//Isu, majd sátorépítés//
* Nem kellett sokat várnia, hogy kiderüljön ki is az az idős férfi.
~ Egy követ. ~ Szívesen elkezdené kérdezgetni, hogy honnan jött, mit akar, de talán most jobb is, hogy akadt munka a számára - nem biztos, hogy mindenképpen meg akarják osztani vele az ilyen ügyeket, még ha senki nem is feltételezné róla, hogy bármi hátsó szándéka van. *
- Megértettem. * Bólint a Hóhajúnak, majd, ha nincsen több mondanivalója, akkor egy 45 fokos fordulatot tesz, és elnéz a sátrak irányába.
Ő nem bánja, ha jön erősítés, de egyedül is szívesen felépíti azt a sátrat. Helyesbítve: annak a sátornak a felújítása.
Ez azért jóval egyszerűbb munkának tűnik és legalább, ha majd távozik az a meghatalmazott, akkor lesz egy új pofás kis sátor. Persze így is úgy is lesz egy új, de a régiekkel egyelőre nem sokra mennek, kivéve, ha azokat is felújítaná valaki. Viszont erre most nem kapott parancsot az óriás, így csak az egyik sátrat kezdi el javítgatni.
Az egyik sátorról épp szakadozik le a ponyva, pedig nincs is akkori hurrikán.
Fél kezével megfogja, hogy ne lengjen annyira, majd miközben próbálja igazítgatni kezében marad. Mondjuk előbb-utóbb úgy is lejött volna, de így most hova rakja, hogy ne fújja el a szél? Erre is meg van persze a megoldás, leteszi a földre és a sarkaira egy-egy jó nagy adag havat szór. Annyit, hogy kilátszódjon a közepe, de ne fújja el a szél. Ezután körbenéz, mintha keresne valamit.
És talál. Pedig nem keresett.
Elindul lassan a recsegő havas talajon, hogy lehajoljon és megfogjon egy másik ponyvadarabot. Ez bizonyára a Ro által leszakajtott darab. A célnak pont megfelel. Két kezével átöleli a kis bőrdarabot, hogy ne lengjen úgy a levegőben, majd ezt is lerakja a másik mellé - ugyanazzal a módszerrel betakarva. Most úgy néz ki, mintha kisgyerekeket takargatna. De ő bőrdarabot takargat. Az sem sokkal különb végül is...
Most azon mélázik éppen, hogy hogyan lehetne mindezt odarögzíteni, hogy ne fújja el a szél és ne is szedhesse le egy tündér fél kézzel.
Jobbját állára helyezi, s kopogtatja azt. Ekkor jut eszébe a jó öreg kötél. Elég logikusnak tűnik, mivel a legtöbb sátrat kötéllel szokták összerakni. Na meg valamivel a földbe szúrják a sarkaknál. De ez még arrébb van. Most csak keres egy kötelet - ha végképp nem talál, akkor egy másik lakóhelyet foszt meg eme részétől, s egyből fel is használja azt az új építmény elkészítéséhez.
Ezután már csak le kell rögzíteni a széleket, mert ugye a kötél sem jó egymagában, bármilyen varázslatos eszköz is.
Keres valamit (botot, rudat, késszerűséget, vagy akármit) amit rögzíthet a talajba, így bebiztosítva a sátrat. Előtte még elsöpri a havat, előle, mellőle.
Ha ezzel is készen van, akkor elindul be az erődbe, hogy összeszedjen valami bundát, takarót.
Nagyjából tíz-tizenöt perc múlva ismételten kint van a domb eme oldalán és megteszi a végső simításokat is. A takarók elhelyezése kicsit neccesebb volt, mind a többi rész, mivel Morwonnak szinte csak a feje fér be. A többi része meg éppen hogy, de nem kockáztat, lehet, hogy összedőlne az eddigi műve, ha rosszul lépne.
Vége a pakolásnak, építkezésnek és elindul vissza Isu irányába. Bárhol is találja a Thargodart. Talán már rég másutt jár, de, ha megtalálja akkor jelenti, hogy készen van és, ha nincsen további utasítás akkor felszívódik valahol kint, vagy bent... *