//Habrertus//
- Ugyan! *Legyint a kancellár majdnem-mentegetőzésére, hogy engedjék el a dolgot.* Annyi minden érdekes dolog történik ebben a városban, hogy lehetetlen az embernek egy percre is megülni. Még így is örülök, hogy talán valamennyire a hasznodra lehettem, fáradtság ide vagy oda. *Mondja neki, és hangjából érződik, hogy igazat mond. Az a holttest nagyon elszórakoztatta, meg a trón csontjainak látványa sem volt piskóta. Nagyon fáradt, de a gyilkos esete is leköti, elűzve a kényszert, hogy aludjon végre.*
~ Jobb esetben nem hal meg? Kinek jobb az az eset? ~ *Töpreng, de nem szól, viszont látszik az arcán lévő fintorból, hogy a Gödörben megrohadni nem tűnik jó végnek.* ~ Bár meggondolva azoknak, akik élvezik mások kínzását, biztos szórakoztató. Vajon ki inkább a gyilkos? Aki megölt egy embert, vagy aki szereti egy gödör alján komposztálni a másikat? ~
*Csúnya is lenne, ha ezeknek a gondolatainak hangot adna. Legfeljebb Erdőmélye közepén, mérföldekre innen és a többi más lakott településtől merészelne ilyet tenni, ahol véletlenül sem fordulnak meg thargok.
Persze az is lehet, hogy nincs is ilyen hely.*
- Ó! *Lepődik meg, mikor a kancellár udvariasan felajánlja az alvás lehetőségét. Ha valami, az alvás ebben a pillanatban ezzel a dilinyóssal veszélyesebb, mint a thargokat kétségbe vonni. Dora számára evidens, hogy van még kulcs, az is, hogy majd a zárban hagyja. Inkább arra gondol először, hogy esetleg két ajtó van, vagy valami egyéb trükk, amivel a kancellár odavarázsolja magát.*
- Uram, igazán nagylelkű vagy, csábító is az ajánlat… *Eltöprengve nézi a kancellárt, és látszik rajta, hogy sokkal többet gondolkodik ezen, mint amennyi indokolt lenne egy egyszerű gesztus esetében.* Hogyha a történtek után problémát jelentene, hogy estére is maradjak, legyen saját ágyam, mosdótálam, megértem, és nap végén távozom. *Feleli, arcáról süt az ártatlanság. Persze, az más kérdés, hogy az arcáról mi süt, és megint más, hogy mit gondol közben. Halkan, hogy a környéken senki ne hallja meg, hozzáteszi.* Nyilván nem osztozhatunk az ágyon, milyen lenne az? *Mosolyog, mintha most mondott volna egy nagyon jó tréfát.*