Amon Ruadh - Amon Ruadh
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 559 (11161. - 11180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
11180. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-02-24 20:22:28
Üzenet elküldve: 2020-02-24 20:22:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ha rövid a kardod//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nagy örömmel konstatálja, hogy egyetértenek vele a törpe mesterek, s bármit is mondjanak, Rorkir csekély kovácstudásához képest ők igazi mesterek.*
-Nem fogom telebőgni a párnámat, ha nem sikerül, de egy próbát megér. Bolond lennék nem kihasználi az alkalmat, ha kopog az ajtómon.
*Mosolyog, de úgy igazán, jókedvből.*
-Akkor sok sikert, barátim. Az arany pedig nem lehet gond, ha az ember legjobb barátját kell megfizetni, a fegyverét, mi sosem hagyja cserben. A jó munkához meg egyébként is idő kell, nem jó az, ha csak úgy össze van csapva.
*Azzal ha nem tartják fel esetleg, hagyja is dolgozni a törpéket, s egy jó hat múlva visszatér majd.*
-Majd jövök, akkor egy jó hat múlva találkozunk. Addig a kapunál hagyom a fegyvereim, nehogy azt higgyétek, hogy nem fizetek a munkárt, ha kész.
*Ezt elég fair ajánlatnak tartja a maga részéről. Ha minden elrendeződik, akkor elindul keresni egy kocsmát, vagy valamit, hogy megszállhasson ott.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nagy örömmel konstatálja, hogy egyetértenek vele a törpe mesterek, s bármit is mondjanak, Rorkir csekély kovácstudásához képest ők igazi mesterek.*
-Nem fogom telebőgni a párnámat, ha nem sikerül, de egy próbát megér. Bolond lennék nem kihasználi az alkalmat, ha kopog az ajtómon.
*Mosolyog, de úgy igazán, jókedvből.*
-Akkor sok sikert, barátim. Az arany pedig nem lehet gond, ha az ember legjobb barátját kell megfizetni, a fegyverét, mi sosem hagyja cserben. A jó munkához meg egyébként is idő kell, nem jó az, ha csak úgy össze van csapva.
*Azzal ha nem tartják fel esetleg, hagyja is dolgozni a törpéket, s egy jó hat múlva visszatér majd.*
-Majd jövök, akkor egy jó hat múlva találkozunk. Addig a kapunál hagyom a fegyvereim, nehogy azt higgyétek, hogy nem fizetek a munkárt, ha kész.
*Ezt elég fair ajánlatnak tartja a maga részéről. Ha minden elrendeződik, akkor elindul keresni egy kocsmát, vagy valamit, hogy megszállhasson ott.*
11179. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-02-24 19:34:35
Üzenet elküldve: 2020-02-24 19:34:35
ÚJ
![>Rh'onhan Heli'otis [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Őr//
*Az óriás valóban ismeri a rendet, mert zokszó nélkül adja át fegyvereit, amiket az elf gondosan el is pakol. Ami az ő esetében azt jelenti, hogy ledobja őket az őrség számára fenntartott kis helyiség egyik sarkába, legfeljebb azt jegyzi meg, hogy melyik sarok az, hogy alkalomadtán ne kelljen keresgélnie. Mikor visszatér, Zaxdor indulhat is tovább. De ő ezt epés megjegyzések kíséretében találja jónak megtenni.*
- Halott? *kérdez vissza* Nem tudom. Lehet. Úgy az istenek hoztak a halotti toron. Jó mulatást!
*Azután unott mozdulattal nyúl a tegezhez, egy nyílvesszőt helyez a idegre, de nem ajza fel az íjat.*
- Kevesebben, annyi biztos. Sokan voltak mostanában, akik rútúl hálálták meg a Vashegy jóságát és egyetlen hang nélkül szívódtak fel a dél ködében. Ők azok, akik nem szoktak visszatérni. Ha mégis... hát csak keresztüllövöm őket.
*Szélesen elmosolyodik.*
- De egy egyszerű látogatóval mégsem tennék ilyet. ~Egyelőre.~
*Fejével int, hogy Zaxdor mehet az útjára, az óriás pedig most már hátat fordíthat neki. Ha mer.*
*Az óriás valóban ismeri a rendet, mert zokszó nélkül adja át fegyvereit, amiket az elf gondosan el is pakol. Ami az ő esetében azt jelenti, hogy ledobja őket az őrség számára fenntartott kis helyiség egyik sarkába, legfeljebb azt jegyzi meg, hogy melyik sarok az, hogy alkalomadtán ne kelljen keresgélnie. Mikor visszatér, Zaxdor indulhat is tovább. De ő ezt epés megjegyzések kíséretében találja jónak megtenni.*
- Halott? *kérdez vissza* Nem tudom. Lehet. Úgy az istenek hoztak a halotti toron. Jó mulatást!
*Azután unott mozdulattal nyúl a tegezhez, egy nyílvesszőt helyez a idegre, de nem ajza fel az íjat.*
- Kevesebben, annyi biztos. Sokan voltak mostanában, akik rútúl hálálták meg a Vashegy jóságát és egyetlen hang nélkül szívódtak fel a dél ködében. Ők azok, akik nem szoktak visszatérni. Ha mégis... hát csak keresztüllövöm őket.
*Szélesen elmosolyodik.*
- De egy egyszerű látogatóval mégsem tennék ilyet. ~Egyelőre.~
*Fejével int, hogy Zaxdor mehet az útjára, az óriás pedig most már hátat fordíthat neki. Ha mer.*
11178. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-02-21 23:20:54
Üzenet elküldve: 2020-02-21 23:20:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//_Barátim_, ez vagy „mind meghalunk”//
//Carasidas L Miranora, Rh'onhan Heli'otis//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Nyílt//
//Őr//
//Kicsit Zaxdor Karag//
*Cara nem hiába áll és beszél a kapuban, mert a kapuőr fogadja, ha még a maga sajátos módján is, de hát egy őrtől nem is vár mást.
Rh'onhan, ahogy ismerteti vele Frandr'd hollétét, értetlenül néz rá, mert még olyan információkat is megtud, amire nem is számít.*
- Nem tudom, hogy ki-kit baszott át, de a Krenkataur barlangrendszerből küldték ezt a levelet. Én nem tudom, hogy Frandr'd honnan származik, és, hogy a törpék, gnómok honnan ismerhetik. Meg a két dolognak nem is értem mi köze van egymáshoz, hogy ki hol született és kap egy levelet egy másik helyről, de hagyjuk ezt. Szóval, az ingoványban vannak troll-hajhászaton.
~ Kalandosnak és izgalmasnak hangzik, akkor egyhamar nem is térnek onnan vissza. Nekem meg túl nagy kitérő lenne és sziszifuszi munka troll-hajhászok után járni a hatalmas ingoványt. ~
*Ekkor egy nagydarab óriás tűnik fel és bandukol a kapuhoz, ahol morogva bebocsátást kér. Az égimeszelő olyan termetes és magasan hordja az orrát, hogy Carát észre sem veszi vagy csak annyira a maga dolgával van elfoglalva. Stella ellenben hátracsapott fülekkel sunyítva nézi az óriást.*
- Sssh! Csitulj!
*Suttogja Cara a lovának.
Rh'onhan meg is jelenik lent és beengedi az óriást, nyilván ismerhetik egymást korábbról, mivel nem beszélnek sokat, csak Zaxdor fegyvereit veszi el. Cara ekkor így szól Rh'onhan-hoz, mert látja, hogy az óriással van dolga.*
- Nos, akkor kösz az útbaigazítást. A levél így oka-fogyottá, feleslegessé vált, és mivel a ti váratok üres harcosok nélkül, te pedig nem hagyhatod el az őrposztodat, ezért megyek, keresek más megoldást.
*Cara belelép a kengyelbe és felül Stellára.*
- Jó munkát s jó őrködést!
*Szól még oda, majd lépésben elindulnak. Cara nem siet, nem hajtja lovát, mivel nincs miért és hova sietni. Csak átgondolja, hogy mit is tehet.*
//Carasidas L Miranora, Rh'onhan Heli'otis//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Nyílt//
//Őr//
//Kicsit Zaxdor Karag//
*Cara nem hiába áll és beszél a kapuban, mert a kapuőr fogadja, ha még a maga sajátos módján is, de hát egy őrtől nem is vár mást.
Rh'onhan, ahogy ismerteti vele Frandr'd hollétét, értetlenül néz rá, mert még olyan információkat is megtud, amire nem is számít.*
- Nem tudom, hogy ki-kit baszott át, de a Krenkataur barlangrendszerből küldték ezt a levelet. Én nem tudom, hogy Frandr'd honnan származik, és, hogy a törpék, gnómok honnan ismerhetik. Meg a két dolognak nem is értem mi köze van egymáshoz, hogy ki hol született és kap egy levelet egy másik helyről, de hagyjuk ezt. Szóval, az ingoványban vannak troll-hajhászaton.
~ Kalandosnak és izgalmasnak hangzik, akkor egyhamar nem is térnek onnan vissza. Nekem meg túl nagy kitérő lenne és sziszifuszi munka troll-hajhászok után járni a hatalmas ingoványt. ~
*Ekkor egy nagydarab óriás tűnik fel és bandukol a kapuhoz, ahol morogva bebocsátást kér. Az égimeszelő olyan termetes és magasan hordja az orrát, hogy Carát észre sem veszi vagy csak annyira a maga dolgával van elfoglalva. Stella ellenben hátracsapott fülekkel sunyítva nézi az óriást.*
- Sssh! Csitulj!
*Suttogja Cara a lovának.
Rh'onhan meg is jelenik lent és beengedi az óriást, nyilván ismerhetik egymást korábbról, mivel nem beszélnek sokat, csak Zaxdor fegyvereit veszi el. Cara ekkor így szól Rh'onhan-hoz, mert látja, hogy az óriással van dolga.*
- Nos, akkor kösz az útbaigazítást. A levél így oka-fogyottá, feleslegessé vált, és mivel a ti váratok üres harcosok nélkül, te pedig nem hagyhatod el az őrposztodat, ezért megyek, keresek más megoldást.
*Cara belelép a kengyelbe és felül Stellára.*
- Jó munkát s jó őrködést!
*Szól még oda, majd lépésben elindulnak. Cara nem siet, nem hajtja lovát, mivel nincs miért és hova sietni. Csak átgondolja, hogy mit is tehet.*
11177. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-02-21 20:50:04
Üzenet elküldve: 2020-02-21 20:50:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Őr//
*Nem mozdul a vasveretes kapu elől, de nem is hangoskodik tovább. Tudja a szabályt, nagyon is tudja, így amint látja az érkezőt, hátáról lassan húzza elő mindkét fegyverét, s a hüvelyből előcsúszó hosszú pengék sírása hallik egy pillanatra.*
- Ismerem. *Válaszolja szűkszavúan, s nem is különösebben fecsérel szót másra, a kardokat markolattal az elf felé nyújtja, majd odaadja neki, ha amaz átveszi. Tekintetét végig rajta tartja, s a világló szemeken kívül, egyéb arcrezdülése nem különösebben látszik, hisz fejét is állatbőr takarja. Hideg volt, amerre járt, nagyon hideg. Talán vissza sem tudná idézni útjának egyes fejezeteit, találkozását Shaiyamával, s az utóbbi időben száz, meg száz alkalommal véghezvitt kísérletét, hogy apró szikrából, legalább valamelyest lobogó kis tábortüzet csiholjon. Valamelyest hazatért, legalábbis ezt tervezte, azonban végigsétálva a kitaposott tharg ösvényeken, s a felfelé vezető szerpentinen már látja, hogy korántsem nevezhetné annak, ami volt.*
- Látogatóban. *Morogja ~ S, hogy rendet tegyek néhány fejben. ~ Persze ezt már nem fűzi hozzá, csak gondolatban.*
- Kevesebben vagytok, mint legutóbb... jóval kevesebben. *Sziszegi a csuklya alatt, s, ha az őr nem állja el az útját, immár fegyvertelenül de belép az erődbe, majd lassan körbenéz a kongó erődfalak között, mi még legutóbb élettel teli volt.*
- Halott minden. *Motyogja csak úgy magának, bár az őr hallhatja, hisz jók a fülei. Hirtelen megfordul, s Rh'onhanra néz le.*
- Mondd... mikor történt... mindez? *Próbál egyértelmű utalást tenni arra, hogy előző mondatára vonatkozik a kijelentés, talán az őr teljes választ adhat, aztán mégis legyint.*
- Hagyjuk, majd később. *Szól csüggedten, s ha nem tartják fel, tovább indul, immár fegyvertelenül.*
A hozzászólás írója (Zaxdor Karag) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.21 21:01:01
*Nem mozdul a vasveretes kapu elől, de nem is hangoskodik tovább. Tudja a szabályt, nagyon is tudja, így amint látja az érkezőt, hátáról lassan húzza elő mindkét fegyverét, s a hüvelyből előcsúszó hosszú pengék sírása hallik egy pillanatra.*
- Ismerem. *Válaszolja szűkszavúan, s nem is különösebben fecsérel szót másra, a kardokat markolattal az elf felé nyújtja, majd odaadja neki, ha amaz átveszi. Tekintetét végig rajta tartja, s a világló szemeken kívül, egyéb arcrezdülése nem különösebben látszik, hisz fejét is állatbőr takarja. Hideg volt, amerre járt, nagyon hideg. Talán vissza sem tudná idézni útjának egyes fejezeteit, találkozását Shaiyamával, s az utóbbi időben száz, meg száz alkalommal véghezvitt kísérletét, hogy apró szikrából, legalább valamelyest lobogó kis tábortüzet csiholjon. Valamelyest hazatért, legalábbis ezt tervezte, azonban végigsétálva a kitaposott tharg ösvényeken, s a felfelé vezető szerpentinen már látja, hogy korántsem nevezhetné annak, ami volt.*
- Látogatóban. *Morogja ~ S, hogy rendet tegyek néhány fejben. ~ Persze ezt már nem fűzi hozzá, csak gondolatban.*
- Kevesebben vagytok, mint legutóbb... jóval kevesebben. *Sziszegi a csuklya alatt, s, ha az őr nem állja el az útját, immár fegyvertelenül de belép az erődbe, majd lassan körbenéz a kongó erődfalak között, mi még legutóbb élettel teli volt.*
- Halott minden. *Motyogja csak úgy magának, bár az őr hallhatja, hisz jók a fülei. Hirtelen megfordul, s Rh'onhanra néz le.*
- Mondd... mikor történt... mindez? *Próbál egyértelmű utalást tenni arra, hogy előző mondatára vonatkozik a kijelentés, talán az őr teljes választ adhat, aztán mégis legyint.*
- Hagyjuk, majd később. *Szól csüggedten, s ha nem tartják fel, tovább indul, immár fegyvertelenül.*
A hozzászólás írója (Zaxdor Karag) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.21 21:01:01
11176. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-02-21 20:35:45
Üzenet elküldve: 2020-02-21 20:35:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Őr//
//Kicsit Carasidas L Miranora//
*Határozott meggyőződése, hogy szándékosan állítják örökösen egy bizonyos testrész rossz oldalára. Tanult kollégája, az a behemót lovag például sokkal jobban járt. A rövid szerepcsere alkalmával megtapasztalta, hogy mennyivel kényelmesebb Thargarod kapujában strázsálni. Ott nincs ekkora jövés-menés, mint itt. Most például - bár a kapu nappal, mint rendesen, nyitva van - valami hibbant odakint óbégat. Egy kurta kézmozdulattal jelzi a heves vérmérsékletű leányzónak, hogy még várjon ama levél ismertetésével, majd kifárad a kapu elé. Persze nem sieti el nagyon.*
- Na! *üdvözli barátságosan az óriást, aztán kicsit félrebiccenti a fejét* Téged már láttalak valahol. Mondjuk itt. Akkor pedig ismered a reglamát.
*Elvigyorodik és egy intéssel jelzi, hogy ideiglenesen igényt tart Zaxdor fegyvereire. Akár azt is megtehetné, hogy nem ragaszkodik szigorúan a szabályokhoz, elvégre az óriás ismerős errefelé, de hova jutna a világ ha nem kekeckedhetne kedvére?*
- És mi járatban a nagy Amon Ruadh erődjében? *megrázza a fejét* Halkan, ha lehet.
A hozzászólás írója (Rh'onhan Heli'otis [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.21 20:36:14
//Kicsit Carasidas L Miranora//
*Határozott meggyőződése, hogy szándékosan állítják örökösen egy bizonyos testrész rossz oldalára. Tanult kollégája, az a behemót lovag például sokkal jobban járt. A rövid szerepcsere alkalmával megtapasztalta, hogy mennyivel kényelmesebb Thargarod kapujában strázsálni. Ott nincs ekkora jövés-menés, mint itt. Most például - bár a kapu nappal, mint rendesen, nyitva van - valami hibbant odakint óbégat. Egy kurta kézmozdulattal jelzi a heves vérmérsékletű leányzónak, hogy még várjon ama levél ismertetésével, majd kifárad a kapu elé. Persze nem sieti el nagyon.*
- Na! *üdvözli barátságosan az óriást, aztán kicsit félrebiccenti a fejét* Téged már láttalak valahol. Mondjuk itt. Akkor pedig ismered a reglamát.
*Elvigyorodik és egy intéssel jelzi, hogy ideiglenesen igényt tart Zaxdor fegyvereire. Akár azt is megtehetné, hogy nem ragaszkodik szigorúan a szabályokhoz, elvégre az óriás ismerős errefelé, de hova jutna a világ ha nem kekeckedhetne kedvére?*
- És mi járatban a nagy Amon Ruadh erődjében? *megrázza a fejét* Halkan, ha lehet.
A hozzászólás írója (Rh'onhan Heli'otis [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.21 20:36:14
11175. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-02-21 17:38:55
Üzenet elküldve: 2020-02-21 17:38:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Őr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hatalmas alak tűnik fel, az Amon Ruadh felé vezető kacskaringós úton. Hátán keresztben fektetett, fénylő kardjain a nap fénye csillan meg, állati bőrökbe bújtatott teste alatt masszív izomzatot sejtet. Nem néz fel, csupán a széllel szemben küzdi magát, a vasveretes amoni kapu felé. Hangját nem hallani, s nem is látszik, hogy különösebben megerőltető lenne számára az út, pedig messze elcsigázottnak és viharvertnek tűnik. Hatalmas léptekkel rója az utat, s bár a közeledő vasveretes, törpkovácsok által is tán csodált kapu alatt eltörpül még az ő mérete is, mindenféleképpen tekintélyesnek látszódhat. Fajából adódik, fajából, mely lassan már kihaló ágba kerül, bár ezzel sohasem foglalkozott. Egy pillanatra megáll, s a nyúzott szarvas bőre alól, mely arcát burkolja, kitekint, majd biccent. Semmi sem változott, tán ezt gondolja magában. Csupán az élet veszett ki ebből a csodás tájból, mi egykoron, ha csak rövid ideig, de az ő otthona volt. Felegyenesedve néz körbe, acélkék tekintete a csuklya alatt villan, majd lassan fejét csóválja meg, s indul tovább.*
- Teszetosza, balfasz banda. S, lám, így vész el egy legenda emléke. *Morran fel, s miután már jó néhány mérföld óta gyalogol, s egy fia őrrel sem találkozik, csalódottságának ad hangot. Hamarosan a kapuhoz ér, melynél, ha nyitva áll, hát közepén, ha zárva, előtte áll meg, hátratett kézzel, méltóságteljesen.*
- Bebocsátást kérek a nagy Amon Ruadh erődjébe! *Dördül fel hangja a kapun túlra, majd türelmesen kezd várakozni, csupán szőrmével takart arca rejtekéből szemlélődik. Ha tudná, hogy a hős és bölcs kancellár, léha és züllött fiatal korát újraélve, a kocsmában múlatja idejét, minden bizonnyal belénél fogva rángatná ki onnan, s megmutatná, mi is lenne a feladata, sajnos azonban, ez az információ, jelenleg nem áll rendelkezésére.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hatalmas alak tűnik fel, az Amon Ruadh felé vezető kacskaringós úton. Hátán keresztben fektetett, fénylő kardjain a nap fénye csillan meg, állati bőrökbe bújtatott teste alatt masszív izomzatot sejtet. Nem néz fel, csupán a széllel szemben küzdi magát, a vasveretes amoni kapu felé. Hangját nem hallani, s nem is látszik, hogy különösebben megerőltető lenne számára az út, pedig messze elcsigázottnak és viharvertnek tűnik. Hatalmas léptekkel rója az utat, s bár a közeledő vasveretes, törpkovácsok által is tán csodált kapu alatt eltörpül még az ő mérete is, mindenféleképpen tekintélyesnek látszódhat. Fajából adódik, fajából, mely lassan már kihaló ágba kerül, bár ezzel sohasem foglalkozott. Egy pillanatra megáll, s a nyúzott szarvas bőre alól, mely arcát burkolja, kitekint, majd biccent. Semmi sem változott, tán ezt gondolja magában. Csupán az élet veszett ki ebből a csodás tájból, mi egykoron, ha csak rövid ideig, de az ő otthona volt. Felegyenesedve néz körbe, acélkék tekintete a csuklya alatt villan, majd lassan fejét csóválja meg, s indul tovább.*
- Teszetosza, balfasz banda. S, lám, így vész el egy legenda emléke. *Morran fel, s miután már jó néhány mérföld óta gyalogol, s egy fia őrrel sem találkozik, csalódottságának ad hangot. Hamarosan a kapuhoz ér, melynél, ha nyitva áll, hát közepén, ha zárva, előtte áll meg, hátratett kézzel, méltóságteljesen.*
- Bebocsátást kérek a nagy Amon Ruadh erődjébe! *Dördül fel hangja a kapun túlra, majd türelmesen kezd várakozni, csupán szőrmével takart arca rejtekéből szemlélődik. Ha tudná, hogy a hős és bölcs kancellár, léha és züllött fiatal korát újraélve, a kocsmában múlatja idejét, minden bizonnyal belénél fogva rángatná ki onnan, s megmutatná, mi is lenne a feladata, sajnos azonban, ez az információ, jelenleg nem áll rendelkezésére.*
11174. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-02-16 16:59:52
Üzenet elküldve: 2020-02-16 16:59:52
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Ha rövid a kardod//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rorkir hátba veregeti a törpét, aki ezt vigyorogva fogadja, holott nem tudja mire vélni, és természetesen nem viszonozza a kéretlen érintést. Egy megtermett barbár férfival a kelleténél jobban viszont nem fog kötekedni, mert félti a szép arcát.*
- Én mondom az a pofon szeretetből jön.
- Így van, így van.
- Csak az pofoz fel, akinek érsz annyit, hogy felpofozzon.
*Mondják bölcselkedve, és mosolyogva merengenek el ők is a tüzes asszonyoktól kapott csípős pofonokon. Még szájukat is megnyalják közben.*
- Aha, aha, aha.
*Bólogatva simogatja tovább a szakállát, miközben tovább forgatja a fegyvert. Társa egyszerűen csak hümmögve teszi mindezt mögötte.*
- Jó, hát megpróbálhatjuk.
- De mivel nem vagyunk mesterek, ezért biztosat nem ígérhetünk.
- Ha vállalod, hogy esetleg nem lesz jó, akkor hagyd itt.
*Mindkét törpe kezében lévő pengét a barbár férfi felé nyújtva kínálja fel neki a kihátrálás lehetőségét.*
- Mivel az anyagot te hoztad, ezért csak a munkaórát kellene fizetni.
- De egy hatnál előbb nem is lenne kész.
- Nehéz munka.
- És akad más is.
*Bök egyikük hátra már pár elkészült hajtű és legyező irányába.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rorkir hátba veregeti a törpét, aki ezt vigyorogva fogadja, holott nem tudja mire vélni, és természetesen nem viszonozza a kéretlen érintést. Egy megtermett barbár férfival a kelleténél jobban viszont nem fog kötekedni, mert félti a szép arcát.*
- Én mondom az a pofon szeretetből jön.
- Így van, így van.
- Csak az pofoz fel, akinek érsz annyit, hogy felpofozzon.
*Mondják bölcselkedve, és mosolyogva merengenek el ők is a tüzes asszonyoktól kapott csípős pofonokon. Még szájukat is megnyalják közben.*
- Aha, aha, aha.
*Bólogatva simogatja tovább a szakállát, miközben tovább forgatja a fegyvert. Társa egyszerűen csak hümmögve teszi mindezt mögötte.*
- Jó, hát megpróbálhatjuk.
- De mivel nem vagyunk mesterek, ezért biztosat nem ígérhetünk.
- Ha vállalod, hogy esetleg nem lesz jó, akkor hagyd itt.
*Mindkét törpe kezében lévő pengét a barbár férfi felé nyújtva kínálja fel neki a kihátrálás lehetőségét.*
- Mivel az anyagot te hoztad, ezért csak a munkaórát kellene fizetni.
- De egy hatnál előbb nem is lenne kész.
- Nehéz munka.
- És akad más is.
*Bök egyikük hátra már pár elkészült hajtű és legyező irányába.*
11173. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-02-15 09:52:34
Üzenet elküldve: 2020-02-15 09:52:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A Vérmes Paták támadása//
//_Barátim_, ez vagy „mind meghalunk”//
//Carasidas L Miranora, Rh'onhan Heli'otis//
//Bérelhető reklámfelület//
//Fejléchorror//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
//Nyílt//
*Rh'onhan a kaputoronyba sietve már picivel korábban elkezd röhögni, ahogy hallja, hogy káromkodik a másik. De a látvánnyal párosítva a jelenet komikuma hatványozottan nő.
Bár Carasida sajátos érkezése egyértelműen fájdalmas lehet, fájdalom mellett meg nehéz lehet a gondolkozás, Rh'onhan logikájának még így is egyértelműnek kéne lennie.
Hiszen mi másra következtetne a Vashegy kapujának őrzője, mint hogy ha a lány idáig eljutott lóháton, akkor valószínűleg a kapunak vágtatás sem a hátas ötlete volt?
Mikor a lány belső gondolatmenetét befejezve végül választ intéz hozzá, az elfnek meglehetősen nehezére esik nem elröhögni magát, ám komolyságot (vagy annak látszatát) erőltetve magára válaszol.*
-Levél? A Krenkataurból? Hát ilyet...
*Picit el kell gondolkoznia, ki is az a Frandr, de hamar eszébe ötlik a harcos.*
-Ja hogy ő? Ki gondolta volna... Szóval átbaszott minket, mikor azt mondta, a Pusztákról jött?
*Hisz egyébként hogy ismernék őt a nyugati bányabörtönben? Na de ez nem Rh'onhan dolga, ahogy az sem, hogy pontosan milyen fennhatóság alá tartozik a barlangrendszer.*
-Valójában... Olvasd már fel a levelet, most már kíváncsi vagyok. Egyébként meg Frandr a felderítő különítményünkkel együtt épp az Ingoványban trollokat üldöz, vagy fasz tudja, mit csinál. Valószínűleg nem nagyon fontos dolog, szóval ha utánuk mész, hogy fontos elintéznivaló van a Krenkataurban, biztos visszajönnek.
//_Barátim_, ez vagy „mind meghalunk”//
//Carasidas L Miranora, Rh'onhan Heli'otis//
//Bérelhető reklámfelület//
//Fejléchorror//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
//Nyílt//
*Rh'onhan a kaputoronyba sietve már picivel korábban elkezd röhögni, ahogy hallja, hogy káromkodik a másik. De a látvánnyal párosítva a jelenet komikuma hatványozottan nő.
Bár Carasida sajátos érkezése egyértelműen fájdalmas lehet, fájdalom mellett meg nehéz lehet a gondolkozás, Rh'onhan logikájának még így is egyértelműnek kéne lennie.
Hiszen mi másra következtetne a Vashegy kapujának őrzője, mint hogy ha a lány idáig eljutott lóháton, akkor valószínűleg a kapunak vágtatás sem a hátas ötlete volt?
Mikor a lány belső gondolatmenetét befejezve végül választ intéz hozzá, az elfnek meglehetősen nehezére esik nem elröhögni magát, ám komolyságot (vagy annak látszatát) erőltetve magára válaszol.*
-Levél? A Krenkataurból? Hát ilyet...
*Picit el kell gondolkoznia, ki is az a Frandr, de hamar eszébe ötlik a harcos.*
-Ja hogy ő? Ki gondolta volna... Szóval átbaszott minket, mikor azt mondta, a Pusztákról jött?
*Hisz egyébként hogy ismernék őt a nyugati bányabörtönben? Na de ez nem Rh'onhan dolga, ahogy az sem, hogy pontosan milyen fennhatóság alá tartozik a barlangrendszer.*
-Valójában... Olvasd már fel a levelet, most már kíváncsi vagyok. Egyébként meg Frandr a felderítő különítményünkkel együtt épp az Ingoványban trollokat üldöz, vagy fasz tudja, mit csinál. Valószínűleg nem nagyon fontos dolog, szóval ha utánuk mész, hogy fontos elintéznivaló van a Krenkataurban, biztos visszajönnek.
11172. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-02-15 00:53:01
Üzenet elküldve: 2020-02-15 00:53:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Vérmes Paták támadása//
//_Barátim_, ez vagy „mind meghalunk”//
//Carasidas L Miranora, Rh'onhan Heli'otis//
//Bérelhető reklámfelület//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
//Nyílt//
*Cara és Stella egy csúszós satufékkel megállnak a nagykapu előtt. Hatalmas port kavarva maguk körül, az út-porából, ami megülte Amon Ruadh kapufrontjának kövezetét. Cara a természet-törvényeihez mérten, a lendület megmaradásból és a tehetetlenségi erőből adódóan, előre leszáll a lováról, fejjel neki a kapunak. A lány nem mosolyog, hiszen ilyen nincs írva sehol, miért is mosolyoghatna. Csoda, hogy nyakát nem töri. Jó közelről megnézheti a vaskaput, azon ezredmásodpercek alatt, amíg a feje a vasveretes, törpe-míves, kétszárnyas bejárati szerkezetet illeti. Amikor bekopogott, abból valahogy úgy dereng neki, hogy sokkal nagyobb volt ettől, de nyilván csak az emlékeiben csalatkozik. A tények mások. Ahogy se a rossz nyavalya, se a jó ég nem tudhatja, hogy Carasidas L Miranorának milyen céljai vannak, egy egyszerű levél átadása mellett, ameddig azok a Történések Megbarnult Pergamenjeire le nem jegyeztetnek. Persze mindenki önmagából indul ki, hogy milyen értékrenddel, célokkal és inspirációval rendelkezik és kinek mi a fontos.
Cara, ahogy ott a Thargia kapuja előtt ül, fogja a fejét, melyen nem hagy egyéb nyomot más, mint a vasveretes kapu vaspántjainak, rácsának egy szegecse, mely egy kis 'X' alakban hasítoja és nyomja meg, berepesztve, egy vérző sebbel a homloka szélét. Stella mellette négy lábra feláll, odalépked földön ülő gazdájához, lehajtja hozzá fejét és orrával megbökdösi a vándor lányt.*
- Ah, fáj fejem, a kikúrt, geci életbe! Majd széthasad.
*A kapudöndülése és Cara földet érkezése feltűnik a falon fel s alá strázsáló kapuőrnek is, mert kárörvendőn derülve, leszól az osonósnak egyáltalán nem nevezhető magán-száma után. A félvér lány felpillant az őrre. Fogalma sincs, hogy miről beszél, ahogy az előbbi köszöntése sem hagyta el a száját és nem lát se jót, se egy kurvát se sehol. Csak a feje akar éppen kettészakadni, de nem hibáztatja a csuklyás őrt, aki az előbb még nem volt sehol se és most is, mintha az öregtorony árnyékából lépett volna csak ki.*
~ Ez is miket lát, mondjuk, ha nekem kéne egész nap ott állnom, én is halálra unnám magam és olyanokat látnék, amik nincsenek is ott, vagy nem is történtek meg. ~
*Cara feltápászkodik, összeszedi Stella kantárszárát, vesz néhány mély levegőt, kicsit imbolyog még, mint aki egy ingoványban járna, de szédelgése közben nekidől és támaszkodik lovának, fakó jószágának. Végignéz a Tharg városon, a falakon és a kapuőrön.
Cara messzi vidékről származik az északi hegységből. Fél-elf származása ellenére, egy elf faluban nevelkedett, egy elf törzs talált rá a hegyi erdőségekben. Törzsében, a SárkányHollóban, azt a hitet vallják, hogy mindenkiben egy sárkány lélek lakozik és Ahseelion, a hitüknek az egyik védőszelleme, azért küldte őket a földre, hogy uralják magukban az erőt, a sárkány léleknek minden jó és rossz tulajdonságaival együtt. Mellyel a haladás, az élet gyarapodó és élmény gazdag útját járják, melyen mindig újabb és újabb úti társakra és barátokra lelhetnek, ha uralják a sárkány fellobbanó dühének tűzét.*
- Üdv Kapuőr! Frandr'd Gruad-nak hoztam egy levelet. Itt van, hol találom, vagy átveszed te és átadod? Krenkataur barlangrendszerről van szó, mely Amon Ruadh igazgatása alá tartózik. Egy felderítő különítménnyel át kéne vizsgálni a járatokat, több munkás a tharg legendákból ismert baziliszkuszt vélte látni.
*Cara elhallgat, elég hosszan beszélt, de mivel a levél és a helyszín Thargiát is érinti, ezért nem kezelheti névre szólóan magánlevélként. Csak nézi a kapuőrt, hogy mit felel mindezekre vagy mi fog történni.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.02.15 07:14:49, a következő indokkal:
Angol szókapcsolat cseréje magyarra, indokolatlan múlt idő jelenre váltása.
//_Barátim_, ez vagy „mind meghalunk”//
//Carasidas L Miranora, Rh'onhan Heli'otis//
//Bérelhető reklámfelület//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
//Nyílt//
*Cara és Stella egy csúszós satufékkel megállnak a nagykapu előtt. Hatalmas port kavarva maguk körül, az út-porából, ami megülte Amon Ruadh kapufrontjának kövezetét. Cara a természet-törvényeihez mérten, a lendület megmaradásból és a tehetetlenségi erőből adódóan, előre leszáll a lováról, fejjel neki a kapunak. A lány nem mosolyog, hiszen ilyen nincs írva sehol, miért is mosolyoghatna. Csoda, hogy nyakát nem töri. Jó közelről megnézheti a vaskaput, azon ezredmásodpercek alatt, amíg a feje a vasveretes, törpe-míves, kétszárnyas bejárati szerkezetet illeti. Amikor bekopogott, abból valahogy úgy dereng neki, hogy sokkal nagyobb volt ettől, de nyilván csak az emlékeiben csalatkozik. A tények mások. Ahogy se a rossz nyavalya, se a jó ég nem tudhatja, hogy Carasidas L Miranorának milyen céljai vannak, egy egyszerű levél átadása mellett, ameddig azok a Történések Megbarnult Pergamenjeire le nem jegyeztetnek. Persze mindenki önmagából indul ki, hogy milyen értékrenddel, célokkal és inspirációval rendelkezik és kinek mi a fontos.
Cara, ahogy ott a Thargia kapuja előtt ül, fogja a fejét, melyen nem hagy egyéb nyomot más, mint a vasveretes kapu vaspántjainak, rácsának egy szegecse, mely egy kis 'X' alakban hasítoja és nyomja meg, berepesztve, egy vérző sebbel a homloka szélét. Stella mellette négy lábra feláll, odalépked földön ülő gazdájához, lehajtja hozzá fejét és orrával megbökdösi a vándor lányt.*
- Ah, fáj fejem, a kikúrt, geci életbe! Majd széthasad.
*A kapudöndülése és Cara földet érkezése feltűnik a falon fel s alá strázsáló kapuőrnek is, mert kárörvendőn derülve, leszól az osonósnak egyáltalán nem nevezhető magán-száma után. A félvér lány felpillant az őrre. Fogalma sincs, hogy miről beszél, ahogy az előbbi köszöntése sem hagyta el a száját és nem lát se jót, se egy kurvát se sehol. Csak a feje akar éppen kettészakadni, de nem hibáztatja a csuklyás őrt, aki az előbb még nem volt sehol se és most is, mintha az öregtorony árnyékából lépett volna csak ki.*
~ Ez is miket lát, mondjuk, ha nekem kéne egész nap ott állnom, én is halálra unnám magam és olyanokat látnék, amik nincsenek is ott, vagy nem is történtek meg. ~
*Cara feltápászkodik, összeszedi Stella kantárszárát, vesz néhány mély levegőt, kicsit imbolyog még, mint aki egy ingoványban járna, de szédelgése közben nekidől és támaszkodik lovának, fakó jószágának. Végignéz a Tharg városon, a falakon és a kapuőrön.
Cara messzi vidékről származik az északi hegységből. Fél-elf származása ellenére, egy elf faluban nevelkedett, egy elf törzs talált rá a hegyi erdőségekben. Törzsében, a SárkányHollóban, azt a hitet vallják, hogy mindenkiben egy sárkány lélek lakozik és Ahseelion, a hitüknek az egyik védőszelleme, azért küldte őket a földre, hogy uralják magukban az erőt, a sárkány léleknek minden jó és rossz tulajdonságaival együtt. Mellyel a haladás, az élet gyarapodó és élmény gazdag útját járják, melyen mindig újabb és újabb úti társakra és barátokra lelhetnek, ha uralják a sárkány fellobbanó dühének tűzét.*
- Üdv Kapuőr! Frandr'd Gruad-nak hoztam egy levelet. Itt van, hol találom, vagy átveszed te és átadod? Krenkataur barlangrendszerről van szó, mely Amon Ruadh igazgatása alá tartózik. Egy felderítő különítménnyel át kéne vizsgálni a járatokat, több munkás a tharg legendákból ismert baziliszkuszt vélte látni.
*Cara elhallgat, elég hosszan beszélt, de mivel a levél és a helyszín Thargiát is érinti, ezért nem kezelheti névre szólóan magánlevélként. Csak nézi a kapuőrt, hogy mit felel mindezekre vagy mi fog történni.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.02.15 07:14:49, a következő indokkal:
Angol szókapcsolat cseréje magyarra, indokolatlan múlt idő jelenre váltása.
11171. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-02-14 18:37:09
Üzenet elküldve: 2020-02-14 18:37:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Barátim, ez vagy „mind meghalunk”//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
//Nyílt//
*Rh'onhannak az őrségváltás óta kiváló élete van. Oké, ez egy aprócska túlzás, de igaz ami igaz, jobban tetszik neki Thargarod, mint a lenti kapu. Nulla forgalom, elviselhető kilátás, és még a levegő is jobb valamennyivel.
A távolban látja, ahogy valaki vágtat el a kaputól.*
~Hol van az a bádogember Raughaal?~
*Elvileg most ő őrködik a kapunál, de nincsen sehol.
Rh'onhan akkor pattan föl, mikor észreveszi, hogy a lovas megfordul, és ismét nekiindul a kapu felé.*
-Mi a kurva élet?
*Lefele rohanás közben az jár a fejében, hogy ha valaki olyan hülye, hogy neki akar vágtatni Amon Ruadh kapujának, annak ő ugyan fel nem kapargatja a maradványait.
Ahogy a kapu közelébe ér, nem kell elf füleinek élességére hagyatkoznia, hisz ezt még egy nagyothalló gnóm is hallhatta volna. A Vashegy kapuja viszont áll, hát hogyne állna, hiszen ezt arra találták ki, hogy még ha faltörő kost hoznak, akkor is nyerjen valamennyi időt.
Rh'onhan felbaktat a kaputoronyba, majd a jelenetet látva nem tudja megállni, hogy ne röhögjön fel. Lentről ennyit lehet is csak észrevenni: röhögés. Arcvonalakat nagyon nem, hiszen az a "Napsugaras szép jó nap" eléggé rendesen elvakítja a már amúgy is minden bizonnyal homályos látású lányt.
Így be kell érnie azzal, hogy egy jó percig hallgatja a fentről jövő nevetést, röfögést, kacajt, majd végül egy köhögőrohamot követően csöndet, ahogy Rh'onhan előveszi kulacsát, nagyokat kortyolva.
Egy percnyi csönd után a lány, ha még ott van, csak egy, kedélyesen feltett kérdést hallhat meg fentről.*
-Mi a jó kurva életre számítottál?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
//Nyílt//
*Rh'onhannak az őrségváltás óta kiváló élete van. Oké, ez egy aprócska túlzás, de igaz ami igaz, jobban tetszik neki Thargarod, mint a lenti kapu. Nulla forgalom, elviselhető kilátás, és még a levegő is jobb valamennyivel.
A távolban látja, ahogy valaki vágtat el a kaputól.*
~Hol van az a bádogember Raughaal?~
*Elvileg most ő őrködik a kapunál, de nincsen sehol.
Rh'onhan akkor pattan föl, mikor észreveszi, hogy a lovas megfordul, és ismét nekiindul a kapu felé.*
-Mi a kurva élet?
*Lefele rohanás közben az jár a fejében, hogy ha valaki olyan hülye, hogy neki akar vágtatni Amon Ruadh kapujának, annak ő ugyan fel nem kapargatja a maradványait.
Ahogy a kapu közelébe ér, nem kell elf füleinek élességére hagyatkoznia, hisz ezt még egy nagyothalló gnóm is hallhatta volna. A Vashegy kapuja viszont áll, hát hogyne állna, hiszen ezt arra találták ki, hogy még ha faltörő kost hoznak, akkor is nyerjen valamennyi időt.
Rh'onhan felbaktat a kaputoronyba, majd a jelenetet látva nem tudja megállni, hogy ne röhögjön fel. Lentről ennyit lehet is csak észrevenni: röhögés. Arcvonalakat nagyon nem, hiszen az a "Napsugaras szép jó nap" eléggé rendesen elvakítja a már amúgy is minden bizonnyal homályos látású lányt.
Így be kell érnie azzal, hogy egy jó percig hallgatja a fentről jövő nevetést, röfögést, kacajt, majd végül egy köhögőrohamot követően csöndet, ahogy Rh'onhan előveszi kulacsát, nagyokat kortyolva.
Egy percnyi csönd után a lány, ha még ott van, csak egy, kedélyesen feltett kérdést hallhat meg fentről.*
-Mi a jó kurva életre számítottál?
11170. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-02-14 17:53:20
Üzenet elküldve: 2020-02-14 17:53:20
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A Vérmes Paták támadása//
//Carasidas L Miranora//
*Jó sok idő eltelt, mióta a leány Amon kapuja aljában először megjelent, s azóta sem távozott. Becsülendő, hogy célját nem feledve, a nála lévő ominózus levelet, harsányan, s mindenáron kézbesíteni akarja. Bizonyára nagyon fontos lehet... neki. Sem útja során, sem máskor nem áll meg kéretlen parasztokkal beszélgetni, csak vágtat és vágtat, hajába belekap a tharg szél. Tán még a Hátszél Harsona is megemlítette korábban, valamely apró hasábjában, úgy a közepe táján, nem lehet tudni, mert a lány oly hirtelen, hogy mire a cikk megíródna róla, vélhetően már távol jár.
Hangos patadobogás veri fel az amoni kapu felé vezető, kikövezett utat, ki fentről lenéz, láthatja észvesztő tempóban vágtató lovasát. Többen egymásra is pillantanak értetlenül, van, ki bolondnak nézi, hisz, aki egy kicsit is járatos saját szemének használatában, az nem megy el a körülmények mellett.
Így szól a fáma, lőn, olvassuk hát:
"Ahogy a vándor felé a szerpentinen, és háta mögött a kelő nappal Amon Ruadh Keleti Főkapuja előtt áll, egy boltozatos, törpe építőmesterek hatását tükröző erődkaput lát maga előtt. A kaput vasrács és széles, vaskos kapuszárnyak alkotják, a kapunyitó csörlő és a kapu feletti öregtorony lőrései mellett mindig őrség áll."
Nem tudni, hogy a kapu nyitva-e, vagy csukva, hiszen erről még nem szólt semmi sem, csupán a Vérmes Paták regénye, előre megírt sorokkal, csendesen ecsetelve. Induljunk ki hát abból, hiszen a történet már pergamenre vetett, legyen az, kiindulópontunk.
Szóval, hangos paták dobogása veri fel az amoni kövezetet, ló és lovasa eggyé válva vágtat, tán a lány arcára, bízva saját sikerében, mosoly is íródik. Akkor is mosolyog, mikor a ló, a szemmel látható, általa bezártnak írt, kemény, vaskeretes kapu előtt, a hihetetlen sebességtől hosszan fékezni kezdi magát, s nyihogva hátsó patáin csúszik meg a kövezeten, míg végül hirtelenjében meg nem áll egy nyekkenés kíséretében, megakasztva magát egy kőben. Nem úgy a lovasa, ki markolhatja bármily keményen a gyeplőt, lehet egy a lovával, a lendülettel nem birkózik. Így bár a ló megáll, hisz minek futna, vagy akár ágaskodna neki egy hatalmas vasveretes kapunak, lovasa továbbrepül, hogy célját beteljesítse, s fejjel előre próbálja bedönteni az amoni vasveretes kaput.
Természetesen nem sikerül, csupán egyetlen hatalmas robaj hallatszik, aztán nyekkenés, akár egy kopogás, mit bárki meghallhat a kapun belül, így csak rajtuk múlik, hogy beengedik-e a lányt.
A ló csücsül, a lány fekszik, s szédelegve, vélhetően fejét fogva fogadtatásra vár. Addig nem is fog tudni bejutni, míg egy őr nem fogadja, sokkal inkább ápolja addig homlokát, s várjon. Kemény az amoni kapu, bizony kemény. Halk nyihogás hallik, mintha még a ló is csalódott lenne, vagy csupán kuncogva neveti ki gazdáját? Balgaság, ó balgaság a feltételest kész tényeknek venni, ó, mily balgaság! Hiszen ebből csupán a Vérmes Paták, Vérgőzös, Pajkos táncát Vethetjük Pergamenre.*
//Carasidas L Miranora//
*Jó sok idő eltelt, mióta a leány Amon kapuja aljában először megjelent, s azóta sem távozott. Becsülendő, hogy célját nem feledve, a nála lévő ominózus levelet, harsányan, s mindenáron kézbesíteni akarja. Bizonyára nagyon fontos lehet... neki. Sem útja során, sem máskor nem áll meg kéretlen parasztokkal beszélgetni, csak vágtat és vágtat, hajába belekap a tharg szél. Tán még a Hátszél Harsona is megemlítette korábban, valamely apró hasábjában, úgy a közepe táján, nem lehet tudni, mert a lány oly hirtelen, hogy mire a cikk megíródna róla, vélhetően már távol jár.
Hangos patadobogás veri fel az amoni kapu felé vezető, kikövezett utat, ki fentről lenéz, láthatja észvesztő tempóban vágtató lovasát. Többen egymásra is pillantanak értetlenül, van, ki bolondnak nézi, hisz, aki egy kicsit is járatos saját szemének használatában, az nem megy el a körülmények mellett.
Így szól a fáma, lőn, olvassuk hát:
"Ahogy a vándor felé a szerpentinen, és háta mögött a kelő nappal Amon Ruadh Keleti Főkapuja előtt áll, egy boltozatos, törpe építőmesterek hatását tükröző erődkaput lát maga előtt. A kaput vasrács és széles, vaskos kapuszárnyak alkotják, a kapunyitó csörlő és a kapu feletti öregtorony lőrései mellett mindig őrség áll."
Nem tudni, hogy a kapu nyitva-e, vagy csukva, hiszen erről még nem szólt semmi sem, csupán a Vérmes Paták regénye, előre megírt sorokkal, csendesen ecsetelve. Induljunk ki hát abból, hiszen a történet már pergamenre vetett, legyen az, kiindulópontunk.
Szóval, hangos paták dobogása veri fel az amoni kövezetet, ló és lovasa eggyé válva vágtat, tán a lány arcára, bízva saját sikerében, mosoly is íródik. Akkor is mosolyog, mikor a ló, a szemmel látható, általa bezártnak írt, kemény, vaskeretes kapu előtt, a hihetetlen sebességtől hosszan fékezni kezdi magát, s nyihogva hátsó patáin csúszik meg a kövezeten, míg végül hirtelenjében meg nem áll egy nyekkenés kíséretében, megakasztva magát egy kőben. Nem úgy a lovasa, ki markolhatja bármily keményen a gyeplőt, lehet egy a lovával, a lendülettel nem birkózik. Így bár a ló megáll, hisz minek futna, vagy akár ágaskodna neki egy hatalmas vasveretes kapunak, lovasa továbbrepül, hogy célját beteljesítse, s fejjel előre próbálja bedönteni az amoni vasveretes kaput.
Természetesen nem sikerül, csupán egyetlen hatalmas robaj hallatszik, aztán nyekkenés, akár egy kopogás, mit bárki meghallhat a kapun belül, így csak rajtuk múlik, hogy beengedik-e a lányt.
A ló csücsül, a lány fekszik, s szédelegve, vélhetően fejét fogva fogadtatásra vár. Addig nem is fog tudni bejutni, míg egy őr nem fogadja, sokkal inkább ápolja addig homlokát, s várjon. Kemény az amoni kapu, bizony kemény. Halk nyihogás hallik, mintha még a ló is csalódott lenne, vagy csupán kuncogva neveti ki gazdáját? Balgaság, ó balgaság a feltételest kész tényeknek venni, ó, mily balgaság! Hiszen ebből csupán a Vérmes Paták, Vérgőzös, Pajkos táncát Vethetjük Pergamenre.*
11169. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-02-14 15:38:34
Üzenet elküldve: 2020-02-14 15:38:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Barátim, ez vagy „mind meghalunk”//
//Nyílt//
*Cara, ahogy lovával vágtat le a hegyről, Stella egyszer csak satufékkel meg áll vele. A félvér lány, majdnem leesik a hátáról.*
- Na, Stella! Mi ütött beléd? Mi az? Gyerünk tovább! Megyünk a bányába. – *Veszi rövidebbre a gyeplőt és sarkantyúzza meg lovát, de a termetes patás, ekkor hátra fordítja fejét, ráharap a kantárszárakra és kirántja Cara kezéből, mire a fél-elf leányzó megint majdnem leesik.
Stella tipikusan olyan egy gazdás ló, aki csak egy embert tűr meg a hátán, amúgy meg elől harap és hátul rúg és ha valamit a fejébe vesz, akkor szeszélyesen megmakacsolja magát.
Ló és lovasa ekkor megfordul, Stella visszavágtat fel a vashegyre, úgy viszi Carát, mint a véres rongyot, majd a kapu előtt, nem állnak meg, hanem Stella felágaskodik, a fél-elf lány előreborulva a nyakába kapaszkodik, és két mellső lábával belöki a kaput, majd a nagy robaj után beügetnek az udvar közepére, Stella megáll. Cara felegyenesedik, majd lehuppanva leszáll a lováról és elveszi a szájából a gyeplőt, megpaskolja a nyakát.*
- Jól van, azt mondod, mégis adjuk át a levelet. Hátha segítenek a kalandban? – *Beszélget hátasával, mintha mi sem volna ettől normálisabb, miközben kantárszáron vezetve sétálnak beljebb.*
- Napsugaras, szép jó napot a Thargoknak! Levelet hoztam! – *Kiáltja el magát kellemes, selymes hangján.*
A hozzászólás írója (Carasidas L Miranora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.14 15:53:18
//Nyílt//
*Cara, ahogy lovával vágtat le a hegyről, Stella egyszer csak satufékkel meg áll vele. A félvér lány, majdnem leesik a hátáról.*
- Na, Stella! Mi ütött beléd? Mi az? Gyerünk tovább! Megyünk a bányába. – *Veszi rövidebbre a gyeplőt és sarkantyúzza meg lovát, de a termetes patás, ekkor hátra fordítja fejét, ráharap a kantárszárakra és kirántja Cara kezéből, mire a fél-elf leányzó megint majdnem leesik.
Stella tipikusan olyan egy gazdás ló, aki csak egy embert tűr meg a hátán, amúgy meg elől harap és hátul rúg és ha valamit a fejébe vesz, akkor szeszélyesen megmakacsolja magát.
Ló és lovasa ekkor megfordul, Stella visszavágtat fel a vashegyre, úgy viszi Carát, mint a véres rongyot, majd a kapu előtt, nem állnak meg, hanem Stella felágaskodik, a fél-elf lány előreborulva a nyakába kapaszkodik, és két mellső lábával belöki a kaput, majd a nagy robaj után beügetnek az udvar közepére, Stella megáll. Cara felegyenesedik, majd lehuppanva leszáll a lováról és elveszi a szájából a gyeplőt, megpaskolja a nyakát.*
- Jól van, azt mondod, mégis adjuk át a levelet. Hátha segítenek a kalandban? – *Beszélget hátasával, mintha mi sem volna ettől normálisabb, miközben kantárszáron vezetve sétálnak beljebb.*
- Napsugaras, szép jó napot a Thargoknak! Levelet hoztam! – *Kiáltja el magát kellemes, selymes hangján.*
A hozzászólás írója (Carasidas L Miranora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.14 15:53:18
11168. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-02-10 20:03:25
Üzenet elküldve: 2020-02-10 20:03:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ha rövid a kardod//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elképzeli a seggbe karó dugást, és elfintorodik a képtől. ~Ehj az hogy fájhat valakinek.~ Csak egy pillanat, hamar elneveti magát a dolgon.*
-Hüm.
*Hümmög a törpe kijelentésére.*
-Majd egyszer kipróbálom, hátha.
*Hátba is veregetné, ha tudja, jó erősen, barátiasan.*
-Az az igazi. A tüzes asszonyok a legjobb szeretők. Meg aztán... Egy pofon néha többet mond minden szónál. Hehe.
*Teljesen meg tudja érteni a dolgot, talán Rheia is ilyen asszonka lehet, majd kideríti, ha legközelebb látja, hogy ha felhajtja a szoknyáját mit fog szólni hozzá. Ahogy a kardokra terelődik a szó, nagyon örül, hogy ők is különlegesnek tartják a fegyvereket, s nem bánja, hogy nem mesterek, biztos tudnak ezt-azt, legalábbis Rorkir tudásánál bőven többet.*
-Azt hiszem félreérted. A gyűrűt csak a markolatra gondoltam, a gombjára, vagy ilyesmi. Csak úgy. Dísznek. Nem elrontani a penge szerkezetét ilyen hülyeséggel. De én hiszek nektek, ha azt mondjátok.
*Azt nem igazán érti, hogy ez hogy zavarná bármelyik asszony lába közét, de elengedi a dolgot, legalábbis egyelőre, nem akar hülyeséget mondani.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elképzeli a seggbe karó dugást, és elfintorodik a képtől. ~Ehj az hogy fájhat valakinek.~ Csak egy pillanat, hamar elneveti magát a dolgon.*
-Hüm.
*Hümmög a törpe kijelentésére.*
-Majd egyszer kipróbálom, hátha.
*Hátba is veregetné, ha tudja, jó erősen, barátiasan.*
-Az az igazi. A tüzes asszonyok a legjobb szeretők. Meg aztán... Egy pofon néha többet mond minden szónál. Hehe.
*Teljesen meg tudja érteni a dolgot, talán Rheia is ilyen asszonka lehet, majd kideríti, ha legközelebb látja, hogy ha felhajtja a szoknyáját mit fog szólni hozzá. Ahogy a kardokra terelődik a szó, nagyon örül, hogy ők is különlegesnek tartják a fegyvereket, s nem bánja, hogy nem mesterek, biztos tudnak ezt-azt, legalábbis Rorkir tudásánál bőven többet.*
-Azt hiszem félreérted. A gyűrűt csak a markolatra gondoltam, a gombjára, vagy ilyesmi. Csak úgy. Dísznek. Nem elrontani a penge szerkezetét ilyen hülyeséggel. De én hiszek nektek, ha azt mondjátok.
*Azt nem igazán érti, hogy ez hogy zavarná bármelyik asszony lába közét, de elengedi a dolgot, legalábbis egyelőre, nem akar hülyeséget mondani.*
11167. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-02-04 02:54:56
Üzenet elküldve: 2020-02-04 02:54:56
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Ha rövid a kardod//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rorkir első megjegyzését máris széles vigyor, és baráti módon felragyogó szemek érkeznek válaszul.*
- Hehe, végre valaki, akinek nem karót dugtak a seggébe.
*Talán Raughaalnak címeznék, ha éppen hallották volna annak megjegyzését, így viszont csak úgy általánosságban fogalmaznak. Annyi szent, hogy Rorkir elsőre már jó benyomást tett rájuk.*
- Nem, a miénket lepörköli a meleg. Szeretik is a leányok.
*Ahogy Rorkir beljebb lép láthatja a huncut tündérekről készült rajzokat, amiken éppen csak szárnyacskáikkal és apró kezeikkel takargatják az izgalmasabb részeket. Ahogy a barbár mozog perifériájából láthatja, hogy ezen festmények kacsintgatnak, ha elhalad mellettük.*
- A kormosakat annyira nem szeretik itt.
*Feleli az egyik, mire a másik alsó ajkát lebiggyesztve szólal meg.*
- A tharg asszonyok viszont olyan makacsak és büszkék. Nem lehet csak úgy felhajtani a szoknyájukat, mert olyan csípős pofont osztogatnak, hogy hajaj.
*El is kezdi simogatni szakállát, és talán egy korábbi pofon helyét.*
- Na, lássuk csak.
*Mindketten elvesznek egy-egy pengét, és behatóan kezdi tanulmányozni, mind szemükkel, mint tapintás útján.*
- Kellemes a fogása.
- Szép-szép darab.
*Egyelőre fel sem néznek, így a gyűrű várat magára. Láthatóan gondolkodnak, és rövid időre megkomolyodnak, illetve szájukat is befogják.*
- Nem hétköznapi kard.
- Mi pedig nem vagyunk mesterek, csak tudunk ezt-azt.
- De megpróbálhatjuk.
- Biztos sikert viszont nem ígérhetünk.
*Kezdik el magyarázni felváltva, majd majdnem egyidőben vissza is nyújtják Rorkirnak a két pengét, megadva neki a választási lehetőséget, hogy távozzon, ha nem akar kockáztatni.*
- A gyűrűt meg hagyjad, csak elrontaná.
- Fűzd fel egy láncra, és kösd a nyakadba, ha zavarja az asszonyod lába közét.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rorkir első megjegyzését máris széles vigyor, és baráti módon felragyogó szemek érkeznek válaszul.*
- Hehe, végre valaki, akinek nem karót dugtak a seggébe.
*Talán Raughaalnak címeznék, ha éppen hallották volna annak megjegyzését, így viszont csak úgy általánosságban fogalmaznak. Annyi szent, hogy Rorkir elsőre már jó benyomást tett rájuk.*
- Nem, a miénket lepörköli a meleg. Szeretik is a leányok.
*Ahogy Rorkir beljebb lép láthatja a huncut tündérekről készült rajzokat, amiken éppen csak szárnyacskáikkal és apró kezeikkel takargatják az izgalmasabb részeket. Ahogy a barbár mozog perifériájából láthatja, hogy ezen festmények kacsintgatnak, ha elhalad mellettük.*
- A kormosakat annyira nem szeretik itt.
*Feleli az egyik, mire a másik alsó ajkát lebiggyesztve szólal meg.*
- A tharg asszonyok viszont olyan makacsak és büszkék. Nem lehet csak úgy felhajtani a szoknyájukat, mert olyan csípős pofont osztogatnak, hogy hajaj.
*El is kezdi simogatni szakállát, és talán egy korábbi pofon helyét.*
- Na, lássuk csak.
*Mindketten elvesznek egy-egy pengét, és behatóan kezdi tanulmányozni, mind szemükkel, mint tapintás útján.*
- Kellemes a fogása.
- Szép-szép darab.
*Egyelőre fel sem néznek, így a gyűrű várat magára. Láthatóan gondolkodnak, és rövid időre megkomolyodnak, illetve szájukat is befogják.*
- Nem hétköznapi kard.
- Mi pedig nem vagyunk mesterek, csak tudunk ezt-azt.
- De megpróbálhatjuk.
- Biztos sikert viszont nem ígérhetünk.
*Kezdik el magyarázni felváltva, majd majdnem egyidőben vissza is nyújtják Rorkirnak a két pengét, megadva neki a választási lehetőséget, hogy távozzon, ha nem akar kockáztatni.*
- A gyűrűt meg hagyjad, csak elrontaná.
- Fűzd fel egy láncra, és kösd a nyakadba, ha zavarja az asszonyod lába közét.
11166. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-01-31 20:46:30
Üzenet elküldve: 2020-01-31 20:46:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ha rövid a kardod//
*Előbb a szellemek, most meg valami égi atya. Szegény lovag egyre nehezebben tudja ezt követni, úgyhogy csak egy kicsit tétován bólogat. De eszébe jut egy frappánsnak gondolt válasz, megveregeti a csatabárdja nyelét.*
- Jobb szeretem úgy hinni, hogy ha van ilyen fonal akkor én fonom. Mégpedig ezzel.
*Rorkir megjegyzését valóban elismerésnek veszi, mosolyogva bólogat hozzá menet közben.*
- Azt beszélik, hogy Artheniort falak helyett mágia védi. Hát én nem tudom. Biztos ügyesek azok a szemfényvesztők, talán semmiből is képesek falat emelni, de én már csak jobban bízom az olyan falakban amiket látok és meg tudom őket fogni.
*A kovács műhelyénél aztán igazán meleg fogadtatásban van részük. Lovagunk meg is hökken, nem gondolta volna, hogy Riwanden mester már ennyire otthon érzi magát és ilyen modort megenged magának. Aztán feltárul az ajtó és aki ott áll az törpének törpe, de nem a kovácsmester. Az egyik segéd. Talán ezért nincs elragadtatva, hogy munka érkezik. Annyira nem, hogy megjegyzéseket is tesz, amiket Raughaal magára vesz. Elvörösödik a feje, de mielőtt felháborodásának hangot adhatna, a másik megelőzi. Ő a maga részéről nem venné ennyire vidáman a dolgot, mert hová jutna a világ, ha minden tisztelet kiveszne belőle? De nem most fogja kiosztani a pimasz törpét, meg aztán feltartani sem akarja a kuncsaftot.*
- Egy lovag nem tartja dicsőségnek bántani a kisebbet és gyengébbet.
*Egy rövid intelmet azért nem tud magában tartani. Baltával faragott arca még kevésbé bizalomgerjesztő amikor mosolyra húzva a száját bök a törpe felé.*
- De azt hiszem, a te eseteben kivételt tennék.
*Ha pedig már a részletet tárgyalják az üzletfelek, ő vissza is ballag a kapuhoz. Amúgy is ott van a helye. Kinyitja a kapuszárnyakat, bólint egyet amikor látja, hogy senki sem álldogál ott, aztán kisétál a kapu mellé. Hátát a falnak veti, és arra néz amerre Artheniort sejti.*
~Város falak nélkül... micsoda öntelt ostobaság.~
*Előbb a szellemek, most meg valami égi atya. Szegény lovag egyre nehezebben tudja ezt követni, úgyhogy csak egy kicsit tétován bólogat. De eszébe jut egy frappánsnak gondolt válasz, megveregeti a csatabárdja nyelét.*
- Jobb szeretem úgy hinni, hogy ha van ilyen fonal akkor én fonom. Mégpedig ezzel.
*Rorkir megjegyzését valóban elismerésnek veszi, mosolyogva bólogat hozzá menet közben.*
- Azt beszélik, hogy Artheniort falak helyett mágia védi. Hát én nem tudom. Biztos ügyesek azok a szemfényvesztők, talán semmiből is képesek falat emelni, de én már csak jobban bízom az olyan falakban amiket látok és meg tudom őket fogni.
*A kovács műhelyénél aztán igazán meleg fogadtatásban van részük. Lovagunk meg is hökken, nem gondolta volna, hogy Riwanden mester már ennyire otthon érzi magát és ilyen modort megenged magának. Aztán feltárul az ajtó és aki ott áll az törpének törpe, de nem a kovácsmester. Az egyik segéd. Talán ezért nincs elragadtatva, hogy munka érkezik. Annyira nem, hogy megjegyzéseket is tesz, amiket Raughaal magára vesz. Elvörösödik a feje, de mielőtt felháborodásának hangot adhatna, a másik megelőzi. Ő a maga részéről nem venné ennyire vidáman a dolgot, mert hová jutna a világ, ha minden tisztelet kiveszne belőle? De nem most fogja kiosztani a pimasz törpét, meg aztán feltartani sem akarja a kuncsaftot.*
- Egy lovag nem tartja dicsőségnek bántani a kisebbet és gyengébbet.
*Egy rövid intelmet azért nem tud magában tartani. Baltával faragott arca még kevésbé bizalomgerjesztő amikor mosolyra húzva a száját bök a törpe felé.*
- De azt hiszem, a te eseteben kivételt tennék.
*Ha pedig már a részletet tárgyalják az üzletfelek, ő vissza is ballag a kapuhoz. Amúgy is ott van a helye. Kinyitja a kapuszárnyakat, bólint egyet amikor látja, hogy senki sem álldogál ott, aztán kisétál a kapu mellé. Hátát a falnak veti, és arra néz amerre Artheniort sejti.*
~Város falak nélkül... micsoda öntelt ostobaság.~
11165. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-01-31 12:37:43
Üzenet elküldve: 2020-01-31 12:37:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ha rövid a kardod//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fájó szívvel ugyan, de vonakodás nélkül megszabadul fegyvereitől, s követi a férfit egyenesen a kohóhoz.*
-Veszélyes bizony. Bár az égi atya előre megfonta már életem fonalát, ha eljön az idő, akkor úgysem lesz választásom. Addig pedig nem árt megvédeni magam.
*Vigyorog, vagy inkább vicsorog, de mindenképpen mosoly húzódik a szájára.*
-Arthenior, az a város mi? Egyszer jártam ott, de valóban csak nem létező fala lehet, mert ott aztán bárki jöhet-mehet, nem úgy, mint itt. Nem valami biztonságos, ha engem kérdezel.
*Ezt igen nagy dicséretnek szánja igazából. Majd hamar odaérnek, s mint kiderül, Riwanden mester épp házon kívül van, de van helyette pár mocskos szájú törpe. Ha ügyes a kezük, ez havarja Rorkirt a legkevésbé. Sőt.*
-Egy jól irányzott "az istenek basszák meg" bármilyen munkafolyamatot meggyorsít. Hehe.
*Mondja inkább a kapuőrnek, hisz talán csak ezután ér közelebb a kovácsok egyike. Hallja a párbeszédet közöttük, majd felvonja egyik szemöldökét meglepettségében.*
-Szőrösseggű.. Hé.
*Röhögi el magát.*
-Tán ti egymásnak borotváljátok, vagy mi? Értem én hogy meleg van bent, de ennyire?
*Szinte a könnye is kicsordul, majd kell egy kis idő, hogy rendbe szedje a gondolatait, s elhalkuljon a kacagás.*
-Rendben van, hozok nőt is, ilyen kormosat vagy milyet, ha azt szeretitek.
*Közben besétál a műhelybe, meg is csodálja a felszerelést magának, majd elmondja baját. A törpéknek is megmutatja a két Tél pengét.*
-Ezekből szeretnék egy nagyobb fegyvert, mely két kezes használatra alkalmas. Ó, és itt van ez is.
*Mutatja a különleges gyűrűjét.*
-Szeretném, ha belekovácsolnátok. Képesek vagytok rá?
*Kérdése nem a képességeiket firtatja, inkább a feladat milyenségével nincs tisztában. Rorkir alapvető kovácstudása kevés egy ilyen munkához.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fájó szívvel ugyan, de vonakodás nélkül megszabadul fegyvereitől, s követi a férfit egyenesen a kohóhoz.*
-Veszélyes bizony. Bár az égi atya előre megfonta már életem fonalát, ha eljön az idő, akkor úgysem lesz választásom. Addig pedig nem árt megvédeni magam.
*Vigyorog, vagy inkább vicsorog, de mindenképpen mosoly húzódik a szájára.*
-Arthenior, az a város mi? Egyszer jártam ott, de valóban csak nem létező fala lehet, mert ott aztán bárki jöhet-mehet, nem úgy, mint itt. Nem valami biztonságos, ha engem kérdezel.
*Ezt igen nagy dicséretnek szánja igazából. Majd hamar odaérnek, s mint kiderül, Riwanden mester épp házon kívül van, de van helyette pár mocskos szájú törpe. Ha ügyes a kezük, ez havarja Rorkirt a legkevésbé. Sőt.*
-Egy jól irányzott "az istenek basszák meg" bármilyen munkafolyamatot meggyorsít. Hehe.
*Mondja inkább a kapuőrnek, hisz talán csak ezután ér közelebb a kovácsok egyike. Hallja a párbeszédet közöttük, majd felvonja egyik szemöldökét meglepettségében.*
-Szőrösseggű.. Hé.
*Röhögi el magát.*
-Tán ti egymásnak borotváljátok, vagy mi? Értem én hogy meleg van bent, de ennyire?
*Szinte a könnye is kicsordul, majd kell egy kis idő, hogy rendbe szedje a gondolatait, s elhalkuljon a kacagás.*
-Rendben van, hozok nőt is, ilyen kormosat vagy milyet, ha azt szeretitek.
*Közben besétál a műhelybe, meg is csodálja a felszerelést magának, majd elmondja baját. A törpéknek is megmutatja a két Tél pengét.*
-Ezekből szeretnék egy nagyobb fegyvert, mely két kezes használatra alkalmas. Ó, és itt van ez is.
*Mutatja a különleges gyűrűjét.*
-Szeretném, ha belekovácsolnátok. Képesek vagytok rá?
*Kérdése nem a képességeiket firtatja, inkább a feladat milyenségével nincs tisztában. Rorkir alapvető kovácstudása kevés egy ilyen munkához.*
11164. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-01-30 23:44:05
Üzenet elküldve: 2020-01-30 23:44:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Ha rövid a kardod//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ó, hogy raknád keresztbe belé a...
*Szűrődik ki a zárt ajtó ellenére is egy fojtott, elharapott szitkozódás. Ezt jó egy percig csörömpölés követi, majd léptek zaja, végül feltárul az ajtó is. Az egyik törpe áll ott, kissé mufurc arckifejezéssel a másik fejét vakargatva néz egy aprócska fém tárgyat, és azt forgatva ellenőrizgeti.*
- Ugye a kormos virágszál jött vissza a fekete bibéjével?
*Érkezik a kérdés a műhelyből egy kaján vigyor társaságában.*
- Nem, valami szőrösseggű barbár férfi az, úgyhogy rakd el a nadrágodba, és dugd el a szerelmes leveledet is!
*Egy nagy sóhaj után végül komolyra fordítják a szót.*
- Riwanden mester éppen...
*Szeretne valami frappánsat mondani, akár azt, hogy kurvázik, de ismeretségük még nem elég mély ahhoz, hogy ennek a lehetősége felmerüljön bennük. Azt sem tartják kizártnak, és a háta mögött arról sutyorognak, hogy biztos a tolmács fiúkájával hál esténként.*
- Jó, igazából nem tudom hol van, de gyere be, és mondjad mi nyomja a lelkedet. Legközelebb pedig nőt is hozzál, lehetőleg amonit, mert az amoni asszonyok köztudottan a legszebbek.
*Fejével int Rorkirnak, hogy fáradjon bátran be, fázni biztosan nem fog a műhelyben. Raughaal nem kap ilyen szívélyes invitálást, de zárt ajtót sem, ha esetleg unatkozna, és kedve lenne nézelődni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ó, hogy raknád keresztbe belé a...
*Szűrődik ki a zárt ajtó ellenére is egy fojtott, elharapott szitkozódás. Ezt jó egy percig csörömpölés követi, majd léptek zaja, végül feltárul az ajtó is. Az egyik törpe áll ott, kissé mufurc arckifejezéssel a másik fejét vakargatva néz egy aprócska fém tárgyat, és azt forgatva ellenőrizgeti.*
- Ugye a kormos virágszál jött vissza a fekete bibéjével?
*Érkezik a kérdés a műhelyből egy kaján vigyor társaságában.*
- Nem, valami szőrösseggű barbár férfi az, úgyhogy rakd el a nadrágodba, és dugd el a szerelmes leveledet is!
*Egy nagy sóhaj után végül komolyra fordítják a szót.*
- Riwanden mester éppen...
*Szeretne valami frappánsat mondani, akár azt, hogy kurvázik, de ismeretségük még nem elég mély ahhoz, hogy ennek a lehetősége felmerüljön bennük. Azt sem tartják kizártnak, és a háta mögött arról sutyorognak, hogy biztos a tolmács fiúkájával hál esténként.*
- Jó, igazából nem tudom hol van, de gyere be, és mondjad mi nyomja a lelkedet. Legközelebb pedig nőt is hozzál, lehetőleg amonit, mert az amoni asszonyok köztudottan a legszebbek.
*Fejével int Rorkirnak, hogy fáradjon bátran be, fázni biztosan nem fog a műhelyben. Raughaal nem kap ilyen szívélyes invitálást, de zárt ajtót sem, ha esetleg unatkozna, és kedve lenne nézelődni.*
11163. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-01-29 21:30:18
Üzenet elküldve: 2020-01-29 21:30:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegyre//
*Eddig minden simán megy, az idegen szó nélkül elfogadja a szabályokat. Pedig az elf szerint sokan vannak akik hepciáskodnak, ha le kell adniuk a fegyvereiket. De lehet, hogy csak lódított a nyavalyás. Átveszi Rorkir fegyvereit, ezeken már érezhető, hogy valóban használható darabok. Indulna is velük az őrség számára fenntartott, kapu melletti helyiségbe, hogy lerakja azokat, amikor újabb fegyverek kerülnek elő.*
- Veszélyes a világ, ugye?
*Szélesen vigyorodik el a kisebb arzenál láttán. Ő a maga részéről jobban szereti, ha csak egy-két fegyver forgatásában jeleskedik, mint sokhoz értsen valamicskét, de ahány ház annyi szokás. Ha végzett a kapuhoz lép és behajtja a jókora kapuszárnyakat. Helyére löki a gerendát ami így elreteszeli a bejáratot és már indulhatnak is a kovácsműhely felé.*
- Ami azt illeti, én már olyan rég nem hagytam el a Vashegyet, hogy azt sem tudom, mi történik e vidéken túl. *fecserészik kicsit útközben, mert valahogy zavarná ha nagy némaságban tennék meg a rövid utat* Állnak még Arthenior nem létező falai?
*Kuncog kicsit saját élcén, de újabb nagyszerű tréfákra nem nagyon van idő, mert oda is érnek a műhelyhez.*
- Riwanden mester! *ereszti ki a hangját és öklével megveregeti a kovácsműhely ajtaját* Kuncsaftot hoztam.
*Ha a törpe épp nem érne rá, az a kölyök aki mindig vele sertepertél, csak meghallja. Vagy valamelyik segédje. De nem vár sokat, belöki az ajtót, aztán kicsit félreáll és tesz egy előzékeny kézmozdulatot, jelezvén, hogy a vendégé az elsőség.*
*Eddig minden simán megy, az idegen szó nélkül elfogadja a szabályokat. Pedig az elf szerint sokan vannak akik hepciáskodnak, ha le kell adniuk a fegyvereiket. De lehet, hogy csak lódított a nyavalyás. Átveszi Rorkir fegyvereit, ezeken már érezhető, hogy valóban használható darabok. Indulna is velük az őrség számára fenntartott, kapu melletti helyiségbe, hogy lerakja azokat, amikor újabb fegyverek kerülnek elő.*
- Veszélyes a világ, ugye?
*Szélesen vigyorodik el a kisebb arzenál láttán. Ő a maga részéről jobban szereti, ha csak egy-két fegyver forgatásában jeleskedik, mint sokhoz értsen valamicskét, de ahány ház annyi szokás. Ha végzett a kapuhoz lép és behajtja a jókora kapuszárnyakat. Helyére löki a gerendát ami így elreteszeli a bejáratot és már indulhatnak is a kovácsműhely felé.*
- Ami azt illeti, én már olyan rég nem hagytam el a Vashegyet, hogy azt sem tudom, mi történik e vidéken túl. *fecserészik kicsit útközben, mert valahogy zavarná ha nagy némaságban tennék meg a rövid utat* Állnak még Arthenior nem létező falai?
*Kuncog kicsit saját élcén, de újabb nagyszerű tréfákra nem nagyon van idő, mert oda is érnek a műhelyhez.*
- Riwanden mester! *ereszti ki a hangját és öklével megveregeti a kovácsműhely ajtaját* Kuncsaftot hoztam.
*Ha a törpe épp nem érne rá, az a kölyök aki mindig vele sertepertél, csak meghallja. Vagy valamelyik segédje. De nem vár sokat, belöki az ajtót, aztán kicsit félreáll és tesz egy előzékeny kézmozdulatot, jelezvén, hogy a vendégé az elsőség.*
11162. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-01-29 21:18:42
Üzenet elküldve: 2020-01-29 21:18:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegyre//
-Á, szóval egy mester. Ez jól hangzik.
*Mosolyog, hisz örül, hogy akkor mégsem feleslegesen lovagolt egész idáig megint vissza Artheniorból. Bár nincs baja az utazással, nem szeret céltalanul ide-oda lovagolni. A kérésre, hogy megnézhesse magának a fegyvereket, készségesen odaadja azokat, bízik a másikban, s ha más nem, hát a meglévőkkel visszaveszi erővel. De erre szerencsére nem kerül sor, nem lenne kedve itt leállni bajt keverni, ha nem feltétlen muszáj.*
-Köszönöm. Ahogy mondod. Hehe.
*Jót is nevet a dolgon, mert maga is így véli. Ez sokat jelenthet bármelyik harcosnak egyébként, ha a fegyverét dicsérik. A felvetett problémára pedig megvakarja a szakállát, hisz ő nincs tisztában feltétlenül az itteni szabályokkal, így csak bólogat a felvetésre, amivel megoldható ez a kis affér.*
-Akkor legyen így.
*Leveszi hátáról a csatabárdját, melyet a másiknak ad, ezen érezhető, hogy sokkal robusztusabb fegyver, mint amazok, s bizony erő kell, hogy rendesen lehessen forgatni. A kardját, és egyéb fegyvereit is átadja.*
-Ó majd elfelejtettem.
*Nyúl be a zsákjába, melyből további fegyvereket, egy tőrt és egy bumerángot vesz elő, azokat is átadja, így egész komikus lehet a jelenet, hogy egy kisebb arzenált hordoz magánál Rorkir. Ha mindennel megvannak, készségesen követi a másikat, ha vezeti az utat egészen a kohóig.*
-Á, szóval egy mester. Ez jól hangzik.
*Mosolyog, hisz örül, hogy akkor mégsem feleslegesen lovagolt egész idáig megint vissza Artheniorból. Bár nincs baja az utazással, nem szeret céltalanul ide-oda lovagolni. A kérésre, hogy megnézhesse magának a fegyvereket, készségesen odaadja azokat, bízik a másikban, s ha más nem, hát a meglévőkkel visszaveszi erővel. De erre szerencsére nem kerül sor, nem lenne kedve itt leállni bajt keverni, ha nem feltétlen muszáj.*
-Köszönöm. Ahogy mondod. Hehe.
*Jót is nevet a dolgon, mert maga is így véli. Ez sokat jelenthet bármelyik harcosnak egyébként, ha a fegyverét dicsérik. A felvetett problémára pedig megvakarja a szakállát, hisz ő nincs tisztában feltétlenül az itteni szabályokkal, így csak bólogat a felvetésre, amivel megoldható ez a kis affér.*
-Akkor legyen így.
*Leveszi hátáról a csatabárdját, melyet a másiknak ad, ezen érezhető, hogy sokkal robusztusabb fegyver, mint amazok, s bizony erő kell, hogy rendesen lehessen forgatni. A kardját, és egyéb fegyvereit is átadja.*
-Ó majd elfelejtettem.
*Nyúl be a zsákjába, melyből további fegyvereket, egy tőrt és egy bumerángot vesz elő, azokat is átadja, így egész komikus lehet a jelenet, hogy egy kisebb arzenált hordoz magánál Rorkir. Ha mindennel megvannak, készségesen követi a másikat, ha vezeti az utat egészen a kohóig.*
11161. hozzászólás ezen a helyszínen: Amon Ruadh
Üzenet elküldve: 2020-01-29 21:05:06
Üzenet elküldve: 2020-01-29 21:05:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegyre//
*A köszöntésen kicsit meghökken. ~Miféle szellemek? Más sem hiányozna!~ Az istenek létezésével természetesen tisztában van, de szellemekkel eddig csak azokban a mesékben találkozott amikkel gyerekkorában riogatták. És nem igazán szeretne velük közelebbi ismeretséget kötni. De persze az is világos, hogy az idegen ezt barátságos köszöntésnek szánta, hát nem is akad fenn rajta.*
- Jól hallottad. *bólogat* Riwanden mester a legjobb kovács közel s távol.
*Azt már nem teszi hozzá, hogy a szűkszavú hírében álló kovács az egyetlen ilyen mesterember, illetve törpe egész Artheniorig amennyire ő tudja. De ez lényegtelen is. A másik közben lekászálódott lováról és előhúz két pengét. Az óvatos mozdulatból arra lehet következtetni, hogy vagy nagyon óvja a fegyvereket vagy nem akar olyan mozdulatot tenni, amit esetleg fenyegetőnek lehetne vélni. Az őr a második eshetőségre tippel. Ezek szerint okos és nem meggondolatlan ember. Raughaal természetesen kedveli a fegyvereket, főképp a különleges fegyvereket. Ezek pedig annak tűnnek.*
. Megnézhetném? *nyújtja ki kezét az egyik felé és érezhető, hogy nem elkobozni akarja, csak kíváncsi rá. Ha megkapja, alaposan szemügyre veszi, kicsit dünnyög is hozzá. Méricskéli a súlyelosztását, meg is forgatja, aztán elégedetten bólint és visszaadja.*
- Finom munka. Büszke lehetsz rájuk. De valóban illenének valami kisasszonykához vagy városi piperkőc ficsúrhoz.
*Megvakarja a tarkóját, gondterhelt képet vág. Eszébe jutott egy bökkenő ami csak akkor gond, ha jól következtet.*
- Ha nem tévedek, ezekből a kiváló acélokból szeretnél valami emberesebb darabot kovácsoltatni. Akkor pedig...
*Most sajnálja, hogy az elf nincs a környéken. Általában nem kedveli a pofáját, de ő biztos tudná, hogy mi a megoldás ilyen helyzetben. Hiszen Raughaal a Thargarod kapujában csak olyan idegenekkel találkozhatott, akik már az amoni kapunál hagyták a fegyvereiket.*
- Akkor pedig az a probléma, hogy idegent fegyverrel nem ereszthetek be Amon Ruadh-ra. Viszont ha ezeket is itt hagyod, nem lenne értelme találkoznod a kováccsal, nem igaz?
*Elnéz a hegyre vezető szerpentin felé, sóhajt egyet és kicsit felderül az ábrázata.*
- Tudod mit? A többi fegyvered ideadod nekem. Azokat itt hagyjuk a fegyverállványon és ezekkel *bök a két kisebb penge felé* elkísérlek a kovácsunkhoz. Hm?
*Addig legfeljebb bereteszeli a kaput. És ha esetleg pont ekkor érkeznének sűrű rajokban látogatók? Hát majd várnak egy kicsit.*
*A köszöntésen kicsit meghökken. ~Miféle szellemek? Más sem hiányozna!~ Az istenek létezésével természetesen tisztában van, de szellemekkel eddig csak azokban a mesékben találkozott amikkel gyerekkorában riogatták. És nem igazán szeretne velük közelebbi ismeretséget kötni. De persze az is világos, hogy az idegen ezt barátságos köszöntésnek szánta, hát nem is akad fenn rajta.*
- Jól hallottad. *bólogat* Riwanden mester a legjobb kovács közel s távol.
*Azt már nem teszi hozzá, hogy a szűkszavú hírében álló kovács az egyetlen ilyen mesterember, illetve törpe egész Artheniorig amennyire ő tudja. De ez lényegtelen is. A másik közben lekászálódott lováról és előhúz két pengét. Az óvatos mozdulatból arra lehet következtetni, hogy vagy nagyon óvja a fegyvereket vagy nem akar olyan mozdulatot tenni, amit esetleg fenyegetőnek lehetne vélni. Az őr a második eshetőségre tippel. Ezek szerint okos és nem meggondolatlan ember. Raughaal természetesen kedveli a fegyvereket, főképp a különleges fegyvereket. Ezek pedig annak tűnnek.*
. Megnézhetném? *nyújtja ki kezét az egyik felé és érezhető, hogy nem elkobozni akarja, csak kíváncsi rá. Ha megkapja, alaposan szemügyre veszi, kicsit dünnyög is hozzá. Méricskéli a súlyelosztását, meg is forgatja, aztán elégedetten bólint és visszaadja.*
- Finom munka. Büszke lehetsz rájuk. De valóban illenének valami kisasszonykához vagy városi piperkőc ficsúrhoz.
*Megvakarja a tarkóját, gondterhelt képet vág. Eszébe jutott egy bökkenő ami csak akkor gond, ha jól következtet.*
- Ha nem tévedek, ezekből a kiváló acélokból szeretnél valami emberesebb darabot kovácsoltatni. Akkor pedig...
*Most sajnálja, hogy az elf nincs a környéken. Általában nem kedveli a pofáját, de ő biztos tudná, hogy mi a megoldás ilyen helyzetben. Hiszen Raughaal a Thargarod kapujában csak olyan idegenekkel találkozhatott, akik már az amoni kapunál hagyták a fegyvereiket.*
- Akkor pedig az a probléma, hogy idegent fegyverrel nem ereszthetek be Amon Ruadh-ra. Viszont ha ezeket is itt hagyod, nem lenne értelme találkoznod a kováccsal, nem igaz?
*Elnéz a hegyre vezető szerpentin felé, sóhajt egyet és kicsit felderül az ábrázata.*
- Tudod mit? A többi fegyvered ideadod nekem. Azokat itt hagyjuk a fegyverállványon és ezekkel *bök a két kisebb penge felé* elkísérlek a kovácsunkhoz. Hm?
*Addig legfeljebb bereteszeli a kaput. És ha esetleg pont ekkor érkeznének sűrű rajokban látogatók? Hát majd várnak egy kicsit.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11715-11734