//Navrauz – Tavaszünnep//
*Önérzetes arckifejezéssel veszi, hogy leintették és hogy méltóságát őrizhesse, csak egy kurta kézmozdulattal jelzi Mirának, hogy távozhat. Más kérdés, hogy a minden megjelenési formájában vonzó leányzó ezt teszi-e vagy szájal és rugdos tovább? Mindenesetre intézkedik, hogy a marha sört kapjon a parázs felett, azután végighallgatja Khad okfejtését. Szeme sem rebben, de természetesen fel van háborodva. Hova jut ez a világ, ha mindenki azzal kezd el foglalkozni amihez legkevésbé sem ért? Márpedig az nem feltételezné, hogy Khad konyít valamit is a mágikus tanokhoz. Ami azt illeti, saját mag a sem, legfeljebb elméleti szinten. No de az is valami, ugyebár. Udvariasan mosolyog a személyét ért tréfára is, és Khad ebben a pillanatban - noha tudomással talán nem bír róla - szerzett magának egy ellenséget. Mert egy kancellár rovására csak ne élcelődjön egy... egy... tulajdonképpen még abban sem biztos, hogy Khad harcos. Ahhoz túl nyeszlettnek tűnik, de lehet, hogy csak Kagan mellett ébred ilyen benyomás. De az egészben az a legbosszantóbb, hogy nem is beszél teljesen ostobaságokat.*
- Talán valóban érdemes lenne felmérni a helyzetet Arthenior városában, nagyúr. Ha egy akkora tömegen uralkodik el az a hisztéria, amit magunk is megtapasztaltunk, aránylag kis helyre összezsúfolódva annak komoly következményei lehetnek. És bizony még javunkra is fordíthatjuk mindezt, ha segítséget nyújtunk a városnak. De akár azzal is, ha nem teszünk semmit.
*Akárhogy is, ez még a jövő zenéje, mert a jelen az, hogy a mulatság többé-kevésbé komor hangulatú vacsorába torkolhat. Ehhez Hubinak túl sok kedve nincs, már csak a vörös és a druida miatt sem. Érdekes, hogy bár külsőségekben, és talán habitusban sem különbözhetnének jobban egymástól, de a kancellár mindkettejüket igen izgalmasnak találja. Rosszmájú lelkek megjegyezhetnék, hogy Hubi minden nőnemű lényt vonzónak lát, de ilyen igaztalan és méltatlan vádakkal foglalkozni sem érdemes. Riqelie és Vildanae az unalomig csépelt tűz és víz hasonlatot juttatja eszébe, de bármennyire is közhelyes ez, találónak érzi. Csak az a ronda, gonosz kis hang ne sutyorogna ott legbelül arról, hogy úgyis a földre fog huppanni két szék között.*
- Kedvesem, nem arra gondoltam, hogy te menj vízért. *csóválja meg a fejét, amikor a vörös visszatér* Vannak itt bőven erős, izmos férfiak. *lesújtó pillantás Khadra és Laorra* Megszégyenítetted őket. Teljes joggal, teszem hozzá.
*Közben a Hadúr már nekilátott a falatozásnak, így Hubi sem érzi további akadályát, hogy ő is megpróbáljon néhány jó pontot szerezni a két leányzónál. Vagy legalább egyiküknél. Vagy valami.*
- Hölgyeim! *mosolyodik el, és az ökör felé int* Noha az iménti sajnálatos közjáték megmérgezte a hangulatot, de talán még nincs minden veszve. Hiszen itt ez a jóféle sült, és jóllakottan biztos kellemesebbnek fog tűnni az este. A tharg serital pedig kiválóan öblítheti le a zsíros falatokat. Nos, legyetek a vendégeink!
*Ha nem is mészáros vagy főzőmester, de elég lakomán vett részt ahhoz, hogy tudja, melyek a legjobb falatok. És miután Kagan már kiszolgálta magát, minden skrupulustól mentesen vág ki ezen részekből jókora darabokat, hogy az étkez tálakra helyezze és ezzel kínálja a két figyelemreméltó ifjú leányt. Az egész jelenet hatásosságát talán csak az tompítja valamelyest, hogy a jó kancellár még mindig csizma nélkül egzisztál.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.04 20:10:11