Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 465 (9281. - 9300. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
9300. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-04 02:45:24
Üzenet elküldve: 2018-04-04 02:45:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Derin birtok majd Amon//
- Nyilván nem - * vonja meg a vállát némileg csalódottan. Persze Prexi véleménye szerint az emberek állandóan ítélkeznek olyan dolgokban, amelyhez semmi közük, de nem akarja rosszindulatú gondolatokkal megtűzdelni a témát.
A fiú tekintete egy pillanatra megrebben, értetlen képpel sandít a pásztormágus felé, aztán széles vigyorra húzva száját, alig tud levegőt venni döbbenetében. * - Komoly? - * kérdi gyermekien magas hangon, amikor végre szóhoz jut. * - Egy igazi kardot? Tényleg? - * úgy tűnik a meglepetések a mai napra nem értek véget. Bér, ellátás, egy bámulatos varázslat megcsodálása és a koronát a napra egy kard ígérete tette fel. Nem várt választ igazából Learontól, mert a férfi nem úgy tűnt mint aki viccel, és Prexiar elsőre is tökéletesen megértette. Ami még jobb, egy nagy adag motivációval is megspékelte az ígéret. Prexi pedig sok mindent megtenne egy igaz kardért, még akár keményebben is dolgozna, mint azt otthon valaha tette.
Az állatok terelése a kutya segítségével könnyedén megy, amúgy is a kecskék tudhatják már az utat, de azért nem árt egyszer-kétszer ösztönözni őket, hogy ne álljanak le az út szélén legelészni. Egyszarvú már más tészta. A tehén néha teljesen más felé akar menni, Prexinek úgy kell erővel helyreigazítania, ami annyit jelent, hogy kezeivel taszigálja az állatot a helyes irányba. A tehén nyilván meg sem érzi a lökést, de nagy kegyesen hajlandó eleget tenni a fiú kívánságának. *
- Nayka, Nayka - * ízlelgeti a szót a fiú. * - Tetszik a neve - * a tündérre már nem szólt semmit, egyrészt mert nem akart teljesen ostobának látszani, másrészt lehet, hogy nem is tündér volt. Learon sok fura lénnyel találkozott már, de lehet, hogy egyik sem az volt, aminek mondta magát, mondjuk egy tündér az eléggé látványosan tündér, de persze Prexi még egyet sem látott, de már hallott csodás külsejükről. *
- Látom - * vigyorodik el a ló erőnlétének említésén. Tényleg jó bőrben van, már amennyire ezt Prexi meg tudja állapítani. Csillog a szűre, nem keféletlen és boldognak is tűnik. *
//Navrauz - Tavaszünnep//
* Prexi valójában nem gondolta, hogy egy olyan apró tett, mint a karám ajtajának be nem kötése ahhoz fog vezetni, hogy már másnap egy szerpentinen kacskaringózik felfelé a Thargok erődjének irányába. Az állatok tudják az utat, nem is nagyon kell velük foglalkozni, mivelhogy egyik sem akar lezuhanni, így a fiú felmászik a szekérre és nézi a tájat, na és az impozáns cölöpkerítést. Nagyjából tizenöt láb magasra saccolja a védvonalat és csak ámuldozik látványon, majdhogynem észre sem véve az elf nőt, aki a felszereléséből adódón valószínűleg valami őrféle lehet. Aztán persze megbámulja és el is vörösödik, majd hirtelen elkapja róla tekintetét, nehogy megsértse a nőt vagy valami. Nem túl sok elfet látott életében, a kultúrájukról pedig semmit sem tud. Nem szeretne büntetést kapni tiltott bámulásért.
Prexi szótlan csodálatba esik, ahogy áthaladnak a széles kapu alatt és közben forgolódva lesi a látnivalókat. Nem is igazán a hely kinézete, ami lenyűgözi, hanem az, ahol van. A Thargodar Vérszövetség falain belül! Szinte észre sem veszi, ahogy leszáll a szekérről, és azt sem nagyon fogja fel, hogy Learon szól hozzá. * - Hogy? - * néz értetlenül a pásztormágusra, aki már elindult határozott lépteivel a világosbarna hajú, baromi nagydarab férfi felé, aki minden bizonnyal fontos személy lehet, ha Learon egyből őhozzá megy. A pásztor egyik kecskéje is követi őt, így a fiú úgy véli Learon az előbb az állatnak szólt, ezért Prexi marad a szekérnél. Amúgy is lehet vigyázni kéne az állatokra. Na és Egyszarvúra is. A fiú a tekintetével a tehenet keresi, aztán megpillantja, amint meredten bámul valamit. A fiú az állat nézésének vélt irányába tekint és megpillantja a marhát... vagy valami nagyobb testű jószágot, ami éppen a nyárson tölti unalmas perceit. * - Jó, hogy nem korábban jöttünk - * suttogja a tehénnek, és igazán örül, hogy nem Egyszarvú került a terítékre.
Prexi egy ideig bámulja az épületeket, majd figyelme a pásztormágusra terelődik, aki valamiért kiabál a kecskével, aztán egy nővel. A fiú homlokráncolva nézi a jelenetet, de mivel úgy tűnik neki, hogy szokásos mulatság folyik, így felkászálódik a szekérre és mosolyogva élvezi a műsort, miközben az állatokat is szemmel tartja. Egy-két dologról lemarad, de azt éppen elkapja, amikor a törpe átugorja a tüzet. A látvány felettébb mókás, és tovább nézelődne, azonban az íncsiklandó illatok bűvkörében kényelmesebb pozíciót felvéve lehunyja a szemét és elbóbiskol. *
- Nyilván nem - * vonja meg a vállát némileg csalódottan. Persze Prexi véleménye szerint az emberek állandóan ítélkeznek olyan dolgokban, amelyhez semmi közük, de nem akarja rosszindulatú gondolatokkal megtűzdelni a témát.
A fiú tekintete egy pillanatra megrebben, értetlen képpel sandít a pásztormágus felé, aztán széles vigyorra húzva száját, alig tud levegőt venni döbbenetében. * - Komoly? - * kérdi gyermekien magas hangon, amikor végre szóhoz jut. * - Egy igazi kardot? Tényleg? - * úgy tűnik a meglepetések a mai napra nem értek véget. Bér, ellátás, egy bámulatos varázslat megcsodálása és a koronát a napra egy kard ígérete tette fel. Nem várt választ igazából Learontól, mert a férfi nem úgy tűnt mint aki viccel, és Prexiar elsőre is tökéletesen megértette. Ami még jobb, egy nagy adag motivációval is megspékelte az ígéret. Prexi pedig sok mindent megtenne egy igaz kardért, még akár keményebben is dolgozna, mint azt otthon valaha tette.
Az állatok terelése a kutya segítségével könnyedén megy, amúgy is a kecskék tudhatják már az utat, de azért nem árt egyszer-kétszer ösztönözni őket, hogy ne álljanak le az út szélén legelészni. Egyszarvú már más tészta. A tehén néha teljesen más felé akar menni, Prexinek úgy kell erővel helyreigazítania, ami annyit jelent, hogy kezeivel taszigálja az állatot a helyes irányba. A tehén nyilván meg sem érzi a lökést, de nagy kegyesen hajlandó eleget tenni a fiú kívánságának. *
- Nayka, Nayka - * ízlelgeti a szót a fiú. * - Tetszik a neve - * a tündérre már nem szólt semmit, egyrészt mert nem akart teljesen ostobának látszani, másrészt lehet, hogy nem is tündér volt. Learon sok fura lénnyel találkozott már, de lehet, hogy egyik sem az volt, aminek mondta magát, mondjuk egy tündér az eléggé látványosan tündér, de persze Prexi még egyet sem látott, de már hallott csodás külsejükről. *
- Látom - * vigyorodik el a ló erőnlétének említésén. Tényleg jó bőrben van, már amennyire ezt Prexi meg tudja állapítani. Csillog a szűre, nem keféletlen és boldognak is tűnik. *
//Navrauz - Tavaszünnep//
* Prexi valójában nem gondolta, hogy egy olyan apró tett, mint a karám ajtajának be nem kötése ahhoz fog vezetni, hogy már másnap egy szerpentinen kacskaringózik felfelé a Thargok erődjének irányába. Az állatok tudják az utat, nem is nagyon kell velük foglalkozni, mivelhogy egyik sem akar lezuhanni, így a fiú felmászik a szekérre és nézi a tájat, na és az impozáns cölöpkerítést. Nagyjából tizenöt láb magasra saccolja a védvonalat és csak ámuldozik látványon, majdhogynem észre sem véve az elf nőt, aki a felszereléséből adódón valószínűleg valami őrféle lehet. Aztán persze megbámulja és el is vörösödik, majd hirtelen elkapja róla tekintetét, nehogy megsértse a nőt vagy valami. Nem túl sok elfet látott életében, a kultúrájukról pedig semmit sem tud. Nem szeretne büntetést kapni tiltott bámulásért.
Prexi szótlan csodálatba esik, ahogy áthaladnak a széles kapu alatt és közben forgolódva lesi a látnivalókat. Nem is igazán a hely kinézete, ami lenyűgözi, hanem az, ahol van. A Thargodar Vérszövetség falain belül! Szinte észre sem veszi, ahogy leszáll a szekérről, és azt sem nagyon fogja fel, hogy Learon szól hozzá. * - Hogy? - * néz értetlenül a pásztormágusra, aki már elindult határozott lépteivel a világosbarna hajú, baromi nagydarab férfi felé, aki minden bizonnyal fontos személy lehet, ha Learon egyből őhozzá megy. A pásztor egyik kecskéje is követi őt, így a fiú úgy véli Learon az előbb az állatnak szólt, ezért Prexi marad a szekérnél. Amúgy is lehet vigyázni kéne az állatokra. Na és Egyszarvúra is. A fiú a tekintetével a tehenet keresi, aztán megpillantja, amint meredten bámul valamit. A fiú az állat nézésének vélt irányába tekint és megpillantja a marhát... vagy valami nagyobb testű jószágot, ami éppen a nyárson tölti unalmas perceit. * - Jó, hogy nem korábban jöttünk - * suttogja a tehénnek, és igazán örül, hogy nem Egyszarvú került a terítékre.
Prexi egy ideig bámulja az épületeket, majd figyelme a pásztormágusra terelődik, aki valamiért kiabál a kecskével, aztán egy nővel. A fiú homlokráncolva nézi a jelenetet, de mivel úgy tűnik neki, hogy szokásos mulatság folyik, így felkászálódik a szekérre és mosolyogva élvezi a műsort, miközben az állatokat is szemmel tartja. Egy-két dologról lemarad, de azt éppen elkapja, amikor a törpe átugorja a tüzet. A látvány felettébb mókás, és tovább nézelődne, azonban az íncsiklandó illatok bűvkörében kényelmesebb pozíciót felvéve lehunyja a szemét és elbóbiskol. *
9299. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-04 00:26:37
Üzenet elküldve: 2018-04-04 00:26:37
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
- Értem Mira.
*Javítja ki magát egy határozottan nyugodt bólintással. Neki aztán édes mindegy, hogy Mira vagy Myna. Mindketten ugyanúgy néznek ki, leszámítva a rajtuk lévő ruha mennyiséget és minőséget.*
- Nagyon örvendek!
*Tetézi figyelmességét még egy komolynak szánt mondattal, hogy aztán a figyelme elterelődhessen valami egészen más irányba.*
- Mindig is ámulatba ejtettek az ilyen magabiztos emberek!
*Mosolyog vörösen Hubira, bár ámulata a legtöbb esetben nem szokott őszinte lenni. Egyelőre azonban nem írja le teljesen a tűz meleg fényében is sápatagnak tetsző alakot. Főleg mert olyan okoskodónak tűnik, aki sokat beszél.
A bemutatást azonban akár meg is spórolhatta volna.*
- Tudom. Volt már hozzá szerencsém.
*Csupán egy pillanatra villantja fekete, komor tekintetét a vezérre, de az is elég, hogy pont elkapja a topázokat.
Nos igen. Mikor legutóbb itt járt, szintén elég nagy volt a káosz. Példának okáért a Hadúr elevenen elégette az egyik jövedelmező ügyfelét. Gondolatbeli vállvonás. Emiatt mondjuk időben eltudott vállalni egy másik munkát. Valamit valamiért.
Ő mindenesetre a továbbiakban csöndben marad. Mindenkit számba véve végre odáig is eljut, hogy ténylegesen rögzítse magában a két Myna jelenlétét, majd nem szeretvén a kínos csöndeket és az egy helyben toporgást, inkább elmegy vízért.
Mivel annyira nem ismeri a helyet, segítség nélkül valószínűleg nem lesz olyan gyors, mint egy vashegyi, de végeredményben csak elboldogul.*
- Értem Mira.
*Javítja ki magát egy határozottan nyugodt bólintással. Neki aztán édes mindegy, hogy Mira vagy Myna. Mindketten ugyanúgy néznek ki, leszámítva a rajtuk lévő ruha mennyiséget és minőséget.*
- Nagyon örvendek!
*Tetézi figyelmességét még egy komolynak szánt mondattal, hogy aztán a figyelme elterelődhessen valami egészen más irányba.*
- Mindig is ámulatba ejtettek az ilyen magabiztos emberek!
*Mosolyog vörösen Hubira, bár ámulata a legtöbb esetben nem szokott őszinte lenni. Egyelőre azonban nem írja le teljesen a tűz meleg fényében is sápatagnak tetsző alakot. Főleg mert olyan okoskodónak tűnik, aki sokat beszél.
A bemutatást azonban akár meg is spórolhatta volna.*
- Tudom. Volt már hozzá szerencsém.
*Csupán egy pillanatra villantja fekete, komor tekintetét a vezérre, de az is elég, hogy pont elkapja a topázokat.
Nos igen. Mikor legutóbb itt járt, szintén elég nagy volt a káosz. Példának okáért a Hadúr elevenen elégette az egyik jövedelmező ügyfelét. Gondolatbeli vállvonás. Emiatt mondjuk időben eltudott vállalni egy másik munkát. Valamit valamiért.
Ő mindenesetre a továbbiakban csöndben marad. Mindenkit számba véve végre odáig is eljut, hogy ténylegesen rögzítse magában a két Myna jelenlétét, majd nem szeretvén a kínos csöndeket és az egy helyben toporgást, inkább elmegy vízért.
Mivel annyira nem ismeri a helyet, segítség nélkül valószínűleg nem lesz olyan gyors, mint egy vashegyi, de végeredményben csak elboldogul.*
9298. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-03 22:08:01
Üzenet elküldve: 2018-04-03 22:08:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
*Hrothgaar mester végül dúlva-fúlva távozik, miután megállapította, hogy Khadot nem olyan könnyű félretolni az útból. Ami azt illeti, jól is teszi, hogy kicsit elvonul. Laor ugyanis lassan kezdi megunni, hogy úgy viselkedik, mint valami fürdős örömlány. Igazság szerint ahogy elnéz a kovácsmester után, inkább azon csodálkozik, hogy eddig hogy volt ekkora türelme hozzá?*
- De. *morogja Khad kérdésére és egy hegyeset sercint, bele a tűzbe* Furcsa. Furcsa az egész.
*Összevont szemöldökkel áll és próbálja felidézni az este eddigi történéseit, de kissé ködösnek tűnik minden. Úgy érzi, mintha nem is ő lett volna az, aki birkatürelemmel, nyájas szavakkal próbált volna elsimítani minden konfliktust. Biztosan nem is ő volt, hiszen miért tett volna ilyet? Kagan hangját hallja, arra fordítja a fejét, és azt látja, hogy a kancellárral és most már Khaddal értekezik arról, hogy mi a kórság volt ez? Megdörzsöli az orrnyergét, és kicsit kedvetlenül locsolgatja meg és forgatja a lassan piruló ökör maradványait. Az illata már most is ínycsiklandó, de valahogy nincs étvágya. És inni sem merne most sokat, elég volt ma estére a mámorból, vagy akármi is volt ez.*
- Csöndet! *mordul Mirára dühösen* Ha hasznossá akarod tenni magad, hozz vizet! És ami a legfontosabb: egy hang nélkül.
*Elgondolkodik valamin, aztán elindul a kapu felé és félútról kiált oda.*
- Őrség, kaput zárj! Mostantól senki se be, se ki!
*A nap vége felé amúgy is ez lenne a rend, de a történtek miatt több óvatosságra lesz szükség. Még az sem biztos, hogy virradatkor szokás szerint megnyitják Amon Ruadh kapuját.*
*Hrothgaar mester végül dúlva-fúlva távozik, miután megállapította, hogy Khadot nem olyan könnyű félretolni az útból. Ami azt illeti, jól is teszi, hogy kicsit elvonul. Laor ugyanis lassan kezdi megunni, hogy úgy viselkedik, mint valami fürdős örömlány. Igazság szerint ahogy elnéz a kovácsmester után, inkább azon csodálkozik, hogy eddig hogy volt ekkora türelme hozzá?*
- De. *morogja Khad kérdésére és egy hegyeset sercint, bele a tűzbe* Furcsa. Furcsa az egész.
*Összevont szemöldökkel áll és próbálja felidézni az este eddigi történéseit, de kissé ködösnek tűnik minden. Úgy érzi, mintha nem is ő lett volna az, aki birkatürelemmel, nyájas szavakkal próbált volna elsimítani minden konfliktust. Biztosan nem is ő volt, hiszen miért tett volna ilyet? Kagan hangját hallja, arra fordítja a fejét, és azt látja, hogy a kancellárral és most már Khaddal értekezik arról, hogy mi a kórság volt ez? Megdörzsöli az orrnyergét, és kicsit kedvetlenül locsolgatja meg és forgatja a lassan piruló ökör maradványait. Az illata már most is ínycsiklandó, de valahogy nincs étvágya. És inni sem merne most sokat, elég volt ma estére a mámorból, vagy akármi is volt ez.*
- Csöndet! *mordul Mirára dühösen* Ha hasznossá akarod tenni magad, hozz vizet! És ami a legfontosabb: egy hang nélkül.
*Elgondolkodik valamin, aztán elindul a kapu felé és félútról kiált oda.*
- Őrség, kaput zárj! Mostantól senki se be, se ki!
*A nap vége felé amúgy is ez lenne a rend, de a történtek miatt több óvatosságra lesz szükség. Még az sem biztos, hogy virradatkor szokás szerint megnyitják Amon Ruadh kapuját.*
9297. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-03 21:43:17
Üzenet elküldve: 2018-04-03 21:43:17
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
*Ahogy elindul a kovácsmestertől Kaganék felé, Hrothgaar beleütközik. És bár Khad szilárdan áll a lábán, valahogy nem igazán tartja reálisnak, hogy a törpe gyakorlatilag megtántorodik, mikor beleütközik.
Nem agyal rajta sokat, megy tovább. Habrertus nem kapja meg a csókját, ami miatt eléggé csalódott. Viszont legalább a töprengésben részt vesz, így látszik, hogy annyira nem vágta mellbe a dolog.
Aztán viszont a mosoly leolvad Khad arcáról. Úgy érzi, mintha leöntötték volna egy vödör vízzel, mintha felébredne.*
-Mi a rohadt...
*Ritkák azok az alkalmak, mikor hangosan fejezi ki megrökönyödését, de most egy ilyen következik be.
Ennek ellenére gyorsan visszanyeri higgadtságát, és körülnézve azt tapasztalja, hogy mások is kezdenek visszaállni normális kerékvágásba.
Természetesen ezután Kaganhoz fordul, hiszen ő a vezér, meg elvileg ő a legtapasztaltabb. Viszont látható módon a Hadúr is pont annyira meg van lepve, mint Khad.
A Kancellár már el is kezdi összegezni, hogy mik történtek, és Khad is hozzájárul véleményével.*
-Mágia, máshogy nem történhetett. És azt hiszem, valamennyire értem is, hogy mit csinált az emberekkel.
Legalábbis gyanítom, hogy ha a Kancellárt is érintette volna, akkor rossz memóriával átkozta volna meg, és viszolyogna a szebbik nem közelségétől.
*Lehet, hogy ez picit gonosz volt, de legalább szemlélteti, hogy mit is gondol a varázslattal kapcsolatban.*
-Ha egy tehetek egy javaslatot, jó lenne kideríteni a hatásfokát a varázslatnak. Ha mondjuk Arthenior környékén is érint embereket, akkor valószínűleg nem egy egyszerű mágus szórakozott, hanem valamelyik isten nem talált jobb tennivalót.
*Ezt teljesen tárgyilagosan jelenti ki. Ezután viszont egy lány, akit picivel korábban megkörnyékezett a Hadúr, kifejezi nemtetszését ezzel kapcsolatban, ezzel megszakítva a beszélgetést.*
*Ahogy elindul a kovácsmestertől Kaganék felé, Hrothgaar beleütközik. És bár Khad szilárdan áll a lábán, valahogy nem igazán tartja reálisnak, hogy a törpe gyakorlatilag megtántorodik, mikor beleütközik.
Nem agyal rajta sokat, megy tovább. Habrertus nem kapja meg a csókját, ami miatt eléggé csalódott. Viszont legalább a töprengésben részt vesz, így látszik, hogy annyira nem vágta mellbe a dolog.
Aztán viszont a mosoly leolvad Khad arcáról. Úgy érzi, mintha leöntötték volna egy vödör vízzel, mintha felébredne.*
-Mi a rohadt...
*Ritkák azok az alkalmak, mikor hangosan fejezi ki megrökönyödését, de most egy ilyen következik be.
Ennek ellenére gyorsan visszanyeri higgadtságát, és körülnézve azt tapasztalja, hogy mások is kezdenek visszaállni normális kerékvágásba.
Természetesen ezután Kaganhoz fordul, hiszen ő a vezér, meg elvileg ő a legtapasztaltabb. Viszont látható módon a Hadúr is pont annyira meg van lepve, mint Khad.
A Kancellár már el is kezdi összegezni, hogy mik történtek, és Khad is hozzájárul véleményével.*
-Mágia, máshogy nem történhetett. És azt hiszem, valamennyire értem is, hogy mit csinált az emberekkel.
Legalábbis gyanítom, hogy ha a Kancellárt is érintette volna, akkor rossz memóriával átkozta volna meg, és viszolyogna a szebbik nem közelségétől.
*Lehet, hogy ez picit gonosz volt, de legalább szemlélteti, hogy mit is gondol a varázslattal kapcsolatban.*
-Ha egy tehetek egy javaslatot, jó lenne kideríteni a hatásfokát a varázslatnak. Ha mondjuk Arthenior környékén is érint embereket, akkor valószínűleg nem egy egyszerű mágus szórakozott, hanem valamelyik isten nem talált jobb tennivalót.
*Ezt teljesen tárgyilagosan jelenti ki. Ezután viszont egy lány, akit picivel korábban megkörnyékezett a Hadúr, kifejezi nemtetszését ezzel kapcsolatban, ezzel megszakítva a beszélgetést.*
9296. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-03 21:08:02
Üzenet elküldve: 2018-04-03 21:08:02
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz – Tavaszünnep//
*Milyen aranyos, hogy a teljes nevét elárulja, na de Mynáé sem lehet nagy titok, hisz a testvérével beszélgetett elég sokat, szóval nem lehet nagy rejtély, főleg hogy a keresztnevük is eléggé hasonló.*
-Ó, én nem csak a mágusra gondoltam, hanem hogy sötételf vagy! *Igen, valamiért vonzza a sötét bőr, valószínű Mirának is bejöhetett azért beszélgetett vele, csak hát ő a szűz kislány, Myna meg... hát nem mondhatni róla ilyesmi.*
-De tudnál rajtam segíteni még, ha szeretnéd te is. *Bájosan elmosolyodik és elengedi az ölelésből a férfit, ha kisfiú akar lenni és távozni akar, hát legyen, neki férfi kellene az estére.*
-Én is örvendtem! Ha szükséged lenne rám keress meg bátran! *Küld egy távpuszit is, jelezve, hogy ő benne lesz később is, na de ha még mindig távozni akar, hát legyen, ha meg nem, akkor meg csak örülhet hogy talán lesz egy jó estéje.*
*Milyen aranyos, hogy a teljes nevét elárulja, na de Mynáé sem lehet nagy titok, hisz a testvérével beszélgetett elég sokat, szóval nem lehet nagy rejtély, főleg hogy a keresztnevük is eléggé hasonló.*
-Ó, én nem csak a mágusra gondoltam, hanem hogy sötételf vagy! *Igen, valamiért vonzza a sötét bőr, valószínű Mirának is bejöhetett azért beszélgetett vele, csak hát ő a szűz kislány, Myna meg... hát nem mondhatni róla ilyesmi.*
-De tudnál rajtam segíteni még, ha szeretnéd te is. *Bájosan elmosolyodik és elengedi az ölelésből a férfit, ha kisfiú akar lenni és távozni akar, hát legyen, neki férfi kellene az estére.*
-Én is örvendtem! Ha szükséged lenne rám keress meg bátran! *Küld egy távpuszit is, jelezve, hogy ő benne lesz később is, na de ha még mindig távozni akar, hát legyen, ha meg nem, akkor meg csak örülhet hogy talán lesz egy jó estéje.*
9295. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-03 20:16:29
Üzenet elküldve: 2018-04-03 20:16:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
*Úgy látszik, hogy nincs olyan elvetemült varázslat, rontó mágia vagy isteni beavatkozás, aminek hatására Hubi nőhöz juthatna. Tessék, most az van, hogy az imént se szó, se beszéd csókolja szájon ez az elbűvölő vörös, aztán amikor a jó kancellár repetázni óhajtana, vagy tovább gondolná a helyzetben rejlő lehetőségeket, azonnal falakba is ütközik. Riqelie ellenkezését természetesen nem fogja erővel letörni, hiszen nincs is olyan jó kondícióban, mint mondjuk a Hadúr, meg aztán az imént még pont a vezérnek voltak tervei ezzel a lánnyal és esetleg nem venné jó néven, ha legkitűnőbb embereinek egyike, ha nem az egyetlen, próbálna surranópályán célba érni.*
- Kedvesem, hosszú még az este, mindkettőre sort keríthetünk. *mosolyodik el kicsit vérszegényen a vörösre, mert még mindig a történtek hatása alatt áll, és egy ilyen gyenge élc is teljesítmény tőle.
Viszont úgy fest, hogy javul a helyzet, mert Riqelie most úgy néz szé, mintha valami bűvöletből ébredne, és Kagan is eléggé zavartnak látszik. Ez egyébként meg is rémíti Hubit.*
- A Vashegyen. *adja meg a választ a vörös hajúnak, majd ideológiailag helyes megvilágításba helyezi Kagan személyét* Ő itt Kagan Thargodar, a Délvidék ura, Amon Ruadh hadura, minden thargok vezére.
*Sóhajt egyet, talán lassan minden visszazökken a rendes kerékvágásba. Egy pillantást vet a druidára, aki szemlátomást kivonta magát a Vashegyre ereszkedő őrület hatása alól. Igen ígéretes!*
- Bocsánatkéréssel tartozom, gyermekem, hiszen egyelőre nem tudom, hogy mi történhetett itt. *néz kicsit szabadkozva Vildanae-re* Példa nélkül dolog ez, még csak hasonlóról sem hallottam. De biztosíthatlak, hogy ez távolról sem számít rendszeresnek errefelé, emiatt nem kell aggódnod. Mivel pedig lassan normalizálódni látszik a helyzet, örömmel fogadnám, ha részt vennél a mulatságon.
*Úgy látszik, hogy Khadnak is az motoszkál a fejében, mint neki, bármennyire is meglepő lehet ez.*
- Nem gondolnám, hogy holmi egyszerű mérgezéssel állunk szemben. *rázza meg a fejét Khad kérdésére* Hiszen van aki nem is fogyasztott az italból, mégis erőt vett rajta az őrület, míg mások ittak és nem hatott rájuk ez a... akármi is legyen ez. Én inkább azt hiszem... *a mélységi felé sandít, aki - ha jól értette - varázslónak mondta magát* valamiféle becstelen mágia lesz ez.
*Kagan pedig, ahogy magához tér, a kancellárja segítségét kéri. Hiába, mi is lenne itt nélküle!...*
- Egyelőre sajnos nem tudom, nagyúr. *fordul Kagan felé, és kicsit meghajtja magát* Ha jól figyeltem meg, a Navrauz résztvevőinek nagy részén egyszerre jelentkeztek olyan tüntetek, melyek akár az őrülethez is hasonlíthattak. Akiken jelentkeztek a tünetek, irracionálisan kezdtek viselkedni. Például te, nagyúr, megbocsáss a szavaimért, úgy tettél, mintha holmi élvhajhász, tunya artheniori nemes lennél, és nem a tharg nép erős és egyenes vezére. Sajnálatos módon még nem volt rá alkalmam, hogy az okokat kutassam, és bár bizonyítékom nincs, úgy vélem, hogy mágia állhat a háttérben. E világi vagy isteni eredetű.
*Még egy lapos pillantást vet Quantall felé. Tulajdonképpen nincs semmi alapja, hogy őt okolja, de az is tény, hogy nagyjából a mélységi érkeztével szabadultak el az indulatok a mulatság helyszínén. Ez mindenesetre gyanús.
Ezután már csak annyi van hátra, hogy a többiek felé forduljon, és méltóságteljesen szólaljon meg, hangját épp csak kicsit kiengedve.*
- Hallottátok a Hadurat! Vizet ide, és az ökör is kapjon olvadt zsírt!
*Ezt a pózt sajnos nagyban rontja Mira kis akciója, aki nem átallja méltatlan szavakkal illetni Kagant és mintha, igen, mintha még belé is akarna rúgni. A derék kancellár nem az a fajta, aki az ilyesmit erővel torolná meg, úgyhogy most elhűlve mered a kis töltött galambra, aki még így sem számít kevésbé kívánatosnak a szemében.*
- Mire vetemedtél, te leány?!
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.03 20:19:43
*Úgy látszik, hogy nincs olyan elvetemült varázslat, rontó mágia vagy isteni beavatkozás, aminek hatására Hubi nőhöz juthatna. Tessék, most az van, hogy az imént se szó, se beszéd csókolja szájon ez az elbűvölő vörös, aztán amikor a jó kancellár repetázni óhajtana, vagy tovább gondolná a helyzetben rejlő lehetőségeket, azonnal falakba is ütközik. Riqelie ellenkezését természetesen nem fogja erővel letörni, hiszen nincs is olyan jó kondícióban, mint mondjuk a Hadúr, meg aztán az imént még pont a vezérnek voltak tervei ezzel a lánnyal és esetleg nem venné jó néven, ha legkitűnőbb embereinek egyike, ha nem az egyetlen, próbálna surranópályán célba érni.*
- Kedvesem, hosszú még az este, mindkettőre sort keríthetünk. *mosolyodik el kicsit vérszegényen a vörösre, mert még mindig a történtek hatása alatt áll, és egy ilyen gyenge élc is teljesítmény tőle.
Viszont úgy fest, hogy javul a helyzet, mert Riqelie most úgy néz szé, mintha valami bűvöletből ébredne, és Kagan is eléggé zavartnak látszik. Ez egyébként meg is rémíti Hubit.*
- A Vashegyen. *adja meg a választ a vörös hajúnak, majd ideológiailag helyes megvilágításba helyezi Kagan személyét* Ő itt Kagan Thargodar, a Délvidék ura, Amon Ruadh hadura, minden thargok vezére.
*Sóhajt egyet, talán lassan minden visszazökken a rendes kerékvágásba. Egy pillantást vet a druidára, aki szemlátomást kivonta magát a Vashegyre ereszkedő őrület hatása alól. Igen ígéretes!*
- Bocsánatkéréssel tartozom, gyermekem, hiszen egyelőre nem tudom, hogy mi történhetett itt. *néz kicsit szabadkozva Vildanae-re* Példa nélkül dolog ez, még csak hasonlóról sem hallottam. De biztosíthatlak, hogy ez távolról sem számít rendszeresnek errefelé, emiatt nem kell aggódnod. Mivel pedig lassan normalizálódni látszik a helyzet, örömmel fogadnám, ha részt vennél a mulatságon.
*Úgy látszik, hogy Khadnak is az motoszkál a fejében, mint neki, bármennyire is meglepő lehet ez.*
- Nem gondolnám, hogy holmi egyszerű mérgezéssel állunk szemben. *rázza meg a fejét Khad kérdésére* Hiszen van aki nem is fogyasztott az italból, mégis erőt vett rajta az őrület, míg mások ittak és nem hatott rájuk ez a... akármi is legyen ez. Én inkább azt hiszem... *a mélységi felé sandít, aki - ha jól értette - varázslónak mondta magát* valamiféle becstelen mágia lesz ez.
*Kagan pedig, ahogy magához tér, a kancellárja segítségét kéri. Hiába, mi is lenne itt nélküle!...*
- Egyelőre sajnos nem tudom, nagyúr. *fordul Kagan felé, és kicsit meghajtja magát* Ha jól figyeltem meg, a Navrauz résztvevőinek nagy részén egyszerre jelentkeztek olyan tüntetek, melyek akár az őrülethez is hasonlíthattak. Akiken jelentkeztek a tünetek, irracionálisan kezdtek viselkedni. Például te, nagyúr, megbocsáss a szavaimért, úgy tettél, mintha holmi élvhajhász, tunya artheniori nemes lennél, és nem a tharg nép erős és egyenes vezére. Sajnálatos módon még nem volt rá alkalmam, hogy az okokat kutassam, és bár bizonyítékom nincs, úgy vélem, hogy mágia állhat a háttérben. E világi vagy isteni eredetű.
*Még egy lapos pillantást vet Quantall felé. Tulajdonképpen nincs semmi alapja, hogy őt okolja, de az is tény, hogy nagyjából a mélységi érkeztével szabadultak el az indulatok a mulatság helyszínén. Ez mindenesetre gyanús.
Ezután már csak annyi van hátra, hogy a többiek felé forduljon, és méltóságteljesen szólaljon meg, hangját épp csak kicsit kiengedve.*
- Hallottátok a Hadurat! Vizet ide, és az ökör is kapjon olvadt zsírt!
*Ezt a pózt sajnos nagyban rontja Mira kis akciója, aki nem átallja méltatlan szavakkal illetni Kagant és mintha, igen, mintha még belé is akarna rúgni. A derék kancellár nem az a fajta, aki az ilyesmit erővel torolná meg, úgyhogy most elhűlve mered a kis töltött galambra, aki még így sem számít kevésbé kívánatosnak a szemében.*
- Mire vetemedtél, te leány?!
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.03 20:19:43
9294. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-03 19:15:41
Üzenet elküldve: 2018-04-03 19:15:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A Gázlónál, majd úton a hegyen felfelé//
* Immár az utolsó dolgokat pakolja el, miközben Ronxton beszédjét hallgatja. *
- Én is éjszakáztam már a szabad ég alatt. A kocsit erős ponyvával takarom és csak elnyúlok a szekéren. Akár az eső is eshet, nem nagyon ázok meg. Mégis csak másabb, mint a hideg földön, már egészen megszoktam. A baglyom pedig egészen jó éjjeli őr.
* A tüzes menyecskére nem reagál, nem. Jobb, ha ezt Ronxton sem erőlteti. *
- Nem, köszönöm. Csak nagyon ritkán szoktam inni és az én mércém szerint most még dolgozom. Kagan megbízott, ez meg is lett, de majd a jelentés után meglátom, hogy mi lesz.
* Elindulnak felfelé a hegyen, lassan döcögve, nehogy a rum megakadjon a fickó torkán. *
- Gondolom azért küldött Kagan velem, hogy megmondja, mik kellenek egy kikötőhöz. Végül is az a lényeg, hogy van egy tervünk, és azon még tudunk alakítani.
* Ő is úgy hiszi, hogy a thargoknál akad enni és innivaló bőséggel. Csak nem maradnak éhen. A halk és rövidke elbeszélésre csak hümment. *
- Ha majd úgy adódik, elmesélheti. Mondjuk egy kiadós vacsoránál most este. Feltéve hogy a vezér nem akar még valamit, ami miatt kocsikázhatok megint tovább.
* Ám ahogy a kapu közelébe érnek, valami éktelen hangzavart hall, majd némileg elcsendesülnek a dolgok. Aggódva fordul útitársa felé. *
- Remélem nem történt valami nagy gond, mert akkor ennek a melónak lőttek.
* Immár az utolsó dolgokat pakolja el, miközben Ronxton beszédjét hallgatja. *
- Én is éjszakáztam már a szabad ég alatt. A kocsit erős ponyvával takarom és csak elnyúlok a szekéren. Akár az eső is eshet, nem nagyon ázok meg. Mégis csak másabb, mint a hideg földön, már egészen megszoktam. A baglyom pedig egészen jó éjjeli őr.
* A tüzes menyecskére nem reagál, nem. Jobb, ha ezt Ronxton sem erőlteti. *
- Nem, köszönöm. Csak nagyon ritkán szoktam inni és az én mércém szerint most még dolgozom. Kagan megbízott, ez meg is lett, de majd a jelentés után meglátom, hogy mi lesz.
* Elindulnak felfelé a hegyen, lassan döcögve, nehogy a rum megakadjon a fickó torkán. *
- Gondolom azért küldött Kagan velem, hogy megmondja, mik kellenek egy kikötőhöz. Végül is az a lényeg, hogy van egy tervünk, és azon még tudunk alakítani.
* Ő is úgy hiszi, hogy a thargoknál akad enni és innivaló bőséggel. Csak nem maradnak éhen. A halk és rövidke elbeszélésre csak hümment. *
- Ha majd úgy adódik, elmesélheti. Mondjuk egy kiadós vacsoránál most este. Feltéve hogy a vezér nem akar még valamit, ami miatt kocsikázhatok megint tovább.
* Ám ahogy a kapu közelébe érnek, valami éktelen hangzavart hall, majd némileg elcsendesülnek a dolgok. Aggódva fordul útitársa felé. *
- Remélem nem történt valami nagy gond, mert akkor ennek a melónak lőttek.
9293. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-03 19:13:46
Üzenet elküldve: 2018-04-03 19:13:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Navrauz – Tavaszünnep//
*Quantall megszólítja a látszólag legfélénkebbé vállt lányt és igencsak érdekes reakciót kap. Ez pedig el is gondolkoztatja őt.*
~Ezek szerint jó, hogy megváltozott? Vagy nem mert ha olyan volna mint régen akkor nem örülne a változásnak? Vagy igen? Ha akaratán kívül előnyére változtatnak valakit és annak a személy örül, de a régi énje nem örülne az...az rossz?~
*Ez olyan kérdés amin hosszas vitákat lehetne vívni kollégákkal, de a probléma látszólag magától megoldódik. Vagy nem? Mivel korábbról nem ismerte a hölgyet ezért nem tudja, hogy ez egy újabb jellembeli változás vagy a régi "erkölcstelen lény" tért vissza.*
-Igen. Örvendek! Quantall Ackumien Galanodel.
*Mutatkozik be illedelmesen. A következő szavakra pedig nem is tudja mit mondjon. Azt sem érti, hogy pontosan mire gondolt a lány.*
-Oh. Értem. Pozitív tapasztaltaid vannak a varázslókkal?
*Ez végül is még hihető. És talán normális reakció. A viszonyok viszont feltűnően megváltoztak. A lány megöleli a mélységit, akin feltűnően látszik, hogy ezzel nem nagyon tud mit kezdeni. Nagyon látszik rajta, hogy nincs sok tapasztalata a nőkkel. A bölcs varázsló ilyen helyzetekben hamar válik félénk fiúvá.*
-Ennek örülök, hogy tudtam segíteni. Még ha nem is.
~Most akkor menjek? Azt, hiszem most már kéne. Remélem más meglepetések már nem lesznek.~
-Akkor. Örvendtem kisasszony.
*Quantall megszólítja a látszólag legfélénkebbé vállt lányt és igencsak érdekes reakciót kap. Ez pedig el is gondolkoztatja őt.*
~Ezek szerint jó, hogy megváltozott? Vagy nem mert ha olyan volna mint régen akkor nem örülne a változásnak? Vagy igen? Ha akaratán kívül előnyére változtatnak valakit és annak a személy örül, de a régi énje nem örülne az...az rossz?~
*Ez olyan kérdés amin hosszas vitákat lehetne vívni kollégákkal, de a probléma látszólag magától megoldódik. Vagy nem? Mivel korábbról nem ismerte a hölgyet ezért nem tudja, hogy ez egy újabb jellembeli változás vagy a régi "erkölcstelen lény" tért vissza.*
-Igen. Örvendek! Quantall Ackumien Galanodel.
*Mutatkozik be illedelmesen. A következő szavakra pedig nem is tudja mit mondjon. Azt sem érti, hogy pontosan mire gondolt a lány.*
-Oh. Értem. Pozitív tapasztaltaid vannak a varázslókkal?
*Ez végül is még hihető. És talán normális reakció. A viszonyok viszont feltűnően megváltoztak. A lány megöleli a mélységit, akin feltűnően látszik, hogy ezzel nem nagyon tud mit kezdeni. Nagyon látszik rajta, hogy nincs sok tapasztalata a nőkkel. A bölcs varázsló ilyen helyzetekben hamar válik félénk fiúvá.*
-Ennek örülök, hogy tudtam segíteni. Még ha nem is.
~Most akkor menjek? Azt, hiszem most már kéne. Remélem más meglepetések már nem lesznek.~
-Akkor. Örvendtem kisasszony.
9292. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-03 18:44:18
Üzenet elküldve: 2018-04-03 18:44:18
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz – Tavaszünnep//
*A paraszt annyira nagyszájú, hogy inkább nem is törődik vele és távozásakor képébe ordított szavakra, hogy az állatai szebbek tőle, csak felemeli a középső ujját, ő neki aztán oly mindegy, majd akkor azokat tömködi, nem a nőket, de elmúlik ennek az átoknak a hatása, akkor meg majd biztos megkéri, hogy járjon a vízen!
A vörös nem fogadja még el a segítő jobbját, na de majd rá fog jönni, hogy jól jár, főleg hogy a kancellárral kezdd ki, akivel jobb ha vigyáznak a nők, legalábbis Shauri szerint, így ott marad még.
Kagan beszólásán megint felhúzza magát és legszívesebben, ha már felettük áll, jól bele is rúgna egyet. ~Mit agyalok ezen ennyit?! Megérdemli!~
Lendül is a lába a vezér belső combja felé, azért a férfiasságát még sem rúghatja meg, az nem szép dolog.*
-Malac a te jó édes anyád! *Szól is be mellé, mert lehet van rajta egy kis plusz, de hamar ledolgozza, ha így is maradna és ebből a hájból is csak még több izmot csikar majd ki.
Riq ekkor fogja meg a kezét és tápászkodik fel, szóval megy vele a korsók felé, bár inni semmi kedve ebből az átkozott italból!*
-Mira vagyok, harcos és venár. *Mutatkozik be, majd valami történik, a feje is sajog kicsit, na meg újra vékony lesz.*
-Mira vagyok nem Myna! *Rivall rá a vörösre, épp az előbb mutatkozott be még dagi volt ugyan, na de ne felejtse már el.*
-Na kecskepásztor most mutasd meg hogy jársz a vízen! *Kiált Learon felé gonosz vigyorral az arcán.*
*A paraszt annyira nagyszájú, hogy inkább nem is törődik vele és távozásakor képébe ordított szavakra, hogy az állatai szebbek tőle, csak felemeli a középső ujját, ő neki aztán oly mindegy, majd akkor azokat tömködi, nem a nőket, de elmúlik ennek az átoknak a hatása, akkor meg majd biztos megkéri, hogy járjon a vízen!
A vörös nem fogadja még el a segítő jobbját, na de majd rá fog jönni, hogy jól jár, főleg hogy a kancellárral kezdd ki, akivel jobb ha vigyáznak a nők, legalábbis Shauri szerint, így ott marad még.
Kagan beszólásán megint felhúzza magát és legszívesebben, ha már felettük áll, jól bele is rúgna egyet. ~Mit agyalok ezen ennyit?! Megérdemli!~
Lendül is a lába a vezér belső combja felé, azért a férfiasságát még sem rúghatja meg, az nem szép dolog.*
-Malac a te jó édes anyád! *Szól is be mellé, mert lehet van rajta egy kis plusz, de hamar ledolgozza, ha így is maradna és ebből a hájból is csak még több izmot csikar majd ki.
Riq ekkor fogja meg a kezét és tápászkodik fel, szóval megy vele a korsók felé, bár inni semmi kedve ebből az átkozott italból!*
-Mira vagyok, harcos és venár. *Mutatkozik be, majd valami történik, a feje is sajog kicsit, na meg újra vékony lesz.*
-Mira vagyok nem Myna! *Rivall rá a vörösre, épp az előbb mutatkozott be még dagi volt ugyan, na de ne felejtse már el.*
-Na kecskepásztor most mutasd meg hogy jársz a vízen! *Kiált Learon felé gonosz vigyorral az arcán.*
9291. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-03 18:40:45
Üzenet elküldve: 2018-04-03 18:40:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Navrauz - Tavaszünnep//
*Ahogy a megkukult tél is lassan eltakarodik a földekről, úgy a helyiek is kezdenek felocsúdni s magukhoz térni. Senki nem válaszol kérdésére, mely dolgon nem is csodálkozik egyáltalán.
~Ugyan hogy értenék szavam, mikor a magukét se értik?~
Körbekémlel, hol van egy fránya kerekes kút, de a félhomályban nemigen leli. Így hát leteszi a táskáját, benyúl érte s előveszi kulacsát, amit még a nagy folyó vizével töltött meg s odaadja a nagy, termetes embernek. Vagy leteszi mellé ha az épp kába.*
- Búne. Víz kell, itt van, nim. Hanem amondó vagyok, ne a marhát locsold vele, hanem magad meg a többit, mert úgy látom, ép ész itt elvészni látszik a hosszú téllel együtt. *Beleszipákol a levegőbe.* Hanem sértésnek ne vedd.
*Azzal visszaveszi a táskáját és leül messzebb a tűztől, a hollószínű, madártollas hajú hölgy közelébe. Nem idő ez a miértek megtársalgására.*
*Ahogy a megkukult tél is lassan eltakarodik a földekről, úgy a helyiek is kezdenek felocsúdni s magukhoz térni. Senki nem válaszol kérdésére, mely dolgon nem is csodálkozik egyáltalán.
~Ugyan hogy értenék szavam, mikor a magukét se értik?~
Körbekémlel, hol van egy fránya kerekes kút, de a félhomályban nemigen leli. Így hát leteszi a táskáját, benyúl érte s előveszi kulacsát, amit még a nagy folyó vizével töltött meg s odaadja a nagy, termetes embernek. Vagy leteszi mellé ha az épp kába.*
- Búne. Víz kell, itt van, nim. Hanem amondó vagyok, ne a marhát locsold vele, hanem magad meg a többit, mert úgy látom, ép ész itt elvészni látszik a hosszú téllel együtt. *Beleszipákol a levegőbe.* Hanem sértésnek ne vedd.
*Azzal visszaveszi a táskáját és leül messzebb a tűztől, a hollószínű, madártollas hajú hölgy közelébe. Nem idő ez a miértek megtársalgására.*
9290. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-03 18:29:23
Üzenet elküldve: 2018-04-03 18:29:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz – Tavaszünnep//
-Visszaváltoztatni? Azzá az erkölcstelen lénnyé? *Gyorsan keresztet is vet magán vagy háromszor, de a harmadiknál valahogy megváltozik a tekintete és nem érti mit is csinál.*
-Az mondtad varázsló vagy? *Pattan fel, ledobva magáról a pokrócot és elég közel is riszálja magát a mélységihez.*
-Szia Myna vagyok, nagyon örvendek, szeretem a fajtádat. *Ha hagyja magát Quantall meg is öleli a kis prűdből visszaváltozott lány. Örül, hogy Mira beszélgetőpartnerével hozza össze a sors, ha már elbaltázta Kagant, valami pillanatnyi átok miatt, legalább valakije legyen már még is éjjelre.*
-Látod, csak rád néztem és máris visszaváltoztam! *Adja elő, mintha tényleg annyira hálás lenne és persze ezt is sugallja, jó kis színésznő, ebből is élt meg régebben, most meg csak szórja a pénzét mindenre, ami megtetszik neki.*
-Visszaváltoztatni? Azzá az erkölcstelen lénnyé? *Gyorsan keresztet is vet magán vagy háromszor, de a harmadiknál valahogy megváltozik a tekintete és nem érti mit is csinál.*
-Az mondtad varázsló vagy? *Pattan fel, ledobva magáról a pokrócot és elég közel is riszálja magát a mélységihez.*
-Szia Myna vagyok, nagyon örvendek, szeretem a fajtádat. *Ha hagyja magát Quantall meg is öleli a kis prűdből visszaváltozott lány. Örül, hogy Mira beszélgetőpartnerével hozza össze a sors, ha már elbaltázta Kagant, valami pillanatnyi átok miatt, legalább valakije legyen már még is éjjelre.*
-Látod, csak rád néztem és máris visszaváltoztam! *Adja elő, mintha tényleg annyira hálás lenne és persze ezt is sugallja, jó kis színésznő, ebből is élt meg régebben, most meg csak szórja a pénzét mindenre, ami megtetszik neki.*
9289. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-03 17:48:32
Üzenet elküldve: 2018-04-03 17:48:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
*A Kancellár válasza egyáltalán nem megnyugtató, de legalább azt az eshetőséget most már szinte biztosan kizárhatja, hogy az ő fejében lenne a baj. Bármi is okozta ezt a hihetetlen gyorsasággal elharapódzó őrületet, rajta valamiért nem fogott a rontás... vagy átok, vagy tudja a fene, mi. Nem érzi nagyon magáénak a feladatot, hogy rendet teremtsen ebben a felfordulásban, bár nyilván őt is foglalkoztatja, vajon milyen megoldás létezik a kialakult helyzetre. Figyelmesen hallgatja a Kancellár szavait, amiket most egy ismeretlen, ám annál kedvesebbnek és nyugodtabbnak tűnő férfihoz intéz. Ha mindenképpen meg akarná találni az események magyarázatát, valószínűleg vele, vagy a törpét nyugtatgatni próbáló alakkal beszélne először. De túlságosan új még itt ahhoz, hogy ennyire a kezébe vegye a dolgok irányítását. Szerény véleménye szerint ez talán Habrertus feladata lenne, ki némi erőtlen próbálkozást követően úgy tűnik, maga is eszét veszti a hisztérikus tömegben.*
- Szép... *Mondja mosolyogva, sőt röviden fel is nevet, ahogy újból körbepillant az ünnepség résztvevőin. Talán most jött el a pillanat, hogy feltűnés nélkül lelépjen. Visszatér majd holnap, vagy inkább holnap után, mire valamennyire használható állapotba kerülnek az itteniek.
Így is tenne, amikor feltűnik neki, hogy újabb változás jeleit mutatják az egybegyűltek. Lassan, ha csak időlegesen is, de mintha múlni látszana az elméjüket elhomályosító hatás. Kagant kezdi figyelni, aki az elsők között tér magához... vagy legalábbis úgy tűnik, mintha.*
*A Kancellár válasza egyáltalán nem megnyugtató, de legalább azt az eshetőséget most már szinte biztosan kizárhatja, hogy az ő fejében lenne a baj. Bármi is okozta ezt a hihetetlen gyorsasággal elharapódzó őrületet, rajta valamiért nem fogott a rontás... vagy átok, vagy tudja a fene, mi. Nem érzi nagyon magáénak a feladatot, hogy rendet teremtsen ebben a felfordulásban, bár nyilván őt is foglalkoztatja, vajon milyen megoldás létezik a kialakult helyzetre. Figyelmesen hallgatja a Kancellár szavait, amiket most egy ismeretlen, ám annál kedvesebbnek és nyugodtabbnak tűnő férfihoz intéz. Ha mindenképpen meg akarná találni az események magyarázatát, valószínűleg vele, vagy a törpét nyugtatgatni próbáló alakkal beszélne először. De túlságosan új még itt ahhoz, hogy ennyire a kezébe vegye a dolgok irányítását. Szerény véleménye szerint ez talán Habrertus feladata lenne, ki némi erőtlen próbálkozást követően úgy tűnik, maga is eszét veszti a hisztérikus tömegben.*
- Szép... *Mondja mosolyogva, sőt röviden fel is nevet, ahogy újból körbepillant az ünnepség résztvevőin. Talán most jött el a pillanat, hogy feltűnés nélkül lelépjen. Visszatér majd holnap, vagy inkább holnap után, mire valamennyire használható állapotba kerülnek az itteniek.
Így is tenne, amikor feltűnik neki, hogy újabb változás jeleit mutatják az egybegyűltek. Lassan, ha csak időlegesen is, de mintha múlni látszana az elméjüket elhomályosító hatás. Kagant kezdi figyelni, aki az elsők között tér magához... vagy legalábbis úgy tűnik, mintha.*
9288. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-03 17:08:32
Üzenet elküldve: 2018-04-03 17:08:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
*Vihogva tápászkodik fel, majd belepillant üres bögrekorsójába.*
- Hühm. *rántja meg a vállát és dobja háta mögé, szerencsére rá egy bőrre, így nem töri el egyik kedvenc bögréjét.*
- Na, igazából azt akartam mondani, hogy... azt akartam mondani... *két zavart pislogás, de még mindig vigyorogva mered körbe.*
- Szóval... *elgondolkodzva nyalja meg fogait, és feszít egyet állkapcsán, mire eltűnik a vigyor. A vezér topázszín pillantásában új tűz költözik, ahogy lassan végigsepri pillantásával a Vashegyet. A káoszt és felfordulást. A rengeteg megmagyarázhatatlan jelenetet.*
- Tehát... *húzza ki magát lassan, szinte már komótosan, aztán Habrertusra pillant.*
- Mi folyik itt, Kancellár? *húzza fel egyik szemöldökét sziklásan. A nevének hallatán lassan Riqelie felé fordul, ám az arca még jobban megfeszül, mert ő bizony nem felejtette el, hogy miket csinált az elmúlt időszakban.*
- Mmmm? *húzza fel szemöldökét ismét sziklásan, és rendkívüli sebességgel próbálja összekapni magát.*
- Azt hiszem, meg kellene locsolni azt a marhát, mielőtt teljesen kiszárad. *jegyzi meg, ahogy tekintete továbbsuhan a sülő hús felé.*
- Aztán esetleg... ehetünk. Valaki pedig húzzon vizet a kútból. Csak vizet. *körbepillant, hogy akar-e tőle valaki valamit, és ha nem, akkor csendesen szemlélődik egy picurkát. Vihar előtti csendnek tűnik. Nagy csendnek a nagy vihar előtt.*
*Vihogva tápászkodik fel, majd belepillant üres bögrekorsójába.*
- Hühm. *rántja meg a vállát és dobja háta mögé, szerencsére rá egy bőrre, így nem töri el egyik kedvenc bögréjét.*
- Na, igazából azt akartam mondani, hogy... azt akartam mondani... *két zavart pislogás, de még mindig vigyorogva mered körbe.*
- Szóval... *elgondolkodzva nyalja meg fogait, és feszít egyet állkapcsán, mire eltűnik a vigyor. A vezér topázszín pillantásában új tűz költözik, ahogy lassan végigsepri pillantásával a Vashegyet. A káoszt és felfordulást. A rengeteg megmagyarázhatatlan jelenetet.*
- Tehát... *húzza ki magát lassan, szinte már komótosan, aztán Habrertusra pillant.*
- Mi folyik itt, Kancellár? *húzza fel egyik szemöldökét sziklásan. A nevének hallatán lassan Riqelie felé fordul, ám az arca még jobban megfeszül, mert ő bizony nem felejtette el, hogy miket csinált az elmúlt időszakban.*
- Mmmm? *húzza fel szemöldökét ismét sziklásan, és rendkívüli sebességgel próbálja összekapni magát.*
- Azt hiszem, meg kellene locsolni azt a marhát, mielőtt teljesen kiszárad. *jegyzi meg, ahogy tekintete továbbsuhan a sülő hús felé.*
- Aztán esetleg... ehetünk. Valaki pedig húzzon vizet a kútból. Csak vizet. *körbepillant, hogy akar-e tőle valaki valamit, és ha nem, akkor csendesen szemlélődik egy picurkát. Vihar előtti csendnek tűnik. Nagy csendnek a nagy vihar előtt.*
9287. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-03 15:18:51
Üzenet elküldve: 2018-04-03 15:18:51
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
*Tettének és vigyorának meg is van az eredménye. Most már akadály nélkül evickélhet fel a földről, esetleg, ha Mira továbbra is segíteni óhajt neki, akkor pillanatok alatt egyenesben terem.*
- És most erre jobb, ha mindenki iszik valamit.
*Sóhajt egy nagyot továbbra is víg ábrázattal, miközben fél füllel a hitetlenkedők szavait lesi. Varázslat? Szép is lenne!*
- És ne gusztustalankodj!
*Grimaszol még egyet Kagan latrina hasonlatára, főleg hogy fog számlálásról szó sem volt.
Egyelőre azonban hagyja az egészet, hiszen amit akart, elért. Mindenki békén hagyja. Ki ezért, ki azért, neki aztán édes mindegy. Legalább is majdnem.*
- És mi a neved Myna tesója?
*Ragadja karon a lányt, hogy elmehessenek együtt az italokig, ketten.*
- Mágia? Mégis milyen?
*Nevet fel halkan, majd szerez magának vagy három, esetleg négy poharat, hogy azokba sert töltve pótolja a tűz körül ülők adagját.
Már a második pohár felénél tart, amikor valami oknál fogva hirtelen összeráncolja a homlokát.
Mégis mi a frászt csinál ő tulajdonképpen?
Ott helyben lerakja a félig telt poharat, majd oldalra néz, hogy aztán ijedten összerezzenjen.*
- Jesszusom Myna! Ne ijesztgess!
*Erre érkezik meg Hubi. Riq meglepetten pislog a fickóra, majd mikor amaz közelebb lép és megpróbál intimebb közelségbe kerülni az arcával, automatikusan hátrébb lép, kezét pedig figyelmeztetően maga elé tartja.*
- Hóhahó! Esetleg ha ismernénk egymást vagy ha eleget ittam! Még ilyet!
*Aztán növelve a meglepettség varázsát, körbepillant, hogy utána döbbent csodálkozással nézzen vissza Hubira.*
- Hogy a fészkes fenébe kerültem én ide?
*A tábortűznél pedig... *
- Kagan?
*Ejti ki halkan a vezér nevét, inkább csak magának. Amon Ruadh-on van. Ki hitte volna!*
- Elnézést. Azt hiszem kicsit összezavarodtam.
*Ez még Hubinak szól, miközben kezét zavartan a tarkójára csúsztatja.*
~Nem ér kacagni!~
*Tettének és vigyorának meg is van az eredménye. Most már akadály nélkül evickélhet fel a földről, esetleg, ha Mira továbbra is segíteni óhajt neki, akkor pillanatok alatt egyenesben terem.*
- És most erre jobb, ha mindenki iszik valamit.
*Sóhajt egy nagyot továbbra is víg ábrázattal, miközben fél füllel a hitetlenkedők szavait lesi. Varázslat? Szép is lenne!*
- És ne gusztustalankodj!
*Grimaszol még egyet Kagan latrina hasonlatára, főleg hogy fog számlálásról szó sem volt.
Egyelőre azonban hagyja az egészet, hiszen amit akart, elért. Mindenki békén hagyja. Ki ezért, ki azért, neki aztán édes mindegy. Legalább is majdnem.*
- És mi a neved Myna tesója?
*Ragadja karon a lányt, hogy elmehessenek együtt az italokig, ketten.*
- Mágia? Mégis milyen?
*Nevet fel halkan, majd szerez magának vagy három, esetleg négy poharat, hogy azokba sert töltve pótolja a tűz körül ülők adagját.
Már a második pohár felénél tart, amikor valami oknál fogva hirtelen összeráncolja a homlokát.
Mégis mi a frászt csinál ő tulajdonképpen?
Ott helyben lerakja a félig telt poharat, majd oldalra néz, hogy aztán ijedten összerezzenjen.*
- Jesszusom Myna! Ne ijesztgess!
*Erre érkezik meg Hubi. Riq meglepetten pislog a fickóra, majd mikor amaz közelebb lép és megpróbál intimebb közelségbe kerülni az arcával, automatikusan hátrébb lép, kezét pedig figyelmeztetően maga elé tartja.*
- Hóhahó! Esetleg ha ismernénk egymást vagy ha eleget ittam! Még ilyet!
*Aztán növelve a meglepettség varázsát, körbepillant, hogy utána döbbent csodálkozással nézzen vissza Hubira.*
- Hogy a fészkes fenébe kerültem én ide?
*A tábortűznél pedig... *
- Kagan?
*Ejti ki halkan a vezér nevét, inkább csak magának. Amon Ruadh-on van. Ki hitte volna!*
- Elnézést. Azt hiszem kicsit összezavarodtam.
*Ez még Hubinak szól, miközben kezét zavartan a tarkójára csúsztatja.*
~Nem ér kacagni!~
9286. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-03 09:20:20
Üzenet elküldve: 2018-04-03 09:20:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz – Tavaszünnep//
*A megpróbáltatások sora nem ér véget. A thargok kovácsa egy kellemes agyvérzés szélén táncolva üvöltözik a pásztorok gyöngyével.*
- _ÉN_ megtanultam olvasni! *Rivallja és jobbja mutatóujjával kis híján lyukat üt saját mellkasába.* _TE_ tanulj meg írni, ember!
*Ha ez a nézeteltérés nem lenne elég, Hrothgar épp az imént kapott egy barátinak éppen nem nevezhető küldeményt: Learon hozzávágott egy korsó szeszt, szóval a törpe most még tiszta csutakos is lett.*
- Wylnurana szent nevére esküszöm, kettéhasítalak, te pojáca!
*Fenyegetése azonban most nem csupán üres frázis. Azonnal sarkon is fordul, hogy visszatrappolhasson a műhelybe és egy tetszőleges szúró-, vágó- tizedelőeszközzel térjen vissza. Ám előbb el kellene tessékelni a másik férfit az útból. Hrothgaar jobbjával megpróbálja kissé félretaszítani Khad'unt, ám legnagyobb meglepetésére a fickó nemhogy meg sem moccan, hanem még a saját csuklója sajdul bele a mozdulatba.*
- Há'... Há' téged meg tán sziklából faragott az apád?
*Néz hitetlenkedve a férfira és közben csuklóját masszírozgatja. Durcásan lép egyet oldalra és kerüli ki kénytelen-kelletlen az úttorlaszt. Azonban, mire visszaér a Kovácsműhelybe, furcsak érzés keríti ismét hatalmába és megszületik benne a felismerés.*
~Valami itt nagyon nem klappol. Mintha... mintha gyenge lennék.~
*Próbaképpen pedig megragadja egyik kalapácsa nyelét és próbát tesz annak megemelésével. Igaz, a végeredményt senki nem láthatja.*
*A megpróbáltatások sora nem ér véget. A thargok kovácsa egy kellemes agyvérzés szélén táncolva üvöltözik a pásztorok gyöngyével.*
- _ÉN_ megtanultam olvasni! *Rivallja és jobbja mutatóujjával kis híján lyukat üt saját mellkasába.* _TE_ tanulj meg írni, ember!
*Ha ez a nézeteltérés nem lenne elég, Hrothgar épp az imént kapott egy barátinak éppen nem nevezhető küldeményt: Learon hozzávágott egy korsó szeszt, szóval a törpe most még tiszta csutakos is lett.*
- Wylnurana szent nevére esküszöm, kettéhasítalak, te pojáca!
*Fenyegetése azonban most nem csupán üres frázis. Azonnal sarkon is fordul, hogy visszatrappolhasson a műhelybe és egy tetszőleges szúró-, vágó- tizedelőeszközzel térjen vissza. Ám előbb el kellene tessékelni a másik férfit az útból. Hrothgaar jobbjával megpróbálja kissé félretaszítani Khad'unt, ám legnagyobb meglepetésére a fickó nemhogy meg sem moccan, hanem még a saját csuklója sajdul bele a mozdulatba.*
- Há'... Há' téged meg tán sziklából faragott az apád?
*Néz hitetlenkedve a férfira és közben csuklóját masszírozgatja. Durcásan lép egyet oldalra és kerüli ki kénytelen-kelletlen az úttorlaszt. Azonban, mire visszaér a Kovácsműhelybe, furcsak érzés keríti ismét hatalmába és megszületik benne a felismerés.*
~Valami itt nagyon nem klappol. Mintha... mintha gyenge lennék.~
*Próbaképpen pedig megragadja egyik kalapácsa nyelét és próbát tesz annak megemelésével. Igaz, a végeredményt senki nem láthatja.*
9285. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-03 00:24:35
Üzenet elküldve: 2018-04-03 00:24:35
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
-Na de mégis, ha mindenki egymást veri, akkor ki fogja ellátni a sérüléseket? Béküljetek ki most már!
*Hrothgaaréknál kezd elfajulni a helyzet.Khad már-már kínosan pozitívan áll hozzá a dolgokhoz, annyira, hogy észre is veszi, és ismét megáll picit elgondolkozni, hogy mi baj van vele.
Most, hogy belegondol, mások sem úgy viselkednek, ahogy elvárható lenne tőlük. Nem sokat agyal a dolgon, bár motoszkál egy gondolatocska, hogy mi lehet a dolog hátterében.
Ezután, a Hadúrnál kezd picit elfajulni a helyzet. Khad, lévén most ilyen békeszerető-barátkozó valaki, nem feltétlen tartja elfogadhatónak, ahogy Kagan megpróbálja kierőszakolni a testi élvezeteket a nőtől.*
-Kagan, ha nem akarja, hát nem akarja, ez van...
*De szerencsére nélküle is megoldódik a helyzet, látszik, hogy annyira komolyan nem gondolja a dolgot a Hadúr.
Egy sötételf is előjön, valami varázslatról beszél, nem Khadhoz, szóval őt annyira nem érdekli. Habrertus kiborulása viszont elgondolkoztatja.*
-Tényleg, Kancellár... Talán az ital? Nem, abból nem ittam, és nem is fogok... Akkor...
*Hallott valami mesét kiskorában, ami ilyesmiről szólt, de abban szerepelt egy mesélő kacsa és egy táncoló hegy, így ez nagyon nem tűnik hiteles forrásnak.*
-De Kancellár... Akkor téged miért nem érint?
*Picit most elgondolkozik, és, bár nehezére esik, régi komor arckifejezése visszatér egy rövid időre.
A kancellár közben új elfoglaltságot keres magának, és magyarázat híján Khadnak is van egy enyhe ingere, hogy ugyanezt tegye.
Ám most, hogy komolyabban elgondolkodott rajta, már nem hagyja nyugodni a dolog.
Megpróbálja összegezni a dolgokat, megállapítani, hogy mi lehet a probléma, ám a környezet, és a mágia akadályozza a hideg fejjel gondolkozásban.
Körülnéz, hogy kivel lehetne megbeszélni a dolgokat. Laor épp most kever le egy nagyot a kecskepásztornak abbéli igyekezetében, hogy békét teremtsen a kis társaságban. Khad közvetlen környezetében pedig többen is, köztük Habrertus és Kagan, a szerelem oltárán készülnek áldozni.
A két lehetőség közül végül inkább Laort választja, ő tűnik még a legkevésbé elfoglaltnak.*
-Te, Laor. Nem fura ez kicsit? Mármint én nem nagyon ismerem Hrothgaart, de ennél biztosan erősebb, és jobb kedélyűnek ismerem.
És én még ilyen agresszív kecskepásztort nem láttam, bár ezzel lehet, hogy csak én vagyok így...
*Néz (valószínűleg le) Learonra, aki az imént egy korsó ital miatt üvöltötte le egy nő fejét.*
Vagy nálatok minden ünnep így zajlik?
-Na de mégis, ha mindenki egymást veri, akkor ki fogja ellátni a sérüléseket? Béküljetek ki most már!
*Hrothgaaréknál kezd elfajulni a helyzet.Khad már-már kínosan pozitívan áll hozzá a dolgokhoz, annyira, hogy észre is veszi, és ismét megáll picit elgondolkozni, hogy mi baj van vele.
Most, hogy belegondol, mások sem úgy viselkednek, ahogy elvárható lenne tőlük. Nem sokat agyal a dolgon, bár motoszkál egy gondolatocska, hogy mi lehet a dolog hátterében.
Ezután, a Hadúrnál kezd picit elfajulni a helyzet. Khad, lévén most ilyen békeszerető-barátkozó valaki, nem feltétlen tartja elfogadhatónak, ahogy Kagan megpróbálja kierőszakolni a testi élvezeteket a nőtől.*
-Kagan, ha nem akarja, hát nem akarja, ez van...
*De szerencsére nélküle is megoldódik a helyzet, látszik, hogy annyira komolyan nem gondolja a dolgot a Hadúr.
Egy sötételf is előjön, valami varázslatról beszél, nem Khadhoz, szóval őt annyira nem érdekli. Habrertus kiborulása viszont elgondolkoztatja.*
-Tényleg, Kancellár... Talán az ital? Nem, abból nem ittam, és nem is fogok... Akkor...
*Hallott valami mesét kiskorában, ami ilyesmiről szólt, de abban szerepelt egy mesélő kacsa és egy táncoló hegy, így ez nagyon nem tűnik hiteles forrásnak.*
-De Kancellár... Akkor téged miért nem érint?
*Picit most elgondolkozik, és, bár nehezére esik, régi komor arckifejezése visszatér egy rövid időre.
A kancellár közben új elfoglaltságot keres magának, és magyarázat híján Khadnak is van egy enyhe ingere, hogy ugyanezt tegye.
Ám most, hogy komolyabban elgondolkodott rajta, már nem hagyja nyugodni a dolog.
Megpróbálja összegezni a dolgokat, megállapítani, hogy mi lehet a probléma, ám a környezet, és a mágia akadályozza a hideg fejjel gondolkozásban.
Körülnéz, hogy kivel lehetne megbeszélni a dolgokat. Laor épp most kever le egy nagyot a kecskepásztornak abbéli igyekezetében, hogy békét teremtsen a kis társaságban. Khad közvetlen környezetében pedig többen is, köztük Habrertus és Kagan, a szerelem oltárán készülnek áldozni.
A két lehetőség közül végül inkább Laort választja, ő tűnik még a legkevésbé elfoglaltnak.*
-Te, Laor. Nem fura ez kicsit? Mármint én nem nagyon ismerem Hrothgaart, de ennél biztosan erősebb, és jobb kedélyűnek ismerem.
És én még ilyen agresszív kecskepásztort nem láttam, bár ezzel lehet, hogy csak én vagyok így...
*Néz (valószínűleg le) Learonra, aki az imént egy korsó ital miatt üvöltötte le egy nő fejét.*
Vagy nálatok minden ünnep így zajlik?
9284. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-02 23:42:58
Üzenet elküldve: 2018-04-02 23:42:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz – Tavaszünnep//
*Szörnyűnek érzi, hogy egyesek mennyire képtelenek uralni saját indulataikat. Itt van mindjárt Hrothgaar mester. Még mindig szinte füstölög. És megérkezett a derék pásztor is, aki valami munka vélt elmaradását kéri számon a kovácsmesteren, emelt hangon. Laornak az fel sem tűnik, hogy Learon idegenkedni látszik a kecskéktől. Az a Learon, aki eddig a kecskék legnagyobb barátjának számított a Vashegyen. Annyira, hogy Hrothgaar mester egyértelmű célozgatásai talán nem is tűnnek minden alapot nélkülözőnek. De jámborrá vált Laort ez nem is érdekli. Az sokkal inkább, hogy a törpe és a pásztor mindjárt egymásnak esik. Úgy érzi, hogy ezt nem hagyhatja.*
- Ej, barátaim! *csóválja meg a fejét, mint amikor a szerető apa dorgálja haszontalan kölykeit, akikre minden csínytevésük ellenére sem tud haragudni* Mire jó ez a veszekedés? Hiszen annyira szép esténk van. Jóféle étek vár ránk, ital amennyi csak belénk fér, és még az a vén bakkecske is kapott végre káposztát.
*Itt vigyorogva néz a kancellár felé, akit épp most készül maga fölé teperni valami kis nőcske. Sajnos ezért kicsit váratlanul éri Learon akciója, és mivel attól tart, hogy a Hrothinak szánt korsó őt fogja eltalálni, védekezésül megemeli a kezét. Ez ugyan elkerüli a röppályára állított ivóedényt, de olyan szerencsétlenre sikerül a mozdulat, hogy akár állon is csaphatja a tajtékzó Learont. Az erejét pedig mostanában nem igazán tudja kontrollálni.*
*Szörnyűnek érzi, hogy egyesek mennyire képtelenek uralni saját indulataikat. Itt van mindjárt Hrothgaar mester. Még mindig szinte füstölög. És megérkezett a derék pásztor is, aki valami munka vélt elmaradását kéri számon a kovácsmesteren, emelt hangon. Laornak az fel sem tűnik, hogy Learon idegenkedni látszik a kecskéktől. Az a Learon, aki eddig a kecskék legnagyobb barátjának számított a Vashegyen. Annyira, hogy Hrothgaar mester egyértelmű célozgatásai talán nem is tűnnek minden alapot nélkülözőnek. De jámborrá vált Laort ez nem is érdekli. Az sokkal inkább, hogy a törpe és a pásztor mindjárt egymásnak esik. Úgy érzi, hogy ezt nem hagyhatja.*
- Ej, barátaim! *csóválja meg a fejét, mint amikor a szerető apa dorgálja haszontalan kölykeit, akikre minden csínytevésük ellenére sem tud haragudni* Mire jó ez a veszekedés? Hiszen annyira szép esténk van. Jóféle étek vár ránk, ital amennyi csak belénk fér, és még az a vén bakkecske is kapott végre káposztát.
*Itt vigyorogva néz a kancellár felé, akit épp most készül maga fölé teperni valami kis nőcske. Sajnos ezért kicsit váratlanul éri Learon akciója, és mivel attól tart, hogy a Hrothinak szánt korsó őt fogja eltalálni, védekezésül megemeli a kezét. Ez ugyan elkerüli a röppályára állított ivóedényt, de olyan szerencsétlenre sikerül a mozdulat, hogy akár állon is csaphatja a tajtékzó Learont. Az erejét pedig mostanában nem igazán tudja kontrollálni.*
9283. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-02 23:09:51
Üzenet elküldve: 2018-04-02 23:09:51
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
*A jó kancellárnak eszébe jutnak egy rég elfeledett vallás titkos írásai, melyek a Purgosqe Posztulátumai nevet viselik, s melyet volt szerencséje itt most nem részletezendően zűrzavaros események után tanulmányozni. A minden bizonnyal lázálomban megfogant írás a világ végéről is értekezik, imígyen:
"És kifordula az Lanawin világa öszves sarkaiból, és lészen minden rendnek nagy felfordulása. Az rablóból lészen jámbor lélek, könnyű vérű asszonyból, kit mindközönségesen cafatnak neveznek vala, tisztes fehérszemély. S az mi világunknak napjai megszámláltatnak, és mink, kik az mi istenünknek hív szolgálói vogymuk, elveszejtünk tűz által."
Nem csoda tehát, ha Hubi meg van győződve arról, hogy itt a világ vége.*
- A prófécia igazat szólt... *motyogja maga elé miután Kagan nem tulajdonít nagy jelentőséget a felfordulásnak, és tágra nyílt szemekkel néz körbe. Hiszen pontosan az történik ami meg vagyon írva. A harcos szelíd, mint a bárány, az eddig nyugodt törpe hisztérikus rohamokat kap, a sziklakemény Hadúr úgy viselkedik, mint egy eltunyult városi nemesúr, akit csak a test gyönyörei érdekelnek, és ami a legfőbb: ő maga majdnem megégett. Hát kell még ezeknél világosabb jel? A felismeréstől döbbenten áll, és szinte arra sem ocsúdik fel, hogy a vörös, akivel eddig Kagan próbált zöldágyra vergődni, belekapaszkodik zekéjébe és maga felé húzza. A derék kancellár kábulatában nem fejt ki említésre méltó ellenállást, és csak akkor eszmél, amikor már csak a csók múló bizsergését érzi az ajkán.*
- Na de kérem... *hebegi rémülten. Rendszerint egyáltalán nincs ellenére az ilyesmi, de ezzel a vászoncseléddel minden thargok urának voltak szemlátomást tervei, és ha Riqelie - egyébként kitűnő ízlésről téve tanúbizonyságot - őt választja a Hadúr helyett, annak rá nézve hátrányos következményei lehetnek. Közben a látványosan kikerekedő szőkeség is megérkezik, és Hubi hirtelen nem is tudná eldönteni, hogy tőle vagy Kagantól igyekszik megmenteni a vörös hajút. De ez nagyjából mindegy is, hiszen mélységesen egyetért Mira szavaival.*
- Úgy, úgy! *helyesel kissé összeroskadva, szinte szomorúan néz a félénken kérdező druidára.*
- Nem, gyermekem, ez egyáltalán nem megszokott. Idegenek számára ugyan sok tharg szokás furcsa és szokatlan lehet, ám ez valami olyasmi, amire nem lehet racionális magyarázatot lelni. Ártó mágia, rontás, az égiek gonosz tréfája... válassz kedvedre! Vagy elérkeztünk az utolsó napokhoz.
*És hogy a boldogsága teljes legyen, korábbi testőre is feltűnik a színen. Hubi gyanakvóan összehúzott szemöldökkel méregeti miközben Khad beszél, és nem kell éles elme hozzá, hogy megállapíthassa: ez a tökfilkó is bűvölet alá került. Hiszen amióta ismeri azóta összesen nem beszélt annyit, mint most, és még akkor sem volt ennyire derűlátó, amikor minden rendben volt.*
- Ünnepség? Ünnepség? *hüledezik, mert még mindig képtelen felfogni, hogy rajta kívül mindenkinek egyszerre ment el az esze. Majdnem mindenkinek.*
- Nézz széjjel, barátom! Nem ünnepség már ez, hanem valami átkos delírium. Hát nem érted? Mindenki úgy viselkedik, mintha a személyiségét kifordították volna. Nézz csak magadra! Mikor voltál te ilyen közvetlen és nyájas bárkivel is?
*Puffog még egy sort, de aztán egy gondolat arra sarkalja, hogy bizonyos dolgokat átértékeljen, és ezt aránylag gyorsan meg is teszi. Ezt abból látni, hogy megvonja a vállát egy furcsa félmosollyal.*
- A démonokra is, akkor legalább boldogan haljak meg. Elnézést, kedvesem!
*Ez még a druidának szól, aztán ha Mira még nem cipelte messze Riqelie-t, most Hubi próbálja megragadni a vöröst, hogy az imént lopott csókot jó alaposan visszaadhassa.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.02 23:17:35
*A jó kancellárnak eszébe jutnak egy rég elfeledett vallás titkos írásai, melyek a Purgosqe Posztulátumai nevet viselik, s melyet volt szerencséje itt most nem részletezendően zűrzavaros események után tanulmányozni. A minden bizonnyal lázálomban megfogant írás a világ végéről is értekezik, imígyen:
"És kifordula az Lanawin világa öszves sarkaiból, és lészen minden rendnek nagy felfordulása. Az rablóból lészen jámbor lélek, könnyű vérű asszonyból, kit mindközönségesen cafatnak neveznek vala, tisztes fehérszemély. S az mi világunknak napjai megszámláltatnak, és mink, kik az mi istenünknek hív szolgálói vogymuk, elveszejtünk tűz által."
Nem csoda tehát, ha Hubi meg van győződve arról, hogy itt a világ vége.*
- A prófécia igazat szólt... *motyogja maga elé miután Kagan nem tulajdonít nagy jelentőséget a felfordulásnak, és tágra nyílt szemekkel néz körbe. Hiszen pontosan az történik ami meg vagyon írva. A harcos szelíd, mint a bárány, az eddig nyugodt törpe hisztérikus rohamokat kap, a sziklakemény Hadúr úgy viselkedik, mint egy eltunyult városi nemesúr, akit csak a test gyönyörei érdekelnek, és ami a legfőbb: ő maga majdnem megégett. Hát kell még ezeknél világosabb jel? A felismeréstől döbbenten áll, és szinte arra sem ocsúdik fel, hogy a vörös, akivel eddig Kagan próbált zöldágyra vergődni, belekapaszkodik zekéjébe és maga felé húzza. A derék kancellár kábulatában nem fejt ki említésre méltó ellenállást, és csak akkor eszmél, amikor már csak a csók múló bizsergését érzi az ajkán.*
- Na de kérem... *hebegi rémülten. Rendszerint egyáltalán nincs ellenére az ilyesmi, de ezzel a vászoncseléddel minden thargok urának voltak szemlátomást tervei, és ha Riqelie - egyébként kitűnő ízlésről téve tanúbizonyságot - őt választja a Hadúr helyett, annak rá nézve hátrányos következményei lehetnek. Közben a látványosan kikerekedő szőkeség is megérkezik, és Hubi hirtelen nem is tudná eldönteni, hogy tőle vagy Kagantól igyekszik megmenteni a vörös hajút. De ez nagyjából mindegy is, hiszen mélységesen egyetért Mira szavaival.*
- Úgy, úgy! *helyesel kissé összeroskadva, szinte szomorúan néz a félénken kérdező druidára.*
- Nem, gyermekem, ez egyáltalán nem megszokott. Idegenek számára ugyan sok tharg szokás furcsa és szokatlan lehet, ám ez valami olyasmi, amire nem lehet racionális magyarázatot lelni. Ártó mágia, rontás, az égiek gonosz tréfája... válassz kedvedre! Vagy elérkeztünk az utolsó napokhoz.
*És hogy a boldogsága teljes legyen, korábbi testőre is feltűnik a színen. Hubi gyanakvóan összehúzott szemöldökkel méregeti miközben Khad beszél, és nem kell éles elme hozzá, hogy megállapíthassa: ez a tökfilkó is bűvölet alá került. Hiszen amióta ismeri azóta összesen nem beszélt annyit, mint most, és még akkor sem volt ennyire derűlátó, amikor minden rendben volt.*
- Ünnepség? Ünnepség? *hüledezik, mert még mindig képtelen felfogni, hogy rajta kívül mindenkinek egyszerre ment el az esze. Majdnem mindenkinek.*
- Nézz széjjel, barátom! Nem ünnepség már ez, hanem valami átkos delírium. Hát nem érted? Mindenki úgy viselkedik, mintha a személyiségét kifordították volna. Nézz csak magadra! Mikor voltál te ilyen közvetlen és nyájas bárkivel is?
*Puffog még egy sort, de aztán egy gondolat arra sarkalja, hogy bizonyos dolgokat átértékeljen, és ezt aránylag gyorsan meg is teszi. Ezt abból látni, hogy megvonja a vállát egy furcsa félmosollyal.*
- A démonokra is, akkor legalább boldogan haljak meg. Elnézést, kedvesem!
*Ez még a druidának szól, aztán ha Mira még nem cipelte messze Riqelie-t, most Hubi próbálja megragadni a vöröst, hogy az imént lopott csókot jó alaposan visszaadhassa.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.02 23:17:35
9282. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-02 22:40:25
Üzenet elküldve: 2018-04-02 22:40:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Navrauz - Tavaszünnep//
*A tőr előkerül, s Tepis vére kibuggyan ujjából. Ha a szőke leány jobban megfigyeli, bizony láthatja, hogy az piros. Vagy vörös, vagy meggyszín, ahogy tetszik neki.*
- Búne! Remélem lelked megnyugvásra tért s beljebb engedsz. Szép estét néked, mun amu!
*Amennyiben nincs további probléma, fegyvereitől s egyetlen csepp vérétől megfosztva továbbhalad a mulatozás hangjának irányába. Hanem mikor közelebb ér, maga megtestesült káosz fogadja. Megmagyarázhatatlan, s beteg dolog játszódnak le szemei előtt, de hát ki ő, hogy ítélkezzék? Láthatóan ünnepelnek, inkább ekkor legyen hibbant mindenki, mintsem munka idejekor.*
- Hová vezettél engem, Idők Anyja?
*Az Idők Anyja viszont ily hirtelenségben sosem válaszol, így Tepis is leemeli szemeit az égről. Fejcsóválva, firtató tekintetét ide-oda kapkodva somfordál közelebb a tűzhöz, köszönvén a jelenlévő sokaságnak.*
- Shalá, jóemberek! Látom, lelketek s elmétek jót érez, nim. Ki lészen itt a ti uratok, ha?
*Nem zavartatja magát, inkább körbepásztázza a jelenlévőket azon agyalva, ki lehet itt a felelős személy, akihez a sors fonala elhozta.*
*A tőr előkerül, s Tepis vére kibuggyan ujjából. Ha a szőke leány jobban megfigyeli, bizony láthatja, hogy az piros. Vagy vörös, vagy meggyszín, ahogy tetszik neki.*
- Búne! Remélem lelked megnyugvásra tért s beljebb engedsz. Szép estét néked, mun amu!
*Amennyiben nincs további probléma, fegyvereitől s egyetlen csepp vérétől megfosztva továbbhalad a mulatozás hangjának irányába. Hanem mikor közelebb ér, maga megtestesült káosz fogadja. Megmagyarázhatatlan, s beteg dolog játszódnak le szemei előtt, de hát ki ő, hogy ítélkezzék? Láthatóan ünnepelnek, inkább ekkor legyen hibbant mindenki, mintsem munka idejekor.*
- Hová vezettél engem, Idők Anyja?
*Az Idők Anyja viszont ily hirtelenségben sosem válaszol, így Tepis is leemeli szemeit az égről. Fejcsóválva, firtató tekintetét ide-oda kapkodva somfordál közelebb a tűzhöz, köszönvén a jelenlévő sokaságnak.*
- Shalá, jóemberek! Látom, lelketek s elmétek jót érez, nim. Ki lészen itt a ti uratok, ha?
*Nem zavartatja magát, inkább körbepásztázza a jelenlévőket azon agyalva, ki lehet itt a felelős személy, akihez a sors fonala elhozta.*
9281. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-02 21:11:29
Üzenet elküldve: 2018-04-02 21:11:29
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Navrauz - Tavaszünnep//
- Tudom ám, és nem csak azt! *folytatná az udvarlást, de megakasztják.*
- Mia?
*Miközben folyik az üvöltözés, verekedés, seggre csapkodás és minden más egyéb, Kagan sem unatkozik. Riqet óvó karok ragadják el tőle, de hát ő most éppen békés, jólelkű hedonista.*
- Ohó, úgy látom, mégis a latrinát ásod, de a nyelveddel, Vörös Vércsém! És milyen mélyen! *röhög fel, mikor Riq elkapja Hubit egy mélytorkosra.*
- Böööfff! *borjant alaposat, majd újra meghúzza a korsót. Még csak feltápászkodni sem hajlandó, mert minek tegye?*
- Valaki locsolja meg a marhát sörrel, mert kiszárad! *lóbálja meg a korsóját. Aztán felröhög újra.*
- Meg a nyárson lévő húst is, hehejjj! Ide a sört, pór fattyak, igyunk hajnalig! *úgy tűnik, Riq és Vildanae is fapuna, az ilyenekkel nem lehet.*
- Héj, malackám! *üvölt Mirasyn felé.*
- Gyere ide, te kis gömbölyded csodakoca! Hadd szorongassalak meg mindenhol! Kancellár! Egy mérő lisztet ide, kelleni fog!
- Tudom ám, és nem csak azt! *folytatná az udvarlást, de megakasztják.*
- Mia?
*Miközben folyik az üvöltözés, verekedés, seggre csapkodás és minden más egyéb, Kagan sem unatkozik. Riqet óvó karok ragadják el tőle, de hát ő most éppen békés, jólelkű hedonista.*
- Ohó, úgy látom, mégis a latrinát ásod, de a nyelveddel, Vörös Vércsém! És milyen mélyen! *röhög fel, mikor Riq elkapja Hubit egy mélytorkosra.*
- Böööfff! *borjant alaposat, majd újra meghúzza a korsót. Még csak feltápászkodni sem hajlandó, mert minek tegye?*
- Valaki locsolja meg a marhát sörrel, mert kiszárad! *lóbálja meg a korsóját. Aztán felröhög újra.*
- Meg a nyárson lévő húst is, hehejjj! Ide a sört, pór fattyak, igyunk hajnalig! *úgy tűnik, Riq és Vildanae is fapuna, az ilyenekkel nem lehet.*
- Héj, malackám! *üvölt Mirasyn felé.*
- Gyere ide, te kis gömbölyded csodakoca! Hadd szorongassalak meg mindenhol! Kancellár! Egy mérő lisztet ide, kelleni fog!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734