Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 555 (11081. - 11100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
11100. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-24 22:20:17
Üzenet elküldve: 2019-09-24 22:20:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Futás a kovács után//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Üdvözlet neked is szenes kis pipikém.
*Röhög fel elégedetten az egyik, és tovább fürkészi a mélységit, és nem csak azért, hogy jobban szemügyre vehesse annak formás melleit. Ha már a domborulatok, akkor láthatóan a törpéket elégedettséggel tölti el Dreyia mozdulata, amit ők maguk inspiráltak. Egyelőre ez az elégedettség csupán elismerés formájában van jelen, hogy van elég tökösség a mélységiben, az pedig tharg földön meglehetősen imponáló tulajdonság.*
- Nem igazán van köztük férfi?
*Enyhe felháborodás cseng ki a törpék hangjából, kelletlenségük meg is mutatkozik arcukon. A tüzesség persze jó, de a felelőtlen sértegetésnek hamar kárát láthatja bárki a zord, barbárok között.*
- Na és mit tudsz te a férfiakról, babám? Mi sem tudunk sokat a kormos nőkről. Például érdekelne, hogy vajon sötétebb e a seggetek belülről, mint másoknak. Vagy barna helyett, feketét szartok e.
*Az alpári megnyilvánulások persze nem szolgálnak egyebet, mint provokációt, de úgy tűnik valóban választ várnak a kérdésre, hiszen kérdő kifejezéssel arcukon várakoznak.*
- Na és a rózsácskád csibém, az rózsaszín, mint a tündér leánykáknak, vagy fekete?
*A mélységi még rámenősebbé válik, ez kicsit meghökkenti a törpét, aki nem rest a neki felkínált mellekért nyúlni, és szemérmetlenül rájuk markolni, ha nem húzódik el addig Dreyia. Nyilván ezért nem hibás, a felkínált idomokat igazi vétség lenne elszalasztani.*
- Mmm.
*Érkezik az elégedett hang a kósza csókra. Egyelőre semmi különös, pedig arra számított, hogy a mélységieknek szén íze van. Hellyel ugyan nem kínálja senki Dreyiát, de ettől függetlenül nyugodtan megteheti, kis produkciója pedig látványos bámulást eredményez, még akkor is, amikor beszél, sőt, különösen akkor.*
- Vakmerő kis szuka vagy te, csibém. Csak nehogy bajod legyen belőle. Nem mindenki olyan úri törpe, mint mi.
*Hümmögve meg is simogatja egyikük a szakállát, addig a másik bámészkodik tovább.*
- Ha nem kell túl díszes legyen a hajtű, akkor jó, megcsináljuk. A legyező összecsukható is legyen?
*Kérdi a kicsit talán józanabbik közülük, de még ő is árgus szemekkel figyeli a mutatványt. Még szája szélét is megnyalja, mert nagyon kíváncsi már a mélységi rózsácskájára.*
- Mi természetesen mindig nyitottak vagyunk az üzletre.
*Köszörüli meg torkát a másik, és láthatóan nadrágja már igen kényelmetlen a számára.*
- A készséges ügyfelek pedig kellőképpen motiválttá tesznek minket, ugye?
- Bizony.
*Kacsintanak vigyorogva a leányra, majdnem egyszerre.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Üdvözlet neked is szenes kis pipikém.
*Röhög fel elégedetten az egyik, és tovább fürkészi a mélységit, és nem csak azért, hogy jobban szemügyre vehesse annak formás melleit. Ha már a domborulatok, akkor láthatóan a törpéket elégedettséggel tölti el Dreyia mozdulata, amit ők maguk inspiráltak. Egyelőre ez az elégedettség csupán elismerés formájában van jelen, hogy van elég tökösség a mélységiben, az pedig tharg földön meglehetősen imponáló tulajdonság.*
- Nem igazán van köztük férfi?
*Enyhe felháborodás cseng ki a törpék hangjából, kelletlenségük meg is mutatkozik arcukon. A tüzesség persze jó, de a felelőtlen sértegetésnek hamar kárát láthatja bárki a zord, barbárok között.*
- Na és mit tudsz te a férfiakról, babám? Mi sem tudunk sokat a kormos nőkről. Például érdekelne, hogy vajon sötétebb e a seggetek belülről, mint másoknak. Vagy barna helyett, feketét szartok e.
*Az alpári megnyilvánulások persze nem szolgálnak egyebet, mint provokációt, de úgy tűnik valóban választ várnak a kérdésre, hiszen kérdő kifejezéssel arcukon várakoznak.*
- Na és a rózsácskád csibém, az rózsaszín, mint a tündér leánykáknak, vagy fekete?
*A mélységi még rámenősebbé válik, ez kicsit meghökkenti a törpét, aki nem rest a neki felkínált mellekért nyúlni, és szemérmetlenül rájuk markolni, ha nem húzódik el addig Dreyia. Nyilván ezért nem hibás, a felkínált idomokat igazi vétség lenne elszalasztani.*
- Mmm.
*Érkezik az elégedett hang a kósza csókra. Egyelőre semmi különös, pedig arra számított, hogy a mélységieknek szén íze van. Hellyel ugyan nem kínálja senki Dreyiát, de ettől függetlenül nyugodtan megteheti, kis produkciója pedig látványos bámulást eredményez, még akkor is, amikor beszél, sőt, különösen akkor.*
- Vakmerő kis szuka vagy te, csibém. Csak nehogy bajod legyen belőle. Nem mindenki olyan úri törpe, mint mi.
*Hümmögve meg is simogatja egyikük a szakállát, addig a másik bámészkodik tovább.*
- Ha nem kell túl díszes legyen a hajtű, akkor jó, megcsináljuk. A legyező összecsukható is legyen?
*Kérdi a kicsit talán józanabbik közülük, de még ő is árgus szemekkel figyeli a mutatványt. Még szája szélét is megnyalja, mert nagyon kíváncsi már a mélységi rózsácskájára.*
- Mi természetesen mindig nyitottak vagyunk az üzletre.
*Köszörüli meg torkát a másik, és láthatóan nadrágja már igen kényelmetlen a számára.*
- A készséges ügyfelek pedig kellőképpen motiválttá tesznek minket, ugye?
- Bizony.
*Kacsintanak vigyorogva a leányra, majdnem egyszerre.*
11099. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-24 19:44:14
Üzenet elküldve: 2019-09-24 19:44:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kiskovácsok//
//Arja és a démonölő íj//
*Ami azt illeti, a jó kancellárnak sincs ellenére ez az egész parádés felvonulás. Történetesen tisztában van vele, hogy miféléket pletykálnak róla a Vashegyen, és igen, ezekre most rá is játszik. Csak higgyék azt, hogy új préda akadt Habrertus hálójába. Ez persze azt is jelenti, hogy jó eséllyel a lányt is szájukra veszik a népek, de hát úgysem marad sokáig és Hubi sem lehet mindenre tekintettel. A kovácsműhelynél aztán kénytelen másodjára is kopogtatni, hogy az odabentről kihallatszó kalapálás és fülsértő kornyikálás zaján keresztül is észrevegyék őket. Aztán olyasmi történik vele, ami már nagyon régen nem. Úgy megdöbben, hogy egy ideig szólni sem bír. Mert hogy jön egy kovácslegény ahhoz, hogy ilyen hangot engedjen meg vele szemben? A Vashegy kancellárjával szemben. Szélütötten áll, mialatt Arja már üdvözölte a pimasz segédeket, aztán csak beljebb botladozik. Körülnéz. Legutóbb akkor járt erre, ha nem téved, amikor még Hrothgaar mester volt az úr a műhelyben. A legendás szakállú kovács sem feltétlen nyájasságáról volt ismert, de ilyesmi nem eshetett volna meg akkoriban. Most pedig megakadnak szemei a műhelyt ékítő képeken. Még sohasem látott lenge öltözetű tündérlányokat, így módfelett érdekesnek találja őket. Alkalmasint be kell szereznie pár ilyet. Most viszont inkább csak szeme sarkából pislog feléjük, mert adni kell a látszatra. Eközben Arja elő is adja jövetele célját, de Hubinak is lenne még mondandója.*
- A kisasszony személyes vendégszeretetem élvezi a Vashegyen, ezért elvárom, hogy minden igényét kielégítsétek.
*Nem ezt a szót akarta használni. Talán nem kéne a képek felé sandítania.*
- Egyébiránt szólásom lenne a mesteretekkel. *fordul most már teljes kancellári méltóságában a törpék felé* Meg kell kérnem, hogy ne csak az izzó vasat, de a fejetek is üsse addig, amíg tiszteletet és jó modort nem tanultok. Merre találom?
//Arja és a démonölő íj//
*Ami azt illeti, a jó kancellárnak sincs ellenére ez az egész parádés felvonulás. Történetesen tisztában van vele, hogy miféléket pletykálnak róla a Vashegyen, és igen, ezekre most rá is játszik. Csak higgyék azt, hogy új préda akadt Habrertus hálójába. Ez persze azt is jelenti, hogy jó eséllyel a lányt is szájukra veszik a népek, de hát úgysem marad sokáig és Hubi sem lehet mindenre tekintettel. A kovácsműhelynél aztán kénytelen másodjára is kopogtatni, hogy az odabentről kihallatszó kalapálás és fülsértő kornyikálás zaján keresztül is észrevegyék őket. Aztán olyasmi történik vele, ami már nagyon régen nem. Úgy megdöbben, hogy egy ideig szólni sem bír. Mert hogy jön egy kovácslegény ahhoz, hogy ilyen hangot engedjen meg vele szemben? A Vashegy kancellárjával szemben. Szélütötten áll, mialatt Arja már üdvözölte a pimasz segédeket, aztán csak beljebb botladozik. Körülnéz. Legutóbb akkor járt erre, ha nem téved, amikor még Hrothgaar mester volt az úr a műhelyben. A legendás szakállú kovács sem feltétlen nyájasságáról volt ismert, de ilyesmi nem eshetett volna meg akkoriban. Most pedig megakadnak szemei a műhelyt ékítő képeken. Még sohasem látott lenge öltözetű tündérlányokat, így módfelett érdekesnek találja őket. Alkalmasint be kell szereznie pár ilyet. Most viszont inkább csak szeme sarkából pislog feléjük, mert adni kell a látszatra. Eközben Arja elő is adja jövetele célját, de Hubinak is lenne még mondandója.*
- A kisasszony személyes vendégszeretetem élvezi a Vashegyen, ezért elvárom, hogy minden igényét kielégítsétek.
*Nem ezt a szót akarta használni. Talán nem kéne a képek felé sandítania.*
- Egyébiránt szólásom lenne a mesteretekkel. *fordul most már teljes kancellári méltóságában a törpék felé* Meg kell kérnem, hogy ne csak az izzó vasat, de a fejetek is üsse addig, amíg tiszteletet és jó modort nem tanultok. Merre találom?
11098. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-24 19:25:42
Üzenet elküldve: 2019-09-24 19:25:42
ÚJ
![>Rh'onhan Heli'otis [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Újult erővel//
- He? Mi van?
*Még a mélységi fegyvereit rendezgette és egyben bizonyos terveket szövögetett, így a váratlanul éri az éles hang. Mivel megijedt, bosszúsan fárad ki a kapuhoz, ahol egy megtermett (legalábbis a többihez képest) törpét talál és egy kissé szurtos arcú fiút. Összevont szemöldökkel pislog a törpére, aztán a fiúra. Azután vissza. Itt valami nem stimmel. Az előbbi hang nem jöhetett a törpétől, azoknak mélyebb, reszelősebb hangjuk van. Már amennyi törpét ő ismer.*
- Jól van, azért nem kell összecsődíteni a fél Vashegyet. *morogja kicsit bosszúsan, de azért csak hozzáteszi* Üdv a Vashegyen!
*Viszont még mindig van valami ami piszkálja a csőrét. A törpék híresen kevély fajta, de az mégis felháborító, hogy arra sem veszi a fáradtságot, hogy ő szólítsa meg. Holmi kölyökre hagyja ezt.*
- És mondd csak, fiam! Miért nem a mestered *ezt a szót árnyalatnyi gúnnyal nyomja meg* kér bebocsátást, miért veled üzenget? Talán néma?
- He? Mi van?
*Még a mélységi fegyvereit rendezgette és egyben bizonyos terveket szövögetett, így a váratlanul éri az éles hang. Mivel megijedt, bosszúsan fárad ki a kapuhoz, ahol egy megtermett (legalábbis a többihez képest) törpét talál és egy kissé szurtos arcú fiút. Összevont szemöldökkel pislog a törpére, aztán a fiúra. Azután vissza. Itt valami nem stimmel. Az előbbi hang nem jöhetett a törpétől, azoknak mélyebb, reszelősebb hangjuk van. Már amennyi törpét ő ismer.*
- Jól van, azért nem kell összecsődíteni a fél Vashegyet. *morogja kicsit bosszúsan, de azért csak hozzáteszi* Üdv a Vashegyen!
*Viszont még mindig van valami ami piszkálja a csőrét. A törpék híresen kevély fajta, de az mégis felháborító, hogy arra sem veszi a fáradtságot, hogy ő szólítsa meg. Holmi kölyökre hagyja ezt.*
- És mondd csak, fiam! Miért nem a mestered *ezt a szót árnyalatnyi gúnnyal nyomja meg* kér bebocsátást, miért veled üzenget? Talán néma?
11097. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-24 19:00:28
Üzenet elküldve: 2019-09-24 19:00:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Kiskovácsok//
//Arja és a démonölő íj//
*Arja már egészen kezdi magát beleélni, hogy ők ketten együtt (mert olyan szépen és méltóságteli módon vezeti őt a karjánál fogva Habrertus úr) hogy ők ketten _együtt_ nagyon méltóságteljes és prominens személyek, még jobban méltóságteljesek és prominensek, mint külön-külön (főként persze Arja) (de azért érezhetően mindkettejük hangulata és megjelenési fénye emelődik a másiktól, ez tagadhatatlan bizony), miközben a jó kancellár pestiselhárításban betöltött szerepét meghallgatja, kellőképpen eláhítatosodva (de igazán őszintén, mert ez ám nagy dolog), udvariasan megnézegeti a faragott képeket és Orman Thargodrym szobrát is (ez tényleg nagyon érdekes, majd egyszer megkérdez még valakit erről), és Habrertus úr biztatását követően megnyugszik a segéd képességeit illetően is. De sajnálatos módon egészen hamar odaérnek a Radkraaltól oda, ahová igyekeznek, a kovácsműhelybe. Így Arja cseppnyi sóhajjal búcsút mond a királynői létnek, és finoman leemeli karját (bárcsak meg tudta volna venni azt a ruhát a piacon! és nem lovaglónadrágban lenne, ó!) a Habrertus úr biztosította királynői helyéről, ahogy egyértelművé válik, hogy ott állnak, a kovácsműhely előtt, és mindjárt bemennek.
De szerencsére a királynői léttől való megválás egészen könnyen megy, valószínűleg azért, mert Arjának lássuk be nincs ebben nagy gyakorlata vagy múltja (legfeljebb képzeletben). Amúgy is, már ahogy közelednek a műhely felé, repedezni kezd a királynői lét buboréka, és ehelyett valamiért a wegtoreni törpe ivó képe kezd betolakodni Arja tudatalattijába, hogy aztán a kancellár kopogását, az ütemes kalapálászaj és a kánonban fújt nóta hirtelen elhallgatását követően, amikor a kovácsműhely ajtaja kitárul, teljes valójában emelkedjék a felszínre.
~Törpék!~ mosolyodik el Arja, ahogy meglátja az ajtóban álló, csicsaszakállas, fiatal törpét. Merthogy legalább ketten fújták a nótát, azt lehetett hallani, hamisítatlan (szinte Wegtorent idéző) törpestílusban.
Hamar beljebb is kerülnek, legalábbis Arja gyorsan és kíváncsian enged a nála nem sokkal alacsonyabb, és sejtése szerint nem is olyan sokkal idősebb törpe invitálásának, talán túl gyorsan ejtve is ki a királynői és a közös prominensség sejtelmesen összekötő hangulatából magát és ezzel Habrertus urat is.
De bocsáttassék meg neki ez, és legyen betudva a fiatalságának, mert hát ezek a törpék: igazán nem öregemberek!*
- Szép jó napot kívánok a törpe kovács uraknak! *köszön csengő hangon, mindkettejükre kedvesen rámosolyogva, nem feledve az illedelmes pukedlit.
Egy picit őket is (igazán csak egy picivel tovább az illendőnél), meg a műhelyt is megbámulja ~Törpék! Hogyhogy nem gondoltam rá, pedig igazán kézenfekvő! Törpék a segédek!~ gondolja egészen fellelkesülve. A falon lévő erotikus tündérképeken majdnem felvihog, picit viccesnek találja a látható tündérimádatot ettől a két félmeztelen, csicsaszakállas de igazán szimpatikus törpétől, de szerencsére még időben sikerül udvarias köhintéssé változtatnia a hangot, és gyorsan visszafókuszál a kovácsokra meg a megrendelésre, na meg Habrertus úrra, és az illedelmes viselkedésre.
Látja, hogy méregetik, és várják, hogy előálljon a farbával, hiszen a kancellár csak idekísérte őt, de nem tudja, hogy Habrertus úr kíván-e maradni, vagy csupán elkísérte őt, így udvariasan és igazán illemtudóan rápillant, megvárva a döntését, hogy bekonferálja őt esetleg, vagy illedelmesen de sietve elköszön, vagy esetleg marad, mert ő is meg szeretné hallgatni a megbízás részleteit.
De hogy a kovácsokat se várakoztassa, annyit azért még mond gyorsan, bocsánatkérően a kancellárra pillantva, majd visszatekintve a törpékre:*
- Artheniorból küldtek, a Wegtoren Aranya Kereskedőházból. Egy különleges megbízással. *vezeti be a dolgot komolyan.*
//Arja és a démonölő íj//
*Arja már egészen kezdi magát beleélni, hogy ők ketten együtt (mert olyan szépen és méltóságteli módon vezeti őt a karjánál fogva Habrertus úr) hogy ők ketten _együtt_ nagyon méltóságteljes és prominens személyek, még jobban méltóságteljesek és prominensek, mint külön-külön (főként persze Arja) (de azért érezhetően mindkettejük hangulata és megjelenési fénye emelődik a másiktól, ez tagadhatatlan bizony), miközben a jó kancellár pestiselhárításban betöltött szerepét meghallgatja, kellőképpen eláhítatosodva (de igazán őszintén, mert ez ám nagy dolog), udvariasan megnézegeti a faragott képeket és Orman Thargodrym szobrát is (ez tényleg nagyon érdekes, majd egyszer megkérdez még valakit erről), és Habrertus úr biztatását követően megnyugszik a segéd képességeit illetően is. De sajnálatos módon egészen hamar odaérnek a Radkraaltól oda, ahová igyekeznek, a kovácsműhelybe. Így Arja cseppnyi sóhajjal búcsút mond a királynői létnek, és finoman leemeli karját (bárcsak meg tudta volna venni azt a ruhát a piacon! és nem lovaglónadrágban lenne, ó!) a Habrertus úr biztosította királynői helyéről, ahogy egyértelművé válik, hogy ott állnak, a kovácsműhely előtt, és mindjárt bemennek.
De szerencsére a királynői léttől való megválás egészen könnyen megy, valószínűleg azért, mert Arjának lássuk be nincs ebben nagy gyakorlata vagy múltja (legfeljebb képzeletben). Amúgy is, már ahogy közelednek a műhely felé, repedezni kezd a királynői lét buboréka, és ehelyett valamiért a wegtoreni törpe ivó képe kezd betolakodni Arja tudatalattijába, hogy aztán a kancellár kopogását, az ütemes kalapálászaj és a kánonban fújt nóta hirtelen elhallgatását követően, amikor a kovácsműhely ajtaja kitárul, teljes valójában emelkedjék a felszínre.
~Törpék!~ mosolyodik el Arja, ahogy meglátja az ajtóban álló, csicsaszakállas, fiatal törpét. Merthogy legalább ketten fújták a nótát, azt lehetett hallani, hamisítatlan (szinte Wegtorent idéző) törpestílusban.
Hamar beljebb is kerülnek, legalábbis Arja gyorsan és kíváncsian enged a nála nem sokkal alacsonyabb, és sejtése szerint nem is olyan sokkal idősebb törpe invitálásának, talán túl gyorsan ejtve is ki a királynői és a közös prominensség sejtelmesen összekötő hangulatából magát és ezzel Habrertus urat is.
De bocsáttassék meg neki ez, és legyen betudva a fiatalságának, mert hát ezek a törpék: igazán nem öregemberek!*
- Szép jó napot kívánok a törpe kovács uraknak! *köszön csengő hangon, mindkettejükre kedvesen rámosolyogva, nem feledve az illedelmes pukedlit.
Egy picit őket is (igazán csak egy picivel tovább az illendőnél), meg a műhelyt is megbámulja ~Törpék! Hogyhogy nem gondoltam rá, pedig igazán kézenfekvő! Törpék a segédek!~ gondolja egészen fellelkesülve. A falon lévő erotikus tündérképeken majdnem felvihog, picit viccesnek találja a látható tündérimádatot ettől a két félmeztelen, csicsaszakállas de igazán szimpatikus törpétől, de szerencsére még időben sikerül udvarias köhintéssé változtatnia a hangot, és gyorsan visszafókuszál a kovácsokra meg a megrendelésre, na meg Habrertus úrra, és az illedelmes viselkedésre.
Látja, hogy méregetik, és várják, hogy előálljon a farbával, hiszen a kancellár csak idekísérte őt, de nem tudja, hogy Habrertus úr kíván-e maradni, vagy csupán elkísérte őt, így udvariasan és igazán illemtudóan rápillant, megvárva a döntését, hogy bekonferálja őt esetleg, vagy illedelmesen de sietve elköszön, vagy esetleg marad, mert ő is meg szeretné hallgatni a megbízás részleteit.
De hogy a kovácsokat se várakoztassa, annyit azért még mond gyorsan, bocsánatkérően a kancellárra pillantva, majd visszatekintve a törpékre:*
- Artheniorból küldtek, a Wegtoren Aranya Kereskedőházból. Egy különleges megbízással. *vezeti be a dolgot komolyan.*
11096. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-24 14:23:04
Üzenet elküldve: 2019-09-24 14:23:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Újult erővel//
*Nehéz lenne eltévesztenie a környék egyetlen városszerű építményét. Már messzebbről is látja, de ahogy közelebb ér, egyre csak nagyobbnak tűnik.*
-Ú! Azta mekkora! Mester, látod ezt? Mekkora kapu, nézd! Te mikor fogsz ilyen kovácsolni?
*Kérdi a fiú némi szemtelenséggel a hangjában, aminek eredménye egy gyengébb nyakleves a törpétől. Ettől hamar észhez tér.*
-Bocsánat.
*Mosolyog rá a törpe, semmi sértődés, vagy ilyesmi. Csupán szereti, ha tudja a fiú, hogy hol a helye. Közelednek Amon Ruadhoz, ám nem teljesen biztos benne, hogy csak úgy bemehetne, sosem járt itt korábban, és tényleg ahány város, annyi szokás. Így nem akar kockáztatni, véletlenül sem. Így hát álldogál ott egy darabig, amíg nem talál valami őrt, vagy egy bárkit, aki egyáltalán eligazíthatná, hogy merre menjen. Vagy, hogy jó helyen jár-e egyáltalán. A fiúra néz, majd mutat pár jelet a kezével, és bólint hozzá egyet. Reorik megköszörüli a torkát, és hangosabban szólal fel, nem kiabál, csak hogy hallani lehessen a hangját esetleg messzebbről is. Már amennyire ez egy 10 éves fiútól telik.*
-Jó napot! Jó napot! Riwanden mester, és inasa, Reorik lépne itt be, ha egy mód van rá.
*Mondja, majd várja, hogy mi sül ki az egészből.*
*Nehéz lenne eltévesztenie a környék egyetlen városszerű építményét. Már messzebbről is látja, de ahogy közelebb ér, egyre csak nagyobbnak tűnik.*
-Ú! Azta mekkora! Mester, látod ezt? Mekkora kapu, nézd! Te mikor fogsz ilyen kovácsolni?
*Kérdi a fiú némi szemtelenséggel a hangjában, aminek eredménye egy gyengébb nyakleves a törpétől. Ettől hamar észhez tér.*
-Bocsánat.
*Mosolyog rá a törpe, semmi sértődés, vagy ilyesmi. Csupán szereti, ha tudja a fiú, hogy hol a helye. Közelednek Amon Ruadhoz, ám nem teljesen biztos benne, hogy csak úgy bemehetne, sosem járt itt korábban, és tényleg ahány város, annyi szokás. Így nem akar kockáztatni, véletlenül sem. Így hát álldogál ott egy darabig, amíg nem talál valami őrt, vagy egy bárkit, aki egyáltalán eligazíthatná, hogy merre menjen. Vagy, hogy jó helyen jár-e egyáltalán. A fiúra néz, majd mutat pár jelet a kezével, és bólint hozzá egyet. Reorik megköszörüli a torkát, és hangosabban szólal fel, nem kiabál, csak hogy hallani lehessen a hangját esetleg messzebbről is. Már amennyire ez egy 10 éves fiútól telik.*
-Jó napot! Jó napot! Riwanden mester, és inasa, Reorik lépne itt be, ha egy mód van rá.
*Mondja, majd várja, hogy mi sül ki az egészből.*
11095. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-23 09:43:35
Üzenet elküldve: 2019-09-23 09:43:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Kiskovácsok//
//Arja és a démonölő íj//
*A kiskovácsok, sosem pihennek. Grotg mester hívta őket egyébként kiskovácsoknak, hiszen Grotg óriás, míg az ikrek meg törpék. Törpék közül is ifjoncok. Van még hátul az a lusta kamasz óriás is, de ő csak ritkán bújik elő, nem is nagyon piszkálják, minden bizonnyal Grotg fattya lehet, mert mikor előbújik odújából, akkor úgy tesz, mintha ő maga lenne a helyi legfőbbfőkovács, így is hivatkozik magára. Az ikrek nem foglalkoznak vele, Grotggal sem igazán, különösen azóta nem, hogy az óriás úgy gondolta, hogy fejest ugrik abba a vízbe, ami még egy törpének is csak derékig ér. Azóta igen furcsán viselkedik.
Habrertus és kísérője odakint is hallhatják a törpe nyelvű nótát, amit az ikrek kánonban fújnak a nagy kalapálás közben "Ájeődvórf endámdiggin ahóól". Emiatt nem tűnik fel nekik az érkező, meg amúgy sem figyelnek.*
- He! Hallottad?
*Végül nem sújt le a kalapács, mert egyikük fülét mégis megüti Habrertus emelt hangja.*
- Ki kéne írni, hogy mikó lehet zavarni.
*Dohog a másik. Amúgy nem tud írni egyikük sem. De ha már itt a kancellár akkor kiírathatják vele. Mindenesetre törpénk nem mozdul, csak ciccent öccsének, aki szemét forgatva hajítja kalapácsát az üllő alatt lévő hatalmas tönk mellé, hogy aztán feltépje az ajtót.*
- Namivammá?
*Mordul Hubira, de menten fülig szalad a szája, ahogyan meglátja a nőt. Kedveli a női ügyfeleket.*
- Gyertek beljebb.
*Félreáll az ajtóból, szívélyes mozdulattal int nekik, dörmögve döcög utánuk. A törpék, mint már említettük, ikrek, szakálluk már kiserkent és mellkasuk közepéig ér, gondosan fésülgetik, fonogatják, díszik fa- és fémgyöngyökkel. Mindkét törpe mokány, felsőtestük meztelen, izzadtságtól fénylő, mellkasukon a dús szőrzet éppen olyan színű, mint a hajuk és a szakálluk. Mindkettő hátán tetoválás, tündérszárnyak. Tündérimádatukra nemcsak ebből, hanem a műhely falán elhelyezett erotikus tündérképekből is következtetni lehet. Végül is minden valamirevaló műhelybe kellenek a ledér lányok képei.*
- Állunk a rendelkezésetekre.
*Kacsint össze a két törpe, a nőt méregetik és találgatják, hogy milyen igényei lehetnek.*
//Arja és a démonölő íj//
*A kiskovácsok, sosem pihennek. Grotg mester hívta őket egyébként kiskovácsoknak, hiszen Grotg óriás, míg az ikrek meg törpék. Törpék közül is ifjoncok. Van még hátul az a lusta kamasz óriás is, de ő csak ritkán bújik elő, nem is nagyon piszkálják, minden bizonnyal Grotg fattya lehet, mert mikor előbújik odújából, akkor úgy tesz, mintha ő maga lenne a helyi legfőbbfőkovács, így is hivatkozik magára. Az ikrek nem foglalkoznak vele, Grotggal sem igazán, különösen azóta nem, hogy az óriás úgy gondolta, hogy fejest ugrik abba a vízbe, ami még egy törpének is csak derékig ér. Azóta igen furcsán viselkedik.
Habrertus és kísérője odakint is hallhatják a törpe nyelvű nótát, amit az ikrek kánonban fújnak a nagy kalapálás közben "Ájeődvórf endámdiggin ahóól". Emiatt nem tűnik fel nekik az érkező, meg amúgy sem figyelnek.*
- He! Hallottad?
*Végül nem sújt le a kalapács, mert egyikük fülét mégis megüti Habrertus emelt hangja.*
- Ki kéne írni, hogy mikó lehet zavarni.
*Dohog a másik. Amúgy nem tud írni egyikük sem. De ha már itt a kancellár akkor kiírathatják vele. Mindenesetre törpénk nem mozdul, csak ciccent öccsének, aki szemét forgatva hajítja kalapácsát az üllő alatt lévő hatalmas tönk mellé, hogy aztán feltépje az ajtót.*
- Namivammá?
*Mordul Hubira, de menten fülig szalad a szája, ahogyan meglátja a nőt. Kedveli a női ügyfeleket.*
- Gyertek beljebb.
*Félreáll az ajtóból, szívélyes mozdulattal int nekik, dörmögve döcög utánuk. A törpék, mint már említettük, ikrek, szakálluk már kiserkent és mellkasuk közepéig ér, gondosan fésülgetik, fonogatják, díszik fa- és fémgyöngyökkel. Mindkét törpe mokány, felsőtestük meztelen, izzadtságtól fénylő, mellkasukon a dús szőrzet éppen olyan színű, mint a hajuk és a szakálluk. Mindkettő hátán tetoválás, tündérszárnyak. Tündérimádatukra nemcsak ebből, hanem a műhely falán elhelyezett erotikus tündérképekből is következtetni lehet. Végül is minden valamirevaló műhelybe kellenek a ledér lányok képei.*
- Állunk a rendelkezésetekre.
*Kacsint össze a két törpe, a nőt méregetik és találgatják, hogy milyen igényei lehetnek.*
11094. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-22 19:51:04
Üzenet elküldve: 2019-09-22 19:51:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Arja és a démonölő íj//
- Biztosíthatlak felőle, hogy a segédre sem lesz panaszod.
*Már a kovácsműhely felé haladnak, Hubi továbbra is úgy tartja a karját, hogy Arja ott pihentesse a kezét, ás úgy vonul végig Amonon, mint a kakas akinek új, igen szemrevaló tyúkocska került az udvarába. Voltaképp így is érzi. A fentiek figyelembevételével is megérti a kérdés, elvégre bizonyára úgy indították útnak, hogy a vashegyi kovácsmesterrel készíttesse el az íjat, és érthető az aggodalma. Bizonyára nem szeretne visszatérni a báróhoz valami kontár munkával.*
- Ne tévesszen meg a segéd titulus! Csupán annyit jelent, hogy a mestert segíti munkájával, de ő maga is avatott ismerője a kovácsmesterségnek.
*Sajnos a műhely nincs túl messze a Radkraaltól, így hamarabb odaérnek, mint a jó kancellár szeretné.*
- Íme! *mutat szabad kezével a kovácsműhelyre olyan gesztussal, mintha LAnawin egyik csodáját szeretné bemutatni Arjának* Bocsáss meg!
*Azzal elhúzza a kezét, és megzörgeti az ajtót, majd válaszra nem igazán várva benyit rajta. Hova is jutna világ, ha a Vashegy kancellárja nem lenne bejáratos mindenhova?*
- Grotg mester, kuncsaftot hoztam. *áll meg az ajtóban, mert azért reméli, hogy mégis a mester lesz a műhelyben, aztán félreáll a küszöbről és beljebb invitálja a lányt.*
- Parancsolj! Biztos vagyok benne, hogy nem kell sokat várnunk.
*Ezzel együtt, ha nem kerül elő valaki sürgősen, kicsit megemeli a hangját.*
- Grotg mester!
- Biztosíthatlak felőle, hogy a segédre sem lesz panaszod.
*Már a kovácsműhely felé haladnak, Hubi továbbra is úgy tartja a karját, hogy Arja ott pihentesse a kezét, ás úgy vonul végig Amonon, mint a kakas akinek új, igen szemrevaló tyúkocska került az udvarába. Voltaképp így is érzi. A fentiek figyelembevételével is megérti a kérdés, elvégre bizonyára úgy indították útnak, hogy a vashegyi kovácsmesterrel készíttesse el az íjat, és érthető az aggodalma. Bizonyára nem szeretne visszatérni a báróhoz valami kontár munkával.*
- Ne tévesszen meg a segéd titulus! Csupán annyit jelent, hogy a mestert segíti munkájával, de ő maga is avatott ismerője a kovácsmesterségnek.
*Sajnos a műhely nincs túl messze a Radkraaltól, így hamarabb odaérnek, mint a jó kancellár szeretné.*
- Íme! *mutat szabad kezével a kovácsműhelyre olyan gesztussal, mintha LAnawin egyik csodáját szeretné bemutatni Arjának* Bocsáss meg!
*Azzal elhúzza a kezét, és megzörgeti az ajtót, majd válaszra nem igazán várva benyit rajta. Hova is jutna világ, ha a Vashegy kancellárja nem lenne bejáratos mindenhova?*
- Grotg mester, kuncsaftot hoztam. *áll meg az ajtóban, mert azért reméli, hogy mégis a mester lesz a műhelyben, aztán félreáll a küszöbről és beljebb invitálja a lányt.*
- Parancsolj! Biztos vagyok benne, hogy nem kell sokat várnunk.
*Ezzel együtt, ha nem kerül elő valaki sürgősen, kicsit megemeli a hangját.*
- Grotg mester!
11093. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-21 23:59:33
Üzenet elküldve: 2019-09-21 23:59:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Futás a kovács után//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A kovács megtalálása nem volt nehéz, de a katonák és az ott lévők árgus szemekkel figyelték. Ez még nem is meglepő hisz sötételf ritkán jár errefelé, pláne önszántából. A műhelyt nem csak a hőség lengi be, de a törpék is feszült figyelmet szentelnek épp valaminek. Ahogy az izzó fém vizet ér a gőz csap ki belőle, ami tovább növeli a hely már így is komoly belső hőmérsékletét. Az egyik törpe észreveszi a nőt, míg a másik inkább a falakon lévő, kicsit eltúlzottnak tűnő nőalakokat bámulja.*
-Nini. De ha már, nini, akkor üdvözlet nektek kovácsok.
*Az őt figyelő férfi kicsit végig tekint rajta, majd megböki a társát- testvérét? Ki tudja, milyen rokona lehet, hogy felhívja a figyelmét Dreyiára. A törpe nadrágigazítós művelete nem kerülte el a figyelmét, ezért egyrészt viccből, másrészt mert tele a bakancsa a helyi férfiak vérbőségével. Megigazítja a melleit, majd némileg lassabban simít végig az oldalán egészen le a csípőjéig.*
-Ha csak álomra telik, akkor beszélhetünk a valóságról, ha elkészítetek nekem pár apróságot. Nem hiszem, hogy aggódnom kéne a helyiek miatt. Pláne hogy nem igazán van köztük férfi, de erről nem épp veletek tervezek disputát folytatni.
*A tekintetük mindent elárul, bár vaknak kell lenni ahhoz, hogy a vágyaikat és a véleményüket ne vegye észre. De most nem azért jött, hogy két törpével kevesebb legyen a világon, na meg nem is azért, hogy magával kiszúrjon némi faji előítélet miatt az apróságok irányába. A férfi szavai megmosolyogtatják, majd úgy dönt ő is játszik kicsit. A nagyhangú törpe felé, pontosabban az arcába tolja a melleit, miközben a másikhoz beszél. Ezzel is elhallgattatva a kanos kis vakarcsot.*
-Senki nem űz, így nem bujkálok emberek és elfek elől. *Emelkedik el a törpe arcából, majd egy kósza csókot nyom annak a szájára.* Inkább munkát hoztam, nem lesz nehéz elkészíteni, de nekem fontosak lennének.
*Ha hellyel kínálják, leül, egyrészt hogy szemkontaktusban legyen a törpékkel, másrészt tovább hergeli az eddigi vidám fickót azzal, hogy az eléggé testhezálló nadrágban szétnyitja a lábait.*
-Szóval szükségem lenne némi egyedi mintázatú hajtűtőrre, és pár rejtett hatású eszközre, amiről elsőre senki ember, elf, ork avagy törpe nem mondja meg hogy fegyver. Egy illetve több pengelegyezőre gondolok, amikbe egy sellőt is kéne mintázni. Mármint a merevítésbe.
*Húzza végig a kezét a térdétől, a belső comb vonalán közel a teste korábban védelembe szándékozott része felé.*
-Nem lennék hálátlan, ha el tudnátok készíteni, és némi extra juttatásra is fordíthatunk figyelmet. Megfelelő ár esetén 5-10 darabot vinnék mind két fegyvertípusból.
*Simít végig az ágyékától a hasán, majd kicsit újra megigazítja a melleit. Hogy a törpék ne is gondoljanak arra, hogy elutasítsák a kérését. Persze fen áll a lehetőség erre is, de ki tudhatja mi sül ki a csevegésükből.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A kovács megtalálása nem volt nehéz, de a katonák és az ott lévők árgus szemekkel figyelték. Ez még nem is meglepő hisz sötételf ritkán jár errefelé, pláne önszántából. A műhelyt nem csak a hőség lengi be, de a törpék is feszült figyelmet szentelnek épp valaminek. Ahogy az izzó fém vizet ér a gőz csap ki belőle, ami tovább növeli a hely már így is komoly belső hőmérsékletét. Az egyik törpe észreveszi a nőt, míg a másik inkább a falakon lévő, kicsit eltúlzottnak tűnő nőalakokat bámulja.*
-Nini. De ha már, nini, akkor üdvözlet nektek kovácsok.
*Az őt figyelő férfi kicsit végig tekint rajta, majd megböki a társát- testvérét? Ki tudja, milyen rokona lehet, hogy felhívja a figyelmét Dreyiára. A törpe nadrágigazítós művelete nem kerülte el a figyelmét, ezért egyrészt viccből, másrészt mert tele a bakancsa a helyi férfiak vérbőségével. Megigazítja a melleit, majd némileg lassabban simít végig az oldalán egészen le a csípőjéig.*
-Ha csak álomra telik, akkor beszélhetünk a valóságról, ha elkészítetek nekem pár apróságot. Nem hiszem, hogy aggódnom kéne a helyiek miatt. Pláne hogy nem igazán van köztük férfi, de erről nem épp veletek tervezek disputát folytatni.
*A tekintetük mindent elárul, bár vaknak kell lenni ahhoz, hogy a vágyaikat és a véleményüket ne vegye észre. De most nem azért jött, hogy két törpével kevesebb legyen a világon, na meg nem is azért, hogy magával kiszúrjon némi faji előítélet miatt az apróságok irányába. A férfi szavai megmosolyogtatják, majd úgy dönt ő is játszik kicsit. A nagyhangú törpe felé, pontosabban az arcába tolja a melleit, miközben a másikhoz beszél. Ezzel is elhallgattatva a kanos kis vakarcsot.*
-Senki nem űz, így nem bujkálok emberek és elfek elől. *Emelkedik el a törpe arcából, majd egy kósza csókot nyom annak a szájára.* Inkább munkát hoztam, nem lesz nehéz elkészíteni, de nekem fontosak lennének.
*Ha hellyel kínálják, leül, egyrészt hogy szemkontaktusban legyen a törpékkel, másrészt tovább hergeli az eddigi vidám fickót azzal, hogy az eléggé testhezálló nadrágban szétnyitja a lábait.*
-Szóval szükségem lenne némi egyedi mintázatú hajtűtőrre, és pár rejtett hatású eszközre, amiről elsőre senki ember, elf, ork avagy törpe nem mondja meg hogy fegyver. Egy illetve több pengelegyezőre gondolok, amikbe egy sellőt is kéne mintázni. Mármint a merevítésbe.
*Húzza végig a kezét a térdétől, a belső comb vonalán közel a teste korábban védelembe szándékozott része felé.*
-Nem lennék hálátlan, ha el tudnátok készíteni, és némi extra juttatásra is fordíthatunk figyelmet. Megfelelő ár esetén 5-10 darabot vinnék mind két fegyvertípusból.
*Simít végig az ágyékától a hasán, majd kicsit újra megigazítja a melleit. Hogy a törpék ne is gondoljanak arra, hogy elutasítsák a kérését. Persze fen áll a lehetőség erre is, de ki tudhatja mi sül ki a csevegésükből.*
11092. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-21 23:13:49
Üzenet elküldve: 2019-09-21 23:13:49
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Futás a kovács után//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Dreyiának nincs nehéz dolga megtalálni a kovácsműhelyet, elég csak fülére hallgatnia, és követni a csattanásokat, amik a fém megmunkálása közben keletkeznek. Egyre közeledve már a felcsapó lángok adta izzó fényre is figyelmes lehet a mélységi, illetve az épület környéki hőségre, ami nem feltétlenül csak, és kizárólag a kemencének tudható be, hanem az emelkedett hangulatnak is.
Már távolabbról is láthatja az alacsonyabb termetű, ámbár izmos törpéket, akik láthatóan mélyen koncentrálva méricskélnek, vizsgálgatnak valamit. Egyikük éppen közelebb hajol, miközben a forró vasat vízbe mártja, a felcsapó gőz pedig meglobogtatja szakáll kezdeményét, ami fajának jellegzetessége. Ez a visszafogott oroszlánsörény árulkodik is az ő, illetve testvére koráról, aki éppen megfáradtan törölgeti meg homlokát, gyöngyöző testéről pedig szisszenve csöppen az üllőre verejtéke.*
- Nini!
*Szólal meg az egyik, a másik viszont továbbra is hümmögve simogatja szakállát, és bámulja a falon lévő túlzó rajzokat magukat szárnyaikkal szemérmetesen takargató, telt idomú tündér leánykákról.*
- Nézzé má oda!
*Böki durván oldalba a másikat, mielőtt annak elcsöppen a nyála. Kénytelen meg is igazítani magát alul, főleg a kormost látva.*
- Mondtam én, hogy az álmok valóra válnak. Pont egy ilyen hetyke babával álmodtam éjszaka, és láss csodát.
*Vigyorog elégedett a törpe ikrek egyike, és kesztyűit lehámozza magáról.*
- Remélem nem bántottak itt a durva barbár népek.
*Mély, rekedt hangon szólalnak meg, mindketten láthatóan fene mód elégedettek, hogy egy nőt láthatnak. Főleg mert egy mélységit, akivel udvariasnak sem kell lenniük, hiszen ők maguk sem tartják őket többre egy menetnél érdemesebbnek.*
- De ha igen, van itt egy biztonságos hely, pont a műhely mögött. Megmutatom, ha szeretnéd.
*Bök húsos, virsli ujjaival az épület háta mögé. Bizalmasabb hangnemet megütve közelebb hajol a nőhöz.*
- Ott majd jó alaposan...elbújunk. Mit szólsz?
*Heherészve megsimogatja szakállát, közben huncutul csillogó szemeivel kacsint is egyet a lányra. A másik úgy tűnik kicsit megkomolyodott idő közben, és bár vigyorog, de láthatóan figyel is vendégükre.*
- Mi dolgod itt kormos? Tán keresel valakit?
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Dreyiának nincs nehéz dolga megtalálni a kovácsműhelyet, elég csak fülére hallgatnia, és követni a csattanásokat, amik a fém megmunkálása közben keletkeznek. Egyre közeledve már a felcsapó lángok adta izzó fényre is figyelmes lehet a mélységi, illetve az épület környéki hőségre, ami nem feltétlenül csak, és kizárólag a kemencének tudható be, hanem az emelkedett hangulatnak is.
Már távolabbról is láthatja az alacsonyabb termetű, ámbár izmos törpéket, akik láthatóan mélyen koncentrálva méricskélnek, vizsgálgatnak valamit. Egyikük éppen közelebb hajol, miközben a forró vasat vízbe mártja, a felcsapó gőz pedig meglobogtatja szakáll kezdeményét, ami fajának jellegzetessége. Ez a visszafogott oroszlánsörény árulkodik is az ő, illetve testvére koráról, aki éppen megfáradtan törölgeti meg homlokát, gyöngyöző testéről pedig szisszenve csöppen az üllőre verejtéke.*
- Nini!
*Szólal meg az egyik, a másik viszont továbbra is hümmögve simogatja szakállát, és bámulja a falon lévő túlzó rajzokat magukat szárnyaikkal szemérmetesen takargató, telt idomú tündér leánykákról.*
- Nézzé má oda!
*Böki durván oldalba a másikat, mielőtt annak elcsöppen a nyála. Kénytelen meg is igazítani magát alul, főleg a kormost látva.*
- Mondtam én, hogy az álmok valóra válnak. Pont egy ilyen hetyke babával álmodtam éjszaka, és láss csodát.
*Vigyorog elégedett a törpe ikrek egyike, és kesztyűit lehámozza magáról.*
- Remélem nem bántottak itt a durva barbár népek.
*Mély, rekedt hangon szólalnak meg, mindketten láthatóan fene mód elégedettek, hogy egy nőt láthatnak. Főleg mert egy mélységit, akivel udvariasnak sem kell lenniük, hiszen ők maguk sem tartják őket többre egy menetnél érdemesebbnek.*
- De ha igen, van itt egy biztonságos hely, pont a műhely mögött. Megmutatom, ha szeretnéd.
*Bök húsos, virsli ujjaival az épület háta mögé. Bizalmasabb hangnemet megütve közelebb hajol a nőhöz.*
- Ott majd jó alaposan...elbújunk. Mit szólsz?
*Heherészve megsimogatja szakállát, közben huncutul csillogó szemeivel kacsint is egyet a lányra. A másik úgy tűnik kicsit megkomolyodott idő közben, és bár vigyorog, de láthatóan figyel is vendégükre.*
- Mi dolgod itt kormos? Tán keresel valakit?
11091. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-16 00:12:57
Üzenet elküldve: 2019-09-16 00:12:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Futás a kovács után//
*Szerencse, hogy nincs felruházva a gondolatolvasás áldásával (vagy átkával, nézőpont kérdése), hiszen ha tudná, hogy a mélységi kezet merne emelni rá, biztos leszúrná. És nem meg. De így egyikre sem kerül sor, csak egy epés megjegyzésre a sötételf részéről, amin a derék strázsa felnevet.*
- Ez már semmiség, a kancellár kigyógyított. Jobban működik, mint azelőtt.
*Természetesen az öltözködést is élénk figyelemmel kíséri, aztán elhúzza a száját.*
- Hogy minden nőt? Ugyan már! Az ork nőstények például... rémálmomban ne jöjjön elő! És különben is *teszi el a fegyvereket* a fehérnépek szeretik az elfeket. Szépek vagyunk, vonzók... és ha nem is mindenki ellenállhatatlan az ágyban, de akiknek volt már szerencséjük hozzám, azóta is ellágyulva, kéjes borzongással és epekedve eleveníthetik fel magukban az élményt.
*Kicsit bosszankodva állapítja meg, hogy fordult a kocka és mintha neki kéne eladnia magát a másiknak. Nem is hagyja szó nélkül.*
- Esélyeket latolgatni hiábavaló lenne. Hiszen ha minden nőt ágyba viszek, miért epekednék utánad?
*Gyenge replikának érzi, bosszantja is és már sajnálja, hogy a régi szép hagyományokat semmibe véve nem pocsíkolta meg a kormost. A hirtelen csók meglepi, mire reagálhatna a sötételf már kifelé tart. Ballag utána, a ringó hátsót figyelve, odakint aztán mosolyogva megcsóválja a fejét.*
- Elvarázsolt egy némber vagy te!
*Amikor Dreyia elindul befelé meglendíti a kezét, hogy ha eléri, a mélységi fenekére csaphasson, aztán félig bosszankodva, félig mulatva gondolkodik el a hallottakon. Hogy ő tegyen meg valamit az ismeretlen nőténynek egy kóbor pásztoróra reményében? Hát mi folyik itt?*
*Szerencse, hogy nincs felruházva a gondolatolvasás áldásával (vagy átkával, nézőpont kérdése), hiszen ha tudná, hogy a mélységi kezet merne emelni rá, biztos leszúrná. És nem meg. De így egyikre sem kerül sor, csak egy epés megjegyzésre a sötételf részéről, amin a derék strázsa felnevet.*
- Ez már semmiség, a kancellár kigyógyított. Jobban működik, mint azelőtt.
*Természetesen az öltözködést is élénk figyelemmel kíséri, aztán elhúzza a száját.*
- Hogy minden nőt? Ugyan már! Az ork nőstények például... rémálmomban ne jöjjön elő! És különben is *teszi el a fegyvereket* a fehérnépek szeretik az elfeket. Szépek vagyunk, vonzók... és ha nem is mindenki ellenállhatatlan az ágyban, de akiknek volt már szerencséjük hozzám, azóta is ellágyulva, kéjes borzongással és epekedve eleveníthetik fel magukban az élményt.
*Kicsit bosszankodva állapítja meg, hogy fordult a kocka és mintha neki kéne eladnia magát a másiknak. Nem is hagyja szó nélkül.*
- Esélyeket latolgatni hiábavaló lenne. Hiszen ha minden nőt ágyba viszek, miért epekednék utánad?
*Gyenge replikának érzi, bosszantja is és már sajnálja, hogy a régi szép hagyományokat semmibe véve nem pocsíkolta meg a kormost. A hirtelen csók meglepi, mire reagálhatna a sötételf már kifelé tart. Ballag utána, a ringó hátsót figyelve, odakint aztán mosolyogva megcsóválja a fejét.*
- Elvarázsolt egy némber vagy te!
*Amikor Dreyia elindul befelé meglendíti a kezét, hogy ha eléri, a mélységi fenekére csaphasson, aztán félig bosszankodva, félig mulatva gondolkodik el a hallottakon. Hogy ő tegyen meg valamit az ismeretlen nőténynek egy kóbor pásztoróra reményében? Hát mi folyik itt?*
11090. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-15 23:51:01
Üzenet elküldve: 2019-09-15 23:51:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Futás a kovács után//
*Nem mintha nem zavarná, hogy egy elf bámulja, a műsor közben, de sosem volt érdekelt abban, hogy megtiltsa a bámulást. Hisz jól néz ki és még érdekes is lehet a férfi, az egyetlen zavaró tényező a vakarózása. Elégedetten konstatálja, az elf komorságát, már ami az ellenállás hiánya vált ki a férfiból. Mindig is tudta, hogy a férfiak az elf által vakart testrészével gondolkoznak. De erre sok tapasztalatot szerzett, és mindet be is veti csak, hogy a mai napon túl legyen. *
-Nem lep meg, a pénz mindenkinek pénz. Jöjjön bárkitől, míg rendesen fizet.
*A táskáját is átnézi a férfi, de ahogy várta semmit se talál. Nem görcsöl feleslegesen a dolgon hisz az élet nem bonyolult, és ez a példány, noha elf akár ember is lehetne, olyan sötét vágy ég a szemeiben. A legtöbb elf lazán leszúrná, de a férfi másképp szeretné megszúrni. Amire biztos nem kerül sor, hisz kitöri a nyakát az őrnek. A kérése, ami a falat illeti. Megmosolyogtatja, hisz csak a kiszolgáltatott helyzetét erősítené. Amikor a férfi jelzi, hogy öltözhet, fel is öltözik, ma nincs kedve üres testmozgásra. A férfi nyers vágya, amit közöl is nevetésre ingerli. *
-Majd ha meggyógyultál, és nem vakarózol, esetleg lehet róla szó. Addig maradj az ábrándjaidnál. Nem szeretnék problémát, biztos remek vagy az ágyban. Viszont amíg minden nőt megdöngetsz, aki hagyja, addig nálam esélyed sincs. De egy kis engesztelés, az elmaradó szórakozásod miatt, és hogy tanulj egy kis kedvességet.
*A férfit megcsókolja, de nem marad addig, hogy a férfi ölelgethesse is. Gyorsan kilép az ajtón, mielőtt megállíthatná. Majd új játékba kezd, hogy a férfi hírneve is megmaradjon, na meg az önbecsülése se sérüljön. Az épület előtt hozzá törleszkedik, és megsimogatja az arcát, majd mosolyogva sétál el miután lova kantárját is a kezében tudja.*
-Légy jó, és vigyáz a fegyvereimre, na meg amit kértem tedd meg, és amikor távozom, esetleg szórakozhatunk megint egy kicsit.
*Kacsint a férfira, majd kicsit sietve de nevetve halad a kovács felé.*
*Nem mintha nem zavarná, hogy egy elf bámulja, a műsor közben, de sosem volt érdekelt abban, hogy megtiltsa a bámulást. Hisz jól néz ki és még érdekes is lehet a férfi, az egyetlen zavaró tényező a vakarózása. Elégedetten konstatálja, az elf komorságát, már ami az ellenállás hiánya vált ki a férfiból. Mindig is tudta, hogy a férfiak az elf által vakart testrészével gondolkoznak. De erre sok tapasztalatot szerzett, és mindet be is veti csak, hogy a mai napon túl legyen. *
-Nem lep meg, a pénz mindenkinek pénz. Jöjjön bárkitől, míg rendesen fizet.
*A táskáját is átnézi a férfi, de ahogy várta semmit se talál. Nem görcsöl feleslegesen a dolgon hisz az élet nem bonyolult, és ez a példány, noha elf akár ember is lehetne, olyan sötét vágy ég a szemeiben. A legtöbb elf lazán leszúrná, de a férfi másképp szeretné megszúrni. Amire biztos nem kerül sor, hisz kitöri a nyakát az őrnek. A kérése, ami a falat illeti. Megmosolyogtatja, hisz csak a kiszolgáltatott helyzetét erősítené. Amikor a férfi jelzi, hogy öltözhet, fel is öltözik, ma nincs kedve üres testmozgásra. A férfi nyers vágya, amit közöl is nevetésre ingerli. *
-Majd ha meggyógyultál, és nem vakarózol, esetleg lehet róla szó. Addig maradj az ábrándjaidnál. Nem szeretnék problémát, biztos remek vagy az ágyban. Viszont amíg minden nőt megdöngetsz, aki hagyja, addig nálam esélyed sincs. De egy kis engesztelés, az elmaradó szórakozásod miatt, és hogy tanulj egy kis kedvességet.
*A férfit megcsókolja, de nem marad addig, hogy a férfi ölelgethesse is. Gyorsan kilép az ajtón, mielőtt megállíthatná. Majd új játékba kezd, hogy a férfi hírneve is megmaradjon, na meg az önbecsülése se sérüljön. Az épület előtt hozzá törleszkedik, és megsimogatja az arcát, majd mosolyogva sétál el miután lova kantárját is a kezében tudja.*
-Légy jó, és vigyáz a fegyvereimre, na meg amit kértem tedd meg, és amikor távozom, esetleg szórakozhatunk megint egy kicsit.
*Kacsint a férfira, majd kicsit sietve de nevetve halad a kovács felé.*
11089. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-15 22:49:31
Üzenet elküldve: 2019-09-15 22:49:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Futás a kovács után//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Majdhogynem csalódott. Számított valami ellenállásra, tiltakozásra. Külön izgalmas lett volna ezt letörni. Erre mi van? A sötételf zokszó nélkül tesz eleget a felszólításnak, és még udvarias is. Hogy elkorcsosult ez a faj, amióta a felszínen él. Követi Dreyiát a bódéba, és a falnak támaszkodva, karba font kézzel figyeli a produkciót. Tulajdonképpen kedvére való a dolog, de ki egyelőre nem engedi a lányt. Láthatóan nem prűd, ahogy ő sem az, de mégsem járja, hogy pucér kormosok parádézzanak Amon Ruadh-on.*
- Ó, a visszatérő üzletfeleket nagy becsben tartja a mi kovácsunk. *vigyorodik megfelelő mennyiségű bámészkodás után, majd elveszi a táskát és ha már így alakult, azt is áttúrja. Aztán visszaadja és töprengő képet vág.*
- Ez rendben is volna. Ugyanakkor az is megvan, hogy egy fehérnép még így is el tud rejteni ezt-azt ha nagyon akar. És ha teljesíteni akarom a kötelességem, akkor azt kell kérnem, hogy fordíts nekem hátat, állj terpeszbe és előrehajolva két kézzel támaszkodj a falnak.
*Valahol kezdi megérteni Syoudot. Ezek a kormosak egész izgalmasan néznek ki a maguk módján.*
- De ma jó kedvemben találtál, és akár azt is mondhatom, hogy végeztünk.
*Int, hogy Dreyia öltözhet, aztán elvigyorodik és megvakarja az orrát. Aztán, már csak megszokásként na meg azért, mert alkalomhoz illőnek találja, a tökeit is.*
- De ha ragaszkodsz hozzá, hát nem bánom...
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Majdhogynem csalódott. Számított valami ellenállásra, tiltakozásra. Külön izgalmas lett volna ezt letörni. Erre mi van? A sötételf zokszó nélkül tesz eleget a felszólításnak, és még udvarias is. Hogy elkorcsosult ez a faj, amióta a felszínen él. Követi Dreyiát a bódéba, és a falnak támaszkodva, karba font kézzel figyeli a produkciót. Tulajdonképpen kedvére való a dolog, de ki egyelőre nem engedi a lányt. Láthatóan nem prűd, ahogy ő sem az, de mégsem járja, hogy pucér kormosok parádézzanak Amon Ruadh-on.*
- Ó, a visszatérő üzletfeleket nagy becsben tartja a mi kovácsunk. *vigyorodik megfelelő mennyiségű bámészkodás után, majd elveszi a táskát és ha már így alakult, azt is áttúrja. Aztán visszaadja és töprengő képet vág.*
- Ez rendben is volna. Ugyanakkor az is megvan, hogy egy fehérnép még így is el tud rejteni ezt-azt ha nagyon akar. És ha teljesíteni akarom a kötelességem, akkor azt kell kérnem, hogy fordíts nekem hátat, állj terpeszbe és előrehajolva két kézzel támaszkodj a falnak.
*Valahol kezdi megérteni Syoudot. Ezek a kormosak egész izgalmasan néznek ki a maguk módján.*
- De ma jó kedvemben találtál, és akár azt is mondhatom, hogy végeztünk.
*Int, hogy Dreyia öltözhet, aztán elvigyorodik és megvakarja az orrát. Aztán, már csak megszokásként na meg azért, mert alkalomhoz illőnek találja, a tökeit is.*
- De ha ragaszkodsz hozzá, hát nem bánom...
11088. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-15 22:26:18
Üzenet elküldve: 2019-09-15 22:26:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Futás a kovács után//
*Az őr kezdetekkor, még szigorú tekintettel nézi, amikor az előre becsomagolt fegyvereit átadja. Kicsit enyhül a tekintete, de a követvetkező kérése először meglepi, de ez sem szokatlan Dreyia számára. *
-Igyekeztem utána érdeklődni, hogy juthatok be problémamentesen és ez a minimum, amit megtehetek. Ahogy óhajtod, hisz tényleg el lehet rejteni fegyvereket.
*Minden neheztelés nélkül sétál az őrbódé felé, majd eltöprengve megáll egy pillanatra. Amint újra mozgásba lendül, az ingét már el kezdte levenni. Mire belép már csak a nadrág és a páncél. Bent fojtatja a vetkőzést, minden sallangmentesen. Ha férfi nézi is, egy kicsit sem zavartatja magát. Hisz korábbi munkája, és nagyon úgy néz ki a mostani munkája is férfiak bámuló tekintete előtt fog zajlani. Egy kis vetkőzés sosem zavarta. Amint végez a vetkőzéssel kilép a épületből, és a táskáját az őr felé nyújtja. Nos, nem épp a prűd szó ami róla eszébe juthat az embernek, de nem is ember ő.*
-Tessék kérlek, ezt is nézd át, nehogy méreg vagy bármi más legyen benne. Így te is teljesíted a kötelezettséged, no meg én, is mint reménybeli állandó üzletfél. Jobb elbírálás alá esem most is, és a későbbi alkalmakkor is.
*Ha a férfi mindent át nézett, akkor felöltözik, nem siet hisz az őrség vagy más személyek jó alaposan megbámulhatták. De hibát és fegyvert nem fog találni sehol, hisz mindet átadta az őrnek előre. De valószínű , hogy lesz egyéb kérése az őrnek, ami már más kérdés lesz. *
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.15 22:29:31
*Az őr kezdetekkor, még szigorú tekintettel nézi, amikor az előre becsomagolt fegyvereit átadja. Kicsit enyhül a tekintete, de a követvetkező kérése először meglepi, de ez sem szokatlan Dreyia számára. *
-Igyekeztem utána érdeklődni, hogy juthatok be problémamentesen és ez a minimum, amit megtehetek. Ahogy óhajtod, hisz tényleg el lehet rejteni fegyvereket.
*Minden neheztelés nélkül sétál az őrbódé felé, majd eltöprengve megáll egy pillanatra. Amint újra mozgásba lendül, az ingét már el kezdte levenni. Mire belép már csak a nadrág és a páncél. Bent fojtatja a vetkőzést, minden sallangmentesen. Ha férfi nézi is, egy kicsit sem zavartatja magát. Hisz korábbi munkája, és nagyon úgy néz ki a mostani munkája is férfiak bámuló tekintete előtt fog zajlani. Egy kis vetkőzés sosem zavarta. Amint végez a vetkőzéssel kilép a épületből, és a táskáját az őr felé nyújtja. Nos, nem épp a prűd szó ami róla eszébe juthat az embernek, de nem is ember ő.*
-Tessék kérlek, ezt is nézd át, nehogy méreg vagy bármi más legyen benne. Így te is teljesíted a kötelezettséged, no meg én, is mint reménybeli állandó üzletfél. Jobb elbírálás alá esem most is, és a későbbi alkalmakkor is.
*Ha a férfi mindent át nézett, akkor felöltözik, nem siet hisz az őrség vagy más személyek jó alaposan megbámulhatták. De hibát és fegyvert nem fog találni sehol, hisz mindet átadta az őrnek előre. De valószínű , hogy lesz egyéb kérése az őrnek, ami már más kérdés lesz. *
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.15 22:29:31
11087. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-15 21:58:51
Üzenet elküldve: 2019-09-15 21:58:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Futás a kovács után//
*Az elf már csak azért is szeret a kapuban strázsálni, mert akkor mást nem kell csinálnia. Márpedig unott képpel a kapuban állni jobban megfelel neki, mint valami fárasztó dolgot művelni. Arról már nem is beszélve, hogy így szabadon bámészkodhat, és csinos pofi mindig akad. Néha több is, mint a nézelődés. Most viszont kicsit morcosan ráncolja a homlokát. Talán a pofival nem lenne baj, csak hát a bőrszín... Egy rendes elf ki nem állhatja a mélységi unokatestvéreket. Syoud jut eszébe, aki hasonlóképpen vélekedett, de volt annyira kegyes, hogy alkalmasint megosztotta nyoszolyáját egy-egy kormossal. Igaz, hogy utána fel is koncolta őket, de hát valamit valamiért.
A bemutatkozásra csak bólint egyet, aztán kissé meglepett képet vág. Alaposan felkészült ez a mélységi. Mert a szavaiból úgy érti, hogy még sohasem járt erre, de tudja, hogy mi a reglama. Ezt akár értékelheti is. Tehát kicsit enyhébb arckifejezéssel szólal meg.*
- Üdv a Vashegyen! *veszi el az összepakolt fegyvereket, és indulna velük a kis helyiségbe ahol a fegyverállványt tárolják, de meggondolja magát* A kovácsot arra találod.
*A megfelelő irányba mutat, és nem is nagyon lehetne már eltéveszteni a műhelyt. Ha Dreyia indulna, azért még tartóztatja kicsit.*
- Tudod, hogy mi itt a szokás. *pillant a sötételf fegyvereire* Ezt értékelem. De a mai vészterhes időkben nem lehetünk elég elővigyázatosak. Ugye érted? Hiszen egy aprócska pengét bárhol el lehet rejteni a ruhában, és az rendszerint ott kerül elő ahol nagyon nem kellene. Tehát...
*Fejével az őrség számára fenntartott kis helyiség felé bök a fal alatt, mintegy jelezve hogy a Dreyiának merre kellene elindulni*
- A ruháid!
*Az elf már csak azért is szeret a kapuban strázsálni, mert akkor mást nem kell csinálnia. Márpedig unott képpel a kapuban állni jobban megfelel neki, mint valami fárasztó dolgot művelni. Arról már nem is beszélve, hogy így szabadon bámészkodhat, és csinos pofi mindig akad. Néha több is, mint a nézelődés. Most viszont kicsit morcosan ráncolja a homlokát. Talán a pofival nem lenne baj, csak hát a bőrszín... Egy rendes elf ki nem állhatja a mélységi unokatestvéreket. Syoud jut eszébe, aki hasonlóképpen vélekedett, de volt annyira kegyes, hogy alkalmasint megosztotta nyoszolyáját egy-egy kormossal. Igaz, hogy utána fel is koncolta őket, de hát valamit valamiért.
A bemutatkozásra csak bólint egyet, aztán kissé meglepett képet vág. Alaposan felkészült ez a mélységi. Mert a szavaiból úgy érti, hogy még sohasem járt erre, de tudja, hogy mi a reglama. Ezt akár értékelheti is. Tehát kicsit enyhébb arckifejezéssel szólal meg.*
- Üdv a Vashegyen! *veszi el az összepakolt fegyvereket, és indulna velük a kis helyiségbe ahol a fegyverállványt tárolják, de meggondolja magát* A kovácsot arra találod.
*A megfelelő irányba mutat, és nem is nagyon lehetne már eltéveszteni a műhelyt. Ha Dreyia indulna, azért még tartóztatja kicsit.*
- Tudod, hogy mi itt a szokás. *pillant a sötételf fegyvereire* Ezt értékelem. De a mai vészterhes időkben nem lehetünk elég elővigyázatosak. Ugye érted? Hiszen egy aprócska pengét bárhol el lehet rejteni a ruhában, és az rendszerint ott kerül elő ahol nagyon nem kellene. Tehát...
*Fejével az őrség számára fenntartott kis helyiség felé bök a fal alatt, mintegy jelezve hogy a Dreyiának merre kellene elindulni*
- A ruháid!
11086. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-14 20:30:18
Üzenet elküldve: 2019-09-14 20:30:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Futás a kovács után//
*Ahogy megérkezik a kapuban egy sötét ruhás alak áll, és nem tűnik olyannak, akit könnyen elintézhetne. Még jó hogy korábban elcsomagolta a fegyvereit és így nem okozhat sem Dreyia sem ez az őr, tévedésből zűrt. Na persze mindig történhet bármi, ami megzavarhatja az eseményeket.*
-Üdv Dreyia Linkelstar vagyok, és egy kovácsot keresek. Úgy hallottam több helyről is, hogy itt találom a legjobbakat. Így bebocsátást kérnék, hogy pár fegyvert kovácsoltassak magamnak. Természetesen a bebocsátás egynémely szabályának is utána érdeklődtem, és már össze is csomagoltam a fegyvereim, nehogy zűr legyen.
*Türelmesen megvárja az őr válaszát, de addig is kézbe veszi az elcsomagolt fegyvereit. Ha az őr kérné, akkor átadja neki. Noha nem szívesen teszi, de itt nem a saját szabályai a mérvadó, plusz ha tisztességesen viselkedik máskor is beengedik őt ide.*
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.14 21:00:42
*Ahogy megérkezik a kapuban egy sötét ruhás alak áll, és nem tűnik olyannak, akit könnyen elintézhetne. Még jó hogy korábban elcsomagolta a fegyvereit és így nem okozhat sem Dreyia sem ez az őr, tévedésből zűrt. Na persze mindig történhet bármi, ami megzavarhatja az eseményeket.*
-Üdv Dreyia Linkelstar vagyok, és egy kovácsot keresek. Úgy hallottam több helyről is, hogy itt találom a legjobbakat. Így bebocsátást kérnék, hogy pár fegyvert kovácsoltassak magamnak. Természetesen a bebocsátás egynémely szabályának is utána érdeklődtem, és már össze is csomagoltam a fegyvereim, nehogy zűr legyen.
*Türelmesen megvárja az őr válaszát, de addig is kézbe veszi az elcsomagolt fegyvereit. Ha az őr kérné, akkor átadja neki. Noha nem szívesen teszi, de itt nem a saját szabályai a mérvadó, plusz ha tisztességesen viselkedik máskor is beengedik őt ide.*
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.14 21:00:42
11085. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-12 18:40:01
Üzenet elküldve: 2019-09-12 18:40:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kapu//
*A vörös hajú nő sem volt ellenére, de a most Amon felől érkező lovas még érdekesebb. Hiszen Rh'onhan is megismeri a másikat. Ahogy szakértő szemei meg tudják ítélni, tisztavérű elf, ami pedig igazi kincs az emberek tömege között. Sajnos a derék strázsa jól emlékszik rá, hogy milyen méltatlan körülmények között találkoztak legutóbb, és az is megvan, hogy az érkező a vén kecske jobbkeze. Akkor pedig a kancellár már biztos bemocskolta. Még ha nem is tudhatja, hogy szó szerint-e, mert Rh'onhan a helyi bürokrácia fejének intim dolgaiban nem járatos, és semmit sem kívánna kevésbé, mint ebben a témában elmélyedni. De már az a tudat is elég, hogy a kancellár mellett dolgozik. Így ezúttal nem is próbálkozik semmivel, leszámítva azt, hogy jó utat kíván, mert tud rendesen is viselkedni ha akar (csak ritkán akar), aztán a lovas után fordulva azért jól megbámulja Dora nyeregben ringatózó csípőjét. A látvány kellemes még akkor is ha látnivaló a mozgásán, hogy nem gyakorlott lovas. Ami egy elf esetében majdhogynem szégyennek gondol.
Aztán ismét magára marad a gondolataival, melyek között első helyek egyikén szerepel az, hogy alkalomadtán tényleg el kéne látogatnia már a Sellőházba.*
*A vörös hajú nő sem volt ellenére, de a most Amon felől érkező lovas még érdekesebb. Hiszen Rh'onhan is megismeri a másikat. Ahogy szakértő szemei meg tudják ítélni, tisztavérű elf, ami pedig igazi kincs az emberek tömege között. Sajnos a derék strázsa jól emlékszik rá, hogy milyen méltatlan körülmények között találkoztak legutóbb, és az is megvan, hogy az érkező a vén kecske jobbkeze. Akkor pedig a kancellár már biztos bemocskolta. Még ha nem is tudhatja, hogy szó szerint-e, mert Rh'onhan a helyi bürokrácia fejének intim dolgaiban nem járatos, és semmit sem kívánna kevésbé, mint ebben a témában elmélyedni. De már az a tudat is elég, hogy a kancellár mellett dolgozik. Így ezúttal nem is próbálkozik semmivel, leszámítva azt, hogy jó utat kíván, mert tud rendesen is viselkedni ha akar (csak ritkán akar), aztán a lovas után fordulva azért jól megbámulja Dora nyeregben ringatózó csípőjét. A látvány kellemes még akkor is ha látnivaló a mozgásán, hogy nem gyakorlott lovas. Ami egy elf esetében majdhogynem szégyennek gondol.
Aztán ismét magára marad a gondolataival, melyek között első helyek egyikén szerepel az, hogy alkalomadtán tényleg el kéne látogatnia már a Sellőházba.*
11084. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-12 13:56:29
Üzenet elküldve: 2019-09-12 13:56:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Túrára fel//
//Kapu//
*Dora elmélyült töprengésében szinte észre se veszi, hogy máris az istállóig vitte a lába. Pedig alapesetben megölné az idegesség, hogy a nyeregbe kell pattannia. Mármint szó szerint, pontosan az, a művelet, hogy a nyeregbe pattanjon, rettenti a legjobban. Általában ki is pattan belőle azzal a lendülettel, és a földön végzi. És bárhogy is, ez csak egész minimálisan Bors hibája, valahol mindenképpen ő a fő ludas. Azt azonban már kifejlesztette, hogy egy ládáról próbálkozzon, és lám, be is válik: máris a kis fekete lovon ül. Elég ügyetlenül próbálja irányítani, de azért sikerül a kapu felé kormányoznia a csökönyös állatot. Az őrben azt ismeri fel, akit legutóbb Habrertus kétes pózban orvosolt, és az emléktől kedve lenne felröhögni. Vagy sírni? Nevetségesen pocsék idők voltak azok. Hogy mégis komoly ábrázatot vág, az csak azért van, hogy még meggyőzőbb legyen: fontos hivatalnok. Kalapbiccentéssel köszön oda a férfinak, és ha nem tartóztatja – nem tudja, miért tenné –, már megy is kifelé.*
//Kapu//
*Dora elmélyült töprengésében szinte észre se veszi, hogy máris az istállóig vitte a lába. Pedig alapesetben megölné az idegesség, hogy a nyeregbe kell pattannia. Mármint szó szerint, pontosan az, a művelet, hogy a nyeregbe pattanjon, rettenti a legjobban. Általában ki is pattan belőle azzal a lendülettel, és a földön végzi. És bárhogy is, ez csak egész minimálisan Bors hibája, valahol mindenképpen ő a fő ludas. Azt azonban már kifejlesztette, hogy egy ládáról próbálkozzon, és lám, be is válik: máris a kis fekete lovon ül. Elég ügyetlenül próbálja irányítani, de azért sikerül a kapu felé kormányoznia a csökönyös állatot. Az őrben azt ismeri fel, akit legutóbb Habrertus kétes pózban orvosolt, és az emléktől kedve lenne felröhögni. Vagy sírni? Nevetségesen pocsék idők voltak azok. Hogy mégis komoly ábrázatot vág, az csak azért van, hogy még meggyőzőbb legyen: fontos hivatalnok. Kalapbiccentéssel köszön oda a férfinak, és ha nem tartóztatja – nem tudja, miért tenné –, már megy is kifelé.*
11083. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-09-09 19:46:33
Üzenet elküldve: 2019-09-09 19:46:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Arja és a démonölő íj//
*Az emberek fajtája rendszerint vonzónak, szépnek és rokonszenvesnek találja az elfeket. Így ha Rh'onhan tudná, hogy Arját rázza a hideg, csak még jobban vigyorogna. Ugyanis biztosra venné, hogy ez csak a nehezen leküzdhető vágy miatt lehet. Akkor pedig meg is említené, hogy felesleges harcolnia ellene, ő tökéletesen megérti és mivel jó napja van, Arját is hajlandó boldoggá tenni. Persze mit sem tud a lány fejében kavargó gondolatokról, így a mosolyt is a fentieknek tudja be.*
- Nem élsz vele? *néz egy nagyot és visszahúzza a butykost* Fene a gusztusod!
*Állítólag vannak helyek ahol a finom kisasszonyoknak nem illendő inniuk, legalábbis nyilvánosan semmiképpen sem, de ő a Vashegyhez van szokva. Itt pedig az asszonynép könnyedén felveszi a versenyt a férfiakkal, ha vedelésről vagy faltól falig történő hányásba torkolló dorbézolásról van szó. De talán lesz alkalma megismertetni a vöröskével a helyi szokásokat.*
- Akkor... *törli meg a száját a kézfejével, miután jót húzott a flaskából* A Radkraal és a kancellár arra van.
*Nyájasnak szán mosoly terül el a képén, pedig csak az van a háttérben, hogy biztos benne: a vén kecske meg fog próbálkozni ezzel a lánnyal.*
*Az emberek fajtája rendszerint vonzónak, szépnek és rokonszenvesnek találja az elfeket. Így ha Rh'onhan tudná, hogy Arját rázza a hideg, csak még jobban vigyorogna. Ugyanis biztosra venné, hogy ez csak a nehezen leküzdhető vágy miatt lehet. Akkor pedig meg is említené, hogy felesleges harcolnia ellene, ő tökéletesen megérti és mivel jó napja van, Arját is hajlandó boldoggá tenni. Persze mit sem tud a lány fejében kavargó gondolatokról, így a mosolyt is a fentieknek tudja be.*
- Nem élsz vele? *néz egy nagyot és visszahúzza a butykost* Fene a gusztusod!
*Állítólag vannak helyek ahol a finom kisasszonyoknak nem illendő inniuk, legalábbis nyilvánosan semmiképpen sem, de ő a Vashegyhez van szokva. Itt pedig az asszonynép könnyedén felveszi a versenyt a férfiakkal, ha vedelésről vagy faltól falig történő hányásba torkolló dorbézolásról van szó. De talán lesz alkalma megismertetni a vöröskével a helyi szokásokat.*
- Akkor... *törli meg a száját a kézfejével, miután jót húzott a flaskából* A Radkraal és a kancellár arra van.
*Nyájasnak szán mosoly terül el a képén, pedig csak az van a háttérben, hogy biztos benne: a vén kecske meg fog próbálkozni ezzel a lánnyal.*
11082. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-08-30 12:04:13
Üzenet elküldve: 2019-08-30 12:04:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Arja és a démonölő íj//
*Bármennyire igyekszik kedves és udvarias lenni Arja, a hórihorgas elftől egyre inkább kirázza a hideg, és ezen nem segít az a negédes mosoly sem, amivel az átveszi tőle a fegyverét, megígérve, hogy távozáskor visszakapja majd. Főleg, hogy Pashthrára most már nem igazán számíthat, így, hogy az lám visszafordul. De hát amúgy is eleve így kalkulált, hogy egyedül kell megkeresnie majd a thargok kovácsát odafenn a hegyen.
Így aztán minél előbb ott akarja hagyni a kapuban ácsorgó őrt, igazán a legjobb társaságban, amit Arja el tud képzelni a számára: egyedül saját magával.
Azért kíváncsian végig hallgatja a kovácsról szóló ismertetőt, hogy aztán minél hamarabb szabaduljon. Meglepő módon teljesen egyformán gondolkodnak (bár erről Arjának nincsen tudomása) a marcona őrrel a tekintetben (persze egészen más okokból és célokból kifolyólag), hogy ez a kölcsönös kötelező udvariaskodás igencsak jó lenne, ha mihamarabb véget érne!
Sajnos a hallottak felébresztik a gyanút a lánykában, hogy a szóban forgó kovácsmester ~ez a Grotg~ nem biztos, hogy el tudja majd vállalni a feladatot. ~Vagy nem biztos, hogy Chayss rá akarná bízni.~ De erről mindenképpen szeretne megbizonyosodni! ~Ha így lesz, az is hír.~ tűnődik. ~Lényeg, hogy teljesítem a megbízást~. gondolja, és kis habozás után elindul abba az irányba, amerre az őr bök a fejével, annak a kancellárnak ~vagy kinek, szóval egy piszkos vénembert kell keressek~ a fellelhetőségi helye felé.
Persze előtte még utoljára rámosolyog az őrre, ahogy megrázza a fejét, elhárítva a kínálást a ki tudja mit tartalmazó butykosból, amiből valószínű csak akkor lenne hajlandó inni, vagy még akkor sem, ha a szomjhalál küszöbén állna.*
- Nem, köszönöm, biztosan hosszú még a nap, neked sokkal nagyobb szükséged van rá! Én amúgy sem élek vele! *mondja hát a fejét rázva, a ráragadt mosollyal, és ha az őr nem tartóztatja tovább semmivel, akkor szaporán elindul a Radkraal felé.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.30 12:06:46
*Bármennyire igyekszik kedves és udvarias lenni Arja, a hórihorgas elftől egyre inkább kirázza a hideg, és ezen nem segít az a negédes mosoly sem, amivel az átveszi tőle a fegyverét, megígérve, hogy távozáskor visszakapja majd. Főleg, hogy Pashthrára most már nem igazán számíthat, így, hogy az lám visszafordul. De hát amúgy is eleve így kalkulált, hogy egyedül kell megkeresnie majd a thargok kovácsát odafenn a hegyen.
Így aztán minél előbb ott akarja hagyni a kapuban ácsorgó őrt, igazán a legjobb társaságban, amit Arja el tud képzelni a számára: egyedül saját magával.
Azért kíváncsian végig hallgatja a kovácsról szóló ismertetőt, hogy aztán minél hamarabb szabaduljon. Meglepő módon teljesen egyformán gondolkodnak (bár erről Arjának nincsen tudomása) a marcona őrrel a tekintetben (persze egészen más okokból és célokból kifolyólag), hogy ez a kölcsönös kötelező udvariaskodás igencsak jó lenne, ha mihamarabb véget érne!
Sajnos a hallottak felébresztik a gyanút a lánykában, hogy a szóban forgó kovácsmester ~ez a Grotg~ nem biztos, hogy el tudja majd vállalni a feladatot. ~Vagy nem biztos, hogy Chayss rá akarná bízni.~ De erről mindenképpen szeretne megbizonyosodni! ~Ha így lesz, az is hír.~ tűnődik. ~Lényeg, hogy teljesítem a megbízást~. gondolja, és kis habozás után elindul abba az irányba, amerre az őr bök a fejével, annak a kancellárnak ~vagy kinek, szóval egy piszkos vénembert kell keressek~ a fellelhetőségi helye felé.
Persze előtte még utoljára rámosolyog az őrre, ahogy megrázza a fejét, elhárítva a kínálást a ki tudja mit tartalmazó butykosból, amiből valószínű csak akkor lenne hajlandó inni, vagy még akkor sem, ha a szomjhalál küszöbén állna.*
- Nem, köszönöm, biztosan hosszú még a nap, neked sokkal nagyobb szükséged van rá! Én amúgy sem élek vele! *mondja hát a fejét rázva, a ráragadt mosollyal, és ha az őr nem tartóztatja tovább semmivel, akkor szaporán elindul a Radkraal felé.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.30 12:06:46
11081. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2019-08-29 19:52:27
Üzenet elküldve: 2019-08-29 19:52:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Arja és Pashthra//
*Ha a kölyök mégsem akarna belépni a kapun, az az elfet csak kevéssé zavarja. Ez a kis vöröske amúgy is egyre érdekesebbnek tűnik, igazán semmi szükség rá, hogy Pash is itt rontsa a levegőt míg megpróbál valamit nyélbe ütni. Ennek jegyében negédes mosolyt próbál erőltetni az arcára ahogy átveszi Arja fegyverét.*
- Nagyon fogok vigyázni rá. *teszi el a tőrt az állványra* Amikor távozol, vissza fogod kapni. Remélem az még sokára lesz.
*Kicsit kezd terhére lenni ez az intenzív udvarlás. A régi szép időkben minden további nélkül megpocsíkolhatott egy ilyen jöttment lánykát. Manapság pedig... még akkor is elvárnák, hogy illemtudóan viselkedjen, ha éppen nem Arja idomait fürkészné, megelégedve a látvánnyal.*
- Nos, igen... *heherészik egy kicsit, aztán a kovácsműhelynek otthont adó épület felé mutat* A műhelyt ott találod, a kovács viszont... szóval a mi Grotgunk sohasem volt a legélesebb kard az állványon.
*Tulajdonképpen látszik rajta, hogy nagyon meg van elégedve magával amiért ilyen frappáns hasonlat jutott eszébe.*
- De nagyjából fél hattal ezelőtt lement az Aenae folyóhoz, hogy megmártózzon a vízben. Fejjel előre, és hát ott épp nem volt mély a folyó. Azóta valahogy furcsán viselkedik. Bagolynak képzeli magát, és az egy dolog, hogy éjszakánként huhog és pockokra vadászik, de épp tegnap volt, hogy alig tudtuk lecibálni a Tűtorony tetejéről ahonnan alá akarta vetni magát, hogy szárnyra kapjon. De a segéde segít, ha kovácsoltatni szeretnél valamit.
*Előkotorja a kulacsát, kihúzza belőle dugót.*
- A nagyúr és a kisasszony épp nem tartózkodik a Vashegyen, így ha bárótól hoztál valami üzenetet akkor csak a kancellárt tudom ajánlani.
*Állával a Radkraal felé bök.*
- Illetve nem ajánlom, mert egy piszkos vénember, ha érted mire gondolok, de jelenleg csak ő van itt.
*Egy jót húzna a butykosból, de megakad a mozdulat. Miért ne lehetne udvarias? És ha sikerülne Arját kicsit eláztatnia, talán könnyebb dolga lenne.*
- Egy kortyot?
*Ha a kölyök mégsem akarna belépni a kapun, az az elfet csak kevéssé zavarja. Ez a kis vöröske amúgy is egyre érdekesebbnek tűnik, igazán semmi szükség rá, hogy Pash is itt rontsa a levegőt míg megpróbál valamit nyélbe ütni. Ennek jegyében negédes mosolyt próbál erőltetni az arcára ahogy átveszi Arja fegyverét.*
- Nagyon fogok vigyázni rá. *teszi el a tőrt az állványra* Amikor távozol, vissza fogod kapni. Remélem az még sokára lesz.
*Kicsit kezd terhére lenni ez az intenzív udvarlás. A régi szép időkben minden további nélkül megpocsíkolhatott egy ilyen jöttment lánykát. Manapság pedig... még akkor is elvárnák, hogy illemtudóan viselkedjen, ha éppen nem Arja idomait fürkészné, megelégedve a látvánnyal.*
- Nos, igen... *heherészik egy kicsit, aztán a kovácsműhelynek otthont adó épület felé mutat* A műhelyt ott találod, a kovács viszont... szóval a mi Grotgunk sohasem volt a legélesebb kard az állványon.
*Tulajdonképpen látszik rajta, hogy nagyon meg van elégedve magával amiért ilyen frappáns hasonlat jutott eszébe.*
- De nagyjából fél hattal ezelőtt lement az Aenae folyóhoz, hogy megmártózzon a vízben. Fejjel előre, és hát ott épp nem volt mély a folyó. Azóta valahogy furcsán viselkedik. Bagolynak képzeli magát, és az egy dolog, hogy éjszakánként huhog és pockokra vadászik, de épp tegnap volt, hogy alig tudtuk lecibálni a Tűtorony tetejéről ahonnan alá akarta vetni magát, hogy szárnyra kapjon. De a segéde segít, ha kovácsoltatni szeretnél valamit.
*Előkotorja a kulacsát, kihúzza belőle dugót.*
- A nagyúr és a kisasszony épp nem tartózkodik a Vashegyen, így ha bárótól hoztál valami üzenetet akkor csak a kancellárt tudom ajánlani.
*Állával a Radkraal felé bök.*
- Illetve nem ajánlom, mert egy piszkos vénember, ha érted mire gondolok, de jelenleg csak ő van itt.
*Egy jót húzna a butykosból, de megakad a mozdulat. Miért ne lehetne udvarias? És ha sikerülne Arját kicsit eláztatnia, talán könnyebb dolga lenne.*
- Egy kortyot?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734