//Kagan//
*Számára nem fenyegető annyira egy fegyveres ember, majdnem mindenkinek van, nem valami nagy dolog, de persze megérti, amit Kagan mond. Ha nem viheti be az ostorát ThargArodba, hát nem.*
~Harath~ *ismétli el magában a nevet, csakhogy megjegyezze, kit kell majd keresnie, de közben nem tud maga elé semmiféle arcot képzelni, ehhez gyér a fantáziája.
Kicsit meglepődik, hogy mondania kell valami esküt, nem igazán számított ilyesmire, de persze nem visszakozik, ezen aztán ne múljon.*
-Én, Quienn Isael, esküszöm Kagan Thargodarnak, Amon Ruadh Hadurának, a Vashegy vezérének, hogy a klánhoz, a törzshöz és a Hegyhez hű leszek, őket el nem árulom, míg el nem bocsátanak, vagy a halál el nem ragad. *egy arcizma sem rezdül közben, hadd lássa rajta a férfi, hogy komolyan gondolja a dolgot, a végén viszont, mikor a másik nyújtja a kezét, újra elmosolyodik.* -Köszönöm nagyúr! *kézfogása határozott, már-már férfias.* -És akkor most várjam meg itt az óriást vagy menjek utána? *ez a rész annyira nem volt tiszta neki. Szívesebben maradna itt persze, és szórakozna el Kagannal, de ha ő úgy dönt, meg kell keresnie az őrt, akkor úgy fog tenni.*
A hozzászólás írója (Quienn Isael) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.09 21:50:47