Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 479 (9561. - 9580. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
9580. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 21:35:13
Üzenet elküldve: 2018-05-10 21:35:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Tharg földeken - kitérő, Hrothgaar//
//A háború malmai//
*Gondolta, hogy hasonló érzelmeket vált majd ki a törpe mesterből a terv, amellyel a lovagi páncélt szeretné átalakíttatni. Valószínűleg kevesen végeztek el egy ilyen remek vértem hasonló munkát. Az artheniori kovács nem vállalta, a kikötőben pedig meg sem találták sajnos az említett mestert, így a csuhás már önmagában annak is örül, hogy sikerült találkoznia a második alkalommal, hogy Amon-on jár a híres Hrothgaar mesterrel és személyesen előadni neki a munkát.
Csillogó szemmel nézi az asztalra kerülő páncéldarabokat, s a szeme elé táruló teljes páncélzatot. Még maga sem látta, de lenyűgözőnek tartja és egyelőre elképzelni sem tudja, hogy valaki hogyan lehet képes ebben harcolni, de még akár mozogni is. Kivételes erejű harcosok lehetnek, akik ebben vívják csatáikat.
Aztán a mester szakmai tudásról árulkodó részletességgel beszél neki a páncél elhagyandó és megtartandó darabjairól. Hogy őszinte legyen, a csuhás valahol félúton elveszíti a szálat a kilogrammok és a vértdarabok felsorolásában. De lelki szemei előtt kirajzolódik a vért, melyet talán egyszer felölthet.*
- Talán a mellpáncél felső része is elég lesz, alul és hátul pedig sodronnyal vagy valami hasonlóan rugalmas, de nem túl súlyos védelmet lehetne felépíteni. A felkaroknál és a vállon is hasonlóan. *Mutatja, hogy mire gondol.*
- Esetleg a lekerülő részekből ilyen pikkelyszerű, vértet készíteni, bár én nem értek hozzá igazán. *Tudja, hogy akár butaságot is mondhat, de majd a törpe mester kimazsolázza belőle a használható ötleteket. Egészen belelkesedett.*
- Én igazából mindent rád bízok, biztosan szükség lesz egy kipróbálásra, de arra majd alkalomadtán sort kerítünk. *Néz fel bocsánatkérő mosollyal, kissé elszégyellve magát, hogy egy törpe mesternek ad ötleteket páncélkészítés terén.*
- A kesztyűk a legfontosabbak, különlegesek. *Emeli fel az egyik gyönyörűen megmunkált páncéldarabot, hogy pillantásával simítson végig rajta, majd sóhajtva visszateszi az asztalra.*
- Persze, megértem. Látom, hogy valami nagy dolog készülődik kint. *Fordul a főtér felé, majd vissza a kovácshoz.*
- Természetesen megbízom benned és megértem, ha mindez időbe telik. Pár hat múlva visszajövök és megbeszélhetjük a továbbiakat. Az árat is. *Fog kezet Krothgaar-ral, majd hajol meg a törpe előtt.
Nem is tartóztatja tovább, hanem elköszön tőle és kilép vissza az utcára, lombzöld tekintete a hadurat keresi, a hangját már bentről is hallotta, itt kell lennie valahol.*
//Kagan//
*Amikor megpillantja, azonnal megindul felé és úgy helyezkedik, hogy Kagan is megpillanthassa, bár eléggé el van foglalva láthatóan. A csuhás nem szeretne dolgavégezetlen elhagyni Amon-t, ezért mindenképpen beszélni akar a munkáról a hadúrral.
Kivár, míg a parancsszavak elhangzanak, mindenki megkapja a maga válaszát, parancsát, eligazítását, csak akkor lép Kagan elé, hogy halovány mosollyal hajoljon meg előtte.*
- Az Erdő Szíve áldjon, Kagan Thargodar, visszatértem, hogy elmondjam, a venárok elvállalják a munkát, amellyel megbíznád őket. *Kezd bele. Nem kívánja húzni a férfi idejét, láthatóan minimális figyelmet fordíthat most csak rá, ezért igyekszik lényegre törő lenni.*
- Látom, épp sok dolgod van, de ha alkalmas volna, megbeszélhetnénk pár részletet és már itt sem vagyok. *Kicsit feszélyezi ez a nagy hadi készülődés, nem szereti az ilyesmit, visszavágyik Erdőmélye nyugalmába, bár mindebből semmi sem látszik rajta, csak olykor-olykor villan lombzöld tekintete egy-egy mellette eltrappoló harcosra.*
//A háború malmai//
*Gondolta, hogy hasonló érzelmeket vált majd ki a törpe mesterből a terv, amellyel a lovagi páncélt szeretné átalakíttatni. Valószínűleg kevesen végeztek el egy ilyen remek vértem hasonló munkát. Az artheniori kovács nem vállalta, a kikötőben pedig meg sem találták sajnos az említett mestert, így a csuhás már önmagában annak is örül, hogy sikerült találkoznia a második alkalommal, hogy Amon-on jár a híres Hrothgaar mesterrel és személyesen előadni neki a munkát.
Csillogó szemmel nézi az asztalra kerülő páncéldarabokat, s a szeme elé táruló teljes páncélzatot. Még maga sem látta, de lenyűgözőnek tartja és egyelőre elképzelni sem tudja, hogy valaki hogyan lehet képes ebben harcolni, de még akár mozogni is. Kivételes erejű harcosok lehetnek, akik ebben vívják csatáikat.
Aztán a mester szakmai tudásról árulkodó részletességgel beszél neki a páncél elhagyandó és megtartandó darabjairól. Hogy őszinte legyen, a csuhás valahol félúton elveszíti a szálat a kilogrammok és a vértdarabok felsorolásában. De lelki szemei előtt kirajzolódik a vért, melyet talán egyszer felölthet.*
- Talán a mellpáncél felső része is elég lesz, alul és hátul pedig sodronnyal vagy valami hasonlóan rugalmas, de nem túl súlyos védelmet lehetne felépíteni. A felkaroknál és a vállon is hasonlóan. *Mutatja, hogy mire gondol.*
- Esetleg a lekerülő részekből ilyen pikkelyszerű, vértet készíteni, bár én nem értek hozzá igazán. *Tudja, hogy akár butaságot is mondhat, de majd a törpe mester kimazsolázza belőle a használható ötleteket. Egészen belelkesedett.*
- Én igazából mindent rád bízok, biztosan szükség lesz egy kipróbálásra, de arra majd alkalomadtán sort kerítünk. *Néz fel bocsánatkérő mosollyal, kissé elszégyellve magát, hogy egy törpe mesternek ad ötleteket páncélkészítés terén.*
- A kesztyűk a legfontosabbak, különlegesek. *Emeli fel az egyik gyönyörűen megmunkált páncéldarabot, hogy pillantásával simítson végig rajta, majd sóhajtva visszateszi az asztalra.*
- Persze, megértem. Látom, hogy valami nagy dolog készülődik kint. *Fordul a főtér felé, majd vissza a kovácshoz.*
- Természetesen megbízom benned és megértem, ha mindez időbe telik. Pár hat múlva visszajövök és megbeszélhetjük a továbbiakat. Az árat is. *Fog kezet Krothgaar-ral, majd hajol meg a törpe előtt.
Nem is tartóztatja tovább, hanem elköszön tőle és kilép vissza az utcára, lombzöld tekintete a hadurat keresi, a hangját már bentről is hallotta, itt kell lennie valahol.*
//Kagan//
*Amikor megpillantja, azonnal megindul felé és úgy helyezkedik, hogy Kagan is megpillanthassa, bár eléggé el van foglalva láthatóan. A csuhás nem szeretne dolgavégezetlen elhagyni Amon-t, ezért mindenképpen beszélni akar a munkáról a hadúrral.
Kivár, míg a parancsszavak elhangzanak, mindenki megkapja a maga válaszát, parancsát, eligazítását, csak akkor lép Kagan elé, hogy halovány mosollyal hajoljon meg előtte.*
- Az Erdő Szíve áldjon, Kagan Thargodar, visszatértem, hogy elmondjam, a venárok elvállalják a munkát, amellyel megbíznád őket. *Kezd bele. Nem kívánja húzni a férfi idejét, láthatóan minimális figyelmet fordíthat most csak rá, ezért igyekszik lényegre törő lenni.*
- Látom, épp sok dolgod van, de ha alkalmas volna, megbeszélhetnénk pár részletet és már itt sem vagyok. *Kicsit feszélyezi ez a nagy hadi készülődés, nem szereti az ilyesmit, visszavágyik Erdőmélye nyugalmába, bár mindebből semmi sem látszik rajta, csak olykor-olykor villan lombzöld tekintete egy-egy mellette eltrappoló harcosra.*
9579. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 21:32:44
Üzenet elküldve: 2018-05-10 21:32:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tepis//
*Tepis reakciója eléggé meglepi őt, így bizonyosan érdekes látványt nyújthatnak egy külső szemlélőnek, ahogy hitetlenkedve merednek egymásra. *
- Pedig biztosan ez a dal volt... sokat énekelt, mindig azt mondta, az ilyen öregeknek, mint ő, ez a dolga. Lantanael Yadorea volt a neve... jó pár éve halott már. *Nem tűnik úgy, hogy ez utóbbi tény nagyon elkeserítené Vildát, inkább az érződik szavaiból, hogy már megbékélt a gondolattal.* - Apám úgy mesélte, nagyapám egy mezőn találta őt fáradtan és betegen. Hazavitte, meggyógyította és feleségül vette. Na meg megtanította a közös nyelvre, mert azt nem ismerte... *Bizonyosan kedves történet ez a lány számára, álmodozó tekintete és mosolya legalábbis erről árulkodik.*
- Innék és a kulacsom is megtölteném... De ha már ott vagyunk, a rúnákat sem hagynám ki. *Mosolyodik el, bár nem tudja, miféle rúnákat említett a másik, meg egyébként sem járatos olvasásukban. Csak a közös nyelv betűit ismeri, hisz arra tanították meg. Most azonban minden érdekesnek tűnik, ami ettől a furcsa szerzettől származik.*
*Tepis reakciója eléggé meglepi őt, így bizonyosan érdekes látványt nyújthatnak egy külső szemlélőnek, ahogy hitetlenkedve merednek egymásra. *
- Pedig biztosan ez a dal volt... sokat énekelt, mindig azt mondta, az ilyen öregeknek, mint ő, ez a dolga. Lantanael Yadorea volt a neve... jó pár éve halott már. *Nem tűnik úgy, hogy ez utóbbi tény nagyon elkeserítené Vildát, inkább az érződik szavaiból, hogy már megbékélt a gondolattal.* - Apám úgy mesélte, nagyapám egy mezőn találta őt fáradtan és betegen. Hazavitte, meggyógyította és feleségül vette. Na meg megtanította a közös nyelvre, mert azt nem ismerte... *Bizonyosan kedves történet ez a lány számára, álmodozó tekintete és mosolya legalábbis erről árulkodik.*
- Innék és a kulacsom is megtölteném... De ha már ott vagyunk, a rúnákat sem hagynám ki. *Mosolyodik el, bár nem tudja, miféle rúnákat említett a másik, meg egyébként sem járatos olvasásukban. Csak a közös nyelv betűit ismeri, hisz arra tanították meg. Most azonban minden érdekesnek tűnik, ami ettől a furcsa szerzettől származik.*
9578. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 21:28:48
Üzenet elküldve: 2018-05-10 21:28:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A háború malmai//
*Shauri kérdésére megrázza a fejét.*
- A fogadalmasok és hűbéresek vegyék át a Vashegy őrzését, és hívjátok be a klienseket is. *rendelkezik, mert már lát egyet-kettőt a Vasföld harcosai közül is. Amon Ruadh tényleg mozdul.*
- Remek, mindenkit küldj hozzám. *biccent még, mert eligazítást kell tartania.*
- Habrertus! *mert ez a fránya kan-cellár még mindig nincs sehol.*
*Hrothgaar viszont azonnal mozdul, és valami másik törpét is istápol.*
- Ki ez a törpe, Hrothi? *kiált még a távozó szőrmók után, de nem tud az üggyel foglalkozni, mert egy idegen nő áll elé.*
- Sok lesz a jóból. Várj egy kicsit, leány! *hunyorít Athienre, majd Laorra pillant.*
- A Grombar-készletből vegyél magaddal erősítést, de ki ne engedd a kezedből. Ölj meg mindenkit, aki érte nyúlna. Mehetsz! *de még fel sem pillanthat, máris ott az újabb kérelmező.*
- Mennyi? Bah! *Odadob Sfetts F'iux-nak 1000 aranyat érő tharg aranylapot.
*
- De mire megjövök, készen legyetek vele! *rendelkezik, és fordul tovább.*
- Ki van még?
*Shauri kérdésére megrázza a fejét.*
- A fogadalmasok és hűbéresek vegyék át a Vashegy őrzését, és hívjátok be a klienseket is. *rendelkezik, mert már lát egyet-kettőt a Vasföld harcosai közül is. Amon Ruadh tényleg mozdul.*
- Remek, mindenkit küldj hozzám. *biccent még, mert eligazítást kell tartania.*
- Habrertus! *mert ez a fránya kan-cellár még mindig nincs sehol.*
*Hrothgaar viszont azonnal mozdul, és valami másik törpét is istápol.*
- Ki ez a törpe, Hrothi? *kiált még a távozó szőrmók után, de nem tud az üggyel foglalkozni, mert egy idegen nő áll elé.*
- Sok lesz a jóból. Várj egy kicsit, leány! *hunyorít Athienre, majd Laorra pillant.*
- A Grombar-készletből vegyél magaddal erősítést, de ki ne engedd a kezedből. Ölj meg mindenkit, aki érte nyúlna. Mehetsz! *de még fel sem pillanthat, máris ott az újabb kérelmező.*
- Mennyi? Bah! *Odadob Sfetts F'iux-nak 1000 aranyat érő tharg aranylapot.
*- De mire megjövök, készen legyetek vele! *rendelkezik, és fordul tovább.*
- Ki van még?
9577. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 21:22:54
Üzenet elküldve: 2018-05-10 21:22:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Kancellárián//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- De ne valami düledező kalyibát sózz rám, mert apám nem egy hálás típus. Ne legyen se túl nagy, se túl kicsi. Csak olyan, miben magad is szívesen laknál.
*Két keze már Habrertus ágyékát simogatja, de tekintete továbbra is a kancellár arcán függ. Annak arckifejezéséből Alyo világosan láthatja, hogy nagyon is telibe talált azzal, hogy milyen módon is próbálta meg lefaragni az árat. Persze a kancellár is dörzsölt fickó, Alyo meg nem akar valami vacak, düledező viskót.*
- Hányattatott évek állnak mögötte, én pedig mindig is odaadó gyermeke voltam.
*Ez tökéletes hazugság, Syoud csapnivaló szülő, ezért pedig Alyo csapnivaló gyermeke. De ezt Hubinak nem kell tudnia. Főleg, hogy hamarosan nem fog tudni gondolkodni, Alyo meg nekilát, hogy lehámozza róla a ruhát, eközben meg csak egy dolgot mantráz magában: "Ne legyen büdös! Ne legyen büdös!", mert ugye mindent az ő gyomra sem vesz be, még akkor sem, ha nem különösebben finnyás, de ha belehányna a kancellár ölébe, az nem segítené elő az üzlet alakulását. Nem különösebben impozáns az, ami előkerül Habrertus nadrágjából, de legalább nem olyan büdös, mint amennyire lehetne. Két kézzel kapaszkodik a lány, továbbra is a férfi szemébe nézve.*
- Nos mit gondolsz, van ilyen házikó a birtokon?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- De ne valami düledező kalyibát sózz rám, mert apám nem egy hálás típus. Ne legyen se túl nagy, se túl kicsi. Csak olyan, miben magad is szívesen laknál.
*Két keze már Habrertus ágyékát simogatja, de tekintete továbbra is a kancellár arcán függ. Annak arckifejezéséből Alyo világosan láthatja, hogy nagyon is telibe talált azzal, hogy milyen módon is próbálta meg lefaragni az árat. Persze a kancellár is dörzsölt fickó, Alyo meg nem akar valami vacak, düledező viskót.*
- Hányattatott évek állnak mögötte, én pedig mindig is odaadó gyermeke voltam.
*Ez tökéletes hazugság, Syoud csapnivaló szülő, ezért pedig Alyo csapnivaló gyermeke. De ezt Hubinak nem kell tudnia. Főleg, hogy hamarosan nem fog tudni gondolkodni, Alyo meg nekilát, hogy lehámozza róla a ruhát, eközben meg csak egy dolgot mantráz magában: "Ne legyen büdös! Ne legyen büdös!", mert ugye mindent az ő gyomra sem vesz be, még akkor sem, ha nem különösebben finnyás, de ha belehányna a kancellár ölébe, az nem segítené elő az üzlet alakulását. Nem különösebben impozáns az, ami előkerül Habrertus nadrágjából, de legalább nem olyan büdös, mint amennyire lehetne. Két kézzel kapaszkodik a lány, továbbra is a férfi szemébe nézve.*
- Nos mit gondolsz, van ilyen házikó a birtokon?
9576. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 21:00:21
Üzenet elküldve: 2018-05-10 21:00:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//A háború malmai//
//Laor, Syd//
*Somolyog egy sort Pofika szavain, ha ez így menne.*
-Hadnagy.
*Nyomatékosítja újra.*
-Vagy nem lesz szavad ott, hová megyünk. Persze felőlem lehetsz a néma hadapródom is.
*Vigyorog szélesen Laorra, ki túl koros, túl tapasztalt, és túl sokat jártatja a száját a fenti titulushoz. De hát ilyen neveket ismernek, ilyenből értenek a városőrök.
Kagan és Syd közeledik, végre.*
-Végre.
*Sóhajt egy nagyot, mert általában sóhajtani kell Syd látványától, és indul máris vezére elé.*
-Minden rendben volt?
*Teszi fel a szükségtelen kérdést, melyre választ sem vár.*
-Minden rendben volt.
*Legalábbis Syd fegyverarzenálját látva erre a következtetésre jut.*
-Arra.
*Irányítja máris a félvért az istálló felé, hiszen szüksége lesz Tizenkettesre. Közben akár meg is hallgathatja Sydet.
Kürt, majd Kagan szava harsan, ideje volt, reagálja le egyetlen futó pillantással az eseményeket.*
//Laor, Syd//
*Somolyog egy sort Pofika szavain, ha ez így menne.*
-Hadnagy.
*Nyomatékosítja újra.*
-Vagy nem lesz szavad ott, hová megyünk. Persze felőlem lehetsz a néma hadapródom is.
*Vigyorog szélesen Laorra, ki túl koros, túl tapasztalt, és túl sokat jártatja a száját a fenti titulushoz. De hát ilyen neveket ismernek, ilyenből értenek a városőrök.
Kagan és Syd közeledik, végre.*
-Végre.
*Sóhajt egy nagyot, mert általában sóhajtani kell Syd látványától, és indul máris vezére elé.*
-Minden rendben volt?
*Teszi fel a szükségtelen kérdést, melyre választ sem vár.*
-Minden rendben volt.
*Legalábbis Syd fegyverarzenálját látva erre a következtetésre jut.*
-Arra.
*Irányítja máris a félvért az istálló felé, hiszen szüksége lesz Tizenkettesre. Közben akár meg is hallgathatja Sydet.
Kürt, majd Kagan szava harsan, ideje volt, reagálja le egyetlen futó pillantással az eseményeket.*
9575. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:59:56
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:59:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A Kancellárián//
*Egyetértően bólogat. Maga sem tudná elképzelni, hogy Syoud és Alyo földműveléssel foglalatoskodjanak ezután. Egy háznyi terület, némi konyhakerttel, miegymással pedig valóban nem kóstál annyit, mint egy birtok.*
- Ezerkétszáz arany. *ismétli meg kicsit szórakozottan. Egyszerűen csak latolgatja, hogy mekkora árengedményre hajlandó, főleg úgy, hogy a hiányzó összeg egy részét valószínűleg saját zsebből kell majd pótolnia. Bár leleményes könyvvitellel akár ez is elkerülhető. Alyo viszont lehet, hogy ezt beleegyezésnek veszi, mert mire Hubi folytathatná, már azt látja, hogy a lány lecsúszott az asztal alá, a széke elé. Most már a maradék kételye is elszáll. Először a szakállán simít végig mosolyogva, aztán Alyo karjain.*
- Ritkaság a mai világban az ilyen odaadó leány, aki mindent megtenne azért, hogy atyja méltó körülmények között élhessen. És ki vagyok én, hogy e nemes cél útjába álljak?
*Elveszi a kezeit Alyo karjáról és bár legszívesebben szaggatná a textilt, aránylag lassú mozdulatokkal gombolja ki a nadrágját. A lényeg még rejtve marad, van olyan kéjenc, hogy ezért Alyot dolgoztassa meg. Közben kinyújtja a karját és éppen eléri az asztalon a metszett, vaskos üvegpoharát. Talán a tharg paranoia őt is elérte, mert arra gondol, hogy ha Alyo mégsem lenne olyan kezes, mint amilyennek mutatja magát és valami csalafintaságon töri a fejét, hát bizony főbe suhintja azzal a ivóedénnyel.*
*Egyetértően bólogat. Maga sem tudná elképzelni, hogy Syoud és Alyo földműveléssel foglalatoskodjanak ezután. Egy háznyi terület, némi konyhakerttel, miegymással pedig valóban nem kóstál annyit, mint egy birtok.*
- Ezerkétszáz arany. *ismétli meg kicsit szórakozottan. Egyszerűen csak latolgatja, hogy mekkora árengedményre hajlandó, főleg úgy, hogy a hiányzó összeg egy részét valószínűleg saját zsebből kell majd pótolnia. Bár leleményes könyvvitellel akár ez is elkerülhető. Alyo viszont lehet, hogy ezt beleegyezésnek veszi, mert mire Hubi folytathatná, már azt látja, hogy a lány lecsúszott az asztal alá, a széke elé. Most már a maradék kételye is elszáll. Először a szakállán simít végig mosolyogva, aztán Alyo karjain.*
- Ritkaság a mai világban az ilyen odaadó leány, aki mindent megtenne azért, hogy atyja méltó körülmények között élhessen. És ki vagyok én, hogy e nemes cél útjába álljak?
*Elveszi a kezeit Alyo karjáról és bár legszívesebben szaggatná a textilt, aránylag lassú mozdulatokkal gombolja ki a nadrágját. A lényeg még rejtve marad, van olyan kéjenc, hogy ezért Alyot dolgoztassa meg. Közben kinyújtja a karját és éppen eléri az asztalon a metszett, vaskos üvegpoharát. Talán a tharg paranoia őt is elérte, mert arra gondol, hogy ha Alyo mégsem lenne olyan kezes, mint amilyennek mutatja magát és valami csalafintaságon töri a fejét, hát bizony főbe suhintja azzal a ivóedénnyel.*
9574. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:47:17
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:47:17
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Bris, Kagan Thargodar//
*A kancellár láthatóan elégedett a magyarázattal, sőt mi több, nagyon tetszik is neki. Azonban láthatóan elfoglalt, hiszen sorban jönnek hozzá. Az érkező lány határozottan jó adottságokkal rendelkezik, Sfetts csak mosolyog magában, minden bizonnyal ifjú korában hasonlóan járt volna el, így mosollyal arcán bólint egyet, majd Brisék felé fordul.*
- A vezér hangját hallottam kintről. A költségvetést minden bizonnyal ő fogja rendezni. Gyere, Bris barátom! *Mondja, majd gyors köszönés után távozik a kancelláriáról, s a vezér elé siet. Kagan nem kevésbé elfoglalt, soraikat rendezik, készülődnek, szinte elsodorják az érkező katonák és zsoldosok. Sfetts, csak a fejét kapkodja, de Kagant messziről kiszúrja, hisz nem nehéz észrevenni kürtjével kezében:*
- Üdvözlet Amon urának! *Rikkant Sfetts, másképp nem tudná felhívni magára a figyelmet. Hogy az időt ne húzza röviden jelent.* A kancellárnak jelentettünk, a nyomda kapcsán a terveket jóváhagyta, támogatásáról biztosított bennünket. *Felmutatja a pecsétes iratot.* Már csak az anyagiak vannak hátra. Munkások végzik a földmunkákat, Kalácsfalva helytartója minden bizonnyal értékelné az anyagi támogatást is, jóllehet természetesen örül, hogy Kagan hadúr gondoskodik arról, hogy kiemelt helyszín legyen a környéken. A munkások bérére kétszázötven aranyat beszéltünk meg a többiekkel. Szükség lesz pergamenre és betyárkörtére is, hogy a tintát kinyerjük. Az első próbálkozásokhoz szükséges mennyiség beszerzéséhez mindösszesen ötszáz aranyat látunk indokoltnak. Ez így, talán a járulékos költségeket, anyagmozgatást, ácsmunkákat is beleértve, körülbelül hétszázötven aranyat kóstál. Fanyag van bőven a helyszínen. Amennyiben egyetértesz, már itt sem vagyok és megyek vissza Kalácsfalvára a feladat folytatásához.
*Közben Brisre néz, mert ő más feladatot kapott, s Riri is saját útját járja, úgy néz ki, egyedül marad, de megoldja Ignáccal.*
*A kancellár láthatóan elégedett a magyarázattal, sőt mi több, nagyon tetszik is neki. Azonban láthatóan elfoglalt, hiszen sorban jönnek hozzá. Az érkező lány határozottan jó adottságokkal rendelkezik, Sfetts csak mosolyog magában, minden bizonnyal ifjú korában hasonlóan járt volna el, így mosollyal arcán bólint egyet, majd Brisék felé fordul.*
- A vezér hangját hallottam kintről. A költségvetést minden bizonnyal ő fogja rendezni. Gyere, Bris barátom! *Mondja, majd gyors köszönés után távozik a kancelláriáról, s a vezér elé siet. Kagan nem kevésbé elfoglalt, soraikat rendezik, készülődnek, szinte elsodorják az érkező katonák és zsoldosok. Sfetts, csak a fejét kapkodja, de Kagant messziről kiszúrja, hisz nem nehéz észrevenni kürtjével kezében:*
- Üdvözlet Amon urának! *Rikkant Sfetts, másképp nem tudná felhívni magára a figyelmet. Hogy az időt ne húzza röviden jelent.* A kancellárnak jelentettünk, a nyomda kapcsán a terveket jóváhagyta, támogatásáról biztosított bennünket. *Felmutatja a pecsétes iratot.* Már csak az anyagiak vannak hátra. Munkások végzik a földmunkákat, Kalácsfalva helytartója minden bizonnyal értékelné az anyagi támogatást is, jóllehet természetesen örül, hogy Kagan hadúr gondoskodik arról, hogy kiemelt helyszín legyen a környéken. A munkások bérére kétszázötven aranyat beszéltünk meg a többiekkel. Szükség lesz pergamenre és betyárkörtére is, hogy a tintát kinyerjük. Az első próbálkozásokhoz szükséges mennyiség beszerzéséhez mindösszesen ötszáz aranyat látunk indokoltnak. Ez így, talán a járulékos költségeket, anyagmozgatást, ácsmunkákat is beleértve, körülbelül hétszázötven aranyat kóstál. Fanyag van bőven a helyszínen. Amennyiben egyetértesz, már itt sem vagyok és megyek vissza Kalácsfalvára a feladat folytatásához.
*Közben Brisre néz, mert ő más feladatot kapott, s Riri is saját útját járja, úgy néz ki, egyedül marad, de megoldja Ignáccal.*
9573. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:44:27
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:44:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Kancellárián//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Alyo sosem hordott szoknyát, de ebben a pillanatban ő is arra gondol, hogy egy szoknya célravezetőbb lehetne. Szépen mosolyog, bólint, mikor Hubi kifejezi a Syoud szabadulása miatt érzett örömét. Nyilván legalább annyira örül neki, mint Alyo, aki két nap alatt már két hullát kapart el az apja társaságában.
A kancellár arcáról világosan leolvashatni, hogy lassan rájön, hogy Alyo miféle módon is akar árengedményhez jutni, ez pedig az a pillanat, mikor Alyo már úgy dönt, hogy nem kertel tovább.*
- Nos nézd, nekem ház kell. A lehető legolcsóbban. A föld annyira nem érdekel, mert sem Syoud, sem pedig én nem vagyunk földtúrók. Persze nem baj ha messze a szomszédság.
*Habrertus keze már Alyo kezén van, így egyértelmű, hogy a férfi érti a célzást. A Vashegyen mindenki tudja, hogy a kancellár némi húsi reményében vett már lovat egy kormos picsának, aki aztán lelépett lovastól, azt is tudja a Vashegy, hogy bepróbálkozott a bögyösnél is, ezzel maga a bögyös kürtölte teli a hegyet. Ezek fényében nem nehéz kitalálni, hogy mivel is lehetne kicsit lejjebb nyomni az árat.*
- Ezerkétszázért talán találhatnál nekem valami vityillót, nem?
*Habrertus azon kaphatja magát, hogy a lány előtte, a lábai között térdel és onnan néz fel rá a döbbenetesen világos szemeivel és a hamiskás mosolyával, kezei persze továbbra is a karfákon, de felkarjai a férfi combjain pihennek.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Alyo sosem hordott szoknyát, de ebben a pillanatban ő is arra gondol, hogy egy szoknya célravezetőbb lehetne. Szépen mosolyog, bólint, mikor Hubi kifejezi a Syoud szabadulása miatt érzett örömét. Nyilván legalább annyira örül neki, mint Alyo, aki két nap alatt már két hullát kapart el az apja társaságában.
A kancellár arcáról világosan leolvashatni, hogy lassan rájön, hogy Alyo miféle módon is akar árengedményhez jutni, ez pedig az a pillanat, mikor Alyo már úgy dönt, hogy nem kertel tovább.*
- Nos nézd, nekem ház kell. A lehető legolcsóbban. A föld annyira nem érdekel, mert sem Syoud, sem pedig én nem vagyunk földtúrók. Persze nem baj ha messze a szomszédság.
*Habrertus keze már Alyo kezén van, így egyértelmű, hogy a férfi érti a célzást. A Vashegyen mindenki tudja, hogy a kancellár némi húsi reményében vett már lovat egy kormos picsának, aki aztán lelépett lovastól, azt is tudja a Vashegy, hogy bepróbálkozott a bögyösnél is, ezzel maga a bögyös kürtölte teli a hegyet. Ezek fényében nem nehéz kitalálni, hogy mivel is lehetne kicsit lejjebb nyomni az árat.*
- Ezerkétszázért talán találhatnál nekem valami vityillót, nem?
*Habrertus azon kaphatja magát, hogy a lány előtte, a lábai között térdel és onnan néz fel rá a döbbenetesen világos szemeivel és a hamiskás mosolyával, kezei persze továbbra is a karfákon, de felkarjai a férfi combjain pihennek.*
9572. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:30:31
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:30:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A Kancellárián//
*Miközben Alyo megkerüli az asztalt, Hubi félig előredől és kinyújtja kezét az asztalra helyezett pipájáért. A mozdulat félbeszakad, és a jó kancellár is visszadől, mert a kacér félvér nemes egyszerűséggel helyet foglal az asztalán. Miféle orcátlanság ez?! Kicsit oldalt is sandít, vajon Alyo nem telepedett-e rá valami fontos iratra? Nem, de nem is ez a baj, hanem az, hogy nem szoknyát visel. Úgy érdekesebb lenne.*
- Örömmel hallom, hogy a jeles íjász visszanyerte a szabadságát. *szólal meg hűvösen közönyös hangon. Ha Alyo úgy gondolta, hogy némi cicivel célt ér, hát tévedett. Bár még azt sem tudja, hogy mire fel ez a feltűnő nyájasság.*
- Jól gondoltad, ilyen ügyekben valóban én vagyok az illetékes. Nos, milyen?...
*Elakad a szava Alyo újabb kacér mozdulata láttán, mert ebben a pillanatban érti meg, hogy mire megy ki a játék. Legalábbis úgy gondolja, hogy megértette. Némi árkedvezményt óhajt kicsikarni tőle, és talán ennek érdekében még arra is hajlandó, hogy...
~Magasságos istenek!~
Nem szívleli különösebben ezt a teremtést, és tudja, hogy ez kölcsönös, de az tagadhatatlan, hogy igen kívánatos. Hubi bizonyos szükségletei pedig igen régóta kielégítetlenek. És már csak azért sem habozik megragadni a kínálkozó lehetőséget, mert félelffel még sohasem volt.*
- Nos, kedvesem... *terül el a képén egy kifejezetten szennyes mosoly. Ép tenyerét Alyo karfán pihenő kezére teszi, és le sem veszi a szemét az elé táruló látványról.*
- A tharg földek kiváló minőségűek, jó fekvésűek és nyugodt helyen terülnek el. Mindennek pedig meg kell adni az árát. Nem tudom, hogy miért kéne kedvezményeket biztosítanom?
*Őszintén reméli, hogy Alyo hamarosan kifejti az érveit, mert a puszta bámészkodás hatására is kellemetlenül szűknek kezdi érezni a nadrágját. Szinte emberfeletti erőfeszítéssel szakítja el tekintetét Alyo félig-meddig kikandikáló melleiről és néz fel a szemébe. Nyel egyet, úgy érzi, hogy a torka olyan száraz, mint a tapló. Az pedig talán csak a pillanat varázsa, hogy a félvér szemeit különösen szépnek találja.*
*Miközben Alyo megkerüli az asztalt, Hubi félig előredől és kinyújtja kezét az asztalra helyezett pipájáért. A mozdulat félbeszakad, és a jó kancellár is visszadől, mert a kacér félvér nemes egyszerűséggel helyet foglal az asztalán. Miféle orcátlanság ez?! Kicsit oldalt is sandít, vajon Alyo nem telepedett-e rá valami fontos iratra? Nem, de nem is ez a baj, hanem az, hogy nem szoknyát visel. Úgy érdekesebb lenne.*
- Örömmel hallom, hogy a jeles íjász visszanyerte a szabadságát. *szólal meg hűvösen közönyös hangon. Ha Alyo úgy gondolta, hogy némi cicivel célt ér, hát tévedett. Bár még azt sem tudja, hogy mire fel ez a feltűnő nyájasság.*
- Jól gondoltad, ilyen ügyekben valóban én vagyok az illetékes. Nos, milyen?...
*Elakad a szava Alyo újabb kacér mozdulata láttán, mert ebben a pillanatban érti meg, hogy mire megy ki a játék. Legalábbis úgy gondolja, hogy megértette. Némi árkedvezményt óhajt kicsikarni tőle, és talán ennek érdekében még arra is hajlandó, hogy...
~Magasságos istenek!~
Nem szívleli különösebben ezt a teremtést, és tudja, hogy ez kölcsönös, de az tagadhatatlan, hogy igen kívánatos. Hubi bizonyos szükségletei pedig igen régóta kielégítetlenek. És már csak azért sem habozik megragadni a kínálkozó lehetőséget, mert félelffel még sohasem volt.*
- Nos, kedvesem... *terül el a képén egy kifejezetten szennyes mosoly. Ép tenyerét Alyo karfán pihenő kezére teszi, és le sem veszi a szemét az elé táruló látványról.*
- A tharg földek kiváló minőségűek, jó fekvésűek és nyugodt helyen terülnek el. Mindennek pedig meg kell adni az árát. Nem tudom, hogy miért kéne kedvezményeket biztosítanom?
*Őszintén reméli, hogy Alyo hamarosan kifejti az érveit, mert a puszta bámészkodás hatására is kellemetlenül szűknek kezdi érezni a nadrágját. Szinte emberfeletti erőfeszítéssel szakítja el tekintetét Alyo félig-meddig kikandikáló melleiről és néz fel a szemébe. Nyel egyet, úgy érzi, hogy a torka olyan száraz, mint a tapló. Az pedig talán csak a pillanat varázsa, hogy a félvér szemeit különösen szépnek találja.*
9571. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:14:47
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:14:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//A háború malmai//
*Röhögcsél egy sort Zia megjegyzésén, amivel az Ametisztek vezetőjét jellemezte. Aztán sóhajt egyet.*
- Hadnagy... köszi az előléptetést, de maradjunk a hadfőkárszegnél. A másik titulust ugyanis ki sem tudom mondani.
*A problémája inkább az, hogy fogalma sincs, miként áll a vörössel. Két napja még egy kanál vízben meg tudta volna fojtani, de erről mára szó sincs. Úgy látszik, hogy Zia is boszorkány, mint a göndör hajú. De hát minden nő az.
Az éles kürtszóra megborzong és elkámpicsorodik, miközben Kagan felé sandít. A vezér sürgeti az indulást, és mivel Syd még nem érkezett meg, kihasználja az alkalmat, hogy még pár szót váltson vele.*
- Hadúr! *áll meg előtte egy főhajtással, és megveregeti a fegyvere markolatát* Noha ez a kard jól szolgált mióta az oldalamon hordom, de a fegyvertárban láttam néhány fegyverkülönlegességet. Egy kardról lenne szó.
*Talán valami fantomoké volt valaha, de ezt Laor nem tudja pontosan.*
- Engedelmeddel magamhoz venném, azt hiszem, hogy jó hasznát vehetném. Ha valóban akkor a felfordulás, mint amiről a hírek szólnak.
*Röhögcsél egy sort Zia megjegyzésén, amivel az Ametisztek vezetőjét jellemezte. Aztán sóhajt egyet.*
- Hadnagy... köszi az előléptetést, de maradjunk a hadfőkárszegnél. A másik titulust ugyanis ki sem tudom mondani.
*A problémája inkább az, hogy fogalma sincs, miként áll a vörössel. Két napja még egy kanál vízben meg tudta volna fojtani, de erről mára szó sincs. Úgy látszik, hogy Zia is boszorkány, mint a göndör hajú. De hát minden nő az.
Az éles kürtszóra megborzong és elkámpicsorodik, miközben Kagan felé sandít. A vezér sürgeti az indulást, és mivel Syd még nem érkezett meg, kihasználja az alkalmat, hogy még pár szót váltson vele.*
- Hadúr! *áll meg előtte egy főhajtással, és megveregeti a fegyvere markolatát* Noha ez a kard jól szolgált mióta az oldalamon hordom, de a fegyvertárban láttam néhány fegyverkülönlegességet. Egy kardról lenne szó.
*Talán valami fantomoké volt valaha, de ezt Laor nem tudja pontosan.*
- Engedelmeddel magamhoz venném, azt hiszem, hogy jó hasznát vehetném. Ha valóban akkor a felfordulás, mint amiről a hírek szólnak.
9570. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:06:59
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:06:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A Kancellárián//
//Sfetts, Riri, Bris, Athien//
//És utánuk Kagan//
* Fejlődésre képes, sőt, gyorsan fejlődő településre talált itt, a hegyen. Városra. Sok mindennel foglalkoznak, és a nyomda hallatán őszintén meglepődik. Ez már valami. Noha az építészethez nem konyít, de annyit kihall a Kancellár szavaiból, hogy nem kis dolgot alkotott a csapat, ha ez mind és így megvalósul. Remélhetőleg hamarosan. Ő pedig, mint kiderült, sokak örömére és hasznára lehet gyógyítói tudásával. A kis tündérkére mosolyog, hiszen való igaz, boldogan segítene neki. A tündérek és gnómok mindig is nagy kedvencei voltak. Okos és szorgos kis népek. Ám a kis hölgy megijed a háború hallatán, miként az ő érzékeny hallását is bántja a nagy kiabálás, utána pedig a kürtszó. Riri ki is rohan, hogy rögvest beszerezze a közeli piacon, amire szükség van. Ő még megvárja, hogy a vezérnél kell jelentkeznie, de már ajtón kívül is van. *
- Értettem, de megpróbálom még a tündért utolérni.
* Hosszú léptekkel siet is utána, hogy beérje. De ez már nem sikerül. Nagyon elszánt ez a kis apró teremtmény. De ha már kijött, akkor a vezér felé indul meg. Legalábbis a nagy hangú férfi esélyesen a vezér lesz. Köré gyűlnek páran, akiknek parancsokat osztogat. Csendesen kivárva a végét áll majd csak a férfi elé. *
- Athien vagyok és gyógyító. A Kancellár mondta, hogy keressem meg, mert szüksége lehet akár most is rám.
- Valamint egy apró tündérlány is itt sietett el nemrég. Ő a piacra fog készülni, hogy varázsitalokhoz szerezze be az alapanyagokat. Neki is be tudnék segíteni.
//Sfetts, Riri, Bris, Athien//
//És utánuk Kagan//
* Fejlődésre képes, sőt, gyorsan fejlődő településre talált itt, a hegyen. Városra. Sok mindennel foglalkoznak, és a nyomda hallatán őszintén meglepődik. Ez már valami. Noha az építészethez nem konyít, de annyit kihall a Kancellár szavaiból, hogy nem kis dolgot alkotott a csapat, ha ez mind és így megvalósul. Remélhetőleg hamarosan. Ő pedig, mint kiderült, sokak örömére és hasznára lehet gyógyítói tudásával. A kis tündérkére mosolyog, hiszen való igaz, boldogan segítene neki. A tündérek és gnómok mindig is nagy kedvencei voltak. Okos és szorgos kis népek. Ám a kis hölgy megijed a háború hallatán, miként az ő érzékeny hallását is bántja a nagy kiabálás, utána pedig a kürtszó. Riri ki is rohan, hogy rögvest beszerezze a közeli piacon, amire szükség van. Ő még megvárja, hogy a vezérnél kell jelentkeznie, de már ajtón kívül is van. *
- Értettem, de megpróbálom még a tündért utolérni.
* Hosszú léptekkel siet is utána, hogy beérje. De ez már nem sikerül. Nagyon elszánt ez a kis apró teremtmény. De ha már kijött, akkor a vezér felé indul meg. Legalábbis a nagy hangú férfi esélyesen a vezér lesz. Köré gyűlnek páran, akiknek parancsokat osztogat. Csendesen kivárva a végét áll majd csak a férfi elé. *
- Athien vagyok és gyógyító. A Kancellár mondta, hogy keressem meg, mert szüksége lehet akár most is rám.
- Valamint egy apró tündérlány is itt sietett el nemrég. Ő a piacra fog készülni, hogy varázsitalokhoz szerezze be az alapanyagokat. Neki is be tudnék segíteni.
9569. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:04:32
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:04:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Kancellárián//
*Habrertus hamarabb tud vele foglalkozni, mint azt Alyo gondolta volna. Ezért hát a szebbik mosolyát ölti fel. A kancellár elnyúlik a székén, Alyo pedig megkerüli az asztalt és a férfi előtt ül fel az asztalra - természetesen egy üresebb részére, mert nem hiányzik neki a sipákolás, hogy rátelepedett valami fontos iratra.*
- Tudod Syoud, az apám, szabadult a bányából. Már nem is fiatal a lelkem, szóval letelepedne. Vagyis letelepednénk. Tudod, hogy rendezzük a kettőnk dolgait, meg hogy ápoljam öregségében, ilyesmik. Szóval vennék földet, olyan földet, amin ház is van. Az ilyen ügyekben pedig te tudsz segíteni.
*Egyik keze mintegy véletlenül babrál el a saját kulcscsontján, azzal az előre megfontolt, aljas szándékkal, hogy odacsalja a kancellár tekintetét.*
- Hálás lennék. Nagyon hálás. És gondolom, hogy kialkudhatunk egy olyan árat, ami mindkettőnknek megfelelő.
*Leszáll az asztalról, előredőlve kezeivel megtámaszkodik a kancellár karosszékének egyik karfáin. Fejét kissé félrebiccenti, így még kellemesebb a rálátás az ikrekre és mivel hallja ő is odakintről Kagan ordibálását, így tudja, hogy sietnie kell.*
*Habrertus hamarabb tud vele foglalkozni, mint azt Alyo gondolta volna. Ezért hát a szebbik mosolyát ölti fel. A kancellár elnyúlik a székén, Alyo pedig megkerüli az asztalt és a férfi előtt ül fel az asztalra - természetesen egy üresebb részére, mert nem hiányzik neki a sipákolás, hogy rátelepedett valami fontos iratra.*
- Tudod Syoud, az apám, szabadult a bányából. Már nem is fiatal a lelkem, szóval letelepedne. Vagyis letelepednénk. Tudod, hogy rendezzük a kettőnk dolgait, meg hogy ápoljam öregségében, ilyesmik. Szóval vennék földet, olyan földet, amin ház is van. Az ilyen ügyekben pedig te tudsz segíteni.
*Egyik keze mintegy véletlenül babrál el a saját kulcscsontján, azzal az előre megfontolt, aljas szándékkal, hogy odacsalja a kancellár tekintetét.*
- Hálás lennék. Nagyon hálás. És gondolom, hogy kialkudhatunk egy olyan árat, ami mindkettőnknek megfelelő.
*Leszáll az asztalról, előredőlve kezeivel megtámaszkodik a kancellár karosszékének egyik karfáin. Fejét kissé félrebiccenti, így még kellemesebb a rálátás az ikrekre és mivel hallja ő is odakintről Kagan ordibálását, így tudja, hogy sietnie kell.*
9568. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 19:58:54
Üzenet elküldve: 2018-05-10 19:58:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//A háború malmai//
//Pycta és Zhaggur//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mi tagadás, valóban különleges munkáról van szó. Ahogy Hrothgaar hallgatja az elfet, hirtelen torkára forr a szó. Egy munkaasztalra fekteti az olajos rongyokat és kitakarja magát az említett vértezetet. Szépen sorjában helyükre illeszti a különböző darabokat, míg végül előttük pihen a kirakott pácél, már csak a viselője hiányzik belőle. Amikor a kesztyűkre kerül a sor, a törpe kezébe veszi az egyiket, úgy vizsgálgatja.*
- Egy átlagos lovagi vértezet olyan tizenöt, néhanapján húsz kilót is nyomhat. *Közli merengve.* A furmányossága a dolognak, hogy a legtöbben azt hinnék, hogy a mellvért a legnehezebb a szettből, pedig korántsem ez a helyzet. A térdeket és a combokat védő, valamint a karokat védő fémek általában többet nyomnak, ha nem is sokkal. Olyan fél kilóval, átlagosan.
*Nézegeti, megemeli az említett részeket, próbálja szemmértékre belőni a lemezek vastagságát.*
- Ha a mellvértről elhagyjuk a szoknya részt és a hátlemezt, akkor már nyertünk is egy-két kilót. A vállvértek csak akadályoznák a karok szabad mozgását, ismét pár deka lejön. *Kicsit gondolkodik, mielőtt újra megszólalna.* A helyzet a következő: először is méretet kell vennem rólad. Másodszor pedig le kell mérnem magát a vértet. Ha ez a két dolog megvan, akkor egy kis számolgatás után elég pontosan meg fogom tudni mondani, hogy mennyi is lesz a vért súlya.
*Igazán érdekes vállalkozásnak ígérkezik ez itt. Nagy kár, hogy azonnal nem láthat neki. Odakintről a Hadúr hangját hallja és tudja, nemsokára saját nevét is hallhatja. Rövidre kell fognia a beszélgetést.*
- Úgy gondolom, így első ránézésre, hogy páncél összsúlyának a felét le tudom csippenteni. További munkával _még_ valamennyi kis súlyt lefaraghatok belőle. Megmaradna a mellvért, hátlemez nélkül. Megmaradna a két lábszárvédő a térdvédőkkel, de a comblemezek feleslegesek, vagy csak könnyítettek lesznek. Szoknya felesleges. Alkarvédők és kesztyűk maradnak, felkarlemezek mennek, vagy könnyítve. Nyakvért kuka, sisak, szintén.
*Nagyot sóhajt, és Pyctára tekint, várva annak elsődleges reakcióját.*
- Viszont az a helyzet, hogy rövidesen elhagyjuk a Vashegyet. Kilovagolunk a Hadúrral. Szóval a munka csak a visszatértem után lehetséges.
*Ezt mindenképpen le kell szögeznie. Hiszen, ha a másik nem hajlandó őt megvárni, vagy nem bízza a törpére a vértet, akkor ugrott a megrendelés.*
- Ha megbízol a szavamban és itt hagyod a vértet, akkor a visszatérésem után elkészítem neked.
*Kezét nyújtja az elf felé, várva annak döntését. Ha pedig megszületett a döntés, akkor ideje felelnie Kagan hívására.*
- Most viszont, ha megengeded...
*Elköszön az elftől és gyorsan int fajtársának.*
- Hé, komé! Gyere utánam!
*Hrothgaar elindul befelé a kovácslakba, Zhaggur pedig remélhetőleg követi őt. Odabent egy állványról lekanyarítja gambezonját és magára húzza, majd pedig elkezd belebújni sodronyingébe.*
- Munka kellene, jól hallottam? *Kérdez vissza puszta megszokásból, pedig amint kiderül, bizony jól hallotta. Nagy nehezen csak sikerül egyedül magára rángatni a harci hacukát.*
- Meglepsz ezzel, tudod. Ritkán jönnek munkát keresve és nem is maradnak sokáig. Egyesek gyorsan belefásulnak. *Jegyzi meg kissé lehangoltan, miközben arra gondol, néha ő maga is úgy érzi, hogy kezd beleszürkülni ebbe a munkába.* De, ha tényleg érdekel a dolog, én örömmel venném még két segítő kéz jelenlétét. Mihez értesz? Van valami specialitásod? Valami, amihez nagyon értesz? Valami szakterületed?
*Miközben ezeket kérdezi, már alkarvédőit kezdi el felcsatolni és sisakját is előhalássza.*
- Te, figyelj már, a vállvasakat, segíts már felszíjazni nekem. *Kéri meg fajtársát és közben figyel annak válaszára is. Ha felkerültek a vállvértek, Hrothgaar újra az állványhoz lép és kezébe veszi harci kalapácsát.* Azt hiszem, jól fog jönni a segítséged itt. Én megelőlegezem a bizalmat. Most, amint látod, hadba megyünk, de ha visszajöttem, megbeszéljük a munkád részleteit. Munkakör, felelősségek, fizetség, járulékok, miegymás. Rendben?
*Reméli, hogy fajtársa nem veszi rossz néven a sietős beszélgetést és a hamari távozást, de ha menni kell, hát akkor menni kell... és ha háborúba kell menni, akkor nincsen apelláta.*
- Kérj szállást az egyik hosszúházban. Biztosan van szabad szobánk. *Recsegi, miközben már kifelé lépdel, vissza a műhely belsejébe.* Ha visszaértem, leverünk pár sört és megvitatjuk a munkádat, komé!
*Kezében a harci kalapáccsal lép ki a szabad ég alá, nem sokkal a hadba hívó kürtszó felharsanása után. Kagan szavaira körbenéz, keresi, hogy kiknek kell bőrvértet kiadni.*
- Akinek bőrvért kell, az kurvagyorsan jöjjön utánam!
*Recsegi és már trappol is vissza a műhelybe, hogy előkeresse és átadhassa azt a jelentkezőknek.*
//Pycta és Zhaggur//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mi tagadás, valóban különleges munkáról van szó. Ahogy Hrothgaar hallgatja az elfet, hirtelen torkára forr a szó. Egy munkaasztalra fekteti az olajos rongyokat és kitakarja magát az említett vértezetet. Szépen sorjában helyükre illeszti a különböző darabokat, míg végül előttük pihen a kirakott pácél, már csak a viselője hiányzik belőle. Amikor a kesztyűkre kerül a sor, a törpe kezébe veszi az egyiket, úgy vizsgálgatja.*
- Egy átlagos lovagi vértezet olyan tizenöt, néhanapján húsz kilót is nyomhat. *Közli merengve.* A furmányossága a dolognak, hogy a legtöbben azt hinnék, hogy a mellvért a legnehezebb a szettből, pedig korántsem ez a helyzet. A térdeket és a combokat védő, valamint a karokat védő fémek általában többet nyomnak, ha nem is sokkal. Olyan fél kilóval, átlagosan.
*Nézegeti, megemeli az említett részeket, próbálja szemmértékre belőni a lemezek vastagságát.*
- Ha a mellvértről elhagyjuk a szoknya részt és a hátlemezt, akkor már nyertünk is egy-két kilót. A vállvértek csak akadályoznák a karok szabad mozgását, ismét pár deka lejön. *Kicsit gondolkodik, mielőtt újra megszólalna.* A helyzet a következő: először is méretet kell vennem rólad. Másodszor pedig le kell mérnem magát a vértet. Ha ez a két dolog megvan, akkor egy kis számolgatás után elég pontosan meg fogom tudni mondani, hogy mennyi is lesz a vért súlya.
*Igazán érdekes vállalkozásnak ígérkezik ez itt. Nagy kár, hogy azonnal nem láthat neki. Odakintről a Hadúr hangját hallja és tudja, nemsokára saját nevét is hallhatja. Rövidre kell fognia a beszélgetést.*
- Úgy gondolom, így első ránézésre, hogy páncél összsúlyának a felét le tudom csippenteni. További munkával _még_ valamennyi kis súlyt lefaraghatok belőle. Megmaradna a mellvért, hátlemez nélkül. Megmaradna a két lábszárvédő a térdvédőkkel, de a comblemezek feleslegesek, vagy csak könnyítettek lesznek. Szoknya felesleges. Alkarvédők és kesztyűk maradnak, felkarlemezek mennek, vagy könnyítve. Nyakvért kuka, sisak, szintén.
*Nagyot sóhajt, és Pyctára tekint, várva annak elsődleges reakcióját.*
- Viszont az a helyzet, hogy rövidesen elhagyjuk a Vashegyet. Kilovagolunk a Hadúrral. Szóval a munka csak a visszatértem után lehetséges.
*Ezt mindenképpen le kell szögeznie. Hiszen, ha a másik nem hajlandó őt megvárni, vagy nem bízza a törpére a vértet, akkor ugrott a megrendelés.*
- Ha megbízol a szavamban és itt hagyod a vértet, akkor a visszatérésem után elkészítem neked.
*Kezét nyújtja az elf felé, várva annak döntését. Ha pedig megszületett a döntés, akkor ideje felelnie Kagan hívására.*
- Most viszont, ha megengeded...
*Elköszön az elftől és gyorsan int fajtársának.*
- Hé, komé! Gyere utánam!
*Hrothgaar elindul befelé a kovácslakba, Zhaggur pedig remélhetőleg követi őt. Odabent egy állványról lekanyarítja gambezonját és magára húzza, majd pedig elkezd belebújni sodronyingébe.*
- Munka kellene, jól hallottam? *Kérdez vissza puszta megszokásból, pedig amint kiderül, bizony jól hallotta. Nagy nehezen csak sikerül egyedül magára rángatni a harci hacukát.*
- Meglepsz ezzel, tudod. Ritkán jönnek munkát keresve és nem is maradnak sokáig. Egyesek gyorsan belefásulnak. *Jegyzi meg kissé lehangoltan, miközben arra gondol, néha ő maga is úgy érzi, hogy kezd beleszürkülni ebbe a munkába.* De, ha tényleg érdekel a dolog, én örömmel venném még két segítő kéz jelenlétét. Mihez értesz? Van valami specialitásod? Valami, amihez nagyon értesz? Valami szakterületed?
*Miközben ezeket kérdezi, már alkarvédőit kezdi el felcsatolni és sisakját is előhalássza.*
- Te, figyelj már, a vállvasakat, segíts már felszíjazni nekem. *Kéri meg fajtársát és közben figyel annak válaszára is. Ha felkerültek a vállvértek, Hrothgaar újra az állványhoz lép és kezébe veszi harci kalapácsát.* Azt hiszem, jól fog jönni a segítséged itt. Én megelőlegezem a bizalmat. Most, amint látod, hadba megyünk, de ha visszajöttem, megbeszéljük a munkád részleteit. Munkakör, felelősségek, fizetség, járulékok, miegymás. Rendben?
*Reméli, hogy fajtársa nem veszi rossz néven a sietős beszélgetést és a hamari távozást, de ha menni kell, hát akkor menni kell... és ha háborúba kell menni, akkor nincsen apelláta.*
- Kérj szállást az egyik hosszúházban. Biztosan van szabad szobánk. *Recsegi, miközben már kifelé lépdel, vissza a műhely belsejébe.* Ha visszaértem, leverünk pár sört és megvitatjuk a munkádat, komé!
*Kezében a harci kalapáccsal lép ki a szabad ég alá, nem sokkal a hadba hívó kürtszó felharsanása után. Kagan szavaira körbenéz, keresi, hogy kiknek kell bőrvértet kiadni.*
- Akinek bőrvért kell, az kurvagyorsan jöjjön utánam!
*Recsegi és már trappol is vissza a műhelybe, hogy előkeresse és átadhassa azt a jelentkezőknek.*
9567. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 19:39:57
Üzenet elküldve: 2018-05-10 19:39:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//A Kancellárián//
//Sfetts, Riri, Bris, Athien//
//És utánuk Alyo//
*A gnóm további magyarázatára ismét a tervekre koncentrál, és felderül az arca.*
- Á, szóval mindez erre szolgál. *teszi mutatóujját arra a részre, ahol a zsilip és a vízkerék működésének leegyszerűsítését szolgáló szerkezet vázlata szerepel* Érdekes elképzelés, határozottan eredeti.
*Elégedetten dől hátra és néz a tervező párosra.*
- Nos, barátaim, ha ez működni fog, és nem látok komolyabb hibát az elképzeléseitekben ami ezt meggátolná, akkor Lanawin távoli tájairól is zarándokolni fognak az építőmesterek a nyomdátokhoz, hogy ennek a megoldásnak a titkát elleshessék. Kiváló!
*Mosolyog a tündér örömén, és amikor Riri távozni szeretne, előzékenyen int. Az alkimistának sem kell több, szinte már abban a pillanatban ki is szalad az ajtón. Amin alig valamivel később lép be a néhai Anoneer babája. Hubi pedig egy kicsit bizalmatlan pillantást vet rá. Magának sem szívesen vallaná be, de azóta a sajnálatos incidens óta tart egy kicsit a félvértől. Azután Sfetts-hez, Bris-hez és Athienhez intézi a szavait.*
- Ha más nincs, akkor bocsássatok meg, de arra kérlek titeket, hogy hagyjatok magunkra Alyoval.
*Nem tudja, hogy Syoud leánya mi a fenét akarhat, de ha úgy van ahogy gondolja, és megint valami cirkuszt akar kanyarítani, ahhoz nem kell közönség. Ha mindenki kisorjázott a hivatalából, Alyo is megszólal, Hubi pedig nem is érti ezt a szinte kedves hangot. Azt pedig végképp nem, hogy azokat a szemrevaló domborulatokat úgy igazítja, hogy Hubi az illendőség határain belül a lehető legtöbbet láthassa belőlük.*
- Mit tehetek érted, kedvesem? *dől hátra a székében egy nyájas mosollyal, és mivel minden jel arra utal, hogy a keblek kiemelése neki szólt, kitüntető figyelmet szentel a dekoltázsnak. Csak az nyugtalanítja, hogy mi végre ez az egész? No meg az, hogy Kagan ezt a pillanatot választja, hogy utána kiáltson. De talán van még pár perce Alyoval és csatolt részeivel.*
//Sfetts, Riri, Bris, Athien//
//És utánuk Alyo//
*A gnóm további magyarázatára ismét a tervekre koncentrál, és felderül az arca.*
- Á, szóval mindez erre szolgál. *teszi mutatóujját arra a részre, ahol a zsilip és a vízkerék működésének leegyszerűsítését szolgáló szerkezet vázlata szerepel* Érdekes elképzelés, határozottan eredeti.
*Elégedetten dől hátra és néz a tervező párosra.*
- Nos, barátaim, ha ez működni fog, és nem látok komolyabb hibát az elképzeléseitekben ami ezt meggátolná, akkor Lanawin távoli tájairól is zarándokolni fognak az építőmesterek a nyomdátokhoz, hogy ennek a megoldásnak a titkát elleshessék. Kiváló!
*Mosolyog a tündér örömén, és amikor Riri távozni szeretne, előzékenyen int. Az alkimistának sem kell több, szinte már abban a pillanatban ki is szalad az ajtón. Amin alig valamivel később lép be a néhai Anoneer babája. Hubi pedig egy kicsit bizalmatlan pillantást vet rá. Magának sem szívesen vallaná be, de azóta a sajnálatos incidens óta tart egy kicsit a félvértől. Azután Sfetts-hez, Bris-hez és Athienhez intézi a szavait.*
- Ha más nincs, akkor bocsássatok meg, de arra kérlek titeket, hogy hagyjatok magunkra Alyoval.
*Nem tudja, hogy Syoud leánya mi a fenét akarhat, de ha úgy van ahogy gondolja, és megint valami cirkuszt akar kanyarítani, ahhoz nem kell közönség. Ha mindenki kisorjázott a hivatalából, Alyo is megszólal, Hubi pedig nem is érti ezt a szinte kedves hangot. Azt pedig végképp nem, hogy azokat a szemrevaló domborulatokat úgy igazítja, hogy Hubi az illendőség határain belül a lehető legtöbbet láthassa belőlük.*
- Mit tehetek érted, kedvesem? *dől hátra a székében egy nyájas mosollyal, és mivel minden jel arra utal, hogy a keblek kiemelése neki szólt, kitüntető figyelmet szentel a dekoltázsnak. Csak az nyugtalanítja, hogy mi végre ez az egész? No meg az, hogy Kagan ezt a pillanatot választja, hogy utána kiáltson. De talán van még pár perce Alyoval és csatolt részeivel.*
9566. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 19:36:57
Üzenet elküldve: 2018-05-10 19:36:57
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyugati felderítők - A háború malmai//
//Mágikus Tharg Kürt//
* Nem szimpatikus neki a kis legény. Csupán csak erről van szó és a Kancellár megmondta, hogy most még óvatosabbnak kell lenni. Így az egész kompánia kint marad, egyelőre, és a fegyvereiktől is kénytelenek megválni. *
- Helyi szokás és újabb parancs is. Nincs kivétel, mindenkinek le kell adnia a teljes fegyverzetét.
* Valamilyen gyógyital szállítmány is érkezik, tovább bővítve a tömeget, bár azért nincs nagy felfordulás. Még. Aztán lőn Kagan, s kihirdeti a hadiállapotot. Menne ő a gyülekezőre, de a vonakodók utolsó kardjait, íjait és hajtűit szedegeti még el, s zárja el gondosan. Mikor megszólal a kürt, amire jócskán megrezzen, már készen is van. *
- Egy perc türelmedet kérem Nestar.
* A vezér elé siet, aki hamar ki is adja a parancsot a sebtében összehívottaknak. A hír hallatán, miszerint neki kell majd a vezérrel tartania, némileg felvidul. Legalább kicsit kimozdul a hegyről. *
- Rendben, összeszedem ami kellhet, bárhová is megyünk. A kaput zárjam?
* Erre az egyre még rákérdez, mert akkor sem ő, sem Laor ugye. *
- Itt vannak a nyugati felderítők és egy Nestar nevű fickó is, gyógyital szállítmánnyal.
* Megragadva az alkalmat jelenti a vezérnek az újabb híreket. *
//Mágikus Tharg Kürt//
* Nem szimpatikus neki a kis legény. Csupán csak erről van szó és a Kancellár megmondta, hogy most még óvatosabbnak kell lenni. Így az egész kompánia kint marad, egyelőre, és a fegyvereiktől is kénytelenek megválni. *
- Helyi szokás és újabb parancs is. Nincs kivétel, mindenkinek le kell adnia a teljes fegyverzetét.
* Valamilyen gyógyital szállítmány is érkezik, tovább bővítve a tömeget, bár azért nincs nagy felfordulás. Még. Aztán lőn Kagan, s kihirdeti a hadiállapotot. Menne ő a gyülekezőre, de a vonakodók utolsó kardjait, íjait és hajtűit szedegeti még el, s zárja el gondosan. Mikor megszólal a kürt, amire jócskán megrezzen, már készen is van. *
- Egy perc türelmedet kérem Nestar.
* A vezér elé siet, aki hamar ki is adja a parancsot a sebtében összehívottaknak. A hír hallatán, miszerint neki kell majd a vezérrel tartania, némileg felvidul. Legalább kicsit kimozdul a hegyről. *
- Rendben, összeszedem ami kellhet, bárhová is megyünk. A kaput zárjam?
* Erre az egyre még rákérdez, mert akkor sem ő, sem Laor ugye. *
- Itt vannak a nyugati felderítők és egy Nestar nevű fickó is, gyógyital szállítmánnyal.
* Megragadva az alkalmat jelenti a vezérnek az újabb híreket. *
9565. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 19:17:19
Üzenet elküldve: 2018-05-10 19:17:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kancellária//
*Syouddal most is, mint mindig, a lehető legnagyobb szeretettel válnak el egymástól. Alyo felrúgta, mire az elf dohogott, Alyot persze ez a legkevésbé sem érdekelte most sem. Általában ilyen szívhez szóló a búcsújuk, csak mindig másikuk húzza a rövidebbet, most ez Syoud volt.
Alyo Guba hátán távozott és úgy is érkezik. Be a kapun, egyenest a Radkraal előtt ugrik le. Végtére is neki üzletelni-valója van a kancellárral.
Természetesen hallotta ő is Kagan tütülését, de mire megérkezik addigra már peregnek a parancsok és neki pont nem jut belőle, így aztán nem zavartatja magát, hanem eredeti célja felé tart, vagyis üzletelni a kancellárral. Kell neki ugyanis egy nem túl hivalkodó vityilló, aminek van egy jó nagy kemencéje. Meg olyan gnómikus szerkezet, amibe belerakhatják az ügyfelekről legombolt pénzt.
Lendületesen érkezik a kancelláriára, ahol Hubi körül egy sor ismeretlen arc van. Alyo természetesen megvárja, hogy mind elmondja a magáét és odébb álljon.*
- Kancellár, ha lennél szíves rám szánni néhány percet, ha itt végeztél.
*Megcsörgeti a pénzes erszényt is, hogy Hubi tudhassa, hogy mennyire fontos is a dolog, meg igazít egyet az ikreken is, hogy kellemes legyen a belátás. Vigyázni kell a kancellárral, mert aljas egy disznó, de szerencsére szeret kukkolni és szereti azt is ha hízelegnek neki, Alyo meg felkészült a hízelgésre.*
*Syouddal most is, mint mindig, a lehető legnagyobb szeretettel válnak el egymástól. Alyo felrúgta, mire az elf dohogott, Alyot persze ez a legkevésbé sem érdekelte most sem. Általában ilyen szívhez szóló a búcsújuk, csak mindig másikuk húzza a rövidebbet, most ez Syoud volt.
Alyo Guba hátán távozott és úgy is érkezik. Be a kapun, egyenest a Radkraal előtt ugrik le. Végtére is neki üzletelni-valója van a kancellárral.
Természetesen hallotta ő is Kagan tütülését, de mire megérkezik addigra már peregnek a parancsok és neki pont nem jut belőle, így aztán nem zavartatja magát, hanem eredeti célja felé tart, vagyis üzletelni a kancellárral. Kell neki ugyanis egy nem túl hivalkodó vityilló, aminek van egy jó nagy kemencéje. Meg olyan gnómikus szerkezet, amibe belerakhatják az ügyfelekről legombolt pénzt.
Lendületesen érkezik a kancelláriára, ahol Hubi körül egy sor ismeretlen arc van. Alyo természetesen megvárja, hogy mind elmondja a magáét és odébb álljon.*
- Kancellár, ha lennél szíves rám szánni néhány percet, ha itt végeztél.
*Megcsörgeti a pénzes erszényt is, hogy Hubi tudhassa, hogy mennyire fontos is a dolog, meg igazít egyet az ikreken is, hogy kellemes legyen a belátás. Vigyázni kell a kancellárral, mert aljas egy disznó, de szerencsére szeret kukkolni és szereti azt is ha hízelegnek neki, Alyo meg felkészült a hízelgésre.*
9564. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 16:28:57
Üzenet elküldve: 2018-05-10 16:28:57
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A háború malmai//
//Mágikus Tharg Kürt//
*A maga részéről úgy ítéli meg, hogy bizony nem figyelnek rá eléggé.*
~ Anyátok. ~ *szájához emeli a Brennus által a Krenkataurból szerzett kürtöt, majd nagy levegőt vesz és hosszan belefúj. A varázskürt minden thargvérű csontjait "megrezgeti", de a hangja a többieket is eléri.*
- Thargok, hozzám! *bődül el, majd ujjával sorra veszi azokat, akiket látni akar maga mellett.*
- Hrothgaar Skyllagrimmson! Krestvir, Shauri, Laor, Daewe! *ujja végigmutat a felsoroltakon.*
- Gyertek ide! *megvárja, amíg a kis csapat végre köré szerveződik.*
- Laor, te elkíséred Zianát a Kikötőbe. Hrothgaar, szereld fel a lányokat nekik való bőrvértekkel. Van egy rücskös bőrvért a belső raktárban, sötételfé volt, és valahol csak van még egy elfekvőben. *sajnos vértek terén kevésbé jól felszerelt a csapat.*
- Shauri, te velem jössz és fedezel. Kérdés van? Lóra mindenki! KANCELLÁR! *bődül el, mert nem látja sehol Habrertust.*
//Mágikus Tharg Kürt//
*A maga részéről úgy ítéli meg, hogy bizony nem figyelnek rá eléggé.*
~ Anyátok. ~ *szájához emeli a Brennus által a Krenkataurból szerzett kürtöt, majd nagy levegőt vesz és hosszan belefúj. A varázskürt minden thargvérű csontjait "megrezgeti", de a hangja a többieket is eléri.*
- Thargok, hozzám! *bődül el, majd ujjával sorra veszi azokat, akiket látni akar maga mellett.*
- Hrothgaar Skyllagrimmson! Krestvir, Shauri, Laor, Daewe! *ujja végigmutat a felsoroltakon.*
- Gyertek ide! *megvárja, amíg a kis csapat végre köré szerveződik.*
- Laor, te elkíséred Zianát a Kikötőbe. Hrothgaar, szereld fel a lányokat nekik való bőrvértekkel. Van egy rücskös bőrvért a belső raktárban, sötételfé volt, és valahol csak van még egy elfekvőben. *sajnos vértek terén kevésbé jól felszerelt a csapat.*
- Shauri, te velem jössz és fedezel. Kérdés van? Lóra mindenki! KANCELLÁR! *bődül el, mert nem látja sehol Habrertust.*
9563. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 14:48:56
Üzenet elküldve: 2018-05-10 14:48:56
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A kancellárián//
//Sfetts, Habrertus, Riri, Carthyria, Athien//
*Érdeklődve figyeli Brist, kinek arcából kimegy a vér és habogni kezd. A gnóm nincs meglepődve, bár Bris korábban a háború kapcsán, ha jól emlékszik, másképp nyilatkozott, de nem kíván beleszólni. Az viszont egészen érthető, hogy zsoldosokkal, haramiákkal együtt, kevésbé érzi magát biztonságban az ember, főleg, ha nem is harcedzett veteránról van szó. Lassan szív a pipájába, majd miután a kancellár hozzá fordul, figyelme rá és mondandójára összpontosul, miközben néhány elismerő pillantást és mosolyt enged meg Habrertus felé:*
- Igazából Bris ötlete volt a fejlesztés, de az elképzeléseink közös nevezőre találtak. A kereket felülcsapottra tervezzük, illetve kötél segítségével, a forgó mozgás kihasználásával, némiképp automatizálnánk magát a sokszorosítás folyamatát. Így a víz súlyát kihasználva, hatékonyabb a folyamat. A zsilipben szintén lenne egy technikai megoldás, egy ember segítségével feltekerhető és leereszthető, ehhez fogazott fémet és fogazott fa kerekeket használnánk. Így csak akkor jut víz a kerékhez, ha dolgozik. *Sfetts a költségvetésre nem kíván rátérni, hagyja, hogy a kancellár eméssze a dolgokat, illetve meggyőződése, hogy mindannyiójuk közül talán még ő ért leginkább a száraz számokhoz. A gnóm közben azon gondolkodik, vajon az otthagyott munkások, hogyan boldogulnak a területrendezéssel illetve a zsilipcsatorna ásásával. El is hallgat, mert Habrertus Ririhez fordul, aki a háború gondolatára láthatóan megijed, elszörnyed, jóllehet ez érthető. A kicsi lány érzékeny lelkének és szívének a hallott információk már sokak, láthatóan nem is tetszik a téma, de mindent meg fog tenni a sebesültek megsegítésére. Sfetts meglepődik, mikor a lány felpattan, s szólna is utána néhány vigasztaló szót:*
- Riri, kedvesem... *De a tündér már elrohan, hogy beszerezze a szükséges hozzávalókat. Közben a gnóm csalódottan veszi tudomásul, hogy a városlátogatás minden bizonnyal elmarad.*
//Sfetts, Habrertus, Riri, Carthyria, Athien//
*Érdeklődve figyeli Brist, kinek arcából kimegy a vér és habogni kezd. A gnóm nincs meglepődve, bár Bris korábban a háború kapcsán, ha jól emlékszik, másképp nyilatkozott, de nem kíván beleszólni. Az viszont egészen érthető, hogy zsoldosokkal, haramiákkal együtt, kevésbé érzi magát biztonságban az ember, főleg, ha nem is harcedzett veteránról van szó. Lassan szív a pipájába, majd miután a kancellár hozzá fordul, figyelme rá és mondandójára összpontosul, miközben néhány elismerő pillantást és mosolyt enged meg Habrertus felé:*
- Igazából Bris ötlete volt a fejlesztés, de az elképzeléseink közös nevezőre találtak. A kereket felülcsapottra tervezzük, illetve kötél segítségével, a forgó mozgás kihasználásával, némiképp automatizálnánk magát a sokszorosítás folyamatát. Így a víz súlyát kihasználva, hatékonyabb a folyamat. A zsilipben szintén lenne egy technikai megoldás, egy ember segítségével feltekerhető és leereszthető, ehhez fogazott fémet és fogazott fa kerekeket használnánk. Így csak akkor jut víz a kerékhez, ha dolgozik. *Sfetts a költségvetésre nem kíván rátérni, hagyja, hogy a kancellár eméssze a dolgokat, illetve meggyőződése, hogy mindannyiójuk közül talán még ő ért leginkább a száraz számokhoz. A gnóm közben azon gondolkodik, vajon az otthagyott munkások, hogyan boldogulnak a területrendezéssel illetve a zsilipcsatorna ásásával. El is hallgat, mert Habrertus Ririhez fordul, aki a háború gondolatára láthatóan megijed, elszörnyed, jóllehet ez érthető. A kicsi lány érzékeny lelkének és szívének a hallott információk már sokak, láthatóan nem is tetszik a téma, de mindent meg fog tenni a sebesültek megsegítésére. Sfetts meglepődik, mikor a lány felpattan, s szólna is utána néhány vigasztaló szót:*
- Riri, kedvesem... *De a tündér már elrohan, hogy beszerezze a szükséges hozzávalókat. Közben a gnóm csalódottan veszi tudomásul, hogy a városlátogatás minden bizonnyal elmarad.*
9562. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-10 14:04:45
Üzenet elküldve: 2018-05-10 14:04:45
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség - Nyugati felderítők//
- Tök cuki vagy, de mindig is két lábbal a földön éreztem magam biztonságban!
*Mert a ló léptető mozgása már nagyon emlékezteti a hajó ringatózására, azt pedig jobban szereti elkerülni. Egyébként sem kell sokat gyalogolnia, hogy elérjék a kaput. Már a Tavernából is kacsintgatott errefelé, de akkor nem erre hozta az útjuk, így most jár itt először. Tökre izgul meg minden, mert itt lesz biztos az a daliás barbár király is, de előbb le kell adnia a fegyvereit.*
- Heeee?
*Nyilall bele a felismerés. Nem szívesen válna meg fegyvereitől. No nem mintha egy személyes ostromot akarna indítani, de még is csak akkor érzi magát biztonságban, ha oldalán fityeg a zombiszaggatója.*
- Szóval szokás?
*Nem kell hozzá nagy tehetségnek lenni, hogy megoldja a matekpéldát miszerint itt fegyverrel nem fog egy lépéssel sem tovább jutni. Ezért aztán kellőképpen kelletlenül, de egyesével átadja fegyvereit az őrnek.*
- Tök cuki vagy, de mindig is két lábbal a földön éreztem magam biztonságban!
*Mert a ló léptető mozgása már nagyon emlékezteti a hajó ringatózására, azt pedig jobban szereti elkerülni. Egyébként sem kell sokat gyalogolnia, hogy elérjék a kaput. Már a Tavernából is kacsintgatott errefelé, de akkor nem erre hozta az útjuk, így most jár itt először. Tökre izgul meg minden, mert itt lesz biztos az a daliás barbár király is, de előbb le kell adnia a fegyvereit.*
- Heeee?
*Nyilall bele a felismerés. Nem szívesen válna meg fegyvereitől. No nem mintha egy személyes ostromot akarna indítani, de még is csak akkor érzi magát biztonságban, ha oldalán fityeg a zombiszaggatója.*
- Szóval szokás?
*Nem kell hozzá nagy tehetségnek lenni, hogy megoldja a matekpéldát miszerint itt fegyverrel nem fog egy lépéssel sem tovább jutni. Ezért aztán kellőképpen kelletlenül, de egyesével átadja fegyvereit az őrnek.*
9561. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-05-09 23:53:59
Üzenet elküldve: 2018-05-09 23:53:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Kancellárián//
//Sfetts, Habrertus, Bris, Athien//
- Köszönöm a kancellár úrnak nem fog csalódni bennem - * óriási hévvel szorítja össze kezét a erszény körül, szinte repes örömében, hangja csivitelően magas, aranyszín szemeiben buzog a lelkesedés, hogy újfent italokkal dolgozhat, sőt kifejezetten gyógyítókkal ami titkos a legeslegkedvesebb ága. No persze Sfettsékkel is remekül érezte magát és még mindig bőszen hiszi, hogy bizony-bizony még annak a csoportnak a része és majd elmennek az Artheniori piacra együtt megvásárolni a szükséges dolgokat, utána pedig gondosan visszamennek Kalácsfalvára megépíteni a nyomdát. Pedig úgy tűnik Bris is más küldetést kap. Így már azért kezdi ő is megfontolgatni, hogy talán nem lesz minden úgy, ahogy elképzelte, pedig nagyon hiányozna neki a banda.
Legszívesebben már rohanna is az itteni piacra megvásárolni a kellékeket, sőt, már fordulna is, teste bemozdul, mikor meghallja az elf szavait.*
~ Ő is gyógyító ~ *megdöbbenve pillog párat mielőtt visszafordulna, tekintete a fiatal lányon mászkál, s aztán szép lassan egyre csillogóbbá válik, ahogy felfogja, hogy lehet biza rokonlélekbe ütközött, valakibe. Egy lépést lép az elf felé, meg akarja kérni, hogy tartson vele, hogy segítsen neki és közben legyen csacsogó társa a rövidke út alatt, megkérni a leányzót arra, hogy csinálják együtt a főzeteket, hátha konyít hozzá, mikor óriási ordibálásra lesz figyelmes, mi a többi zajt is elnyomja pedig Amon Ruadh most enyhén sem csendes hely.*
~ Háború? ~ *szegény tündér mit sem Arthenior helyzetéről, így a hír derűs égből éri villámcsapásként. Arca rémültté válik, no meg döbbenté újfent, kezében az erszényt jól megszorítva, mint valami tudatalatti pótcselekmény.
Retteg a háborúktól, mert a háború embereket eszik, s neki belegondolni is fáj, ha egy ember halálára kell gondolnia, nemhogy sok százéra, vagy sok ezerére. De az ő feladata az életben tartás. Eltökéltté válik pillantása és erősen megragadja az ajtót, távozni készül. *
- Most ha nem bánják indulnék, meg kell látogatnom az itteni piacot, amíg nem késő - * most nincs mosoly az arcán, ami ritka nála, szavai komolyak, szemei eltökélté vállnak. Itt az idő, most vagy soha, nem szabad totojáznia, mert ha megteszi, azon emberek élete múlhat. A háború ellen nem tud semmit se tenni, így csupán oltalmazó kezeit tudja a zsoldosok feje felé emelni, amivel igyekszik mindenkit megóvni.
Kirohan az ajtón, ezüstszín haja második palástként hullámzik utána, s ahogy hirtelen nem tudja merre a le meg a fel véletlenül elindul futólépésben Thargarod felé. *
//Sfetts, Habrertus, Bris, Athien//
- Köszönöm a kancellár úrnak nem fog csalódni bennem - * óriási hévvel szorítja össze kezét a erszény körül, szinte repes örömében, hangja csivitelően magas, aranyszín szemeiben buzog a lelkesedés, hogy újfent italokkal dolgozhat, sőt kifejezetten gyógyítókkal ami titkos a legeslegkedvesebb ága. No persze Sfettsékkel is remekül érezte magát és még mindig bőszen hiszi, hogy bizony-bizony még annak a csoportnak a része és majd elmennek az Artheniori piacra együtt megvásárolni a szükséges dolgokat, utána pedig gondosan visszamennek Kalácsfalvára megépíteni a nyomdát. Pedig úgy tűnik Bris is más küldetést kap. Így már azért kezdi ő is megfontolgatni, hogy talán nem lesz minden úgy, ahogy elképzelte, pedig nagyon hiányozna neki a banda.
Legszívesebben már rohanna is az itteni piacra megvásárolni a kellékeket, sőt, már fordulna is, teste bemozdul, mikor meghallja az elf szavait.*
~ Ő is gyógyító ~ *megdöbbenve pillog párat mielőtt visszafordulna, tekintete a fiatal lányon mászkál, s aztán szép lassan egyre csillogóbbá válik, ahogy felfogja, hogy lehet biza rokonlélekbe ütközött, valakibe. Egy lépést lép az elf felé, meg akarja kérni, hogy tartson vele, hogy segítsen neki és közben legyen csacsogó társa a rövidke út alatt, megkérni a leányzót arra, hogy csinálják együtt a főzeteket, hátha konyít hozzá, mikor óriási ordibálásra lesz figyelmes, mi a többi zajt is elnyomja pedig Amon Ruadh most enyhén sem csendes hely.*
~ Háború? ~ *szegény tündér mit sem Arthenior helyzetéről, így a hír derűs égből éri villámcsapásként. Arca rémültté válik, no meg döbbenté újfent, kezében az erszényt jól megszorítva, mint valami tudatalatti pótcselekmény.
Retteg a háborúktól, mert a háború embereket eszik, s neki belegondolni is fáj, ha egy ember halálára kell gondolnia, nemhogy sok százéra, vagy sok ezerére. De az ő feladata az életben tartás. Eltökéltté válik pillantása és erősen megragadja az ajtót, távozni készül. *
- Most ha nem bánják indulnék, meg kell látogatnom az itteni piacot, amíg nem késő - * most nincs mosoly az arcán, ami ritka nála, szavai komolyak, szemei eltökélté vállnak. Itt az idő, most vagy soha, nem szabad totojáznia, mert ha megteszi, azon emberek élete múlhat. A háború ellen nem tud semmit se tenni, így csupán oltalmazó kezeit tudja a zsoldosok feje felé emelni, amivel igyekszik mindenkit megóvni.
Kirohan az ajtón, ezüstszín haja második palástként hullámzik utána, s ahogy hirtelen nem tudja merre a le meg a fel véletlenül elindul futólépésben Thargarod felé. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11720-11739