Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 547 (10921. - 10940. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
10940. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-24 13:43:14
Üzenet elküldve: 2019-02-24 13:43:14
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
//Fattyak//
*Időközben úgy tűnik, hogy a fehér hajú nő is megtalálja a hangját, de neki Waldran csak int, hogy várjon még, mert egyelőre másokkal foglalkozik egyelőre. *
//Karheia és Noz//
* Miután a férfi is képes a bemutatkozásra, Waldran biccent felé. *
- Örvendek, Telvilmos. * Ezután persze visszafordul a rokon felé, akit láthatóan meglep, és szomorúvá tesz a hallott hír. Hát igen, Kagan halála elég letaglózó lehet, főleg, ha csak így derült égből a villámcsapásként sújt le valakire. *
- Synmira itt van délre, az erdősávban elbújva. Ha elindultok a kikötő felé, akkor elértek egy elágazáshoz, ahol fehér kavicsos út visz befelé a fák közé, arra kell menni, nem lehet eltéveszteni. És ezt vigyétek magatokkal. * Teszi még hozzá, és gyorsan egy papirost szed elő. Mivel írni nem tud, és tintája sincs, ezért tőrével az ujja hegyét vágja meg, hogy vért serkentsen, majd a papirosra felrajzolta a Thargok Jelét. *
- És mondjátok meg, hogy a törzs tagjai vagytok. Korábban már megállapodtam Taitos mesterrel, a Szilánkok vezetőjével, hogy a Vashegyi bank állja a törzs tagjainak mágia tanulását. Tanulj, hogy nagy mágus lehess, és hasznos tagja Amon Ruadh közösségének. Ez a feladatod. * Összegzi a férfi, és a papirost átadva int, hogy menjenek nyugodtan a dolgukra. Ha valamit még szeretnének, persze nem zavarja el őket, de várniuk kell, mert a korábbi érkezőkhöz fordul. *
//Fattyak//
- Hallgatlak. * Szól a nőnek, és így is tesz, bár a nevek ismeretlenül csengnek számára, Laor alighanem több konkrétummal tudna szolgálni. *
- Ez esetben javaslom, hogy várakozzatok itt, mert Laor éppen egy küldetésre készül, és Thargarod erődjében veszi magához a szükséges felszereléseket. Biztos, hogy hamarosan erre téved, és feltehetitek neki a kérdéseiteket. A gyógyítót tekintve a Kancellár a ti embereket. Ha sikerült tárgyaljatok Laorral, szívesen útba igazítalak benneteket, hogy merre találjátok. Addig is, szabaduljatok meg a fegyvereitektől, mert a városba csak így léphettek be. * Foglalja össze Waldran a teendőiket, és tesz javaslatokat. Alighogy ezzel végez, vissza is érkezik az őr. *
//Őr//
- Magyarázatot! * Vakkantja oda Waldran, amikor az elf megjelenik. * Ha nem találom kielégítőnek amit mondasz, akkor egy feladatod lesz mára, hogy a Gödörbe dobd magad. * Teszi még hozzá, pedig a háta közepére nem kívánja az őrséget, és szívesen venné, hogyha az elf újra elfoglalná a posztját. Mégis, a rend és a fegyelem a lelke mindennek. *
//Fattyak//
*Időközben úgy tűnik, hogy a fehér hajú nő is megtalálja a hangját, de neki Waldran csak int, hogy várjon még, mert egyelőre másokkal foglalkozik egyelőre. *
//Karheia és Noz//
* Miután a férfi is képes a bemutatkozásra, Waldran biccent felé. *
- Örvendek, Telvilmos. * Ezután persze visszafordul a rokon felé, akit láthatóan meglep, és szomorúvá tesz a hallott hír. Hát igen, Kagan halála elég letaglózó lehet, főleg, ha csak így derült égből a villámcsapásként sújt le valakire. *
- Synmira itt van délre, az erdősávban elbújva. Ha elindultok a kikötő felé, akkor elértek egy elágazáshoz, ahol fehér kavicsos út visz befelé a fák közé, arra kell menni, nem lehet eltéveszteni. És ezt vigyétek magatokkal. * Teszi még hozzá, és gyorsan egy papirost szed elő. Mivel írni nem tud, és tintája sincs, ezért tőrével az ujja hegyét vágja meg, hogy vért serkentsen, majd a papirosra felrajzolta a Thargok Jelét. *
- És mondjátok meg, hogy a törzs tagjai vagytok. Korábban már megállapodtam Taitos mesterrel, a Szilánkok vezetőjével, hogy a Vashegyi bank állja a törzs tagjainak mágia tanulását. Tanulj, hogy nagy mágus lehess, és hasznos tagja Amon Ruadh közösségének. Ez a feladatod. * Összegzi a férfi, és a papirost átadva int, hogy menjenek nyugodtan a dolgukra. Ha valamit még szeretnének, persze nem zavarja el őket, de várniuk kell, mert a korábbi érkezőkhöz fordul. *
//Fattyak//
- Hallgatlak. * Szól a nőnek, és így is tesz, bár a nevek ismeretlenül csengnek számára, Laor alighanem több konkrétummal tudna szolgálni. *
- Ez esetben javaslom, hogy várakozzatok itt, mert Laor éppen egy küldetésre készül, és Thargarod erődjében veszi magához a szükséges felszereléseket. Biztos, hogy hamarosan erre téved, és feltehetitek neki a kérdéseiteket. A gyógyítót tekintve a Kancellár a ti embereket. Ha sikerült tárgyaljatok Laorral, szívesen útba igazítalak benneteket, hogy merre találjátok. Addig is, szabaduljatok meg a fegyvereitektől, mert a városba csak így léphettek be. * Foglalja össze Waldran a teendőiket, és tesz javaslatokat. Alighogy ezzel végez, vissza is érkezik az őr. *
//Őr//
- Magyarázatot! * Vakkantja oda Waldran, amikor az elf megjelenik. * Ha nem találom kielégítőnek amit mondasz, akkor egy feladatod lesz mára, hogy a Gödörbe dobd magad. * Teszi még hozzá, pedig a háta közepére nem kívánja az őrséget, és szívesen venné, hogyha az elf újra elfoglalná a posztját. Mégis, a rend és a fegyelem a lelke mindennek. *
10939. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-24 13:30:50
Üzenet elküldve: 2019-02-24 13:30:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Amon Ruadh falai alá érkezvén a lány biccent, Syd pedig elérti a célzást és lóról szállva a lánynak is segít így tenni. Egy gúnyos kis belső hang megjegyzi, hogy "na, legalább erre még jó vagy", de a férfi képzeletben irgalmatlanul szájon vágja a gúnyos kis hangot, amitől az bekussol, Syd pedig a helyzetre tud koncentrálni, ami sosem árt, ha az ember és elf gyereke Amon Ruadh őrzött falai alá ér. Megy Naesala után és próbál fülelni, miközben próbál úgy tenni, mint aki nem próbál fülelni. Döbbenten és határtalan megkönnyebbüléssel veszi észre, hogy egyelőre érthetetlenül, de tényleg hallja az elhangzottak foszlányait. Ezt egyelőre megtartja magának, majd négyszemközt mondja el a lánynak. Azért egyelőre még inkább a szájról olvasásra támaszkodik a beszélgetés követéséhez. Komoly tekintetű, néma bólintással jelzi, hogy bizony, úgy van, ahogy a lány mondja. A fejleményeken viszont meglepődik. Hát Kagan? Szívesen kérdezne, hogy tájékozódjon, de mivel tudatában van, hogy még nem ura saját hangerejének, inkább csak figyel és nem csinál hülyét magából. Azt mindenesetre megtudja, hogy egy Thargodarral állnak szemben. Ezek szerint ő lenne a Vashegy új ura?*
*Amon Ruadh falai alá érkezvén a lány biccent, Syd pedig elérti a célzást és lóról szállva a lánynak is segít így tenni. Egy gúnyos kis belső hang megjegyzi, hogy "na, legalább erre még jó vagy", de a férfi képzeletben irgalmatlanul szájon vágja a gúnyos kis hangot, amitől az bekussol, Syd pedig a helyzetre tud koncentrálni, ami sosem árt, ha az ember és elf gyereke Amon Ruadh őrzött falai alá ér. Megy Naesala után és próbál fülelni, miközben próbál úgy tenni, mint aki nem próbál fülelni. Döbbenten és határtalan megkönnyebbüléssel veszi észre, hogy egyelőre érthetetlenül, de tényleg hallja az elhangzottak foszlányait. Ezt egyelőre megtartja magának, majd négyszemközt mondja el a lánynak. Azért egyelőre még inkább a szájról olvasásra támaszkodik a beszélgetés követéséhez. Komoly tekintetű, néma bólintással jelzi, hogy bizony, úgy van, ahogy a lány mondja. A fejleményeken viszont meglepődik. Hát Kagan? Szívesen kérdezne, hogy tájékozódjon, de mivel tudatában van, hogy még nem ura saját hangerejének, inkább csak figyel és nem csinál hülyét magából. Azt mindenesetre megtudja, hogy egy Thargodarral állnak szemben. Ezek szerint ő lenne a Vashegy új ura?*
10938. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-24 12:34:51
Üzenet elküldve: 2019-02-24 12:34:51
![>Rh'onhan Heli'otis [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Habár nehezére esik, muszáj követnie a kancellár instrukcióit. Ezt nem akarja még egyszer átélni. Csak hát viszket veszettül.*
- A nehézség essen ebbe a kecskeképűbe! *morogja már félúton, meglehetősen hálátlanul* Nem tudott jobbat kitalálni, mint így bebugyolálni?
*Túl azon, hogy így vakarózni sem lehet, az a helyre kis masni ami az egész bandázst rögzíti a családi ékesség felett, az mégiscsak vérlázító. Annyival tudja csak vigasztalni magát, hogy mostanában úgysem látja azt más rajta kívül, úgyhogy akár mindegy is lehet. A kapuhoz közeledve már más gondolatok járnak a fejében. Arra még ő is élénken emlékszik, hogy miként, milyen hirtelen és mindenre fittyet hányva távozott onnan. Ráadásul úgy, hogy Waldran és az a Laor is jelen volt. Könnyen lehet, hogy még szorulni fog a dolog miatt. De talán csak megértik. Hiszen ők is férfiak.
A kapunál aztán kisebb csoportosulást talál. Kevésbé törődik az itt lebzselőkkel, könyökkel próbál meg utat csinálni magának, és még az is lehet, hogy közben annak a magas, borostás fickónak a lábára is alaposan rátapos.*
- Vezérem...
*Sóhajnak is beillik ez, ahogy üdvözli Waldrant, aki a jelek szerint helyettesíti őt. Ez rosszabb, mint gondolta. Annyira, hogy még a fehér hajú elf leányzóra is épp csak egy-két pillantást vet. De hát most amúgy is kímélnie kéne a kicsi Rh'onhant, szóval mindegy is.*
*Habár nehezére esik, muszáj követnie a kancellár instrukcióit. Ezt nem akarja még egyszer átélni. Csak hát viszket veszettül.*
- A nehézség essen ebbe a kecskeképűbe! *morogja már félúton, meglehetősen hálátlanul* Nem tudott jobbat kitalálni, mint így bebugyolálni?
*Túl azon, hogy így vakarózni sem lehet, az a helyre kis masni ami az egész bandázst rögzíti a családi ékesség felett, az mégiscsak vérlázító. Annyival tudja csak vigasztalni magát, hogy mostanában úgysem látja azt más rajta kívül, úgyhogy akár mindegy is lehet. A kapuhoz közeledve már más gondolatok járnak a fejében. Arra még ő is élénken emlékszik, hogy miként, milyen hirtelen és mindenre fittyet hányva távozott onnan. Ráadásul úgy, hogy Waldran és az a Laor is jelen volt. Könnyen lehet, hogy még szorulni fog a dolog miatt. De talán csak megértik. Hiszen ők is férfiak.
A kapunál aztán kisebb csoportosulást talál. Kevésbé törődik az itt lebzselőkkel, könyökkel próbál meg utat csinálni magának, és még az is lehet, hogy közben annak a magas, borostás fickónak a lábára is alaposan rátapos.*
- Vezérem...
*Sóhajnak is beillik ez, ahogy üdvözli Waldrant, aki a jelek szerint helyettesíti őt. Ez rosszabb, mint gondolta. Annyira, hogy még a fehér hajú elf leányzóra is épp csak egy-két pillantást vet. De hát most amúgy is kímélnie kéne a kicsi Rh'onhant, szóval mindegy is.*
10937. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-24 12:17:00
Üzenet elküldve: 2019-02-24 12:17:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
//Waldran//
*Megtudván, hogy a foghíjas vigyor tulajdonosa az új ura a Vashegynek, kicsit jobban megnézi magának. Nem rémlik neki, hogy látta volna itt valaha, na persze nem mintha az összes itteni barbárral találkozott volna már.
Nem igazán van hozzászokva, hogy neki kell beszélnie, ezért Sydre is pillant megszokásból, arra várva, hogy ő feleljen, de szerencsére hamar leesik neki, hogy ez nem fog bekövetkezni.*
-A társainkat keressük, Ziana Yedhirt és Ald'as Cotyst. Pár hata az egy tharggal indultak a Kikötőbe, azzal a Laorral, azóta nem tértek vissza.
*Foglalja össze röviden a történetet, ha Waldran már tud rájuk figyelni, időközben ugyanis egészen sokan lettek körülötte.*
-Illetve, ha megoldható, szükségünk lenne valami gyógyító-félére. A társam elvesztette a hallását egy robbanáskor, örülnék, ha valaki, aki ért ehhez, ránézne.
//Waldran//
*Megtudván, hogy a foghíjas vigyor tulajdonosa az új ura a Vashegynek, kicsit jobban megnézi magának. Nem rémlik neki, hogy látta volna itt valaha, na persze nem mintha az összes itteni barbárral találkozott volna már.
Nem igazán van hozzászokva, hogy neki kell beszélnie, ezért Sydre is pillant megszokásból, arra várva, hogy ő feleljen, de szerencsére hamar leesik neki, hogy ez nem fog bekövetkezni.*
-A társainkat keressük, Ziana Yedhirt és Ald'as Cotyst. Pár hata az egy tharggal indultak a Kikötőbe, azzal a Laorral, azóta nem tértek vissza.
*Foglalja össze röviden a történetet, ha Waldran már tud rájuk figyelni, időközben ugyanis egészen sokan lettek körülötte.*
-Illetve, ha megoldható, szükségünk lenne valami gyógyító-félére. A társam elvesztette a hallását egy robbanáskor, örülnék, ha valaki, aki ért ehhez, ránézne.
10936. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-24 10:34:40
Üzenet elküldve: 2019-02-24 10:34:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*A kérdésre csak biccent, annak fejtegetésébe már nem kezd bele, hogy miért is érzi ide tartozónak magát, mert ez nem is lényeges. Valamiért Nozarin szavai kellemes érzéssel töltik el őt, talán azért, mert ha korábbi beszélgetésük nem lett volna elég, de így bizonyosan hozzá tartozónak érzi a férfit. Ez egy kellemes gondolat.
Legalább már valamiféle mosoly is kerekedik Waldran arcára, ezt Karheia értékeli és már sikernek könyveli el, a kezdeti komorság után. De az ilyen kellemetes örömteli érzések hamar elillannak, mert a bűntudat veszi át a helyét, hogy nem szeretnék részüket kivenni a feladatokból, bármik is legyenek azok. Nehéz ez így, hiszen közvetlenül vagy közvetve, de a rokonság miatt került hosszú évekig egy enyhén szólva kellemetlen helyzetbe, de ők mégis a rokonai. Akiket viszont nem is ismer, nem úgy mint Nozarint, akivel borzasztóan boldog és elég sok időt töltöttek együtt, emiatt is van az, hogy váratlanul éri Kagan Nagyúr szoborrá válásának tragikus híre. A meglepettség mellett szomorúság is megjelenik arcán emiatt.
Végül nem tud nemet mondani, akkor is, ha emiatt picit hanyagolnia kell szívszerelmét.*
- Synmira *Ismétli el a kapott nevet, aminek elég kellemes csengése van.* amit merre is találunk pontosan?
*Vet egy bizonytalan pillantást még Nozarin felé, aki nem segít a döntésében, bár már meghozta azt, de még lehetősége lenne visszatáncolni.*
- Miféle feladatok?
*Nem véletlen a többesszám, mert elsősorban Synmira érdekli, de az is felkeltette az érdeklődését, hogy Waldran szerint pont nekik való munkák lennének. Ha részt nem is vesznek belőlük, de Karheiát érdekli, hogy mi van alakulóban a Vashegyen.*
*A kérdésre csak biccent, annak fejtegetésébe már nem kezd bele, hogy miért is érzi ide tartozónak magát, mert ez nem is lényeges. Valamiért Nozarin szavai kellemes érzéssel töltik el őt, talán azért, mert ha korábbi beszélgetésük nem lett volna elég, de így bizonyosan hozzá tartozónak érzi a férfit. Ez egy kellemes gondolat.
Legalább már valamiféle mosoly is kerekedik Waldran arcára, ezt Karheia értékeli és már sikernek könyveli el, a kezdeti komorság után. De az ilyen kellemetes örömteli érzések hamar elillannak, mert a bűntudat veszi át a helyét, hogy nem szeretnék részüket kivenni a feladatokból, bármik is legyenek azok. Nehéz ez így, hiszen közvetlenül vagy közvetve, de a rokonság miatt került hosszú évekig egy enyhén szólva kellemetlen helyzetbe, de ők mégis a rokonai. Akiket viszont nem is ismer, nem úgy mint Nozarint, akivel borzasztóan boldog és elég sok időt töltöttek együtt, emiatt is van az, hogy váratlanul éri Kagan Nagyúr szoborrá válásának tragikus híre. A meglepettség mellett szomorúság is megjelenik arcán emiatt.
Végül nem tud nemet mondani, akkor is, ha emiatt picit hanyagolnia kell szívszerelmét.*
- Synmira *Ismétli el a kapott nevet, aminek elég kellemes csengése van.* amit merre is találunk pontosan?
*Vet egy bizonytalan pillantást még Nozarin felé, aki nem segít a döntésében, bár már meghozta azt, de még lehetősége lenne visszatáncolni.*
- Miféle feladatok?
*Nem véletlen a többesszám, mert elsősorban Synmira érdekli, de az is felkeltette az érdeklődését, hogy Waldran szerint pont nekik való munkák lennének. Ha részt nem is vesznek belőlük, de Karheiát érdekli, hogy mi van alakulóban a Vashegyen.*
10935. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-24 00:55:01
Üzenet elküldve: 2019-02-24 00:55:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csatahajó//
*Szomorúan veszi, hogy lebukott, bár lehet csak azért, mert kicsit túltolta. Vagy nagyon, ami lehetséges, hisz tudja, hogy mindig lehet egy aprányit pofátlan.*
-Becsapni? Hát miket gondolsz te rólam? Pici szívem roppan darabjaira már a feltételezéstől is... Én csak az igazságért küzdöm. De legyen, ha nem vagyok annyira fontos, akkor jó lesz ennek a mának a maradványa.
*Nehéz szavak ezek egy olyan napra, ami még javában tart, de Karheia azért gyorsan kap pár, illetve elég sok puszit a nyakára, mielőtt ellenkezhetne Nozarral. Már csak azért is, mert Nozarnak igaza van, mint mindig és nem szép dolog vitába bocsátkozni és veszekedni az urával. Hosszas percek múlva engedik el és gyorsan témát is vált.*
-Azért tudod, hogy imádlak. Csak el ne felejtsünk beugrani a piacra... most már tényleg!
//Őrség//
-Jómagam csak Karheián keresztül fűződöm a törzshöz. Nozarin Telmikos, örvendek a találkozásnak.
*Miután eszébe jut, hogy ezt nem kellene elsunnyognia, megejti a bemutatkozást. Tényleg rengeteg dolog maradt ki a számukra, ahogy a vezetőváltás is, a kettes érdekes, ahogy az is, hogy az egyik a kapuban áll... fontosabb vezetői dolgok helyett, bármi is legyen az itt. A feladatnál Karheiára néz érdeklődőn, ha mennek, akkor mennek, nem próbálja bármiképp egy irányba húzni, a vállára helyezi a döntést. Aztán majd út közben panaszkodik, hogy még tovább károsítják a napját és további kompenzációkat követelhet. De erről Karheiának nem kell tudnia.*
*Szomorúan veszi, hogy lebukott, bár lehet csak azért, mert kicsit túltolta. Vagy nagyon, ami lehetséges, hisz tudja, hogy mindig lehet egy aprányit pofátlan.*
-Becsapni? Hát miket gondolsz te rólam? Pici szívem roppan darabjaira már a feltételezéstől is... Én csak az igazságért küzdöm. De legyen, ha nem vagyok annyira fontos, akkor jó lesz ennek a mának a maradványa.
*Nehéz szavak ezek egy olyan napra, ami még javában tart, de Karheia azért gyorsan kap pár, illetve elég sok puszit a nyakára, mielőtt ellenkezhetne Nozarral. Már csak azért is, mert Nozarnak igaza van, mint mindig és nem szép dolog vitába bocsátkozni és veszekedni az urával. Hosszas percek múlva engedik el és gyorsan témát is vált.*
-Azért tudod, hogy imádlak. Csak el ne felejtsünk beugrani a piacra... most már tényleg!
//Őrség//
-Jómagam csak Karheián keresztül fűződöm a törzshöz. Nozarin Telmikos, örvendek a találkozásnak.
*Miután eszébe jut, hogy ezt nem kellene elsunnyognia, megejti a bemutatkozást. Tényleg rengeteg dolog maradt ki a számukra, ahogy a vezetőváltás is, a kettes érdekes, ahogy az is, hogy az egyik a kapuban áll... fontosabb vezetői dolgok helyett, bármi is legyen az itt. A feladatnál Karheiára néz érdeklődőn, ha mennek, akkor mennek, nem próbálja bármiképp egy irányba húzni, a vállára helyezi a döntést. Aztán majd út közben panaszkodik, hogy még tovább károsítják a napját és további kompenzációkat követelhet. De erről Karheiának nem kell tudnia.*
10934. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-23 23:59:17
Üzenet elküldve: 2019-02-23 23:59:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
- A kikiáltók dolga az volt, hogy a törzs tagjait rendeljék ide. Ez alapján ti is a klán tagjai vagytok? * Teszi fel a kérdést egy sóhaj keretében. Szörnyűnek tartja, hogy nem ismeri a saját embereit, és örül neki, hogy ez a helyzet javulni látszik, ahogy egyre többen és többen érkeznek, és mutatkoznak be. A férfinak minden képességét be kell vetnie, hogy emlékébe véshesse ezt a sok arcot, és nevet. *
- Én is örvendek. * Mondja egy halovány mosollyal, pedig amúgy őszinte a mondat. Valóban örül neki, hogy újabb rokonokat ismerhet meg, még ha ennyire oldalágiak is azok, mint Karheia. *
- Nos, ha terveid vannak, akkor nem is tartanálak fel, pedig amúgy szívesen vennénk a munkaerőt, és a segítő kezeket. Két nagy tervünk is van, és mindkettőben tudnátok segíteni. * Tárja szét a karjait, enyhén célozva rá, hogy szívesen venné, ha kivennék a részüket a dologból. Persze ha mindenáron mást akarnak csinálni, akkor nem fogja őket erőszakkal rávenni a munkára. A rokon kérdésére megvonja a vállát. *
- Te beszélhetsz hozzá, de ő aligha fog válaszolni. Kagan ismét megszobrult, már egy pár hatja is neki. Jelenleg a lánya, Aenae, és én vagyunk a vezetők. * Avatja be a részletekbe őket. Alighanem hosszú ideig lehettek távol, ha még nem érte el őket a hír. *
- Viszont ha mágiát akarsz tanulni, akkor alighanem Synmirán érdemes szerencsét próbálnod. Sőt, ha oda mentek, akkor lenne is nektek egy feladatom. Már ha vállaljátok persze.
- A kikiáltók dolga az volt, hogy a törzs tagjait rendeljék ide. Ez alapján ti is a klán tagjai vagytok? * Teszi fel a kérdést egy sóhaj keretében. Szörnyűnek tartja, hogy nem ismeri a saját embereit, és örül neki, hogy ez a helyzet javulni látszik, ahogy egyre többen és többen érkeznek, és mutatkoznak be. A férfinak minden képességét be kell vetnie, hogy emlékébe véshesse ezt a sok arcot, és nevet. *
- Én is örvendek. * Mondja egy halovány mosollyal, pedig amúgy őszinte a mondat. Valóban örül neki, hogy újabb rokonokat ismerhet meg, még ha ennyire oldalágiak is azok, mint Karheia. *
- Nos, ha terveid vannak, akkor nem is tartanálak fel, pedig amúgy szívesen vennénk a munkaerőt, és a segítő kezeket. Két nagy tervünk is van, és mindkettőben tudnátok segíteni. * Tárja szét a karjait, enyhén célozva rá, hogy szívesen venné, ha kivennék a részüket a dologból. Persze ha mindenáron mást akarnak csinálni, akkor nem fogja őket erőszakkal rávenni a munkára. A rokon kérdésére megvonja a vállát. *
- Te beszélhetsz hozzá, de ő aligha fog válaszolni. Kagan ismét megszobrult, már egy pár hatja is neki. Jelenleg a lánya, Aenae, és én vagyunk a vezetők. * Avatja be a részletekbe őket. Alighanem hosszú ideig lehettek távol, ha még nem érte el őket a hír. *
- Viszont ha mágiát akarsz tanulni, akkor alighanem Synmirán érdemes szerencsét próbálnod. Sőt, ha oda mentek, akkor lenne is nektek egy feladatom. Már ha vállaljátok persze.
10933. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-23 23:44:02
Üzenet elküldve: 2019-02-23 23:44:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Hümmög picit az ajánlaton, aztán megvilágosodik és felháborodottan pillant a bárdra.*
- Kétharmad? Alvós részt leszámítva? Nozarin, úgy érzem te be akarsz csapni. Sumák vagy.
*Mégis vigyorog ezen. Nem tagadhatja, hogy imádja ezt a szabad szellemű csibészt, aki egészen új dolgokat is tanít neki, minden téren. Lemondóan fejét csóválja, de mindketten jól tudják, hogy úgyis beadja a derekát, mert képtelen sokáig vagy úgy egyébként nemet mondani Nozarinnak.*
- Az. Rhagodar.
*Biccentve válaszol és állja a farkasszemezést. Kedve lenne hozzáfűzni, hogy neve talán nem túl ismert, lévén, hogy nem olyan közeli rokon és egészen fiatalon rabszolga sorsra jutott. Nem mintha ez bármit is számítana. Nem fogadják kitörő lelkesedéssel, amit nem vesz zokon és nem is furcsáll, csak tudomásul vesz. Ennek ellenére Karheia nem változtat a modorán és továbbra is halványan mosolyog Waldranra. Nozarin már kicsit csípősebben szól, emiatt egy pillanatra aggodalom önti el szívét, mert nem ismeri Waldrant és nem tudja, hogy mennyire veszi ezt sérelemnek. Azt tapasztalta, hogy a barbár férfiak lobbanékonyak és durvák, csupán emiatt aggódik, de aztán megérzi hátán a bárd érintését és rögtön meg is nyugszik.*
- Micsoda szerencse. Örvendek!
*Valóban az. Mennyivel könnyebb így, hogy nem kell naphosszat keresgéléssel tölteniük, ez örömmel tölti el kicsi szívét.*
- Gondoltam érdemes tiszteletemet tennem, bár már terveim vannak a mai napra.
*Jelenti ki határozottan. Ezen most még a rokonság kedvéért sem hajlandó változtatni.*
- Illetve még a fejedelemmel lenne beszédem, ha az megoldható.
*Mivel Waldran valami fontos ember lehet, ha dirigálhat, ezért még gyorsan hozzáfűzi.*
- Mágia tanulásról és hasonlókról. Már említés szintjén esett róla szó.
*Hümmög picit az ajánlaton, aztán megvilágosodik és felháborodottan pillant a bárdra.*
- Kétharmad? Alvós részt leszámítva? Nozarin, úgy érzem te be akarsz csapni. Sumák vagy.
*Mégis vigyorog ezen. Nem tagadhatja, hogy imádja ezt a szabad szellemű csibészt, aki egészen új dolgokat is tanít neki, minden téren. Lemondóan fejét csóválja, de mindketten jól tudják, hogy úgyis beadja a derekát, mert képtelen sokáig vagy úgy egyébként nemet mondani Nozarinnak.*
- Az. Rhagodar.
*Biccentve válaszol és állja a farkasszemezést. Kedve lenne hozzáfűzni, hogy neve talán nem túl ismert, lévén, hogy nem olyan közeli rokon és egészen fiatalon rabszolga sorsra jutott. Nem mintha ez bármit is számítana. Nem fogadják kitörő lelkesedéssel, amit nem vesz zokon és nem is furcsáll, csak tudomásul vesz. Ennek ellenére Karheia nem változtat a modorán és továbbra is halványan mosolyog Waldranra. Nozarin már kicsit csípősebben szól, emiatt egy pillanatra aggodalom önti el szívét, mert nem ismeri Waldrant és nem tudja, hogy mennyire veszi ezt sérelemnek. Azt tapasztalta, hogy a barbár férfiak lobbanékonyak és durvák, csupán emiatt aggódik, de aztán megérzi hátán a bárd érintését és rögtön meg is nyugszik.*
- Micsoda szerencse. Örvendek!
*Valóban az. Mennyivel könnyebb így, hogy nem kell naphosszat keresgéléssel tölteniük, ez örömmel tölti el kicsi szívét.*
- Gondoltam érdemes tiszteletemet tennem, bár már terveim vannak a mai napra.
*Jelenti ki határozottan. Ezen most még a rokonság kedvéért sem hajlandó változtatni.*
- Illetve még a fejedelemmel lenne beszédem, ha az megoldható.
*Mivel Waldran valami fontos ember lehet, ha dirigálhat, ezért még gyorsan hozzáfűzi.*
- Mágia tanulásról és hasonlókról. Már említés szintjén esett róla szó.
10932. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-23 20:33:22
Üzenet elküldve: 2019-02-23 20:33:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csatahajó//
-Egy fél? Legyen kétharmad és az alvós részét nem vállalom, mert eszméletlenül töltött időt nem kaphatok, az nem tisztességes. Na meg az esti szórakozás az nyilván közös, tehát azt nem számítjuk a Nozarnapokba. Így már teljesen megfelelő.
*Lényegében majdhogynem egy nappá kerekítette a fél napját, de természetesen bizonyos abban, hogy ezen apró turpissága nem derül ki, valamint ártatlanul les Karheiára, hogy ő teljesen korrektnek érzi az ajánlatát, sőt még kedves is, hogy félreteszi sérelmeit egy kompromisszumért.*
//Őrség//
*Az őr megkapja Nozarin fegyvereit, legyen velük boldog. Nem az őrrel van elfoglalva, amit azt illeti, bár a furcsa szemeket nem hagyja észrevetetlenül. A beszédet kivételesen Karheiára bízza, ő mozog kényelmesebben a családban és jó érzéke is van felismerni a családfőt.*
-Nos igen, a kikiáltók rendesen tették a dolgukat.
*Tesz egy kommentárt arra, hogy miért vannak itt, de ezt Waldran is tudhatja. Azt pedig, hogy miért is hívták őket, nos, nem nekik kell tudni. Sunyiban megcirógatja Karheia hátát, ha véletlen nehezére esne válaszolni a vezérnek.*
-Egy fél? Legyen kétharmad és az alvós részét nem vállalom, mert eszméletlenül töltött időt nem kaphatok, az nem tisztességes. Na meg az esti szórakozás az nyilván közös, tehát azt nem számítjuk a Nozarnapokba. Így már teljesen megfelelő.
*Lényegében majdhogynem egy nappá kerekítette a fél napját, de természetesen bizonyos abban, hogy ezen apró turpissága nem derül ki, valamint ártatlanul les Karheiára, hogy ő teljesen korrektnek érzi az ajánlatát, sőt még kedves is, hogy félreteszi sérelmeit egy kompromisszumért.*
//Őrség//
*Az őr megkapja Nozarin fegyvereit, legyen velük boldog. Nem az őrrel van elfoglalva, amit azt illeti, bár a furcsa szemeket nem hagyja észrevetetlenül. A beszédet kivételesen Karheiára bízza, ő mozog kényelmesebben a családban és jó érzéke is van felismerni a családfőt.*
-Nos igen, a kikiáltók rendesen tették a dolgukat.
*Tesz egy kommentárt arra, hogy miért vannak itt, de ezt Waldran is tudhatja. Azt pedig, hogy miért is hívták őket, nos, nem nekik kell tudni. Sunyiban megcirógatja Karheia hátát, ha véletlen nehezére esne válaszolni a vezérnek.*
10931. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-23 18:29:54
Üzenet elküldve: 2019-02-23 18:29:54
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Pestis után//
- Nyugi, az az ajánlat még mindig áll, és nem csak a pestisre vonatkozóan. Ha valaki kéne, aki megszabadít a szenvedéseidtől, akkor szívesen segítek! *ereszt meg egy lesajnáló mosolyt a lány felé, halkan beszélve, hogy a kancellár ne hallja a szavait*
- Ó, ezt a történetet egyszer el kell mesélned! *villannak fel szemei* Mondjuk egy pohár jó ital mellett, nem ilyen borzalomnál! *pillant az asztalon álló üvegre. ~Valamikor, amikor kettesben vagyunk!~ teszi hozzá magában, hiszen érzi, nem biztos, hogy jó vége lenne annak, ha ezt Habrertus előtt tárgyalnák tovább. Most az indulásnak van itt az ideje, ami viszonylag zökkenőmentesen is zajlik, leszámítva Dora újabb bénázását saját lovával. Nézni is rossz, ahogy a lány közelít az állat felé, a próbálkozás eredménye pedig szinte borítékolható volt, egy gyönyörű szép fenékre esés formájában. Magában már potyognak a könnyei a jelenet láttán, a kancellár jelenlétében azonban korántsem viselkedhet úgy, mint egy éretlen bakfis, így csak egy méltóságteljesen szánakozó mosolyt enged meg magának*
- Segítsek, esetleg? *kérdezi, bár pusztán csak udvariasságból, hisz kicsit se mozdul, hogy tettekre váltsa szavait. Dora úgy tűnik, nélküle is sikerrel jár, hiszen hamarosan már a lován követi őket. Az út minősége valóban nem a legjobb, ezt neki is el kell ismernie, a kancellárra pillantva pedig határozottan aggódni kezd, hogy mindjárt kidobja a taccsot*
- Minden rendben? *kérdezi aggodalmasnak szánt hangon, egyik kezét a férfi combjára téve, a kelleténél talán kicsit tovább is elidőzve ott, a megjegyzés hallatán azonban visszatér inkább a vezetéshez, két kézzel fogva a gyeplőt*
- Ugyan, kérlek! Ez csak egészséges rivalizálás két gyönyörű hölgy között! *jegyzi meg fölényes mosollyal* Vagyis egy gyönyörű meg egy épp, hogy átlagos közt! *tekint jelentőségteljesen Dorára az átlagos szónál, hogy világos legyen, melyiküket melyik kategóriába sorolja* Bár igaz, ami igaz, elismerem, jó adag régi ellentét is van a dologban! *biccenti meg a fejét Dora, kivételesen valamiben igazat adva a lánynak. A fürdős téma azonban újabb lehetőséget ad neki, hogy tovább froclizza a lányt, csak úgy a saját szórakoztatására*
- Ajándék, mi vagy te, kislány? Ha ezt tudom, kísérletezés közben minden jó válaszért adtam volna neked valami jutalomfalatot! *horkan fel gúnyosan. Az ajándék ismeretlen fogalom a számára, csak a szolgáltatásban és az ellenszolgáltatásban hisz, bár el kell ismernie, a pestis elleni gyógymód kiváló alkualap lehet. Mégis, akármire is fogja kihasználni ezt az aduászt, ami most a kezében van, semmiképp se tud jutalomként tekinteni rá*
- Szag-adó? Ez remek ötlet! Kár, hogy te lennél az első, aki nem bírná megfizetni! *jegyzi meg gúnyosan, bár biztos benne, az ispotályból jőve egyikőjük se éppen rózsaillatú. ~Ez az átkozott betegségszag bevette magát az összes ruhánkba!~ ismeri be magában csalódottan. A lány másik ötletén viszont elgondolkozik*
- Hm, nem is rossz... de vajon találni itt olyan hölgyeket, akik hajlandóak ilyesmi? Mit gondolsz, Dora? Te ismersz ilyeneket? *villant elbűvölő mosolyt a lányra, mintha csak egy ártatlan kérdést tett volna fel, valójában azonban kíváncsi rá, vajon Dora el merné-e vállalni ezen feladat teljesítését*
- Egész Amon hálás neked ezért a nagy áldozatért! Remélem, szobrot is emelnek majd neked! A fürdőző Dora... tényleg, lehetne akár szökőkút is! *gúnyolódik kicsit a lányon, ám a kancellárhoz már sokkal kedvesebb hangnemben szól*
- Nem mindenki tudja értékelni az igazán nagyszerű dolgokat az életben! *pillant a férfira beszéd közben* De már csak ezért a lehetőségért megéri kancellárnak lenni! Vagy jóban lenni vele! *ereszt meg egy gyors mosolyt a férfi felé, mielőtt egy utolsó gyeplő-mozdulattal megállítja a szekeret, ahogy beérnek Amonra*
- Megérkeztünk! *jelenti ki határozott hangon, bár ez mostanra már valószínűleg mindenkinek nyilvánvalóvá vált*
- Szomorú. Kíváncsi vagyok, milyen hely volt az otthonod... *súgja oda Dorának, ahogy a lány mellé lép. Sose vetemedne arra, hogy a kancellár füle hallatára erősebben kritizálja a Vashegyet, ám tagadhatatlan, hogy a Dwirinthalen-kúria kényelméhez képest hatalmas lemaradásban van a térség, hogy a Lihanechel való összehasonlításról már ne is beszéljünk.*
- Nyugi, az az ajánlat még mindig áll, és nem csak a pestisre vonatkozóan. Ha valaki kéne, aki megszabadít a szenvedéseidtől, akkor szívesen segítek! *ereszt meg egy lesajnáló mosolyt a lány felé, halkan beszélve, hogy a kancellár ne hallja a szavait*
- Ó, ezt a történetet egyszer el kell mesélned! *villannak fel szemei* Mondjuk egy pohár jó ital mellett, nem ilyen borzalomnál! *pillant az asztalon álló üvegre. ~Valamikor, amikor kettesben vagyunk!~ teszi hozzá magában, hiszen érzi, nem biztos, hogy jó vége lenne annak, ha ezt Habrertus előtt tárgyalnák tovább. Most az indulásnak van itt az ideje, ami viszonylag zökkenőmentesen is zajlik, leszámítva Dora újabb bénázását saját lovával. Nézni is rossz, ahogy a lány közelít az állat felé, a próbálkozás eredménye pedig szinte borítékolható volt, egy gyönyörű szép fenékre esés formájában. Magában már potyognak a könnyei a jelenet láttán, a kancellár jelenlétében azonban korántsem viselkedhet úgy, mint egy éretlen bakfis, így csak egy méltóságteljesen szánakozó mosolyt enged meg magának*
- Segítsek, esetleg? *kérdezi, bár pusztán csak udvariasságból, hisz kicsit se mozdul, hogy tettekre váltsa szavait. Dora úgy tűnik, nélküle is sikerrel jár, hiszen hamarosan már a lován követi őket. Az út minősége valóban nem a legjobb, ezt neki is el kell ismernie, a kancellárra pillantva pedig határozottan aggódni kezd, hogy mindjárt kidobja a taccsot*
- Minden rendben? *kérdezi aggodalmasnak szánt hangon, egyik kezét a férfi combjára téve, a kelleténél talán kicsit tovább is elidőzve ott, a megjegyzés hallatán azonban visszatér inkább a vezetéshez, két kézzel fogva a gyeplőt*
- Ugyan, kérlek! Ez csak egészséges rivalizálás két gyönyörű hölgy között! *jegyzi meg fölényes mosollyal* Vagyis egy gyönyörű meg egy épp, hogy átlagos közt! *tekint jelentőségteljesen Dorára az átlagos szónál, hogy világos legyen, melyiküket melyik kategóriába sorolja* Bár igaz, ami igaz, elismerem, jó adag régi ellentét is van a dologban! *biccenti meg a fejét Dora, kivételesen valamiben igazat adva a lánynak. A fürdős téma azonban újabb lehetőséget ad neki, hogy tovább froclizza a lányt, csak úgy a saját szórakoztatására*
- Ajándék, mi vagy te, kislány? Ha ezt tudom, kísérletezés közben minden jó válaszért adtam volna neked valami jutalomfalatot! *horkan fel gúnyosan. Az ajándék ismeretlen fogalom a számára, csak a szolgáltatásban és az ellenszolgáltatásban hisz, bár el kell ismernie, a pestis elleni gyógymód kiváló alkualap lehet. Mégis, akármire is fogja kihasználni ezt az aduászt, ami most a kezében van, semmiképp se tud jutalomként tekinteni rá*
- Szag-adó? Ez remek ötlet! Kár, hogy te lennél az első, aki nem bírná megfizetni! *jegyzi meg gúnyosan, bár biztos benne, az ispotályból jőve egyikőjük se éppen rózsaillatú. ~Ez az átkozott betegségszag bevette magát az összes ruhánkba!~ ismeri be magában csalódottan. A lány másik ötletén viszont elgondolkozik*
- Hm, nem is rossz... de vajon találni itt olyan hölgyeket, akik hajlandóak ilyesmi? Mit gondolsz, Dora? Te ismersz ilyeneket? *villant elbűvölő mosolyt a lányra, mintha csak egy ártatlan kérdést tett volna fel, valójában azonban kíváncsi rá, vajon Dora el merné-e vállalni ezen feladat teljesítését*
- Egész Amon hálás neked ezért a nagy áldozatért! Remélem, szobrot is emelnek majd neked! A fürdőző Dora... tényleg, lehetne akár szökőkút is! *gúnyolódik kicsit a lányon, ám a kancellárhoz már sokkal kedvesebb hangnemben szól*
- Nem mindenki tudja értékelni az igazán nagyszerű dolgokat az életben! *pillant a férfira beszéd közben* De már csak ezért a lehetőségért megéri kancellárnak lenni! Vagy jóban lenni vele! *ereszt meg egy gyors mosolyt a férfi felé, mielőtt egy utolsó gyeplő-mozdulattal megállítja a szekeret, ahogy beérnek Amonra*
- Megérkeztünk! *jelenti ki határozott hangon, bár ez mostanra már valószínűleg mindenkinek nyilvánvalóvá vált*
- Szomorú. Kíváncsi vagyok, milyen hely volt az otthonod... *súgja oda Dorának, ahogy a lány mellé lép. Sose vetemedne arra, hogy a kancellár füle hallatára erősebben kritizálja a Vashegyet, ám tagadhatatlan, hogy a Dwirinthalen-kúria kényelméhez képest hatalmas lemaradásban van a térség, hogy a Lihanechel való összehasonlításról már ne is beszéljünk.*
10930. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-22 23:25:46
Üzenet elküldve: 2019-02-22 23:25:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Pestis után//
- Az előbb még épp a kegyelemdöfésemet ecsetelted, ha elkapom a kórt. Ne bolondozz már! *Mosolyog vissza, de azért egyre óvatosabb. Figyelmezteti magát, hogy bár Esti neki ígérte a kancellárt, nyilvánvaló, hogy nem lesz így a dolog. Már csak az a kérdés, hogy lesz mégis. Mikor visszatér a hatalmas fecskendővel, azért elgondolkodik rajta, hogy Esti suttogására a fenekébe is adjon egy kis pestis-ellenszert.
Estinek furcsa szokása, hogy mindig csak a testekre gondol, Dorának az a legkevésbé fontos, annyit elkapart már az akadémia mögött egy jó boncolás után, hogy ez a minimum. Alapvetően közömbösen néz, talán csak a kancellár ilyesféle megközelítésére jön zavarba egy pillanatra, de tényleg csak egy pillanat az egész. Annak mindenesetre örül, hogy Esti rákap a fürdő-horogra, és még vissza is kérdez, magában jót mulat az eseten, de csak bólint, hogy továbbra is a tudatlanságban tartsa.*
- Jártam már ott, igen. ~ Még a tégelyénél is jártam. ~ *Jut eszébe a mellékes információ Habrertus hobbijáról. Emlékszik rá, mennyire felháborította a tudata, hogy Dora megtalálta, a lány meg teljesen közömbösen nézett rá. Igaz, utána azért alaposan kezet mosott, többször is. Nincs idő azonban ezen töprengeni, mert már indulnak is kifelé.
Kétségtelen, hogy Dora fél – a vereségtől. Túl közel jár Habrertushoz ahhoz, hogy ilyen egyszerűen feladja a dolgot, és ez csak még nagyobb tenni akarásra sarkallja. Esti fenyegetésnek is szánható szavai nem igazán hatják meg, nem úgy áll ő az élet és halál kérdéséhez, hogy az őt amúgy is kedvelő mélységitől várná a véget. Viszont így is halálközeli élménye támad, mert ahogy megpróbál felülni Bors hátára, valami okból ismét a fenekére zuttyan. Ezúttal azonban a kalapja (valami megmagyarázhatatlan okból) a fején marad, és annyira meg sem üti magát, sajnos belejött a rutinba.*
- Hogy a bodnár nénikéje rúgna nagylábujjon! *Méltatlankodik, mivel csupa por lett a ruhája. Az a láthatatlan fajta, amiről csak ő tud, hogy beteríti, és rossz érzés. Hiába porolgatja magát, menni kell, az átkozott szekér nyomában, amin az átkozott mélységi ül. Mert nyilván Dora nem a patásnak mondta, hogy rúgják nagylábujjon, konyít ő az anatómiához. Ahogy felzárkózik, az első, amit meglát, hogy a kancellár zöld. Titokban nem azért szurkol, hogy hányjon, hanem ha esetleg nagyon kell, akkor Estire. Elvégre ő akart a férfi mellett ülni.*
- Ne aggódj, Habrertus, nem csak miattad. *Teszi hozzá, és a csipkelődés lehetősége miatt rosszkedvét elfújja a szél, gúnyosan kezd mosolyogni.* Történelmi okai is vannak, mint tudod. Egy elf meg egy sötételf… Meg hát a jutalom, ugye. Nem kapunk valami ajándékot a megmentésedért? *Érdeklődik huncutul.* Persze, nem mintha anélkül nem mentettelek volna meg, de a mesékben mindig jár valami ilyesmi.
~ A mesékben nem tudták kikúrálni a petiseseket. ~ *Jut eszébe, és csak úgy szétveti a büszkeség. Nem gondolta volna néhány évesen, hogy idáig el fog jutni. És még nem is tart sehol, a határ a csillagos ég. Milyen sokáig él még, jó esetben? Annyi mindent felfedezhet, annyi mindent feltalálhat, ha eleget tanul és igyekszik. És ha itt maradna, még a kancellárt is bevonhatná. Nem fiatal már, de meglennének. Bár kicsit különös, hogy bárkit is a korábban még kilátástalannak ítélt jövőjébe képzeljen, bevallja magának, tetszik neki a gondolat. Közben a fürdő esetét fejtegetik.*
- Rendeletekkel sem lehet? *Vigyorodik el.* Pedig éppen megjegyeztem volna, hogy ha én uralnék egy várost, biztosan szag-adót szednék. Drasztikus lépés, de legalább nem lenne olyan büdös. Így marad a másik ötletem: hölgyek, akik szórakoztatják a vendégeket fürdés közben. De csak mert több büdös férfival találkoztam életemben, mint büdös nővel. *Teszi hozzá meggyőződéssel.
Ettől függetlenül Dora soha nem szeretett a testével előrejutni, és mindig lenézte azokat, akik így érvényesültek. Most is úgy érzi, külseje ellenére esze és személyisége teszi őt azzá, ami. Hogy a kancellár gondolata mégis a fürdőre téved, az szöget üt a fejébe. Meglepő vagy sem, rábólint, és poros kabátjára mutat.*
- Miután feltöröltem az ideutat, én teszek nektek szívességet vele, ha csatlakozom a fürdőzéshez. *Feleli legalább olyan ártatlan mosollyal, mintha csak most egyezett volna bele egy villásreggelibe. Közben megérkeznek, és ha az őrnek nincs ellenvetése, ami általában a kancellárral közös útjukon nem is szokott előfordulni, belépnek a városba. Dorának furcsa a látvány, mintha ezer éve nem járt volna itt, már nem is olyan vésszel terhes a környezet.*
- Szinte már otthon érzem magam itt, pedig ezt nem hittem volna, mikor megérkeztem. *Miközben leszáll Bors hátáról, és kiköti a szemtelen állatot, agya egyfolytában a lehetőségeket keresi, hogyan vágjon vissza Estinek, de próbál magának türelmet parancsolni.*
- Nyugalom! *Mondja fennhangon, megsimogatva az állat orrát, de most se hozzá beszél. Ha a többiek is leszálltak a szekérről, magához képest szótlanul továbbindul velük.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.22 23:29:12
- Az előbb még épp a kegyelemdöfésemet ecsetelted, ha elkapom a kórt. Ne bolondozz már! *Mosolyog vissza, de azért egyre óvatosabb. Figyelmezteti magát, hogy bár Esti neki ígérte a kancellárt, nyilvánvaló, hogy nem lesz így a dolog. Már csak az a kérdés, hogy lesz mégis. Mikor visszatér a hatalmas fecskendővel, azért elgondolkodik rajta, hogy Esti suttogására a fenekébe is adjon egy kis pestis-ellenszert.
Estinek furcsa szokása, hogy mindig csak a testekre gondol, Dorának az a legkevésbé fontos, annyit elkapart már az akadémia mögött egy jó boncolás után, hogy ez a minimum. Alapvetően közömbösen néz, talán csak a kancellár ilyesféle megközelítésére jön zavarba egy pillanatra, de tényleg csak egy pillanat az egész. Annak mindenesetre örül, hogy Esti rákap a fürdő-horogra, és még vissza is kérdez, magában jót mulat az eseten, de csak bólint, hogy továbbra is a tudatlanságban tartsa.*
- Jártam már ott, igen. ~ Még a tégelyénél is jártam. ~ *Jut eszébe a mellékes információ Habrertus hobbijáról. Emlékszik rá, mennyire felháborította a tudata, hogy Dora megtalálta, a lány meg teljesen közömbösen nézett rá. Igaz, utána azért alaposan kezet mosott, többször is. Nincs idő azonban ezen töprengeni, mert már indulnak is kifelé.
Kétségtelen, hogy Dora fél – a vereségtől. Túl közel jár Habrertushoz ahhoz, hogy ilyen egyszerűen feladja a dolgot, és ez csak még nagyobb tenni akarásra sarkallja. Esti fenyegetésnek is szánható szavai nem igazán hatják meg, nem úgy áll ő az élet és halál kérdéséhez, hogy az őt amúgy is kedvelő mélységitől várná a véget. Viszont így is halálközeli élménye támad, mert ahogy megpróbál felülni Bors hátára, valami okból ismét a fenekére zuttyan. Ezúttal azonban a kalapja (valami megmagyarázhatatlan okból) a fején marad, és annyira meg sem üti magát, sajnos belejött a rutinba.*
- Hogy a bodnár nénikéje rúgna nagylábujjon! *Méltatlankodik, mivel csupa por lett a ruhája. Az a láthatatlan fajta, amiről csak ő tud, hogy beteríti, és rossz érzés. Hiába porolgatja magát, menni kell, az átkozott szekér nyomában, amin az átkozott mélységi ül. Mert nyilván Dora nem a patásnak mondta, hogy rúgják nagylábujjon, konyít ő az anatómiához. Ahogy felzárkózik, az első, amit meglát, hogy a kancellár zöld. Titokban nem azért szurkol, hogy hányjon, hanem ha esetleg nagyon kell, akkor Estire. Elvégre ő akart a férfi mellett ülni.*
- Ne aggódj, Habrertus, nem csak miattad. *Teszi hozzá, és a csipkelődés lehetősége miatt rosszkedvét elfújja a szél, gúnyosan kezd mosolyogni.* Történelmi okai is vannak, mint tudod. Egy elf meg egy sötételf… Meg hát a jutalom, ugye. Nem kapunk valami ajándékot a megmentésedért? *Érdeklődik huncutul.* Persze, nem mintha anélkül nem mentettelek volna meg, de a mesékben mindig jár valami ilyesmi.
~ A mesékben nem tudták kikúrálni a petiseseket. ~ *Jut eszébe, és csak úgy szétveti a büszkeség. Nem gondolta volna néhány évesen, hogy idáig el fog jutni. És még nem is tart sehol, a határ a csillagos ég. Milyen sokáig él még, jó esetben? Annyi mindent felfedezhet, annyi mindent feltalálhat, ha eleget tanul és igyekszik. És ha itt maradna, még a kancellárt is bevonhatná. Nem fiatal már, de meglennének. Bár kicsit különös, hogy bárkit is a korábban még kilátástalannak ítélt jövőjébe képzeljen, bevallja magának, tetszik neki a gondolat. Közben a fürdő esetét fejtegetik.*
- Rendeletekkel sem lehet? *Vigyorodik el.* Pedig éppen megjegyeztem volna, hogy ha én uralnék egy várost, biztosan szag-adót szednék. Drasztikus lépés, de legalább nem lenne olyan büdös. Így marad a másik ötletem: hölgyek, akik szórakoztatják a vendégeket fürdés közben. De csak mert több büdös férfival találkoztam életemben, mint büdös nővel. *Teszi hozzá meggyőződéssel.
Ettől függetlenül Dora soha nem szeretett a testével előrejutni, és mindig lenézte azokat, akik így érvényesültek. Most is úgy érzi, külseje ellenére esze és személyisége teszi őt azzá, ami. Hogy a kancellár gondolata mégis a fürdőre téved, az szöget üt a fejébe. Meglepő vagy sem, rábólint, és poros kabátjára mutat.*
- Miután feltöröltem az ideutat, én teszek nektek szívességet vele, ha csatlakozom a fürdőzéshez. *Feleli legalább olyan ártatlan mosollyal, mintha csak most egyezett volna bele egy villásreggelibe. Közben megérkeznek, és ha az őrnek nincs ellenvetése, ami általában a kancellárral közös útjukon nem is szokott előfordulni, belépnek a városba. Dorának furcsa a látvány, mintha ezer éve nem járt volna itt, már nem is olyan vésszel terhes a környezet.*
- Szinte már otthon érzem magam itt, pedig ezt nem hittem volna, mikor megérkeztem. *Miközben leszáll Bors hátáról, és kiköti a szemtelen állatot, agya egyfolytában a lehetőségeket keresi, hogyan vágjon vissza Estinek, de próbál magának türelmet parancsolni.*
- Nyugalom! *Mondja fennhangon, megsimogatva az állat orrát, de most se hozzá beszél. Ha a többiek is leszálltak a szekérről, magához képest szótlanul továbbindul velük.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.22 23:29:12
10929. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-22 22:33:13
Üzenet elküldve: 2019-02-22 22:33:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
* A nő és a pasi még mindig nem válaszolnak, ellenben érkezik egy újabb csapat. Ez is egy nőből, és egy férfiból áll, lovuk is van, egész jól felszerelkezettek. Waldran kezdi bánni, hogy korábban azt kívánta, bár történne valami, és jönnének emberek. Szenvtelenül nyalogatja foghíját, ahogy megközelítik a kaput. Engedelmesen nyújtják a fegyvert, legalábbis a nő, amit Waldran már venne is el, közben azon gondolkodik, hogy megkérdezze, mi járatban vannak, vagy hagyja a fenébe. Mégis a másik csapat töri meg a csendet. *
- Rhagodar, mi? * Kérdezi a férfi a másik szemébe nézve, ami kék.*
~ Hát, nem lehet mindenkinek arany az írisze, aki földi. ~
- Azt hiszem ma mindenki engem keres. * Villant egy foghíjas vigyort a nőre, és széttárja a karjait, hogy jó alaposan megnézhessék maguknak. *
- A híres Waldran. Nem volt nehéz megtaláljátok. * Jegyzi meg, és ásít egyet. * Kagan az unokatestvérem volt. Waldran Thargodar a teljes nevem. * Mutatkozik be, és lekönyököl az arra legalkalmasabb pontra. *
- Na és, mit szeretnél tőlem?
* A nő és a pasi még mindig nem válaszolnak, ellenben érkezik egy újabb csapat. Ez is egy nőből, és egy férfiból áll, lovuk is van, egész jól felszerelkezettek. Waldran kezdi bánni, hogy korábban azt kívánta, bár történne valami, és jönnének emberek. Szenvtelenül nyalogatja foghíját, ahogy megközelítik a kaput. Engedelmesen nyújtják a fegyvert, legalábbis a nő, amit Waldran már venne is el, közben azon gondolkodik, hogy megkérdezze, mi járatban vannak, vagy hagyja a fenébe. Mégis a másik csapat töri meg a csendet. *
- Rhagodar, mi? * Kérdezi a férfi a másik szemébe nézve, ami kék.*
~ Hát, nem lehet mindenkinek arany az írisze, aki földi. ~
- Azt hiszem ma mindenki engem keres. * Villant egy foghíjas vigyort a nőre, és széttárja a karjait, hogy jó alaposan megnézhessék maguknak. *
- A híres Waldran. Nem volt nehéz megtaláljátok. * Jegyzi meg, és ásít egyet. * Kagan az unokatestvérem volt. Waldran Thargodar a teljes nevem. * Mutatkozik be, és lekönyököl az arra legalkalmasabb pontra. *
- Na és, mit szeretnél tőlem?
10928. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-22 22:26:33
Üzenet elküldve: 2019-02-22 22:26:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csatahajó//
//Őrség//
*Már maga mellett vezeti Csatanglovat, mikor még Nozarin ajánlatán töpreng.*
- Nem, ezért nem jár egy teljes nap.
*Néz hitetlenkedve a férfira, aki persze telhetetlen, mint mindig.*
- Esetleg egy fél, kárpótlásként a kellemetlenségekért, de még ez is túlságosan nagylelkű.
*Először majdnem éjszakát említ, de hát az éjszakák egyébként is Nozarin kedvteléséről szólnak, amit nem mellesleg Karheia is élvez.*
- Nem sok elképzelésem van arról, hogy merre lehet ez a Waldranalak, de gondoltam megkérdezem a kapuőrt, hátha ő tudja.
*Meg Kaganból kiindulva a rokonság, főleg ha dirigálni akarnak Amon Ruadh környékén szokott téblábolni. Meg is érkeznek az említett helyre, ahol a korábbiakban megszokott arc helyett – az őr, ha emlékezete nem csal elf volt – egy újat pillant meg. Ez önmagában nem is lenne érdekes és már készülne is átadni fegyvereit, amikor a férfi szemeibe néz. Pontosan olyan színűek, vagy legalábbis kísértetiesen hasonlóak Kaganéhoz. Szemérmetlenül bámulja Waldran szemeit egy vagy két hosszú pillanatig, mire észbe kap és inkább úgy határoz, hogy megszólítja.*
- Bocsánat.
*Kezdi, fejét lehajtva, a szokásos alázatos módon.*
- Tudnál nekem segíteni?
*Közben eszébe jut, hogy mivel még nem találkoztak talán be kéne mutatkoznia.*
- Karheia Rhagodar vagyok és Waldrant keresném. Meg tudnád mondani hol találom?
*Csak nem hagyják nyugodni azok a sárga íriszek, ezért csak összeszedi bátorságát, hogy rákérdezzen.*
- Véletlenül nem a Fejedelem rokona lennél? A szemeid pont olyanok.
//Őrség//
*Már maga mellett vezeti Csatanglovat, mikor még Nozarin ajánlatán töpreng.*
- Nem, ezért nem jár egy teljes nap.
*Néz hitetlenkedve a férfira, aki persze telhetetlen, mint mindig.*
- Esetleg egy fél, kárpótlásként a kellemetlenségekért, de még ez is túlságosan nagylelkű.
*Először majdnem éjszakát említ, de hát az éjszakák egyébként is Nozarin kedvteléséről szólnak, amit nem mellesleg Karheia is élvez.*
- Nem sok elképzelésem van arról, hogy merre lehet ez a Waldranalak, de gondoltam megkérdezem a kapuőrt, hátha ő tudja.
*Meg Kaganból kiindulva a rokonság, főleg ha dirigálni akarnak Amon Ruadh környékén szokott téblábolni. Meg is érkeznek az említett helyre, ahol a korábbiakban megszokott arc helyett – az őr, ha emlékezete nem csal elf volt – egy újat pillant meg. Ez önmagában nem is lenne érdekes és már készülne is átadni fegyvereit, amikor a férfi szemeibe néz. Pontosan olyan színűek, vagy legalábbis kísértetiesen hasonlóak Kaganéhoz. Szemérmetlenül bámulja Waldran szemeit egy vagy két hosszú pillanatig, mire észbe kap és inkább úgy határoz, hogy megszólítja.*
- Bocsánat.
*Kezdi, fejét lehajtva, a szokásos alázatos módon.*
- Tudnál nekem segíteni?
*Közben eszébe jut, hogy mivel még nem találkoztak talán be kéne mutatkoznia.*
- Karheia Rhagodar vagyok és Waldrant keresném. Meg tudnád mondani hol találom?
*Csak nem hagyják nyugodni azok a sárga íriszek, ezért csak összeszedi bátorságát, hogy rákérdezzen.*
- Véletlenül nem a Fejedelem rokona lennél? A szemeid pont olyanok.
10927. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-22 20:14:20
Üzenet elküldve: 2019-02-22 20:14:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Pestis után//
*A derék kancellár ha nem is kivételesen délceg férfiú, de legalábbis. És ha minden jól megy, nemsokára kisebb hősnek fog számítani a Vashegyen. Esetleg távolabb is. Azonban vannak dolgok, amik még a délceg hősökön is kifognak. Például a rázós szekerek, pocsék minőségű utakon. Így a délceg, ámde kissé zöld kancellár most csöndben zötykölődik a bakon Esti mellett, és csak futólag jut eszébe, hogy mi minden történt az indulás előtt.*
- Kedveseim... *mosolyodik el nagyon, de nagyon szélesen, amikor felismeri, hogy a két lány tulajdonképpen rajta civódik* Miattam? Nem érdemlek én ennyit...
*Ez persze csak a közismert álszerénysége, mert bizony nagyon is helyénvalónak találja a dolgot. Megtehetné ugyan, hogy rövidre zárja a dolgot, de korainak érzi. Sőt, valahogy furcsának is, hogy neki kéne választania. Elszokott már ettől. Na de tényleg kell választania?
~Kell, a fene egye meg!~
Hacsak nem próbálkozna meg azzal, hogy a mélységit szeretőként tartsa meg. Mert - és az istenek legyenek irgalmasak szegény fejéhez! - feleségnek sokkal inkább Dorát tudná elképzelni. Csak van egy olyan sanda gyanúja, hogy a sötételf büszkeségét ez mélyen sértené. És bizony kevés veszedelmesebb van ezen a világon, mint egy önérzetében megsebzett mélységi nőstény. Meg aztán mi lenne, ha Dora is rájönne?
Szinte a feje is belefájdul az esélylatolgatásba. Végül arra jut, hogy talán nem is neki kell döntenie. Ha egy kicsit ügyes, akár úgy is alakíthatja a dolgok menetét, hogy a lányok maguk intézzék el ezt, és ne legyen sértődés. Ha pedig kivételesen okosan intézi, akkor... Muszáj elnyomnia egy kikívánkozó mosolyt, mert már ennek módja is kezd körvonalazódni a fejében. Az ötletet pedig tulajdonképpen Esti és Dora adja.*
- Ami azt illeti, van már egy fürdő a vashegyi erődben. *jegyzi meg már úton Amon felé* Természetesen nem olyan kifinomult és ízléses, mint az a Pegazus melletti Fürdőház, de a célnak megfelel. Inkább azt kéne megoldanunk, hogy a thargok rendszeresen látogassák. Mert, ugye, erővel vagy rendeletekkel nem lehetne rákényszeríteni őket. Ha van egy kis szerencsénk, akkor a pestis megrémítette őket annyira, hogy könnyebben rá lehessen venni őket a tisztálkodásra. Ha nem... nos, esetleg vannak ötletek?
*Mosolyogva néz a gyeplőt tartó Estire, aztán a mellettük lovagló Dorára, már ha az elf lány induláskor nem esett le az állat hátáról.*
- Természetesen mi is igénybe vehetjük a fürdőt. *folytatja kicsit később* De annak is vannak bizonyos előnyei, ha az ember kancellár. Bár a thargok egy része nem tudja megfelelően értékelni mindazt amit teszek értük, *egy kis epés megjegyzés* de annyit mindenképp meg tudok tenni, hogy a kancellárián is fürdőzhetünk. Csupán pár fürdődézsa kell hozzá, forró víz, illatos füvek és olajok... helyünk pedig van bőven.
*Mindezt igen ártatlan képpel adja elő, mint aki csupán a lányok kényelmét tartja szem előtt. És erről is van szó. Erről is.
Most pedig, ahogy elérik a kaput, már nem annyira bőbeszédű. Inkább csak biccent az őrnek, és alig várja már a pillanatot, amikor lekászálódhat a bakról. Ennyire még Átok hátán sem kavarodott fel soha a gyomra. De erősnek kell lennie. Hiszen hogyan is nézne ki, ha Dora és Estanellaria előtt pakolná ki a reggelijét? Vagy ami még rosszabb: rájuk.*
*A derék kancellár ha nem is kivételesen délceg férfiú, de legalábbis. És ha minden jól megy, nemsokára kisebb hősnek fog számítani a Vashegyen. Esetleg távolabb is. Azonban vannak dolgok, amik még a délceg hősökön is kifognak. Például a rázós szekerek, pocsék minőségű utakon. Így a délceg, ámde kissé zöld kancellár most csöndben zötykölődik a bakon Esti mellett, és csak futólag jut eszébe, hogy mi minden történt az indulás előtt.*
- Kedveseim... *mosolyodik el nagyon, de nagyon szélesen, amikor felismeri, hogy a két lány tulajdonképpen rajta civódik* Miattam? Nem érdemlek én ennyit...
*Ez persze csak a közismert álszerénysége, mert bizony nagyon is helyénvalónak találja a dolgot. Megtehetné ugyan, hogy rövidre zárja a dolgot, de korainak érzi. Sőt, valahogy furcsának is, hogy neki kéne választania. Elszokott már ettől. Na de tényleg kell választania?
~Kell, a fene egye meg!~
Hacsak nem próbálkozna meg azzal, hogy a mélységit szeretőként tartsa meg. Mert - és az istenek legyenek irgalmasak szegény fejéhez! - feleségnek sokkal inkább Dorát tudná elképzelni. Csak van egy olyan sanda gyanúja, hogy a sötételf büszkeségét ez mélyen sértené. És bizony kevés veszedelmesebb van ezen a világon, mint egy önérzetében megsebzett mélységi nőstény. Meg aztán mi lenne, ha Dora is rájönne?
Szinte a feje is belefájdul az esélylatolgatásba. Végül arra jut, hogy talán nem is neki kell döntenie. Ha egy kicsit ügyes, akár úgy is alakíthatja a dolgok menetét, hogy a lányok maguk intézzék el ezt, és ne legyen sértődés. Ha pedig kivételesen okosan intézi, akkor... Muszáj elnyomnia egy kikívánkozó mosolyt, mert már ennek módja is kezd körvonalazódni a fejében. Az ötletet pedig tulajdonképpen Esti és Dora adja.*
- Ami azt illeti, van már egy fürdő a vashegyi erődben. *jegyzi meg már úton Amon felé* Természetesen nem olyan kifinomult és ízléses, mint az a Pegazus melletti Fürdőház, de a célnak megfelel. Inkább azt kéne megoldanunk, hogy a thargok rendszeresen látogassák. Mert, ugye, erővel vagy rendeletekkel nem lehetne rákényszeríteni őket. Ha van egy kis szerencsénk, akkor a pestis megrémítette őket annyira, hogy könnyebben rá lehessen venni őket a tisztálkodásra. Ha nem... nos, esetleg vannak ötletek?
*Mosolyogva néz a gyeplőt tartó Estire, aztán a mellettük lovagló Dorára, már ha az elf lány induláskor nem esett le az állat hátáról.*
- Természetesen mi is igénybe vehetjük a fürdőt. *folytatja kicsit később* De annak is vannak bizonyos előnyei, ha az ember kancellár. Bár a thargok egy része nem tudja megfelelően értékelni mindazt amit teszek értük, *egy kis epés megjegyzés* de annyit mindenképp meg tudok tenni, hogy a kancellárián is fürdőzhetünk. Csupán pár fürdődézsa kell hozzá, forró víz, illatos füvek és olajok... helyünk pedig van bőven.
*Mindezt igen ártatlan képpel adja elő, mint aki csupán a lányok kényelmét tartja szem előtt. És erről is van szó. Erről is.
Most pedig, ahogy elérik a kaput, már nem annyira bőbeszédű. Inkább csak biccent az őrnek, és alig várja már a pillanatot, amikor lekászálódhat a bakról. Ennyire még Átok hátán sem kavarodott fel soha a gyomra. De erősnek kell lennie. Hiszen hogyan is nézne ki, ha Dora és Estanellaria előtt pakolná ki a reggelijét? Vagy ami még rosszabb: rájuk.*
10926. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-20 23:39:38
Üzenet elküldve: 2019-02-20 23:39:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
* Trodd el, de érkezik a helyére egy újabb tharg. A jó rokont biccentéssel üdvözli, és elnézést kér a többiektől. *
- Bocsássatok meg, drága rokonom nem ismeri az illemet, és beleszól egy épp zajló beszélgetésbe is. * Csóválja meg a fejét a fiút nézve, de igazából nem haragszik rá, mert Waldrannak is feltűnt, hogy amikor a lány visszajött, kissé zaklatott volt. Örül neki, hogy a fiú rá tud nézni, hogy mi lehet a baja. *
- Úgy láttam, hogy az erőd felé sietett. * Int az említett épület felé, és beengedi a fiút, hogy mielőbb láthassa a lányt. Szeretett unokahúga miatt afelett is hajlandó szemet hunyni, hogy a fiúnak hasznát vehetnék a vasudvar átépítésénél. *
* Trodd el, de érkezik a helyére egy újabb tharg. A jó rokont biccentéssel üdvözli, és elnézést kér a többiektől. *
- Bocsássatok meg, drága rokonom nem ismeri az illemet, és beleszól egy épp zajló beszélgetésbe is. * Csóválja meg a fejét a fiút nézve, de igazából nem haragszik rá, mert Waldrannak is feltűnt, hogy amikor a lány visszajött, kissé zaklatott volt. Örül neki, hogy a fiú rá tud nézni, hogy mi lehet a baja. *
- Úgy láttam, hogy az erőd felé sietett. * Int az említett épület felé, és beengedi a fiút, hogy mielőbb láthassa a lányt. Szeretett unokahúga miatt afelett is hajlandó szemet hunyni, hogy a fiúnak hasznát vehetnék a vasudvar átépítésénél. *
10925. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-20 20:56:01
Üzenet elküldve: 2019-02-20 20:56:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*A hűvösebb idő dacára is megizzad mire felér a Vashegyre, de legalább a nadrágja megszáradt valamelyest. Liheg is, hiszen szinte végig futva tette meg az utat a Seniktől. Legszívesebben a kapunál sem lassítana, legfeljebb odabiccentene az őrnek, hogy minél gyorsabban a falakon belül lehessen. És megkereshesse Aenae-t.*
- Ez nem lehet igaz... *szuszog, ahogy közeledik. Mert azt már látja, hogy nem az elf van a kapunál, hanem... egyenesen a nagybátyja. Miféle aljas tréfája ez az isteneknek? Mi a rossebb ette ide? Hogy pont neki kelljen strázsálnia. De ha már így alakult, akkor meg kéne próbálni a lehető legtöbbet kihozni a helyzetből.*
- Üdvözöllek, rokon. *áll meg a kapunál, mert Waldran mellett csak nem fog elrohanni* Hallom, hogy segítségre van szükség...
*Itt most azt következne, hogy ad egy kis időt a rokonnak, akinél most lespórolta a jó jelzőt, arra, hogy elmondhassa miben is lehet segítségére. De nem ez történik, Gyakorlatilag egy lélegzetvételnyi időt sem enged Waldrannak, és újra szóra nyitja a száját. Ami egy kérdés lesz. Fölöttébb izgatott és türelmetlen kérdés. Pontosabban kettő.*
- Aenae... merre van? Nem láttad?
*A hűvösebb idő dacára is megizzad mire felér a Vashegyre, de legalább a nadrágja megszáradt valamelyest. Liheg is, hiszen szinte végig futva tette meg az utat a Seniktől. Legszívesebben a kapunál sem lassítana, legfeljebb odabiccentene az őrnek, hogy minél gyorsabban a falakon belül lehessen. És megkereshesse Aenae-t.*
- Ez nem lehet igaz... *szuszog, ahogy közeledik. Mert azt már látja, hogy nem az elf van a kapunál, hanem... egyenesen a nagybátyja. Miféle aljas tréfája ez az isteneknek? Mi a rossebb ette ide? Hogy pont neki kelljen strázsálnia. De ha már így alakult, akkor meg kéne próbálni a lehető legtöbbet kihozni a helyzetből.*
- Üdvözöllek, rokon. *áll meg a kapunál, mert Waldran mellett csak nem fog elrohanni* Hallom, hogy segítségre van szükség...
*Itt most azt következne, hogy ad egy kis időt a rokonnak, akinél most lespórolta a jó jelzőt, arra, hogy elmondhassa miben is lehet segítségére. De nem ez történik, Gyakorlatilag egy lélegzetvételnyi időt sem enged Waldrannak, és újra szóra nyitja a száját. Ami egy kérdés lesz. Fölöttébb izgatott és türelmetlen kérdés. Pontosabban kettő.*
- Aenae... merre van? Nem láttad?
10924. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-20 19:34:46
Üzenet elküldve: 2019-02-20 19:34:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Őrség//
*Látszik, hogy akárki is az a fura szőrtelen alak, nagyon rossz véleménnyel van róluk. Trodd csak a dühös tekintet láttán fordul el. Nem kapja el a fejét rémülten, de elfordul. Nem akar bajba keveredni. Waldran üdvözlését viszonozza.*
-Adj' isten!
*Majd meghallgatja a feladatot. Úgy tűnik a Vasudvart építik. Oda kell a munkáskéz. Egykedvűen bólint.*
-Rendben.
*Azért jött mert kell. Ez eddig is így ment és nem változott semmi. Trodd-nak megfelel ez a munka hisz a törzsért teszi tudja jól. A következő szavakra csak bólint és ha a másik nem akar mást Trodd elindul a kovácsműhely felé a fokosával a vállán. Ő megteheti. Ha szükséges volna megtudná mutatni a thargok jelét a tenyerén amit még a Szellemjáró tetovált oda.*
*Látszik, hogy akárki is az a fura szőrtelen alak, nagyon rossz véleménnyel van róluk. Trodd csak a dühös tekintet láttán fordul el. Nem kapja el a fejét rémülten, de elfordul. Nem akar bajba keveredni. Waldran üdvözlését viszonozza.*
-Adj' isten!
*Majd meghallgatja a feladatot. Úgy tűnik a Vasudvart építik. Oda kell a munkáskéz. Egykedvűen bólint.*
-Rendben.
*Azért jött mert kell. Ez eddig is így ment és nem változott semmi. Trodd-nak megfelel ez a munka hisz a törzsért teszi tudja jól. A következő szavakra csak bólint és ha a másik nem akar mást Trodd elindul a kovácsműhely felé a fokosával a vállán. Ő megteheti. Ha szükséges volna megtudná mutatni a thargok jelét a tenyerén amit még a Szellemjáró tetovált oda.*
10923. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-20 19:05:24
Üzenet elküldve: 2019-02-20 19:05:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
* Miután a fura figura távozik, egyből többen veszik át a helyét. Waldran int természetesen mindenkinek, hogy jöjjenek közelebb. *
- Trodd. * Köszönti a férfit, akinek a neve önkéntelenül is Waldran eszébe jut, amikor meglátja. * Megtennéd, hogy segítesz a Vasudvar átépítésében? Minden segítség elkél ott.
* Gondol a harcosra, és az óriásra, aki azért érkezett, hogy leendő kovácsként kivegye a részét a munkából. Waldran csak remélni tudja, hogy többet ért hozzá, mint amennyit kinéz a fickóból. *
- És ha találkozol másokkal, nyugodtan szólj nekik is, hogy segítsenek. * Teszi még hozzá, aztán a másik két érkező felé fordul. *
- Üdvözöllek titeket, Fattyak. * Szól nekik a tőle telhető legkedvesebb módon, ami kinézetre egy foghíjas vigyor, és az, hogy Lószar fejét simogatja. * Azt hiszem, megtaláltátok.
* Persze mondhatná, hogy unokahúgával együtt főnökök, de azért a hadvezérség nem olyan, amit szívesen mondana egy lányra, aki a kardot se tudja forgatni. *
- Waldran Thargodar. * Mutatkozik be végül, és érdeklődve nézi a kettőst. * Mi járatban érkeztetek?
* Miután a fura figura távozik, egyből többen veszik át a helyét. Waldran int természetesen mindenkinek, hogy jöjjenek közelebb. *
- Trodd. * Köszönti a férfit, akinek a neve önkéntelenül is Waldran eszébe jut, amikor meglátja. * Megtennéd, hogy segítesz a Vasudvar átépítésében? Minden segítség elkél ott.
* Gondol a harcosra, és az óriásra, aki azért érkezett, hogy leendő kovácsként kivegye a részét a munkából. Waldran csak remélni tudja, hogy többet ért hozzá, mint amennyit kinéz a fickóból. *
- És ha találkozol másokkal, nyugodtan szólj nekik is, hogy segítsenek. * Teszi még hozzá, aztán a másik két érkező felé fordul. *
- Üdvözöllek titeket, Fattyak. * Szól nekik a tőle telhető legkedvesebb módon, ami kinézetre egy foghíjas vigyor, és az, hogy Lószar fejét simogatja. * Azt hiszem, megtaláltátok.
* Persze mondhatná, hogy unokahúgával együtt főnökök, de azért a hadvezérség nem olyan, amit szívesen mondana egy lányra, aki a kardot se tudja forgatni. *
- Waldran Thargodar. * Mutatkozik be végül, és érdeklődve nézi a kettőst. * Mi járatban érkeztetek?
10922. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-20 18:48:39
Üzenet elküldve: 2019-02-20 18:48:39
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
//Diplomáciai úton//
//Őrség//
*Waldran lehet bölcsebben járt volna, ha van, amit megtart magának. Dehát még csak tapodja a diplomácia gazos ösvényeit. Annyi biztos, hogy a mogorva arcról csak egy még ártatlan lélek szemsarkából elkapott képe oldja le a szigort, de gyorsan korrigálja is elkalandozott figyelmét.*
-Kedves kis oposszum. De remélhetőleg könnyedén feloldjuk ezt a szerencsétlen ügyet, mert vétek lenne megnehezíteni egymás életét, főleg, amióta határaink már köszönőviszonyban sincsenek.
*Utal a tharg költözésre.*
-Akkor ne várassuk -tapogatja meg a hátast, aki szinte szoborrá mered, míg gazdája fellépked a hátára- Egy hat múlva, felkészülten.
*Ismétli meg Waldran szavajárását, majd lassan elbaktat. Trodd láthatja, ahogy az arcára kiül az undor és a a rühellet, de ha sokat nézi a vándort gyorsan haragos pillantásának célpontjává válik.*
//Őrség//
*Waldran lehet bölcsebben járt volna, ha van, amit megtart magának. Dehát még csak tapodja a diplomácia gazos ösvényeit. Annyi biztos, hogy a mogorva arcról csak egy még ártatlan lélek szemsarkából elkapott képe oldja le a szigort, de gyorsan korrigálja is elkalandozott figyelmét.*
-Kedves kis oposszum. De remélhetőleg könnyedén feloldjuk ezt a szerencsétlen ügyet, mert vétek lenne megnehezíteni egymás életét, főleg, amióta határaink már köszönőviszonyban sincsenek.
*Utal a tharg költözésre.*
-Akkor ne várassuk -tapogatja meg a hátast, aki szinte szoborrá mered, míg gazdája fellépked a hátára- Egy hat múlva, felkészülten.
*Ismétli meg Waldran szavajárását, majd lassan elbaktat. Trodd láthatja, ahogy az arcára kiül az undor és a a rühellet, de ha sokat nézi a vándort gyorsan haragos pillantásának célpontjává válik.*
10921. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-02-20 15:38:51
Üzenet elküldve: 2019-02-20 15:38:51
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
~Végre~
*Szakad fel belőle egy megkönnyebbült sóhaj, ahogy végre elérik Amon kapuját. Az elmúlt hatokban elszokott a lovaglástól, no meg úgy mindenféle mozgástól, az idefelé út most így jóval hosszabbnak tűnt, mint általában.
Rideg kék szemeit Sydre emeli, s ha az rápillant, fejével biccent egyet jelezve, hogy segítse le, ha viszont nem veszi észre, magában morogva, nehezen ugyan, de lekecmereg a nyeregből.
Tekintetével valami őrforma után kutatva szúrja ki végül Waldrant, majd biceg oda hozzá.*
-A Fattyaktól érkeztünk
*Szólal meg végül, ha a férfi már épp nincs elfoglalva*
-Naesala Wynroris.
*Hadarja a nevét, aztán meg a félvérre bök*
-Az meg Sydnarus...
*Erősen gondolkodik ugyan, hogy mi is volt őrmestere teljes neve, de rá kell jönnie, hogy fogalma sincs, szóval inkább hagyja is a fenébe és rögtön a lényegre tér.*
-A Hadúrral szeretnénk beszélni.
*Közli magabiztosan, aztán persze eszébe jut, hogy mintha valaki mondott volna neki valami arról, hogy Kagan már nincs, így gyorsan helyesbít is*
-Vagy na... azzal, aki most itt a vezér vagy ilyesmi.
~Végre~
*Szakad fel belőle egy megkönnyebbült sóhaj, ahogy végre elérik Amon kapuját. Az elmúlt hatokban elszokott a lovaglástól, no meg úgy mindenféle mozgástól, az idefelé út most így jóval hosszabbnak tűnt, mint általában.
Rideg kék szemeit Sydre emeli, s ha az rápillant, fejével biccent egyet jelezve, hogy segítse le, ha viszont nem veszi észre, magában morogva, nehezen ugyan, de lekecmereg a nyeregből.
Tekintetével valami őrforma után kutatva szúrja ki végül Waldrant, majd biceg oda hozzá.*
-A Fattyaktól érkeztünk
*Szólal meg végül, ha a férfi már épp nincs elfoglalva*
-Naesala Wynroris.
*Hadarja a nevét, aztán meg a félvérre bök*
-Az meg Sydnarus...
*Erősen gondolkodik ugyan, hogy mi is volt őrmestere teljes neve, de rá kell jönnie, hogy fogalma sincs, szóval inkább hagyja is a fenébe és rögtön a lényegre tér.*
-A Hadúrral szeretnénk beszélni.
*Közli magabiztosan, aztán persze eszébe jut, hogy mintha valaki mondott volna neki valami arról, hogy Kagan már nincs, így gyorsan helyesbít is*
-Vagy na... azzal, aki most itt a vezér vagy ilyesmi.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11720-11739