//Őrség//
//főleg Tai, Nel, Rh'onhan//
*Dora úgy látja, az őrt egyáltalán nem tölti el vidámsággal a gnóm retek elfogyasztásának a gondolata, és meg kell hagyni, teljesen igaza van. Viszont Dora sem szórakozásból cipelgeti az üvegeket, hanem nagylelkűségből. Na jó, abból sem, pénzmosásból. De az etika kérdését teljesen felesleges belevinni abba, hogy a gnóm retek használ, na. A lány letesz egy üveget a fegyvertartóra, hogy azért megigya az elf, ha olyanja van.
Ekkor több minden is történik, olyan gyorsan, hogy követni is alig tudja. Először is egy hatalmas óriás – Morwon, mint mondja – jelenik meg, nagyobb és marconább, mint akivel ideérkezett, és nagyon furcsa tájszólással beszél, amit Dora nem tud mire vélni. Az őr és közte határozott feszültség alakul ki.* ~ Bárki is hozta a szabályt, hogy nem jöhet be, nem lehetett félős. ~
*Közben Ephemia is megkerül, köszön is neki. Dora kissé zavartan pislog, mert eszébe jut, hogy már fél napja fogalma sincs, mi történt társnőjével pontosan a kapunál, de nincs lehetősége megkérdezni, olyan sietős dolga van mindenkinek. Kilvard is elrohan mellette, ezúttal kifelé, bár őt már egynéhányszor látta a Kancellárián. Dora maga is a Vaskorsóba tartana, hogy elvigye a maradék italt, de a kapuban sokkal érdekesebb beszélgetéseket hallani, és láthatóan nem zavar senkit, hogy a lány hallja vagy látja a dolgokat.
Ezután felbukkan egy olyan kompánia, amihez foghatót Dora még életében nem látott, pedig Artheniorban már volt része egy s másban az utcákat róva. Tátott szájjal nézi, ahogy egy tündér lányzóval egy szürkeruhás, bottal járó vándor érkezik meg – egy óriási warg hátán. Valószínű, hogy ez Dorát félelemmel kéne, hogy eltöltse, de a lány inkább az állatok alapos vizsgálatára, esetleg felboncolására esküszik. Egy ilyen lény felbukkanása nagyobb öröm, mint álmodta volna, bár sajnos el is megy. A tulajdonosa viszont Lorewről kezd beszélni. Dora nem érti a mágusokról szóló beszédet, nem tudja, miféle mágiával óvja meg Taitos Nelt és az őrt, de a kapu zárva, úgysincs hova menni, a lány pedig nagyon izgatott lesz, hogy a Lorew-titokra fényt deríthet. Utánuk lép, kissé zavart, kissé töprengő arckifejezéssel.*
- Én ismerem Lorewet… egy kicsit. *Mondja ki a megdöbbentőt a hatás kedvéért. Elvégre Lorewwel van közös vonásuk, mint kiderült, csak Dora nem büszke rá.* Nem félek tőle. Lehet, hogy butaság, de van egy olyan érzésem, hogy segíthetek. Hadd jöjjek veletek!
*Közelebb lép hozzájuk, hogy jobban megnézhessék maguknak.*
- A nevem Dorawyna Olaphine, a kancellár írnoka vagyok. *Teszi hozzá megbiccentve kalapját, mert érzi, hogy ő az új erre, ennyivel tartozik, hogy elnyerje a többiek bizalmát.*