Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 492 (9821. - 9840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9840. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-06 18:48:27
Üzenet elküldve: 2018-06-06 18:48:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A kapunál//
//Őrség//
*Talán nem akkora a sürgés-forgás, mint mikor legutóbb járt itt, de még mindig sűrű az eddigi igen ingerszegény környezethez képest. Lassan közelíti meg a kaput miközben elnyom egy ásítást. Bizony, hosszú út áll mögötte, ami azt illeti meglepően hosszú.
Mikor közelebb ér a kapuhoz, biccent az őrök felé és amennyiben valaki megszólítja, úgy előhúzza fegyvereit, hogy átadhassa.*
-Szép jó napot. A kancellárhoz jöttem.
*Tekint fel közben a magas kapura. Ezek a thargok biztosra mennek, ha biztonságról van szó. Bár a mai világban talán ez tökéletesen érthető. Elég csak Artheniorra gondolni, egy város falak nélkül. Hiába bír ez mély jelentéstartalommal, egy törött korsó is jelenthet sok mindent, még sem lehet használni.*
-Itt tartózkodik?
*Gondol itt a kecskeszakállas pénzmesterre.*
//Őrség//
*Talán nem akkora a sürgés-forgás, mint mikor legutóbb járt itt, de még mindig sűrű az eddigi igen ingerszegény környezethez képest. Lassan közelíti meg a kaput miközben elnyom egy ásítást. Bizony, hosszú út áll mögötte, ami azt illeti meglepően hosszú.
Mikor közelebb ér a kapuhoz, biccent az őrök felé és amennyiben valaki megszólítja, úgy előhúzza fegyvereit, hogy átadhassa.*
-Szép jó napot. A kancellárhoz jöttem.
*Tekint fel közben a magas kapura. Ezek a thargok biztosra mennek, ha biztonságról van szó. Bár a mai világban talán ez tökéletesen érthető. Elég csak Artheniorra gondolni, egy város falak nélkül. Hiába bír ez mély jelentéstartalommal, egy törött korsó is jelenthet sok mindent, még sem lehet használni.*
-Itt tartózkodik?
*Gondol itt a kecskeszakállas pénzmesterre.*
9839. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-06 11:44:14
Üzenet elküldve: 2018-06-06 11:44:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Kútnál majd szállítmányos szekereknél//
*Trodd takarítja a saruját majd a fokosára támaszkodik és szétnéz. Közönyösen szemléli az itteni eseményeket. Úgy tűnik itt most is folyik az élet. Nem annyira mint általában, de ahhoz képest amihez a pásztor szokott itt mindig nagy rohanások vannak. Svir urat is meglátja aki magához is inti őt. Ő pedig nyugodtan oda is sétál azokhoz a szekerekhez.*
-A kisasszony kikérdezte a földműveseket arról a fickóról. Adj' isten!
*Utóbbi a nőnek szól, aki szintén ott van. Talán ő is velük megy abba a háborúba amiről szó volt. Trodd nem nagyon érti miről van szó, de ráérnek majd út közben megbeszélni.*
*Trodd takarítja a saruját majd a fokosára támaszkodik és szétnéz. Közönyösen szemléli az itteni eseményeket. Úgy tűnik itt most is folyik az élet. Nem annyira mint általában, de ahhoz képest amihez a pásztor szokott itt mindig nagy rohanások vannak. Svir urat is meglátja aki magához is inti őt. Ő pedig nyugodtan oda is sétál azokhoz a szekerekhez.*
-A kisasszony kikérdezte a földműveseket arról a fickóról. Adj' isten!
*Utóbbi a nőnek szól, aki szintén ott van. Talán ő is velük megy abba a háborúba amiről szó volt. Trodd nem nagyon érti miről van szó, de ráérnek majd út közben megbeszélni.*
9838. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-05 20:14:18
Üzenet elküldve: 2018-06-05 20:14:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Fenn a hegyen – Őrség//
*Éppen elmélázna azon, hogy az őr vajon milyen személyleírást adhatott róla, mert a tharg paranoia szép lassan megfertőzi őt is, de erre nem nagyon van ideje, mert muszáj csodálkozva és természetesen neheztelve néznie Rh'onhanra. A szituációból adódóan világos, hogy rajta nyerít ez az orcátlan hegyesfülű, és már veszi a levegőt, hogy letorkolja, de az jut eszébe, hogy biztosan ostoba képet vághatott amikor rájött a tévedésére. Az elf szertelen derűje pedig ragadósnak bizonyul, mert Hubi is elvigyorodik, majd fel is nevet.*
- Sokkal jobb kellő időben felismerni tévedéseinket, mint akkor amikor az ember már testközelből érzi a rettenetes valóságot. *vág kenetteljes képet, mintha valami kivételes bölcsességet osztana meg nagy jóságában arra érdemtelenekkel, aztán a fehér hajú fiatalemberre néz mosolyogva és legyint egyet* Ne vedd magadra, fiam! Senki sem akar bántani.
*A törpe leányzó bemutatkozására helyeslően bólogat és ezúttal azért lebeg mosoly a képén, mert szinte teljesen biztos benne, hogy Hrothgaar mester nagyon örülne egy ilyen segítségnek. Minden szempontból. De az idillikus pillanatok nem tartanak soká, mert a két jövevény úgy véli, hogy egy kis összeszólalkozásra legjobb helyszín Amon Ruadh kapuja.*
- Ebből elég! *jegyzi meg még mindig mosolyogva, nem túl hangosan, de azért érezni a hangján, hogy nincs elragadtatva az események ilyetén alakulásától. Végigméri a harcias ifjút, és már majdnem odavakkant az őrnek, hogy "Dobd ki!", de Pashthra hihetetlenül nagy szerencséjére az előbbi jókedve nem párolgott el teljesen.*
- A Vashegyen a párviadal minden formája tiltott, és ha nem akarsz bajt magadnak, ezt jól az eszedbe vésed. Ha mindenáron verekedni akarsz, azt javallom, hogy utazz el Artheniorba! Úgy hírlik, hogy ott most bőven lenne alkalmad kitombolni magad. Bár attól tartok, hogy hamar valami haramia rossza acéljára tűzve találnád magad.
*Visszafordul Zaziryanához.*
- Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr, a Vashegy kancellárja. *bólint egyet* Úgy áll a dolog, hogy nagy hasznát tudjuk venni annak aki ért a kőhöz és a vashoz. És akár te is megtalálhatod a számításod. Erről érdemes lenne szót váltanod majd Hrothgaar mesterrel, ő itt a kovács. *kis mosoly* Történetesen törpe, mint te magad. Látom, a kötelezőn már túlestél, *gondol itt a fegyverelkobzási procedúrára* és ha érdekelnek a lehetőségeid, tarts velem.
*Mielőtt elindulna, visszafordul még Rh'onhan és Pashthra felé.*
- Ha valami céllal érkeztél a Vashegyre, *néz a fiúra* és Rh'onhan csak a fegyvereid veszi el, az életed nem, gyere utánunk a Kancelláriára! Közös barátunk majd elmagyarázza, merre találod. És azt javaslom, hogy ne nagyon csámborogj el!
*Indulna, de előtte még önkéntelenül is jobban szemügyre veszi azt, ami a törpe övén fityeg.*
- Ez meg mi a kórság?
*Nem vak, persze, de ezt nem tudja mire vélni. Beszélik, hogy a törpék és a mélységiek nem szívbéli barátok, de Arthenior környékén nem divat az efféle ellentéteket életben tartani.*
*Éppen elmélázna azon, hogy az őr vajon milyen személyleírást adhatott róla, mert a tharg paranoia szép lassan megfertőzi őt is, de erre nem nagyon van ideje, mert muszáj csodálkozva és természetesen neheztelve néznie Rh'onhanra. A szituációból adódóan világos, hogy rajta nyerít ez az orcátlan hegyesfülű, és már veszi a levegőt, hogy letorkolja, de az jut eszébe, hogy biztosan ostoba képet vághatott amikor rájött a tévedésére. Az elf szertelen derűje pedig ragadósnak bizonyul, mert Hubi is elvigyorodik, majd fel is nevet.*
- Sokkal jobb kellő időben felismerni tévedéseinket, mint akkor amikor az ember már testközelből érzi a rettenetes valóságot. *vág kenetteljes képet, mintha valami kivételes bölcsességet osztana meg nagy jóságában arra érdemtelenekkel, aztán a fehér hajú fiatalemberre néz mosolyogva és legyint egyet* Ne vedd magadra, fiam! Senki sem akar bántani.
*A törpe leányzó bemutatkozására helyeslően bólogat és ezúttal azért lebeg mosoly a képén, mert szinte teljesen biztos benne, hogy Hrothgaar mester nagyon örülne egy ilyen segítségnek. Minden szempontból. De az idillikus pillanatok nem tartanak soká, mert a két jövevény úgy véli, hogy egy kis összeszólalkozásra legjobb helyszín Amon Ruadh kapuja.*
- Ebből elég! *jegyzi meg még mindig mosolyogva, nem túl hangosan, de azért érezni a hangján, hogy nincs elragadtatva az események ilyetén alakulásától. Végigméri a harcias ifjút, és már majdnem odavakkant az őrnek, hogy "Dobd ki!", de Pashthra hihetetlenül nagy szerencséjére az előbbi jókedve nem párolgott el teljesen.*
- A Vashegyen a párviadal minden formája tiltott, és ha nem akarsz bajt magadnak, ezt jól az eszedbe vésed. Ha mindenáron verekedni akarsz, azt javallom, hogy utazz el Artheniorba! Úgy hírlik, hogy ott most bőven lenne alkalmad kitombolni magad. Bár attól tartok, hogy hamar valami haramia rossza acéljára tűzve találnád magad.
*Visszafordul Zaziryanához.*
- Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr, a Vashegy kancellárja. *bólint egyet* Úgy áll a dolog, hogy nagy hasznát tudjuk venni annak aki ért a kőhöz és a vashoz. És akár te is megtalálhatod a számításod. Erről érdemes lenne szót váltanod majd Hrothgaar mesterrel, ő itt a kovács. *kis mosoly* Történetesen törpe, mint te magad. Látom, a kötelezőn már túlestél, *gondol itt a fegyverelkobzási procedúrára* és ha érdekelnek a lehetőségeid, tarts velem.
*Mielőtt elindulna, visszafordul még Rh'onhan és Pashthra felé.*
- Ha valami céllal érkeztél a Vashegyre, *néz a fiúra* és Rh'onhan csak a fegyvereid veszi el, az életed nem, gyere utánunk a Kancelláriára! Közös barátunk majd elmagyarázza, merre találod. És azt javaslom, hogy ne nagyon csámborogj el!
*Indulna, de előtte még önkéntelenül is jobban szemügyre veszi azt, ami a törpe övén fityeg.*
- Ez meg mi a kórság?
*Nem vak, persze, de ezt nem tudja mire vélni. Beszélik, hogy a törpék és a mélységiek nem szívbéli barátok, de Arthenior környékén nem divat az efféle ellentéteket életben tartani.*
9837. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-05 17:55:37
Üzenet elküldve: 2018-06-05 17:55:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Fenn a hegyen – Őrség//
*Pash, már amikor elindult, számított rá, hogy kinézete miatt nehéz dolga lesz. Egész életében az volt, átkozta az anyját, amiért ilyen gyereket hozott a világra. Nem egyszer kellett megtorolnia az őt ért sérelmeket, és nem egyszer bukott bele a próbálkozásba. Most alighogy megjelent, az egyik tag röhög rajta, a másik pedig sértegeti. Tökéletes volt a hangulata egy kis párbajhoz. *
- Szállást keresek, tanulni szeretnék és harcolni. * Intézte szavait a vihogó csuklyáshoz. *
- Ezen kívül azzal ott párbajozni, és ha nem fejezed be a nevetést, akkor veled is. Első vérig, fegyverrel vagy anélkül. Nem tűröm, hogy olyanok sértegessenek, akik nem tudnak legyőzni egyenes, tisztességes harcban. Persze, lehet nem első vérig is… *Néz büszkén először a csuklyás, utána a harcos szemébe. Ekkor elkerekedik a tekintete.*
- Az ég kékjére, hiszen te nő vagy! Hát a te dolgod nem az lenne, hogy szülj és szoptass? Minek neked ilyen nehéz ruha. Csak beleizzadsz, aztán nem kellesz majd senkinek.
*Pash, már amikor elindult, számított rá, hogy kinézete miatt nehéz dolga lesz. Egész életében az volt, átkozta az anyját, amiért ilyen gyereket hozott a világra. Nem egyszer kellett megtorolnia az őt ért sérelmeket, és nem egyszer bukott bele a próbálkozásba. Most alighogy megjelent, az egyik tag röhög rajta, a másik pedig sértegeti. Tökéletes volt a hangulata egy kis párbajhoz. *
- Szállást keresek, tanulni szeretnék és harcolni. * Intézte szavait a vihogó csuklyáshoz. *
- Ezen kívül azzal ott párbajozni, és ha nem fejezed be a nevetést, akkor veled is. Első vérig, fegyverrel vagy anélkül. Nem tűröm, hogy olyanok sértegessenek, akik nem tudnak legyőzni egyenes, tisztességes harcban. Persze, lehet nem első vérig is… *Néz büszkén először a csuklyás, utána a harcos szemébe. Ekkor elkerekedik a tekintete.*
- Az ég kékjére, hiszen te nő vagy! Hát a te dolgod nem az lenne, hogy szülj és szoptass? Minek neked ilyen nehéz ruha. Csak beleizzadsz, aztán nem kellesz majd senkinek.
9836. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-05 17:27:29
Üzenet elküldve: 2018-06-05 17:27:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Fenn a hegyen - Őrség//
*Miközben a törpe lovával foglalatoskodik, újabb idegen érkezik.*
- Meh. Amoni hatás. *mert a Vashegy vonzza a népeket. Lehet valami a földben, vagy a mélyben.*
- Beléd is. *morogja vissza a hőfehérkének, miközben int a távozóknak. Felpillant és Habrertus képét látva ugatva felvihog, rég látott ennyire hirtelen összeomló érdeklődést. A vihogás enyhe röhögéssé erősödik, mikor a törpe is beszól, és csak akkor marad abba, mikor mozgósítja magát, hogy megmentse a srácot.*
- Mi járatban erre, fiú? *érdeklődik, joviálisan semmitmondó kifejezéssel az arcán.*
9835. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-04 19:52:31
Üzenet elküldve: 2018-06-04 19:52:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fenn a hegyen - Őrség - Habrertus - Fehér Fiú//
*A kancellár személyleírására csak nagyokat pislog. Még nagyobbakat tudna, ha elf lenne, vagy gnóm, nagy gülü szemekkel. *
- Oké.
*Mégsem kell nagyon keresgélnie az öreg, pipihúsra kiéhezett és a többi kancellárt, mert az elf már rikkant is érte. S az jó is, némileg lassúcska pipihalálában. Fel is derül az arca, mert nem hazudott az elf, a leírás eléggé pontos. *
- Áh, de jó, remek! Üdvözöllek Kancellár! ~Ki öreg, s ványadt, pipihúsra éhes hiéna.~ Az őr egész jó leírást adott rólad, hamar megtaláltalak volna, de így a jobb.
* Az aszott koponyát az övére köti, mert bárhová is mennek, azt viszi magával. Minden fegyvert és hasonlót már leadott. *
- Zaziryana Zhotro vagyok és otthont, munkát keresek. Kicsit értek ehhez-ahhoz, mint a törpék általában, vashoz, kövekhez és némileg az iváshoz. De ne aggódjál ám, nem vagyok én olyan részeges.
*S míg ezt elmondja, egy sápadt, ványadt küllemű egyén is felhúzza magát melléjük. *
- Hűha és piha! Egy fehér giliszka!
*Majdnem eltátja a száját is, mert némileg szokatlan és meglepő a külleme.*
*A kancellár személyleírására csak nagyokat pislog. Még nagyobbakat tudna, ha elf lenne, vagy gnóm, nagy gülü szemekkel. *
- Oké.
*Mégsem kell nagyon keresgélnie az öreg, pipihúsra kiéhezett és a többi kancellárt, mert az elf már rikkant is érte. S az jó is, némileg lassúcska pipihalálában. Fel is derül az arca, mert nem hazudott az elf, a leírás eléggé pontos. *
- Áh, de jó, remek! Üdvözöllek Kancellár! ~Ki öreg, s ványadt, pipihúsra éhes hiéna.~ Az őr egész jó leírást adott rólad, hamar megtaláltalak volna, de így a jobb.
* Az aszott koponyát az övére köti, mert bárhová is mennek, azt viszi magával. Minden fegyvert és hasonlót már leadott. *
- Zaziryana Zhotro vagyok és otthont, munkát keresek. Kicsit értek ehhez-ahhoz, mint a törpék általában, vashoz, kövekhez és némileg az iváshoz. De ne aggódjál ám, nem vagyok én olyan részeges.
*S míg ezt elmondja, egy sápadt, ványadt küllemű egyén is felhúzza magát melléjük. *
- Hűha és piha! Egy fehér giliszka!
*Majdnem eltátja a száját is, mert némileg szokatlan és meglepő a külleme.*
9834. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-04 17:42:24
Üzenet elküldve: 2018-06-04 17:42:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Fenn a hegyen - Őrség//
*Épp lenyomná a kilincset amikor a nevét hallja. A kapu felé néz, ahol a kapuőr nyurga alakját látja és mellette valakit, aki lényegesen alacsonyabb. Törpe? Gnóm? Gyerek? Jól megtermett tündér? Sóhajt egyet, úgy látszik ma már nem lesz nyugta. Sőt, ha jobban belegondol, ma még nem is evett semmit. Hallatlan! Miután ezt szépen végiggondolta és áldozatnak érzi magát, int az elfnek és elindul a kapu felé. Ő ugyan nem fog kurjongatni, át a fél városon.*
- Nos? *érkezik meg a kapuhoz nem túl vidáman és vet egy pillantást a jövevényre. Valóban törpének látszik, és Hubi egy kicsit el is csodálkozik. Eddigi élete során alig-alig találkozott törpe asszonyokkal, és azok éppen csak szőrösebbek voltak, mint a fajuk férfijai. Aki viszont itt áll nem is tűnik olyan rémesnek, sőt. Még vörös haja is van, ez a kancellárnál külön jó pont. Igaz, törpe, de hát valaki egyszer azt mondta, hogy az életben mindent ki kell próbálni, kivéve a vérfertőzést és a néptáncot. Noha Hubi hallott már olyanokról is, akik e szabály valamelyik pontját nem vették túl komolyan. Olyanról is, aki egyiket sem, de ez még a sokat próbált és látott kancellárnak is sok.
~Eh...~*
- Mit tehetek értetek?
*Különösebb lelkesedés nélkül szólal meg, és a nem túl összeillő párosra néz. Amelyiknek fontos az biztos fog válaszolni. A helyzetet az is feloldhatja, hogy közben érkezik még valaki, Hubi pedig egy halvány mosollyal int Rh'onhannak, hogy tegye a dolgát. Ettől függetlenül a fehér hajú vándor kap tőle egy nyájas mosolyt, ami csak akkor fagy rá az arcára, amikor észrevesz rajta valami nem elhanyagolhatót.
~A démonokra, de hát ez férfi!...~*
*Épp lenyomná a kilincset amikor a nevét hallja. A kapu felé néz, ahol a kapuőr nyurga alakját látja és mellette valakit, aki lényegesen alacsonyabb. Törpe? Gnóm? Gyerek? Jól megtermett tündér? Sóhajt egyet, úgy látszik ma már nem lesz nyugta. Sőt, ha jobban belegondol, ma még nem is evett semmit. Hallatlan! Miután ezt szépen végiggondolta és áldozatnak érzi magát, int az elfnek és elindul a kapu felé. Ő ugyan nem fog kurjongatni, át a fél városon.*
- Nos? *érkezik meg a kapuhoz nem túl vidáman és vet egy pillantást a jövevényre. Valóban törpének látszik, és Hubi egy kicsit el is csodálkozik. Eddigi élete során alig-alig találkozott törpe asszonyokkal, és azok éppen csak szőrösebbek voltak, mint a fajuk férfijai. Aki viszont itt áll nem is tűnik olyan rémesnek, sőt. Még vörös haja is van, ez a kancellárnál külön jó pont. Igaz, törpe, de hát valaki egyszer azt mondta, hogy az életben mindent ki kell próbálni, kivéve a vérfertőzést és a néptáncot. Noha Hubi hallott már olyanokról is, akik e szabály valamelyik pontját nem vették túl komolyan. Olyanról is, aki egyiket sem, de ez még a sokat próbált és látott kancellárnak is sok.
~Eh...~*
- Mit tehetek értetek?
*Különösebb lelkesedés nélkül szólal meg, és a nem túl összeillő párosra néz. Amelyiknek fontos az biztos fog válaszolni. A helyzetet az is feloldhatja, hogy közben érkezik még valaki, Hubi pedig egy halvány mosollyal int Rh'onhannak, hogy tegye a dolgát. Ettől függetlenül a fehér hajú vándor kap tőle egy nyájas mosolyt, ami csak akkor fagy rá az arcára, amikor észrevesz rajta valami nem elhanyagolhatót.
~A démonokra, de hát ez férfi!...~*
9833. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-04 14:33:09
Üzenet elküldve: 2018-06-04 14:33:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Szállítmányos szekereknél//
- Rendben. Feltétlenül keresünk majd, ha szükséges. *Válaszolja a kancellárnak, majd egy biccentéssel az útjára bocsátja a hivatalnokot.*
~A végén még egészen jóban leszünk.~
*Gondolja abbeli elégedettségében, hogy most kivételesen nem kelletlenkednek vele. Jó, ha megértőek a karavánszervezői munka nehézségei iránt. Sok segítséget persze nem kaptak, épp csak a bizonytalanságokat tisztázták, ezért még bőven van megoldásra váró feladata a lassan szerveződő csapatuknak.*
- Remek, kerítsd elő mihamarabb. Nem szeretnék sokat késlekedni miatta. *Miután Quienn elmegy a dolgára a szekerekhez és a mellettük szobrozó intézőhöz sétál.*
- Kész is? Mit viszünk? *Kérdezi érdeklődve, főleg, hogy elüssék az időt. Ha szemkontaktust talál vele, akkor Troddnak is int, hogy éppenséggel közelebb is jöhet, nem kell egyedül ácsorogjon.*
- Rendben. Feltétlenül keresünk majd, ha szükséges. *Válaszolja a kancellárnak, majd egy biccentéssel az útjára bocsátja a hivatalnokot.*
~A végén még egészen jóban leszünk.~
*Gondolja abbeli elégedettségében, hogy most kivételesen nem kelletlenkednek vele. Jó, ha megértőek a karavánszervezői munka nehézségei iránt. Sok segítséget persze nem kaptak, épp csak a bizonytalanságokat tisztázták, ezért még bőven van megoldásra váró feladata a lassan szerveződő csapatuknak.*
- Remek, kerítsd elő mihamarabb. Nem szeretnék sokat késlekedni miatta. *Miután Quienn elmegy a dolgára a szekerekhez és a mellettük szobrozó intézőhöz sétál.*
- Kész is? Mit viszünk? *Kérdezi érdeklődve, főleg, hogy elüssék az időt. Ha szemkontaktust talál vele, akkor Troddnak is int, hogy éppenséggel közelebb is jöhet, nem kell egyedül ácsorogjon.*
9832. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-04 13:07:57
Üzenet elküldve: 2018-06-04 13:07:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus, Quienn//
-Szívesen előkerítem *reagál a lehetőségekre röviden, a szekerek ellenőrzéséhez nem igazán van kedve, de persze, ha muszáj, azt is megcsinálja. Meg nem is igazán tudja ki az a Trodd, míg mondjuk Nestart legalább felismeri.
Még mielőtt Svir rábólinthatna vagy valami, Habrertus lép oda hozzájuk.*
-Kancellár *köszönti egy biccentéssel, ezután nem is mond semmit, csak türelmesen hallgatja a kettejük közötti diskurzust. Most már egészen kíváncsi arra, pontosan mi is folyhat Artheniorban, jóformán ugyanis semmit sem tud, de úgy dönt kérdéseit meghagyja az odafelé útra.*
-Akkor lenézek a Tavernába *szól miután a harmadik fél otthagyja őket, ha pedig a kalaptalan intéző beleegyezik, el is indul.*
-Szívesen előkerítem *reagál a lehetőségekre röviden, a szekerek ellenőrzéséhez nem igazán van kedve, de persze, ha muszáj, azt is megcsinálja. Meg nem is igazán tudja ki az a Trodd, míg mondjuk Nestart legalább felismeri.
Még mielőtt Svir rábólinthatna vagy valami, Habrertus lép oda hozzájuk.*
-Kancellár *köszönti egy biccentéssel, ezután nem is mond semmit, csak türelmesen hallgatja a kettejük közötti diskurzust. Most már egészen kíváncsi arra, pontosan mi is folyhat Artheniorban, jóformán ugyanis semmit sem tud, de úgy dönt kérdéseit meghagyja az odafelé útra.*
-Akkor lenézek a Tavernába *szól miután a harmadik fél otthagyja őket, ha pedig a kalaptalan intéző beleegyezik, el is indul.*
9831. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-04 10:04:12
Üzenet elküldve: 2018-06-04 10:04:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Fenn a hegyen - Őrség//
*Pash fáradtan közelíti meg a kaput, látszik rajta, hogy hosszú utazást tudott le, mire ideérkezett. A lemezvért alatti inge lucskosan, koszosan tapadt minduntalan bőréhez, és minden lépésnél éles fájdalmat érzett combjában. Utálta, hogy elveszítette a lovát, de még ez se tántoríthatta el. Jó kis próbának érezte, amit le kell tudnia, ha tényleg legendás harcossá akar válni. Még erőnléti edzésnek is betudhatta a dolgot, ami furcsa elégtétellel töltötte el a fiút. Hosszúkardja oldalán lógott, hátán pedig egy kis táska libegett, ami már csak dísznek volt nála. Már egy napja, hogy elfogyott az egyetlen dolog, amit korábban tartott benne, az élelem. Szerencse, hogy erszényét nem veszítette el a balszerencsés utazás során, és most egyre csak egy kényelmes fogadó képe lebegett a szeme előtt.
Nem titkolta, hogy közeledik, a fáradtság miatt egyre hangosabban csapódtak lábai a talajhoz. Ha lett volna elég energiája, alighanem végig szitkozódja az utat, egyre csak átkozta a halott lovát, és magát is, amiért ilyen felelőtlenül vállalkozott erre az útra. De, mivel fogytán volt az energiája, ezért spórolt a szavakkal. Az őrt látva viszont magára erőltetett egy emberes testtartást, és büszkén nézett rá.*
- Szép napot! * Köszönti szűkszavúan, de nem igyekszik barátságos mosolyt erőltetni az arcára. *
*Pash fáradtan közelíti meg a kaput, látszik rajta, hogy hosszú utazást tudott le, mire ideérkezett. A lemezvért alatti inge lucskosan, koszosan tapadt minduntalan bőréhez, és minden lépésnél éles fájdalmat érzett combjában. Utálta, hogy elveszítette a lovát, de még ez se tántoríthatta el. Jó kis próbának érezte, amit le kell tudnia, ha tényleg legendás harcossá akar válni. Még erőnléti edzésnek is betudhatta a dolgot, ami furcsa elégtétellel töltötte el a fiút. Hosszúkardja oldalán lógott, hátán pedig egy kis táska libegett, ami már csak dísznek volt nála. Már egy napja, hogy elfogyott az egyetlen dolog, amit korábban tartott benne, az élelem. Szerencse, hogy erszényét nem veszítette el a balszerencsés utazás során, és most egyre csak egy kényelmes fogadó képe lebegett a szeme előtt.
Nem titkolta, hogy közeledik, a fáradtság miatt egyre hangosabban csapódtak lábai a talajhoz. Ha lett volna elég energiája, alighanem végig szitkozódja az utat, egyre csak átkozta a halott lovát, és magát is, amiért ilyen felelőtlenül vállalkozott erre az útra. De, mivel fogytán volt az energiája, ezért spórolt a szavakkal. Az őrt látva viszont magára erőltetett egy emberes testtartást, és büszkén nézett rá.*
- Szép napot! * Köszönti szűkszavúan, de nem igyekszik barátságos mosolyt erőltetni az arcára. *
9830. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-04 09:17:47
Üzenet elküldve: 2018-06-04 09:17:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Fenn a hegyen - Őrség//
*Savanyú, de kissé unott képpel bólogat, az embervárosok bukása - leszámítva azt, amiben jelenleg tartózkodik - korlátozott érdeklődésére tarthat számot.*
- Öreg, ványadt, és úgy néz a pipihúsra, mint valami kiéhezett hiéna. *foglalja össze törpének is érthetően, ki is lesz az a Habrertus Kancellár.*
- Kösz. *elteszi a fegyvereket és a vérteket, jól megcimkézve, hogy a "törpenőjé".*
- Meg hát. Na várj... *kicsit megköszörüli a torkát.*
- Héjj, Habrertus úr! *talán még sikerül elcsípnie a férfit, mielőtt az bemegy a Radkraalba.*
- Na, az ott az, látod. *mutat fel nyugat felé, ThargArod irányába.*
- Menj, beszéld meg vele a dolgod. *ezzel beengedi Zazeet, a lovát pedig kiköti egy vályú elé, árnyékvető alá. Az állatokat szereti.*
*Savanyú, de kissé unott képpel bólogat, az embervárosok bukása - leszámítva azt, amiben jelenleg tartózkodik - korlátozott érdeklődésére tarthat számot.*
- Öreg, ványadt, és úgy néz a pipihúsra, mint valami kiéhezett hiéna. *foglalja össze törpének is érthetően, ki is lesz az a Habrertus Kancellár.*
- Kösz. *elteszi a fegyvereket és a vérteket, jól megcimkézve, hogy a "törpenőjé".*
- Meg hát. Na várj... *kicsit megköszörüli a torkát.*
- Héjj, Habrertus úr! *talán még sikerül elcsípnie a férfit, mielőtt az bemegy a Radkraalba.*
- Na, az ott az, látod. *mutat fel nyugat felé, ThargArod irányába.*
- Menj, beszéld meg vele a dolgod. *ezzel beengedi Zazeet, a lovát pedig kiköti egy vályú elé, árnyékvető alá. Az állatokat szereti.*
9829. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-03 21:01:36
Üzenet elküldve: 2018-06-03 21:01:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Kancellári lakosztály//
//Dora szunyál//
*Úgy tűnik, az elmélete, miszerint a közömbösségével előbb vagy utóbb Habrertust is azzá teszi, bevált. Persze nem reménykedik hosszú távú eredményben, biztos benne, hogy a kancellárnak lesznek még próbálkozásai. Kár is ebből most gondot csinálni. Álmosan végigpillant az elkészült mosáson, nagyot nyújtózik. Némi gondolkodás után egy kis szalagot köt ki a szobában, arra akasztja műgonddal megpucolt holmijait. Végül, miután ellenőrizte, hogy az egy koszos vödröcske vizet leszámítva teljes rendet és tisztaságot hagyott-e maga után, lehuppan az ágy szélére, és precízen megpucolgatja imádott kalapját.
Rettenetesen hosszú volt az út, amit idáig megtett, de él, látott egy hullát, találkozott Pyctával, látta messziről Kagant, és még van is hol álomra hajtania a fejét. Ahhoz túl fáradt, hogy túlanalizálja a történteket, és ez most nem is baj. Az alvás akkor esik a legjobban, ha az elf kipucolja a fejéből a nap minden vackát. Közben úgy hallja, hogy Habrertus újra bejött.
Lábujjhegyen az ajtóhoz tipeg, meglesi, hogy biztos elfordította-e a kulcsot, nehogy valaki a túloldalról kilökje, és benyisson a sajátjával. Ezután merő szeretetből, remélve, hogy a szomszéd szobában halálra rémiszti vele a férfit, belerivall a kulcslyukba.*
- Jó éjt, kancellárom!
*Jólesően beugrik az ágyba, a kalapot az ágyfőre akasztja.*
- Neked is jó éjt! *Mondja a kalapnak halkan, nehogy valaki bolondnak nézze. Persze attól még az. A szokásos éjjeli szeánsz után pedig magára rántja a takarót, és máris úgy alszik, mint a tej.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.03 21:03:18
//Dora szunyál//
*Úgy tűnik, az elmélete, miszerint a közömbösségével előbb vagy utóbb Habrertust is azzá teszi, bevált. Persze nem reménykedik hosszú távú eredményben, biztos benne, hogy a kancellárnak lesznek még próbálkozásai. Kár is ebből most gondot csinálni. Álmosan végigpillant az elkészült mosáson, nagyot nyújtózik. Némi gondolkodás után egy kis szalagot köt ki a szobában, arra akasztja műgonddal megpucolt holmijait. Végül, miután ellenőrizte, hogy az egy koszos vödröcske vizet leszámítva teljes rendet és tisztaságot hagyott-e maga után, lehuppan az ágy szélére, és precízen megpucolgatja imádott kalapját.
Rettenetesen hosszú volt az út, amit idáig megtett, de él, látott egy hullát, találkozott Pyctával, látta messziről Kagant, és még van is hol álomra hajtania a fejét. Ahhoz túl fáradt, hogy túlanalizálja a történteket, és ez most nem is baj. Az alvás akkor esik a legjobban, ha az elf kipucolja a fejéből a nap minden vackát. Közben úgy hallja, hogy Habrertus újra bejött.
Lábujjhegyen az ajtóhoz tipeg, meglesi, hogy biztos elfordította-e a kulcsot, nehogy valaki a túloldalról kilökje, és benyisson a sajátjával. Ezután merő szeretetből, remélve, hogy a szomszéd szobában halálra rémiszti vele a férfit, belerivall a kulcslyukba.*
- Jó éjt, kancellárom!
*Jólesően beugrik az ágyba, a kalapot az ágyfőre akasztja.*
- Neked is jó éjt! *Mondja a kalapnak halkan, nehogy valaki bolondnak nézze. Persze attól még az. A szokásos éjjeli szeánsz után pedig magára rántja a takarót, és máris úgy alszik, mint a tej.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.03 21:03:18
9828. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-03 19:59:57
Üzenet elküldve: 2018-06-03 19:59:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Szállítmányos szekereknél//
* Sikerül nagy nehezen összepakolni a szállítmányt és rögzíteni azokat a szekereken. Azután felül a saját szekerére, mert most az is épp csurig van töltve. A bakon ülve előveszi tábláját és azt a papírost, amire felrótta a kívánságokat. Persze, liszt, kenyér, húsok, zöldség és gyümölcs. Átszámolja újra a mennyiséget és felírja, hogy honnan és mennyit vett el. Így mikor a Kancellár beles pár helyre, csak elvigyorodik. Nem szól egy szót sem, csak a szekerek közelében marad. Néha pedig, hogy halálra ne unja magát, feláll és újra átnézi a szekereket. Na nem azért, hogy minden meg van-e a listáról. A rögzítéseket nézi át és várja, hogy mi lesz már. Akár hajtaná is az egyik szekeret, ha kell, csak mozduljon meg kicsit az élet a hegyen. Vagy akadna bármi, bármi más, amit elintézhetne még! Így meg fog hülyülni. Látványos unatkozásba kezd.*
A hozzászólás írója (Carthyria Chorster) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.03 20:01:04
* Sikerül nagy nehezen összepakolni a szállítmányt és rögzíteni azokat a szekereken. Azután felül a saját szekerére, mert most az is épp csurig van töltve. A bakon ülve előveszi tábláját és azt a papírost, amire felrótta a kívánságokat. Persze, liszt, kenyér, húsok, zöldség és gyümölcs. Átszámolja újra a mennyiséget és felírja, hogy honnan és mennyit vett el. Így mikor a Kancellár beles pár helyre, csak elvigyorodik. Nem szól egy szót sem, csak a szekerek közelében marad. Néha pedig, hogy halálra ne unja magát, feláll és újra átnézi a szekereket. Na nem azért, hogy minden meg van-e a listáról. A rögzítéseket nézi át és várja, hogy mi lesz már. Akár hajtaná is az egyik szekeret, ha kell, csak mozduljon meg kicsit az élet a hegyen. Vagy akadna bármi, bármi más, amit elintézhetne még! Így meg fog hülyülni. Látványos unatkozásba kezd.*
A hozzászólás írója (Carthyria Chorster) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.03 20:01:04
9827. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-03 19:44:55
Üzenet elküldve: 2018-06-03 19:44:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kancellári lakosztály ablaka környékén//
*Az persze világos, hogy Dora nem hitte el a hevenyészett kifogást, de erre Hubi maga sem számított. Mivel pedig most más köti le a figyelmét, nem veszi észre, hogy csak a hozzá intézett szavak kedvesek, a hang tónusa másról árulkodhat. A javasolt gyógymódra elmosolyodik, és mivel Dora ilyen könnyedén lépett túl a kis kukkoláson, már azon van, hogy megemlíti: neki is van különleges kencéje, aminek szakszerű felhasználási módját előzékenyen be is mutatná a lányon, de erre végül nem kerülhet sor, mert mintha valami változás állna be Dora kedvében. És pont akkor, amikor kedveskedni próbált. Valószínűleg elég ostoba képet vághat, amikor az elf rövidre zárja az ígéretes társalgást, és ezzel együtt az ablakot is.*
- Valami rosszat mondtam? *szólal meg pár pillanatnyi döbbent csend után, de szavait már csak az ablaktáblának intézheti. Rövid ideig még figyeli a továbbra is izgalmas látványt, amit a hiányos öltözetű lány ténykedése jelent, de valahogy elment a kedve az egésztől. Így már nem olyan érdekes. A nők mindent elrontanak.*
- Cafat... *dünnyögi maga elé, és semmi hibát nem lát a logikában. Mi más lenne, ha kéreti magát, ugyebár. Rosszkedvűen kerüli meg ismét a Radkraalt, de ez csak addig tart, amíg be nem lép az épületbe. Hiszen Alyo bikája kupán csapta hasonló helyzetben, a bögyös vörös pedig túlméretezett kiabálással adott hangot nemtetszésének. Ehhez képest itt még talán terem neki babér.*
*Az persze világos, hogy Dora nem hitte el a hevenyészett kifogást, de erre Hubi maga sem számított. Mivel pedig most más köti le a figyelmét, nem veszi észre, hogy csak a hozzá intézett szavak kedvesek, a hang tónusa másról árulkodhat. A javasolt gyógymódra elmosolyodik, és mivel Dora ilyen könnyedén lépett túl a kis kukkoláson, már azon van, hogy megemlíti: neki is van különleges kencéje, aminek szakszerű felhasználási módját előzékenyen be is mutatná a lányon, de erre végül nem kerülhet sor, mert mintha valami változás állna be Dora kedvében. És pont akkor, amikor kedveskedni próbált. Valószínűleg elég ostoba képet vághat, amikor az elf rövidre zárja az ígéretes társalgást, és ezzel együtt az ablakot is.*
- Valami rosszat mondtam? *szólal meg pár pillanatnyi döbbent csend után, de szavait már csak az ablaktáblának intézheti. Rövid ideig még figyeli a továbbra is izgalmas látványt, amit a hiányos öltözetű lány ténykedése jelent, de valahogy elment a kedve az egésztől. Így már nem olyan érdekes. A nők mindent elrontanak.*
- Cafat... *dünnyögi maga elé, és semmi hibát nem lát a logikában. Mi más lenne, ha kéreti magát, ugyebár. Rosszkedvűen kerüli meg ismét a Radkraalt, de ez csak addig tart, amíg be nem lép az épületbe. Hiszen Alyo bikája kupán csapta hasonló helyzetben, a bögyös vörös pedig túlméretezett kiabálással adott hangot nemtetszésének. Ehhez képest itt még talán terem neki babér.*
9826. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-03 19:15:01
Üzenet elküldve: 2018-06-03 19:15:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Beszerzőkörút //
* Nos, az ő meglátásában az a hosszúságú haj, amit rejtegetni kell kapucni vagy kendő alá, hogy ne legyen útban, az már nem praktikus. Főleg azért, mert a gazdájának olykor útban van. Na, ilyenkor jól jön egy szép színes szalag, amivel az elf vagy tündér fel kötheti a haját. A gyümölcsöző bevásárlás után elindulnak vissza, s közben még be is lakmároznak. Szerencsére csak gyümölcsökből, így ez nem fogja őket kiütni. Riri vidám ugrándozással tart vele lépést és ez jó hatással van a kedvére. Bár az amúgy sem volt épp szomorkás. *
- Húha, kalandos egy életed volt itt eddig! De akkor egyikünknek sincs nagy helyismerete itt. Na de ne is búsuljunk ezen, majd megkérdezünk valakit, hogy hol verhetünk tanyát. Ha máshol nem, akkor az egyik hosszú házban. Van itt annyi épület, csak elférünk valahol.
* Nos, az ő meglátásában az a hosszúságú haj, amit rejtegetni kell kapucni vagy kendő alá, hogy ne legyen útban, az már nem praktikus. Főleg azért, mert a gazdájának olykor útban van. Na, ilyenkor jól jön egy szép színes szalag, amivel az elf vagy tündér fel kötheti a haját. A gyümölcsöző bevásárlás után elindulnak vissza, s közben még be is lakmároznak. Szerencsére csak gyümölcsökből, így ez nem fogja őket kiütni. Riri vidám ugrándozással tart vele lépést és ez jó hatással van a kedvére. Bár az amúgy sem volt épp szomorkás. *
- Húha, kalandos egy életed volt itt eddig! De akkor egyikünknek sincs nagy helyismerete itt. Na de ne is búsuljunk ezen, majd megkérdezünk valakit, hogy hol verhetünk tanyát. Ha máshol nem, akkor az egyik hosszú házban. Van itt annyi épület, csak elférünk valahol.
9825. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-03 18:44:38
Üzenet elküldve: 2018-06-03 18:44:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Kancellári lakosztály//
*A Habrertus-féle romantikus ablakjelenettel Dora és a kancellár több figyelmet vonnak magukra, mint kellene. A lány mindenesetre nem néz fel, hogy erről megbizonyosodjon, de továbbra is úgy érzi, hogy az erre járók bámulják, csak most nem holmi kukkolók teszik. Ezért is igyekszik megtévesztő módon ártatlannak és kedvesnek tűnni, nehogy valaki az ellenkezőjével vádolhassa. Épp eléggé kínos, hogy a Radkraal ablakából cseveg a környék legnagyobb szoknyavadászával. Nem akarja ő bántani a népnek és a város őreinek oly' kedves Habrertust egy rossz szóval sem. Inkább megpróbálja kifejezni az iránta érzett fals aggodalmát.*
- Jaj, szegény. *Mondja, de miután rájön, hogy ebből aztán szemernyi empátia sem világlott ki, inkább feladja a színészkedést, és a szakterületének megfelelően szól hozzá.* Égő Fyruis kenőcsöt javaslok, uram. Krémesítve jót tesz az ízületeknek. A Myceil Fénye pedig azoknak jó esti tea, akik sokat erőltetik a szemüket. *Teszi hozzá már jóval mogorvábban, de még mindig fenntartva a kedvesség látszatát.*
*A férfi felegyenesedik, Dorawyna pedig követi a példáját, mert így már nem kell átmásznia a fél ablakon, hogy megtalálja vele a szemkontaktust. Arra azonban nem számít, hogy Habrertus olyan szép vallomásba kezd, hogy az más nőt még meg is hatna. Nem úgy őt. A lány még mindig közömbös arccal, kicsit erőltetetten mosolyogva áll, ahogy eddig, és türelmesen várja a szónoklat végét. Kis híján elneveti magát a vallomáson, nem tudja komolyan venni. Egyszerűen nem látja értelmét az efféle érzelmi kirohanásoknak, logikája és értelme teljesen közömbössé teszi irántuk. Arról nem is szólva – és erről a férfiak mindig megfeledkeznek, ha udvarolni támad kedvük –, hogy hányszor hallotta már ezeket a bókokat életében. A végén megszólal:*
- Nagyon kedves tőled, köszönöm. De most bocsáss meg, még sok a munka. *Ennyi, ilyen röviden, könyörtelenül lezárja. Úgy tesz, mintha kalapjával intene köszönetképpen (habár ő most az ágyon csücsül, a lány nem tenné hajmosástól vizes fejére), aztán kegyetlen módon becsukja az ablakot maga után, és nézik őt vagy sem, folytatja a mosást a kihúzott függönynél, mert sötétben nem lát semmit – annál még a kancellár árnyékával együtt is jobb az ablakon beszűrődő fény.*
*A Habrertus-féle romantikus ablakjelenettel Dora és a kancellár több figyelmet vonnak magukra, mint kellene. A lány mindenesetre nem néz fel, hogy erről megbizonyosodjon, de továbbra is úgy érzi, hogy az erre járók bámulják, csak most nem holmi kukkolók teszik. Ezért is igyekszik megtévesztő módon ártatlannak és kedvesnek tűnni, nehogy valaki az ellenkezőjével vádolhassa. Épp eléggé kínos, hogy a Radkraal ablakából cseveg a környék legnagyobb szoknyavadászával. Nem akarja ő bántani a népnek és a város őreinek oly' kedves Habrertust egy rossz szóval sem. Inkább megpróbálja kifejezni az iránta érzett fals aggodalmát.*
- Jaj, szegény. *Mondja, de miután rájön, hogy ebből aztán szemernyi empátia sem világlott ki, inkább feladja a színészkedést, és a szakterületének megfelelően szól hozzá.* Égő Fyruis kenőcsöt javaslok, uram. Krémesítve jót tesz az ízületeknek. A Myceil Fénye pedig azoknak jó esti tea, akik sokat erőltetik a szemüket. *Teszi hozzá már jóval mogorvábban, de még mindig fenntartva a kedvesség látszatát.*
*A férfi felegyenesedik, Dorawyna pedig követi a példáját, mert így már nem kell átmásznia a fél ablakon, hogy megtalálja vele a szemkontaktust. Arra azonban nem számít, hogy Habrertus olyan szép vallomásba kezd, hogy az más nőt még meg is hatna. Nem úgy őt. A lány még mindig közömbös arccal, kicsit erőltetetten mosolyogva áll, ahogy eddig, és türelmesen várja a szónoklat végét. Kis híján elneveti magát a vallomáson, nem tudja komolyan venni. Egyszerűen nem látja értelmét az efféle érzelmi kirohanásoknak, logikája és értelme teljesen közömbössé teszi irántuk. Arról nem is szólva – és erről a férfiak mindig megfeledkeznek, ha udvarolni támad kedvük –, hogy hányszor hallotta már ezeket a bókokat életében. A végén megszólal:*
- Nagyon kedves tőled, köszönöm. De most bocsáss meg, még sok a munka. *Ennyi, ilyen röviden, könyörtelenül lezárja. Úgy tesz, mintha kalapjával intene köszönetképpen (habár ő most az ágyon csücsül, a lány nem tenné hajmosástól vizes fejére), aztán kegyetlen módon becsukja az ablakot maga után, és nézik őt vagy sem, folytatja a mosást a kihúzott függönynél, mert sötétben nem lát semmit – annál még a kancellár árnyékával együtt is jobb az ablakon beszűrődő fény.*
9824. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-03 16:22:43
Üzenet elküldve: 2018-06-03 16:22:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fenn a hegyen - Őrség//
*A méretmánia nem az ő asztala, jól elvan így, köszöni szépen. *
- Aha. Jöttömben én is hallottam valami kósza hírt egy-két kerge emberfajzattól. Ramazuri van a városban és futnak, amerre látnak. Bevallom nem nagyon foglalkoztam velük, mer olyan szakadt őrülteknek látszottak. Nem stimmelt a dolog, inkább nem mentem arra.
* Meg ez a hegy hamarabb feltűnt és amúgy is, a városi terepet nem neki találták ki. Bár be teszi olyanba is az apró lábait, de általában nem jókedvéből. *
- Kancellár, oké, csak mutass rá, kit kapjak el, melyik az a Kancellár.
*A fegyverek leadása kicsit neccesebb, na de jól van. *
- Még a sodronyinget is? Sisakot is? No jól van na, nem bánom. Igaz ami igaz, nálunk is csak az mászkálhatott ilyenekben, akinek az volt a dolga.
- Zaziryana Zhotro.
* Némileg nehéz szívvel válik meg a tollas buzogánytól, amire nem olyan giccsparádés mintákat véstek, mint az elfeké, hanem olyan törpés. Utána következik az egyélű csatabárd, erre is van vésve néhány szép motívum. Azután már a kis acélpajzs jön, végül a sodronyinget is levakarja magáról, ha már nagyon muszáj. Na meg egy dobótőr és az orrvédős sisak. Ezek is mind jól kimunkált törpe darabok. Már csak az ököl talizmán maradt, amit a sötétzöld ing fölött visel, de azt nem adja. *
- Na, most hogy majdnem fegyvertelen vagyok, megmutatod a Kancellárt?
* Pislog fel a nagy mamlasz elfre, aki azért elég normálisnak tűnik. Még a lovát is itt hagyja majd a kapu előtt, csak az aszott fejet viszi majd magával, azt nem hagyja csak úgy el. ~Na, hol az a kancellár.~ *
- Aztán vigyázzál a fegyvereimre, családi hagyaték.
*Na nem morcosan néz fel az elfre, de való igaz, családi holmit bízott rá.*
A hozzászólás írója (Zaziryana Zhotro) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.03 16:23:50
*A méretmánia nem az ő asztala, jól elvan így, köszöni szépen. *
- Aha. Jöttömben én is hallottam valami kósza hírt egy-két kerge emberfajzattól. Ramazuri van a városban és futnak, amerre látnak. Bevallom nem nagyon foglalkoztam velük, mer olyan szakadt őrülteknek látszottak. Nem stimmelt a dolog, inkább nem mentem arra.
* Meg ez a hegy hamarabb feltűnt és amúgy is, a városi terepet nem neki találták ki. Bár be teszi olyanba is az apró lábait, de általában nem jókedvéből. *
- Kancellár, oké, csak mutass rá, kit kapjak el, melyik az a Kancellár.
*A fegyverek leadása kicsit neccesebb, na de jól van. *
- Még a sodronyinget is? Sisakot is? No jól van na, nem bánom. Igaz ami igaz, nálunk is csak az mászkálhatott ilyenekben, akinek az volt a dolga.
- Zaziryana Zhotro.
* Némileg nehéz szívvel válik meg a tollas buzogánytól, amire nem olyan giccsparádés mintákat véstek, mint az elfeké, hanem olyan törpés. Utána következik az egyélű csatabárd, erre is van vésve néhány szép motívum. Azután már a kis acélpajzs jön, végül a sodronyinget is levakarja magáról, ha már nagyon muszáj. Na meg egy dobótőr és az orrvédős sisak. Ezek is mind jól kimunkált törpe darabok. Már csak az ököl talizmán maradt, amit a sötétzöld ing fölött visel, de azt nem adja. *
- Na, most hogy majdnem fegyvertelen vagyok, megmutatod a Kancellárt?
* Pislog fel a nagy mamlasz elfre, aki azért elég normálisnak tűnik. Még a lovát is itt hagyja majd a kapu előtt, csak az aszott fejet viszi majd magával, azt nem hagyja csak úgy el. ~Na, hol az a kancellár.~ *
- Aztán vigyázzál a fegyvereimre, családi hagyaték.
*Na nem morcosan néz fel az elfre, de való igaz, családi holmit bízott rá.*
A hozzászólás írója (Zaziryana Zhotro) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.03 16:23:50
9823. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-03 15:30:03
Üzenet elküldve: 2018-06-03 15:30:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kancellári lakosztály ablaka környékén//
*A helyzet a következő: Hubi, miután az épület takarásába ér, előrehajol és úgy settenkedik az ablak közelébe. Még ezt sem találja eléggé kielégítőnek, így le is guggol és úgy totyorog be az ablak alá. Ott szembefordul a fallal és két kezét annak támasztva húzza fel magát szép lassan. Így ha Dora történetesen az ablakkal szemben állna, azt nézhetné végig, hogy az ablakpárkány vonalában először a derék kancellár feje búbja jelenik meg, aztán a homloka, szemöldöke, végül pedig a szemei és az orra. De mivel a ruhái tisztításával van elfoglalva, erről lemarad, akárcsak Hubi a fürdőzés látványáról. Ettől függetlenül elkerekedik a kancellár szeme, hiszen Dora a mosáshoz meglehetősen lenge öltözéket öltött. Már a pőre harisnya is igen buja látvány, de ahogy az elf hajadon kissé előrehajolt a mosáshoz, még az inge is felcsúszott kissé. Vagy talán pont azért tűrte fel, mert számított rá, hogy Hubi megtiszteli néhány pillantással. Hízelgő gondolat.*
- Az anyja... *leheli szinte némán maga elé, és nyel egy nagyot. Sajnos ez a békés idill nem tart sokáig, mert Dora valahogy megérezheti, hogy figyelik és megfordul. Hubi gyorsan lekapja a fejét, de érzi, hogy elkésett. Gyorsan körülnéz, hogy merre tudna leghamarabb felszívódni, de a lány ekkor megjelenik az ablakban.*
- Én... öhm... csak megmerevedett... mármint a derekam. A derekam. És épp, szóval, épp leejtettem a... a... és lehajoltam...
*Mindezt guggolva, felfelé pislogva adja elő, és maga is érzi, hogy ez a helyzet milyen méltatlan hozzá. Biztosan vannak akik úgy vélik, hogy a leselkedés is méltatlan egy kancellárhoz, de ha Hubit kérdeznék, neki erről egészen más lenne a véleménye. Milyen kár, hogy senki sem kérdezi! És persze azt is tudja, hogy ezt a dadogva előadott valamit nem is lehet komolyan venni. Úgyhogy felnevet, feltápászkodik és ismeretségük óta először beszél Dorához mindenféle nyájasságba burkolt távolságtartás vagy modoros kellemkedés nélkül. Úgy is lehet venni, hogy most első ízben őszinte.*
- Jó, rendben van. Ez pontosan az aminek látszik. Meg kell vallanom, kedvesem, hogy a szépséged egész egyszerűen elbűvölt, az ember pedig gyenge és esendő: képtelen voltam ellenállni a kísértésnek. Remélem el tudod nézni ezt egy öregembernek, aki nagy csodálója a bájnak és szépségnek.
*Az csak természetes, hogy nem gondol magára úgy, mint egy vénségre, de egy mentegetőzésben ez jól mutathat. Az előadásmódból, és talán a szavakból is arra lehet következtetni, mintha kizárólag Dorát érte volna ez a megtiszteltetés, mintha ő nyerte volna el annyira Hubi tetszését, hogy ezt ilyen eredeti módon fejezze ki. Azt igazán nem kell tudnia, hogy ilyesmi már számos alkalommal előfordult. Azonban egy kis meglepetés is éri. Korábban, ha rajtakapták, legalábbis kellemetlen szavakat kapott, sőt! Az a kiállhatatlan fráter még a fejét sem átallotta betörni, mert megleste a babáját. Minő szerencse, hogy ottmaradt a Vérkertben! Dora viszont felháborodás nélkül, szinte kedvesen veszi a kancellár váratlan látogatását.
~Csak nem?... De hát miért ne?~
Tulajdonképpen jóképűnek is mondhatja magát, és ha már nem is fiatal, ha nem is duzzadó izmokkal felszerelt harcos, mégis előkelő ember, és magas tisztsége is kívánatos partivá teheti.*
- Nos, akkor én nem is akarlak zavarni tovább, tisztogasd csak a ruháid!
*Ez a mondat alkalmas lenne rá, hogy távozhasson, de egyelőre még ott áll az ablak előtt, egy kicsit szemtelen mosollyal. Mintha arra várna, hogy Dora visszatérjen korábbi foglalatoskodásához, és neki hátat fordítva hajolna a mosás fölé. Ha az istenek kegyesek Hubihoz, és ez így történnék, a jó kancellár haladéktalanul beugrana az ablakon. Jó, átkecmeregnek a párkányon. Vagy inkább az épület másik oldalán az ajtót használná.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.03 15:30:59
*A helyzet a következő: Hubi, miután az épület takarásába ér, előrehajol és úgy settenkedik az ablak közelébe. Még ezt sem találja eléggé kielégítőnek, így le is guggol és úgy totyorog be az ablak alá. Ott szembefordul a fallal és két kezét annak támasztva húzza fel magát szép lassan. Így ha Dora történetesen az ablakkal szemben állna, azt nézhetné végig, hogy az ablakpárkány vonalában először a derék kancellár feje búbja jelenik meg, aztán a homloka, szemöldöke, végül pedig a szemei és az orra. De mivel a ruhái tisztításával van elfoglalva, erről lemarad, akárcsak Hubi a fürdőzés látványáról. Ettől függetlenül elkerekedik a kancellár szeme, hiszen Dora a mosáshoz meglehetősen lenge öltözéket öltött. Már a pőre harisnya is igen buja látvány, de ahogy az elf hajadon kissé előrehajolt a mosáshoz, még az inge is felcsúszott kissé. Vagy talán pont azért tűrte fel, mert számított rá, hogy Hubi megtiszteli néhány pillantással. Hízelgő gondolat.*
- Az anyja... *leheli szinte némán maga elé, és nyel egy nagyot. Sajnos ez a békés idill nem tart sokáig, mert Dora valahogy megérezheti, hogy figyelik és megfordul. Hubi gyorsan lekapja a fejét, de érzi, hogy elkésett. Gyorsan körülnéz, hogy merre tudna leghamarabb felszívódni, de a lány ekkor megjelenik az ablakban.*
- Én... öhm... csak megmerevedett... mármint a derekam. A derekam. És épp, szóval, épp leejtettem a... a... és lehajoltam...
*Mindezt guggolva, felfelé pislogva adja elő, és maga is érzi, hogy ez a helyzet milyen méltatlan hozzá. Biztosan vannak akik úgy vélik, hogy a leselkedés is méltatlan egy kancellárhoz, de ha Hubit kérdeznék, neki erről egészen más lenne a véleménye. Milyen kár, hogy senki sem kérdezi! És persze azt is tudja, hogy ezt a dadogva előadott valamit nem is lehet komolyan venni. Úgyhogy felnevet, feltápászkodik és ismeretségük óta először beszél Dorához mindenféle nyájasságba burkolt távolságtartás vagy modoros kellemkedés nélkül. Úgy is lehet venni, hogy most első ízben őszinte.*
- Jó, rendben van. Ez pontosan az aminek látszik. Meg kell vallanom, kedvesem, hogy a szépséged egész egyszerűen elbűvölt, az ember pedig gyenge és esendő: képtelen voltam ellenállni a kísértésnek. Remélem el tudod nézni ezt egy öregembernek, aki nagy csodálója a bájnak és szépségnek.
*Az csak természetes, hogy nem gondol magára úgy, mint egy vénségre, de egy mentegetőzésben ez jól mutathat. Az előadásmódból, és talán a szavakból is arra lehet következtetni, mintha kizárólag Dorát érte volna ez a megtiszteltetés, mintha ő nyerte volna el annyira Hubi tetszését, hogy ezt ilyen eredeti módon fejezze ki. Azt igazán nem kell tudnia, hogy ilyesmi már számos alkalommal előfordult. Azonban egy kis meglepetés is éri. Korábban, ha rajtakapták, legalábbis kellemetlen szavakat kapott, sőt! Az a kiállhatatlan fráter még a fejét sem átallotta betörni, mert megleste a babáját. Minő szerencse, hogy ottmaradt a Vérkertben! Dora viszont felháborodás nélkül, szinte kedvesen veszi a kancellár váratlan látogatását.
~Csak nem?... De hát miért ne?~
Tulajdonképpen jóképűnek is mondhatja magát, és ha már nem is fiatal, ha nem is duzzadó izmokkal felszerelt harcos, mégis előkelő ember, és magas tisztsége is kívánatos partivá teheti.*
- Nos, akkor én nem is akarlak zavarni tovább, tisztogasd csak a ruháid!
*Ez a mondat alkalmas lenne rá, hogy távozhasson, de egyelőre még ott áll az ablak előtt, egy kicsit szemtelen mosollyal. Mintha arra várna, hogy Dora visszatérjen korábbi foglalatoskodásához, és neki hátat fordítva hajolna a mosás fölé. Ha az istenek kegyesek Hubihoz, és ez így történnék, a jó kancellár haladéktalanul beugrana az ablakon. Jó, átkecmeregnek a párkányon. Vagy inkább az épület másik oldalán az ajtót használná.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.03 15:30:59
9822. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-03 00:38:04
Üzenet elküldve: 2018-06-03 00:38:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Kancellári lakosztály//
//Dora aludni készül//
//Habrertus//
- Ágy! *Suttogja, Dora, a puszta látvány lenyűgözi. Végre lát egy bútort, amit alvásra használnak, és régi barátként üdvözli – nem mintha nem egy napja aludt volna ágyban. De attól még a távol töltött idő örökkévalóságnak tűnt. El is felejt minden ármányt és kutakodni vágyást. Attól tart, hogy legfeljebb a kancellár alsóneműivel találkozna, ezt az élményt pedig amúgy is kihagyná. Inkább hirtelen nekibuzdulásból megoldja az ágynemű kérdését. Ezután nagyon körültekintően becsuk minden ablakot és elhúz minden függönyt, nehogy az útról az ő szépséges testét csodálhassák a járókelők. Ha még a lócitromot sem pucolják ebben a városban, meg se érdemlik ezt az örömöt. Ledobálva úttól poros ruháit alaposan megmosakodik, a haját is többször átmossa, hogy minden undormánytól megszabaduljon. Meglehetősen gyorsan végez, még hallja a kancellárt jönni-menni a másik szobában. Felölt egy harisnyát és inget.*
~ Még soha nem éltem ennyire. ~ *Gondolja, körülpillantva a takaros helyen, amit végre ő maga is tisztán élvezhet. A legjobban mégis az tetszik neki, hogy mezítláb van, lábujjai végre szabadon járhatnak-kelhetnek. Körbesétál, körbetáncol a tágas helyiségben, nézelődik, de aztán megint az ágyra dől, néhány másodpercig bőrébe szívva a puha érzést.
Szíve szerint most azonnal elaludna, de helyette erőt gyűjt, ideje nekilátni a többi vacaknak. Most a legszélső függönyt elhúzza, hogy lásson is valamit. Miután kabátja zsebéből kiszedett minden Fontos Amoni Iratot, és az ennél sokkal kevésbé fontos, húsz évnyi Dora-életmű lapjait, flegmán feltűri az ingét, és a lehető legkevesebb víz pocsékolásával megmossa utazáshoz használt ruháit.
Éppen mellényét áztatja be, félig háttal az ablaknak, mikor úgy érzi, hogy valaki bámulja.*
- Hihetetlen ez az alak… *Nyög fel, és megtörölve kezét az ablakhoz lép, kinyitja. Persze nem mást lát, mint magát a leskelődő kancellárt. Gúnyos mosollyal az ablakkeretre hasal.*
- Jó napot, kancellár uram! Biztosan aggódsz értem, kedves tőled. De semmi baj, nem az alvókámmal van a gond, csak ki akarom pucolni a ruháimat, mielőtt elteszem magam.
~ Na meg egy túrót, te kukkoló kecske. ~ *Gondolja hozzá, mert egyből sejti, mi járatban van itt igazából Habrertus.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.03 00:40:12
//Dora aludni készül//
//Habrertus//
- Ágy! *Suttogja, Dora, a puszta látvány lenyűgözi. Végre lát egy bútort, amit alvásra használnak, és régi barátként üdvözli – nem mintha nem egy napja aludt volna ágyban. De attól még a távol töltött idő örökkévalóságnak tűnt. El is felejt minden ármányt és kutakodni vágyást. Attól tart, hogy legfeljebb a kancellár alsóneműivel találkozna, ezt az élményt pedig amúgy is kihagyná. Inkább hirtelen nekibuzdulásból megoldja az ágynemű kérdését. Ezután nagyon körültekintően becsuk minden ablakot és elhúz minden függönyt, nehogy az útról az ő szépséges testét csodálhassák a járókelők. Ha még a lócitromot sem pucolják ebben a városban, meg se érdemlik ezt az örömöt. Ledobálva úttól poros ruháit alaposan megmosakodik, a haját is többször átmossa, hogy minden undormánytól megszabaduljon. Meglehetősen gyorsan végez, még hallja a kancellárt jönni-menni a másik szobában. Felölt egy harisnyát és inget.*
~ Még soha nem éltem ennyire. ~ *Gondolja, körülpillantva a takaros helyen, amit végre ő maga is tisztán élvezhet. A legjobban mégis az tetszik neki, hogy mezítláb van, lábujjai végre szabadon járhatnak-kelhetnek. Körbesétál, körbetáncol a tágas helyiségben, nézelődik, de aztán megint az ágyra dől, néhány másodpercig bőrébe szívva a puha érzést.
Szíve szerint most azonnal elaludna, de helyette erőt gyűjt, ideje nekilátni a többi vacaknak. Most a legszélső függönyt elhúzza, hogy lásson is valamit. Miután kabátja zsebéből kiszedett minden Fontos Amoni Iratot, és az ennél sokkal kevésbé fontos, húsz évnyi Dora-életmű lapjait, flegmán feltűri az ingét, és a lehető legkevesebb víz pocsékolásával megmossa utazáshoz használt ruháit.
Éppen mellényét áztatja be, félig háttal az ablaknak, mikor úgy érzi, hogy valaki bámulja.*
- Hihetetlen ez az alak… *Nyög fel, és megtörölve kezét az ablakhoz lép, kinyitja. Persze nem mást lát, mint magát a leskelődő kancellárt. Gúnyos mosollyal az ablakkeretre hasal.*
- Jó napot, kancellár uram! Biztosan aggódsz értem, kedves tőled. De semmi baj, nem az alvókámmal van a gond, csak ki akarom pucolni a ruháimat, mielőtt elteszem magam.
~ Na meg egy túrót, te kukkoló kecske. ~ *Gondolja hozzá, mert egyből sejti, mi járatban van itt igazából Habrertus.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.03 00:40:12
9821. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-06-02 23:34:00
Üzenet elküldve: 2018-06-02 23:34:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Svir, Quienn//
*A jelzett irányba néz, szemügyre veszi a megpakolt szekereket. Nem ő lenne, ha nem lépne oda, és ne túrna bele itt-ott a rakományba. Még akkor is, ha Svir említette, hogy még nem nézte át a felpakolt holmikat. Vagy talán éppen azért. Persze egy ilyen hevenyészett vizsgálat nem alkalmas rá, hogy felmérje a készleteket, de amit lát azt nagyjából rendben lévőnek találja. De az is bizonyos, hogy a per pillanat kalaptalan Svir alaposan át fogja nézni.*
- Igen. *bólint egyet a kis sirámra* Úgy terveztem, hogy Alyo visszatér mire ti indulásra készen álltok. De vagy ti végeztetek dicséretesen gyorsan a feladatotokkal, *egy mosoly* vagy Bris-ék haladnak a vártnál lassabban.
*Elhúzza a száját és a kapu felé néz, mintha azt várná, hogy a helyettese, a gnóm ezermester és persze Alyo, akit mostanában mintha jobban kedvelne, azon nyomban fel is tűnnének ott. Sajnálatos módon ez nem történik meg.*
- Pedig nem Lihanech-be küldtem őket, hanem csak a Mirakh-bányához.
*Rövid töprengés után folytatja.*
- Nyugodtabb időkben talán azt mondanám, hogy induljatok. De most jobb, ha még vártok egy kicsit. Bízom benne, hogy Alyo nemsokára visszatér, nyugodtabb lennék, ha ő is elkísérne benneteket. Igen ügyes lány. *Aztán ártatlan arccal teszi hozzá.* Remek íjász, ugyanis.
*Bólint egyet, inkább csak magának.*
- Rendben van. Nézzétek át, kérlek, hogy minden megvan-e, amire a Hadúrnak szüksége lehet a városban, és amint Syoud leánya visszatér, azonnal induljatok.
*Kérdés persze, hogy ez mikor fog megtörténni? Ha túl sokáig kéne várni a félvérre, az átírhatja a terveit, de ezzel még ráér foglalkozni. Elnéz az erőd felé, és az jut eszébe, hogy ideje lenne végre harapni valamit. Most némi hideg sült, sajt és kenyér is megtenné. Vagy az a nemes kisasszonyka. De hát első a kötelesség. Vagy legalábbis az első között szerepel.*
- Köszönöm, Svir uram! *biccent az egykori intézőnek és Quiennek* A Kancellárián megtaláltok, ha történnék valami.
*Ha más nincs, el is indul a Radkraal felé. Azt pedig csak akkor látják mások ha direkt figyelik, hogy nem az épület bejárata felé tart, hanem megkerüli a Radkraalt. Dora ugyanis gondosan bekulcsolta maga mögött a kancellári lakrész ajtaját, de hátha elfeledkezett az ablakról és a függönyről. Esetleg nem húzta össze az utóbbit, és esetleg még nem végzett a tisztálkodással.*
*A jelzett irányba néz, szemügyre veszi a megpakolt szekereket. Nem ő lenne, ha nem lépne oda, és ne túrna bele itt-ott a rakományba. Még akkor is, ha Svir említette, hogy még nem nézte át a felpakolt holmikat. Vagy talán éppen azért. Persze egy ilyen hevenyészett vizsgálat nem alkalmas rá, hogy felmérje a készleteket, de amit lát azt nagyjából rendben lévőnek találja. De az is bizonyos, hogy a per pillanat kalaptalan Svir alaposan át fogja nézni.*
- Igen. *bólint egyet a kis sirámra* Úgy terveztem, hogy Alyo visszatér mire ti indulásra készen álltok. De vagy ti végeztetek dicséretesen gyorsan a feladatotokkal, *egy mosoly* vagy Bris-ék haladnak a vártnál lassabban.
*Elhúzza a száját és a kapu felé néz, mintha azt várná, hogy a helyettese, a gnóm ezermester és persze Alyo, akit mostanában mintha jobban kedvelne, azon nyomban fel is tűnnének ott. Sajnálatos módon ez nem történik meg.*
- Pedig nem Lihanech-be küldtem őket, hanem csak a Mirakh-bányához.
*Rövid töprengés után folytatja.*
- Nyugodtabb időkben talán azt mondanám, hogy induljatok. De most jobb, ha még vártok egy kicsit. Bízom benne, hogy Alyo nemsokára visszatér, nyugodtabb lennék, ha ő is elkísérne benneteket. Igen ügyes lány. *Aztán ártatlan arccal teszi hozzá.* Remek íjász, ugyanis.
*Bólint egyet, inkább csak magának.*
- Rendben van. Nézzétek át, kérlek, hogy minden megvan-e, amire a Hadúrnak szüksége lehet a városban, és amint Syoud leánya visszatér, azonnal induljatok.
*Kérdés persze, hogy ez mikor fog megtörténni? Ha túl sokáig kéne várni a félvérre, az átírhatja a terveit, de ezzel még ráér foglalkozni. Elnéz az erőd felé, és az jut eszébe, hogy ideje lenne végre harapni valamit. Most némi hideg sült, sajt és kenyér is megtenné. Vagy az a nemes kisasszonyka. De hát első a kötelesség. Vagy legalábbis az első között szerepel.*
- Köszönöm, Svir uram! *biccent az egykori intézőnek és Quiennek* A Kancellárián megtaláltok, ha történnék valami.
*Ha más nincs, el is indul a Radkraal felé. Azt pedig csak akkor látják mások ha direkt figyelik, hogy nem az épület bejárata felé tart, hanem megkerüli a Radkraalt. Dora ugyanis gondosan bekulcsolta maga mögött a kancellári lakrész ajtaját, de hátha elfeledkezett az ablakról és a függönyről. Esetleg nem húzta össze az utóbbit, és esetleg még nem végzett a tisztálkodással.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11720-11739