Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 473 (9441. - 9460. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
9460. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-25 00:50:44
Üzenet elküldve: 2018-04-25 00:50:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//Vashegyi mindennapok//
//Myna//
*Nem is várt más reakciót a szöszkétől. A felvázolt lehetőség részletei úgy is csak később derülnek ki, így nem is foglalkozik többet a kérdéssel.
Inkább felkeresi a raktárat és némi nézelődés után kiválaszt magának egy egyszerű tőrt. Nem hosszú, nem csicsás, de jobb, mint a kard, amivel eddig bohóckodott. Ennek legalább hasznát tudja venni, ha szükséges. Eljátszik a gondolattal, hogy ha már itt van, mást is elvisz magával, de végül mindent a helyén hagy.
Jobb most a békesség. Amire szüksége volt, egyelőre megkapta.
Ezek után kényelmes, egyáltalán nem sietős tempóban visszasétál a kapu közelébe. Miért is sietne? A harmadik fő, az elf gyilkos pojáca még nem érkezett meg, szóval ráér. Régen dolgozott együtt elfekkel. Általában túl kényesek.
Reméli az elf gyilkos titulus keményebb fickót rejteget magában, mint azt ahogyan elsőre képzeli.
Tekintete ekkor megakad a Kancelláron. Tőle addig szerezhetne lovakat. El is indul a férfi irányába, mikor a vörösköpenyes akkorát rikolt, hogy Riq legszívesebben bosszúsan tarkón legyintené. Megijedni nem ijedt meg, hiszen nagyjából a városőr az utolsó, akinek leesik, hogy meglopták, ami meglehetősen vicces, de épp elegen hangoskodnak itt a hegyen ahhoz, hogy a törp ne akarjon beszálni a kánonba.
Az új érkezők már kevésbé viccesek. Egy, már megint jött valaki. Kettő, a vörös hajzuhatag ugyan egy pillanatra ismerősnek tűnik neki, de az első, érthetetlen benyomás hamar elmúlik.
Hiszen hadnagy vagy mi a szösz. Akkor pedig nem kizárt, hogy látta már a fizimiskáját valahol Arthenioron belül. Ráadásul emez is hangoskodik, de legalább tiszták és érthetőek a szándékai. Ő is akar valamit! A részletek azonban már nem érdeklik. A levél kihez tartozása meglehetősen hidegen hagyja. Inkább visszafordul Mynához.*
- Myna! Mit szólsz ahhoz, hogy te szerzel lovakat a Kancellártól, én meg hozok vizet és elindulunk? Van kulacsod?
*Amennyiben a lánynak van, úgy a kezét nyújtja, s ha megkapja, amit kért, elindul vele a kúthoz. Úgy tűnik ma el se hagyja nagyon. Ha viszont nem kap kulacsot, úgy megtölti legalább a sajátját. Mással most úgy sem tud foglalkozni a szűnni nem akaró forgalomban.*
//Myna//
*Nem is várt más reakciót a szöszkétől. A felvázolt lehetőség részletei úgy is csak később derülnek ki, így nem is foglalkozik többet a kérdéssel.
Inkább felkeresi a raktárat és némi nézelődés után kiválaszt magának egy egyszerű tőrt. Nem hosszú, nem csicsás, de jobb, mint a kard, amivel eddig bohóckodott. Ennek legalább hasznát tudja venni, ha szükséges. Eljátszik a gondolattal, hogy ha már itt van, mást is elvisz magával, de végül mindent a helyén hagy.
Jobb most a békesség. Amire szüksége volt, egyelőre megkapta.
Ezek után kényelmes, egyáltalán nem sietős tempóban visszasétál a kapu közelébe. Miért is sietne? A harmadik fő, az elf gyilkos pojáca még nem érkezett meg, szóval ráér. Régen dolgozott együtt elfekkel. Általában túl kényesek.
Reméli az elf gyilkos titulus keményebb fickót rejteget magában, mint azt ahogyan elsőre képzeli.
Tekintete ekkor megakad a Kancelláron. Tőle addig szerezhetne lovakat. El is indul a férfi irányába, mikor a vörösköpenyes akkorát rikolt, hogy Riq legszívesebben bosszúsan tarkón legyintené. Megijedni nem ijedt meg, hiszen nagyjából a városőr az utolsó, akinek leesik, hogy meglopták, ami meglehetősen vicces, de épp elegen hangoskodnak itt a hegyen ahhoz, hogy a törp ne akarjon beszálni a kánonba.
Az új érkezők már kevésbé viccesek. Egy, már megint jött valaki. Kettő, a vörös hajzuhatag ugyan egy pillanatra ismerősnek tűnik neki, de az első, érthetetlen benyomás hamar elmúlik.
Hiszen hadnagy vagy mi a szösz. Akkor pedig nem kizárt, hogy látta már a fizimiskáját valahol Arthenioron belül. Ráadásul emez is hangoskodik, de legalább tiszták és érthetőek a szándékai. Ő is akar valamit! A részletek azonban már nem érdeklik. A levél kihez tartozása meglehetősen hidegen hagyja. Inkább visszafordul Mynához.*
- Myna! Mit szólsz ahhoz, hogy te szerzel lovakat a Kancellártól, én meg hozok vizet és elindulunk? Van kulacsod?
*Amennyiben a lánynak van, úgy a kezét nyújtja, s ha megkapja, amit kért, elindul vele a kúthoz. Úgy tűnik ma el se hagyja nagyon. Ha viszont nem kap kulacsot, úgy megtölti legalább a sajátját. Mással most úgy sem tud foglalkozni a szűnni nem akaró forgalomban.*
9459. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-24 23:30:58
Üzenet elküldve: 2018-04-24 23:30:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Vashegyi mindennapok//
*Shauri megszabadítja Ogadel problémájától is, így a vezérnek van ideje más dolgokkal foglalkozni.*
- Helyes, köszönöm. Utána vedd át az őrséget Laortól.
*Amon Ruadh napi problémáit a szokásos városközi konfliktusok is gyakran színezik.*
~ Tolvaj? ~ *kapja fel a fejét a törpe rikoltozására, majd enyhe mosollyal konstatálja, hogy az üzenet a Kancellárhoz került.*
~ Arthenior ellensége? De gyorsan gyárt magának Arthenior ellenségeket... ~ *és főleg manapság, ez nem a legjobb taktika.*
*A helyzet önmagában is érdekes, de aztán befut Alyo, nyomában pedig Ziana és Sydnarius. Utóbbi úgy érzi, hogy jelen helyzetük megalapozza a humorkodás lehetőségét, de Kagannak valahogy nincs kedve nevetni.*
- Itt vagyok, Sydnarius. *nem áll messze a kaputól, most azonban vet egy pillantást Hrothgaarra, és int neki, hogy kövesse. Ziana közben hozza a formáját.*
~ Istenek. ~ *sóhajt magában, majd lassan, komótosan odasétál a kapuhoz, minden bizonnyal törpével a jobbján. Tekintete a törpe városőrre siklik, majd annak fegyvert fogó kezére, aztán újra a törpére.*
- Ne. *csak ennyi, és nem több. Ezalatt Habrertus előadja a saját különszámát, amit oda sem nézve, de azért figyelemmel hallgat végig.*
~ Na végre. Nyílik a csipa. ~ *a Kancellárnak ugyanis nem csak írnoknak, hanem Comissariusnak is kell lennie, a vezér bal kezének, aki legalább annyira kíméletlen és arrogáns, mint amilyen simulékony és fortélyos. Márpedig Hubinak még sokat kell tanulnia, de az úton már elindult.*
- A levelet. *nyújtja a kezét Habrertus felé, de közben rá sem néz, a többieket fixírozza.*
~ Mi a fenéért kell az ilyesmit mindig a kapuban intézni? Az istenek verjék meg. ~ *naná, ott, ahol az egész Vashegy, meg a fél világ kémjei figyelik, mutat-e gyengeséget a thargok Hadura a saját portáján. Meg hogy hogyan kezeli az ilyen nyűgös hisztiket.*
*Ha és amennyiben megkapja a levelet, bele sem néz, ki sem nyitja.*
- Kancellár. Kérlek, intézd az urakkal a megrendelést *int a Patkányok irányába.*
- Aztán Sydnarius úrral a megbízás ügyét. Ha jól látom... *sandít Gnivmiy hullájára.*
- Sikerrel járt. A részletek is érdekelnek, különösen az idő. Ha végeztetek, csatlakozzatok hozzánk a Hrallhban. *tekintete most Zianára fordul.*
- Ziana, jött neked egy levél. *ez természetesen nyilvánvaló, és mindenki tudja, most már nagyjából a fél világ.*
- Mindazonáltal van itt egy óriási probléma, amit meg kell vitatnunk. Csak utánad. *a levéllel mutat ThargArod felé.*
*Shauri megszabadítja Ogadel problémájától is, így a vezérnek van ideje más dolgokkal foglalkozni.*
- Helyes, köszönöm. Utána vedd át az őrséget Laortól.
*Amon Ruadh napi problémáit a szokásos városközi konfliktusok is gyakran színezik.*
~ Tolvaj? ~ *kapja fel a fejét a törpe rikoltozására, majd enyhe mosollyal konstatálja, hogy az üzenet a Kancellárhoz került.*
~ Arthenior ellensége? De gyorsan gyárt magának Arthenior ellenségeket... ~ *és főleg manapság, ez nem a legjobb taktika.*
*A helyzet önmagában is érdekes, de aztán befut Alyo, nyomában pedig Ziana és Sydnarius. Utóbbi úgy érzi, hogy jelen helyzetük megalapozza a humorkodás lehetőségét, de Kagannak valahogy nincs kedve nevetni.*
- Itt vagyok, Sydnarius. *nem áll messze a kaputól, most azonban vet egy pillantást Hrothgaarra, és int neki, hogy kövesse. Ziana közben hozza a formáját.*
~ Istenek. ~ *sóhajt magában, majd lassan, komótosan odasétál a kapuhoz, minden bizonnyal törpével a jobbján. Tekintete a törpe városőrre siklik, majd annak fegyvert fogó kezére, aztán újra a törpére.*
- Ne. *csak ennyi, és nem több. Ezalatt Habrertus előadja a saját különszámát, amit oda sem nézve, de azért figyelemmel hallgat végig.*
~ Na végre. Nyílik a csipa. ~ *a Kancellárnak ugyanis nem csak írnoknak, hanem Comissariusnak is kell lennie, a vezér bal kezének, aki legalább annyira kíméletlen és arrogáns, mint amilyen simulékony és fortélyos. Márpedig Hubinak még sokat kell tanulnia, de az úton már elindult.*
- A levelet. *nyújtja a kezét Habrertus felé, de közben rá sem néz, a többieket fixírozza.*
~ Mi a fenéért kell az ilyesmit mindig a kapuban intézni? Az istenek verjék meg. ~ *naná, ott, ahol az egész Vashegy, meg a fél világ kémjei figyelik, mutat-e gyengeséget a thargok Hadura a saját portáján. Meg hogy hogyan kezeli az ilyen nyűgös hisztiket.*
*Ha és amennyiben megkapja a levelet, bele sem néz, ki sem nyitja.*
- Kancellár. Kérlek, intézd az urakkal a megrendelést *int a Patkányok irányába.*
- Aztán Sydnarius úrral a megbízás ügyét. Ha jól látom... *sandít Gnivmiy hullájára.*
- Sikerrel járt. A részletek is érdekelnek, különösen az idő. Ha végeztetek, csatlakozzatok hozzánk a Hrallhban. *tekintete most Zianára fordul.*
- Ziana, jött neked egy levél. *ez természetesen nyilvánvaló, és mindenki tudja, most már nagyjából a fél világ.*
- Mindazonáltal van itt egy óriási probléma, amit meg kell vitatnunk. Csak utánad. *a levéllel mutat ThargArod felé.*
9458. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-24 23:04:34
Üzenet elküldve: 2018-04-24 23:04:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Vashegyi mindennapok//
//Perxi, Learon//
*Saját magához mérten nem bonyolítja túl a magyarázatot amikor azt részletezi a kíváncsi fiúnak, hogy ama könyvbe mindazok nevei felíratnak, akiket a törzs soraiba fogad, de azokét is, akik tudásukkal vagy akár kétkezi munkával segítik a thargokat. A jó kancellár természetesen sem Learontól, sem Prexitől nem vár el cikornyás körmondatokat, pont megelégszik azzal a köszönettel, amit kap tőlük. Erről persze megint eszébe jut az az orcátlan Alyo, de nem hagyja felbosszantani magát.
Miután végeztek, elköszön Learontól és segítőjétől, majd miután gyorsan elrendezte az iratokat, siet is ki a hivatalából. Utána kéne néznie, hogy valóban a várt szállítmány érkezett-e meg?*
//Még egy levél//
*Meg persze az a nyakas katona, aki nem hajlandó azt a nyüves levelet átadni neki. Ráadásul valamiféle kioktató hangot enged meg magának Hubival szemben, ami azért mégis skandalum.*
- Engedd meg, de véleményem szerint Arthenior biztonságát az szolgálná, hogy a ribillió minél hamarább csillapodjon. Én csupán segíteni szerettem volna, és mivel ennek módján egyelőre nem ismerjük, ez is egy lehetőségnek mutatkozott. De biztosíthatlak, többet nem fordul elő, hogy szertelen gőgömben Arthenior biztonságát saját szívügyemnek tekintsem.
*Tulajdonképpen ott is hagyná a fajankót, de a közelben sertepertélő bögyös szőke becsatlakozik a fordulatos társalgásba, és Hubi először nem is érti, hogy mit kéne meghálálnia. Mert talán nem is az az igazi művészet, hogy elcsenjünk valamit valakitől anélkül, hogy az illető észrevenné, hanem hogy ugyanilyen észrevétlen csempésszük azt a valamit máshoz. A kancellár pedig egy pillanatig bambán mered a kezében tartott tekercsre. A levél! Valóban hálásan és bizonyos csodálattal néz Mynára, de többre nincs ideje, mert a törpe is észrevette a dolgot. És tulajdonképpen érthető a feldúltsága is. Más kérdés, hogy a kancellár ezt nem akarja érteni.*
- Ebben a kérdésben a Hadúr fog dönteni, mint mindenről a Vashegyen. *hátrál egy lépést kissé elsápadva amikor látja, hogy a városőr a fegyvere után nyúl, ~Hogy a kórságba' maradhatott ez nála?!~ és Kagan címzését az indokoltnál hangosabban ejti ki, hogy a tharg vezér jó eséllyel meghallhassa.*
- Gondolkodj, barátom! *A hangjában rezgő aggodalmat akár úgy is lehet venni, hogy óvná a törpét attól, hogy meggondolatlanságot kövessen el, pedig csak meg van ijedve. Nem lenne ellenfél egy képzett városőrnek.* Lehet, hogy én Arthenior ellensége vagyok, de ha botor módon kezet emelsz rám, úgy te pedig halott. Azt javaslom, hogy higgadj le és fogadd el, hogy a Vashegy nem ellensége Artheniornak. Épp ellenkezőleg.
*Ennyi idő alatt egy árnyalatnyit meg is nyugodott, egyszerűen nem feltételezné, hogy a városőr valóban fegyverrel próbálná visszaszerezni a levelet. És az sem baj, ha Myna látja, egy kancellárt nehéz megrémíteni egy kis kardcsörgetéssel.
És hogy teljes legyen a boldogsága, végszóra megérkezik a vörös veszedelem is. És természetesen azonnal követelőzik is.*
- Üdvözöllek, Ziana! *mosolyodik el negédesen* Fölöttébb hiányoltuk már jelenléted a Vashegyen. Napok óta. *teszi hozzá kicsit epésebben. Az viszont egészen bizonyos, hogy ő ezen földön kevés embertől fogad el parancsot, és hát Ziana pont nem tartozik közéjük. Kagan annál inkább, és tőle azt az utasítást kapta, hogy szerezze meg azt a levelet, amit most a kezében tart. Eszében sincs megszabadulni tőle.*
- Én a helyedben kisebb hangon lennék! Nem áll olyan jól a szénád, hogy követelőzhess.
*Terjednek a hírek, és pont a kancellár ne tudná, hogy mi történt a Pitypangosnál két napja?
El is indulna Kagan felé, hogy a lassan veszélyessé váló levéltől mihamarabb szabadulhasson, de se a volt, se a jelenlegi városőr kezébe ne kerüljön.*
//Perxi, Learon//
*Saját magához mérten nem bonyolítja túl a magyarázatot amikor azt részletezi a kíváncsi fiúnak, hogy ama könyvbe mindazok nevei felíratnak, akiket a törzs soraiba fogad, de azokét is, akik tudásukkal vagy akár kétkezi munkával segítik a thargokat. A jó kancellár természetesen sem Learontól, sem Prexitől nem vár el cikornyás körmondatokat, pont megelégszik azzal a köszönettel, amit kap tőlük. Erről persze megint eszébe jut az az orcátlan Alyo, de nem hagyja felbosszantani magát.
Miután végeztek, elköszön Learontól és segítőjétől, majd miután gyorsan elrendezte az iratokat, siet is ki a hivatalából. Utána kéne néznie, hogy valóban a várt szállítmány érkezett-e meg?*
//Még egy levél//
*Meg persze az a nyakas katona, aki nem hajlandó azt a nyüves levelet átadni neki. Ráadásul valamiféle kioktató hangot enged meg magának Hubival szemben, ami azért mégis skandalum.*
- Engedd meg, de véleményem szerint Arthenior biztonságát az szolgálná, hogy a ribillió minél hamarább csillapodjon. Én csupán segíteni szerettem volna, és mivel ennek módján egyelőre nem ismerjük, ez is egy lehetőségnek mutatkozott. De biztosíthatlak, többet nem fordul elő, hogy szertelen gőgömben Arthenior biztonságát saját szívügyemnek tekintsem.
*Tulajdonképpen ott is hagyná a fajankót, de a közelben sertepertélő bögyös szőke becsatlakozik a fordulatos társalgásba, és Hubi először nem is érti, hogy mit kéne meghálálnia. Mert talán nem is az az igazi művészet, hogy elcsenjünk valamit valakitől anélkül, hogy az illető észrevenné, hanem hogy ugyanilyen észrevétlen csempésszük azt a valamit máshoz. A kancellár pedig egy pillanatig bambán mered a kezében tartott tekercsre. A levél! Valóban hálásan és bizonyos csodálattal néz Mynára, de többre nincs ideje, mert a törpe is észrevette a dolgot. És tulajdonképpen érthető a feldúltsága is. Más kérdés, hogy a kancellár ezt nem akarja érteni.*
- Ebben a kérdésben a Hadúr fog dönteni, mint mindenről a Vashegyen. *hátrál egy lépést kissé elsápadva amikor látja, hogy a városőr a fegyvere után nyúl, ~Hogy a kórságba' maradhatott ez nála?!~ és Kagan címzését az indokoltnál hangosabban ejti ki, hogy a tharg vezér jó eséllyel meghallhassa.*
- Gondolkodj, barátom! *A hangjában rezgő aggodalmat akár úgy is lehet venni, hogy óvná a törpét attól, hogy meggondolatlanságot kövessen el, pedig csak meg van ijedve. Nem lenne ellenfél egy képzett városőrnek.* Lehet, hogy én Arthenior ellensége vagyok, de ha botor módon kezet emelsz rám, úgy te pedig halott. Azt javaslom, hogy higgadj le és fogadd el, hogy a Vashegy nem ellensége Artheniornak. Épp ellenkezőleg.
*Ennyi idő alatt egy árnyalatnyit meg is nyugodott, egyszerűen nem feltételezné, hogy a városőr valóban fegyverrel próbálná visszaszerezni a levelet. És az sem baj, ha Myna látja, egy kancellárt nehéz megrémíteni egy kis kardcsörgetéssel.
És hogy teljes legyen a boldogsága, végszóra megérkezik a vörös veszedelem is. És természetesen azonnal követelőzik is.*
- Üdvözöllek, Ziana! *mosolyodik el negédesen* Fölöttébb hiányoltuk már jelenléted a Vashegyen. Napok óta. *teszi hozzá kicsit epésebben. Az viszont egészen bizonyos, hogy ő ezen földön kevés embertől fogad el parancsot, és hát Ziana pont nem tartozik közéjük. Kagan annál inkább, és tőle azt az utasítást kapta, hogy szerezze meg azt a levelet, amit most a kezében tart. Eszében sincs megszabadulni tőle.*
- Én a helyedben kisebb hangon lennék! Nem áll olyan jól a szénád, hogy követelőzhess.
*Terjednek a hírek, és pont a kancellár ne tudná, hogy mi történt a Pitypangosnál két napja?
El is indulna Kagan felé, hogy a lassan veszélyessé váló levéltől mihamarabb szabadulhasson, de se a volt, se a jelenlegi városőr kezébe ne kerüljön.*
9457. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-24 22:33:21
Üzenet elküldve: 2018-04-24 22:33:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Vashegyi mindennapok//
//Még egy levél//
//Fattyú szakasz//
*Nem túl hosszú vágta után érkeznek, kapuban a szokásos hercehurcára készül, fegyverleadás, csúnya nézés, fenyegetés. Ám a küldönc odakinn hevül. Vezére felé még biccent, és veszi az irányt az első (meg egyetlen) vörös köpenyes felé. Nem nehéz kiszúrni, ki az, ki hangosan fenyegetőzik üres frázisokkal.*
-Ebből elég közlegény!
*Csenderít oda a hadnagyi hangon, elvégre miért ne használja, míg birtokolja? Pattanva le a nyeregből lép a kancellár elé.*
-Kérem!
*Szorítkozik továbbra is parancsszavakra, láthatóan nem túl boldog a fennforgástól.*
//Még egy levél//
//Fattyú szakasz//
*Nem túl hosszú vágta után érkeznek, kapuban a szokásos hercehurcára készül, fegyverleadás, csúnya nézés, fenyegetés. Ám a küldönc odakinn hevül. Vezére felé még biccent, és veszi az irányt az első (meg egyetlen) vörös köpenyes felé. Nem nehéz kiszúrni, ki az, ki hangosan fenyegetőzik üres frázisokkal.*
-Ebből elég közlegény!
*Csenderít oda a hadnagyi hangon, elvégre miért ne használja, míg birtokolja? Pattanva le a nyeregből lép a kancellár elé.*
-Kérem!
*Szorítkozik továbbra is parancsszavakra, láthatóan nem túl boldog a fennforgástól.*
9456. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-24 22:12:26
Üzenet elküldve: 2018-04-24 22:12:26
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Fattyú szakasz//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha Syd hallaná Alyo diagnózisát, valószínűleg még morcosabb lenne, bár a kezelési módszerrel talán egyetértene. Viszont nem hallja sem egyiket, sem másikat, mert a fülébe fütyül a szél és más, közelről a félvér fülébe esetleg belefütyülő entitásokkal szemben a szélnél nem adatik meg a szájon vágás lehetősége, megszüntetendő a fütyülést. Így viszont Syd hallása sokat romlik. Szerencsére a korlátozott észlelés csak addig tart, amíg meg nem érkeznek Amon Ruadhra. Syd rossz kedvűen készíti össze fegyvereit egy kupacba és adja le az őrnek, mert ha jobban belegondol, már most utálja ezt a kört minden alkalommal lefutni. Oda is szól az őrnek.*
-Nő van nálam, a legveszélyesebb fegyver. Bevihetem?
*Nem jó vicc, Syd nem is büszke magára, de hát nem is azért mondta, hogy bárkinek jobb legyen. Ziához fordul.*
-Te intézd ezt a levelet, én addig előkerítem a Hadurat és leadom neki ezt, itt. *Szegény megboldogultra bök a fejével, aztán Alyot kérdezi.* Merre találom Kagant, a vezért?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha Syd hallaná Alyo diagnózisát, valószínűleg még morcosabb lenne, bár a kezelési módszerrel talán egyetértene. Viszont nem hallja sem egyiket, sem másikat, mert a fülébe fütyül a szél és más, közelről a félvér fülébe esetleg belefütyülő entitásokkal szemben a szélnél nem adatik meg a szájon vágás lehetősége, megszüntetendő a fütyülést. Így viszont Syd hallása sokat romlik. Szerencsére a korlátozott észlelés csak addig tart, amíg meg nem érkeznek Amon Ruadhra. Syd rossz kedvűen készíti össze fegyvereit egy kupacba és adja le az őrnek, mert ha jobban belegondol, már most utálja ezt a kört minden alkalommal lefutni. Oda is szól az őrnek.*
-Nő van nálam, a legveszélyesebb fegyver. Bevihetem?
*Nem jó vicc, Syd nem is büszke magára, de hát nem is azért mondta, hogy bárkinek jobb legyen. Ziához fordul.*
-Te intézd ezt a levelet, én addig előkerítem a Hadurat és leadom neki ezt, itt. *Szegény megboldogultra bök a fejével, aztán Alyot kérdezi.* Merre találom Kagant, a vezért?
9455. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-24 20:35:48
Üzenet elküldve: 2018-04-24 20:35:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Fattyú szakasz//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Alyo igazán nem érti, hogy miért is kell ilyen bolhaságokból elefántságokat csinálni. Tök mindegy, hogy tollas-e, a lényeg, hogy vörös köpenyes, legalábbis Alyo számára csak ez a lényeg.*
- Jah, hát a hisztis férfiak már csak ilyenek. Le kéne pippantsd.
*Válaszolja Ziának, merthogy egyértelmű, hogy Syd hisztikézik. Azt meg ő igen rosszul viseli. Úgyis minden kiderül, mikor a Vashegyre érnek, akkor meg minek kell itt kattogni részleteken. Legalább ha megköszönték volna, hogy szólt a fickóról, de nem, a városőr hálátlan fajta. Az egykori városőr is.
Mindenesetre lova véknyába vájja a sarkát, ezzel tempós ügetésbe ugrasztja az állatot, ő a maga részéről nem néz vissza, nem várja be a többit, jó néha azért hátrales a válla fölött, hogy jönnek-e még. Az amoni kapun totál unott arccal üget be. Jó lenne enni még egy kis szántószéli csípőset. Nem kezd kajabálni Habrertusnak, hogy meghozta a delikvenst, merthogy a seggfej kancellár éppen feszkózik valamit a vörös köpenyessel, abból meg Alyo nemigen kér, ezért aztán tisztes távolságból nézi csak a szituációt és még csak le sem száll a lováról.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Alyo igazán nem érti, hogy miért is kell ilyen bolhaságokból elefántságokat csinálni. Tök mindegy, hogy tollas-e, a lényeg, hogy vörös köpenyes, legalábbis Alyo számára csak ez a lényeg.*
- Jah, hát a hisztis férfiak már csak ilyenek. Le kéne pippantsd.
*Válaszolja Ziának, merthogy egyértelmű, hogy Syd hisztikézik. Azt meg ő igen rosszul viseli. Úgyis minden kiderül, mikor a Vashegyre érnek, akkor meg minek kell itt kattogni részleteken. Legalább ha megköszönték volna, hogy szólt a fickóról, de nem, a városőr hálátlan fajta. Az egykori városőr is.
Mindenesetre lova véknyába vájja a sarkát, ezzel tempós ügetésbe ugrasztja az állatot, ő a maga részéről nem néz vissza, nem várja be a többit, jó néha azért hátrales a válla fölött, hogy jönnek-e még. Az amoni kapun totál unott arccal üget be. Jó lenne enni még egy kis szántószéli csípőset. Nem kezd kajabálni Habrertusnak, hogy meghozta a delikvenst, merthogy a seggfej kancellár éppen feszkózik valamit a vörös köpenyessel, abból meg Alyo nemigen kér, ezért aztán tisztes távolságból nézi csak a szituációt és még csak le sem száll a lováról.*
9454. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-24 20:28:33
Üzenet elküldve: 2018-04-24 20:28:33
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Vashegyi mindennapok//
//Kagan, Ogadel//
* Valami álszent fazekat kap ki, hogy őrizze. A tárgyalásig. Na, az itt gyorsan szokta volt lezajlani, legalábbis anno, mikor egy huzamban több időt töltött itt. *
- Értem, amíg úgy akarod, nem történik vele semmi.
* Ez még annyira nem vészes feladat és a pap félétől elveszi mindazt, amit önként ad át. De nem úgy van az! Utána még alaposan átkutatja a ruháját, nyakánál, hóna alatt, lábainál is. Egy varrótűt sem hagy eldugva nála, amivel akárcsak apró kárt is tehetne magában. Minden holmit elszed tőle és elhelyezi azt út közben a megfelelő helyen. Jó cselekedett volt annak idején, hogy ezt így összehozták. Mégsem hagyhat minden holmit csak úgy a földön a kapunál? *
- Na, lépés indul.
* Biccent fejével az irányba, de még megtorpan annyira, hogy a tolvajt kiáltó városira villanjon szeme. Keze az íján, kicsit vár még, hátha Kagan ad valami utasítást erre is. S ha nem, úgy terelni kezdi a férfit a hosszú ház felé. Egy mukkot nem szól hozzá, csak betessékeli, ott meg leülhet a földre, vagy állhat is magának, míg Kagan nem küld érte. Ő viszont gyorsan körbetekint, nem maradt-e itt valami kósza holmi, ami bajt okozhat? Ezzel végezve megáll az ajtóban, s fél szemét a papfélén tartja. A másikkal eltekint néha tumultus felé, s vár még egy kis ideig. *
//Kagan, Ogadel//
* Valami álszent fazekat kap ki, hogy őrizze. A tárgyalásig. Na, az itt gyorsan szokta volt lezajlani, legalábbis anno, mikor egy huzamban több időt töltött itt. *
- Értem, amíg úgy akarod, nem történik vele semmi.
* Ez még annyira nem vészes feladat és a pap félétől elveszi mindazt, amit önként ad át. De nem úgy van az! Utána még alaposan átkutatja a ruháját, nyakánál, hóna alatt, lábainál is. Egy varrótűt sem hagy eldugva nála, amivel akárcsak apró kárt is tehetne magában. Minden holmit elszed tőle és elhelyezi azt út közben a megfelelő helyen. Jó cselekedett volt annak idején, hogy ezt így összehozták. Mégsem hagyhat minden holmit csak úgy a földön a kapunál? *
- Na, lépés indul.
* Biccent fejével az irányba, de még megtorpan annyira, hogy a tolvajt kiáltó városira villanjon szeme. Keze az íján, kicsit vár még, hátha Kagan ad valami utasítást erre is. S ha nem, úgy terelni kezdi a férfit a hosszú ház felé. Egy mukkot nem szól hozzá, csak betessékeli, ott meg leülhet a földre, vagy állhat is magának, míg Kagan nem küld érte. Ő viszont gyorsan körbetekint, nem maradt-e itt valami kósza holmi, ami bajt okozhat? Ezzel végezve megáll az ajtóban, s fél szemét a papfélén tartja. A másikkal eltekint néha tumultus felé, s vár még egy kis ideig. *
9453. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-24 19:31:02
Üzenet elküldve: 2018-04-24 19:31:02
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Ogadel//
//Inaktivitás miatt irányítva//
//Kagan, Shauri//
*Hogyne emlékezne a fortyogó indulatokra és dühre, mellyel Kagant gyakorlatilag majdnem kiátkozta a templomból, ahogy Kagan is megígérte, hogy minden egyes prófétát, ki Eeyr hitét engedélye nélkül terjeszteni kívánja itt, elítélteti. A szavak fejében csengenek, Ogadel nem felejt, nyilván Kagan sem.*
- Eeyr igazságos, majd mutatja az utat, az én lelkiismeretem tiszta. *Szavaival nem sértegetni kíván, inkább magát erősíteni. A Kagan által említett nőhöz fordul, hogy önként adja át a dolgokat, mellyel akár "baleset" is érheti, bármit is jelentsen ez, bár nem áll szándékában semmi meggondolatlan cselekedet. Tennivaló továbbra sincs, megvárja, míg megkapja az utasítást, annak viszont örül, hogy nem a Gödör lesz vendéglátója.*
//Inaktivitás miatt irányítva//
//Kagan, Shauri//
*Hogyne emlékezne a fortyogó indulatokra és dühre, mellyel Kagant gyakorlatilag majdnem kiátkozta a templomból, ahogy Kagan is megígérte, hogy minden egyes prófétát, ki Eeyr hitét engedélye nélkül terjeszteni kívánja itt, elítélteti. A szavak fejében csengenek, Ogadel nem felejt, nyilván Kagan sem.*
- Eeyr igazságos, majd mutatja az utat, az én lelkiismeretem tiszta. *Szavaival nem sértegetni kíván, inkább magát erősíteni. A Kagan által említett nőhöz fordul, hogy önként adja át a dolgokat, mellyel akár "baleset" is érheti, bármit is jelentsen ez, bár nem áll szándékában semmi meggondolatlan cselekedet. Tennivaló továbbra sincs, megvárja, míg megkapja az utasítást, annak viszont örül, hogy nem a Gödör lesz vendéglátója.*
9452. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-24 13:18:28
Üzenet elküldve: 2018-04-24 13:18:28
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Vashegyi mindennapok//
//Még egy levél//
//Habrertus érvei//
*A katonát nem igazán érdekli Habrertus nyomásgyakorlása. Bár nem tűnik nagy tudósnak, úgy látszik, azt azért átlátja, hogy az artheniori helyzet tharg részről kezelése semmiféle összefüggésben nem áll a Ziana hadnagy részére küldött bizalmas levéllel.*
-Akkor találjatok rá megoldást! Ez a levél Ziana hadnagy saját kezébe kerülhet, sehova máshova. _Ez_ szolgálja Arthenior biztonságát. *Kissé ellenségesen néz a kancellárra, mint akinek nem tetszik, hogy ki akarják énekelni a sajtot a szájából. Körül is néz, mint aki elgondolkozik, hogyan tovább, merre induljon innen, hogy oldja meg a problémáját.
//Myna lopása//
Azonban nem sok ideje van a töprengésre, mert Myna érkezik teljes mellbedobással és vízzel. Kissé talán gyanakodva, de sokkal inkább hálásan fogadja a felkínált italt, bólint is, hogy köszöni. Ivás közben látja ugyan a mozdulatot, de valami másnak véli, ki tudja, minek, mert azért nagyon nincs álcázva az a mozdulat. Mindenesetre még egy hosszú pillanat eltelik, amíg a katona a száját törölgeti. Ezalatt Myna kényelmesen Habrertus kezébe adhatta a levelet. A katona kicsit bambán nézi a kezében a levelet tartalmazó henger hűlt helyét, aztán lassan kapcsolva mered ugyanerre a hengerre a kancellár kezében. Mikor leesik a tantusz, akkor viszont kiakad, mint a kopott zsanér.*
-Tolvaj! *Nem is igen tudható, kire kiált, mindenesetre kiereszti a hangját. Kardjához is kap, nem rántja ki, csak kicsit húzza ki, hogy a penge könnyen jöjjön, ha a szükség úgy hozza.*
-Azonnal add vissza, sértetlenül! Ha nem teszed, Arthenior ellensége vagy! *Ez már a kancellárnak szól. Bár a törpe felismeri, hogy Myna volt a bűnös, fontosabbnak tartja a bizalmas információ védelmét, mint az igazságszolgáltatást.*
//Még egy levél//
//Habrertus érvei//
*A katonát nem igazán érdekli Habrertus nyomásgyakorlása. Bár nem tűnik nagy tudósnak, úgy látszik, azt azért átlátja, hogy az artheniori helyzet tharg részről kezelése semmiféle összefüggésben nem áll a Ziana hadnagy részére küldött bizalmas levéllel.*
-Akkor találjatok rá megoldást! Ez a levél Ziana hadnagy saját kezébe kerülhet, sehova máshova. _Ez_ szolgálja Arthenior biztonságát. *Kissé ellenségesen néz a kancellárra, mint akinek nem tetszik, hogy ki akarják énekelni a sajtot a szájából. Körül is néz, mint aki elgondolkozik, hogyan tovább, merre induljon innen, hogy oldja meg a problémáját.
//Myna lopása//
Azonban nem sok ideje van a töprengésre, mert Myna érkezik teljes mellbedobással és vízzel. Kissé talán gyanakodva, de sokkal inkább hálásan fogadja a felkínált italt, bólint is, hogy köszöni. Ivás közben látja ugyan a mozdulatot, de valami másnak véli, ki tudja, minek, mert azért nagyon nincs álcázva az a mozdulat. Mindenesetre még egy hosszú pillanat eltelik, amíg a katona a száját törölgeti. Ezalatt Myna kényelmesen Habrertus kezébe adhatta a levelet. A katona kicsit bambán nézi a kezében a levelet tartalmazó henger hűlt helyét, aztán lassan kapcsolva mered ugyanerre a hengerre a kancellár kezében. Mikor leesik a tantusz, akkor viszont kiakad, mint a kopott zsanér.*
-Tolvaj! *Nem is igen tudható, kire kiált, mindenesetre kiereszti a hangját. Kardjához is kap, nem rántja ki, csak kicsit húzza ki, hogy a penge könnyen jöjjön, ha a szükség úgy hozza.*
-Azonnal add vissza, sértetlenül! Ha nem teszed, Arthenior ellensége vagy! *Ez már a kancellárnak szól. Bár a törpe felismeri, hogy Myna volt a bűnös, fontosabbnak tartja a bizalmas információ védelmét, mint az igazságszolgáltatást.*
9451. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-24 12:26:53
Üzenet elküldve: 2018-04-24 12:26:53
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Vashegyi mindennapok//
*Ogadel ügyén egy kicsit elgondolkodik. Shaurit magához inti, ő fogja kezelni a pap ügyét.*
- Ogadel uraság a vendégünk, aki ThargArod egy szobájának kényelmét élvezi majd. Ne legyen nála semmi, ami miatt baleset érheti. *biccent Shaurinak, hogy intézze Ogadelt. Pillantása csak ekkor vándorol a kopaszra.*
- Emlékszel a beszélgetésünkre, Ogadel atya? Hmm? Egyelőre istenedben és előrelátó terveimben bízz, ne a jóindulatomban. Most menj. A tárgyalásig szedd össze a gondolataid. *közben megérkeznek a többiek is.*
- Gyakorta küldök ki őrjáratokat, Svir Gia, de Kalácsfalva jelen formájában nem védhető. Viszont... nem sokáig marad ilyen. *Kagannak nagyratörő tervei vannak egy városkáról, vagy kereskedőtelepről ábrándozik, és ha a folyó mindkét oldalán megerősíti a tharg jelenlétet, akkor az ilyen jellegű gondokat Artheniorra tolja.*
- Add nekem őket. *nyújtja a kezét Glothus fegyvereiért, majd átveszi őket Svir Giától.*
- Köszönöm, intéző. *biccent úgy általánosságban, mert persze ő is tudja, hogy Svir lelépett, és hogy legszívesebben nem neki ugrálna, hanem elmetélné az őt befújó Myna nyakát.*
- Szép napot, Vildanae. Először is kérek egy jelentést, mire jutottál. Másodsorban bemutatom neked Tepist. Úgy gondolom, tudnátok együtt dolgozni a Vashegyért. Valószínűleg lesz még egy harmadik személy is, aki becsatlakozik, de a feladatotok a következő lesz: a Kancellár fővédnöksége alatt, de közvetlenül nekem is jelentve újra kell építeni a Vashegy állatállományát és tartalékait az Istállótól a Vaskorsó Tavernáig. Lovak, egyéb hátasok, vágóállatok, szárnyasok, kutyák, takarmányok. Látjátok ott azt a fickót!? *mutat Learonra.*
- Ő az egyik földművesünk és sajtmesterünk. Ő és Trodd felelnek az állatokért, vele beszéljetek. Bármire szükség van, kérjetek: sem arany, sem felszerelés nem akadály. Kérdés van? *ha van, akkor azt megválaszolja.*
- Hrothgaar! De jó, hogy itt vagy! Mi van az utánpótlással, nyersanyagokkal, fegyverekkel? Úgy látom, még mindig nem izzanak úgy a kohók, ahogy kellene. *meglapogatja a törpe vállát.*
- Mi kell, barátom? Arany? Segítség? Idő?
*Ogadel ügyén egy kicsit elgondolkodik. Shaurit magához inti, ő fogja kezelni a pap ügyét.*
- Ogadel uraság a vendégünk, aki ThargArod egy szobájának kényelmét élvezi majd. Ne legyen nála semmi, ami miatt baleset érheti. *biccent Shaurinak, hogy intézze Ogadelt. Pillantása csak ekkor vándorol a kopaszra.*
- Emlékszel a beszélgetésünkre, Ogadel atya? Hmm? Egyelőre istenedben és előrelátó terveimben bízz, ne a jóindulatomban. Most menj. A tárgyalásig szedd össze a gondolataid. *közben megérkeznek a többiek is.*
- Gyakorta küldök ki őrjáratokat, Svir Gia, de Kalácsfalva jelen formájában nem védhető. Viszont... nem sokáig marad ilyen. *Kagannak nagyratörő tervei vannak egy városkáról, vagy kereskedőtelepről ábrándozik, és ha a folyó mindkét oldalán megerősíti a tharg jelenlétet, akkor az ilyen jellegű gondokat Artheniorra tolja.*
- Add nekem őket. *nyújtja a kezét Glothus fegyvereiért, majd átveszi őket Svir Giától.*
- Köszönöm, intéző. *biccent úgy általánosságban, mert persze ő is tudja, hogy Svir lelépett, és hogy legszívesebben nem neki ugrálna, hanem elmetélné az őt befújó Myna nyakát.*
- Szép napot, Vildanae. Először is kérek egy jelentést, mire jutottál. Másodsorban bemutatom neked Tepist. Úgy gondolom, tudnátok együtt dolgozni a Vashegyért. Valószínűleg lesz még egy harmadik személy is, aki becsatlakozik, de a feladatotok a következő lesz: a Kancellár fővédnöksége alatt, de közvetlenül nekem is jelentve újra kell építeni a Vashegy állatállományát és tartalékait az Istállótól a Vaskorsó Tavernáig. Lovak, egyéb hátasok, vágóállatok, szárnyasok, kutyák, takarmányok. Látjátok ott azt a fickót!? *mutat Learonra.*
- Ő az egyik földművesünk és sajtmesterünk. Ő és Trodd felelnek az állatokért, vele beszéljetek. Bármire szükség van, kérjetek: sem arany, sem felszerelés nem akadály. Kérdés van? *ha van, akkor azt megválaszolja.*
- Hrothgaar! De jó, hogy itt vagy! Mi van az utánpótlással, nyersanyagokkal, fegyverekkel? Úgy látom, még mindig nem izzanak úgy a kohók, ahogy kellene. *meglapogatja a törpe vállát.*
- Mi kell, barátom? Arany? Segítség? Idő?
9450. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-24 07:43:10
Üzenet elküldve: 2018-04-24 07:43:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Vashegyi mindennapok//
//Habrertus, Prexi//
*Learon illedelmesen végighallgatja és nézi Alyo és a kancellár szóváltását, de belefolyni nincs kedve, pedig normál esetben széttárná karjait, és mondana valami olyasmit, hogy nincs szükség erre, barátaim! Most azonban inkább végezni akar dolgaival, hogy mehessen a többi feladatát végezni. Ezután a kancellárián már helyet is foglalnak, és kapnak bort, amolyan gyenge, édes fajtát, amit ebéd előtt szokás inni különböző sajtokkal, hogy meghozza az étvágyat. Ha már az előző reakción elvigyorodott a Sajt-mester, amikor a fiú majdnem megfulladt az italtól, amit Learon kínált neki, most kedves mosollyal figyeli, ahogy a bort kortyolgatja a gyermek. Örül neki, hogy nem vette el a kedvét az alkoholtól, bár azt sem feltételezte, hogy ennyire nehéz lesz majd neki lenyelni az előzőt. Ő már ennyi idősen ivott erősebbet is. Nagyapjának az elrakott szilvapálinkájából, aminek falu szerte olyan híre volt, hogy még felvizezve is embert lehet vele ölni. Ahogy hallgatja a kancellár beszédét, és kedves szavait, amit a fiúhoz intéz, a férfi nagyot nő a szemében. Ha már inni nem tud, legalább lelket önteni egy fiatal elmébe, annál inkább, így hát elismerően biccent Habrertusnak. A Sajt-mester maga felé nem is vár el ilyesmit, hiszen már előzőleg kapott a földjét méltatóan. Annyi elég is volt neki, hogy kissé még feljebb lévőnek érezze magát a Vashegy ranglétráján. Aztán a végén, amikor távozási szándékát fejezi ki burkoltam a kancellár, a pásztor feláll, és újból kezet nyújt neki.*
-Köszönjük a segítséget, és engedd meg, hogy kifejezzem hálámat az egész Vashegy népének nevében, hogy ilyen lelkiismeretesen és jól végzed a munkádat, Kancellár! *Eztán kiissza az utolsó kortyot és int a fiúnak, hogy induljanak.*
-Gyere Prexi, még rengeteg dolgunk van, hagyjuk a barátunkat, hogy ő is végezhesse a sajátját, mielőtt mindenki elhavazódik! *Ezzel kilép az ajtón, és elindul a kapu felé.*
-Mielőtt visszamennénk a birtokra, hogy megnézzük azt a földet, amit kaptunk, még látogassunk el a Mágustoronyba. Nincs olyan messze, és szeretném megmutatni neked!
//Habrertus, Prexi//
*Learon illedelmesen végighallgatja és nézi Alyo és a kancellár szóváltását, de belefolyni nincs kedve, pedig normál esetben széttárná karjait, és mondana valami olyasmit, hogy nincs szükség erre, barátaim! Most azonban inkább végezni akar dolgaival, hogy mehessen a többi feladatát végezni. Ezután a kancellárián már helyet is foglalnak, és kapnak bort, amolyan gyenge, édes fajtát, amit ebéd előtt szokás inni különböző sajtokkal, hogy meghozza az étvágyat. Ha már az előző reakción elvigyorodott a Sajt-mester, amikor a fiú majdnem megfulladt az italtól, amit Learon kínált neki, most kedves mosollyal figyeli, ahogy a bort kortyolgatja a gyermek. Örül neki, hogy nem vette el a kedvét az alkoholtól, bár azt sem feltételezte, hogy ennyire nehéz lesz majd neki lenyelni az előzőt. Ő már ennyi idősen ivott erősebbet is. Nagyapjának az elrakott szilvapálinkájából, aminek falu szerte olyan híre volt, hogy még felvizezve is embert lehet vele ölni. Ahogy hallgatja a kancellár beszédét, és kedves szavait, amit a fiúhoz intéz, a férfi nagyot nő a szemében. Ha már inni nem tud, legalább lelket önteni egy fiatal elmébe, annál inkább, így hát elismerően biccent Habrertusnak. A Sajt-mester maga felé nem is vár el ilyesmit, hiszen már előzőleg kapott a földjét méltatóan. Annyi elég is volt neki, hogy kissé még feljebb lévőnek érezze magát a Vashegy ranglétráján. Aztán a végén, amikor távozási szándékát fejezi ki burkoltam a kancellár, a pásztor feláll, és újból kezet nyújt neki.*
-Köszönjük a segítséget, és engedd meg, hogy kifejezzem hálámat az egész Vashegy népének nevében, hogy ilyen lelkiismeretesen és jól végzed a munkádat, Kancellár! *Eztán kiissza az utolsó kortyot és int a fiúnak, hogy induljanak.*
-Gyere Prexi, még rengeteg dolgunk van, hagyjuk a barátunkat, hogy ő is végezhesse a sajátját, mielőtt mindenki elhavazódik! *Ezzel kilép az ajtón, és elindul a kapu felé.*
-Mielőtt visszamennénk a birtokra, hogy megnézzük azt a földet, amit kaptunk, még látogassunk el a Mágustoronyba. Nincs olyan messze, és szeretném megmutatni neked!
9449. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-23 23:23:23
Üzenet elküldve: 2018-04-23 23:23:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Vashegyi mindennapok//
//Learon, Habrertus, Alyosra//
- Hát, lehet - * vonja meg a vállát kissé csalódottan, de azért gondolatban elkezd különféle elméleteket gyártani a sötétek gonoszságának kapcsán. Bizonyára összekötheti őket valami ősbűn. Talán feláldozták egy egész falu lakóit, hogy hatalomra tegyenek szert, de az is előfordulhat, hogy egyszerűen elment az eszük, amiért sokáig a föld alatt éltek. Prexi biztos meggárgyulna, ha barlangokban kéne laknia és csúszómászó lényeket kellene falnia hatról-hatra.
A kancellár elég normálisnak tűnik, és a barackja sem olyan fájós mint Thargodar nagyúré, a fiú el is könyveli magában, hogy a thargoknál illendő egy gyermeket minimum fejbe barackolni köszöntésképpen. Ennek tudatában legalább előre feltud készülni a kellemetlen meglepetésekre a jövőt illetően. Bízott benne, hogy a legtöbben azért beérik majd egy biccentéssel, vagy köszöntéssel. Talán. * - Köszönöm! - * válaszol a dicséretre illemtudásának legmagasabb fokán, közben próbál nem arra a tényre gondolni, hogy eddig még nem sok hasznát látta Learon. Nyilván ez változni fog, mert Prexi égett a vágytól, hogy végre a dicséreteket, melyeket ittléte során bezsebelt, valamiképp megszolgálja. Gondolataiban tekergőzve nem igazán fogja fel, hogy Learon mi a nyavalyával kínálja a kancellárt, így amikor a pásztor felé nyújtja a kulacsot, hát átveszi tőle.* - Köszi - * azt sejti, hogy nem víz van benne, hanem valami alkoholféle, de biztos nem lehet erős, ha egyszer megkínálták vele. Egyébként is ivott már mézbort és otthon a vizezett bor is megszokott, szóval csak nem lehet baj. A fiú nem akar finnyásnak tűnni, ezért szaglászás nélkül emeli szájához a kulacsot és dönti magába az italt, remélve, hogy kellemes mézborszerű élményben lesz része. Hát nem. Arca elvörösödve összerándul, szabad keze ökölbe szorul, szemeiből pedig a szenvedés könnyei gördülnek elő. A kulacsot gyorsan visszanyújtja, még az érintése is fájdalmasnak hat, közben tátogva próbálja szellőztetni nagy levegővételekkel száját és torkát. * - Khm... ez igazán, remek - * hazudja eléggé nyilvánvalóan. Tekintetével vízforrást keres, de csak az állatok itatóján akad meg a szeme így úgy dönt inkább szenved, minthogy még pluszban hülyét is csináljon magából. A vész aztán ahogy jött el is múlt, Prexi arcának vörössége azonban megmaradt.
Értetlenül néz Learonra, ahogy az tovább kínálgatja a mérgét, gondolatban próbálva a lányt eltéríteni a kulacs elfogadásától. A fiú furának tartja, hogy a nő ennyire nem tiszteli a kancellárt, és nem is igazán érti miért kell paprika magot köpdösni a csizmájára, de hát bizonyára megvan rá az oka. Talán mérges rá vagy ilyesmi. Mindenesetre a tiszteletlensége inkább zavart keltett a fiúban, mint csodálatot. Azt hitte egy magas rangú thargot mindenki megbecsül, de úgy tűnik a vérszövetségen belül sem olyan idilli a helyzet, mint álmodta.
Prexi úgy gondolta már el is rendezték az ügyüket, de úgy tűnt még van hátra ez meg az, így Learon és a kancellár után baktatva követte őket a kancelláriára, ahol aztán az egyik széken helyet foglal és még mindig piros ábrázattal nézelődősbe kezd.
Az előbbi ital után némileg fancsali képpel tekint a pohárba töltött folyadékra, amikor a kancellár azt elébe tolja, de nem akar udvariatlan lenni így elveszi a poharat, belenéz és feltűnésmentesen meg is szaglássza. Kellemes illata van, és nem is átlátszó, hanem vöröses. ~ Talán egy próbát megér ~ gondolja reménykedve, aztán belekortyol. ~ Bor, hála az esőnek ~ na meg a napfénynek, amely édessé változtatja a szőlőt. Már persze, ha abból van és nem másfajta gyümölcsből. Prexi nem gyakorló alkoholista így nem tudja megállapítani miből készült, de azt igen, hogy tetszik neki. * - Nagyon finom, köszönöm! - * a mustot persze jobban szereti, mert annak nincs savanyú utóíze, de Learon szesze után hálás lehet mindenért, amely nem akarja szétmarni a száját. *
- Könyvbe? - * szalad ki a száján a kérdés zavartan. * - Bocsánat, vagyis, milyen könyvbe? - * először Learonra tekint, aztán a kancellárra. Nem volt szó arról, hogy beírják egy könyvbe, de aztán eszébe jut, hogy nyilván Learonhoz jegyzik fel, mint segítőt. Kár, hogy ostoba módon belemakogott a dologba, később is megkérdezhette volna a pásztort, így meg ismét csak sikerült bebizonyítania milyen tájékozatlan, ráadásul most a kancellár előtt. ~ Mondjuk, most legalább ráfoghatom a borra a hülyeségem, meg Learon Mérgére ~ gondolatban már adott is nevet a pásztor kedvenc italának. *
- Vigyázni fogok! - * pattan fel szinte rögtön, közben leteszi a bort, óvatosan átveszi az iratot, és hallgatja a kancellár magyarázatát, mialatt nagy bölcsen bólogat. * - Megtiszteltetés, hogy segíthetek neki! És, köszönöm! Nagyon! - * a fiú szeretne valami fennkölt cirádás szöveggel köszönetet mondani, de hát ennyi telik tőle, amúgy is megvan illetődve és kicsit hatódva is a hatalmas szerencséje és a thargok kedvessége miatt. Álmában nem gondolta volna, hogy egyszer szabad bejárása lesz hozzájuk, már persze ha el nem veszíti az iratot. Amíg a többi dokumentum készül a fiú visszaül a helyére és óvatosan kortyolgatva kiissza a bor maradékát.
Prexi veszi a lapot a burkolt távozáskérésre, de mivel Learon a főnök így megvárja, hogy ő akar-e még valamit. *
A hozzászólás írója (Prexiar Beldion) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.23 23:24:26
//Learon, Habrertus, Alyosra//
- Hát, lehet - * vonja meg a vállát kissé csalódottan, de azért gondolatban elkezd különféle elméleteket gyártani a sötétek gonoszságának kapcsán. Bizonyára összekötheti őket valami ősbűn. Talán feláldozták egy egész falu lakóit, hogy hatalomra tegyenek szert, de az is előfordulhat, hogy egyszerűen elment az eszük, amiért sokáig a föld alatt éltek. Prexi biztos meggárgyulna, ha barlangokban kéne laknia és csúszómászó lényeket kellene falnia hatról-hatra.
A kancellár elég normálisnak tűnik, és a barackja sem olyan fájós mint Thargodar nagyúré, a fiú el is könyveli magában, hogy a thargoknál illendő egy gyermeket minimum fejbe barackolni köszöntésképpen. Ennek tudatában legalább előre feltud készülni a kellemetlen meglepetésekre a jövőt illetően. Bízott benne, hogy a legtöbben azért beérik majd egy biccentéssel, vagy köszöntéssel. Talán. * - Köszönöm! - * válaszol a dicséretre illemtudásának legmagasabb fokán, közben próbál nem arra a tényre gondolni, hogy eddig még nem sok hasznát látta Learon. Nyilván ez változni fog, mert Prexi égett a vágytól, hogy végre a dicséreteket, melyeket ittléte során bezsebelt, valamiképp megszolgálja. Gondolataiban tekergőzve nem igazán fogja fel, hogy Learon mi a nyavalyával kínálja a kancellárt, így amikor a pásztor felé nyújtja a kulacsot, hát átveszi tőle.* - Köszi - * azt sejti, hogy nem víz van benne, hanem valami alkoholféle, de biztos nem lehet erős, ha egyszer megkínálták vele. Egyébként is ivott már mézbort és otthon a vizezett bor is megszokott, szóval csak nem lehet baj. A fiú nem akar finnyásnak tűnni, ezért szaglászás nélkül emeli szájához a kulacsot és dönti magába az italt, remélve, hogy kellemes mézborszerű élményben lesz része. Hát nem. Arca elvörösödve összerándul, szabad keze ökölbe szorul, szemeiből pedig a szenvedés könnyei gördülnek elő. A kulacsot gyorsan visszanyújtja, még az érintése is fájdalmasnak hat, közben tátogva próbálja szellőztetni nagy levegővételekkel száját és torkát. * - Khm... ez igazán, remek - * hazudja eléggé nyilvánvalóan. Tekintetével vízforrást keres, de csak az állatok itatóján akad meg a szeme így úgy dönt inkább szenved, minthogy még pluszban hülyét is csináljon magából. A vész aztán ahogy jött el is múlt, Prexi arcának vörössége azonban megmaradt.
Értetlenül néz Learonra, ahogy az tovább kínálgatja a mérgét, gondolatban próbálva a lányt eltéríteni a kulacs elfogadásától. A fiú furának tartja, hogy a nő ennyire nem tiszteli a kancellárt, és nem is igazán érti miért kell paprika magot köpdösni a csizmájára, de hát bizonyára megvan rá az oka. Talán mérges rá vagy ilyesmi. Mindenesetre a tiszteletlensége inkább zavart keltett a fiúban, mint csodálatot. Azt hitte egy magas rangú thargot mindenki megbecsül, de úgy tűnik a vérszövetségen belül sem olyan idilli a helyzet, mint álmodta.
Prexi úgy gondolta már el is rendezték az ügyüket, de úgy tűnt még van hátra ez meg az, így Learon és a kancellár után baktatva követte őket a kancelláriára, ahol aztán az egyik széken helyet foglal és még mindig piros ábrázattal nézelődősbe kezd.
Az előbbi ital után némileg fancsali képpel tekint a pohárba töltött folyadékra, amikor a kancellár azt elébe tolja, de nem akar udvariatlan lenni így elveszi a poharat, belenéz és feltűnésmentesen meg is szaglássza. Kellemes illata van, és nem is átlátszó, hanem vöröses. ~ Talán egy próbát megér ~ gondolja reménykedve, aztán belekortyol. ~ Bor, hála az esőnek ~ na meg a napfénynek, amely édessé változtatja a szőlőt. Már persze, ha abból van és nem másfajta gyümölcsből. Prexi nem gyakorló alkoholista így nem tudja megállapítani miből készült, de azt igen, hogy tetszik neki. * - Nagyon finom, köszönöm! - * a mustot persze jobban szereti, mert annak nincs savanyú utóíze, de Learon szesze után hálás lehet mindenért, amely nem akarja szétmarni a száját. *
- Könyvbe? - * szalad ki a száján a kérdés zavartan. * - Bocsánat, vagyis, milyen könyvbe? - * először Learonra tekint, aztán a kancellárra. Nem volt szó arról, hogy beírják egy könyvbe, de aztán eszébe jut, hogy nyilván Learonhoz jegyzik fel, mint segítőt. Kár, hogy ostoba módon belemakogott a dologba, később is megkérdezhette volna a pásztort, így meg ismét csak sikerült bebizonyítania milyen tájékozatlan, ráadásul most a kancellár előtt. ~ Mondjuk, most legalább ráfoghatom a borra a hülyeségem, meg Learon Mérgére ~ gondolatban már adott is nevet a pásztor kedvenc italának. *
- Vigyázni fogok! - * pattan fel szinte rögtön, közben leteszi a bort, óvatosan átveszi az iratot, és hallgatja a kancellár magyarázatát, mialatt nagy bölcsen bólogat. * - Megtiszteltetés, hogy segíthetek neki! És, köszönöm! Nagyon! - * a fiú szeretne valami fennkölt cirádás szöveggel köszönetet mondani, de hát ennyi telik tőle, amúgy is megvan illetődve és kicsit hatódva is a hatalmas szerencséje és a thargok kedvessége miatt. Álmában nem gondolta volna, hogy egyszer szabad bejárása lesz hozzájuk, már persze ha el nem veszíti az iratot. Amíg a többi dokumentum készül a fiú visszaül a helyére és óvatosan kortyolgatva kiissza a bor maradékát.
Prexi veszi a lapot a burkolt távozáskérésre, de mivel Learon a főnök így megvárja, hogy ő akar-e még valamit. *
A hozzászólás írója (Prexiar Beldion) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.23 23:24:26
9448. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-23 22:32:17
Üzenet elküldve: 2018-04-23 22:32:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vashegyi mindennapok//
*Mivel nincs igazán hova sietnie, kicsit elbóklászik; egészen lassan sétál, köpönyegétől megszabadulva élvezi a meleget és a napfényt. A ruhadarabot batyujába süllyeszti, de előtte még kiveszi belőle az előző estéről maradt sütiket. Keres magának egy szimpatikus magaslati pontot, majd elkölti rögtönzött reggelijét. Már csak egy kis víz hiányzik, hogy leöblíthesse az édes ízt, de kulacsa tegnap este óta csontszáraz. Ideje lenne végre keresni egy kutat, na meg akkor már a medgolyok étkeztetésére is rákérdezhet. Feltéve persze, hogy sikerül találnia valakit, aki kompetens ebben a témakörben. Mondjuk amennyi friss húsra itt nap mint nap szükség lehet a bestiák ellátásához, bizonyára csak vele felejtették el megosztani a részleteket.
Bár szívesen ücsörögne még tovább, nagy nehezen csak rászánja magát az indulásra. Gyorsan letudja az egészet, aztán mehet vissza ahhoz a két gyönyörűséghez.
Már egészen közel jár a Radkraalhoz, mikor meghallja, – nem is olyan messziről – hogy Kagan a nevén szólítja. Kissé meglepi a dolog, de rögtön megindul a hang irányába; talán a férfi hamarabb szúrta ki, hogy a közelben van, mint hogy Vildanae megláthatta volna az örökké elfoglaltnak tűnő vezért.
Pár lépés távolságban áll meg, kedves, de alig észrevehető mosollyal köszöntve a kis csoportosulást.*
- Szép napot nektek! *Majd Kaganra pillant, enyhén fejet hajtva felé.* - Hívtál, Nagyuram?
*Mivel nincs igazán hova sietnie, kicsit elbóklászik; egészen lassan sétál, köpönyegétől megszabadulva élvezi a meleget és a napfényt. A ruhadarabot batyujába süllyeszti, de előtte még kiveszi belőle az előző estéről maradt sütiket. Keres magának egy szimpatikus magaslati pontot, majd elkölti rögtönzött reggelijét. Már csak egy kis víz hiányzik, hogy leöblíthesse az édes ízt, de kulacsa tegnap este óta csontszáraz. Ideje lenne végre keresni egy kutat, na meg akkor már a medgolyok étkeztetésére is rákérdezhet. Feltéve persze, hogy sikerül találnia valakit, aki kompetens ebben a témakörben. Mondjuk amennyi friss húsra itt nap mint nap szükség lehet a bestiák ellátásához, bizonyára csak vele felejtették el megosztani a részleteket.
Bár szívesen ücsörögne még tovább, nagy nehezen csak rászánja magát az indulásra. Gyorsan letudja az egészet, aztán mehet vissza ahhoz a két gyönyörűséghez.
Már egészen közel jár a Radkraalhoz, mikor meghallja, – nem is olyan messziről – hogy Kagan a nevén szólítja. Kissé meglepi a dolog, de rögtön megindul a hang irányába; talán a férfi hamarabb szúrta ki, hogy a közelben van, mint hogy Vildanae megláthatta volna az örökké elfoglaltnak tűnő vezért.
Pár lépés távolságban áll meg, kedves, de alig észrevehető mosollyal köszöntve a kis csoportosulást.*
- Szép napot nektek! *Majd Kaganra pillant, enyhén fejet hajtva felé.* - Hívtál, Nagyuram?
9447. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-23 22:03:11
Üzenet elküldve: 2018-04-23 22:03:11
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Vashegyi mindennapok//
//Még egy levél//
*Sikerül elcsennie a levelet a futártól, amit oly nagy becsben őrzött, hogy csak Ziana kezébe adja. Myna mosolyogva fordul meg a tengelye körül és mosolyog bájosan a kancellárra, akinek át is nyújtja a levelet.*
-Majd legközelebb meghálálhatod nekem. *Ezzel egy idegesítő huzavonával kevesebb, őt nem érdekli a levél tartalma, na de a vörös sem jött utána aznap, szóval késik és lehet el sem fog jönni, mire meg megtalálják és idehozzák ki tudja megint mennyi idő.*
-Tetszik az ötleted, majd útközben átgondolom. *Mosolyog kedvesen Riqre, neki mikor milyen kedve van, úgy dönt, szóval kiszámíthatatlan egyeseknek, na de a Vörös Vércse jobban ismeri bárkinél és tudja, hogy ez a válasz nagy eséllyel igent jelent a szöszinél.*
//Még egy levél//
*Sikerül elcsennie a levelet a futártól, amit oly nagy becsben őrzött, hogy csak Ziana kezébe adja. Myna mosolyogva fordul meg a tengelye körül és mosolyog bájosan a kancellárra, akinek át is nyújtja a levelet.*
-Majd legközelebb meghálálhatod nekem. *Ezzel egy idegesítő huzavonával kevesebb, őt nem érdekli a levél tartalma, na de a vörös sem jött utána aznap, szóval késik és lehet el sem fog jönni, mire meg megtalálják és idehozzák ki tudja megint mennyi idő.*
-Tetszik az ötleted, majd útközben átgondolom. *Mosolyog kedvesen Riqre, neki mikor milyen kedve van, úgy dönt, szóval kiszámíthatatlan egyeseknek, na de a Vörös Vércse jobban ismeri bárkinél és tudja, hogy ez a válasz nagy eséllyel igent jelent a szöszinél.*
9446. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-23 21:40:15
Üzenet elküldve: 2018-04-23 21:40:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*A további parancsoló kiabáláson Kagantól meg sem lepődik már, látta itt is, máshol is elégszer, hogy hogyan mennek a dolgok. Ő meg ugye a pletykálkodáson és a bámészkodáson kívül hallgatni és várni is nagyon jól tud, amíg a másik kiosztja a parancsokat, addig Svir jól megnéz mindenki mást a környéken. A végszóra megérkező Hrothgaar mestert széles mosollyal köszönti. Öröm életben látni a törpét, no meg azt, hogy egy kicsit még mindig magasabb, mint amilyen széles. Aztán meg szívja a fogát és húzza a száját a hírekre, amiket Kagan mesél. Az ügy kellemetlenebb, mint ahogy azt gondolta.*
- Az baj, nagy baj. Megtanulhatnák agyonverni az ilyeneket a falusiak. Na persze akkor meg ez lesz a vége. *A hullaszállító kocsi felé bök a fejével.*
- Elintézem, ne félj. *Ígéri meg. Mindenféle parasztok vegzálása egy dolog, de a Kalácsfalviak ügyeit a szívén viseli. Nem járja, hogy előbb a háború a démonokkal nyirbálja őket, most meg ezek a fanatikusok.*
- Hozom a kardot, aztán megyek. Csak a temetést akkor más intézze, még megbüdösödik különben az a jóember. *Mondja, aztán megy a szekérhez Molthier fegyvereiért. Egy perc múlva vissza is ér velük.*
- Ki kéri? *Kérdi. Ha senki, akkor megy a kapu tövébe. Ha valaki, akkor a valaki kezébe nyomja a pallost és a tőrt. Mindezek után a lova irányába távozik, hogy ellovagoljon a színről.*
*A további parancsoló kiabáláson Kagantól meg sem lepődik már, látta itt is, máshol is elégszer, hogy hogyan mennek a dolgok. Ő meg ugye a pletykálkodáson és a bámészkodáson kívül hallgatni és várni is nagyon jól tud, amíg a másik kiosztja a parancsokat, addig Svir jól megnéz mindenki mást a környéken. A végszóra megérkező Hrothgaar mestert széles mosollyal köszönti. Öröm életben látni a törpét, no meg azt, hogy egy kicsit még mindig magasabb, mint amilyen széles. Aztán meg szívja a fogát és húzza a száját a hírekre, amiket Kagan mesél. Az ügy kellemetlenebb, mint ahogy azt gondolta.*
- Az baj, nagy baj. Megtanulhatnák agyonverni az ilyeneket a falusiak. Na persze akkor meg ez lesz a vége. *A hullaszállító kocsi felé bök a fejével.*
- Elintézem, ne félj. *Ígéri meg. Mindenféle parasztok vegzálása egy dolog, de a Kalácsfalviak ügyeit a szívén viseli. Nem járja, hogy előbb a háború a démonokkal nyirbálja őket, most meg ezek a fanatikusok.*
- Hozom a kardot, aztán megyek. Csak a temetést akkor más intézze, még megbüdösödik különben az a jóember. *Mondja, aztán megy a szekérhez Molthier fegyvereiért. Egy perc múlva vissza is ér velük.*
- Ki kéri? *Kérdi. Ha senki, akkor megy a kapu tövébe. Ha valaki, akkor a valaki kezébe nyomja a pallost és a tőrt. Mindezek után a lova irányába távozik, hogy ellovagoljon a színről.*
9445. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-23 20:29:33
Üzenet elküldve: 2018-04-23 20:29:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Vashegyi mindennapok//
//Perxi, Alyo, Learon//
*Alyonak igaza van, vannak dolgok amikre Hubi valóban alkalmatlan vagy sohasem vetemedne rá. Például nem bonyolódna szerelmi viszonyba egy nyilvánvalóan szellemileg labilis illetővel. Amihez viszont értenie kell, ahhoz ért is. Ilyen például a szervezés. Most például megszervezte, hogy Zia előkerítésére lépések tétessenek és neki ez ügyben ne kelljen fáradnia. Arra itt van Alyo. A szemtelen válaszra és a nyílt kihívásként értékelhető köpködésre mintha árnyék suhanna át vonásai felett, de végül atyai dorgálásnak felérő hangon szólal meg.*
- Elfelejted, hogy hol a helyed. Sokadjára.
*Kicsit sötéten néz a távozó félvér után, akivel szemben igyekezett nem elfogult lenni, és ez sikerült is neki, de Alyo most bizony szerzett magának egy ellenséget a kancellár személyében. Hubi bosszúja pedig bizonnyal rettenetes, aljas és nemtelen lesz.
A mai nap pedig különösen sűrűnek ígérkezik, és a jó kancellár egyelőre képtelen rá, hogy ledolgozza a restanciát. Egy teendő kipipálva, és máris kettő jelentkezik helyette. Illetve most a kapu felé muszáj pillantania, ahol nagy nyüzsgés támad. Igyekszik azzal nem foglalkozni, ami nem az ő dolga, de a kapun kívülről néha felharsanó bőgés akár arra is utalhat, hogy ökrös szekerek várakoznak odakint. Ez pedig valószínűleg az jelenti, hogy a Patkányok megbízható üzletfeleknek mutatkoznak. Első jó hír lenne a mai napon.
De mielőtt velük foglalkozna, van rá alkalma, hogy Learont és ifjú segítőjét elkalauzolja a Kancelláriára, ahol hellyel kínálja őket és az asztalán álló kancsóból édes csemegebort tölt egy pohárba és egy nyájas mosollyal Learon elé tolja. Ez igazán kijár a pásztornak, miután azt a rettenetes pálinkáját egy udvarias gesztussal visszautasította az imént. Annál jobban szeret élni, mint hogy ismét megízlelje azt a löttyöt. Ugyanezt megismétli egy másik pohárral, ezt Prexiar kapja. Semmi kivetnivalót nem találna ebben, hiszen ő ennyi idős korában bizony élt már a bor élvezetével. Más kérdés, hogy élete későbbi szakaszában ez a szenvedély nem egyszer sodorta bajba, míg nem szakította vele. Legalább részben.*
- Annak pedig külön örülök, hogy egy ilyen ifjú és jóravaló fiú nevét vezethetem be a könyvbe. *mosolyog az íróasztal mögül a kölyökre, miközben annak nevét feljegyzi a thargok és klienseik nevét tartalmazó, egyre terebélyesebb listára. Az összes bürokratikus formaságok végére hagyja annak az oklevélnek kiállítását, mely igazolja, hogy Prexiar Beldion törvény szerint lépheti át Amon Ruadh kapuját - esetleges fegyverei leadása mellett - szabadon járhat a városban és függőségéve tartozó területeken, valamint megbecsült vendége és barátja a Vashegynek.*
- Jól vigyázz erre az írásra, fiam! *hajol előre, hogy átnyújthassa a feltekert és pecséttel ellátott lapot* Nagy tisztesség neked, hogy a Vashegy földjein élhetsz, mit ez a papiros igazol. Büszkének kell lenned, hogy Learon segítségére lehetsz. Ha ezeket szem előtt tartod, hű maradsz a Vashegyhez és Learon dolga segítségeddel könnyebbé válik, úgy biztos vagyok benne, hogy fényes jövő előtt állsz e vidéken.
*Learon nem kap ilyen, kissé patetikus szózatot, a pásztor mindezekkel már biztosan tisztában van. Miután mindenki megkapta azokat az írásokat melyekre szüksége volt, és mindezek másolatát az irattárnak is elkészítette, várakozóan, de ügyesen leplezett türelmetlenséggel néz a Learonra és ifjú segítőjére.*
- Esetleg van még valami, amiben segítségetekre lehetek? Ha nincs, úgy nézzétek el nekem, ha nem tartóztatlak titeket tovább, ez a nap igen mozgalmasnak ígérkezik a Vashegy életében.
//Perxi, Alyo, Learon//
*Alyonak igaza van, vannak dolgok amikre Hubi valóban alkalmatlan vagy sohasem vetemedne rá. Például nem bonyolódna szerelmi viszonyba egy nyilvánvalóan szellemileg labilis illetővel. Amihez viszont értenie kell, ahhoz ért is. Ilyen például a szervezés. Most például megszervezte, hogy Zia előkerítésére lépések tétessenek és neki ez ügyben ne kelljen fáradnia. Arra itt van Alyo. A szemtelen válaszra és a nyílt kihívásként értékelhető köpködésre mintha árnyék suhanna át vonásai felett, de végül atyai dorgálásnak felérő hangon szólal meg.*
- Elfelejted, hogy hol a helyed. Sokadjára.
*Kicsit sötéten néz a távozó félvér után, akivel szemben igyekezett nem elfogult lenni, és ez sikerült is neki, de Alyo most bizony szerzett magának egy ellenséget a kancellár személyében. Hubi bosszúja pedig bizonnyal rettenetes, aljas és nemtelen lesz.
A mai nap pedig különösen sűrűnek ígérkezik, és a jó kancellár egyelőre képtelen rá, hogy ledolgozza a restanciát. Egy teendő kipipálva, és máris kettő jelentkezik helyette. Illetve most a kapu felé muszáj pillantania, ahol nagy nyüzsgés támad. Igyekszik azzal nem foglalkozni, ami nem az ő dolga, de a kapun kívülről néha felharsanó bőgés akár arra is utalhat, hogy ökrös szekerek várakoznak odakint. Ez pedig valószínűleg az jelenti, hogy a Patkányok megbízható üzletfeleknek mutatkoznak. Első jó hír lenne a mai napon.
De mielőtt velük foglalkozna, van rá alkalma, hogy Learont és ifjú segítőjét elkalauzolja a Kancelláriára, ahol hellyel kínálja őket és az asztalán álló kancsóból édes csemegebort tölt egy pohárba és egy nyájas mosollyal Learon elé tolja. Ez igazán kijár a pásztornak, miután azt a rettenetes pálinkáját egy udvarias gesztussal visszautasította az imént. Annál jobban szeret élni, mint hogy ismét megízlelje azt a löttyöt. Ugyanezt megismétli egy másik pohárral, ezt Prexiar kapja. Semmi kivetnivalót nem találna ebben, hiszen ő ennyi idős korában bizony élt már a bor élvezetével. Más kérdés, hogy élete későbbi szakaszában ez a szenvedély nem egyszer sodorta bajba, míg nem szakította vele. Legalább részben.*
- Annak pedig külön örülök, hogy egy ilyen ifjú és jóravaló fiú nevét vezethetem be a könyvbe. *mosolyog az íróasztal mögül a kölyökre, miközben annak nevét feljegyzi a thargok és klienseik nevét tartalmazó, egyre terebélyesebb listára. Az összes bürokratikus formaságok végére hagyja annak az oklevélnek kiállítását, mely igazolja, hogy Prexiar Beldion törvény szerint lépheti át Amon Ruadh kapuját - esetleges fegyverei leadása mellett - szabadon járhat a városban és függőségéve tartozó területeken, valamint megbecsült vendége és barátja a Vashegynek.*
- Jól vigyázz erre az írásra, fiam! *hajol előre, hogy átnyújthassa a feltekert és pecséttel ellátott lapot* Nagy tisztesség neked, hogy a Vashegy földjein élhetsz, mit ez a papiros igazol. Büszkének kell lenned, hogy Learon segítségére lehetsz. Ha ezeket szem előtt tartod, hű maradsz a Vashegyhez és Learon dolga segítségeddel könnyebbé válik, úgy biztos vagyok benne, hogy fényes jövő előtt állsz e vidéken.
*Learon nem kap ilyen, kissé patetikus szózatot, a pásztor mindezekkel már biztosan tisztában van. Miután mindenki megkapta azokat az írásokat melyekre szüksége volt, és mindezek másolatát az irattárnak is elkészítette, várakozóan, de ügyesen leplezett türelmetlenséggel néz a Learonra és ifjú segítőjére.*
- Esetleg van még valami, amiben segítségetekre lehetek? Ha nincs, úgy nézzétek el nekem, ha nem tartóztatlak titeket tovább, ez a nap igen mozgalmasnak ígérkezik a Vashegy életében.
9444. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-23 19:59:18
Üzenet elküldve: 2018-04-23 19:59:18
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Vashegyi mindennapok//
//Glothus, Riqelie, Svir, Hrothgaar, Vildanae, Tepis//
* Edzés közben is hallja hegyes füleivel a nagy jövés-menést, de mivel Laor van őrségben, gondolja, csak boldogul egyedül. Ha meg nem, akkor majd szólnak. Na, ez utóbbi meg is történt. Az edzés közepette oly éktelen nagy kiabálásra lesz figyelmes, hogy hirtelen nem tudja, hová kapjon. ~Jah, ez csak Kagan volt.~ Ismeri fel a vezér hangját, bődülését, amit már rég volt öröme hallani. Így hát gyorsan összekapja magát és futólépésben erősíti magára kardját, s kapja vállára íját, tegezét. Már futva ér ki Kagan, és valami nagyobb csoportosulás mellé. *
- Igenis vezér?!
* Áll meg mellette, s kicsit sem liheg, a bemelegítés mára már meg volt, ki is aludta magát, evett is. *
//Glothus, Riqelie, Svir, Hrothgaar, Vildanae, Tepis//
* Edzés közben is hallja hegyes füleivel a nagy jövés-menést, de mivel Laor van őrségben, gondolja, csak boldogul egyedül. Ha meg nem, akkor majd szólnak. Na, ez utóbbi meg is történt. Az edzés közepette oly éktelen nagy kiabálásra lesz figyelmes, hogy hirtelen nem tudja, hová kapjon. ~Jah, ez csak Kagan volt.~ Ismeri fel a vezér hangját, bődülését, amit már rég volt öröme hallani. Így hát gyorsan összekapja magát és futólépésben erősíti magára kardját, s kapja vállára íját, tegezét. Már futva ér ki Kagan, és valami nagyobb csoportosulás mellé. *
- Igenis vezér?!
* Áll meg mellette, s kicsit sem liheg, a bemelegítés mára már meg volt, ki is aludta magát, evett is. *
9443. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-23 18:36:07
Üzenet elküldve: 2018-04-23 18:36:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Vashegyi mindennapok//
//Glothus, Riqelie, Svir, Hrothgaar, Vildanae, Tepis//
*Meglepetten kapja fejét a hang irányába. Az imént még békésen botorkált a műhely körül, épp készül felavatni az új olvasztókemencét, amit a minap húzott fel. A tűzálló tégely aljába öntöttvas darabok kerültek, ezek tetejére pedig tiszta vas, régi, fel nem használt patkószegek. Pár szem faszén is pihen még legfelül. Hrothgaar pont befedte a tégelyt és már el is helyezte az olvasztókemence gyomrában, amikor Kagan Thargodar hívó hangját meghallotta.*
~Jobbkor nem is szólhatott volna.~
*A tűz meggyújtásával még várnia kell... Sietős léptekkel halad abba az irányba, ahonnan a Hadurat hallotta és még nagyobb meglepetésére egy kisebb tömeggel találkozik.*
- Hívtál. *Jegyzi meg röviden.* Mi a feladatom?
*Kérdezi recsegő hangján. Tekintet körbejár a jelenlévőkön, de külön senkit nem köszönt.*
//Glothus, Riqelie, Svir, Hrothgaar, Vildanae, Tepis//
*Meglepetten kapja fejét a hang irányába. Az imént még békésen botorkált a műhely körül, épp készül felavatni az új olvasztókemencét, amit a minap húzott fel. A tűzálló tégely aljába öntöttvas darabok kerültek, ezek tetejére pedig tiszta vas, régi, fel nem használt patkószegek. Pár szem faszén is pihen még legfelül. Hrothgaar pont befedte a tégelyt és már el is helyezte az olvasztókemence gyomrában, amikor Kagan Thargodar hívó hangját meghallotta.*
~Jobbkor nem is szólhatott volna.~
*A tűz meggyújtásával még várnia kell... Sietős léptekkel halad abba az irányba, ahonnan a Hadurat hallotta és még nagyobb meglepetésére egy kisebb tömeggel találkozik.*
- Hívtál. *Jegyzi meg röviden.* Mi a feladatom?
*Kérdezi recsegő hangján. Tekintet körbejár a jelenlévőkön, de külön senkit nem köszönt.*
9442. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-23 18:02:31
Üzenet elküldve: 2018-04-23 18:02:31
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Ogadel//
//Inaktivitás miatt irányítva//
//Őrség//
//Laor, Molthier, Ogadel, Svir, Kagan//
*Kagan szavaiban minden benne rejlik, a cinizmus és a gúny, mindazonáltal némiképp a tisztelet is. A maga módján. Minden bizonnyal valóban örül, hogy Ogadelt itt látja, de az is biztos, hogy nem abból a szempontból, miért általában az emberek örülni szoktak. Ogadel a helyzettel egyébként sem tud mit kezdeni, így csak tovább áll, Eeyrre bízza sorsát.
~ Mint tanú? Mintha egy pillanatra elgondolkodott volna rajta. ~ Gondolja magában, de félnivalója nincs, hisz Kaganra azért némiképp az uralkodói gőg mellett a racionalitás és olykor a józan ész is jellemző. Még akkor is, ha ezt alkalomadtán meglehetősen autokrata módon érvényesíti is. A temetés szóra csak biccent, ahogy arra is, hogy nem szólhat a szertartás során, tudomásul veszi a döntést.*
- Tanú. Amon Ruadhon őriztessék? Hol, Kagan? *Kérdezi a hadurat, mert erre nem kapott iránymutatást, jelentheti a díszes páholyt Molthier mellett is a Gödörben. A sötételf nőnek is csak bólint köszönés gyanánt, immár a szokásos tiszteletköröket letudta azzal, akit megilletett. Szótlanul végignézi, ahogy Molthiert elkísérik, szavaira nem reagál, bár mélységesen felháborítják azok. ~ Míg téged kívülről lassan elégetnek a lángok, bennem a tűz örökké égni fog. Képmutató ~ Azonban a szúrós tekinteten kívül, mely gondolatait fejezi ki, nincs mondanivalója, ahogy a Fehér Vándor kapcsán sincs, ebbe végképp nem szeretne belefolyni. Van a múltnak olyan szeglete, amit nem neki kell bolygatni. Várakozóan tekint Kaganra, szemeiben csak a papi önérzet, egyéb más nincs.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.23 18:03:34
//Inaktivitás miatt irányítva//
//Őrség//
//Laor, Molthier, Ogadel, Svir, Kagan//
*Kagan szavaiban minden benne rejlik, a cinizmus és a gúny, mindazonáltal némiképp a tisztelet is. A maga módján. Minden bizonnyal valóban örül, hogy Ogadelt itt látja, de az is biztos, hogy nem abból a szempontból, miért általában az emberek örülni szoktak. Ogadel a helyzettel egyébként sem tud mit kezdeni, így csak tovább áll, Eeyrre bízza sorsát.
~ Mint tanú? Mintha egy pillanatra elgondolkodott volna rajta. ~ Gondolja magában, de félnivalója nincs, hisz Kaganra azért némiképp az uralkodói gőg mellett a racionalitás és olykor a józan ész is jellemző. Még akkor is, ha ezt alkalomadtán meglehetősen autokrata módon érvényesíti is. A temetés szóra csak biccent, ahogy arra is, hogy nem szólhat a szertartás során, tudomásul veszi a döntést.*
- Tanú. Amon Ruadhon őriztessék? Hol, Kagan? *Kérdezi a hadurat, mert erre nem kapott iránymutatást, jelentheti a díszes páholyt Molthier mellett is a Gödörben. A sötételf nőnek is csak bólint köszönés gyanánt, immár a szokásos tiszteletköröket letudta azzal, akit megilletett. Szótlanul végignézi, ahogy Molthiert elkísérik, szavaira nem reagál, bár mélységesen felháborítják azok. ~ Míg téged kívülről lassan elégetnek a lángok, bennem a tűz örökké égni fog. Képmutató ~ Azonban a szúrós tekinteten kívül, mely gondolatait fejezi ki, nincs mondanivalója, ahogy a Fehér Vándor kapcsán sincs, ebbe végképp nem szeretne belefolyni. Van a múltnak olyan szeglete, amit nem neki kell bolygatni. Várakozóan tekint Kaganra, szemeiben csak a papi önérzet, egyéb más nincs.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.23 18:03:34
9441. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-04-23 15:44:52
Üzenet elküldve: 2018-04-23 15:44:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Vashegyi mindennapok//
*Megint nem veszi észre a körülötte zajló dolgokat. Hasonlóan a tegnap esti eufórikus hajlongásaihoz, most is a földre borulva kántál halkan magának. Közben az Őskönyv lapjait is átfésüli, s ezredjére is megnézi, nem értelmezte-e félre álmának, majd a tűznek a jelét. Szíve ezredjére is megnyugvást lel, amikor rájön, nem tévedett. Gondolatainak mély bugyraiból a Hadúr szavai ébresztik fel.*
- Búne! Érkezem.
*Feltápászkodik, összeszedi holmijait és odabukdácsol a nagy emberhez. Közben ő maga is rácsodálkozik, hogy megnőtt a népszaporulat körülötte.*
- Megjöttem, bizony.
*Konstatálja a szemmel látható tényt, amikor odaér Kaganhoz.*
*Megint nem veszi észre a körülötte zajló dolgokat. Hasonlóan a tegnap esti eufórikus hajlongásaihoz, most is a földre borulva kántál halkan magának. Közben az Őskönyv lapjait is átfésüli, s ezredjére is megnézi, nem értelmezte-e félre álmának, majd a tűznek a jelét. Szíve ezredjére is megnyugvást lel, amikor rájön, nem tévedett. Gondolatainak mély bugyraiból a Hadúr szavai ébresztik fel.*
- Búne! Érkezem.
*Feltápászkodik, összeszedi holmijait és odabukdácsol a nagy emberhez. Közben ő maga is rácsodálkozik, hogy megnőtt a népszaporulat körülötte.*
- Megjöttem, bizony.
*Konstatálja a szemmel látható tényt, amikor odaér Kaganhoz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734