelni magát máshol, mint a Vashegyen, nem, ő ide tartozik, szerves része. Persze a Vashegy nem csak a Vashegyből áll, hanem ott vannak azért a környező birtokok is.*
- Pedig nem is bántott egy vashegyi sem soha.
*Az persze más kérdés, hogy Aoneernek is megvannak a maga sérelmei, hogy ezek aztán vélt, vagy valós sérelmek, azt nehéz megmondani, mert Aoneer nyilván valósnak érzi őket. Jó, Laor folyton froclizza mindkettejüket, de végül is csak visszakísérte Aoneert a kikötőbe, és Alyot is hazahozta, ezért meg a lány simán elnéz neki egy csomó kekeckedést, amit a jövőben még művelni fog. Persze Alyo nem egy engesztelhetetlen típus.*
- Ha szeretnéd, akkor megvarrom.
*Ajánlja fel, hogy megstoppolja a lyukat Aoneer ruháján. Merthogy nem csak az íjhoz, de a varrótűhöz is ért, szívesen is csinál ilyesmit, szívesen hímezget is, elég ügyes is. Persze ilyesmivel nem nagyon dicsekszik, meg ugye azt amúgy sem szokott.
Aoneer úgy látszik, hogy nem tudja követni a lány gondolatmenetét, így nem is igazán érti a kérdést. Ez persze nem róható fel neki, hiszen Alyo nem osztja meg vele az aggályait, hanem csak a saját agyát stuffolja velük. Valószínűleg kezd szegény egy kicsit túlpörögni ezen a témán, de hát nő, a nők meg ilyenek. Túl sokat gondolkodnak és néha a bolhából is elefántot csinálnak, ráadásul teljesen meg tudják indokolni, hogy miért is teszik ezt. Ezek után meg nyilvánvaló, hogy megsértődnek, ha a szerencsétlen férfi nem látja a nyilvánvaló összefüggéseket, vagy ha esetleg nem azt a választ adja, amit a nő hallani akar. Vagy nem egészen azt.*
- Izé.
*Vakarja a lány a fejét, mert azért gondolni valamire, meg kimondani azt, az azért nem egyszerű. De hát egy kicsit úgy tűnik, hogy pontosítania kell, ha válaszra vár.*
- Csak arra gondoltam, hogy az nem önmagad megerőszakolása-e, ha szeretsz engem, vagy csak kedvelsz, vagy csak fontosnak találsz? Úgy értem, hogy nem szeretsz itt lenni. Látom, hogy így van, a vak is látja.
*Már két kézzel fogja Aoneer kezét, és gyengéden cirógatja. Mert a barbárok ilyet is tudnak, végtelenül gyengédek tudnak lenni azzal, akit szeretnek, még akkor is, ha érzelmeik viszonzásában nem teljesen biztosak.*
- Gyűlölsz minket. Jobban belegondolva kiket nem gyűlölsz?
*Alyo nehezen tudja elképzelni magát máshol, mint a Vashegyen, nem, ő ide tartozik, szerves része. Persze a Vashegy nem csak a Vashegyből áll, hanem ott vannak azért a környező birtokok is.*
- Pedig nem is bántott egy vashegyi sem soha.
*Az persze más kérdés, hogy Aoneernek is megvannak a maga sérelmei, hogy ezek aztán vélt, vagy valós sérelmek, azt nehéz megmondani, mert Aoneer nyilván valósnak érzi őket. Jó, Laor folyton froclizza mindkettejüket, de végül is csak visszakísérte Aoneert a kikötőbe, és Alyot is hazahozta, ezért meg a lány simán elnéz neki egy csomó kekeckedést, amit a jövőben még művelni fog. Persze Alyo nem egy engesztelhetetlen típus.*
7985. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-01 10:45:48
Üzenet elküldve: 2017-05-01 10:45:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon, édes otthon//
*Ő nem gondolná, hogy a patkányok nagyobb veszélyt jelentenek, mint az istenek, vagy az ő esetében a kisasszonyé s a nagyasszony prése, egyszerűen ők azok akiket most el tud érni. Karnyújtásnyi távolságon belül vannak, érzi a szagukat, és mint a vadászkutya, ő is nehezen mond le a zsákmányról.*
-Nem semmi. *Mondja és nem igazán érti mire kérdezett rá a lány. Valószínűleg a sebesülésére, de az egészen begyógyult. Most csupán a ruháján látni egy szép kis lyukat aminek nem örül, de vér azon át már nem fog belőle kiömleni. Jól van, és ha a keze is rendbe jön akkor már egészen jól lesz.
A második kérdést még kevésbé érti, főleg azért mert Alyo nem tesz fel kérdést, csak kérdő szavakat dobál egymásra. A férfi meg nem gondolatolvasó, nem is volt az soha, és ezt a vörösnek is meg kellett volna értenie, már ha akart tőle valamit. Mert ha akart akkor nem mondta el, ő pedig ezért nem csinálja meg.*
-Mit? *Kérdezi teljesen tanácstalanul. A rövid megszólalásokhoz normális esetben némi agressziónak is kéne társulnia, de ezt most nem engedi ide. Nyilvánvaló számára, hogy a lányt zavarja valami, és ha megtudja mi ez a valami akkor arra már lehet "hogyan"-al, meg "miért"-tel rákérdezni, ám egyelőre a probléma oka sem tiszta a számára. Megfordul benne a gondolat, hogy még mindig a kikötőben történtek miatt haragszik.*
-Nézd, a tegnapi nap után már nem merek mit ígérni. De hidd el, hogy fontos vagy számomra, és ha végre sikerül megszabadulni az őrség kötelékeitől, akkor majd próbálok olyan munkát keresni ami mellett több időt tölthetünk együtt. *Próbál elindulni valamerre, mert nem akar csak úgy leragadni. Ő azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy szerez valahol egy szebb házat, lakást és maga mellé veszi a lányt. Külső szemmel hajlandó lebecsülni a félvér törzshöz való kötöttségét, de tudja, hogy ő ide tartozik, ezért sem említi meg ezt a lehetőséget, amíg nem lesznek biztosak a dolgok. Ráadásul meg kéne úsznia, hogy a kisasszony börtönbe vettesse.*
*Ő nem gondolná, hogy a patkányok nagyobb veszélyt jelentenek, mint az istenek, vagy az ő esetében a kisasszonyé s a nagyasszony prése, egyszerűen ők azok akiket most el tud érni. Karnyújtásnyi távolságon belül vannak, érzi a szagukat, és mint a vadászkutya, ő is nehezen mond le a zsákmányról.*
-Nem semmi. *Mondja és nem igazán érti mire kérdezett rá a lány. Valószínűleg a sebesülésére, de az egészen begyógyult. Most csupán a ruháján látni egy szép kis lyukat aminek nem örül, de vér azon át már nem fog belőle kiömleni. Jól van, és ha a keze is rendbe jön akkor már egészen jól lesz.
A második kérdést még kevésbé érti, főleg azért mert Alyo nem tesz fel kérdést, csak kérdő szavakat dobál egymásra. A férfi meg nem gondolatolvasó, nem is volt az soha, és ezt a vörösnek is meg kellett volna értenie, már ha akart tőle valamit. Mert ha akart akkor nem mondta el, ő pedig ezért nem csinálja meg.*
-Mit? *Kérdezi teljesen tanácstalanul. A rövid megszólalásokhoz normális esetben némi agressziónak is kéne társulnia, de ezt most nem engedi ide. Nyilvánvaló számára, hogy a lányt zavarja valami, és ha megtudja mi ez a valami akkor arra már lehet "hogyan"-al, meg "miért"-tel rákérdezni, ám egyelőre a probléma oka sem tiszta a számára. Megfordul benne a gondolat, hogy még mindig a kikötőben történtek miatt haragszik.*
-Nézd, a tegnapi nap után már nem merek mit ígérni. De hidd el, hogy fontos vagy számomra, és ha végre sikerül megszabadulni az őrség kötelékeitől, akkor majd próbálok olyan munkát keresni ami mellett több időt tölthetünk együtt. *Próbál elindulni valamerre, mert nem akar csak úgy leragadni. Ő azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy szerez valahol egy szebb házat, lakást és maga mellé veszi a lányt. Külső szemmel hajlandó lebecsülni a félvér törzshöz való kötöttségét, de tudja, hogy ő ide tartozik, ezért sem említi meg ezt a lehetőséget, amíg nem lesznek biztosak a dolgok. Ráadásul meg kéne úsznia, hogy a kisasszony börtönbe vettesse.*
7984. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-01 10:11:02
Üzenet elküldve: 2017-05-01 10:11:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Otthon, édes otthon//
*Nem ért az istenek dolgához, sőt igazából nem is érdekli túlzottan, neki tökéletesen megfelelnek a szellemek, bennük még nem csalódott soha. Ők vezették őket ide, velük viszont csak a Szellemjáró tud beszélni, de ez tutira nem mágikus képesség függvénye, hanem egyszerűen kiválasztott, hiszen hat ujja van. Hiába, a thargok babonás népség, bár ennek ellenére nem tölti ki a vallás a mindennapjaikat, és nem is igyekeznek ráerőltetni a magukét másokra. Alyo az istenek dolgából csak annyit lát, és annyit fog fel, hogy jöttek és az élőholtak egycsapásra eltűntek, vagy legalábbis jelentősen megcsappant a számuk. Őt ennél jobban nem érdekli ez, még annak ellenére sem, hogy valamelyik isten nevében majdnem kinyírták. Végtére is fanatikus hívői bárkinek és bárminek lehetnek, nem? Azt persze érti, hogy Aoneer dühe engesztelhetetlen mindkettejük elöljárói irányába, de ő kedveli a maga elöljáróit, sőt hálás nekik az elmúlt másfél évtizedért, amit túlélt, és amiben egy összetartó, egymásért kiálló csapat tagja lehetett, igen, elmondható, hogy sajátos rajongással van az egész törzsért. Szerinte simán kigyógyíthatná a Szellemjáró Aoneert, ha az hagyná magát, mivel azonban Aoneer ezt másképpen gondolja, így a lány nem fog vitatkozni.*
- Azt hiszem, hogy egyelőre nem ezek a patkányok a nagyobb probléma. Ők nem tudják, hogy pont mi voltunk.
*Legalábbis nagyon reméli, hogy nem ismernék fel, ha még egyszer arra járna, mondjuk nem tervez egy ideig a kikötőbe menni. Ráijeszteni sem akar az ottaniakra, sőt kicsit szeretné elfelejteni a történteket.*
- Látszik valami?
*Ujjával a férfi mellkasára mutat, oda, ahol meglőtték.*
- Nem tudom. Azért kérdezem. Szeretném, ha szeretnél. Csak ha ez így van, akkor nem értem, hogy hogyan? Vagy miért?
*Persze az érzelmek cseppet sem racionálisak, de azért mikor felszáll az a bizonyos lila köd, akkor már talán meglátja az ember azt a bizonyos bökkenőt is. A bökkenő pedig az, hogy Alyo ízig-vérig barbár, az a fajta, aki pár téllel ezelőtt még jurtában aludt, és állatbőrökkel takarózott. Az, aki vért ivott az ellenség koponyájából, és aki gyökeresen más értékrenddel bír, példának okáért rajong azokért az emberekért, akiket Aoneer meg gyűlöl. Ráadásul még félvér is, a félvérek esetében meg ott van az is, hogy nem lesznek kellemetlen következményei pár görbe estének.*
*Nem ért az istenek dolgához, sőt igazából nem is érdekli túlzottan, neki tökéletesen megfelelnek a szellemek, bennük még nem csalódott soha. Ők vezették őket ide, velük viszont csak a Szellemjáró tud beszélni, de ez tutira nem mágikus képesség függvénye, hanem egyszerűen kiválasztott, hiszen hat ujja van. Hiába, a thargok babonás népség, bár ennek ellenére nem tölti ki a vallás a mindennapjaikat, és nem is igyekeznek ráerőltetni a magukét másokra. Alyo az istenek dolgából csak annyit lát, és annyit fog fel, hogy jöttek és az élőholtak egycsapásra eltűntek, vagy legalábbis jelentősen megcsappant a számuk. Őt ennél jobban nem érdekli ez, még annak ellenére sem, hogy valamelyik isten nevében majdnem kinyírták. Végtére is fanatikus hívői bárkinek és bárminek lehetnek, nem? Azt persze érti, hogy Aoneer dühe engesztelhetetlen mindkettejük elöljárói irányába, de ő kedveli a maga elöljáróit, sőt hálás nekik az elmúlt másfél évtizedért, amit túlélt, és amiben egy összetartó, egymásért kiálló csapat tagja lehetett, igen, elmondható, hogy sajátos rajongással van az egész törzsért. Szerinte simán kigyógyíthatná a Szellemjáró Aoneert, ha az hagyná magát, mivel azonban Aoneer ezt másképpen gondolja, így a lány nem fog vitatkozni.*
- Azt hiszem, hogy egyelőre nem ezek a patkányok a nagyobb probléma. Ők nem tudják, hogy pont mi voltunk.
*Legalábbis nagyon reméli, hogy nem ismernék fel, ha még egyszer arra járna, mondjuk nem tervez egy ideig a kikötőbe menni. Ráijeszteni sem akar az ottaniakra, sőt kicsit szeretné elfelejteni a történteket.*
- Látszik valami?
*Ujjával a férfi mellkasára mutat, oda, ahol meglőtték.*
- Nem tudom. Azért kérdezem. Szeretném, ha szeretnél. Csak ha ez így van, akkor nem értem, hogy hogyan? Vagy miért?
*Persze az érzelmek cseppet sem racionálisak, de azért mikor felszáll az a bizonyos lila köd, akkor már talán meglátja az ember azt a bizonyos bökkenőt is. A bökkenő pedig az, hogy Alyo ízig-vérig barbár, az a fajta, aki pár téllel ezelőtt még jurtában aludt, és állatbőrökkel takarózott. Az, aki vért ivott az ellenség koponyájából, és aki gyökeresen más értékrenddel bír, példának okáért rajong azokért az emberekért, akiket Aoneer meg gyűlöl. Ráadásul még félvér is, a félvérek esetében meg ott van az is, hogy nem lesznek kellemetlen következményei pár görbe estének.*
7983. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-01 09:25:32
Üzenet elküldve: 2017-05-01 09:25:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//NAPVÁLTÁS//
//Otthon, édes otthon//
-A vörös bolondnak tart. *Válaszolja röviden, persze ennyi még alapesetben sem elég ahhoz, hogy valaki kilépjen a városi őrségtől. Ő sem csupán ezért teszi. Nehéz mindezt szavakba önteni mert tényleg nincs szó többről mint sérelmekről amikből neki személy szerint már elege van, és már korábban is elege volt.*
-Nem hiszi el a jelentéseimet, nem magyarázza el a parancsaimat. Ha bevinnék egy embert mondjuk lopás vádjával, az első dolga lenne az elmeállapotomra hivatkozva megkérdőjelezni a lopás tényét. *Így aztán jobb ha nem viszi be azt az embert, és nem okoz magának még több galibát, így aztán semmi szükség arra, hogy a városi őrség tagjának mondja magát, és tovább egye a város kenyerét.*
-Az ittlétem oka az, hogy megvádoltam Leát. A vád az volt, hogy egy démont idézett a világra és borostyánná változtatta a nagyfőnököt. Akkoriban még azt hittem mindezt szándékosan teszi, de ő váltig állítja, hogy csupán egy idióta. *Sóhajt, Alyonak valószínűleg más lesz a véleménye. Nyilván vannak nagyon elmés és nagyon összetett ürügyek a nagyvezér borostyánná változtatására, és a hatalom megszerzésére, mindezt pedig a világ egyik legnagyobb ellenségének parancsára. Meg arra, hogy a világba bejutott két démon mellé még egy harmadikat is odaállítsanak, mintha az a kettő amúgy nem volna elég.*
-A kisasszony véleménye persze az, hogy Leanda mindent a lehető legjobban csinált és a magát Drenulénak mondó fődémon jelenléte kizárólag a főnökasszony érdeme, továbbá a lehető legjobb dolog ami a világgal történhetett. *Nagy levegőt vesz.* -Látva az idézés eredményességét elismeri a sámánasszonyotok mágikus képességeit, és ezért engem elküldött hozzá, hogy a mérhetetlen varázstudományával helyrerakjon. *Ebből aztán semmi sem valósult meg. Száját undorodva lebiggyeszti, a kezelések alapján úgy hiszi Leandának egy csepp mágikus ereje sincs. Nagyon reméli legalább a kikötőbe való elengedésüket elismeri, mert különben ő felkötés közeli állapotba kerül.*
-Nem tudom. Lehet keresek egy normális munkaadót. *Ez persze csak egy kiindulópont. Normális munkaadó alatt értelemszerűen nem Thargarodot érti. Ez a hely szerinte messze van a normálistól. Ha itt kéne őrködnie attól megbolondulna előbb utóbb, vagy legalábbis mély letargiába süllyedne amiért egy rakás barbár dirigál neki.*
-Értem szóval a vashegy egy nem tekinti személyes inzultusnak. *Néz a lányra. Az őrség körében nem ritka, ha valakinek a fejére vérdíjat tűznek ki, de a vashegy nem egy rendfenntartó intézmény, hanem ők néha valami értékekről is szoktak hadoválni.*
-Az ötszáz arany nem nagy pénz. De amíg nem ijesztünk rá a patkányokra addig nem fogják visszavonni. Most kényelmes helyzetben vannak, és amíg ez így marad addig a körözés is élni fog. *De ha mondjuk felégetnék a Rumos rókalyukat, ami összességében nem is olyan nagy feladat, és már nem lenne hová bedobni a fejüket. Na akkor esetleg összehúznák magukat, és patkányokhoz méltóan elkezdenének menekülni.
A kérdésre a lány felé fordul. Kezeiket megint megpróbálja összekulcsolni. Látható rajta, hogy halvány gőze sincs arról honnan vette a lány ezt a gyanút. Nem is emlékszik rá kérdezett e hasonlót korábban.*
-Szerinted? *Kérdezi halkan és mosolyogva, mintha csak viccnek venné a lány kérdését.*
//Otthon, édes otthon//
-A vörös bolondnak tart. *Válaszolja röviden, persze ennyi még alapesetben sem elég ahhoz, hogy valaki kilépjen a városi őrségtől. Ő sem csupán ezért teszi. Nehéz mindezt szavakba önteni mert tényleg nincs szó többről mint sérelmekről amikből neki személy szerint már elege van, és már korábban is elege volt.*
-Nem hiszi el a jelentéseimet, nem magyarázza el a parancsaimat. Ha bevinnék egy embert mondjuk lopás vádjával, az első dolga lenne az elmeállapotomra hivatkozva megkérdőjelezni a lopás tényét. *Így aztán jobb ha nem viszi be azt az embert, és nem okoz magának még több galibát, így aztán semmi szükség arra, hogy a városi őrség tagjának mondja magát, és tovább egye a város kenyerét.*
-Az ittlétem oka az, hogy megvádoltam Leát. A vád az volt, hogy egy démont idézett a világra és borostyánná változtatta a nagyfőnököt. Akkoriban még azt hittem mindezt szándékosan teszi, de ő váltig állítja, hogy csupán egy idióta. *Sóhajt, Alyonak valószínűleg más lesz a véleménye. Nyilván vannak nagyon elmés és nagyon összetett ürügyek a nagyvezér borostyánná változtatására, és a hatalom megszerzésére, mindezt pedig a világ egyik legnagyobb ellenségének parancsára. Meg arra, hogy a világba bejutott két démon mellé még egy harmadikat is odaállítsanak, mintha az a kettő amúgy nem volna elég.*
-A kisasszony véleménye persze az, hogy Leanda mindent a lehető legjobban csinált és a magát Drenulénak mondó fődémon jelenléte kizárólag a főnökasszony érdeme, továbbá a lehető legjobb dolog ami a világgal történhetett. *Nagy levegőt vesz.* -Látva az idézés eredményességét elismeri a sámánasszonyotok mágikus képességeit, és ezért engem elküldött hozzá, hogy a mérhetetlen varázstudományával helyrerakjon. *Ebből aztán semmi sem valósult meg. Száját undorodva lebiggyeszti, a kezelések alapján úgy hiszi Leandának egy csepp mágikus ereje sincs. Nagyon reméli legalább a kikötőbe való elengedésüket elismeri, mert különben ő felkötés közeli állapotba kerül.*
-Nem tudom. Lehet keresek egy normális munkaadót. *Ez persze csak egy kiindulópont. Normális munkaadó alatt értelemszerűen nem Thargarodot érti. Ez a hely szerinte messze van a normálistól. Ha itt kéne őrködnie attól megbolondulna előbb utóbb, vagy legalábbis mély letargiába süllyedne amiért egy rakás barbár dirigál neki.*
-Értem szóval a vashegy egy nem tekinti személyes inzultusnak. *Néz a lányra. Az őrség körében nem ritka, ha valakinek a fejére vérdíjat tűznek ki, de a vashegy nem egy rendfenntartó intézmény, hanem ők néha valami értékekről is szoktak hadoválni.*
-Az ötszáz arany nem nagy pénz. De amíg nem ijesztünk rá a patkányokra addig nem fogják visszavonni. Most kényelmes helyzetben vannak, és amíg ez így marad addig a körözés is élni fog. *De ha mondjuk felégetnék a Rumos rókalyukat, ami összességében nem is olyan nagy feladat, és már nem lenne hová bedobni a fejüket. Na akkor esetleg összehúznák magukat, és patkányokhoz méltóan elkezdenének menekülni.
A kérdésre a lány felé fordul. Kezeiket megint megpróbálja összekulcsolni. Látható rajta, hogy halvány gőze sincs arról honnan vette a lány ezt a gyanút. Nem is emlékszik rá kérdezett e hasonlót korábban.*
-Szerinted? *Kérdezi halkan és mosolyogva, mintha csak viccnek venné a lány kérdését.*
7982. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-05-01 08:13:15
Üzenet elküldve: 2017-05-01 08:13:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//NAPVÁLTÁS//
//Otthon, édes otthon//
*Alyo végtelenül naiv, és tökéletesen hisz abban az elméletében, hogy a Vashegyen senki nem fogja bántani Aoneert azért, mert Alyo párja. Legalábbis Alyo úgy gondolja, hogy igenis a párja. Ennek ellenére nem érti a férfit, nem érti, hogy mit miért cselekszik. Ennek ellenére nem gondolja bolondnak, mert hát miért is kellene bolondnak lennie azért, mert egy buta lány nem érti a cselekedetei mozgatórugóját?*
- Miért akarod, hogy kirúgjon? Azt hittem, hogy a Városőrség fontos neked...
*Tényleg úgy képzeli el Aoneert, hogy olyasmi lehet az életének a célja, hogy a Városőrség testületében lehúz tíz-húsz-negyven telet, eközben megmássza a ranglétrát, idős korában pedig az évek során megtakarított zsoldjából vidámon és nagy lábon eléldegél.*
- Mihez kezdesz azok után?
*Az még az ő naiv elképzeléseibe sem fér bele, hogy Aoneer ezek után letelepszik a Vashegyen, és a thargok szolgálatába szegődve éli le a hátralévő életét.
Csak Aoneer ötlete rángatja ki a gondolatai közül.*
- Szó sem lehet róla! Egyelőre örüljünk, ha csak szóban szúrnak le, meg ha marad hajunk azután, hogy leüvöltik a fejünket.
*Dharren például simán előszedné korbácsát és addig csapkodná Alyo hátát, amíg véres masszává nem válik. Megrázza magát, hogy elhessentse ezt a rémképet, hiszen Dharren lelépett valami nővel, így ez a veszély nem fenyegeti. Viszont visszatér az előző gondolataihoz.*
- Aoneer, mondd meg őszintén, szeretsz te engem?
*A nőket sokszor vádolják azzal, hogy túl sokat gondolkodnak, és ezáltal saját maguk csinálnak olyan problémákat, amik amúgy a másik fejében meg sem fordulnak. De Alyo most éppen arra a konklúzióra jutott, hogy ha Aoneer le is szerel a Városőrségtől, akkor sem teszi át a székhelyét a Vashegyre, hiszen sem a helyet nem szereti, sem pedig az ittenieket, következésképpen Alyo sem lehet más, mint egy kis kaland, amivel megkönnyíti a saját vashegyi tartózkodását. Hiába na, az emberből (félvérből) furcsa gondolatokat hoz ki az, mikor a fején lévő vérdíjról értesül, Alyo például arra jutott, hogy ő csak egy laza liezon Aoneer számára.*
//Otthon, édes otthon//
*Alyo végtelenül naiv, és tökéletesen hisz abban az elméletében, hogy a Vashegyen senki nem fogja bántani Aoneert azért, mert Alyo párja. Legalábbis Alyo úgy gondolja, hogy igenis a párja. Ennek ellenére nem érti a férfit, nem érti, hogy mit miért cselekszik. Ennek ellenére nem gondolja bolondnak, mert hát miért is kellene bolondnak lennie azért, mert egy buta lány nem érti a cselekedetei mozgatórugóját?*
- Miért akarod, hogy kirúgjon? Azt hittem, hogy a Városőrség fontos neked...
*Tényleg úgy képzeli el Aoneert, hogy olyasmi lehet az életének a célja, hogy a Városőrség testületében lehúz tíz-húsz-negyven telet, eközben megmássza a ranglétrát, idős korában pedig az évek során megtakarított zsoldjából vidámon és nagy lábon eléldegél.*
- Mihez kezdesz azok után?
*Az még az ő naiv elképzeléseibe sem fér bele, hogy Aoneer ezek után letelepszik a Vashegyen, és a thargok szolgálatába szegődve éli le a hátralévő életét.
Csak Aoneer ötlete rángatja ki a gondolatai közül.*
- Szó sem lehet róla! Egyelőre örüljünk, ha csak szóban szúrnak le, meg ha marad hajunk azután, hogy leüvöltik a fejünket.
*Dharren például simán előszedné korbácsát és addig csapkodná Alyo hátát, amíg véres masszává nem válik. Megrázza magát, hogy elhessentse ezt a rémképet, hiszen Dharren lelépett valami nővel, így ez a veszély nem fenyegeti. Viszont visszatér az előző gondolataihoz.*
- Aoneer, mondd meg őszintén, szeretsz te engem?
*A nőket sokszor vádolják azzal, hogy túl sokat gondolkodnak, és ezáltal saját maguk csinálnak olyan problémákat, amik amúgy a másik fejében meg sem fordulnak. De Alyo most éppen arra a konklúzióra jutott, hogy ha Aoneer le is szerel a Városőrségtől, akkor sem teszi át a székhelyét a Vashegyre, hiszen sem a helyet nem szereti, sem pedig az ittenieket, következésképpen Alyo sem lehet más, mint egy kis kaland, amivel megkönnyíti a saját vashegyi tartózkodását. Hiába na, az emberből (félvérből) furcsa gondolatokat hoz ki az, mikor a fején lévő vérdíjról értesül, Alyo például arra jutott, hogy ő csak egy laza liezon Aoneer számára.*
7981. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2017-04-30 21:23:05
Üzenet elküldve: 2017-04-30 21:23:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//NAPVÁLTÁS//
//Otthon, édes otthon//
*Ránéz az ő kis sudár bögyös macájára és ezzel már a talált sértések számát is kettőre emeli. Nem emelték ki Alyo szépségét, úgy írnak róla a levélben mintha csak egy egyszerű íjászmester volna. A képességei valóban elképesztőek, kevesen lövik át egy sisak szemrését, de a lányról neki sosem egy szimpla gyilkos jutott eszébe.*
-Igen, gondolom páran már fenik a fejszéket. *Pillant végig ő is rosszallóan a Tharg közösségen. Ő a lánnyal ellentétben annyira bízik a helyiek tisztességében, mint abban, hogy a kecske majd nem eszi meg a káposztát amit épp elé raktak. Barbár egy banda ez és ezektől nem vár el tisztességet, sem orvosi kezelést, sem egy rendes mentőakciót, sem rendes falakat, sem azt, hogy ne idézzenek meg a feje fölött egy ősdémont és változtassák borostyánná a saját főnöküket. Pedig némelyik ezek közül igazán nem nehéz, neki minden egyes nap sikerül megállnia drága vörös főnökének feláldozását, pedig az igazán tesz érte, hogy gondoljon az efféle dolgokra.*
-Gondolom jelentem a vörösnek a történteket. Elmondom, hogy a csapos lőtt először, meg megpróbált megmérgezni, kifizetem a lovat, és remélhetőleg végre valahára kirúg az őrség sorai közül.
*Hangzik a városőrhöz illő válasz. Úgy érzi nincs értelme titkolózni. A vörös látni fogja, hogy se ló, se köpeny, se csili-vili kitüntetés. Ha a Thargok megerősítenék azt amit mond, és kifejezetten kiemelnék, hogy ő itt a körülmények áldozata volt az sokat segítene. Elvégre ő csak önmagát próbálta védeni. Természetesen bízik a vörös rossz szándékában viszont a jelentés szerinte elkerülhetetlen, lévén a lándzsája még mindig a városi őrség kezén van.*
-Lassan fel kéne mennem Leához. Megmutatni a mérges komlót, meg ránézni Hrothy munkájára. Jobban belegondolva ráfoghatjuk erre a kis akcióra, hogy az elmebaj miatt csináltam. *Sóhajt és újra megpróbálja a balját. Még mindig nem az igazi. Csak akkor néz a lányra amikor megérzi a keze melegét, és elmosolyodik. Javult a helyzet tegnap óta, de ez a levél már megint csak bajt okozott.*
-Ha gondolod szerezhetünk nekik két fejet. *Mondja egy kósza ötletként. Az ő esete egyszerűbb lenne, csak a sisakjába kéne egy koponyát csempészni. Az akár nőé is lehet, nem sokan látták a képét. Viszont találni valakit aki Alyo kiköpött mása, az már nehezebb ügy lenne.*
//Otthon, édes otthon//
*Ránéz az ő kis sudár bögyös macájára és ezzel már a talált sértések számát is kettőre emeli. Nem emelték ki Alyo szépségét, úgy írnak róla a levélben mintha csak egy egyszerű íjászmester volna. A képességei valóban elképesztőek, kevesen lövik át egy sisak szemrését, de a lányról neki sosem egy szimpla gyilkos jutott eszébe.*
-Igen, gondolom páran már fenik a fejszéket. *Pillant végig ő is rosszallóan a Tharg közösségen. Ő a lánnyal ellentétben annyira bízik a helyiek tisztességében, mint abban, hogy a kecske majd nem eszi meg a káposztát amit épp elé raktak. Barbár egy banda ez és ezektől nem vár el tisztességet, sem orvosi kezelést, sem egy rendes mentőakciót, sem rendes falakat, sem azt, hogy ne idézzenek meg a feje fölött egy ősdémont és változtassák borostyánná a saját főnöküket. Pedig némelyik ezek közül igazán nem nehéz, neki minden egyes nap sikerül megállnia drága vörös főnökének feláldozását, pedig az igazán tesz érte, hogy gondoljon az efféle dolgokra.*
-Gondolom jelentem a vörösnek a történteket. Elmondom, hogy a csapos lőtt először, meg megpróbált megmérgezni, kifizetem a lovat, és remélhetőleg végre valahára kirúg az őrség sorai közül.
*Hangzik a városőrhöz illő válasz. Úgy érzi nincs értelme titkolózni. A vörös látni fogja, hogy se ló, se köpeny, se csili-vili kitüntetés. Ha a Thargok megerősítenék azt amit mond, és kifejezetten kiemelnék, hogy ő itt a körülmények áldozata volt az sokat segítene. Elvégre ő csak önmagát próbálta védeni. Természetesen bízik a vörös rossz szándékában viszont a jelentés szerinte elkerülhetetlen, lévén a lándzsája még mindig a városi őrség kezén van.*
-Lassan fel kéne mennem Leához. Megmutatni a mérges komlót, meg ránézni Hrothy munkájára. Jobban belegondolva ráfoghatjuk erre a kis akcióra, hogy az elmebaj miatt csináltam. *Sóhajt és újra megpróbálja a balját. Még mindig nem az igazi. Csak akkor néz a lányra amikor megérzi a keze melegét, és elmosolyodik. Javult a helyzet tegnap óta, de ez a levél már megint csak bajt okozott.*
-Ha gondolod szerezhetünk nekik két fejet. *Mondja egy kósza ötletként. Az ő esete egyszerűbb lenne, csak a sisakjába kéne egy koponyát csempészni. Az akár nőé is lehet, nem sokan látták a képét. Viszont találni valakit aki Alyo kiköpött mása, az már nehezebb ügy lenne.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734