Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 526 (10501. - 10520. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
10520. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-18 12:16:02
Üzenet elküldve: 2018-10-18 12:16:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// A máglya fénye //
// Kagan, Nairada, Rel, Sizpak, Laor, Kajla //
*A Relael nevű nő elhessen, Kagan biccentésétől kísérve. Mindig is kicsit furcsának tartotta az elfeket, bár ő jobbára olyanokat ismert, mint Syoud, vagy Heliotis.*
- Remek! *a félvér nemeslány már konstruktívabb, és valamiért folyamatosan ott bizsereg a horizonton valami vele kapcsolatban. A vezér magában megrázza a kolompját, és figyelmét az üzletre tereli. Átveszi az aranyat és biccent.*
- A Kancellár majd segít elintézni a papírmunkát és a földek kimérését. Utat elvileg nem kell vágni, mert azt megcsináltuk, csak tisztítani kell. Erre azt hiszem, bármelyik tűzmágus képes... *hunyorít Kriyon felé.*
- Hasonlóképpen, Nairada Craiyra!
*Tömegesen kezdik ellepni a népek, mint mindig, amikor adakozik, vagy törvénylátó napot tart, vagy csak elmenne egyet a latrinára. Sfettsnek - némileg fékezett habzással - int vissza, majd hallja, hogy valami fiúcskahangféle megszólal a közelében. Körbenéz, de semmi, aztán tekintetét lejjebb... lejjebb... lejjebb engedi és...*
- Aha. *egy tündér pasi. Élő, és nincs is átsütve. Furcsa. Lassan elfordítja fejét, mert ezt még fel kell dolgoznia. Szerencsére más is feltűnik a színen, de Kagan int neki, hogy várjon még.*
- Türelmedet kérem, tündér uraság. *elkapja Kaehyla pillantását és int is neki, hogy csatlakozzon hozzá. Odébb sétál, mert látja Laort közeledni.*
- Laor! * Az érkező Laor Vylnis nagyjából 3000 aranyat kap.
A Vashegy gazdag, és ezúttal Kagan nem akar semmit sem a véletlenre bízni.*
- Menjetek. Adjátok át üdvözletem. *biccent, és útjára is engedi a hadmestert.*
- Térjetek vissza dicsőségben. *nincs más utasítása. Bosszút és győzelmet akar.*
*Amikor ezzel végez, hirtelen támad körülötte egy kis tér és levegő.*
- Gyere, te tündér! *inti magához Sizpak Derketunt.*
- No... most add elő, mit szeretnél!
// Kagan, Nairada, Rel, Sizpak, Laor, Kajla //
*A Relael nevű nő elhessen, Kagan biccentésétől kísérve. Mindig is kicsit furcsának tartotta az elfeket, bár ő jobbára olyanokat ismert, mint Syoud, vagy Heliotis.*
- Remek! *a félvér nemeslány már konstruktívabb, és valamiért folyamatosan ott bizsereg a horizonton valami vele kapcsolatban. A vezér magában megrázza a kolompját, és figyelmét az üzletre tereli. Átveszi az aranyat és biccent.*
- A Kancellár majd segít elintézni a papírmunkát és a földek kimérését. Utat elvileg nem kell vágni, mert azt megcsináltuk, csak tisztítani kell. Erre azt hiszem, bármelyik tűzmágus képes... *hunyorít Kriyon felé.*
- Hasonlóképpen, Nairada Craiyra!
*Tömegesen kezdik ellepni a népek, mint mindig, amikor adakozik, vagy törvénylátó napot tart, vagy csak elmenne egyet a latrinára. Sfettsnek - némileg fékezett habzással - int vissza, majd hallja, hogy valami fiúcskahangféle megszólal a közelében. Körbenéz, de semmi, aztán tekintetét lejjebb... lejjebb... lejjebb engedi és...*
- Aha. *egy tündér pasi. Élő, és nincs is átsütve. Furcsa. Lassan elfordítja fejét, mert ezt még fel kell dolgoznia. Szerencsére más is feltűnik a színen, de Kagan int neki, hogy várjon még.*
- Türelmedet kérem, tündér uraság. *elkapja Kaehyla pillantását és int is neki, hogy csatlakozzon hozzá. Odébb sétál, mert látja Laort közeledni.*
- Laor! * Az érkező Laor Vylnis nagyjából 3000 aranyat kap.
A Vashegy gazdag, és ezúttal Kagan nem akar semmit sem a véletlenre bízni.*- Menjetek. Adjátok át üdvözletem. *biccent, és útjára is engedi a hadmestert.*
- Térjetek vissza dicsőségben. *nincs más utasítása. Bosszút és győzelmet akar.*
*Amikor ezzel végez, hirtelen támad körülötte egy kis tér és levegő.*
- Gyere, te tündér! *inti magához Sizpak Derketunt.*
- No... most add elő, mit szeretnél!
10519. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-18 08:29:56
Üzenet elküldve: 2018-10-18 08:29:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//Óriásválasz//
*Zax szavaiban van valami vészjósló. Maga sem tudná megmagyarázni, hogy mi, de ideglelés kerülgeti az ígérettől, hogy majd az óriás intézkedik. Kérné, hogy ne tegye, de addigra Nirs már odalép és Zax megkezdi az intézést, Aenae meg az arcpálmázást. Nirs a földön ül, mert az óriás valahogy fellökte, Aenae meg legszívesebben elsüllyedne attól, amiket Zax mond Nirsnek. Arcát tenyereibe rejti, a válla rázkódik és hát kívülről nehéz eldönteni, hogy a a sírás vagy a röhögés miatt. Igazából sírva röhög a tragikomikus jeleneten. Még hogy a testőrségének parancsnoka.*
- Jó, majd kiáltok.
*Mondja Zaxnak zavart mosollyal, arca felváltva holtsápadt és rákvörös. Zax intézkedésének egyetlen pozitív hozadéka, hogy megtudta az óriás nevét. Zax odébbáll, Aenae pedig tekintetével követi, az ég felé mutató hüvelykujjak és a kacsintás sem nyugtatja igazán meg. Int csak neki.*
- Csak viccel ám. Mindennel.
*Mert végül is Aenae nem számolt be az óriásnak mindenről, volt ugyan egy elszólása, de az véletlen volt. Remélhetőleg egy kis elszólásból még senki nem von le messzemenő következtetéseket. Hellyel kínálja maga mellett a fiút.
Zax miatt zavarban volt már eleve, de Nirs ez csak fokozza, az ilyen vallomásokkal még mindig nem tud mit kezdeni azonkívül, hogy szerényen mosolyog, meg bénán megköszöni. A béna megköszönés ezúttal elmarad, mert Nirs már folytatja is, amitől a lány szája kinyílik, majd anélkül csukódik be, hogy szólna bármit is. Igazából ezzel az egésszel kapcsolatban egy kérdés fogalmazódik meg benne.*
- Ők mégis honnan gondolják, hogy ügyetlen vagy? Nem vagy az. Mármint... Nem tudom. Mit értenek ügyetlenség alatt? Nekem jó. Vagyis, izé, azt hiszem.
*Persze nem kéne vörösödnie, mert amiről szó esik, azon már régen túl vannak, de ő ennek ellenére mégis tiszta vörös. Nem gondolkodott még ezen. Az első pár alkalommal ugyan fájt és örült, hogy viszonylag hamar véget ért, de azóta nincsen oka panaszra. Vagyis nem tudja, hogy kellene oka legyen rá, igenis élvezi az összebújásokat, a zsibbadást utána, meg, hogy összegabalyodott végtagokkal alszanak egymás mellett. Odahajol Nirshez, hogy megcsókolhassa, de mégsem teszi, csak önkénytelen fintorral az arcán kibukik belőle az önkénytelen kérdés.*
- Te... hánytál?
//Óriásválasz//
*Zax szavaiban van valami vészjósló. Maga sem tudná megmagyarázni, hogy mi, de ideglelés kerülgeti az ígérettől, hogy majd az óriás intézkedik. Kérné, hogy ne tegye, de addigra Nirs már odalép és Zax megkezdi az intézést, Aenae meg az arcpálmázást. Nirs a földön ül, mert az óriás valahogy fellökte, Aenae meg legszívesebben elsüllyedne attól, amiket Zax mond Nirsnek. Arcát tenyereibe rejti, a válla rázkódik és hát kívülről nehéz eldönteni, hogy a a sírás vagy a röhögés miatt. Igazából sírva röhög a tragikomikus jeleneten. Még hogy a testőrségének parancsnoka.*
- Jó, majd kiáltok.
*Mondja Zaxnak zavart mosollyal, arca felváltva holtsápadt és rákvörös. Zax intézkedésének egyetlen pozitív hozadéka, hogy megtudta az óriás nevét. Zax odébbáll, Aenae pedig tekintetével követi, az ég felé mutató hüvelykujjak és a kacsintás sem nyugtatja igazán meg. Int csak neki.*
- Csak viccel ám. Mindennel.
*Mert végül is Aenae nem számolt be az óriásnak mindenről, volt ugyan egy elszólása, de az véletlen volt. Remélhetőleg egy kis elszólásból még senki nem von le messzemenő következtetéseket. Hellyel kínálja maga mellett a fiút.
Zax miatt zavarban volt már eleve, de Nirs ez csak fokozza, az ilyen vallomásokkal még mindig nem tud mit kezdeni azonkívül, hogy szerényen mosolyog, meg bénán megköszöni. A béna megköszönés ezúttal elmarad, mert Nirs már folytatja is, amitől a lány szája kinyílik, majd anélkül csukódik be, hogy szólna bármit is. Igazából ezzel az egésszel kapcsolatban egy kérdés fogalmazódik meg benne.*
- Ők mégis honnan gondolják, hogy ügyetlen vagy? Nem vagy az. Mármint... Nem tudom. Mit értenek ügyetlenség alatt? Nekem jó. Vagyis, izé, azt hiszem.
*Persze nem kéne vörösödnie, mert amiről szó esik, azon már régen túl vannak, de ő ennek ellenére mégis tiszta vörös. Nem gondolkodott még ezen. Az első pár alkalommal ugyan fájt és örült, hogy viszonylag hamar véget ért, de azóta nincsen oka panaszra. Vagyis nem tudja, hogy kellene oka legyen rá, igenis élvezi az összebújásokat, a zsibbadást utána, meg, hogy összegabalyodott végtagokkal alszanak egymás mellett. Odahajol Nirshez, hogy megcsókolhassa, de mégsem teszi, csak önkénytelen fintorral az arcán kibukik belőle az önkénytelen kérdés.*
- Te... hánytál?
10518. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-18 00:36:57
Üzenet elküldve: 2018-10-18 00:36:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//Laor//
* Pash miután leadja a jelentését, eszik pár falatot, azután főleg bámul maga elé. Nem tudja, hogy meddig illik maradnia, hogy tiszteletét tegye és hasonlók, de már nagyon szívesen menne, és lefeküdne. Hamarosan meglátja viszont, hogy intenek neki, mire feláll a székből, és laposakat pislogva megközelíti a férfit, akiről tudja, hogy a Hadúr kuzinja mellett elég szép tisztséget kapott, hiszen a férfi őt is bemutatta, és valami csapatok vezetéséről beszélt. Hamarosan már a férfi előtt áll tehát, és figyelmesen hallgatja a szavait. Az utasításokra csak bólint.*
- Értettem. * Bólint, majd az előző feladatán okulva most nem felejti el hozzátenni a következőt. * Viszont nincs lovam. Ha engeded, megjárnám a piacot, hogy szerezzek magamnak egyet, mert nem akarok senkit hátráltatni holnap.
* Alázatosan mondja ezeket a szavakat, és látszik rajta, hogy tényleg komolyan is gondolja. Bár nem gazdag, a Hadúr legutóbbi ajándékával együtt van elég pénze, hogy megengedhessen magának egy hátast. *
//Laor//
* Pash miután leadja a jelentését, eszik pár falatot, azután főleg bámul maga elé. Nem tudja, hogy meddig illik maradnia, hogy tiszteletét tegye és hasonlók, de már nagyon szívesen menne, és lefeküdne. Hamarosan meglátja viszont, hogy intenek neki, mire feláll a székből, és laposakat pislogva megközelíti a férfit, akiről tudja, hogy a Hadúr kuzinja mellett elég szép tisztséget kapott, hiszen a férfi őt is bemutatta, és valami csapatok vezetéséről beszélt. Hamarosan már a férfi előtt áll tehát, és figyelmesen hallgatja a szavait. Az utasításokra csak bólint.*
- Értettem. * Bólint, majd az előző feladatán okulva most nem felejti el hozzátenni a következőt. * Viszont nincs lovam. Ha engeded, megjárnám a piacot, hogy szerezzek magamnak egyet, mert nem akarok senkit hátráltatni holnap.
* Alázatosan mondja ezeket a szavakat, és látszik rajta, hogy tényleg komolyan is gondolja. Bár nem gazdag, a Hadúr legutóbbi ajándékával együtt van elég pénze, hogy megengedhessen magának egy hátast. *
10517. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-18 00:25:35
Üzenet elküldve: 2018-10-18 00:25:35
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//A részeges Thargodrymester//
* Nirs szavaira megcsóválja a fejét, a saját pénzéből tervezte állni a szórakozását, de ezt felesleges nekiálljon bizonygatni. A nő nevetésére kaján, és foghíjas vigyorral felel, az előző szavai magukért felelnek, itt is felesleges a szavakkal bánjon. Syv bátorítását is elengedi a füle mellett, nem kell neki szárnysegéd, nem úgy áll a nőkkel, mint ifjú rokona, megoldja ő egyedül is a dolgokat. Viszont érkezik egy olyan felvetés a szőke részéről, ami mellett már nem mehet el szó nélkül. *
- Nem leckéket kértem, hanem szórakozást ajánlottam. * Figyelmezteti mosolyogva a lányt, aki úgy tűnik, hogy félreérti Waldran közeledését. Ezt a következő mondata is bizonyítja, amire megcsóválja a fejét.*
- Ha kurvát akarnék, pénzt ajánlottam volna. Ne érts félre, nem tervezek fizetni, legalábbis nem arannyal. * Kacsint a nőre, aztán feláll az asztaltól, és várakozva tekint az amazonra.*
- Persze jöhetnék mézesmázos szavakkal, ígéretekkel és hasonlókkal, és próbálhatnálak elcsábítani, de szerintem a tettek többet érnek minden szónál. Ha szeretnél egy igazán jó estét, akkor gyere velem. Ha nem, akkor maradj nyugodtan. * Vonja meg a vállát, majd biccent az elf felé. *
- Syv, holnap nem szeretnék várni rád. Ésszel igyál, és mulass. * Búcsúzik, aztán Kaehylára néz kérdő tekintettel, egy pillanatig a döntésére várva, aztán vagy a nővel, vagy nélküle, de elindul Thargarod felé. *
- Szerintem jobb és kényelmesebb a te szobádban. *Teszi hozzá ha vele tart, ha nem, akkor persze nem beszél magában képzeletbeli nőkkel. Előbbi esetében a lány szobája felé, utóbbi esetben magányosan csak az erőd felfedezésére indul. Azért még megáll egy pillanatra, és Naihoz lép távozóban. *
- A Hadúr úgy döntött, hogy holnap a Mágustoronyhoz megyünk, és ti is jöttök. Ezen kívül még ezt is küldi nektek. * Ezzel leszámol 1200 aranyat Nairada Cray'ra számára, majd tovább indul. * Reggel indulunk, nem szeretek várni senkire.
* Szól még vissza távozóban. *
//A részeges Thargodrymester//
* Nirs szavaira megcsóválja a fejét, a saját pénzéből tervezte állni a szórakozását, de ezt felesleges nekiálljon bizonygatni. A nő nevetésére kaján, és foghíjas vigyorral felel, az előző szavai magukért felelnek, itt is felesleges a szavakkal bánjon. Syv bátorítását is elengedi a füle mellett, nem kell neki szárnysegéd, nem úgy áll a nőkkel, mint ifjú rokona, megoldja ő egyedül is a dolgokat. Viszont érkezik egy olyan felvetés a szőke részéről, ami mellett már nem mehet el szó nélkül. *
- Nem leckéket kértem, hanem szórakozást ajánlottam. * Figyelmezteti mosolyogva a lányt, aki úgy tűnik, hogy félreérti Waldran közeledését. Ezt a következő mondata is bizonyítja, amire megcsóválja a fejét.*
- Ha kurvát akarnék, pénzt ajánlottam volna. Ne érts félre, nem tervezek fizetni, legalábbis nem arannyal. * Kacsint a nőre, aztán feláll az asztaltól, és várakozva tekint az amazonra.*
- Persze jöhetnék mézesmázos szavakkal, ígéretekkel és hasonlókkal, és próbálhatnálak elcsábítani, de szerintem a tettek többet érnek minden szónál. Ha szeretnél egy igazán jó estét, akkor gyere velem. Ha nem, akkor maradj nyugodtan. * Vonja meg a vállát, majd biccent az elf felé. *
- Syv, holnap nem szeretnék várni rád. Ésszel igyál, és mulass. * Búcsúzik, aztán Kaehylára néz kérdő tekintettel, egy pillanatig a döntésére várva, aztán vagy a nővel, vagy nélküle, de elindul Thargarod felé. *
- Szerintem jobb és kényelmesebb a te szobádban. *Teszi hozzá ha vele tart, ha nem, akkor persze nem beszél magában képzeletbeli nőkkel. Előbbi esetében a lány szobája felé, utóbbi esetben magányosan csak az erőd felfedezésére indul. Azért még megáll egy pillanatra, és Naihoz lép távozóban. *
- A Hadúr úgy döntött, hogy holnap a Mágustoronyhoz megyünk, és ti is jöttök. Ezen kívül még ezt is küldi nektek. * Ezzel leszámol 1200 aranyat Nairada Cray'ra számára, majd tovább indul.
* Reggel indulunk, nem szeretek várni senkire. * Szól még vissza távozóban. *
10516. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 23:27:52
Üzenet elküldve: 2018-10-17 23:27:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//A részeges Thargodrymester//
*Kíváncsi rá, vajon valóban felveti-e az ajánlatot Aenaenek, és tényleg megjelennek-e a szobája ajtajában. Simán el tudná képzelni, hogy az ágy széléről instruálja őket, meg néha odamegy megigazgatni őket és a többi. Bár már ahogy ezt végiggondolja is jót szórakozik magában, nem tudja, hogyan tudná végigülni nevetés nélkül.
Hátradőlve figyeli a távozó Nirst ahogy odamegy szívszerelméhez és próbál valamit leolvasni az arcukról. Meredten bámulja őket, mikor is Waldran közli vele, hogy ő aztán szívesen átvenné Nirs helyét.*
- No hát, mi van veled, rokon? *Erre aztán nem számított, el is neveti magát, bár most ő sem tudja, hogy meglepettségében vagy szórakozásában.* Belőled sikerült kihozni a férfit, nem a szűz fiúcskából?
*Feltűnően gondolkodni kezd a kérdésen, ami egyébként tényleg nem olyan egyértelmű. Igazából viccnek szánta az elején, na de aztán a pénz is motiválta, mert jelenleg majdnem hogy üres a zsebe. És hát... mégis csak nőből van, aki igényt tart néha napján egy kis szórakozásra.*
- Téged is tanítani kell? Na ez már szégyen, ő legalább alig volt húsz, na de te!
*Persze érti ő a célzást, és azt is sejti, hogy itt nincs szó semmilyen tapasztalat szerzésről.
Kagan felé pillant. Nem tudja, hogy most végül kapott-e tőle bármi feladatot vagy már él-e a testőrködés. Mindenesetre ő úgy ítéli meg, hogy nem, aztán ha mégis...*
~Így járt!~
- Waldran, neked is azt tudom mondani, ha kurva kell, rossz helyen kopogtatsz, menj egy kicsit arrébb. *A vörös felé bök.* Persze... Már csak azért is, mert illően kell üdvözölni egy rokont... Na úgy már nem árt egy kicsit belsőségesebb viszony. Mi meg régen láttuk egymást, sok-sok elmaradást kell bepótolni rövid idő alatt, úgyhogy lehet igazad van, és kicsit gyorsítani kéne a folyamaton...
*Kíváncsian várja Waldran válaszát, bár azért erős tippje van.*
- Syv, elnézve ezt a nagy, részeges melákot, ha nem én megyek vele sem marad hidegen a sátra!
//A részeges Thargodrymester//
*Kíváncsi rá, vajon valóban felveti-e az ajánlatot Aenaenek, és tényleg megjelennek-e a szobája ajtajában. Simán el tudná képzelni, hogy az ágy széléről instruálja őket, meg néha odamegy megigazgatni őket és a többi. Bár már ahogy ezt végiggondolja is jót szórakozik magában, nem tudja, hogyan tudná végigülni nevetés nélkül.
Hátradőlve figyeli a távozó Nirst ahogy odamegy szívszerelméhez és próbál valamit leolvasni az arcukról. Meredten bámulja őket, mikor is Waldran közli vele, hogy ő aztán szívesen átvenné Nirs helyét.*
- No hát, mi van veled, rokon? *Erre aztán nem számított, el is neveti magát, bár most ő sem tudja, hogy meglepettségében vagy szórakozásában.* Belőled sikerült kihozni a férfit, nem a szűz fiúcskából?
*Feltűnően gondolkodni kezd a kérdésen, ami egyébként tényleg nem olyan egyértelmű. Igazából viccnek szánta az elején, na de aztán a pénz is motiválta, mert jelenleg majdnem hogy üres a zsebe. És hát... mégis csak nőből van, aki igényt tart néha napján egy kis szórakozásra.*
- Téged is tanítani kell? Na ez már szégyen, ő legalább alig volt húsz, na de te!
*Persze érti ő a célzást, és azt is sejti, hogy itt nincs szó semmilyen tapasztalat szerzésről.
Kagan felé pillant. Nem tudja, hogy most végül kapott-e tőle bármi feladatot vagy már él-e a testőrködés. Mindenesetre ő úgy ítéli meg, hogy nem, aztán ha mégis...*
~Így járt!~
- Waldran, neked is azt tudom mondani, ha kurva kell, rossz helyen kopogtatsz, menj egy kicsit arrébb. *A vörös felé bök.* Persze... Már csak azért is, mert illően kell üdvözölni egy rokont... Na úgy már nem árt egy kicsit belsőségesebb viszony. Mi meg régen láttuk egymást, sok-sok elmaradást kell bepótolni rövid idő alatt, úgyhogy lehet igazad van, és kicsit gyorsítani kéne a folyamaton...
*Kíváncsian várja Waldran válaszát, bár azért erős tippje van.*
- Syv, elnézve ezt a nagy, részeges melákot, ha nem én megyek vele sem marad hidegen a sátra!
10515. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 22:35:17
Üzenet elküldve: 2018-10-17 22:35:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A máglya fénye//
//Karheia//
* Prexi arca széles vigyorra húzódik és almákkal felfegyverkezve közelít a ló azon része felé, amely nyihaházni szokott. Persze bizonytalan Csatanglóval kapcsolatban, elvégre eléggé a fiú fölé tornyosodik és nem ismeri igazán a gyereket, na és Prexi sem a lovat, de azért bízik benne, hogy nem lesz probléma az almaevéssel. Észreveszi Karhíja mozdulatát, és egy hálás mosoly kíséretében biccent, jelezve, hogy köszöni szépen a ló elszabadulási eshetőségének megakadályozását. *
- Jó paci - * hízeleg a lónak, aztán az egyik almát megemeli, és ha minden jól megy akkor az állatnak van annyi sütnivalója vagy éhsége, hogy egyből az almáért mozdítja a fejét és nem kell Prexinek a szájába tömnie, ha akarja azt az elégedettséget érezni, amely egy állat megetetésével jár. Természetesen a lóra is gondol, de azért jó móka ekkora bestiát táplálni. Nyilván nem önzetlen, hiszen a fiú szeretné, ha a ló szeretné, persze ez csak elméjének hátsó részében fogalmazódik meg, mert az előtérben természetesen a paci megetetése van leginkább jelen, és a morális kérdések csak zavaró mellékzöngeként hatnak Prexire. Amúgy is elég izgatott, hogy vajon elfogadja-e a felé nyújtott almát. *
- Hát - * vakarná meg szabad kezével a fejét, ha lenne neki éppen ilyenje, mármint keze, nem feje, de sajnos mindenét leköti az alma tartása és a ló etetése, így tanácstalanságát egy kósza grimasz jelzi csak Karhíjának, meg persze aztán a további szavai. * - Igazán nem tudom, sokan jöttek a menekültekkel. Van egy lány, akinek van Varllója, vagy Holjúja? Nem is tudom. Nem tudtam eldönteni, hogy varjú, vagy holló, de ő valami állatidomár félé, mert azt hallottam a medgolyokkal cimborál. Te tudod mik azok a medgolyok? - * Prexi nem tudja, amúgy is csak fél füllel hallotta és az sem biztos, hogy nem-e csak a bolondját akarták járatni vele, mert látták, hogy egy hiszékeny kölök a közelben van. Mindegy. Akár van medgoly, akár nincs, egy biztos: Vidát ismeri. * - A lányt Vidának, vagy Vildának, vagy valami ilyesminek hívják. Már elfelejtettem - * vonja meg a vállait. * - Amúgy ez csak rövidítés, igazából bonyolultabb neve van. Kicsit hosszabb. Amúgy téged miért hívnak Karhíjának, ha mindkét kezed megvan? - * tekint fel a lányra, aztán az egyik almát felé nyújtja. * - Nem kérsz egyet? - * kérdi minden átmenet nélkül, persze Karhíja esetében nem a szeretetét akarja megvenni almával, ez teljességgel csak figyelmesség részéről. *
- Hát igen, ő a fejedelem. Most már. Eddig vezér volt, vagy mi, de nemrég fejedelemséget alapítottunk. Mármint ők, én csak néztem ki a fejemből, meg számoltam a kincseket. Mondjuk csak egy rövid ideig * - Prexit nem zavarja, hogy sok mindent elmond, hiszen gyerek és hiszékeny, és Karhíjának van lova, akit a lány megmentett, szóval eleve nem lehet rossz ember. * - Képzeld! - * halkítja le hangját, aztán kicsit közelebb is megy a lányhoz. * - A nagyúrnak vannak átkozott gyűrűi! - * a fiú szeme csillog az izgatottságtól, aztán elgondolkozik, hogy ezt talán mégsem kellett volna elmondani, de végül is egy átkozott gyűrűt úgysem akarna senki, szóval nem nagy probléma és el is hessegeti feltörő aggodalmait. *
- Barátok? Nem, nem igazán - * vonja meg vállát, de nem keseredik el vagy ilyesmi. * - Vagyis te már annak számítasz, meg Vilda is, de őt elég régen láttam, szóval lehet, hogy nem vagyunk barátok - * Prexi elég egyszerűen kezeli a barátság témát. *
- Ja, meg látod Learon mellett azt a magas fickót? Őt Troddnak hívják. Elég szűkszavú, építeni kellene neki egy házat, mert nincs neki, talán azért olyan sötét a bőre. Nem tudott a naptól elbújni - * vagy nem is akart, de a nap elég rendesen igénybe vette a férfit. *
//Karheia//
* Prexi arca széles vigyorra húzódik és almákkal felfegyverkezve közelít a ló azon része felé, amely nyihaházni szokott. Persze bizonytalan Csatanglóval kapcsolatban, elvégre eléggé a fiú fölé tornyosodik és nem ismeri igazán a gyereket, na és Prexi sem a lovat, de azért bízik benne, hogy nem lesz probléma az almaevéssel. Észreveszi Karhíja mozdulatát, és egy hálás mosoly kíséretében biccent, jelezve, hogy köszöni szépen a ló elszabadulási eshetőségének megakadályozását. *
- Jó paci - * hízeleg a lónak, aztán az egyik almát megemeli, és ha minden jól megy akkor az állatnak van annyi sütnivalója vagy éhsége, hogy egyből az almáért mozdítja a fejét és nem kell Prexinek a szájába tömnie, ha akarja azt az elégedettséget érezni, amely egy állat megetetésével jár. Természetesen a lóra is gondol, de azért jó móka ekkora bestiát táplálni. Nyilván nem önzetlen, hiszen a fiú szeretné, ha a ló szeretné, persze ez csak elméjének hátsó részében fogalmazódik meg, mert az előtérben természetesen a paci megetetése van leginkább jelen, és a morális kérdések csak zavaró mellékzöngeként hatnak Prexire. Amúgy is elég izgatott, hogy vajon elfogadja-e a felé nyújtott almát. *
- Hát - * vakarná meg szabad kezével a fejét, ha lenne neki éppen ilyenje, mármint keze, nem feje, de sajnos mindenét leköti az alma tartása és a ló etetése, így tanácstalanságát egy kósza grimasz jelzi csak Karhíjának, meg persze aztán a további szavai. * - Igazán nem tudom, sokan jöttek a menekültekkel. Van egy lány, akinek van Varllója, vagy Holjúja? Nem is tudom. Nem tudtam eldönteni, hogy varjú, vagy holló, de ő valami állatidomár félé, mert azt hallottam a medgolyokkal cimborál. Te tudod mik azok a medgolyok? - * Prexi nem tudja, amúgy is csak fél füllel hallotta és az sem biztos, hogy nem-e csak a bolondját akarták járatni vele, mert látták, hogy egy hiszékeny kölök a közelben van. Mindegy. Akár van medgoly, akár nincs, egy biztos: Vidát ismeri. * - A lányt Vidának, vagy Vildának, vagy valami ilyesminek hívják. Már elfelejtettem - * vonja meg a vállait. * - Amúgy ez csak rövidítés, igazából bonyolultabb neve van. Kicsit hosszabb. Amúgy téged miért hívnak Karhíjának, ha mindkét kezed megvan? - * tekint fel a lányra, aztán az egyik almát felé nyújtja. * - Nem kérsz egyet? - * kérdi minden átmenet nélkül, persze Karhíja esetében nem a szeretetét akarja megvenni almával, ez teljességgel csak figyelmesség részéről. *
- Hát igen, ő a fejedelem. Most már. Eddig vezér volt, vagy mi, de nemrég fejedelemséget alapítottunk. Mármint ők, én csak néztem ki a fejemből, meg számoltam a kincseket. Mondjuk csak egy rövid ideig * - Prexit nem zavarja, hogy sok mindent elmond, hiszen gyerek és hiszékeny, és Karhíjának van lova, akit a lány megmentett, szóval eleve nem lehet rossz ember. * - Képzeld! - * halkítja le hangját, aztán kicsit közelebb is megy a lányhoz. * - A nagyúrnak vannak átkozott gyűrűi! - * a fiú szeme csillog az izgatottságtól, aztán elgondolkozik, hogy ezt talán mégsem kellett volna elmondani, de végül is egy átkozott gyűrűt úgysem akarna senki, szóval nem nagy probléma és el is hessegeti feltörő aggodalmait. *
- Barátok? Nem, nem igazán - * vonja meg vállát, de nem keseredik el vagy ilyesmi. * - Vagyis te már annak számítasz, meg Vilda is, de őt elég régen láttam, szóval lehet, hogy nem vagyunk barátok - * Prexi elég egyszerűen kezeli a barátság témát. *
- Ja, meg látod Learon mellett azt a magas fickót? Őt Troddnak hívják. Elég szűkszavú, építeni kellene neki egy házat, mert nincs neki, talán azért olyan sötét a bőre. Nem tudott a naptól elbújni - * vagy nem is akart, de a nap elég rendesen igénybe vette a férfit. *
10514. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 21:45:15
Üzenet elküldve: 2018-10-17 21:45:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//Óriásválasz//
*Mire Aenae-ék közelébe ér, igyekszik a körülményekhez képest értelmes fejet vágni. Nem is megy olyan rosszul. Igaz, szemei még mindig keresztben állnak kicsit, ráadásul a jobb alatt egy ideg rángatózik Zaxdor iménti pillantása következményeképpen. És az arcára erőltetett, kedvesnek, megnyerőnek szánt mosoly is inkább hajaz egy bárgyú vigyorra, de legalább igyekszik. Aenae mosolyát mindenesetre jó jelként könyvelheti el, ráadásul ez olyan fajta mosoly, amitől menten el is tudna olvadni. Tehát vesz egy nagy levegőt, de Zaxdor megfelelőnek látja a pillanatot, hogy akcióba lendüljön. Ezt Nirs leginkább abból veszi észre, hogy valami irdatlan tömeg eltakarja előle a máglya amúgy is hamvadó fényét, és valahonnan a sötétbe vesző magasból hall hangokat. Mondhatni, hogy ijedten kapja fel a fejét, és a lendülettől tesz még egy lépést előre. Ez pedig azzal jár, hogy az óriás barátságosan, de Nirs jelenlegi állapotában pusztító erővel előre lendülő jobbja pontosan szegycsonton találja. A következő pillanatban pedig azt tapasztalja, hogy kissé nehezen kap levegőt, sajognak a bordái, és Zaxdor nőt pár lábnyit. Az utóbbira egyszerűen annyi a magyarázat, hogy ha hanyatt nem is esett, de a fenekére csücsült.*
- Nirs Thargodrym, igen. *pislog az óriásra miután talpra kecmergett, és nem mer Aenae-re nézni. Ha ez a melák a testőre, akkor bizonyára Kagan küldte, hogy őt távol tartsa a lányától. De akkor miért akarja magukra hagyni őket? Miután csak még jobban összezavarják, úgy érzi, hogy nehezebb lesz előadnia a lánynak ami a szívét nyomja.*
- Mindent? *most már azért csak Aenae felé sandít, és el nem tudja képzelni, hogy mi mindent mesélhetett róla, ami miatt Zaxdor ezt olyan nagy hangsúllyal mondta* Hát... az jó. Azt hiszem.
*Megvárja míg az óriás valóban távozóra fogja, és csak ezután fordul a lányhoz.*
- Én... khm... szeretnék valami fontosat mondani. Illetve kérdezni. Mondani.
*Hátra sandít, és azt kell látnia, hogy az óriás nyugtalanító közelségben maradt. Talán bele kéne karolnia Aenae-be, kicsit arrébb sétálnia vele. De ki tudja, hogy Zaxdor mit szólna ehhez? Úgyhogy inkább csak halkabban folytatja.*
- Azt tudnod kell, hogy mióta eljöttem otthonról, te vagy a legjobb dolog ami történt velem. Vagy nem is. Te vagy a legjobb dolog az életemben. És ezért azt szeretném, hogy neked minden jó legyen. Amikor együtt vagyunk. Szóval... izé...
*Vet egy pillantást a hátrahagyott asztaltársaság felé.*
- Beszélgettünk, és szerintük... én...
*Csak most döbben rá, hogy az a hármas vajon milyen alapon tartja ügyetlennek? Mit tudnak róla? Semmit. Ezért aztán most duplán is ostobán érzi magát. Amiért nem kérte ki magának a rosszindulatú gyanúsítgatásokat, és amiért itt hebeg-habog.*
- Kérhetek valamit? *fordul vissza nagy elhatározással* Legyél velem teljesen őszinte: nagyon ügyetlen vagyok, amikor... együtt vagyunk?
*Ugyan azt kérte Aenae-től, hogy legyen vele őszinte, most nem hagyja szóhoz jutni. Hadar tovább.*
- Tudod, hogy nekem nincs nagy tapasztalatom ebben, de nem szeretnék olyasmit tenni, ami neked nem jó. Mert nekem nem lehet okom panaszra, és azt akarom, hogy neked sem legyen. Érted, ugye?
*Igyekszik nem túlságosan kétségbeesett arcot vágni, és keze a Waldrantól kapott pénzes zacskó szájával babrál. Eszébe sem jut most, hogy egy része a lányt illeti. Csak Kaehyla szavai járnak az eszében. Bár nem egészen tudja, hogy mit és hogyan kéne csinálnia a nyelvével, de meg fogja próbálni. Kicsit sajnálja, hogy erre nem kérdezett rá, es talán az a korrepetálás sem lett volna olyan elvetélt ötlet. De most már mindegy. Persze eszébe jut, hogy Aenae-vel közösen vehetnének leckéket a szőke lánytól, de ezzel egyelőre nem hozakodik elő.*
//Óriásválasz//
*Mire Aenae-ék közelébe ér, igyekszik a körülményekhez képest értelmes fejet vágni. Nem is megy olyan rosszul. Igaz, szemei még mindig keresztben állnak kicsit, ráadásul a jobb alatt egy ideg rángatózik Zaxdor iménti pillantása következményeképpen. És az arcára erőltetett, kedvesnek, megnyerőnek szánt mosoly is inkább hajaz egy bárgyú vigyorra, de legalább igyekszik. Aenae mosolyát mindenesetre jó jelként könyvelheti el, ráadásul ez olyan fajta mosoly, amitől menten el is tudna olvadni. Tehát vesz egy nagy levegőt, de Zaxdor megfelelőnek látja a pillanatot, hogy akcióba lendüljön. Ezt Nirs leginkább abból veszi észre, hogy valami irdatlan tömeg eltakarja előle a máglya amúgy is hamvadó fényét, és valahonnan a sötétbe vesző magasból hall hangokat. Mondhatni, hogy ijedten kapja fel a fejét, és a lendülettől tesz még egy lépést előre. Ez pedig azzal jár, hogy az óriás barátságosan, de Nirs jelenlegi állapotában pusztító erővel előre lendülő jobbja pontosan szegycsonton találja. A következő pillanatban pedig azt tapasztalja, hogy kissé nehezen kap levegőt, sajognak a bordái, és Zaxdor nőt pár lábnyit. Az utóbbira egyszerűen annyi a magyarázat, hogy ha hanyatt nem is esett, de a fenekére csücsült.*
- Nirs Thargodrym, igen. *pislog az óriásra miután talpra kecmergett, és nem mer Aenae-re nézni. Ha ez a melák a testőre, akkor bizonyára Kagan küldte, hogy őt távol tartsa a lányától. De akkor miért akarja magukra hagyni őket? Miután csak még jobban összezavarják, úgy érzi, hogy nehezebb lesz előadnia a lánynak ami a szívét nyomja.*
- Mindent? *most már azért csak Aenae felé sandít, és el nem tudja képzelni, hogy mi mindent mesélhetett róla, ami miatt Zaxdor ezt olyan nagy hangsúllyal mondta* Hát... az jó. Azt hiszem.
*Megvárja míg az óriás valóban távozóra fogja, és csak ezután fordul a lányhoz.*
- Én... khm... szeretnék valami fontosat mondani. Illetve kérdezni. Mondani.
*Hátra sandít, és azt kell látnia, hogy az óriás nyugtalanító közelségben maradt. Talán bele kéne karolnia Aenae-be, kicsit arrébb sétálnia vele. De ki tudja, hogy Zaxdor mit szólna ehhez? Úgyhogy inkább csak halkabban folytatja.*
- Azt tudnod kell, hogy mióta eljöttem otthonról, te vagy a legjobb dolog ami történt velem. Vagy nem is. Te vagy a legjobb dolog az életemben. És ezért azt szeretném, hogy neked minden jó legyen. Amikor együtt vagyunk. Szóval... izé...
*Vet egy pillantást a hátrahagyott asztaltársaság felé.*
- Beszélgettünk, és szerintük... én...
*Csak most döbben rá, hogy az a hármas vajon milyen alapon tartja ügyetlennek? Mit tudnak róla? Semmit. Ezért aztán most duplán is ostobán érzi magát. Amiért nem kérte ki magának a rosszindulatú gyanúsítgatásokat, és amiért itt hebeg-habog.*
- Kérhetek valamit? *fordul vissza nagy elhatározással* Legyél velem teljesen őszinte: nagyon ügyetlen vagyok, amikor... együtt vagyunk?
*Ugyan azt kérte Aenae-től, hogy legyen vele őszinte, most nem hagyja szóhoz jutni. Hadar tovább.*
- Tudod, hogy nekem nincs nagy tapasztalatom ebben, de nem szeretnék olyasmit tenni, ami neked nem jó. Mert nekem nem lehet okom panaszra, és azt akarom, hogy neked sem legyen. Érted, ugye?
*Igyekszik nem túlságosan kétségbeesett arcot vágni, és keze a Waldrantól kapott pénzes zacskó szájával babrál. Eszébe sem jut most, hogy egy része a lányt illeti. Csak Kaehyla szavai járnak az eszében. Bár nem egészen tudja, hogy mit és hogyan kéne csinálnia a nyelvével, de meg fogja próbálni. Kicsit sajnálja, hogy erre nem kérdezett rá, es talán az a korrepetálás sem lett volna olyan elvetélt ötlet. De most már mindegy. Persze eszébe jut, hogy Aenae-vel közösen vehetnének leckéket a szőke lánytól, de ezzel egyelőre nem hozakodik elő.*
10513. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 21:34:58
Üzenet elküldve: 2018-10-17 21:34:58
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A máglya fénye//
//Riqelie//
- Bizony, sötét és titokzatos, mint az éjszaka... *mosolyog, bár inkább csak magának, miközben tekintete a távolba réved. Emlékszik még a férfira, aki először mondta ezt neki, ám sajnos arra is emlékszik, milyen rossz vége lett a dolognak. Kicsit megrázza azonban a fejét, hogy kiverje belőle a múlt árnyait, és Riqelire tudjon figyelni*
- Hát persze, véletlenek! *kacsint sokatmondóan a lányra. Kivételesen most tényleg semmi köze nincs a városban végbement váratlan változásokhoz, mindenesetre mulattatja, hogy úgy tegyen, mintha nem így lenne. ~Ehhez azonban még én is kispályás vagyok...~ ismeri be szomorúan magában, hogy bár szeret beleszólni az események alakulásába, egy város lángra lobbantásához, átvitt és szó szerinti értelemben is, bizony még ő is kevés*
- Ahogy beszélsz róla, egyre jobban kezded meghozni hozzá újra a kedvem... lehet, kéne neki adnom egy második esélyt. *töpreng el a dolgon, mintha nem is egy városról beszélne, hanem egy viharos románc volt résztvevőjéről.* Bár ha így áll a helyzet, lehet cserélnünk kéne! Te visszamész, én meg az ellenkező irányba minél messzebbre! A végén még helyreáll a béke! *neveti el magát az elképzelésen, hogy csak ennyi kéne az általános közhangulat lecsillapításához*
- Igazad van. Nyilván az átlagos életszínvonal emelése lett volna a céljuk, bár kétlem, hogy a többségük egyáltalán ismerné ezeket a szavakat. Ugyanakkor elég egy-két hangadó, aki elhitet velük mindent, és már mennek is ész nélkül. *elmélkedik a történteken* Ugyanakkor a nemesség hibája is, ami történt. Jobban kellett volna figyelniük az alattuk lévőkre... *folytatja a helyzetelemzést, érezhetően különválasztva magát a gazdagoktól. Bár előkelő családba született, sose viselkedett úgy, ahogy azt származása diktálta volna, ezért is okoz számára nehézséget a matróna pozíció betöltése. A városban történtekről azonban hamar személyesebb témákra terelődik a szó*
- Ez tényleg izgalmasan hangzik! Szeretem a különleges dolgokat, főleg a fémből készülteket! *csillan fel a szeme, ahogy Riqelie mesélni kezd, a nőktől megszokottól eltérően nem az ékszerekre, hanem a fegyverekre értve szavait* És mondd csak, a kommunikációs nehézségek abból adódnak, hogy az eladó nem is igazán szeretné eladni a kérdéses holmit? *vigyorodik el, ugyanis a lány szavai nyomán az a benyomása támad, bármit megszerez, amiért megfizetik. ~Kerüljön bármibe~ gondolja magában, szívesen hallva többet is, ám nem akar túlzottan kíváncsinak tűnni*
- Ó, csak nem ezért vagy itt? *rakja össze magában a dolgokat.* A nagy Kagan Thargodarnak is szüksége volt valami különleges holmira? *mosolyodik el, remélve, hogy megtudhat valamit valamit a hadúr terveiről. ~Elvégre az információ néha többet ér bármilyen tárgynál...~ somolyog magában, újra kortyolva a borból. ~Brr...~ rázkódik meg ezúttal nem az emlékektől, hanem a pocsék íztől*
- Pedig ott se a minőség a lényeg! *neveti el magát Riqelie megjegyzésén, miközben megcsóválja a fejét*
- De nem ám! És bár be kell valljam, ez nem a legrosszabb, amit valaha is ittam, azért távolról sem a legjobb. Szinte sajnálom, hogy ilyen messze vagyunk Lihanechtől, különben hazaküldetnék valakit egy hordó igazán minőségi italért. A közelünkben készítik a legfinomabb bort, amit csak ittam, úgyhogy felhalmoztam belőle egy kisebb készletet! *nyomja meg kissé az utolsó jelzőt, hisz nem is olyan kicsi az a pincében várakozó hordómennyiség, ugyanakkor amilyen kevés időt tölt odahaza, egy életre elég lesz, ami rá vár. Határozottan értékeli azonban, hogy Riqelie ki meri gondolni, amit mond, és nem köntörfalaz. ~Ritka tulajdonság ez errefelé...~ sóhajt magában*
- Jártál már Lihanechben? *érdeklődik tovább, vajon szülővárosáról mi a véleménye a lánynak.*
//Riqelie//
- Bizony, sötét és titokzatos, mint az éjszaka... *mosolyog, bár inkább csak magának, miközben tekintete a távolba réved. Emlékszik még a férfira, aki először mondta ezt neki, ám sajnos arra is emlékszik, milyen rossz vége lett a dolognak. Kicsit megrázza azonban a fejét, hogy kiverje belőle a múlt árnyait, és Riqelire tudjon figyelni*
- Hát persze, véletlenek! *kacsint sokatmondóan a lányra. Kivételesen most tényleg semmi köze nincs a városban végbement váratlan változásokhoz, mindenesetre mulattatja, hogy úgy tegyen, mintha nem így lenne. ~Ehhez azonban még én is kispályás vagyok...~ ismeri be szomorúan magában, hogy bár szeret beleszólni az események alakulásába, egy város lángra lobbantásához, átvitt és szó szerinti értelemben is, bizony még ő is kevés*
- Ahogy beszélsz róla, egyre jobban kezded meghozni hozzá újra a kedvem... lehet, kéne neki adnom egy második esélyt. *töpreng el a dolgon, mintha nem is egy városról beszélne, hanem egy viharos románc volt résztvevőjéről.* Bár ha így áll a helyzet, lehet cserélnünk kéne! Te visszamész, én meg az ellenkező irányba minél messzebbre! A végén még helyreáll a béke! *neveti el magát az elképzelésen, hogy csak ennyi kéne az általános közhangulat lecsillapításához*
- Igazad van. Nyilván az átlagos életszínvonal emelése lett volna a céljuk, bár kétlem, hogy a többségük egyáltalán ismerné ezeket a szavakat. Ugyanakkor elég egy-két hangadó, aki elhitet velük mindent, és már mennek is ész nélkül. *elmélkedik a történteken* Ugyanakkor a nemesség hibája is, ami történt. Jobban kellett volna figyelniük az alattuk lévőkre... *folytatja a helyzetelemzést, érezhetően különválasztva magát a gazdagoktól. Bár előkelő családba született, sose viselkedett úgy, ahogy azt származása diktálta volna, ezért is okoz számára nehézséget a matróna pozíció betöltése. A városban történtekről azonban hamar személyesebb témákra terelődik a szó*
- Ez tényleg izgalmasan hangzik! Szeretem a különleges dolgokat, főleg a fémből készülteket! *csillan fel a szeme, ahogy Riqelie mesélni kezd, a nőktől megszokottól eltérően nem az ékszerekre, hanem a fegyverekre értve szavait* És mondd csak, a kommunikációs nehézségek abból adódnak, hogy az eladó nem is igazán szeretné eladni a kérdéses holmit? *vigyorodik el, ugyanis a lány szavai nyomán az a benyomása támad, bármit megszerez, amiért megfizetik. ~Kerüljön bármibe~ gondolja magában, szívesen hallva többet is, ám nem akar túlzottan kíváncsinak tűnni*
- Ó, csak nem ezért vagy itt? *rakja össze magában a dolgokat.* A nagy Kagan Thargodarnak is szüksége volt valami különleges holmira? *mosolyodik el, remélve, hogy megtudhat valamit valamit a hadúr terveiről. ~Elvégre az információ néha többet ér bármilyen tárgynál...~ somolyog magában, újra kortyolva a borból. ~Brr...~ rázkódik meg ezúttal nem az emlékektől, hanem a pocsék íztől*
- Pedig ott se a minőség a lényeg! *neveti el magát Riqelie megjegyzésén, miközben megcsóválja a fejét*
- De nem ám! És bár be kell valljam, ez nem a legrosszabb, amit valaha is ittam, azért távolról sem a legjobb. Szinte sajnálom, hogy ilyen messze vagyunk Lihanechtől, különben hazaküldetnék valakit egy hordó igazán minőségi italért. A közelünkben készítik a legfinomabb bort, amit csak ittam, úgyhogy felhalmoztam belőle egy kisebb készletet! *nyomja meg kissé az utolsó jelzőt, hisz nem is olyan kicsi az a pincében várakozó hordómennyiség, ugyanakkor amilyen kevés időt tölt odahaza, egy életre elég lesz, ami rá vár. Határozottan értékeli azonban, hogy Riqelie ki meri gondolni, amit mond, és nem köntörfalaz. ~Ritka tulajdonság ez errefelé...~ sóhajt magában*
- Jártál már Lihanechben? *érdeklődik tovább, vajon szülővárosáról mi a véleménye a lánynak.*
10512. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 20:41:42
Üzenet elküldve: 2018-10-17 20:41:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//Óriásválasz//
*Úgy bólogat, tán még sosem bólogatott ily hevesen, még jó, hogy hosszú haját levágatta, egyébként most valószínűleg a földhöz verdesné kínjában.*
- Igen, igen... talán nem kéne. *Helyesel azonnal, de azért valójában titkon megnyugtatja a tudat, hogy ezzel nem riasztotta el a lányt. Sőt, talán az még bizalmába is fogadta. Ettől kicsit büszke is lesz és kihúzza magát, úgy tekint a lányra. Már éppen nyitná a száját, hogy valami borzasztó okosat mondjon a megfelelő párkapcsolatokról, aztán rájön, hogy gyakorlatilag ez az, amiről nem kell beszélgetni. Így inkább félig nyitott száját becsukja, csak úgy csattan az állkapocs. Kezébe emeli a bort, s miközben iszik Aenae sugdolózni kezd, mire közelebb hajol kissé, s Aenae tekintetét követve fordul el abba az irányba, melyből Nirs tántorogva érkezik. ~ Nah, itt a csapodár. ~ Ezúttal már nem vicsorog, mert nem történt semmi, még egy kicsit elismerően is néz a férfira, bár azért a legkevésbé sem bízná rá ezt a kedves lányt. Persze, hogy a zavar még ott van a képén, az előbb mérték meg szemmel a harmadik lábát, most meg itt van a kedves, akiről ugye immár köztudott, hogy hatalmas dorongja van, vagy legalábbis fájdalmat okoz vele.*
- Majd én intézem. *Súgja vészjóslóan nyugodtan Aenaenek és jelentőségteljesen kacsint, mintha egész életében ezt csinálta volna. Talán ez némiképp ijesztő is lehet, főleg a korábbi beszélgetés után. De nincs választás, Zaxdor már feláll, s valamelyest közelebb áll a férfihoz, vagy inkább fölé magasodik, felvéve a legbarátságosabb vicsorát.*
- Dehogy zavarsz, fiam! *Bár fogalma sincs, hogy hány éves lehet, de ez már így marad. Hirtelen vágja ki jobb karját kézfogásra a férfi felé.*
- Zaxdor Karag, Aenae kisasszony testőrségének parancsnoka. Ha minden igaz, te vagy Nirs. Már _mindent_ tudok rólad. *Jelenti ki egyszerűen, mély hangján, szinte duruzsolva, feszesen tartva a szemkontaktust, már ha a férfi ránéz.*
- Úgy gondolom, hogy szeretnétek kicsit kettesben lenni. Nem is zavarok tovább. *Mosolyog az ifjúra, majd visszafordul Aenaehez.*
- Kisasszony! Kérek engedélyt lelépni! Ha szüksége lesz rám, akkor csak kiáltson, itt leszek a közelben. *Jelenti ki egy rövid főhajtást követően. Majd elindul Nirs mögé, a máglya irányába s kissé távolabb megáll. Hogy ne zavarjon. Nemes egyszerűséggel konkrétan Nirs háta mögé, úgy négy lábra, talán még kartávolságon belülre. Tekintetét a messzeség felé fordítja, mintha itt sem lenne. Közben jobb szemével óriásit kacsint Aenaere, majd két kezét felemelve, mikor Nirs már nem néz rá, a háta mögött, két hüvelykujját az ég felé fordítva, jelentőségteljesen bólogatva, s tovább kacsintgatva jelez. Félő, hogy valami ilyesmit sugallhat: "Csak nyugi kislány... majd Zaxdor segít!*
//Óriásválasz//
*Úgy bólogat, tán még sosem bólogatott ily hevesen, még jó, hogy hosszú haját levágatta, egyébként most valószínűleg a földhöz verdesné kínjában.*
- Igen, igen... talán nem kéne. *Helyesel azonnal, de azért valójában titkon megnyugtatja a tudat, hogy ezzel nem riasztotta el a lányt. Sőt, talán az még bizalmába is fogadta. Ettől kicsit büszke is lesz és kihúzza magát, úgy tekint a lányra. Már éppen nyitná a száját, hogy valami borzasztó okosat mondjon a megfelelő párkapcsolatokról, aztán rájön, hogy gyakorlatilag ez az, amiről nem kell beszélgetni. Így inkább félig nyitott száját becsukja, csak úgy csattan az állkapocs. Kezébe emeli a bort, s miközben iszik Aenae sugdolózni kezd, mire közelebb hajol kissé, s Aenae tekintetét követve fordul el abba az irányba, melyből Nirs tántorogva érkezik. ~ Nah, itt a csapodár. ~ Ezúttal már nem vicsorog, mert nem történt semmi, még egy kicsit elismerően is néz a férfira, bár azért a legkevésbé sem bízná rá ezt a kedves lányt. Persze, hogy a zavar még ott van a képén, az előbb mérték meg szemmel a harmadik lábát, most meg itt van a kedves, akiről ugye immár köztudott, hogy hatalmas dorongja van, vagy legalábbis fájdalmat okoz vele.*
- Majd én intézem. *Súgja vészjóslóan nyugodtan Aenaenek és jelentőségteljesen kacsint, mintha egész életében ezt csinálta volna. Talán ez némiképp ijesztő is lehet, főleg a korábbi beszélgetés után. De nincs választás, Zaxdor már feláll, s valamelyest közelebb áll a férfihoz, vagy inkább fölé magasodik, felvéve a legbarátságosabb vicsorát.*
- Dehogy zavarsz, fiam! *Bár fogalma sincs, hogy hány éves lehet, de ez már így marad. Hirtelen vágja ki jobb karját kézfogásra a férfi felé.*
- Zaxdor Karag, Aenae kisasszony testőrségének parancsnoka. Ha minden igaz, te vagy Nirs. Már _mindent_ tudok rólad. *Jelenti ki egyszerűen, mély hangján, szinte duruzsolva, feszesen tartva a szemkontaktust, már ha a férfi ránéz.*
- Úgy gondolom, hogy szeretnétek kicsit kettesben lenni. Nem is zavarok tovább. *Mosolyog az ifjúra, majd visszafordul Aenaehez.*
- Kisasszony! Kérek engedélyt lelépni! Ha szüksége lesz rám, akkor csak kiáltson, itt leszek a közelben. *Jelenti ki egy rövid főhajtást követően. Majd elindul Nirs mögé, a máglya irányába s kissé távolabb megáll. Hogy ne zavarjon. Nemes egyszerűséggel konkrétan Nirs háta mögé, úgy négy lábra, talán még kartávolságon belülre. Tekintetét a messzeség felé fordítja, mintha itt sem lenne. Közben jobb szemével óriásit kacsint Aenaere, majd két kezét felemelve, mikor Nirs már nem néz rá, a háta mögött, két hüvelykujját az ég felé fordítva, jelentőségteljesen bólogatva, s tovább kacsintgatva jelez. Félő, hogy valami ilyesmit sugallhat: "Csak nyugi kislány... majd Zaxdor segít!*
10511. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 20:11:46
Üzenet elküldve: 2018-10-17 20:11:46
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A máglya fénye//
//Rel, Sfetts, Learon, Trodd//
*Valóban. A nyelv nem minden. Sfetts még egy picit el is szontyolodik a gondolatra, hogy akkor mégsem ismerheti meg a lányt, hisz más a világ, melyben élnek. De aztán végiggondolva, ismer bizonyos létsíkokat, legalábbis olvasott már róluk, Rel azonban nagyon is úgy néz ki, hogy e világi. De azért halkan felsóhajt.*
- Igazad lehet. Amilyen csinos, biztos nem e földről való, vagy legalábbis az égből. *Mondja mélabúsan, és újra a lassan elinduló Relre pislog bánatosan. Learon megérkezik szerencsésen és, ami azt illeti jóval beszédesebbnek tűnik Troddnál, amit az öreg egyáltalán nem bán. Vigyorogva szemléli, ahogy a két pásztor üdvözli egymást, közben hevesen bólogat. ~ Úgy-úgy. ~ Gondolja magában, majd széles mosollyal fogadja Learon köszöntését.*
- Hát, Trodd nagyon jólelkű, még a botomat is kifaragja majd! *Rel érkezése aztán kissé felforgatja a hétköznapi csevejt, már, ami Sfettset illeti, aki bizony nem tudja véka alá rejteni örömét. Főleg, hogy kristálytisztán és teljesen érti mit beszél a lány. ~ Hát csak egy nyelvet beszélünk. ~ Gondolja, aztán persze a kérésnek rögtön eleget téve fordítja oda arcát.*
- Rólad bizony! *Mormogja félhangosan, miközben már szakállát simítják.* Nehéz nem észrevenni egy ilyen kedves teremtést, még az ilyen öreg gnóm is felfigyel rád. *Kuncog, s miközben Rel a szakállát ellenőrzi, csak úgy rázkódik is kicsit. Miközben elhúzza fejét, a szakállmustrát követően, szórakozottan simítja le azt, hogy megfelelően álljon, bár igazából nincs rá szükség, hisz Rel nagyon óvatos volt.*
- Úgy bizony. *Helyesel.* Ha így tetszett és szeretnéd bármikor megfoghatod, nincs ellenemre. De csak azért *emeli fel mutatóujját* mert ilyen kedvesen tetted! Régebben inkább csak húzgálták, bár akkor nem volt még ilyen hosszú. *Kalandozik el.* Na mindegy is. *Rázza meg kezét, aztán hirtelen kerít egy poharat, amit a lány kezébe nyom, aztán megtölti egy kis gyümölcsborral.*
- Hölgyem! *Hajol meg színpadiasan, érdekes módon nem recseg a dereka.* Mi az, hogy itt se lennél? De hát itt vagy! Tessék társalogni, hogy megismerjünk, én kíváncsi vagyok ám rád. *Ráncolja a szemöldökét.* Egyet jegyezz meg, szép leány, akit Sfetts F'iux meg akar ismerni, azt meg is fogja. Mert az meg én vagyok, szolgálatodra. *Most meg pipával mutogat, de egy kicsit közelebb hajol, hogy más ne hallja, s a lány fülébe suttogja.* Akkor talán nem leszel ily elveszett... *Komoly arccal hátrál, a lány szemébe nézve, fáradt és idős szemekkel, aztán mintha nem is mondott volna semmit, vállát vonja meg, immár megint tele szájjal vigyorog.*
- De előbb... *Néz körbe jelentőségteljesen, Troddra, Learonra és Relre.* igyunk a jó társaságra, Trodd házára és Learon kedvességére és Rel szépségére!! *Emeli az égbe poharát koccintásra, s Sfetts módra felrikkant.*
//Rel, Sfetts, Learon, Trodd//
*Valóban. A nyelv nem minden. Sfetts még egy picit el is szontyolodik a gondolatra, hogy akkor mégsem ismerheti meg a lányt, hisz más a világ, melyben élnek. De aztán végiggondolva, ismer bizonyos létsíkokat, legalábbis olvasott már róluk, Rel azonban nagyon is úgy néz ki, hogy e világi. De azért halkan felsóhajt.*
- Igazad lehet. Amilyen csinos, biztos nem e földről való, vagy legalábbis az égből. *Mondja mélabúsan, és újra a lassan elinduló Relre pislog bánatosan. Learon megérkezik szerencsésen és, ami azt illeti jóval beszédesebbnek tűnik Troddnál, amit az öreg egyáltalán nem bán. Vigyorogva szemléli, ahogy a két pásztor üdvözli egymást, közben hevesen bólogat. ~ Úgy-úgy. ~ Gondolja magában, majd széles mosollyal fogadja Learon köszöntését.*
- Hát, Trodd nagyon jólelkű, még a botomat is kifaragja majd! *Rel érkezése aztán kissé felforgatja a hétköznapi csevejt, már, ami Sfettset illeti, aki bizony nem tudja véka alá rejteni örömét. Főleg, hogy kristálytisztán és teljesen érti mit beszél a lány. ~ Hát csak egy nyelvet beszélünk. ~ Gondolja, aztán persze a kérésnek rögtön eleget téve fordítja oda arcát.*
- Rólad bizony! *Mormogja félhangosan, miközben már szakállát simítják.* Nehéz nem észrevenni egy ilyen kedves teremtést, még az ilyen öreg gnóm is felfigyel rád. *Kuncog, s miközben Rel a szakállát ellenőrzi, csak úgy rázkódik is kicsit. Miközben elhúzza fejét, a szakállmustrát követően, szórakozottan simítja le azt, hogy megfelelően álljon, bár igazából nincs rá szükség, hisz Rel nagyon óvatos volt.*
- Úgy bizony. *Helyesel.* Ha így tetszett és szeretnéd bármikor megfoghatod, nincs ellenemre. De csak azért *emeli fel mutatóujját* mert ilyen kedvesen tetted! Régebben inkább csak húzgálták, bár akkor nem volt még ilyen hosszú. *Kalandozik el.* Na mindegy is. *Rázza meg kezét, aztán hirtelen kerít egy poharat, amit a lány kezébe nyom, aztán megtölti egy kis gyümölcsborral.*
- Hölgyem! *Hajol meg színpadiasan, érdekes módon nem recseg a dereka.* Mi az, hogy itt se lennél? De hát itt vagy! Tessék társalogni, hogy megismerjünk, én kíváncsi vagyok ám rád. *Ráncolja a szemöldökét.* Egyet jegyezz meg, szép leány, akit Sfetts F'iux meg akar ismerni, azt meg is fogja. Mert az meg én vagyok, szolgálatodra. *Most meg pipával mutogat, de egy kicsit közelebb hajol, hogy más ne hallja, s a lány fülébe suttogja.* Akkor talán nem leszel ily elveszett... *Komoly arccal hátrál, a lány szemébe nézve, fáradt és idős szemekkel, aztán mintha nem is mondott volna semmit, vállát vonja meg, immár megint tele szájjal vigyorog.*
- De előbb... *Néz körbe jelentőségteljesen, Troddra, Learonra és Relre.* igyunk a jó társaságra, Trodd házára és Learon kedvességére és Rel szépségére!! *Emeli az égbe poharát koccintásra, s Sfetts módra felrikkant.*
10510. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 20:10:30
Üzenet elküldve: 2018-10-17 20:10:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//Óriásválasz//
- Inkább ne beszéljünk erről.
*Sem arról, hogy Krestvirnek mi és mennyire fájna, se arról, hogy Aenaenek mi és mennyire fájt, sem semmi ilyesmiről. Se tapasztalatról, vagy annak hiányáról, se labirintusról, se utakról. Ettől függetlenül nagyon jól esik neki az, hogy Zax szívesen beszélget vele bármiről, ez feltételez egyfajta bizalmi viszonyt. Legalábbis Aenae feltételezi, hogy kialakult közöttük egyfajta bizalom. És még azt is megtudja, hogy Zaxnak volt valahol, valamikor egy felesége. Aenae persze nem mer rákérdezni, hogy mi lett az asszonnyal, talán egyszer megkérdezi. Szívesen megnézne különben egy óriásnőt, meg egy óriásgyereket is. Érdekes, hogy orkokra, vagy tündérekre kevéssé kíváncsi.
Oldalra nézve látja a tántorgó Nirst, akit orvul majdnem elgáncsol az a göröngy, amit Aenae annyira nézett az imént, hogy ne bámulja senki elsődleges és másodlagos nemi jegyeit. Bár most lopva megint Nirs ágyékára pillant, illetve annyira nem lopva, de a fiú talán nem szúrja ki, csak azt, hogy felé néz.*
- Jön, mindjárt itt van.
*Suttogja az óriásnak.*
- Akkor most ne kérdezzek, fogadjam örömmel, meg kedvesen és hagyjam, hogy ő irányítson?
*Nem mintha értette volna Zax előző szavait erről az irányítás dologról, de kicsit rájött a pánik valamiért. Nirs nagyjából eddigre már oda is ér, Aenae pedig rámosolyog.*
- Nem is zavarsz.
//Óriásválasz//
- Inkább ne beszéljünk erről.
*Sem arról, hogy Krestvirnek mi és mennyire fájna, se arról, hogy Aenaenek mi és mennyire fájt, sem semmi ilyesmiről. Se tapasztalatról, vagy annak hiányáról, se labirintusról, se utakról. Ettől függetlenül nagyon jól esik neki az, hogy Zax szívesen beszélget vele bármiről, ez feltételez egyfajta bizalmi viszonyt. Legalábbis Aenae feltételezi, hogy kialakult közöttük egyfajta bizalom. És még azt is megtudja, hogy Zaxnak volt valahol, valamikor egy felesége. Aenae persze nem mer rákérdezni, hogy mi lett az asszonnyal, talán egyszer megkérdezi. Szívesen megnézne különben egy óriásnőt, meg egy óriásgyereket is. Érdekes, hogy orkokra, vagy tündérekre kevéssé kíváncsi.
Oldalra nézve látja a tántorgó Nirst, akit orvul majdnem elgáncsol az a göröngy, amit Aenae annyira nézett az imént, hogy ne bámulja senki elsődleges és másodlagos nemi jegyeit. Bár most lopva megint Nirs ágyékára pillant, illetve annyira nem lopva, de a fiú talán nem szúrja ki, csak azt, hogy felé néz.*
- Jön, mindjárt itt van.
*Suttogja az óriásnak.*
- Akkor most ne kérdezzek, fogadjam örömmel, meg kedvesen és hagyjam, hogy ő irányítson?
*Nem mintha értette volna Zax előző szavait erről az irányítás dologról, de kicsit rájött a pánik valamiért. Nirs nagyjából eddigre már oda is ér, Aenae pedig rámosolyog.*
- Nem is zavarsz.
10509. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 19:20:16
Üzenet elküldve: 2018-10-17 19:20:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// A máglya fénye //
// Prexiar Beldion //
*Learon váratlanul hagyja őket ott, legalábbis számára váratlan, de nem veszi rossz néven, ő bizonyosan jobban ismeri a jelenlévőket, úgy tűnik, hogy a tharg vezér után talál is magának egy csapatot.*
- Persze, biztos Csatangló is nagyon várta már.
*Megfogja azért a biztonság kedvéért a ló szárát, mert nem ismeri túl jól és nem bízik benne még kellőképpen. Az állat természetesen éhes, ezért ha végre felé nyújtanak valami finom étket örömmel fog lecsapni rá.*
- Mondd csak Prexi, mennyire ismered az ittenieket? Tudnál nekem mesélni róluk egy kicsit?
*Ha már csak egy pár névvel lesz gazdagabb azzal is előrébb van, úgy is valószínűleg eltart majd egy darabig amíg megjegyzi őket. A kisfiú pedig eddigi tapasztalatai szerint szívesen mesél, beszél, ezzel pedig szórakoztatja is Karheiát, így mindenki nyerhet ezen.*
- Azt hiszem a tharg vezért illetően van ötletem.
*Mosolyogva pillant a markáns barbár férfira, aki úgy tűnik igencsak elfoglalt. Lehet tényleg nem alkalmas az időpont és jöhetett volna máskor.*
- Vannak amúgy barátaid Learonon kívül?
*Mondjuk ahogy elnézi gyerekek nem igen vannak, és nem tudja, hogy ez az esemény milyensége, vagy a fiatalok tényleges hiánya miatt van így. Persze ez nem jelenti azt, hogy Prexiarnak esetleg ne lehetnének idősebb barátai is.*
// Prexiar Beldion //
*Learon váratlanul hagyja őket ott, legalábbis számára váratlan, de nem veszi rossz néven, ő bizonyosan jobban ismeri a jelenlévőket, úgy tűnik, hogy a tharg vezér után talál is magának egy csapatot.*
- Persze, biztos Csatangló is nagyon várta már.
*Megfogja azért a biztonság kedvéért a ló szárát, mert nem ismeri túl jól és nem bízik benne még kellőképpen. Az állat természetesen éhes, ezért ha végre felé nyújtanak valami finom étket örömmel fog lecsapni rá.*
- Mondd csak Prexi, mennyire ismered az ittenieket? Tudnál nekem mesélni róluk egy kicsit?
*Ha már csak egy pár névvel lesz gazdagabb azzal is előrébb van, úgy is valószínűleg eltart majd egy darabig amíg megjegyzi őket. A kisfiú pedig eddigi tapasztalatai szerint szívesen mesél, beszél, ezzel pedig szórakoztatja is Karheiát, így mindenki nyerhet ezen.*
- Azt hiszem a tharg vezért illetően van ötletem.
*Mosolyogva pillant a markáns barbár férfira, aki úgy tűnik igencsak elfoglalt. Lehet tényleg nem alkalmas az időpont és jöhetett volna máskor.*
- Vannak amúgy barátaid Learonon kívül?
*Mondjuk ahogy elnézi gyerekek nem igen vannak, és nem tudja, hogy ez az esemény milyensége, vagy a fiatalok tényleges hiánya miatt van így. Persze ez nem jelenti azt, hogy Prexiarnak esetleg ne lehetnének idősebb barátai is.*
10508. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 19:00:06
Üzenet elküldve: 2018-10-17 19:00:06
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//A máglya fénye//
//Kagan//
*Végre rátérnek a konkrétumokra, így aztán Nai komoly arccal figyeli, mik lesznek a feltételek. Kicsit meg is lepődik, hogy ennyire kevés aranyért kínálja neki fel a Hadúr, és olyan érzése van, hogy későbbiekben így vagy úgy, de még borsos árat fog fizetni.*
- Részemről rendben van! *Egy pillanatra talán elgondolkodik a válasz előtt, de aztán csak rábólint.*
- Igyekszem majd mágiámmal hasznosan szolgálni Vashegyet, és természetesen a megbeszélt különbözet Synmira vagyonához fog kerülni.
*Hogy mégis hogyan fogja ő alkalmazni mágiatudását itt, az még elválik. A jelenlegivel sehogy sem, az biztos. Szerinte leginkább az ispotályban lehetne a mágusok segítségére, de nyilván erről még Taitos mesterrel egyeztet. Már ha él még, mert azt meg nem látta, mióta megérkezett.*
- Nem szeretek adós maradni és a tartozásokkal bajlódni, így aztán most fizetném ki az összeget, ha nincs a Hadúrnak ellenvetése.
*Amennyiben rábólint, úgy gondosan átszámolva átnyújtja a megbeszélt 1000 aranyat Kagan Thargodarnak. Közben már háta mögött várnak mások is, hogy kínjukkal-bajukkal zaklathassák Kagant, így Nai nem húzná tovább az időt. Lassan ők is indulnak.*
- Most nem vesztegetném ezzel az időt, de szeretném, ha megállapodásunkat a közeljövőben írásosan is rögzítenénk.
*Biztos ami biztos. Ha nincs más mondanivalója a Hadúrnak, Nairada pár lépést hátrál, és egy arcán mesterkélt mosollyal bólint felé.*
- Örömömre szolgált!
*Miután elment, Kriyont kezdi keresni a jelen lévők között.*
//Kagan//
*Végre rátérnek a konkrétumokra, így aztán Nai komoly arccal figyeli, mik lesznek a feltételek. Kicsit meg is lepődik, hogy ennyire kevés aranyért kínálja neki fel a Hadúr, és olyan érzése van, hogy későbbiekben így vagy úgy, de még borsos árat fog fizetni.*
- Részemről rendben van! *Egy pillanatra talán elgondolkodik a válasz előtt, de aztán csak rábólint.*
- Igyekszem majd mágiámmal hasznosan szolgálni Vashegyet, és természetesen a megbeszélt különbözet Synmira vagyonához fog kerülni.
*Hogy mégis hogyan fogja ő alkalmazni mágiatudását itt, az még elválik. A jelenlegivel sehogy sem, az biztos. Szerinte leginkább az ispotályban lehetne a mágusok segítségére, de nyilván erről még Taitos mesterrel egyeztet. Már ha él még, mert azt meg nem látta, mióta megérkezett.*
- Nem szeretek adós maradni és a tartozásokkal bajlódni, így aztán most fizetném ki az összeget, ha nincs a Hadúrnak ellenvetése.
*Amennyiben rábólint, úgy gondosan átszámolva átnyújtja a megbeszélt 1000 aranyat Kagan Thargodarnak.
Közben már háta mögött várnak mások is, hogy kínjukkal-bajukkal zaklathassák Kagant, így Nai nem húzná tovább az időt. Lassan ők is indulnak.*- Most nem vesztegetném ezzel az időt, de szeretném, ha megállapodásunkat a közeljövőben írásosan is rögzítenénk.
*Biztos ami biztos. Ha nincs más mondanivalója a Hadúrnak, Nairada pár lépést hátrál, és egy arcán mesterkélt mosollyal bólint felé.*
- Örömömre szolgált!
*Miután elment, Kriyont kezdi keresni a jelen lévők között.*
10507. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 18:44:12
Üzenet elküldve: 2018-10-17 18:44:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//A részeges Thargodrymester//
*A szőke heccelésére majdnem odaveti, hogy ő ugyan nem szűz és nem is holmi örömlánnyal esett túl a tűzkeresztségen, hanem egy tüneményes teremtéssel. Nyitja a száját, aztán becsukja. Csak újabb muníciót adna újabb kaján vigyorokhoz és megjegyzéseket Nirs szomorú jövőjére, ha minderről Kagan is tudomást szerez. Különben is, egyik meglepetés a másik után éri. Először is Waldran egy nagyobb összeget ad neki, mondván nagybátyja küldi neki és Aenae-nek. Lehet, hogy Kagan valóban nem akarja a halálát? Báván áll egy kicsit, aztán szörnyű gyanú lopózik a szívébe, és kicsit félrebiccentett fejjel nézi Waldrant.*
- Kezdem érteni. *csóválja meg a fejét kis mosollyal* Az én jussom terhére képzelted el ezt az egészet.
*Int Kaehyla felé, és majdnem elneveti magát. Bár Waldran nagylelkűségét ő állta volna, ha jól sejti, de azért tetszik neki a ravaszsága.*
- Most látom csak, hogy milyen jól döntöttem.
*A következő meglepetést az elf okozza. Szegény Nirs hirtelen meg sem tud szólalni az ötletre. Tulajdonképpen meg is borzong a gondolattól, hogy miközben ő összeszedi magát, és minden gátlását legyűrve meglehetősen intim témákat vet fel Aenae-nek, Syv ott áll mellettük és támogatás címén hegyezi egyébként is elég hegyes füleit. Na nem!*
- Nem akarlak megbántani, de ezt... inkább négyszemközt beszélném meg vele.
*Elengedi az asztal szélét, az ácsorgás – némi imbolygással – megy. Talán a járás sem fog megoldhatatlan problémát jelenteni.*
- Remélem nem veszed rossz néven!
*Most már indulna, de Kaehyla mindig tökéletes időzítéssel dob be egy újabb, igen érdekes ötletet. Nirs pedig elkerekedett szemmel néz rá. Már korábbi ötletét, miszerint egyszerre két leányzónak kéne okítania a biztos siker érdekében, is rendkívül izgalmasnak találta, és csak nagy lelkierővel tudta magát meggyőzni arról, hogy ez nem lenne helyes. De ha az egyik Aenae lehetne... hiszen ha az aranyhajúnak ez ellen nem lenne kifogása, akkor bántódásról sem lehetne szó. Az a gondolat pedig, hogy Kaehyla okítja Aenae-t, szinte elviselhetetlenül érdekes szegény ifjú számára.*
- Hát... *nyel egy nagyot, mert valamiért igen kiszáradt a torka* Ez nagyon kedves tőled. Majd megkérdezem Aenae-t.
*Mosolyog még egy kicsit zavartan, köhint egyet, és amikor Waldran jelét adja, hogy maga sem venne rossz néven egy kis továbbképzést a szőkével, elindul Zaxdor és Aenae felé.*
//Óriásválasz//
*Kicsit kacsázik, és egy orvul elé penderülő rög majdnem fel is buktatja, de azért elég jól halad. Még az óriás barátságosnak nem nevezhető pillantását és grimaszát is elkapja. Ezt nem tudja mire vélni.
~Miről beszélhettek?~
Hiszen semmi dolga nem volt Zaxdorral, és remélhetően Aenae-től sem hallott semmi olyasmit róla, ami ellene bőszíthette ezt a hegyomlást.
~Talán elmesélte neki, hogy ügyetlen vagyok?~
Fut át fején az aggasztó gondolat, arra pedig most nem is gondol, hogy Aenae-t nem ilyennek ismerte meg. Mint ahogy az sem jut eszébe, hogy talán mégsem olyan szerencsétlen az ágyban. A hármas tagjai olyan tökéletesen kontráztak egymásra, hogy sikerült erről meggyőzniük Nirs-t. Amikor odaér, pár pillanatig csak néz egy halvány mosollyal. Az óriás is, Aenae is szörnyű zavarban látszik leledzeni. Ezt sem érti, és ez sem tölti el nagy megnyugvással.
~Miről beszélgethettek?...~*
- Khm... zavarhatok egy kicsit?
//A részeges Thargodrymester//
*A szőke heccelésére majdnem odaveti, hogy ő ugyan nem szűz és nem is holmi örömlánnyal esett túl a tűzkeresztségen, hanem egy tüneményes teremtéssel. Nyitja a száját, aztán becsukja. Csak újabb muníciót adna újabb kaján vigyorokhoz és megjegyzéseket Nirs szomorú jövőjére, ha minderről Kagan is tudomást szerez. Különben is, egyik meglepetés a másik után éri. Először is Waldran egy nagyobb összeget ad neki, mondván nagybátyja küldi neki és Aenae-nek. Lehet, hogy Kagan valóban nem akarja a halálát? Báván áll egy kicsit, aztán szörnyű gyanú lopózik a szívébe, és kicsit félrebiccentett fejjel nézi Waldrant.*
- Kezdem érteni. *csóválja meg a fejét kis mosollyal* Az én jussom terhére képzelted el ezt az egészet.
*Int Kaehyla felé, és majdnem elneveti magát. Bár Waldran nagylelkűségét ő állta volna, ha jól sejti, de azért tetszik neki a ravaszsága.*
- Most látom csak, hogy milyen jól döntöttem.
*A következő meglepetést az elf okozza. Szegény Nirs hirtelen meg sem tud szólalni az ötletre. Tulajdonképpen meg is borzong a gondolattól, hogy miközben ő összeszedi magát, és minden gátlását legyűrve meglehetősen intim témákat vet fel Aenae-nek, Syv ott áll mellettük és támogatás címén hegyezi egyébként is elég hegyes füleit. Na nem!*
- Nem akarlak megbántani, de ezt... inkább négyszemközt beszélném meg vele.
*Elengedi az asztal szélét, az ácsorgás – némi imbolygással – megy. Talán a járás sem fog megoldhatatlan problémát jelenteni.*
- Remélem nem veszed rossz néven!
*Most már indulna, de Kaehyla mindig tökéletes időzítéssel dob be egy újabb, igen érdekes ötletet. Nirs pedig elkerekedett szemmel néz rá. Már korábbi ötletét, miszerint egyszerre két leányzónak kéne okítania a biztos siker érdekében, is rendkívül izgalmasnak találta, és csak nagy lelkierővel tudta magát meggyőzni arról, hogy ez nem lenne helyes. De ha az egyik Aenae lehetne... hiszen ha az aranyhajúnak ez ellen nem lenne kifogása, akkor bántódásról sem lehetne szó. Az a gondolat pedig, hogy Kaehyla okítja Aenae-t, szinte elviselhetetlenül érdekes szegény ifjú számára.*
- Hát... *nyel egy nagyot, mert valamiért igen kiszáradt a torka* Ez nagyon kedves tőled. Majd megkérdezem Aenae-t.
*Mosolyog még egy kicsit zavartan, köhint egyet, és amikor Waldran jelét adja, hogy maga sem venne rossz néven egy kis továbbképzést a szőkével, elindul Zaxdor és Aenae felé.*
//Óriásválasz//
*Kicsit kacsázik, és egy orvul elé penderülő rög majdnem fel is buktatja, de azért elég jól halad. Még az óriás barátságosnak nem nevezhető pillantását és grimaszát is elkapja. Ezt nem tudja mire vélni.
~Miről beszélhettek?~
Hiszen semmi dolga nem volt Zaxdorral, és remélhetően Aenae-től sem hallott semmi olyasmit róla, ami ellene bőszíthette ezt a hegyomlást.
~Talán elmesélte neki, hogy ügyetlen vagyok?~
Fut át fején az aggasztó gondolat, arra pedig most nem is gondol, hogy Aenae-t nem ilyennek ismerte meg. Mint ahogy az sem jut eszébe, hogy talán mégsem olyan szerencsétlen az ágyban. A hármas tagjai olyan tökéletesen kontráztak egymásra, hogy sikerült erről meggyőzniük Nirs-t. Amikor odaér, pár pillanatig csak néz egy halvány mosollyal. Az óriás is, Aenae is szörnyű zavarban látszik leledzeni. Ezt sem érti, és ez sem tölti el nagy megnyugvással.
~Miről beszélgethettek?...~*
- Khm... zavarhatok egy kicsit?
10506. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 17:36:48
Üzenet elküldve: 2018-10-17 17:36:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 853
OOC üzenetek: 279
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 853
OOC üzenetek: 279
Játékstílus: Vakmerő
// A máglya fénye //
// Sfetts, Learon és Trodd //
*Úgy tűnik senkinek nincs problémája a jelenlétével, a válaszok is őszintének tetszenek, bár Trodd szűkszavúságára felfigyel annak ellenére is, hogy Sfetts pillanatok alatt a kedvencévé válik.*
- Rólam érdeklődött?
*Kérdőn a többiekre pillant, hogy erősítsék meg a választ, bár sejti annak igazságtartalmát.*
- Milyen kedves, és ugyan miért? Mi olyan érdekes bennem?
*Az öreg gnóm olyan bájos a maga módján, hogy egyből a szívébe lopja magát, főleg akkor, amikor félreérti szavait.*
- Nem, nem, hiszen az öné a legtekintélyesebb a jelenlévők közül.
*Sokat ugyan nem kell győzködnie a bácsit, amire csak jóízűen felkacag, és ha már kérte, akkor bizony jó alaposan megtapogatja a fehér arcszőrzetet, ujjait is gyengéden beléjük fúrja lehetőleg úgy, hogy ne akadjanak bele.*
- Komolyan? Egymaga? Nem semmi.
*Még könnye is kicsordul hirtelen támadt jókedvében, amit az öregembernek köszönhet.*
- Köszönöm, nagyon kedves, hogy megengedte, hogy megfogjam. Ez a legszebb amit valaha érintettem.
*Széles mosolya még jó sokáig sugárzik arcán, akkor is, ha már a téma nem indokolja, hiszen közben be is mutatkoznak neki. Bólintva megjegyzi magának a pásztor nevét, majd az asztal felé fordul, hogy végre harapjon is valamit.*
- Elnézést, nem is akartam itt semmit megzavarni, nyugodtan folytassátok csak a beszélgetést, mintha itt sem lennék.
*Legfeljebb becsatlakozik, de ha nem is, már megérte idejönnie Sfetts bácsi miatt, aki olyan örömmel és nyitott szívvel fogadta, hogy ezt bizonyosan nem fogja elfeledni egyhamar, és hálás is érte, ha nem is látszik rajta.*
// Sfetts, Learon és Trodd //
*Úgy tűnik senkinek nincs problémája a jelenlétével, a válaszok is őszintének tetszenek, bár Trodd szűkszavúságára felfigyel annak ellenére is, hogy Sfetts pillanatok alatt a kedvencévé válik.*
- Rólam érdeklődött?
*Kérdőn a többiekre pillant, hogy erősítsék meg a választ, bár sejti annak igazságtartalmát.*
- Milyen kedves, és ugyan miért? Mi olyan érdekes bennem?
*Az öreg gnóm olyan bájos a maga módján, hogy egyből a szívébe lopja magát, főleg akkor, amikor félreérti szavait.*
- Nem, nem, hiszen az öné a legtekintélyesebb a jelenlévők közül.
*Sokat ugyan nem kell győzködnie a bácsit, amire csak jóízűen felkacag, és ha már kérte, akkor bizony jó alaposan megtapogatja a fehér arcszőrzetet, ujjait is gyengéden beléjük fúrja lehetőleg úgy, hogy ne akadjanak bele.*
- Komolyan? Egymaga? Nem semmi.
*Még könnye is kicsordul hirtelen támadt jókedvében, amit az öregembernek köszönhet.*
- Köszönöm, nagyon kedves, hogy megengedte, hogy megfogjam. Ez a legszebb amit valaha érintettem.
*Széles mosolya még jó sokáig sugárzik arcán, akkor is, ha már a téma nem indokolja, hiszen közben be is mutatkoznak neki. Bólintva megjegyzi magának a pásztor nevét, majd az asztal felé fordul, hogy végre harapjon is valamit.*
- Elnézést, nem is akartam itt semmit megzavarni, nyugodtan folytassátok csak a beszélgetést, mintha itt sem lennék.
*Legfeljebb becsatlakozik, de ha nem is, már megérte idejönnie Sfetts bácsi miatt, aki olyan örömmel és nyitott szívvel fogadta, hogy ezt bizonyosan nem fogja elfeledni egyhamar, és hálás is érte, ha nem is látszik rajta.*
10505. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 15:42:14
Üzenet elküldve: 2018-10-17 15:42:14
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//Óriásválasz//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Valahová menni kéne, de nem akarja a lányt megbántani. ~ Azt hiszem iszom egyet. ~ Nyel hatalmasat, s bár Aenae gondolatait korántsem látja, ő épp arra gondol, bizony ettől sokkal többet és többet kellene magába döntenie, ami miatt elő is kapja a borosüveget, s, ami még van benne, le is húzza. Persze kevésnek bizonyul. Ahhoz a témához, amit a lány kezd feszegetni, Zaxdor számára nincs elegendő mennyiségű szesz. ~ Szex. Nem… basszus… Szesz… áh… ~ Gondolatai cikáznak, mint amikor a kósza estén a hullócsillagokat nézi hátradőlve. Legalább az első témán túl vannak, nem, illetve mégsem. Zaxdor most már azért egy kicsit helyezkedik, bár akárhogyan is ül, mindenhogyan azt érzi, hogy nemesebbik szerve a lány felé bámul. Aztán egy idő után feladja. Hát, ha bámul, akkor bámul, végeredményben jobb, mintha meztelen lenne. Bár, nem sokkal.*
- I-igen... bocsánatot... persze, ha esetleg másképp alakulna... *habogja* Szerinted az rossz lenne neki. *Szontyolodik most el, pedig hát ez igazából eddig eszébe sem jutott, csak Aenae vetette fel. De minek?! Persze nem kezdi el a lányt hibáztatni, sőt, inkább felfelé sandít, mert úgy látszik, hogy a vallomások éjszakája ez, aztán keres még egy üveggel, hogy azt is behúzza.*
- Biztos azért, mert tapasztalatlan még... szóval, azt lehet... izé... óvatosan, fokozatosan is. A többi már egyre jobb lesz majd. *Nyel egyet.* Meg hát ugye nem mindegy, hogy mennyire állsz készen, ez az ő dolga lenne igazából... szóval... szóval... útkeresés. *Zaxdor inkább az eget szemléli. ~ Hmm... későre jár... ~ Ami azt illeti marhára nem érdekli. A lányt viszont úgy látszik a kényes téma egyre inkább. Soha nem keveredett még ilyen szituációba, neki nincs lánya, nem is volt soha, hogy kérdezték volna, de Aenae mondatai azért szöget ütnek a fejébe. ~ Én nem akarok fájdalmat okozni Krestvirnek. De egyáltalán hogy merült fel, hogy ő meg én... csak bocsánatot megyek kérni... vagy nem? ~ Szórakozottan vakarja meg gyöngyöző homlokát, s látván Aenae zavarát meg sem meri nézni, hogy ő ugyan mit figyel annyira, de végül a göröngyön állapodik meg a tekintete. Hatalmasat sóhajt, zavara már távozóban, egy kissé ő is kihúzza magát.*
- Nézd. Fiatalok vagytok. És örülök, hogy ezt felhoztad, ugyanis fontos téma! *emeli fel kezét. ~ Dehogy örülök, ég a fejem. ~ * Ezeket ki kell tapasztalni. A volt feleségem és én is átmentünk ezen az… úton… * ~ Az a kibaszott út, találj már ki jobbat, te idióta! ~ Aztán ismét felnéz, ezúttal már bátrabban.*
- Tudom, hogy ez kínos téma, de ha nincs kivel megbeszélned, szívesen beszélgetek veled erről is, ahogy bármiről. Mint mondtam, jól esett a tánc, de főként, hogy nem utasítottál el mereven... khm... szóval pökhendi módon. Mégis csak egy óriás vagyok. *Mosolyog, talán most már nem kényszeredett vicsorgásnak tűnik.*
//Óriásválasz//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Valahová menni kéne, de nem akarja a lányt megbántani. ~ Azt hiszem iszom egyet. ~ Nyel hatalmasat, s bár Aenae gondolatait korántsem látja, ő épp arra gondol, bizony ettől sokkal többet és többet kellene magába döntenie, ami miatt elő is kapja a borosüveget, s, ami még van benne, le is húzza. Persze kevésnek bizonyul. Ahhoz a témához, amit a lány kezd feszegetni, Zaxdor számára nincs elegendő mennyiségű szesz. ~ Szex. Nem… basszus… Szesz… áh… ~ Gondolatai cikáznak, mint amikor a kósza estén a hullócsillagokat nézi hátradőlve. Legalább az első témán túl vannak, nem, illetve mégsem. Zaxdor most már azért egy kicsit helyezkedik, bár akárhogyan is ül, mindenhogyan azt érzi, hogy nemesebbik szerve a lány felé bámul. Aztán egy idő után feladja. Hát, ha bámul, akkor bámul, végeredményben jobb, mintha meztelen lenne. Bár, nem sokkal.*
- I-igen... bocsánatot... persze, ha esetleg másképp alakulna... *habogja* Szerinted az rossz lenne neki. *Szontyolodik most el, pedig hát ez igazából eddig eszébe sem jutott, csak Aenae vetette fel. De minek?! Persze nem kezdi el a lányt hibáztatni, sőt, inkább felfelé sandít, mert úgy látszik, hogy a vallomások éjszakája ez, aztán keres még egy üveggel, hogy azt is behúzza.*
- Biztos azért, mert tapasztalatlan még... szóval, azt lehet... izé... óvatosan, fokozatosan is. A többi már egyre jobb lesz majd. *Nyel egyet.* Meg hát ugye nem mindegy, hogy mennyire állsz készen, ez az ő dolga lenne igazából... szóval... szóval... útkeresés. *Zaxdor inkább az eget szemléli. ~ Hmm... későre jár... ~ Ami azt illeti marhára nem érdekli. A lányt viszont úgy látszik a kényes téma egyre inkább. Soha nem keveredett még ilyen szituációba, neki nincs lánya, nem is volt soha, hogy kérdezték volna, de Aenae mondatai azért szöget ütnek a fejébe. ~ Én nem akarok fájdalmat okozni Krestvirnek. De egyáltalán hogy merült fel, hogy ő meg én... csak bocsánatot megyek kérni... vagy nem? ~ Szórakozottan vakarja meg gyöngyöző homlokát, s látván Aenae zavarát meg sem meri nézni, hogy ő ugyan mit figyel annyira, de végül a göröngyön állapodik meg a tekintete. Hatalmasat sóhajt, zavara már távozóban, egy kissé ő is kihúzza magát.*
- Nézd. Fiatalok vagytok. És örülök, hogy ezt felhoztad, ugyanis fontos téma! *emeli fel kezét. ~ Dehogy örülök, ég a fejem. ~ * Ezeket ki kell tapasztalni. A volt feleségem és én is átmentünk ezen az… úton… * ~ Az a kibaszott út, találj már ki jobbat, te idióta! ~ Aztán ismét felnéz, ezúttal már bátrabban.*
- Tudom, hogy ez kínos téma, de ha nincs kivel megbeszélned, szívesen beszélgetek veled erről is, ahogy bármiről. Mint mondtam, jól esett a tánc, de főként, hogy nem utasítottál el mereven... khm... szóval pökhendi módon. Mégis csak egy óriás vagyok. *Mosolyog, talán most már nem kényszeredett vicsorgásnak tűnik.*
10504. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 15:26:12
Üzenet elküldve: 2018-10-17 15:26:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//Óriásválasz//
- Hú, az szerencse. Biztosan nagyon nagyot ütsz.
*Egy óriás ütése nyilvánvalóan nem lehet "nem vészes", de nem is firtatja inkább.*
- Labirintus, aha...
*Jogos kérdés lehetne, hogy mi lesz akkor, ha eltévednek ebben a labirintusban, azonban nem kérdezi ezt meg, így is elég zavarba ejtő ez a téma, nem is érti, hogy hogyan jutottak ide. Zax hozta ugyan fel, de miért tette? Biztosan az alkohol. Aenae itt és most fogadja meg, hogy soha többé nem iszik egy kortyot sem, mert a végén még indokolatlan témákat dobálna be különböző helyzetekben. Beugrik neki a vadvédi mákonyos este. Nemhogy ezentúl alkoholt nem iszik, de semmi tudatmódosítót nem vesz magához, mert még attól zápul meg az agya.
Így is egy óriás ágyékát bámulja, aki ráadásul kiszúrja, hogy bámulja. Ebben a pillanatban Aenae felveszi a "gazdagnegyedi, illedelmes lány" pozíciót: egyenes derékkal ül, kezeit ölében nyugtatva, térdei összeszorítva, bokái szintén és látványosan félrenéz.*
- Ne haragudj kérlek. Persze nyilván csak bocsánatot akarsz kérni. Én csak rosszra gondoltam. Izé. Ne haragudj, rossz szokásom, hogy bámulok másokat.
*Visszasandít a szeme sarkából, azt remélve, hogy Zax már úgy fordult, hogy ne kelljen az ágyékával szemeznie.*
- Ne haragudj csak belegondoltam, hogy Nirsnek izé... Szóval tök fájt meg minden, de ő csak ember. ÉS az mennyire fájna. Ne haragudj, nem akarlak zavarba hozni.
*Merthogy ő is tökre zavarban van, zavarában hol hebeg-habog, hol pedig hadar és immáron minden akaraterejét beveti, hogy oldalra nézzen. Történetesen az asztaltól felálló Nirs ágyékának irányába.*
- Egek...
*Elfordul onnan is, tekintete ezúttal Rel kebleit találja meg, majd egy göröngyöt a földön. A göröngy jó lesz bámulásra.*
//Óriásválasz//
- Hú, az szerencse. Biztosan nagyon nagyot ütsz.
*Egy óriás ütése nyilvánvalóan nem lehet "nem vészes", de nem is firtatja inkább.*
- Labirintus, aha...
*Jogos kérdés lehetne, hogy mi lesz akkor, ha eltévednek ebben a labirintusban, azonban nem kérdezi ezt meg, így is elég zavarba ejtő ez a téma, nem is érti, hogy hogyan jutottak ide. Zax hozta ugyan fel, de miért tette? Biztosan az alkohol. Aenae itt és most fogadja meg, hogy soha többé nem iszik egy kortyot sem, mert a végén még indokolatlan témákat dobálna be különböző helyzetekben. Beugrik neki a vadvédi mákonyos este. Nemhogy ezentúl alkoholt nem iszik, de semmi tudatmódosítót nem vesz magához, mert még attól zápul meg az agya.
Így is egy óriás ágyékát bámulja, aki ráadásul kiszúrja, hogy bámulja. Ebben a pillanatban Aenae felveszi a "gazdagnegyedi, illedelmes lány" pozíciót: egyenes derékkal ül, kezeit ölében nyugtatva, térdei összeszorítva, bokái szintén és látványosan félrenéz.*
- Ne haragudj kérlek. Persze nyilván csak bocsánatot akarsz kérni. Én csak rosszra gondoltam. Izé. Ne haragudj, rossz szokásom, hogy bámulok másokat.
*Visszasandít a szeme sarkából, azt remélve, hogy Zax már úgy fordult, hogy ne kelljen az ágyékával szemeznie.*
- Ne haragudj csak belegondoltam, hogy Nirsnek izé... Szóval tök fájt meg minden, de ő csak ember. ÉS az mennyire fájna. Ne haragudj, nem akarlak zavarba hozni.
*Merthogy ő is tökre zavarban van, zavarában hol hebeg-habog, hol pedig hadar és immáron minden akaraterejét beveti, hogy oldalra nézzen. Történetesen az asztaltól felálló Nirs ágyékának irányába.*
- Egek...
*Elfordul onnan is, tekintete ezúttal Rel kebleit találja meg, majd egy göröngyöt a földön. A göröngy jó lesz bámulásra.*
10503. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 15:05:53
Üzenet elküldve: 2018-10-17 15:05:53
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//Óriásválasz//
*Olyan egyszerűen fogalmazott, s a reakció mégis óriási, Zaxdor az előbb hangosan, majd inkább zavartan záporozó kérdésekre szinte hápog, bár hangtalanul. Látja, hogy Aenae, hogy megdöbben, ráadásul még meg is ijed, amit végképp nem akart, ezért ő is kicsit hátrébb ül, nagy hirtelen, persze nem messzire, csak, hogy a lány lássa, hogy esze ágában sincs ilyet csinálni többet. ~ Kivéve, ha utasítanak. ~ Még kezét is felteszi, hogy nem... nem... dehogyis, pedig de. A többiről már ne is beszéljünk, mi apró pírnak indult, az most a lemenő nap égi vörösévé változik, bár nem tudni a sötétben mennyire látszódhat.*
- De... dehogy zápult! Nem-nem! Még csak… még csak kis pukli sem lett rajta... jó... elájult persze... de nem volt vészes. *Integet gyorsan a kezével, s látva a lány elkerekedő szemeit, tenyerébe rejti izzadó homlokát. Aztán jön csak a többi, Aenae lassan vezeti fel a témákat, de körülbelül mind olyan hatással bír, mintha egy tölgyfaóriás dőlt volna rá a hátára.*
- Hátőizé... út... igen... szóval labirintusnak tűnhet, de hát, ha együtt fedezitek... naaa érted... Egymást fogva, irányítgatva... sosem… tévelyedtek... el... *Teljes összeomlás határán van elméje, ennyire még sohasem koncentrált, hogy kijöjjön a mélyből, attól függetlenül inkább csak lecsúszik. ~ Hát ez valami katasztrófa. ~ Huppan hátra, kezét maga mögé támasztva félrefordított szemekkel néz mindenfelé. Valahogy inkább amolyan felvilágosító órának tűnik ez az egész, pedig csak annyit akart mondani, hogy szeressék egymást, aztán kész. ~ De akkor miért nem ezt mondtam?! ~ Mielőtt végleg összetörne, Aenae is javít a jócskán meleg helyzeten, s Krestvir nevére hirtelen előrébb hajol, nadrágja emiatt lábára feszül, s helyeslően bólogat:*
- Igen? IGEN!? Synmira! Tökéletes, köszö... *De még Aenae nem fejezte be. Oké. A második igen egy kissé hisztérikusra és menekülősre sikerült, de még megőrzi méltóságát, s hamarosan a régi komolyabb arcél visszatér. Még ujjával állát is megtámasztja, hogy látszódjon, bizony borzasztóan figyel. De csak addig, míg állára rá kell markolnia, hogy ne essen le maga elé. Akaratlanul is Aenae tekintetét követi, lassan, nagyon lassan, s lábán feszülő nadrágjára pillantva, ahol gyakorlatilag alsóruházat hiányában akár még minden „izom” is látszódhat. Minden is. Tekintete hol le, hol Aenaere vándorol. Ha most hirtelen pózt vált, értelemszerű, hogy kiszúrta, hogy a lány a micsodáját szemléli meg, ráadásul meredten és koncentráltan. Ha nem vált, az olyan, mintha ez még tetszene is neki, megint csak félreértés lehet belőle. Egyetlen út van csak... a legkegyetlenebb. Halkan és felnyögve sóhajt fel, hangja már nem egy óriásé, mintsem inkább kegyelemért könyörgő. Hatalmasat nyel.*
- Nem... olyan... vészes... jóóó?! *Ami persze vaskos combjaira tekintve, azért nem olyan biztos.* Csak bocsánatot akarok kérni tőle... őőőő... egyébként... megtennéd, hogy másfelé nézel? Mármint nem gáz meg ilyenek, de borzasztó zavarban vagyok így is. *Könyörögnek azok a hatalmas medveszemek. Aztán kifakad.*
- Igen. Tudom... hülyeség... marhaság... idióta vagyok, barom vagyok... óriás vagyok! Nem is tudom mit gondoltam. Áh! *Legyint, s most ő érzi magát olyan helyzetben, mint Aenae akkor, mikor elvitte táncolni.* De az a pimasz mosoly... *Legyint ismét.*
//Óriásválasz//
*Olyan egyszerűen fogalmazott, s a reakció mégis óriási, Zaxdor az előbb hangosan, majd inkább zavartan záporozó kérdésekre szinte hápog, bár hangtalanul. Látja, hogy Aenae, hogy megdöbben, ráadásul még meg is ijed, amit végképp nem akart, ezért ő is kicsit hátrébb ül, nagy hirtelen, persze nem messzire, csak, hogy a lány lássa, hogy esze ágában sincs ilyet csinálni többet. ~ Kivéve, ha utasítanak. ~ Még kezét is felteszi, hogy nem... nem... dehogyis, pedig de. A többiről már ne is beszéljünk, mi apró pírnak indult, az most a lemenő nap égi vörösévé változik, bár nem tudni a sötétben mennyire látszódhat.*
- De... dehogy zápult! Nem-nem! Még csak… még csak kis pukli sem lett rajta... jó... elájult persze... de nem volt vészes. *Integet gyorsan a kezével, s látva a lány elkerekedő szemeit, tenyerébe rejti izzadó homlokát. Aztán jön csak a többi, Aenae lassan vezeti fel a témákat, de körülbelül mind olyan hatással bír, mintha egy tölgyfaóriás dőlt volna rá a hátára.*
- Hátőizé... út... igen... szóval labirintusnak tűnhet, de hát, ha együtt fedezitek... naaa érted... Egymást fogva, irányítgatva... sosem… tévelyedtek... el... *Teljes összeomlás határán van elméje, ennyire még sohasem koncentrált, hogy kijöjjön a mélyből, attól függetlenül inkább csak lecsúszik. ~ Hát ez valami katasztrófa. ~ Huppan hátra, kezét maga mögé támasztva félrefordított szemekkel néz mindenfelé. Valahogy inkább amolyan felvilágosító órának tűnik ez az egész, pedig csak annyit akart mondani, hogy szeressék egymást, aztán kész. ~ De akkor miért nem ezt mondtam?! ~ Mielőtt végleg összetörne, Aenae is javít a jócskán meleg helyzeten, s Krestvir nevére hirtelen előrébb hajol, nadrágja emiatt lábára feszül, s helyeslően bólogat:*
- Igen? IGEN!? Synmira! Tökéletes, köszö... *De még Aenae nem fejezte be. Oké. A második igen egy kissé hisztérikusra és menekülősre sikerült, de még megőrzi méltóságát, s hamarosan a régi komolyabb arcél visszatér. Még ujjával állát is megtámasztja, hogy látszódjon, bizony borzasztóan figyel. De csak addig, míg állára rá kell markolnia, hogy ne essen le maga elé. Akaratlanul is Aenae tekintetét követi, lassan, nagyon lassan, s lábán feszülő nadrágjára pillantva, ahol gyakorlatilag alsóruházat hiányában akár még minden „izom” is látszódhat. Minden is. Tekintete hol le, hol Aenaere vándorol. Ha most hirtelen pózt vált, értelemszerű, hogy kiszúrta, hogy a lány a micsodáját szemléli meg, ráadásul meredten és koncentráltan. Ha nem vált, az olyan, mintha ez még tetszene is neki, megint csak félreértés lehet belőle. Egyetlen út van csak... a legkegyetlenebb. Halkan és felnyögve sóhajt fel, hangja már nem egy óriásé, mintsem inkább kegyelemért könyörgő. Hatalmasat nyel.*
- Nem... olyan... vészes... jóóó?! *Ami persze vaskos combjaira tekintve, azért nem olyan biztos.* Csak bocsánatot akarok kérni tőle... őőőő... egyébként... megtennéd, hogy másfelé nézel? Mármint nem gáz meg ilyenek, de borzasztó zavarban vagyok így is. *Könyörögnek azok a hatalmas medveszemek. Aztán kifakad.*
- Igen. Tudom... hülyeség... marhaság... idióta vagyok, barom vagyok... óriás vagyok! Nem is tudom mit gondoltam. Áh! *Legyint, s most ő érzi magát olyan helyzetben, mint Aenae akkor, mikor elvitte táncolni.* De az a pimasz mosoly... *Legyint ismét.*
10502. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 14:36:21
Üzenet elküldve: 2018-10-17 14:36:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//Óriásválasz//
- Leütötted?!
*Próbálja ugyan visszafogni a döbbenetét és a hangját is, de valahogy hangosra sikerül a kérdés és arcán is ott a döbbenet, no meg önkéntelenül hátra is hőköl. Tekintete Zax felkarjára, majd az öklére tapad. Nagyon nem szeretne ő is úgy járni, mint a mágusnő. Amúgy neki is viszketett a tenyere az örökös grimasztól, bár hamar kiderül, hogy Zax nem önszántából ütötte le.*
- De nem zápult meg az agya, ugye?
*Kérdezi még mindig Zax öklét nézve. Szemei is kigúvadnak ehhez a cselekvéshez, akaratlanul is elképzeli, hogy azok a bütykök az ő halántékán csattannak. A hideg is kirázza erre a gondolatra, össze is rezzen azon, hogy Zax vállba böki, teljesen le is sápad. Aztán a következő pillanatban az arcába szökik minden vére, mikor Zax elkezdi bevezetni a férfiúi lélek rejtelmeibe, meg egymás felfedezésébe. Erre csak hápogni tud.*
- Hmpfhmfp. Hátőizé. Szóval ja igen. Gondolom, hogy így lesz. Mármint felfedező...
*Nyel egy szárazat*
- Út...
*Ő cseppet sem gondolt olyan dolgokra, amiket Zax pedzeget. Ő inkább olyanok felfedezésére gondolt, minthogy Nirs véresen szereti-e a hátszínt, vagy jól átsütve? Nem mintha akár véresen, akár kevésbé véresen el tudná Aenae készíteni.
Zax ujja a vörös, és a beletolult vér miatt forró arcát érinti. Aenae mosolyog, bár inkább zavartan, mint felszabadultan. Persze láthatóan az óriás is zavarba jött, rögtön tereli is a témát.*
- Krestvirt? Egyszer beszéltem vele. Ha minden igaz, akkor synmirai mágus, szóval itt lakik a szomszédban. De azt nem tudom, hogy van-e barátja, vagy nincsen. Mert te akarsz a barátja lenni?
*Teszi fel a nyilvánvalóan buta kérdést, végigméri ismét az óriást. Zavartan vakarja a fejét.*
- De hát ő olyan kicsi, te meg tök nagy... Izé. Szóval izé... Khm.
*Nem tud nem Zax ágyéka felé pillantani, ha eddig nem volt zavarban, hát most már totálisan abban van. Talán kicsit túlgondolja a dolgot, de mi másért érdeklődne egy férfi egy nő barátja iránt?*
//Óriásválasz//
- Leütötted?!
*Próbálja ugyan visszafogni a döbbenetét és a hangját is, de valahogy hangosra sikerül a kérdés és arcán is ott a döbbenet, no meg önkéntelenül hátra is hőköl. Tekintete Zax felkarjára, majd az öklére tapad. Nagyon nem szeretne ő is úgy járni, mint a mágusnő. Amúgy neki is viszketett a tenyere az örökös grimasztól, bár hamar kiderül, hogy Zax nem önszántából ütötte le.*
- De nem zápult meg az agya, ugye?
*Kérdezi még mindig Zax öklét nézve. Szemei is kigúvadnak ehhez a cselekvéshez, akaratlanul is elképzeli, hogy azok a bütykök az ő halántékán csattannak. A hideg is kirázza erre a gondolatra, össze is rezzen azon, hogy Zax vállba böki, teljesen le is sápad. Aztán a következő pillanatban az arcába szökik minden vére, mikor Zax elkezdi bevezetni a férfiúi lélek rejtelmeibe, meg egymás felfedezésébe. Erre csak hápogni tud.*
- Hmpfhmfp. Hátőizé. Szóval ja igen. Gondolom, hogy így lesz. Mármint felfedező...
*Nyel egy szárazat*
- Út...
*Ő cseppet sem gondolt olyan dolgokra, amiket Zax pedzeget. Ő inkább olyanok felfedezésére gondolt, minthogy Nirs véresen szereti-e a hátszínt, vagy jól átsütve? Nem mintha akár véresen, akár kevésbé véresen el tudná Aenae készíteni.
Zax ujja a vörös, és a beletolult vér miatt forró arcát érinti. Aenae mosolyog, bár inkább zavartan, mint felszabadultan. Persze láthatóan az óriás is zavarba jött, rögtön tereli is a témát.*
- Krestvirt? Egyszer beszéltem vele. Ha minden igaz, akkor synmirai mágus, szóval itt lakik a szomszédban. De azt nem tudom, hogy van-e barátja, vagy nincsen. Mert te akarsz a barátja lenni?
*Teszi fel a nyilvánvalóan buta kérdést, végigméri ismét az óriást. Zavartan vakarja a fejét.*
- De hát ő olyan kicsi, te meg tök nagy... Izé. Szóval izé... Khm.
*Nem tud nem Zax ágyéka felé pillantani, ha eddig nem volt zavarban, hát most már totálisan abban van. Talán kicsit túlgondolja a dolgot, de mi másért érdeklődne egy férfi egy nő barátja iránt?*
10501. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2018-10-17 14:04:03
Üzenet elküldve: 2018-10-17 14:04:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A máglya fénye//
//Óriásválasz//
*Fogalma sincs, hogy Nirs látja-e a vicsorgást és a villámló tekinteteket, különösebben nem is érdekli, hadd lássa mire számíthat. Persze az nem jut eszébe, hogy Nirsnek fogalma sincs arról, hogy megkedvelte Aenaet. Már nagyban készülődik a távozásra, miközben Aenae válaszol, s hirtelen a vicsor az arcára fagy. No nem azért, mert hideg lenne, de a lány lehet, hogy ismeri Krestvirt. Magához képest villámgyorsan megfordul, s úgy dönt, egy kicsit talán még maradhat, majd addig ellökdösi innen kisfickót, míg a maguk dolgát megbeszélik. Kissé közelebb húzódik a lányhoz, sandán félretekint, hogy meggyőződjön arról nem látja, nem hallja őket senki:*
- Igazából kétszer leütöttem. Egyszer Kagan utasítására, egyszer meg, mikor Atehaner a setételf védelmében varázsolni akart. De már nagyon megbántam, tudod… *sóhajt fel, s veszi még csendesebbre a hangját* nekem az a pimasz mosoly jár most egyfolytában a fejemben. De ez titok! *Emeli fel ujját.* Maradjon köztünk, megbízom benned! *Mosolyog a lányra, s ha már így itt maradt, Nirs meg még valamerre támolyog, akkor már kicsit helyet is foglal. Végül is nem siet ő sehová.*
- Nehéz levetkőzni egy mintát, mit tanítanak neked, vagy látsz. *Bólogat, mert Aenae édesanyjáról is mond néhány szót.* Ha olyan is voltál, már nem gondolom, hogy az lennél. Velem is kedves vagy. *S ha Aenae engedi, vaskos ujjával puhán megbökdösi vállát.* Úgyhogy fel a fejjel, minden jóra fordul. *Göcög fel kicsit. Aztán ő is a még mindig asztalnál dülöngélő Nirsre és a hahotázó többiekre néz. Szája megint elkeskenyedik kissé, de mikor visszanéz a lányra, már ismét csak mosolyog.*
- Hagyd egy kicsit, hogy ő irányítson… most még ne kérdezz, csak fogadd örömmel és őszintén… tudod… a férfiak szeretik azt hinni, hogy kezükben a gyeplő. *Nevet fel.* Bár mindnyájan tudjuk, hogy valójában ez nem így van. Fedezzétek fel közösen egymást, találjátok meg ki, mit szeret. Akár… *Egy picit zavarba jön, le is hajtja a fejét.* Szóval akár, tudod… szóval az együttlétek során… illetve akár lelkileg. Ez csak a ti dolgotok, senkire nem tartozik, mennél tovább tart ez a felfedező út, annál jobb lesz. *Azúrkékei ismét feltekintenek, bár még halvány pír lepi be az arcát, azért látszik, hogy komolyan gondolja, amit elmond.*
- Számomra is csodás élmény volt, ifjú leány! *Hüvelykujjával ismét megpróbál egy kissé szerencsétlen simítást a lány arcára vinni.* Alkalomadtán megismételhetjük. *Kacsint rá.*
- De… de még mielőtt távoznék... Mennyire ismered? Khm… mármint Krestvirt? Tudod, hogy hol lakik? Van neki barátja? Vagy nem is… erre ne válaszolj… vagy… deee, inkább mégis. Vagy… nem is tudom, mi van. *Süti le a szemét.* Nem tudom, mi van velem… ha felidézem az arcát, egyszerűen még butább leszek. *Most korántsem az erős és magabiztos óriás képét mutatja, inkább amolyan magányosét.* Áh… *Legyint.* Gondolom, úgysem tudsz segíteni, pedig _muszáj_ lenne bocsánatot kérnem tőle. *De azért még kicsit marad… hátha mégis.*
//Óriásválasz//
*Fogalma sincs, hogy Nirs látja-e a vicsorgást és a villámló tekinteteket, különösebben nem is érdekli, hadd lássa mire számíthat. Persze az nem jut eszébe, hogy Nirsnek fogalma sincs arról, hogy megkedvelte Aenaet. Már nagyban készülődik a távozásra, miközben Aenae válaszol, s hirtelen a vicsor az arcára fagy. No nem azért, mert hideg lenne, de a lány lehet, hogy ismeri Krestvirt. Magához képest villámgyorsan megfordul, s úgy dönt, egy kicsit talán még maradhat, majd addig ellökdösi innen kisfickót, míg a maguk dolgát megbeszélik. Kissé közelebb húzódik a lányhoz, sandán félretekint, hogy meggyőződjön arról nem látja, nem hallja őket senki:*
- Igazából kétszer leütöttem. Egyszer Kagan utasítására, egyszer meg, mikor Atehaner a setételf védelmében varázsolni akart. De már nagyon megbántam, tudod… *sóhajt fel, s veszi még csendesebbre a hangját* nekem az a pimasz mosoly jár most egyfolytában a fejemben. De ez titok! *Emeli fel ujját.* Maradjon köztünk, megbízom benned! *Mosolyog a lányra, s ha már így itt maradt, Nirs meg még valamerre támolyog, akkor már kicsit helyet is foglal. Végül is nem siet ő sehová.*
- Nehéz levetkőzni egy mintát, mit tanítanak neked, vagy látsz. *Bólogat, mert Aenae édesanyjáról is mond néhány szót.* Ha olyan is voltál, már nem gondolom, hogy az lennél. Velem is kedves vagy. *S ha Aenae engedi, vaskos ujjával puhán megbökdösi vállát.* Úgyhogy fel a fejjel, minden jóra fordul. *Göcög fel kicsit. Aztán ő is a még mindig asztalnál dülöngélő Nirsre és a hahotázó többiekre néz. Szája megint elkeskenyedik kissé, de mikor visszanéz a lányra, már ismét csak mosolyog.*
- Hagyd egy kicsit, hogy ő irányítson… most még ne kérdezz, csak fogadd örömmel és őszintén… tudod… a férfiak szeretik azt hinni, hogy kezükben a gyeplő. *Nevet fel.* Bár mindnyájan tudjuk, hogy valójában ez nem így van. Fedezzétek fel közösen egymást, találjátok meg ki, mit szeret. Akár… *Egy picit zavarba jön, le is hajtja a fejét.* Szóval akár, tudod… szóval az együttlétek során… illetve akár lelkileg. Ez csak a ti dolgotok, senkire nem tartozik, mennél tovább tart ez a felfedező út, annál jobb lesz. *Azúrkékei ismét feltekintenek, bár még halvány pír lepi be az arcát, azért látszik, hogy komolyan gondolja, amit elmond.*
- Számomra is csodás élmény volt, ifjú leány! *Hüvelykujjával ismét megpróbál egy kissé szerencsétlen simítást a lány arcára vinni.* Alkalomadtán megismételhetjük. *Kacsint rá.*
- De… de még mielőtt távoznék... Mennyire ismered? Khm… mármint Krestvirt? Tudod, hogy hol lakik? Van neki barátja? Vagy nem is… erre ne válaszolj… vagy… deee, inkább mégis. Vagy… nem is tudom, mi van. *Süti le a szemét.* Nem tudom, mi van velem… ha felidézem az arcát, egyszerűen még butább leszek. *Most korántsem az erős és magabiztos óriás képét mutatja, inkább amolyan magányosét.* Áh… *Legyint.* Gondolom, úgysem tudsz segíteni, pedig _muszáj_ lenne bocsánatot kérnem tőle. *De azért még kicsit marad… hátha mégis.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734